Az egysejtű eukarióták

országa
Általános jellemzés

 SEJTMAG
 SEJTALKOTÓK
 A sejtmagvas egysejtűek teste egyetlen sejtből áll, és ez az összes működést
elvégzi, amely az élet fenntartásához, valamint megújításához, a szaporodáshoz
szükséges.
 A sejtmagvas egysejtűek vízben vagy nedves környezetben élnek.
 Autotróf és heterotróf szervezetek is vannak köztük. Az autotrófok fotoszinte­ti­
zálók, a heterotrófok fogyasztók vagy lebontók.
 Sejtjeik felépítése, szerkezete anyagcseréjüktől, élet­mód­juktól függ.
 Gázcsere diffúzióval
 Szaporodás: osztódással
Állati egysejtűek

 Heterotrófok
 Sejtfaluk nincs, sejthártya határolja őket
 Endocitózis  Bekebelezés
 Exocitózis  Kiürítés
 Emésztőüregecske
 Édesvíz  Lüktetőüregecske
 Tengervíz  Nincs lüktetőüregecske
Gyökérlábúak/Egyfélemagvúak / Állábas egysejtűek

 Sejtjeikben egy vagy több sejtmag lehet  ha több, akkor egyforma!

 Legismertebb képviselőik az amőbák
 Édesvizek aljzatán, növényzetén élnek
 Alakjuk állandóan változik
 Sejtplazmájuk a haladási iránynak megfelelően folyamatosan áramlik, aminek eredményeként sejtjükön
kisebb-nagyobb nyúlvány, álláb képződik.
 Endo- és exocitózis bárhol lejátszódhat
 Az amőbák baktériumokat, kisebb egysejtűeket, szerves törmeléket fogyasztanak. Táplálékukat ál­lábaikkal
körülölelik. Ezt követően a táplálék­szemcse a sejthártya egy részletével körülvéve bejut a sejt belsejébe,
kialakul az emésztőüregecske. A táplálékfelvételnek ez a módja a bekebelezés. Az amőbák sejtjük
felületének bármelyik pontján képesek bekebelezéssel táplálékot felvenni. A táplálékszemcse az
emésztőüregecskében megemésztődik, a tápanyagok a sejtplazmába kerülnek. Az emészthetetlen
anyagokat a sejt exocitózissal leadja.
 Szaporodás: Osztódással
Csillósok/ kétfélemagvúak

 Kétféle sejtmag
 Kisebb mag: szaporodás
 Nagyobb mag: anyagcsere szabályozás
 Vizes-nedves környezet
 Csillók a felületen!
 Legismertebb képviselő: papucsállatkák
 Sejtszáj: táplálékfelvétel
 Endocitózis: sejtgarat csillómentes részén
 Exocitózis: sejtalrés
 Szaporodás: Osztódás
 Táplálék: baktériumok és szerves törmelék
Növényi egysejtűek
 Autotróf, fotoszintetizáló élőlények.
 Számos fajukban a sejtet a sejthártyán kívül egy szilárdabb burok, a sejtfal is határolja  cellulóztartalmú
 Sejtplazmájukban fénymikroszkóppal is jól láthatók a zöld színtestek  belsejében zajlik a fotoszintézis
 A fotoszintézishez szükséges anyagok felvétele a sejtfalon és a sejthártyán keresztül történik.
 A napfény energiáját a színtestekben található színanyagok kötik meg  legfontosabb közülük a zöld színű
klorofill és a narancssárga karotin.
 A foto­szintézis során termelődött szerves anyagok egy részét a növény a saját testének felépítéséhez
használja, a fennmaradó szerves anyagokat elraktározza, gyakran valamilyen vízben oldhatatlan anyag,
legtöbbször keményítő formájában.
 A raktározott tápanyagok a sejtplazmában zárványt alkotnak. A fotoszintézisben képződött oxigén egy
része a sejtlégzésre fordítódik, nagy része a sejthártyán és a sejtfalon keresztül kijut a környezetbe,
gazdagítja a víz, illetve a légkör oxigéntartalmát.
 Fény hiányában a növényi egysejtűek felhalmozott szerves anyagaik elégetéséből nyernek energiát életben
maradásukhoz. Ezért sötétben az állati egysejtűekhez hasonló gázcserét folytatnak: oxigént vesznek fel,
és szén-dioxidot adnak le.
Egysejtű
zöldmoszatok
 Növényi sajátságok
 Színanyagaik összetétele a
magasabb rendű növényekéhez
hasonló
 SEJTFAL
 Zárványok
 Ostoros és ostor nélküli
 Édesvizek
 Vízvirágzás
 TÖBBSEJTŰ MOSZATOK!
Ostorosmoszatok
 Növényi és állati sajátosságokat is
mutat
 Hazai édesvizek képviselője: Zöld
szemes ostoros
 Sejtfal nincs
 Autotróf és heterotróf is lehet 
MIXOTRFÓG TÁPLÁLKOZÁS
 Sejtszáj
 Zöld színtest  fényben fotoszintetizál
 Ostora tövében narancsvörös szemfolt
látható, amelyről azt feltételezik, hogy
a fény érzékelésében van szerepe
Egysejtű gombák

 Az egysejtű gombák fejlettebb, fonalas ősök egyszerűsödésével jöttek létre, emiatt rendszertani helyük
vitatott.
 Legismertebb képviselőik az élesztők
 Sejtfelépítésük és anyagcseréjük is különbözik a növényi és az állati egysejtűekétől.
 Az élesztőgombák sejtjeit vastag sejtfal határolja, melynek anyagai között megtalálható az állati
szervezetekre jellemző kitin
 Az élesztők a környezetükben található szerves maradványokat, hulladékokat hasznosító, lebontó
szervezetek
 A sejtfal azonban akadályozza a nagyobb méretű táplálékrészecskék bekebelezéssel történő felvételét
 Az élesztő­gombák, más lebontó szervezetekhez hasonlóan, emésztő hatású anyagokat,
emésztőenzimeket ­juttatnak a környezetükbe
 Az emésztőenzimek a ­táplálék nagyobb molekulájú anyagait kisebb molekulájú építőkövekre bontják,
amelyek méretüknél fogva már képesek bejutni a sejtfalon és sejthártyán át a sejtplazmába
 Az élesztőgombák közé tartozó sörélesztőt tészták kelesztésére és
alkoholgyártásra is használják
 Jellemző anyagcsere-folyamata az alkoholos erjedés, melynek során a
szőlőcukorból etil-alkohol és szén-dioxid képződik
 A kenyér és a kelt tészták hólyagos szerkezete a szén-dioxid képződésének
köszönhető
 Az élesztőgombák kedvező körülmények között nagyon gyorsan szaporodnak.
Osztódásukat sarjadzásnak nevezik, mivel a folyamat kezdetén jellegzetes
kitüremkedés, úgynevezett sarj figyelhető meg a mikroszkópban az osztódó
sejtek felszínén
Nyálkagombák

 Egysejtűek
 Állábakkal mozognak
 Sokmagvú
 Nincs sejtfal
 Táplálék: szerves maradványok
 Nyálkás bevonat
Egysejtűek jelentősége

 Sokan azt tartják, hogy a biológiai evolúció legnagyobb lépése az eukarióta

sejtek mintegy 1,5 ­milliárd évvel ezelőtti megjelenése volt
 Elkülönült egymástól a növények, az állatok és a gombák fejlődési vonala
 Kialakult a termelő, a fogyasztó és a lebontó szervezetek hármas egysége,
ami az anyagok körforgásának biztosítéka az életközösségekben
 A különböző anyagcseréjű egysejtűek ősei­ből fejlődtek ki egymással
párhuzamosan a többsejtű eukarióták országai: a növények, az állatok és a
gombák.
 Az egysejtűek egészségügyi szempontból jelentősek. Az állati egysejtűek közé
számos veszedelmes kórokozó tartozik: malária, vérhas amőba, álomkór
ostoros