A sejt, mint élő rendszer

Eukarióta sejtek általános jellemzése:

-sejtmaggal rendelkeznek
-növények
-állatok
-gombák
Eukarióta sejteknek a legnagyobb különbsége a prokariótákkal szemben a
kompartimentalizáció. Kompartmentalizáció biokémiai folyamatok elkülönülése a
sejtben membránok által határolt terekben. Kompetens sejt tisztított DNS felvételére
képes.
Az eukariótákban belső membránrendszerrel elválasztott különböző méretű, és
funkciójú sejtszervecskékre tagolódik.(sejtorganellumok)
A membránok megjelenése nagyon fontos volt a sejtek evolúciójában. Különböző
reakciótereket nem csak elhatárolja, hanem össze is köti.
Eukarióta sejt alkotóelemei:
MAG: (sejtmag, nukleusz, karion) A plazmamembrán és a sejtmag közötti teret a
citoplazma tölti ki.
Citoplazma alapállománya a citoszol, ami a sejt organellumait, és sejtvázát
tartalmazza.
A sejtmagot általában két membránból álló maghártya veszi körül, amin pórusok
helyezkednek el, ezzel is biztosítva az anyagáramlást a mag, és a citoszol között.
A magban legalább egy magvacska (nukleusz) helyezkedik el, ez az rRNS szintézisének
a helye, és a riboszómák összeszerelésének a helye.
A mag alapállománya a fonalas szerkezetű DNS, és a fehérjéket tartalmazó
kromatinállomány. Két féle van belőle:
1, Világosabb, lazább szerkezető: EUKROMATIN
2, Sötétebb, nagyobb sűrűségű: HETEROKROMATIN
A kromatinállományt kromoszómák alkotják, amelyek hisztonfehérjéket
tartalmaznak.

Az eukarióták, az archeák, és a bacteria sejtek összehasonlítása:

háromdoménes biológiai rensdzerezés.
Az archeák, és a baktériumok sejtmag nélküliek, azaz prokarióta szervezetek.
Archaea: Éterérintkezők vannak a sejtmembránban; sejtfalban nincs peptidoglikán; a
gének és az enzimek úgy viselkednek, mint az eukarióták; például az eukarióták
három RNS-polimerázzal rendelkeznek; és extremophiles
 Baktériumok: észter-kapcsolatok vannak a sejtmembránban; peptidoglikánból
készült sejtfal; csak egy RNS-polimeráz van; kezelje az antibiotikumokat másképp,
mint például az arcane.
Széleskörű alkalmazkodás, és jó alkalmazkodóképesség jellemző.
Osztódással gyorsan tudnak szaporodni.
Alakjuk szerint vannak: gömb alakúak (coccus), pálcika alakúak (bacillus), spirál
alakúak (spirillum), és félhold alakúak (vibrio).
Anyagcsere alapján lehetnek a baktériumok:
1,autotrófak (kékbaktériumok) [fotoszintézist végeznek]
2, heterotrófok: [parazita életmódot folytatnak] (TBC)
[szimbiózisban élők] (az ember vastagbelébel élő erjesztő, rothasztó,
vitamintermelő baktériumok)
[szaprifita] (korhadék, rothadék lakók)  nekik a szerves anyag
lebontásában van szerepük.
Felhasználása: gyógyszeripar, élelmiszeripar
Eukarióták: sejtmaggal rendelkező élőlények, főbb képviselőik a növények, az állatok,
és a gombák. Eukarióta sejt új tulajdonságai: 1.A sejtmaghártya és a sejtosztódást
bonyolító apparátus 2.Ostor megjelenése 3.Mitokondrium megjelenése aerob
sejtlégzés az energiahasznosítás jelentős növekedése 4. A kloroplasztis kialakulása
fotoszintézis képessége.
A prokarióták és az eukarióták közötti legnagyobb különbség a DNS-ben van. Míg a
prokariótáknak cirkuláris DNS-e van, ami gyűrűt alkot, addig az eukarióták DNS-e
lineáris struktúrák, ami nem 1 db ból áll, hanem több darabra van hasítva.

A prokarióta sejt általános felépítése:

M. érete: 1-10 mikrométer. Sejtmagja nincs. DNS e cirkuláris molekulák, és a
transzkripció, és a transzláció egy térben zajlik. belső membránrendszere nincs, váza
külső váz.
A prokarióta sejtciklus:
A prokariótáknak a sejtciklusa nincs fázisokra tagolva. Két fajta van: a transzport
forma, és a működő forma.
A működő forma sokkal lazább.
M-fázis: itt mitózissal a kromoszómák kettéosztódnak az utódsejtek között
Utána: interfázis  köztes