Az állatok törzsfejlődése[szerkesztés]

A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archeák azonos vagy hasonlatos kör-
nyezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesz-
nek egymás egyedi folyamataiban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkü-
lönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak
az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetettebb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kroma-
tin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótá-
vá (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet
[3]
és klíma ingadozásának köszönhetően következett be. Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett.
A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttől származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi rob-
banás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Mo-
szatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukroma-
tin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok tör-
zsekké fejlődéséhez. — Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azon-
ban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbsé-
get tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden ál-
[4]
lat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes. Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszer-

tan foglalkozik.