Biokémia

a nukleinsavnak 3 lényeges eleme: Po4,cukor,nitrogén bázis

Nukleinsavak
 nagy molekulák, amelyek az élőlények genetikai információit tartalmazzák, hordozzák
 foszfátészterekkel összekapcsolt cukrokból felépülő polimerek melyekben a
cukoregységkhez meghatározott nitrogénbázisok kapcsolódnak

Ribóz: az RNS-ben a cukor ribóz

Dezoxiribóz: a DNS-ben a cukor 2 dezoxiribóz- DNS-t alkotja: bázis+cukor
Polinukleotidok: az RNS és a DNS polimereket 5 végűek felől a 3 végűek felé helyezzük el

Bázispárosodás
 specifikus H kötés jöhet létre a szomszédos szál bázissal
 a DNS- ben az A+T és a G+C kapcsolódik
 RNS-ben az A+U kapcsolódik
 a bázispárosodáshoz szükséges, hogy a szálak párhuzamosak legyenek
 a bázispárosodás optimális szerkezete: kettős spirál
 purin bázisok: adenin,guanin
 pirimidin bázisok: timin,citozin – ezek a DNS-t alkotó nukleinsavak
 genetikai kód a nukleinsav (génexpresszió- kifejeződés , replikáció-megketőződés)

Folyadékterek
extracellurális folyadék-ECF-
 sejten kívüli
 vérplazma
 intersticiális folyadék

intracellurális folyadék- ICF-

 sejten belüli

Passzív transzportok
 diffúzió: a részecskék kitöltik a rendelkezésükre álló teret- koncentráció gradiens
 donnan-hatás:ionok diffúzióra gyakorolt hatása
 filtráció: nyomsákülömbség hatására gyakorolt folyadék vándorlás: nyomás és
permeábilitás függő
 omózis: oldószermolekulák diffúziója a koncentráltabb irányba – hígabb felől a
töményebb felé ( szemipermeábilis : félig áteresztő hártya)
 izotóniás oldat:két környezetben megegyezik a koncentráció, emberben 0,9% NaCl-
nak felel meg)
 hipertóniás oldat: olyan oldat amelynek ozmózis nyomása egy másik oldat ozmózis
nyomásához képest nagyobb
 hipotóniás:olyan oldat amelynek ozmózis nyomása egy másik oldat ozmózis
nyomásához képest kisebb
Aktív transzport
 energiaigényes
 főként ATP-ből
 karrier (hordozó) molekulák közreműködésével

Koncentrációk (mmol/l)
 nátrium ion: 15,0 sejten belül – 150,0 sejten kívül – egyensúlyi potenciál +60
 kálium ion:150,0 sejten belül – 5,5 sejten kívül – egyensúlyi potenciál +90
 klorid ion: 9,0 sejten beül – 125,0 sejten kívül – egyensúlyi potenciál +70

Sejtadhézió
 immunrendszer működése
 gyulladás
 vércsoport
 véralvadás
 érelmeszesedés
 carcionogenezis

Sejtek közötti hírközlés

 idegi kapcsolat
 endokrin kapcsolat (távoli)
 parakrin (szomszédos)/ (autokrin)
 kontakt kapcsolat

Kémiai hírvívő hatásmechanizmusa ( szignál transzdukció)

1. elsődleges hírvivők – membrán receptoron kötődve sejten belüli folyamatokat

indukálnak
2. másodlagos hírvivők – a citoplazmában lévő hírvivő anyag

Membránreceptorhoz való kötődés

 „down” reguláció – pl morfin, inzulinrezisztenciaa
 up reguláció

Lizoszóma
 a sejt citoplazmájában nagy, szabálytalan alakú, membránnal határolt sejtszerv
 a sejt emésztőrendszere
 fagocitózis,endocitózis
 exocitózis

Centriolum
 a sejt citoplazmájában általában 2 db hengeres képződmény
 szerepe: a sejtosztódásban, a kromoszómák mozgásában az osztódási orsó két
pólusát képviselik
Sejt
 a sejt az élő orgazmus legkisebb működő strukturális egysége
 sejtmembránnal körülhatárolt citoplazmában találhatóak a sejtorganellumok

Kompartmentalizáció
 a sejtmembránokkal elkerített területeket, rekeszeket – kompartmeneket találunk

Sejtmag
 DNS
 kormoszóma
 kromatin
 gének
 maghártya

Sejtek közötti kapcsolat

 szoros kapcsolat- tight junction, védelmi vonal határrétegei között van
 réskapcsolat- gap junction, sejt-sejt között, ahol információ átadás a cél

Sejtadhézió
 immunrendszerműküdése
 gyulladás
 véralvadás
 vércsoport
 érelmeszesedés
 carlinogenezis

Sejtek közötti hírközlés

 idegi kapcsolat
 endokrin kapcsolat – távoli-
 parakrin kapcsolat – szomszédos-
 kontaktkapcsolat

Szignál transzdukció
 jel, szignál majd a receptor felfogja a jelet, megváltozik a nyugalmi potenciál ez a
sejtmagba jut majd jön rá a parancs :
1. jelfelfogás-recepció
2. jel továbbítása-transzdukció
3. válasz jön rá

Jelátvitel típusai
1. kontakt kapcsolat: immunrendszer limfocitáinál vannak, ezek mindig keringenek a
szervezetben, odavándorolnak a sejtekhez majd „megtapogatja” azokat, ha van egy
rákos sejt például akkor ezt érzékeli és a nyirokcsomónál megtapad és elkezdi
pusztítani a beteg sejtet
 2. neuronális: NEUROTRANSZMITTER, specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek
feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, illetve az izom- vagy mirigysejtekig,
a szinapszison „átúszva” üzenetet szállítsanak. 

3. hormonális(endokrin): távolabbi sejtek tudnak egymással kommunikálni a véráramon

keresztül

Kémiai hírvivők hatásmechanizmusa – szignáltranszdukció

1. elsődleges: membrán receptoron kötődve sejten belüli folyamatokat indukálnak
2. másodlagos: a citoplazmában lévő hírvivőanyag

Membránreceptorokhoz kötődés
 down reguláció: morfin és inzulinrecisztencia, a jelfogók száma csökken
 up reguláció: gyógyszerhatás tartós hiánya esetén nő a jelfogók száma

Kromatin
 DNA+prtotein (fehérje) alkotja

Membránfehérjék
 struktúrafehérje
 pumpa funkció
 ioncsatorna
 receptor
 enzim

Fehérje, aminosav
 nem tud spontán módon átjárni/átjárni mert alapvetően átjárhatatlan

Membrán potenciál
 a sejten belüli +, míg a sejten kívüli - : azaz potenciálkülönbség áll fent

Repolaricázió és depolarizáció: amikor a mérhető potenciálkülönbség 0 akkor

depolarizációrol beszélünk, ha pedig újra kezd negatívvá válni akkor pedig repolarizáció

KÉRDÉSEK RÉGEBBI ZH-BÓL

1. mi a különbség az aktív fúzió és a passzív diffúzió között?az aktív fúzió a
citoplazmában belül történik meg, a passzív diffúzió egyszerűen átmegy a falon
2. melyik a legszorosabb sejtkapcsolódási struktúra? zonula ocludens-elzáródott övezet
3. nukleinsav szerkezetében milyen nukleotidok kapcsolódnak össze?pirimidin és purin
bázisok
4. triglicerid szerkezete? 3 glicerin+1zsírsav
5. hogyan épülnek fel az aminosavak a fehérjékben? peptid kötéssel, víz kilépése az
amino-és karboxilcsoportokból
6. miböl áll a nukleinsav?cukorfoszfát+lelógó bázis
7. ugyanaz az ATP-ben és a DNS-ben lévő adenin? igen
8. 1.mi jellemző a sejtre? kerek,ferfén lemetszett végű vagy kúp alakú rostok
9. alkotják,nagyságuk akár több 10 cm,sok sejtmag van bennük,aktinból és miozinból
álló rostokat tartalmaz....
10. igaz, hogy a riboszóma az anyagtranszporttért felelős? nem
11. sejtmagvacska miért felelős?sejtosztódás,kromoszómák tárolása
12. a DNS-ben a guanin párosulhat az uracillel? nem
13. a kettős spirál szerkezet a DNS-ben átmeneti állapot, gyakorlatban ki van tekeredve.
hamis
14. DNS-ben tárolt információ direkt módon meghatározza a glikolipid összetételét.
hamis
15. DNS-ben tárolt információ indirekt módon meghatározza a glikolipid összetételét.
igaz
16. DNS egyik legfontosabb szerkezeti eleme az ATP. hamis
17. mi a kromatin? a kromatin a kromoszóma anyaga, mely eukarióta sejtekben DNS és
fehérje komplexéből áll...
18. milyen RNS készül az alábbi DNS szerkezetből: CCTAG? GGUTC