A sejt

Sejt: Az élővilág legkisebb, önálló életre képes egysége.

-Legegyszerűbb sejtek a baktériumok.
A sejtek állnak:
 Sejthártya/sejtmembrán/plazmamembrán
 Sejtplazma/citoplazma
 Örökítőanyag: DNS
-Prokariótákban egy, gyűrű alak
-Eukariótákban több darabban, több molekulaként
 Sejtfal: vázanyag, ami az alakot és a mozgást megszabja

Prokariótáknál: nincs belső membrán, max. a plazmamembrán gyűrődik be =>

emiatt nincs sejtmag
Prokariótáknál: sejtfalon és sejthártyán belül citoplazma található. Az
örökítőanyag szabadon,diffúzan található a sejt alapállományában.
Eukariótáknál: hatékonyabb anyagcsere megy végbe
-Nagyobb méret mint a prokariótáknál => a lassabban növekvő prokarióta sejtet
bekebelezve mitokondrium + színtest jött létre
-Változatos működési formák
-Sejtek között kapcsolatok, információáramlás => többsejtű élőlények
-Elektronmikroszkóppal vizsgáljuk

A sejt alapja: citoplazma => 80%-a víz , de nem

folyékony (benne található anyagok, elősorban
fehérjék miatt kocsonyás)
Találhatóak benne fehérjeszálak
(filamentumok) és fehérjecsövek (tubulusok).
A fehérjeszálak és a fehérjecsövek a vízzel összekapcsolódva => állandóan
meglévő, de a másodrendű kötések miatt állandóan változó sejtvázat alkot.
A sejtváznak van szerepe az anyag mozgatásában és a belső rendezettségben.
A citoplazmán belül a sejtváz segítségével biokémiai folyamatok játszódnak le.
tubulusok-szállítanak (anyagokat, egyes sejtalkotókat a mefgelelő helyre)
filamentumok-rögzítenek (tubulusok rögzítése -> biztosítja a reakciót)
Egyes fehérjék a citoplazma részleteit mozgatva biztosítják a sejten belüli
mozgásokat és az amőboid mozgást. A fehérjeszálak egymáshoz képest való
elmozdulásához az energiát az ATP biztosítja.
Kolloidok a sejtekben: RNS
Valódi oldatok: ionok, hidrofil kis molekulájú szerves vegyületek (aminosavak,
monoszacharidok)
Durva diszperz rendszerek: raktázozott szemcsék (keményítő,glikogén),
lipidcseppek, zárványok
Citoplazma-nagy víztartalom, nagy felületi feszültség => gömb alakot igyekszik
felvenni

Sejtmag
Sejtmag = karion, nucleus
Az örökítőanyagot, a citoplazma részeitől sejtmaghártyával különíti el.
A sejtmaghártyán belül maganyagot találunk.
Maganyag Magnedv
-Vízben oldott kis molekulák (ionok, monoszacharidok,nukleotidok)
-Makromolekulák (fehérjék, RNS)

Kromatin állomány
-DNS-ből és fehérjékből áll
Jellegzetesek a bázikus hisztonfehérjék => A DNS-ekkel nukleoszómákat alkot
 A világosabb terület az eukromatin, ahol
az RNS szintézis zajlik.
A sötétebb a heterokromatin, ahol a DNS
többszörösen feltekeredett, szorosabban
áll.

A sejtmag állományában két vagy több sejtmagvacskát. A riboszómák (rRNS) itt

szerelődnek össze.
Sejtmag jelentősége: ha a sejtmagot eltávolítjuk az anyagcsere leáll, a fejlődés leáll
az élőlény elpusztul.

Sejtmembrán
Feladat: összekapcsol és elhatárol a környezettől
A sejtben egyidőben több ezer biokémiai folyamat játszódik le, ezek egymástól
való függetlenítésére alkalmasak a membránok.
Felépítés: lipidekből álló kettős réteg (kettős réteg= kifelé hidrofil, befelé hidrofób)

legfontosabb molekulái a foszfatidok

foszfatidok- kettős oldékonyságú (apoláris, poláris)
A lipidek a kettős rétegben függőlegesen, illetve másik rétegbe való átkerülése
ritkán valósul meg. De oldalirányban mozoghatnak => rugalmas
(A membrán merevségét okozó lipid a koleszterin.)

Ehhez a kettős réteghez kapcsolódnak a szénidrátok és a fehérjék. => ezek teszik

specifikussá a membránt
Fehérjék:
 A globuláris fehérjék átérik a kettős réteget
 Integráns fehérjék: belesüllyednek egyik vagy másik oldalról
  Perifériás fehérjék: A lipidréteg poláris felületéhez is kapcsolódhatnak
globuláris vagy fibrilláris fehérjék.
Szénhidrátok:
 Védelem, szerep a felismerhetőségben
 A membránhoz kapcsolódó fehéjékhez, lipidekhez kapcsolódnak a
néhány monoszacharidból álló szénhidrátok. => ezzel asszimmetrikussá
teszik a membránt.

A membránok biztosítanak helyet a biokémiai folyamatok számára. => a prokariták

mezoszómákkal növelik a membrán felületét.
Eukarióta sejtekben az anyagokat és a biokémiai folyamatokat határolják el
egymástól a membránok.
Sejthártya: védelem, anyagcsere (anyagok felvétele és leadása), sejtek közötti
kapcsolat, információ felvétel és átadás
Endoplazmatikus hálózat: legnagyobb felületű, a
sejtmembránnal közvetlen kapcsolatban van
Két típus, a rögös endoplazmatikus retikulum
(RER) és a sima endoplazmatikus retikulum (SER)
RER- felületén riboszómák és fehérjeszintetizáló
szemcsék => fehréjék képződése
SER- nincsenek riboszómák a felületén, feladata az
anyagok tárolása, a káros anyagok elbontása, a
méregtelenítés, sőt felületet biztosít egyes lipidek
képzéséhez is. A sejtosztódáskor felszabaduló
maghártya endoplazmatikus hálózattá alakul.

Golgi készülék: Az ER körül található, és az

endoplazmatikus hálózatban készült fehérjék
membránhólyagok segítségével kerülnek át a
Golgi készülékbe.
Fehérjelácok átalakítását, fehérjék megfelelő helyre szállítását és fehérjék leadását
készítik elő.
Lizoszómák= membbránhólyagok (pl. emésztő űröcske)
-anyagok sejten belüli mozgatásában, és a citoplazmától történő elkülönítésben
vesz részt
-benne jellegzetesen lebontó folyamatok zajlanak (hidrolízis- enzimek végzik)
-kolloid vagy durva diszperz rendszerek sejtbe kerülésével keletkeznek
(endocitózis, fagocitózis)
-vagy elöregedett sejtalkotók lebontásakor képődik
 Elsődleges lizoszómák: nem emésztenek (vagy enzim vagy a bontandó anyag
hiányzik)
 Másodlagos lizoszómák: Emésztés => egy enzimtartalmú és egy bontandó
anyagot tároló membránhólyag egyesül => megindul a hidrolízis
 Harmadlagos lizoszómák: Emésztés után a felesleges anyagok maradnak a
hólyagban. (exocitózissal kiürül).
Sejtmaghártya: kettős membrán
-pórusok találhatóak nrajta = fehérjéből álló nyitó és záró egység, amely biztosítja
a maganyag és a citoplazma kapcsolatát
-makromolekuláknak (RNS, fehérje) kell a póruson áthaladni

Színtestek és mitokondrium:
- Bekebelezéssel alakultak ki
- Kettő membrán (külső feszes membrán és egy nagyobb
felületű,begyűrődött belső membrán)
- A belső membrán által határolt teret a mátrix tölti ki (citoplazmához
hasonló tér)
- A két membrán között membránközi tér található
- Két membrán => a külső a gazdasejté, a belső a bekebelezett prokaariótáé.
A citoplazmában, a mitokondriumban és a színtestben is gyűrű alakú DNS
van=>önálló fehérjeképzés, a mátrixban riboszóma van
 Eltérések:
Mitokondrium Színtest
alak szerint csöves vagy lemezes alak szerint gránumok
(pénzérme szerűen egymásra helyezett)
A sejt energia központja fotoszintézis színhelye
lebontó anyagcsere folyamatok felépítő folyamatok
=> anyagok eloxidálása, felszbalóduló fényenergia megkötésének
energia felhszanálás=> ATP képzés anyagai(fotoszintetikus
A folyamatokban CO2 képződik pigmentek, enzimek)
és O2 használódik fel CO2-ot használ fel
O2 keletkezik

Színtestek 3 csoportja:
1. Leukoplasztisz: színtelen színtestek (osztódás után) , tápanyagot
raktároznak
2. Kloroplasztisz: zöld színtest
3. Kromoplasztisz: színes színtestek, klorofill helyett karotionidok (piros,
sárga színanyag) =termés, virágtakaró levelekben

Csilló, ostor:
-ostor 1 vagy néhány hosszú
- csilló sok, rövid
-Felépítésük: fonál és alapi test
Fonál: kívül sejthártya
belül 9 kettős, összehúzódásra alkalmas fehérjecső (perifériás tubulus)
középen kettő (centrális tubulus) az alapi testből szállít információt

A sejtalkotókat centrifugálással különíthetjük el. Az anyagok fizikai szétválasztása

forgatóerő alkalmazásával. Minél nagyobb erő hat a részecskére annál gyorsabb a
kiülepedésük.
A sejtalkotókat tartalmazó szuszpenzió centrifugálásakor először a sejtmagok,
majd a mitokondrium méretű részek ülepednek ki. Fokozva az ultracentrifuga
fordulatszámát, a membrántöredékek, majd a riboszómák különülnek el.

Anyagforgalom a membránon keresztül:

-Passzív transzport: azok az anyagok jutnak át, amelyek a koncentráció gradiens
szerint szeretnének áramlani (nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb felé-
diffúzió)
-Aktív transzport: hordozó fehérjék kellenek, cukrok, aminosavak, nagyobb
szerves molekulák. Energiabefektetést igényel.