Összefoglalás

Sejtplazma és biológiai membránok

Sejtplazma: sejt belsejét tölti ki, rugalmas fehérje fonalak, sejtalkotók, vízben nem oldódnak

Membránok felépítése: terek elkülönítése, lipidmolekula (kettős réteg), foszfatidok, hidrofil és

hidrofób rész, rugalmasak és hajlékonyak, membránfehérjék

Részei:

 sejthártya
 sejtfal
 Golgi-készülék
 külső membrán
 belső membrán

A sejt anyagforgalma

Transzportfolyamat: membránokon keresztüli anyagforgalom

Passzív transzport:

 energia befektetést nem igényel

 ozmózis: a membránnal határolt belső és külső tér között egyirányú vízáramlás alakul ki
 csoportosításuk: nem okoz különbséget a molekula mérete

szervetlen vegyületek szerves vegyületek

(szén-dioxid, oxigén) apoláris (szteroid) poláris (etil-alkohol)

Aktív transzport:

 csak sejt energiafelhasználásával történhet

 hordozóanyagok: a membránok felszínén lévő fehérjemolekulák, amelyek a szállítható
anyagok megfelelő speciális kötőhelyeket tartalmaznak
 membránfehérje térszerkezete

Szállítás:

- Golgi készülék: a fehérjéket átalakítja  felhasználási helyre juttatja

- Lizoszómák: membránnal határolt hólyagocskák a sejtben, melyek lebontó enzimeket
tartalmaznak
csoportosításuk:
1. a sejtbe került anyagokat bontják le enzimekkel
2. a sejt saját anyagait bontó enzimeket tartalmaz
- Endicitózis: a részecskéket a membrán egy részlete fokozatosan körülzárja és
membránhólyagokat képez  bekerül a sejt belsejébe

- Exocitózis: a felhasználható molekulák a sejtplazmára jutnak, a visszamaradó részt a

sejthártyán keresztül kiürül
Sejtmag és kromoszóma

Sejtmag:

 gömb vagy lencse alakú

 maghártya
 két membránréteg alkotja
 elektromikroszkóppal figyelhetők
 belsejét magvacskaplazma tölti ki
 pólusokon keresztüli anyagforgalom
 DNS molekulák: kromatin

Kromoszóma:

 fénymikroszkóppal figyelhetők
 DNS molekulák: információ tárolás
 haploid: n
 diploid: 2n

Sejtciklus és sejtosztódás

Sejtciklus: nyugalmi szakasz, örökítőanyag megkettőzése, DNS szintézise utáni anyag

Mitózis: sejtosztódás után olyan utódsejtek jönnek

létre, amelyekben ugyanannyi a kromoszómák
száma mint a kiindulási sejtben volt

Meiózis: keletkezéséhez olyan sejtosztódási

folyamat vezet, mely után a kiindulási diploid sejtek
kromoszómaszáma az utódsejtekben a felére
csökken

A sejtek pusztulása:

 nekrózis: során a sejt roncsolódik anyagai kiszabadulnak a sejtből

 apoptózis: során genetikai program szerint megy végbe

Az őssejtek:

 multipotens
 embrionális

Zavar a sejtosztódásban: másolási vagy sugárzási hiba

A növények szövete

szövet: hasonló felépítésű és működést ellátó, közös eredetű sejtek összessége

osztodószövet: vékony falúak, sejtmagjuk nagy, állandosult szövetek, működésük eredménye:

kondiumok

bőrszövet:

 szerepük a növény elhatárolása és védelme, külvilággal való kapcsolat fenntartása

 kutikula: zsírszerű védőréteg, ellenálló
 gázcserenyílások: a külső légrétegből való szén-dioxid felvételét, illetve a növény belsejéből a
vízgőz leadását teszik lehetővé (színtestek)
 gyökérszőr: bőrszöveti sejtek nyúlványai, rajtuk keresztül veszik fel a vizet

szállítószövetek: anyagok nagyobb távolságra való szállítása

1. farész
 vizet és a benne lévő sókat szállítja
 orsó alakúak
 vízszállító csövek
 szilárdságukat elfásított sejtfal vastagodások fokozzák  nem nyomodnak össze
2. háncsrész
 továbbítódnak a növény által termelt szerves vegyületek
 szállítónyalábok: fa, háncs vagy mindkettő megtalálható

alapszövetek: növényi test legnagyobb részét alkotják

 táplálékkészítő alapszövet: sok színtestű sejtekből áll, bennük zajlik a fotoszintetikus

szervesanyag-építés
 raktározó alapszövet: tápanyagokat, szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat halmoznak fel
 szilárdító alapszövet: sejtfaluk erőteljesen megvastagszik, szilárdítórostokat alkotnak