1.

a) Az élet alaki és működési egysége. Sejtalkotókból áll.

b) eukarióta, állati sejt

c) A sejt plazmájában jól körülhatárolt sejtmag található, valamint nincs zöldszíntestje.

d)

A sejtalkotó betűjele A sejtalkotó neve A sejtalkotó rövid jellemzése, szerepe a sejtben

C sejthártya
I sejtplazma
A sejtmag
B sejtmag hártya
H endeplazmatikus
retikulum
F Golgi-készülék
D lizoszómák
J mitokondrium
G riboszóma
E citoszol
A sejtet határolja.
A sejtek belsejét töltik ki.
Itt található a sejt DNS-tartalmának mintegy 98%-a.
Pórusai biztosítják a makromolekulák átjutását a
sejtmag és a sejtplazma között.
Külső felszínéhez riboszómák kapcsolódhatnak.
Itt alakul ki az összetett fehérjék végleges szerkezete.
Makromolekulák hidrolízisére képes
emésztőenzimeket tartalmaz.
A lebontó anyagcsere központja.
Két alegységből állnak. Felületükön polipeptidek
szintézise zajlik.
Kialakítja a sejt alakját, irányítja a sejten belüli
mozgásokat.

e) glikolízis

f) fehérjék, RNS

2.
a) fénymikroszkóp

b) mitokondrium

c)

1. belső membrán
2. külső membrán
3. membránbetűrődések
4. plazmaállomány

d) DNS, RNS, fehérje.

2.
a)

1. endoplazmatikus retikulum
2. Golgi-készülék
3. sejthártya
4. lizoszóma

b) endocitózis

c) Táplálékfelvétel

d) exocitózis

e) Az emészthetetlen anyagok kiűrítése a sejtből.

f) A makromolekulák membránnal határolt hólyagocskákban kerülhetnek a sejt belsejébe.

g) A felvett makromolekulákat lebontsa emésztőenzimeivel.

h) Ezzel a folyamattal adják le váladékukat.

i) Ily módon közömbösítik egyes fehérvérsejtek a szervezetbe került idegen anyagokat, kórokozókat.

3.
1. C
2. A
3. B
4. A
5. B
6. D
7. A
8. B
9. A
10. B
11. A
12. B

1.
a) mitózis

b) Az egysejtű eukarióta élőlények sejtjei, a hajtásos növények osztódószövetének sejtjei és az állatok

szöveti sejtjei.

c)

I. C előszakasz

II. A középszakasz

III. D utószakasz

IV. B végszakasz
d)

1. B
2. E
3. E
4. C
5. E
6. C

e) kiindulási sejt: 2n=4 utódsejtek: 2n=4

f) ADBC

2.
a)

3. A homológ kromoszómák között allélkicserélődés játszódik le.

5. A húzófonalak hatására a homológ kromoszómapárok tagjai elválnak egymástól, és a sejt két

ellentétes pólusára vándorolnak.

9. A kromoszómák kromatidái elválnak egymástól, és a sejtek két ellentétes pólusára vándorolnak.

1. A nyugalmi szakasz során megkettőződik a sejt DNS-állománya.

8. Az osztódási orsóhoz a befűződési pontjuknál kapcsolódó kromoszómák a sejtek egyenlítői síkjába

rendeződnek.

4. Az osztódási orsóhoz kapcsolódó homológ kromoszómapárok a sejt egyenlítői síkjába

rendeződnek.

6. Kettéválik a citoplazma, kialakul a két utódsejt.

10. Kialakul a négy utódsejt.

2. Kialakulnak a transzportkromoszómák, és párokba rendeződnek.

7. Ismét megjelenik az osztódási orsó.

b)

1. A kiindulási sejt diploid.

2. Az I. fő szakasz végén kialakuló utódsejtek haploidok.

3. A II. fő szakasz végén kialakuló utódsejtek haploidok.

3.
1. B
2. A
3. C
4. A
5. C
6. A
7. C
8. A
9. A
10. B

4.
H
I
I
I
H
I
H
H

5.
a) alfa-, béta-, neutronsugárzással való érintkezés.

b) Azt, hogy a rákos sejt irányíthatalanul el kezd osztódni.

c) A szabályozófehérjék nem megfelelő működése.

d) AC

e) A nekrózis véletlenszerű hatás hatására következik be, míg az apoptózis természetes, egy
genetikai program szerint megy végbe.