Humánbiológia tételsor

A)KÉRDÉSCSOPORT
A/1. Az élő szervezet alapegysége
Az emberi szervezet alapegysége a sejt. A sejtműködés nagyon összetett folyamat, célja a sejt
saját anyagainak elkészítése, illetve szaporodás. A sejt organellumokat (pl mitokondrium,
Golgi-készülék, endoplazmatikus membrán) tartalmaz, melyek ellátják ezen folyamatokat.
Nagyon fontos a membrán rendszere. A sejtet körülvevő membrán elhatárol, és kapcsolatot
tart. Ezen keresztül aktív( kell hozzá energia) és passzív( nem kell hozzá energia) transzport
(szállító) folyamatok zajlanak a sejtplazma és sejtközötti állomány közt. A szabályozást is
lehetővé teszi, hormonok befogadásával. A sejt alakját is a membrán határozza meg, ez fontos
lehet fagocitózis (bekebelezés), membrán fúzió, vagy akár mozgás közben is (amőboid
mozgás, hímivarsejtek mozgása).
A passzív transzporthoz nem kell energiát felhasználjon a sejt. Vannak befolyásoló tényezők,
pl töménység, fizikai és vegyi tulajdonságok, méretek. Passzív transzport típus az ozmózis, (a
hígabb oldat mindig „fel akarja hígítani” a töményebb oldatot, azaz kisebb koncentrációból
megy a nagyobb felé), a diffúzió és facilitált diffúzió (előbbi pl mikor az erek falán
átdiffundál az O2, utóbbi, mikor a membránfehérjéhez kapcsolódva jut át az adott molekula,
pl glükóz), átoldódás ( a membránfehérjék létrehoznak egy „vizes kaput” ahol átoldódhatnak
vízoldékony kicsi molekulák).
Az aktív transzport már igényel ATP-t, azaz energiát. Ezt a transzportot már nem
befolyásolják azok a tényezők, amik a passzív transzportot, és az ozmózissal ellentétes
irányban, (tehát ellentétesen ahhoz képest ami a koncentrációból következik). Aktív
transzport típus a membrán lefűződés, az endocitózis két formája, a pinocitózis, és fagocitózis
(előbbi folyékony, finom anyagok, utóbbi szilárd és testidegen anyagok bekebelezése),
hordozó molekulák segítségével (Na-K pumpa, speckó fehérje megfogja a nagy méretű
molekulákat, és átviszi a membrán másik oldalára).
A/2. Sejt ismérveivel nem rendelkező mikroorganizmusok
Léteznek nem sejtes felépítésű szervezetek is, ezek a virionok és baktériumok.
A virionoknak nincsnek életműködéseik, nem tudnak szaporodni, osztódni, és nem is
életképesek gazdasejt nélkül. Gyakorlatilag sejt paraziták. Összesen egy fehérjeburokból és
egy örökítőanyagból állnak. Ez az örökítőanyag lehet DNS (dezoxiribonukleinsav) vagy RNS
(ribonukleinsav). Ha talál egy befogadásra képes gazdasejtet, betör a sejt belsejébe, bejuttatja
az örökítőanyagát, és átprogramozza a sejtet. A sejt megbolondul, és elkezdi a virion
„alkatrészeit” gyártani, ahonnan majd kiszabadulva megölik a gazdasejtet, majd az újonnan
létrehozott virionalkatrészekkel újabb virionokat hoznak étre.
A baktériumok sem kevésbé szadisták, ők is tudnak veszélyesek lenni. Rendszertanilag
egysejtű növényekhez sorolhatók, nincs magjuk, bennük is van örökítőanyag. Két típusra
oszthatók, apatogén és patogén baktériumokat. A patogének egy része behatol a sejtbe vagy
szövetbe, itt problémát okoz, pl szövetelhalást vagy gyulladást. Egy másik részük toxinokat
termel. Ha endotoxint termelő (endo=belső) bacink van, az helyileg okoz betegséget
elváltozást. Az exotoxinokat (exo, exit=külső) baktériumok kiválasztják, és vérárammal,
nyirokkal az egész szervezetre hatást gyakorolnak.
A/3. Röviden fejtse ki a sejtműködéseket. Sejtosztódás, differenciálódás, anyagcsere,
ingerelhetőség, ingerület- képzés, -vezetés, alakváltoztatás, mozgás, kiválasztás, sejthalál,
programozott sejthalál (programmed cell death, PCD), nem programozott sejthalál (non-PCD,
nekrózis)
Sejtosztódás: A sejtek szaporodása sejtosztódással történik, ennek két típusa van, a mitózis és
meiózis. A mitózis számtartó, testi sejtek és éretlen ivarsejtek osztódnak így. A folyamat
végén két kettős kromoszóma szerelvényű (diploid) sejt. A számfelező osztódás a meiózis. Ez
a szaporodás az ivari sejtekre jellemző.
Differenciálódás: A funkciót tökéletesítő biológiai folyamat.
Anyagcsere: Az anyagcsere azoknak a kémiai folyamatoknak az összessége a szervezetben,
amelyek során az élelmiszereket energiává alakítják át, és fenntartják a test működését. Ezek a
folyamatok magukban foglalják az energiafelvételt, tápanyagok lebontását, az energiaszint
szabályozását, valamint az anyagok szállítását és raktározását. Az anyagcsere alapvető
fontosságú a test számára, mivel biztosítja az energiát, amire az életfolyamatokhoz szükség
van, és lehetővé teszi a szervezet számára, hogy fenntartsa az egészséges egyensúlyt.
Ingerelhetőség:
?Ingerület- képzés, -vezetés: Az inger olyan behatás, ami megváltoztatja a membrán
potenciált. Erre a változásra adott válasz az ingerület, ezt anyagcsere változások kísérik.
Ahhoz hogy a szervezetben változást idézzen elő, el kell érnie a minimális ingererősséget,
tehát ez az ingerküszöb. Ha ez megtörténik, megnyílnak a Na+ ion csatornák, és elindulhat a
depolarizáció. Létezik adekvát (neki megfelelő, pl fülnek a hang) és nem adekvát inger is (túl
erős inger, pl megütöd a szemed és csillagokat látsz)
Alakváltoztatás:
Mozgás: csak a hímivarsejt képes önállóan mozogni. A fagociták amőboid mozgást végeznek
folyamatos alakváltozás révén.
Kiválasztás: Két típusa van, endokrin, exokrin. Az endokrin belső állományba ürít, pl vérbe,
nyirokba. Az exokrin egy külső felületre, pl bőrre. A kiválasztás aktív transzport folyamat. Az
ürülő anyag ennyisége alapján megkülönböztetünk apokrin( pici sejtmembrán is ürül,
szakaszos működés), merokrin( hólyagba csomagolva, folyamatosan ürül a cucc), holokrin (az
egész sejt állománya váladékká alakul) és ekkrin(verejtékmirigyeken van ilyen, diffúzióval
távozik a cucc)
Sejthalál: Apoptózis. A sejtek öngyilkosságot is elkövethetnek, ha veszélyesnek tartják
magukat a szervezetre, pl rákos sejtek
Programozott sejthalál- PCD:
Nem programozott sejthalál-non-PCD-nekrózis:
A/4. Sejtmembrán funkciói:
A sejtmembrán egy biológiai membrán. Elhatárol és kapcsolatot tart egyszerre a sejtközti, és
sejten kívüli tér között. A membrán egy kettős lipid réteg, melynek közvetlen felszíne
hidrofób (víztaszító), a két felszín között hidrofil (vízkedvelő). A sejtmembránon tehát
tarnszport folyamatokkel kell megoldani az anyagok bevitelét, és kivitelét, a sejtbe. Ezeket a
folyamatokat két csoportra osztjuk aszerint, hogy szükséges-e energia az elvégzésükhöz.
Aktív tarszport igényel energiát, passzív transzport nem. A környezet jeleit is a membrán
fogja fölfogni és továbbítani a sejtplazmába. Ha a jel önmagától nem képes behatolni a sejtbe,
a membrán feladata átkonvertálni azt befogadhatóvá. Ezenfelül stabilizálja még a
citoszkeletont, és ezzel együtt mozogva biztosítani a következő folyamatokat: pinocitózis,
fagocitózis, membrán fuzió, exkréció, endotél sejtek alakváltozása, fehérvérsejtek amőboid
mozgása, hímivarsejtek haladása megtermékenyítéskor.

A/5. Mitokondriumok felépítése, funkciói: +

Mitokondrium: A sejtek energia készítő szerve. Kettős membrán határolja. Részt vesznek az
apoptózisban, cukorbetegségben és rosszindulatú daganatok képzésében is. Saját
örökítőanyaga van.
A/6. Élő anyag ásványi alkotó elemei. Nyomelemek. Miért fontosak az ásványi anyagok?:
A szervezet működéséhez elengedhetetlenek az ásványi anyagok. Egyik nagy csoportjuk a
nyomelemek. Ezekből rendkívül kis mennyiség elég (miligramm). Példák: vas, cink, jód, réz,
mangán, szelén, króm, fluor, stb.
Fontos kiemelni, hogy ezen fémek nagyobb mennyiségben halálosan mérgezőek! Viszont a
szervezet működéséhez elengedhetetlenek. A vas a hemoglobin hemjét alkotja, tehát az O2
szállítást végzi (ettől piros a vér), a cink elég változatos felhasználású, szükség van rá májban,
csontokban, agy működéshez kell, immunitásban és sebgyógyulásban. A jód főleg a
pajzsmirigy hormon termeléséhez kell, a réz az enzim működésben vesz részt. A mangán a
csontoknak kell, a szelén zsírsav anyagcserébne kell, enzimháztartásban, gyulladás csökkentő.
Szintén enzim működésben játszik szerepet a króm, a fluor a fogaknak kell.
A/7. Szervezetünk víztartalma, vízterei, folyadékterek közti áramlás.
Sejten belüli (intracelluláris) tér: az összes folyadék mintegy 2/3-át tartalmazza. (átlagos
alkatú, 60 kilós emberben ≈24 liter). Sejt típusától függően más-más a víztartalom. Az
idegsejtek a legnagyobb víztartalmúak, a sejt tömegének kb. 80%-a víz.
Sejten kívüli (extracelluláris) teret a szövetközti tér és a vérplazma alkotja, a maradék vizet
(≈12 litert) tartalmazza. A szövetközti térben és a vérplazmában nagyjából ≈3:1 arányban
oszlik el a folyadék. Ennek és a vérplazma összetételének ismeretében vérünk víztartalma
kiszámítható. A szövetközti folyadék 9 l, a vérplazmában 3 l a víz.
Az ún. III. folyadéktér a szervezet üregeiben található folyadék, amit a liquor, a csarnokvíz és
az üvegtestet alkotó nedv a szemben, a nyál, az emésztőszervek által szekretált folyadék alkot.
A tápcsatornában lévő folyadék tartalékként szerepel a folyadék háztartásban.
A/8. Folyadék egyensúly (veszteségek, pótlás szempontjai)
Alapesetben a folyadék terekben folyamatos a vízcsere. Ez az egyensúly akkor borul föl, ha
valami miatt hirtelen nagy vízveszteség éri a szervezetet. (pl hányás, hasmenés, égés, stb) Ha
tartós a vízhiány, a szervezet utoljára a neuronokból vonja ki a vizet. Egészséges szervezetben
a veszteségek és pótlások kb. kiegyenlítik egymást.
Bevitel: folyadék ivás ≈1500ml/nap,
táplálék víztartalma ≈500-1000ml/nap,
anyagcsere során felszabadult víz ≈400ml/nap)
Veszteség: vizelet ≈1500ml/nap,
kilégzéssel elpárologtatott víz ≈400-500ml/nap,
izzadás nélkül bőrön át elpárologtatott víz ≈300-400ml/nap,
széklet víztartalma ≈200ml/nap)
A szervezet hormonokkal szabályozza a vízháztartást. (ADH, aldoszteron, stb) A szabályozás
szükségességét receptorok érzékelik.
A/9. Az ember szervezetének víztartalma hogyan változik élete során?
Az emberi test víztartalma élete során csökken. Csecsemőkben 70-75%, felnőttkorra 60-65%
marad.
A/10. Izohidria és élettani jelentősége:
A szervezet sav-bázis állapotának fenntartását jelenti az izohidria.
A pH (H+ ion negatív logaritmusa) egyensúly nagyon fontos a fehérje és enziműködésben.
( 1-6os pH savas, 7es pH semleges, 8-14es pH lúgos)
Élettani értéke vérplazmában mérve: pH≈7,35-7,40 (tágabb határai:7,3- 7,45). Az erekben
lévő receptorok érzékelik a pH változását, így alkalmazkodik a szervezet. A kémhatás
egyensúly felborulása életveszélyes! Az eltolódás lehet alkalózis (pH>7,41-7,45), vagy
acidózis (pH<7,30-7,35). (Lásd alább!) Az egyensúlyt puffer rendszerek állítják helyre.
A/11. Homeosztázis fogalma, ismertesse alkotó elemeit.
A homeosztázis az élettan legfontosabb fogalma.
Dinamikusan változó biológiai egyensúly, önszabályozó belső környezet, és alkalmazkodó
képesség.
Elemei: Izohidria(sav-bázis állapot), izovolémia(vízgazdálkodás), izoozmia(testnedv
koncentráció állandóság), izotónia(sejt és sejtközötti állomány közti ozmotikus egyensúly),
izoionia,(elektrolit egyensúly) izotermia(testhő egyensúly).
Ezenkívül esetünkben szóbajönnek még a mentális, szociális, társadalmi, anyagi és gazdasági
homeosztázisok, amik befolyásolják közérzetünket. Mindennapjaink belső órája a cirkadián
ritmus, ez szabja meg az alvás és ébrenlét periódusait. Felborulása kellemetlen, olykor
betegségbe hajszoló tüneteket ad.
A/12. Passziv transzport folyamatok a „unit membrane”-on át.
A passzív transzporthoz nincsen szükség energiabefektetésre, viszont befolyással van rá az
átjutandó molekula töménysége, fizikai és vegyi tulajdonságai, valamint a mérete.
Passziv transzport az ozmotikus grádienssel összefüggve megy végbe. Az anyagnak a
membrán két felszíne közötti koncentrácio-különbsége (koncentrácoó grádiens) határozza
meg. Az áramlás kizárólag a kisebb töménységű oldat felé irányul. Amennyiben a sejt körül
nő az ozmotikus nyomás (pl. jelentős folyadékveszteség a szervezetből), a sejtből a víz
kiáramlik, amíg ki nem egyenlítődik a különbség, miközben a sejt állománya zsugorodik.
Ellenkező esetben, amikor az extracelluláris tér túlzottan hidrált, a víz a sejtbe áramlik, a sejt
megduzzad. E folyamatokat a sejtek makromolekulái (fehérjéi) szabályozzák, befolyásolják, s
élettanilag ez a szűrletek létrehozásában jelentkezik: pl. a vesékben a vizelet, a szövetekben a
nyirok az eredménye. Diffúzio révén (ozmozis közbenjárásával): H2O, O2, CO2 és lipoidban
oldható anyagok (pl. alkohol), ionok jutnak át.
Facilitált (megerősített, karrier mediált) diffúzio: membránfehérje molekulákhoz kapcsolódás
után gyorsítva, de korlátozott mennyiségben jutnak át a lipid membránokon (pl glukóz,
ketontestek, rövid szénláncú zsírsavak).
Áttolódás a „lipidkapun”: Bizonyos membrán fehérjék vizes csatornákat képeznek, amiken
töltés nélküli kis (apoláros) molekulák, vegyületek jutnak át (pl. karbamid).
A/13. Sejtműködések szabályozása:
A sejt működését a genomjában tárolt infó szabályozza. Ezen felül a szervezetet ért külső és
belső hatások is részt vesznek a szabályzásban. Egymással kapcsolatot tartanak a sejtek. A
jelző molekulák egyedül vagy együtt (kombinációban) hatásosak: „viselkedést”, válaszokat,
reakciókat, működést szabályoznak. Minden egyes „jelző”-nek megvan a sajátos receptora a
sejt felszínén vagy a sejtplazmában vagy a genomban. Az idegrendszer feldolgozza ezeket a
jeleket, ennek hatására alakul ki serkentés vagy gátlás. Hormonális hatásra is szabályozás
következik be. Fontos hírvivő rendszerek: cAMP, cGMP. Másodlagos hírvivők is vannak. na
itt rohadt sok minden van, majd kidolgozom még
A/14. Szintézisek a sejtben
A fehérje szintézis kezdetén a DNS óriásmolekula egy szakasza (gén) szétcsavarodik
• Róla másolat készül🡪ez az i/m RNS, ami kijut a citoplazmába, a riboszóma felületére, és
itt játszódik le a fehérjeszintézis
• A t RNS-ek ideszálllítják aktivált aminosavakat és az m RNS kodonjainak sorrendjében
összekapcsolják őket fehérje molekulává (az RNS előtti kisbetű egybe van)
• Az örökletes tulajdonságok a DNS-ben kódoltak és a fehérje molekulák révén jelennek
meg. Gén🡪fehérje🡪tulajdonság
• A kód az egész élővilágban azonos, ami az élőlények közös eredetére utal.
A/15. Ismertesse a sejtoszlásokat, sejtfuziot
Sejtosztódás formái:
• egy idő után nem osztódnak🡪ezek a sejtek hosszú ideig élnek
• lassan osztódó sejtek🡪az osztódás ütemét az illető szerv károsodása jelentősen növeli
• rövid életű sejtek 🡪 ezeknél gyorsutánpótlás szükséges (például: bél hámsejtjei)
• sejtek osztódása a sejtciklus része:
• az emberi kromoszómák az osztódás kezdetén megjelennek a sejtmagban, az interfézisben,
kromatin állomány formájában, azonban működő és nem műküdő (=inaktív) szakaszokból
állnak
• inter fázis = sejt nyugalomban van: ebben a fázisban nem osztódik
• mitózis: a testi sejtek osztódási formája, minden regenerációs folyamat alapja
(például: sejtgyógyulás)
🡪a sejt vizet vesz fel, megduzzad, sejtközpont osztódik és a két sejt pólisára
vándorol. A kromoszómák hosszában kettéhasadnak. A két új létrejött sejt
megegyezik az eredetivel
• meózis: két egymást követő osztódás, négy leánysejt keletkezik
🡪ivarsejtekre jellemző osztódási típus;
kromoszómapárok kettéválnak, és osztódás során felük az egyik, felük a másik
leánysejtbe kerül 🡪 így mint a hím, mint a női ivarsejt fele kromoszómaszámmal rendelkezik
🡪 két sejt egyesülésekor, megtermékenyítésekor egészül ki
INTERFÁZIS🡪MITÓZIS🡪ÚJABB INTERFÁZIS🡪SEJTHALÁL

Sejtfúzió:
Vannak olyan sejtek, amelyek funkciójukat úgy tudják betölteni, ha összeolvadnak
(=fuzionálnak), és óriássejteket hoznak létre (például: vázizomzat egységét alkotó
harántcsíkolt izomrost. Az izomrost sok sejtmagot tartalmaz, és citoplazmája magasan
differenciált szerkezettel rendelkezik. Az izomrost úgynevezett myoblast sejtek fúziójából jön
létre. A citoplazma differenciálódása a fúziót követően történik)
A/16. Aktiv transzport a sejtmembránom át:
Az aktív transzport egy olyan folyamat, amely ATP-t fölhasználva mozgat anyagokat a
sejtmembrán két oldala között. Az aktív transzport folyamata nem függ a terek
koncentrációjától, nyomásától, a mozgatandó anyag méretétől vagy anyagi minőségétől sem.
Két típusra bonthatjuk, az egyik a membrán lefűződés, a másik a hordozó molekulás opció. A
membrán lefűződésen belül megint csak több lehetőség van, kezdjük az endocitózissal, ami
lehet pinocitózis (cseppfolyós vagy finom részecske bekebelezése) és fagocitózis. (szilárd
vagy testidegen anyag bekebelezése) A bekebelezés folyamata egyszerű, a sejtfelszínre került
anyagot a membrán körülveszi, membránhólyag lesz belőle, majd bekerül a sejtbe. Az
exocitózis ennek ellenetétes folyamata, a különböző anyagok membrán hólyagokban ürülnek
a sejtből. A hordozó molekulás transzporttal nagyméretű molekulák, szerves anyagok, ionok
áramlanak a sejtbe. A membránon átérő és annak felszínéhez kötődő fehérjék segítik még az
anyagáramlást. Ilyen pl a Na+, K+ pumpa, vagy az ion csatornák.
A/17. Sejtmag, kromoszóma, kromatin, DNS, RNS
A sejtek központja a sejtmag. Sejtmagja csak az eukarióta sejteknek van. A sejtmagban
helyezkedik ez az örökítő anyag, ami lehet DNS (dezoxiribonukleinsav), vagy RNS
(ribonukleinsav). A DNS egy kétszálú paralel lefutású, kb 2 méter hosszú molekula. Benne a
két szál között adenin (A), timin (T), guanin (G), és citozin (C) bázisok helyezkednek el
egymással szemben, ezeket aminosav tripletek kódolják, így örökítődik az informácó. A
bázisok egyféle képpen párosodnak egymással, adenin timinnel, guanin citozinnal
(AC/DC=AT/GC). Az RNS egyszálú nuklein molekula, rá ugyanez a bázis szabály érvényes
azzal a kivétellel, hogy timin helyett uracil van. Ahhoz, hogy ezek a borzasztó nagy
molekulák beleférjenek a sejtbe, nagyon kicsire kell őket összehajtogatni. Ezt csinálják a
kromatinok. Hisztonokra nagyn szorosan tekerik a DNS szálat, ezek összességét hívjuk
kromatidának, és a kromatida a kromoszóma alapegysége.
A/18. „Unit membrane”
Transzfolyamatoknak energikus szempontból az egyik típusa.
• A passzív transzport nem igényel sejtműködésből származó energiát, mivel a folyamat
során csökken a koncentrációkülönbség a vizsgált anyagra nézve a membrán két oldala
között. A folyamat során a vizsgált anyag részecskéi diffúzióval áramlanak a membránon
keresztül a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb koncentrációjú hely felé.
• A passzív transzport folyamatok nem igényelnek energiát
• Sejtmembrán pólusainál kisebb anyagok jutnak így át a membránon🡪csak a 1nm-nél
kisebb anyagok jutnak át akadálytalanul a sejthártyán🡪fontosak a fizikai és kémiai
tényezők pl.: vízmolekula
• Ilyen folyamatok:
• diffúzió (koncentráció kiegyenlítődés – az anyag a nagyobb koncentrációjú hely felől a
kisebb koncentrációjú hely felé áramlik; olyan anyagtranszport, melynek során a zsíroldékony
anyagok a memrán lipidrétegén, a vízoldékony anyagok a membrán pórusain keresztül jutnak
át; például: gázok (CO2, O2), alkohol, zsírsava, ionok)
• facilitált diffúzió (a molekulák élősejtek plazmamembránján keresztül történő transzporta,
olyan folyamat során, amelyhez a plazmamembrán elhelyezkedő specifikus transzmembrán
hordozószükséges) (nagyobb méretű molekulák átjutása az által, hogy membránfehérjékhez
kapcsolódnak, pl.: glükóz)
• áttolódás (sejtmembrán anyagához hasonló vegyi felépítésű anyagok juthatnak át – lipidek,
lipodok) („lipidkapun”: elektromos töltés nélküli, sejtmembrán anyagához hasonló vegyi
felépítésű anyagok átjutása)
• ozmózis (a víznek a membránon át kisebb koncentrációjú közegből nagyobb koncentrációjú
közegbe történő átvándorlását jelenti. Például: a sejtben nagy ásványi anyagok
koncentrációja, akkor a víz a sejt közötti állományból a sejtbe jut)
• „vizes csatornák” (membránfehérjék körüli rések, elektromos töltés nélküli kis molekulák
tudnak átjutni rajta
A/19. Golgi apparátus, endoplazmás retikulum és funkcióik
Az endoplazmás retikulum (ER):
• ez az állati sejtekben több intraceluláris membránrendszerben található
• zárt, lapos membránzsákokból (=ciszternákból) áll
• ha ciszternák felszínén riboszómák vannak, akkor durva felszínű ER (rEr)
• ha nincsenek riboszómák, akkor sima felszínű ER – ről beszélünk (sEr)
• riboszómák nukleinsavat és fehérjét tartalmaz
• sEr-t szarkoplazmás retikulumnak is nevezzük
• sEr jellegzetes morfológiai sajátosságokkal rendelkezik
• szarkoplazmás retikulumnak fontos szerepe van az intracelluláris Ca szint regulációjában
Golgi apparátus:
• intracelluláris membránrendszerek másik formája
• nevét egy Camillo Golgi olasz hisztológusról kapta
• a Golgi-féle membránrendszer a rEr-ban szintetizált fehérjék gyűjtőhelye
• Golgi apparátus vezikulumokba csomagolja a kész fehérjéket és a vezikulumokat
extracelluláris rendeltetésük felé irányítja
• Golgi apparátus hajlott, párhuzamos, lapos ciszternákból, tubulusokból és
vezikulumokból áll, és a sejtmag apikális sejtfelszín felé eső pólusán helyezkedik el
A/20. Lizoszómák, centriólumok és funkcióik
Lizoszómák:
• membránnal borított, kerekded elektrondenz organellum, melyek hidrolitikus enzimeket
tartalmaznak🡪melyek az intracelluláris emésztésben fontosak
• hidrolitikus enzimeket tartalmaznak (pl. savi foszfatáz, foszfolipázok), amelyek az
intracelluláris emésztésben fontosak
• fontos szerepük:
• fagocitózis során a sejt nagyméretű idegen részecskét (pl.: baktériumot) kebelez be a
fagocitotikuus vakuolumába. Lizoszómák a vakuolumokba olvadnak, enzimeik elpusztítják
• endocitózis: a sejt számára fontos molekulák bekebelezése történik. Ezek a molekulák,
molekulakomplexekkel kerülnek a sejtbe, melyek szállítják őket
• recepot – mediált endocitózis: amely a koleszterin + Fe 8vas) + inzuliin + lmm + növekedési
faktorok sejtekben történő felvételében fontos.
Centriólumok:
• a tubulusok hármasával, úgynevezett tripletek formájában rendeződnek, amelyekből 9
triplet alkot egy centriolumot.
• a tripleteket kereszthidak kapcsolják össze egységes organellummá
• részt vesznek olyan folyamatokban, amelyek a mikrotubulusokkal kapcsolatosak, és ezek +
A/21. Zárványok. Citoszkeleton és funkciói
Zárványok:
• a citoplazmában található
• egy része szemcse, másik része pedig cseppszerű aggregátum formában vannak, egyesek
pedig membránnal borított vezikulumukban fordulnak elő
• a lipidek cseppeket alkotnak, melyek mérete nagyon különböző
• egyéb zárványok:
• melanin🡪inpigment membránnal borított, úgynevezett melanosomákban található
• lipofuscin, hemosziderin🡪lebontási folyamatok végtermékei Citokeleton:
• a sejt fehérjéből álló „csontváz”
• olyan (többnyire rostos) vázfehérjék összessége, amelyek az egész citoplazmát
behálózzák
• ez meghatározza a sejtek alakját, részt vesz az intracelluláris transzportban és a sejt
mozgásaiban
• citokeleton fehérjéi alegységekből épülnek fel
• fontos elemei:
• centriolum, a csilló, az ostor és az osztódási orsó építőelemei
• mikrotubulusok🡪24 nm átmérőjű csövecskék, úgynevezett tubulin
alegységekből áll
• mikrofilamentumok🡪aktin alegységekből állnak, amely az ATP
jelenlétében reverzibilisen kötődik a miozinhoz🡪sejtmozgás
• intermedier filamentumok: 10 nm vastag, összetételük sejtenként
változik
• miozin filamentumok: mozgás
A/22. Hüvely endoflorája. Mikrobolyhok (mikrovillusok) felépítése, funkciói
A lányok hüvelyi endoflórája nemi érésük időszakában érik meg. Ekkor több baktériumtörzs
is megtelepszik. Ezek fakultatív anaerob (opcionálisan nem kell nekik oxigén) baktériumok.
Pl: Lactobacillus casei rhamnosus törzs, Döderlein bacillus. Ezek az éréstől a menopauzáig
maradnak a hüvelyben. A klimax és szülés után is bekerülnek más baktériumok. A hüvelyben
savas közeg uralkodik, ezt a lactobacillusok tartják fönt. A hüvely falában ösztrogén hatására
kiválik tejsav glükóz segítségével, valamint H2O2, és bioszufuraktánsok létrehozva egy
védőréteget.
Mikrobolyhok, mikrovillusok felépítése, funkcióik.
A bolyhok alapból olyan képletek, melyek elsősorban a tápcsatornában fellelhetők, szerepük
a felületnövelés. A bélben rengeteg található belőlük, a hegyükön ülnek a mikrobolyhok,
melyek bár folyamatosan kopnak, de vissza is termelődnek. /nem sok mindent lehet találni
ezekről, sorry
A/23. Foglalja össze és röviden ismertesse az élő szervezet szerves anyagait
Az emberi szervezetet alkotó szerves anyagok: „építőkövek”, energiát biztosítanak, tartalékot
képeznek, fontos működésekért felelősek. Egyszerű molekulákat, azonos molekulákból álló
molekula láncokat, összetett – több típusú szerves anyagból vagy szerves és szervetlen
anyagból álló – molekulákat ismerünk.
Aminosavak, fehérjék: 20 aminosavat ismerünk, ezek különböző kombinációja alkotja a
változatos fehérjéinket, amik felépítik a szervezetet. Az aminosavak közül 9et nem tudunk
előállítani, ezek az esszenciális aminosavak, ezeket táplálkozással kell pótoljuk. A
fehérjéknek 4 féle szerkezet van, lehetnek összetettek és egyszerűek, csatlakozhat hozzájuk
nem fehérje rész is. A fehérjék közé soroljuk az enzimeket, amik biokatalizátorok, a szervezet
anyagcseréjében kiemelkedően fontos szerepet játszanak. A fehérjékről általánosan
elmondható, hogy nagyon érzékenyek, csak optimális közegben képesek működni. Nem
megfelelő körümények közt visszafordíthatatlanul (irreverzibilisen) vagy visszafordíthatóan
(reverzibilisen) csapódnak ki (koaguláció).
Szénhidrátok: szén, oxigén és hidrogén alkotja őket, energia dús sejtek. Több típusuk is van,
léteznek mono, di és poliszacharidok. Példa rájuk a glükóz, fruktóz, celluóz.
Lipidek: ezek a zsírok. Nagy molekulájúak, raktározásban van szerepük, szteroidokként
hormonokat alkotnak, oldószerként hasznosulnak, mechanikai és hővédelmet is biztosítanak.
Fontos tulajdonságuk a víztaszításuk, és még fontosabb funkciójuk a biológiai membránok
létrehozása. Olajokat találunk növényekben, zsírokat állatokban.
A/24. Foglalja össze és röviden ismertesse a sejtek működéseit
Testünket alkotó sejtek funkcionális alkotó elemei – sejtmembrán („unit membrane”),
sejtplazma (citoplazma) a sejt-organellumokkal, a cytosceleton, a sejtmag, a sejtmagban a
genom – meghatározzák mintegy százféle emberi sejt egyedi és összehangolt működését.
Sejtmembrán: Biológiai membrán. Összeköti a sejten kívüli, és belüli teret, rajta keresztük
aktív és passzív transzport folyamatok zajlanak. Felfog jelzéseket a külvilágból, és át is
alakítja őket. Stabilizálja a citoszkeletont.
Mitokondrium: A sejtek energia készítő szerve. Kettős membrán határolja. Részt vesznek az
apoptózisban, cukorbetegségben és rosszindulatú daganatok képzésében is. Saját
örökítőanyaga van.
Sejtosztódás: A sejtek szaporodása sejtosztódással történik, ennek két típusa van, a mitózis és
meiózis. A mitózis számtartó, testi sejtek és éretlen ivarsejtek osztódnak így. A folyamat
végén két kettős kromoszóma szerelvényű (diploid) sejt. A számfelező osztódás a meiózis. Ez
a szaporodás az ivari sejtekre jellemző.
Differenciálódás: A funkciót tökéletesítő biológiai folyamat.
Mozgás: csak a hímivarsejt képes önállóan mozogni. A fagociták amőboid mozgást végeznek
folyamatos alakváltozás révén.
Kiválasztás: Két típusa van, endokrin, exokrin. Az endokrin belső állományba ürít, pl vérbe,
nyirokba. Az exokrin egy külső felületre, pl bőrre. A kiválasztás aktív transzport folyamat. Az
ürülő anyag ennyisége alapján megkülönböztetünk apokrin( pici sejtmembrán is ürül,
szakaszos működés), merokrin( hólyagba csomagolva, folyamatosan ürül a cucc), holokrin (az
egész sejt állománya váladékká alakul) és ekkrin(verejtékmirigyeken van ilyen, diffúzióval
távozik a cucc)
Sejthalál: Apoptózis. A sejtek öngyilkosságot is elkövethetnek, ha veszélyesnek tartják
magukat a szervezetre, pl rákos sejtek.
A/25. Csillók felépítése, funkcióik
A csillók sejtfelszínt borító osroeszerű képletek, de azoknál rövidebbek, és az ostorral
ellentétben nagy számban fellelhetők egy helyen. A csillók funkciója a váladék, idegen
anyagok, kórokozók, /szakszerűen megfogalmazva/ szervezetből kifele történő sepregetése.
Ezt összehangolt mozgással érik el. A csillós hámoz rögzülnek, orrnyálkahártyában például
tisztítását, a levegő melegítését, és párásítását végzik, de a petevezetékekben a petesejt
mozgását segítik.
A/26. Életünk szempontjából fontos szénhidrátok (hexózok, pentózok, di-, és
poliszacharidok).
Alkotó elemei: szén, oxigén, hidrogén
• A szénhidrátok a szerves anyagok körébe tartoznak:
• pentózok (például: ribóz), 5 szén atomosak
• Ribóz
• Dezoxiribóz
• hexózok 6 szén atomosak: köztük vannak:
• monoszacharidok: azonos atom összetételű molekulák (például: glükóz, fruktóz, mannóz és
glaktóz)🡪édesek
• diszacharidok (maltóz, szacharóz, laktóz🡪malátacukor, nádcukor, tejcukor)
• oligoszacharidok: 3-10 monoszacharidból áll
• anyatej változatos szerkezetű oligoszacharidja

• anyatej trisszacharidjai, az újszülött bélrendszeében fontos prebiotikumok

• raffinóz
• glukózaminoglikán (váralvadást gátló heparin)
• foszfatidil – inozit (glikolipid) („unit membrán” alkotó részei)
• glikoproteidek („unit membrán” alkotó részei)
• maltotrióz, maltodextrin, amilopektin (keményítő bontó
anyagai)
• poliszacharidok🡪nem édesek és stabilabbak, mint a monoszacharidok.
Vízoldhatatlanságuk és a stabilitásuk miatt jó tartalékanyagok
Az állati és emberi szervezetben glikogén raktározódik a májban és az izmokban.
• Amilóz: A növényi keményítő a cellulóz, ezt az ember nem képes bontani.
• Cellulóz, hemicellulóz (más térbeli szerkezetük, mint a keményítőé, bélbaktériumok
bontják)
• Pektin (magasabb rendű szárazföldi növények sejtfalából állítható elő) (lekvárfőzés)
• Dextrinek (a keményítő enzimekkel történt hatása után keletkezik
• Állati keményítő=glikogén (az ember szervezetének energia tartaléka)
• Dextrán (vérvesztéskor pótlásra használják a gyors keringési helyreállítás végett)
A/27. Mit tud az ember szervezetének legnagyobb sejtjéről?
A nő ivarsejtjei a primordiális csírasejtek leszármazottai. A primordiális csírasejtek az
embryoban a 3. hét végén a szikzacskó falában jelennek meg, majd a fejlődő gonadokba
vándorolnak 1-2 hét alatt. A genetikailag determinált női gonadban a csírasejtek oogoniummá
differnciálódnak és számos mitoticus (számtartó) osztódással szaporodva a 3. magzati
hónap végén egyrétegű laphámmal borított csomókba rendeződnek. E laphámsejtek a
petefészek felszínéről származnak, folliculus sejteknek nevezzük őket. A praenatalis érési
szakaszban az oogoniumok szaporodnak, közben közülük számos replikálja a DNS-ét és az
első meioticus (számfelező) osztódás előfázisába kerül, azaz a 7. magzati hónap végéig
primér oocyta-vá alakul. A rohamos oogonium szaporodás sejtpusztulással jár együtt, és a 7.
hónapban csak a petefészek felszíne alatt található oogonium. A primordialis folliculus-t a
primér oocytak és a körülöttük lévő laphámsejtek alkotják. Az oocytak előfázisban,
nyugalomban vannak, azaz diploten (diploid) stádiumban maradnak a tüsző hűmsejtjei által
termelt érési inhibitor, az oocyte maturation inhibitor (OMI) hatására egészen a pubertásig. A
szunnyadó diplotén állapot a 40 éves korig fennmaradhat. Ez két következménnyel jár, vagy
védekezést jelent a károsító hatásokkal szemben, vagy ellenkezőleg, sebezhetővé válik. Ez
utóbbira utal, hogy idősebb anyák gyermekei körében gyakoribb a krmoszóma
rendellenesség. Amint a tüsző érett állapotba jut, a primér oocyta folytatja és befejezi első
meioticus osztódását. Ennek eredménye két, nem egyforma nagyságú, de azonos genetikai
anyagú leánysejt, amik 23 kétkromatidú kromoszómával rendelkeznek. A plazmával nem
rendelkező első sarki test, a polocyta meghúzódik a zona pellucida és a sejtmembrán között.
A secunder oocyta „magával viszi” a sejtplazmát. A secunder oocyta a DNS szintézise nélkül
megkezdi második meioticus érési osztódását, a kromoszómák metafázisba rendeződnek.
Ebben a szakaszban, állapotban következik be a tüszőrepedés, az ovulatio. A második érési
osztódás kizárólag az oocyta megtermékenyülésekor fejeződik be. Megtermékenyülés nélkül
24 óra múlva degenerálódik az oocyta. Az érett pete kromoszóma állománya 22X. Már nincs
benne centriolum. A centriolumot a hímivarsejt hozza magával és ezzel biztosítja a
megtermékenyülés után a sejtosztódást. A polocyták jelentősége abban áll, hogy elviszik a
felesleges kromoszóma állományt.
A/28. Ismertesse az emberi szervezet legkisebb sejtjét.
A herében, mellékherében a hímivarsejtek nem mozognak a csatornák által szekretált savanyú
vegyhatású (pH 6,5) váladékban. Továbbjutásukat orgazmuskor az ondózsinór izmos falán
végigfutó izomösszehúzódás (peristaltica) teszi lehetővé. Magömléskor az ondómirigy és a
dülmirigy lúgos vegyhatású szekretuma hozzákeveredik a mellékheréből érkező, többszáz
millió spermiumot tartalmazó váladékhoz, amit felhígít, lugosít (pH 7,14-re). Mindebből lesz
a kifolyásra alkalmas 3–5 ml mennyiségű keverék, az ondó (sperma). Az ondó fehéres-sárgás
színű, jellegzetes szagú, enyhén zavaros, közepesen sűrű, mérsékelten tapadó folyadék. Az
egészséges férfi ondójában milliliterenként 50–150 millió hímivarsejt van. Az ondómirigy
váladéka fruktózban bővelkedik, a dülmirigyé pedig foszfatázéban. A lúgos vegyhatású
ondóban mindkettő szükséges a hímivarsejtek mozgásának aktiválásához. A spermiumok
mozgását a farok ultraszerkezete, a centriolum irányító működése, az összekötő rész
mitokondriumainak energia szolgáltatása együttesen teszi lehetővé.
A/29 . Aminosavak sajátosságai, fehérjék fajtái, csoportosításaik, peptid és egyéb kötések az
aminosavak között.
Aminosavak:
• 20 különböző aminosav van, amelyek az emberi szervezet felépítésében számításba
jönnek
• 9 aminosav = esszenciális aminosavak
• A fehérje óriásmolekula alapegységei
• Amfoter jellegűek: egyszerre vegyileg savas és lúgos vegyhatású molekularészek
találhatók benne
• Egymással peptid kötéssel kapcsolódnak
• 2 aminosav: dipeptid
• 3 aminosav: tripeptid
• Tíznél több aminosav: polipeptid
• Hosszabb, mint 60: protein (fehérje)
• Hogy milyen jellegű, a tulajdonságait egyrészt a sorrend határozza meg
(aminosavszekvencia)
• Másrészt az elhelyezkedés (térbeli: hidrogén- és diszulfid kötések):
• Hidrogénkötések megszakadása: hő hatására denaturálódik (főtt hús, rántotta
stb.)
• Diszulfid kötések megszakadása (záptojásban)
• Amik nem csak aminosavakból állnak, hanem összetettek, azokat proteidnek nevezzük, ezek
a fehérjeszerű anyagok:
• Valamilyen szervetlen elem vagy molekula (vas, mangán, réz, kobalt, szelén stb.)
• Más fajtájú fehérjemolekulák
• Egyéb szerves anyagok (szénhidrát, lipoid molekulák)
• Az élet szempontjából elengedhetetlen proteidek, a KROMOPROTEIDEK (színes
vegyületek) (hemoglobin, jodoxin, mioglobin, rodopszin, klorofil)
• Antigén sajátosság: olyan szervezetbe jutva, ahol nem honos, antitest termelést indít el
Fehérjék (=antigén):
• A fehérjéknek 4 szerkezete van:
• Elsődleges szerkezete az aminosav sorrend
• Másodlagos szerkezete az alaplánc konformációja, L-hélix (nagy oldalláncú
aminosavak), B-redő (kis oldalláncú aminosavak) és rendezetlen szerkezet
lehetséges
• Harmadlagos szerkezet az egész fehérjemolekula térszerkezete, ez lehet
fibrilláris (csupa L-hélix vagy csupa B-redő) és globuláris (váltakozva min)
• Negyedleges szerkezet a fehérjemolekulák egymáshoz viszonyított helyzete. Az
alegységek egymáshoz való viszonyát nevezzük negyedleges szerkezetnek
• Fehérjék funkció szerinti csoportosítása:
• Genom az emberi genetikai sajátossága
• Sejt építő és működést biztosító anyagai: szerkezeti felépítés (ciszkleton),
kontraktilis fehérjék (aktin, miozin), szabályozó fehérjék, tároló fehérjék,
enzimek (vegyi folyamatok katalizátorai,), tartalék fehérje
• Sejtközti tér alkotói (kollagén, elasztin)
• Védő fehérjék (immunglobulinok, komplementek)

• Transzportáló fehérjék (pl.: albumin, hemoglobin, mioglobin, transzferrin)

• Hormonok egyik csoportja (a peptid hormonok)
• Puffer működést végeznek amfoter jellegükből fakadóan
• Energiaforrást is képeznek (neoglikogenezis folyamán az intermedier
szénhidrát anyagcserében az alanin, arginin, aszparaginsav glukózzá alakul át)
• Bizonyos toxinok (pl.: kígyóméreg, diftéria toxin)
• Enzimek, fermentumok biokémiai folyamatokat katalizálnak.
Peptid kötés:
• Az aminosavak egymáshoz peptid kötéssel kapcsolódnak
A/30. Zsírsavak:
• Membránok és lipidek alapvető anyagai
• Hosszú hidrokarbonát láncból állnak
• Karboxil csoporthoz kapcsolódik, ami savas jelleget biztosít
• Kettős kötést tartalmaz
• A zsírsavak szénláncának hosszúsága, a telített és telítetlen kötések helye, száma
meghatározza a zsíroknak fizikai tulajdonságait, élettani haszonértéküket és emberi
szervezetre kifejtett hatásukat
• Telített zsírsavak: telítettek a kötések, hidrogén kötődik hozzája
• Telítetlen zsírsavak: telítetlen kötések; egyszeres vagy többszörös kötésűek; omega
zsírsavat határozunk meg
• lehetnek:
• cisz
• transz térbeli elrendezésűek
• Esszenciális zsírsavak (biológiai, biokémiai funkciót látnak el az emberben)
• linolsav
• arachidonsav
• eikozapenténsav
• dokozahexénsav
• Többszörösen telítetlen, hosszú szénláncú zsírsavak találhatóak az anyatejben Lipidek:
• Olyan szerves vegyületek, amelyek vízben rosszul, vagy egyántalán nem oldódnak.
• Nagy molekulájú anyagok
• Detergens jellegűek (molekula egyik végén hidrofil csoport, másik végén hidrofób
csoport)
• Legismertebb csoportja:
• Zsírok:
o Glicerinnek három zsírsavval alkotott észterei (trigliceridek) o Lúggal szappanosíthatóak
o Zsírok állati eredetűek
o Szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak a zsírok
o Észterek csoportjába tartoznak
o Zsírokban főleg sztearinsav és palmitinsav kapcsolódik • Lipoidok:

o Molekula szerkezete nem azonos a zsírokéval

o Fontosak az élő szervezet felépítésében és működtetésében o Foszfatidák, foszfolipoidok: a
sejtmembrán építőkövei
o Cerebrozidák: az idegrendszer alkotó elemei
o Karotinoidok: növényi eredetű, narancssárga színű lipoidok o Szteránvázas vegyületek
elengedhetetlenek:
• koleszterin
• D-vitamin
• epesavak
• szteroid hormonok
A/31. Mit tud az enzimekről?
z enzimek fehérjék, melyek biokatalizátorokként működnek a testünkben, és anyagcsere
folyamatok lefolyását segítik. Fehérjék révén csak optimális körülmények között
működőképesek. Megkülönböztetünk összetett és egyszerű fehérjéket. Az egyszerű enzimek
csak fehérje részből állnak, tehát csak aminosavakra hidrolizálhatók. Az összetett enzimeknél
találunk nem fehérje csoportot is. Ha az enzim azután is működőképes, hogy leválik a nem
fehérje rész, koenzimről beszélünk, ha elveszíti funkcióját, akkor prosztetikus csoportról. Az
enzimeknek van egy speciális aktív centruma, ahova egy bizonyos szubsztrát tud bekötődni,
miután megtörténik a csoda, az enzim térszerkezete megváltozik, és az aktivált szubsztrát
leválik róla, majd az enuim visszaalakul.
A/32. Szövet, szerv, szervrendszer meghatározás
Szövet:
• Azonos eredetű, hasonló felépítésű, adott funkció ellátására specializálódott sejtek
összessége
• Sejtes állomány + sejtközötti állomány (kivéve a hámszövet)
• Szervekké állnak össze
Szerv:
• Különböző szövetek összessége, amelynek meghatározott alakja és állandósult funkciója
van.
• Van főszövete, amely a megfelelő élettani jelleget biztosítja, és vannak mellékszövetei,
amelyek azt támogatják (pl.máj) Szervrendszer:
• A hasonló funkciókat betöltő szervek szervrendszereket hoznak létre (pl.: légzés
szervrendszere)
A/33. Sejtek jelző rendszere
Az első jelzőrendszert az egyedfejlődés által meghatározott feltételes reflexek alkotják. E
reflexkapcsolatok az egyénnek a környezeti tárgyakról és eseményekről való tapasztalat
szerzés során jönnek létre. Az első jelzőrendszer konkrét tárgyak és jelenségek hatására
keletkezett kapcsolatok rendszere. A második jelzőrendszer az elsőből alakult ki, hogy a
közvetlen érzékleti és észleleti benyomások jeleit nyelvi szimbólumokkal helyettesítsük.
Ezáltal az ember a valóságot viszonyok segítségével is manipulálni, osztályozni tudja. A
második jelzőrendszer szóbeli ingerek hatására keletkezik, így a környező világ elvont
alakban tükröződik benne, ami csak az ember esetében lehetséges.
A/34. Szervezetünk homeosztázisa
homeosztázis az élettan legfontosabb fogalma. Dinamikusan változó biológiai egyensúly,
önszabályozó belső környezet, és alkalmazkodó képesség. Elemei: Izohidria(sav-bázis
állapot), izovolémia(vízgazdálkodás), izoozmia(testnedv koncentráció állandóság),
izotónia(sejt és sejtközötti állomány közti ozmotikus egyensúly), izoionia,(elektrolit
egyensúly) izotermia(testhő egyensúly). Ezenkívül esetünkben szóbajönnek még a mentális,
szociális, társadalmi, anyagi és gazdasági homeosztázisok, amik befolyásolják közérzetünket.
Mindennapjaink belső órája a cirkadián ritmus, ez szabja meg az alvás és ébrenlét periódusait.
Felborulása kellemetlen, olykor betegségbe hajszoló tüneteket ad.
A/35. Izohydria
Homeosztázis egyik tényezője
• Izohidra a szervezet vegyi felépítésének, összetételének egyensúlya
• A hidrogénion koncenráció állandósága.
• Vízmennyiség.
• A pH állandósága: a plazma fiziológiás.
• 35-40 nmol/l
• Pufferrendszerek: bikarbonát – szénsav rendszer, hemoglobin, plazmafehérjék
• a H+ ion koncentráció által a test szöveteiben kialakított pH-érték állandósága.
• A testfolyadék pH állandóságának törvénye.
• Az emberben a vér pH-ja 7,38 és 7,42 közé esik.
• Enyhén lúgos vegyihatású, de eltolódhat savas irányba is háromféleképpen
• Vannak fontos jelzőrendszerek is:
• Glomus caroticum
• nyaki verőér elágazásában
• kémiai érzékelők találhatóak benne, amelyek a pH érték változását figyelik
• ha a pH emelkedik – szaporább légzés -1. riasztás
• Szélsőségesen megváltozik a pH érték bizonyos beteségeknél is, például COPD
• Vannak helyreállító rendszerek is – puffer rendszerek. Ezek szabadon lévő hidrogén ionokat
vesznek fel, és megkötik, vagy leadják azokat, ha túl sok van a szervezetbe.
• szénsav-dikarbonát puffer
o nyílt rendszer, 2 pályában működik, helyreállítás 75%-át képes elvégezni
• hemoglobin puffer
o képes pozitív és negatív töltésű ionokat megkötni
• foszfát puffer
o kis kapacitású rendszer
o sejten belül lép működésbe • fehérje pufferek
o sejtek és vérplazma fehérjéi • vese puffer rendszere
o vörös vértestekben van jelen
o enyhén lúgos hatású vegyületet menti
A/36. Puffer rendszerek
Vannak helyreállító rendszerek is – puffer rendszerek. Ezek szabadon lévő hidrogén ionokat
vesznek fel, és megkötik, vagy leadják azokat, ha túl sok van a szervezetbe.
A/37. Izovolémia, folyadékterek
Az izovolkémia a szervezet vízháztartásával foglalkozik. Ez a homeosztázis is nagyon fontos
a szervezet egészsége szempontjából, hiszen egy felnőtt ember testének 60-65%a víz. Ha
vízveszteség ér minket tartósan, a neuronokból ürül utoljára víz, ami károsodással járhat. Mint
minden homeosztázis esetében, itt is fontos, hogy a bevitel és veszteség egyensúlyban legyen.
Bevitel: folyadék ivás ≈1500ml/nap, táplálék víztartalma ≈500-1000ml/nap, anyagcsere során
felszabadult víz ≈400ml/nap) Veszteség: vizelet ≈1500ml/nap, kilégzéssel elpárologtatott víz
≈400-500ml/nap, izzadás nélkül bőrön át elpárologtatott víz ≈300-400ml/nap, széklet
víztartalma ≈200ml/nap). A szervezet víztereinek szabályozása, tónus- és ozmo-regulációja
szorosan „együtt mozog” első sorban a vese élettani működése révén (ADH, AÍNP, renin,
aldoszteron). A folyadék háztartását a verőerekben található nyomásreceptorok ingerére a
hipotalamusz oldalsó magja (szomjúság központ) és supraopticus mag vezérli, valamint
vegetatív idegrendszer (izzadás) is befolyásolja. A víz a sejtek, a vérplazma és sejtek közti
szövetek fehérjéinek szerkezetébe ágyazódva vagy azokkal kolloid oldatot képezve, valamint
só- (NaCl-) oldatban található a szervezetben. A sóoldatban „tárolt” víz az állapotváltozások
támasztotta követelményeket gyorsabban és könnyebben kielégíti, azaz hamarabb
mobilizálódik és cserélődik ki a vízterek között, mint a fehérjék által „tárolt” víz. Ami a
folyadék tereket illeti, a sejten belüli (intracellurális) tér a legnagyobb, az idegsejtek a
legnagyobb víztartalmúak. A sejteken kívüli tér, az (extracellurális) tér szövetközti tér és
vérplazma alkotja. Előbbiben 9 liter víz van, utóbbiban csak 3. A III. folyadéktér a
testüregekben található folyadékok, pl nyál, csarnokvíz, eésztőfolyadékok, stb.

A/38. Izoozmia, Izotónia Izoiónia

A testnedvek – az extracellularis folyadékok – ozmótikus nyomásának, koncentrációjának
állandóságát jelenti. Értéke a 0,9 %-os NaCl (konyhasó) oldat ozmózisának felel meg. E
nyomásérték azonos a sejt belsejében uralkodó, a sejtmembránra ható nyomással. (Pl.: ebben
az oldatban a vvt-k nem károsodnak, nem áramlik beléjük és nem távozik belőlük víz.) A
vérplazma ozmózisa 295 mozmol/l. Izoozmia megléte, fennállása nem választható el az
izotóniától, és az izovolémiától, e három tényező folyamatosan összehangolódik. A
szövetközti térben és a vérplazmában az ozmotikus egyensúlyt és a vízmegoszlást a plazma
fehérjéi biztosítják, ezek felelősek a vérplazma 25-28 Hgmm-t kitevő kolloid-ozmotikus
(onkotikus) nyomásáért.
Egyező ozmotikus nyomású állapotot fejez ki sejteket és sejtközti állományt illetően. Az
oldott anyagok élettani koncentrációja esetében az ozmotikus nyomás a sejtek és a sejtközti
állomány viszonyában folyamatosan kiegyenlítődik, ez az ún. Donnan egyensúly. Az izotónia
egy adott anyagra vonatkoztatva optimális sűrűséget jelent. (Edzés, testnevelés, sport területén
– az izomzat működésére vonatkozóan – mást jelent az izotónia.)
Az egymástól elválasztott folyadékterekben a kationok és anionok egyensúlya áll fenn. Az ion
kifejezés nem csupán az elemek ionjaira, hanem minden egyéb, a szervezetben jelen lévő
anyag ionos változataira vonatkozik. Ionok, elektrolitek pótlása természetes úton a táplálékkal
és a sejtanyagcserében (pl. aminosav szintézis) történik. Vesztés természetes váladékokkal
(vizelettel, verejtékkel, nyállal, légúti nyákkal, normális széklettel) vagy betegség kísérő
jelenségeivel (hányással, hasmenéssel). Vérplazmában a jellemző anionok és kationok
összetétele, aránya más, mint a sejten belül és a sejtek közti térben. A plazmaértékeket
laboratóriumi vizsgálattal ellenőrizzük.
kationok:
Na+ 136—146 mmol/l,
K+ 3,8—5,2 mmol/l,
Ca++ összes: 2,5 mmol/l, ionizált 1,15—1,25 mmol/l,
Mg++ 0,8—1,2 mmol/l,
anionok:
Cl— 96—106 mmol/l,
HCO3— 24—28 mmol/l,
H2PO4—HPO42— 1—1,4 mmol/l,
proteinek „quantum satis”.

A/39. Izotermia és fenntartása

Egészséges ember maghőmérséklete kisebb emelkedő vagy csökkenő változásokkal (0,5-1C0)
állandó, 36,5-37 C0 körüli érték. Az ingadozást befolyásolja az alvás és ébrenlét, a
munkavégzés, a hormonok cirkadián és más ritmusa, a táplálkozás, az emésztés, a környezet
hőmérséklete, mikroorganizmusok okozta fertőzések, stb. Szervezetünk maghőmérsékletének
állandóságát – az izotermiát – a hypothalamus hőközpontja szabályozza a beérkező hideg és
meleg ingerületek összehangolása alapján hőt tároló, hőt termelő és hőt leadó
mechanizmusokkal. Az egyenletes, kis ingadozású maghőmérséklet fenntartásában komoly
jelentőséggel bír a vérplazma 90 %-os víztartalma, ami nagy mennyiségű hőt megkötő
képességéből adódik.

A/40. Pszichés/mentális homeosztázis

Korunkban meghatározó új szakkifejezés, amely az ember családi életéből, általános,
egészségügyi és szakmai (speciális) iskolázottságából, emberi kapcsolataiból, önmagával és
embertársaival szembeni elvárásaiból fakadó szellemi, lelki egyensúlyából meríti adatait. Az
egyéniség pszichés/mentális homeosztázisa közvetlenül és közvetve befolyásolja a
homeosztázis többi alkotó elemének egyensúlyát. E téren a neurológus, a pszichiáter, a
pszichológus szakorvosok rendelkeznek tapasztalatokkal. Ők látják a következményeket, a
szervi működések, a klasszikus homeosztázis elemek rosszirányú változásait.
A/41. Társadalmi/szociális és anyagi/gazdasági homeosztázis
Az utóbbi évtizedek szakmai
kifejezése, amely az ember általános, speciális és szakmai iskolázottságából, társadalomban
elfoglalt helyzetéből, munkájából, elismeréséből, az élő és az anorganikus környezetével
szembeni elvárásaiból, anyagi, gazdasági helyzetéből, szociális biztonságából vonatkoztat
adatokat az adott személy „well being”-jére.
Manapság társadalom-kutatók vizsgálják:
a) Az ember hogyan alkalmazkodik a társadalomban bekövetkezett változásokhoz?
b) Miként igazodik el napi dolgainak, hivatalos ügyeinek intézésében?
c) Szociálisan mennyire analfabéta?
Hazánkban e három szempont alapján végeztek kutatást. A friss szociológiai felmérések
szerint ma hazánk lakosságának 30-40%-a szociálisan analfabéta.
A/42. Anyagcsere folyamatok homeosztázisa
Az anyagcsere a homeosztázis bármelyik alkotó elemének kórossá válása következtében eltér
az élettani folyamatoktól mind a sejtek, mind a szervek, mind az egész szervezet esetében.
Számos példával szemléltethető a kóros irányú változás. Pl. legfeltűnőbbek a pajzsmirigy
kóros működésének következményei. Túlműködéskor a fokozott energia felhasználás miatt a
fogyás, csökkent működéskor a testsúly gyarapodása hívja fel a figyelmet a bajra.
A/43. Bioritmus (cirkadián ritmus) homeosztázisa
A/44. Mikrogenom (mikrobion, bio- és ökoszisztéma) homeosztázisa
A/45. Az ember mikrogenomja
A bioszisztéma és az ökoszisztéma a .köztudatban elfogadott értelmezés szerint a körülöttünk
létező organikus és anorganikus világ és társadalmunk, amiben élünk viszonya
egyéniségünkkel. A „hivatalos megfogalmazást” részben megtartva orvosi pályámon szerzett
elméleti és gyakorlati tudásom, ismereteim, tapasztalataim, alapján fejtem ki az ember
mikrogenomját (bioszisztémáját, ökoszisztémáját) születésünk pillanatától kialakult
együttélésünket, előnyös, előnytelen kapcsolatainkat a rajtunk, bennünk élő több száz fajta
mikroorganizmussal, más élőlénnyel.
A/46. A Mikrogenom kialakulása- figyelembe véve a születés körülményeit. – könvybe jól
leírja am.
A mikrogenom kialakulására hatással van a magzat világra jöttének módja. (55. oldal, folyt
köv)
A/47. Ektoflora
Kültakarót benépesítő flórát – ektoflórát – aerob baktériumok, gombák, virionok alkotják.
Mintegy másfélszáz fajta állandósult mikroorganizmus – az ún. rezidens bőrflóra – található
egy-egy emberen változatos összetételben. Életünk folyamán a körülményektől (tisztálkodási
lehetőségek és szokások, életvitel szokásai/lehetőségei, munkavégzés körülményei, lakás,
utazás, család, stb.) függően állandósulhat, csekély mértékben vagy jelentősen változhat,
cserélődhet a mikrogenom, a rezidens bőrflóra összetétele az átmenetileg megtelepedő –
transziens flóra tagjaival. A bőr pH 4-6 értéke sajátos biológiai és vegyi mikrokörnyezetet
biztosít a flórának.
A/48. Endoflora. Légző szervrendszerben. Táplálkozás szervrendszerében. Hüvely
endoflorája
A külvilággal közvetlen és közvetett kapcsolatban álló üreges szerveinket, szervrendszerinket
benépesítő mikroorganizmusok alakítják ki endofloránkat.
Légzőszervrendszerben: A flóra folyamatosan változik, részben vagy teljesen cserélődik mind
összetételét, mind egy-egy mikroorganizmus ott töltött idejét figyelembe véve. A
„mucociliaris védő funkcio” hatásos védekezést biztosít az orrlyuktól a tüdő légző
hólyagocskáiig.
Táplálkozás szervrendszerében: A táplálkozás endoflórája már születés után elkezd kialakulni
az első szopás után. A szoptatás alatt az alábbi baktérium törzsek kerülnek be a gyermek
szervezetébe: Lactobacillus, Bifidobacterium, Enterobacter, Sacharomyces, stb. törzsek. A
flóra e törzsekből, továbbá gombákból, aerob, anaerob baktériumokból áll össze a tápcsatorna
más-más szakaszában, amiken végighaladva komoly különbségeket találunk mikrobiomban.
Az alsóbb szakaszokban a részletezésre kerülő funkciókon kívül a bélflora beborítva a
hámfelszínt mechanikus védelmet nyújt a bélfal hámsejtjeinek, előnyösen befolyásolja azok
regenerációját, valamint a gyomorban és a bélcsatornában komoly mértékben jelen lévő
immunrendszerre trofikus hatást gyakorol.
Hüvelyben: A lányok hüvelyi endoflórája nemi érésük időszakában érik meg. Ekkor több
baktériumtörzs is megtelepszik. Ezek fakultatív anaerob (opcionálisan nem kell nekik oxigén)
baktériumok. Pl: Lactobacillus casei rhamnosus törzs, Döderlein bacillus. Ezek az éréstől a
menopauzáig maradnak a hüvelyben. A klimax és szülés után is bekerülnek más baktériumok.
A hüvelyben savas közeg uralkodik, ezt a lactobacillusok tartják fönt. A hüvely falában
ösztrogén hatására kiválik tejsav glükóz segítségével, valamint H2O2, és bioszufuraktánsok
létrehozva egy védőréteget.
A/49. Röviden tájékoztatasson a probiotikumokról és a prebiotikumokról
Növényi fruktóz poliszacharidok, inulinok (amiket húsztól több ezernyi fruktózlánc alkot) –
általában terminális glukóz nélküli molekulák. Élelmi rostok fruktán csoportjába tartoznak. A
szénhidrát emésztő enzimek nem, csak a vastagbél baktérium florája bontja az inulinokat,
természetes energiaforrást biztosítva a probiotikumoknak. (Közben CO2, hidrogén, metán
szabadul fel puffadást okozva.). A csicsókától a vörös- és a fokhagymán, agavén, articsókán
át a cikóriáig számos mindennap fogyasztott növényi étel tartalmazza. Az anyatejben 130-nál
több laktózból származott oligoszacharid található, amiknek jelentős része prebiotikumként
hat a csecsemő bélrendszerében.
A probiotikumok megtalálhatók a bélben és a hüvelyben, ahol háttérbe szorítva a kórokozó
mikroorganizmusokat, védelmet biztosítanak. Anyagcsere termékei hozzájárulnak a normális
bélflóra kialakításához. Tejsavat termelnek és a vastagbélben enyhén savas állapotot
fenntartva megelőzik az ártalmas mikroorganizmusok túlszaporodását. A laktobacilusok jó
néhány olyan antibiotikus hatóanyagot állítanak elő, amelyek meggátolják a kórokozók
elszaporodását. Csökkentik a vastagbélben keletkező daganatkeltő anyagok mennyiségét,
továbbá a vér koleszterin szintjét, előnyösen befolyásolják az immunrendszer működését. Az
alábbi felsorolás nem teljes.
A/50. Flórával kapcs. tudnivalók
*Opportunista patogén mikroorganizmusok
Egy-egy emberben, emberen mikroorganizmusok milliárdjai (egyes kutatók szerint számuk
tízszeresen meghaladja az emberi test sejtjeinek számát) kisebb csoportjuktól eltekintve
patogének a „házigazdára” nézve. Az adott mikrobiológiai környezetben, a flora sajátos
összetételében rejlik, hogy „nyugalomban” vannak, vagy „támadnak”. A mikrogenom
kiegyensúlyozott állapotában ”békésen együtt élő” patogéneket opportunista patogén
mikroorganizmusoknak nevezzük.
*Szimbiózis
Eredendőn az állat- és növényvilágban használt kifejezés: tartós morfológiai és funkcionális
békés együttélés. Élet- és érdekközösség, melyben a felek egymásra vannak utalva. Az
egymásra utaltságban az ember valamint ekto- és endoflórájának komoly része kölcsönös
előnyöket biztosít egymásnak. (Lásd előbb!)
Az együttéléssel kapcsolatosan találkozunk „társ” kifejezésekkel. A kölcsönös előny
jelensége a mutualizmus. A kommenzális elnevezés arra utal, hogy rajtunk, bennünk és
belőlünk élnek. (Terített asztal – mensa, menza – vagyunk.).
* Paraziták, parazitizmus
Fajok közti kölcsönhatások egyik változata a parazitizmus: a gazdaszervezet testfelszínén és
szerveiben élő mikroorganizmusok (baktériumok, gombák bőrön és tápcsatornában),
ízeltlábúak (kültakarón, hajon, szőrzeten), férgek (bélcsatornában), egyéb élőlények
(májmétely, entamoeba histolytica, stb,) lakmároznak. Élősködőknek, élősdiknek, ekto- és
endoparazitának tartjuk őket.
A virionok (vírusok) jellegzetes sejtparaziták. Reprodukciójukhoz (replikációjukhoz) a
(megtámadott, befogadó) gazdasejt genetikai kódjait megváltoztatva, a gazdasejt anyagait
felhasználva építik fel az újabb vírusokat.
B)KÉRDÉSCSOPORT
B/1. Velőshüvely (myelinhüvely) mely sejtekből alakul ki, funkciói
A myelinhüvely az axont borítja, vannak rajta kis befűződések, melyeken ugrálva haladhat az
ingerület. Alakja hengeres, átmetszete kör alakú. Kivülről zsíros tok, az úgynevezett
velőshüvely borítja. Az idegrost feldata az ingerület továbbadása. A velőshüvelyt másnéven
mielinhüvelynek nevezzük, az ilyen hüvelyű rostok alkotják a központi idegrendszer pályáit.
A velőshüvely egy szigetelő réteg az axonok körül. Túlnyomó részben lipidekből, kisebb
részben fehérjékből álló membrán rendszer, amely több rétegben körülveszi az axonokat,
elektromos szigetelést és mechanikai védelmet biztosít számukra. A perifériás idegek
képekósek regenerálódni: az épen maradt axon szakaszokból sarjadzás indul meg és a
Schwann-sejtek (speciális gliasejtek) is szaporodni kezdenek. A növekbő axonsarjak és a
Schwann-sejtek elérik, és újra beidegzik a perifériás célszervet
B/2. Transzmitter anyagok, öt transzmittert és hatásukat részletesen fejtsen ki. „Izomorsó”
felépítése. Neuromuscularis junctio
A transzmitter az idegműködésben az ingerületi folyamatnak a preszinaptikus membránról a
posztszinaptikus membránra való átterjedésében játszó anyagok. A transzmitter a
posztszinaptikus membrán idézi elő. A transzmitter anyagokat ingerület átvivő anyagnak
nevezzük.
Azokat tekintjük transzmitternek, amik: szinapszisokban megtalálhatók, szintetizáló enzimeik
jelen vannak a szinapszisban, lebontásuknak vagy más módon való eltávolításuknak
megvannak a maguk feltételei, kívülről befele az anyagot ugyanazt a hatást fejti ki, mint a
jelen levő természetes anyag, s a farmakonokkal szemben is úgy viselkednek, ingerléssel a
szinapszisból felszabadíthatók és a feltételezett anyaggal azonosíthatók. Ezeknek a
feltételeknek jelen ismereteink szerint az acetil-kolin, noradrenalin, adrenalin, szerotonin,
dopamin, glutaminsav, gammaaminovajsav és glicin felel meg.
Az izomorsó egy receptor lényegében, ami az izmokban található (hol másholxd). Feszülés
érzékenyek, a hosszanti megnyúlás függvényében küldenek infót az idegrendszernek.
Ezeknek szerepe a mozgatásban van, illetve a testérzés (érzed hogy hol van a lábad
pl)fenntartásában. Az izomorsókat sima izomrostok veszik körbe, ezek rögzítik az
izomköteghez a receptorokat. Kívülről egy kötőszöveti tok pólyálja be az egészet.
Neuromuscularis junctio a mozgató neuron végkészüléke, myelinhüvely nélküli axon fut az
izomrostba, a praesynapticus végrészben termelődik az acetilcholin és az
acetilcholoineszteráz enzim.
B/3. Ismertesse részletesen a glia-szövet alkotó elemeit és funkcióikat.
Glia sejtek típusai:
Makroglia funkcio vér-agy gát (védelem),
liquor-agy gát (védelem),
idegsejtek táplálása nyúlványaival ←érfalakat
körülvevő gliatalpakon át,
gliarost képzése fibrinből sérülés után
(térkitöltés),
idegsejtek, rostok helyét elfoglalja
(térkitöltés),
Mikroglia funkcio RES részét képezi az idegrendszerben
mozgékony phagocytak,
Olygodendroglia funkcio központi idegrendszer axonjainak
myelinisatioja (egy éves korig)
ritmikus mozgásával biztosítja az idegsejtek
táplálását
elpusztult idegsejtek körülzárása,
 bekebelezése, phagocytosis,
Ependyma több változata ismert,
A) felületükön ciliák találhatók, tight junction-ok
szorosan kapcsolják őket össze,
az alap felszínükön lévő nyújtványokkal az
asztrocitákhoz kötődnek,
B) a III. agykamra alján levők a tanacyták, amiknek
nincs ciliája, ellenben hosszú nyújtványaik
összekapcsolják a hajszálereket és az idegsejteket,
funkcio fedi az agyi üregrendszereket,
a plexus chorioidesok felszínét borítja,
közreműködik a liquor termelésében,
visszaszívja a liquort,
a ciliák a liquor áramoltatását végzik,
astrocytákat regenerál.
Jonas Frisén és mtsai kutatási eredménye:
nyilvánvaló, hogy az előagyban az ependyma
sejtek tartalék sejtekként hatnak, amik sztrók után
aktiválódhatnak, mint az őssejtek, de nem
merítik ki az őssejt feltételeit.
Más tanulmány igazolta, hogy az oldalkamra falából a
halló szervbe ültetett ependyma sejtek visszaadták a
hallás képességét.
Astrocyta (astroglia) csillag alakú glia sejtek,
- arányuk a központi idegrendszer gliái között 20-40%,

funkcio támogatja az endothelt a vér-agy gát működésében,

előmozdítja a tápanyagok bejutását az idegrendszerbe,
egyensúlyban tartja az extracelluláris ionokat,
az agy és a grincvelő sérülés utáni helyreállításában
fontos a szerepe, hozzájárul az agyi funkciokhoz,Ca2+-kat
bocsát ki.
B/4. Ismertesse a központi idegrendszer felépítését.
A központi idegrendszer az
agyból és a gerincvelőből
áll. Az agyunk 1300-
1500g, állaga a lágy
tojásra emlékeztet. 100
milliárd idegsejt van
benne. Tömegéhez képest
hatalmas energia igénye
van, a test teljes
energiafogyasztásából
15-20%ot visz el az agy,
a rengeteg szinapszis és
mitokondrium miatt.
Energia fogyásztása
mellet az oxigén igény is
hatalmas. Az agy külső
rétege a cortex, vagy
agykéreg. Ez 2-3mm
vastag, tele van árkokkal
és tekervényekkel a
felület növelés miatt. A
kéreg hat sejtréteget tartalmaz. (Brodmann határozta meg) Meg kell említsük még
az agytörzset, ahol a tudattól függetlenül működő központok zöme van. (pl
köhögés, nyálelválasztás, légzés, szívverés, stb) A kisagy a tarkónknál
helyezkedik el, fontos a mozgásban betöltött szerepe, a finommozgásokat rendezi.
A köztiagyhoz tartozik az agyalapi mirigy, és hipotalamusz, melyek a hormon
termelést intézik, illetve a talamus, ami egyfajta titkárságként koordinálja az
átkapcsolásokat. A gerincvelő anatómiai, szövettani felépítése, a benne haladó fel-
és leszálló pályák, a kilépő és befutó gerincvelői idegek, a vegetativ magok,
központok, a mozgató és érző „szürke állomány” révén biztosítja az állandó
kapcsolatot az agy minden fontos, tudatos illetve tudatunktól független működést
irányító területeivel. Müködésében a következők játszanak fontos szerepet:
Sajátreflexek, Idegen reflexek, Motoros összehangolás (koordináció): az
alaptónus fenntartása elemi reflexív segítségével és a reciprok innerváció révén.
Vegetativ szabályozás

B/5.Neuron szerkezete. Fejtse ki: Mit jelent a „neuron=egység” meghatározása anatómiailag,

élettanilag és működés szempontjából?

Idegsejtek és gliasejtek alkotják az idegrendszert. A neuronok a glia ép működésére

vannak utalva. A glia károsodása az idegsejtek működési zavarát okozza.

*Idegsejtek felépítése: dendritek

synapsisok (jelfogókkal)
axon ←axoplasma, ←axolemma
←velőshüvely=myelinhüvely
↑ ↑←—Schwann-sejtek a
↑ perifériás idegrendszerben
↑←olygodendroglia a központi
 idegrendszerben

A myelinhüvely nem folyamatos. Megszakítások — Ranvier befűződések — láthatók

rajta. A mozgató neuron „szigetelt” axonján másodpercenként 2000 elektromos
ingerület is
végigfut. Az ingerület elektromos impulzus vagy akcios potenciál, ami a
végkészülékben vegyi
potenciállá változik. Az idegek axon kötegekből állnak össze, amit körülvesz a
neurilemma,
ez biztosít sérülés után az axon regenerációjához ösvényt.
B/6. Törzsdúcok anatómiája
A törzsdúcok bazális részét képezik.
• A törzsdúcok a legtömegesebb szürkeállományú struktúrák.
• A nagyagyféltekék mélyén helyezkednek el.
• „Amint az öreg fák törzse a fa koronáját tartja, úgy tartják ezen a vaskos
magrendszereket az agyféltekék kérgét” 🡪🡪 így az agykéreg úgy borul rá a
törzsdúcokra,
ahogyan a dús a lombkorona fa törzsére.
• A törzsdúcok két nagy szürkeállományú rendszert alkotnak: a csíkolt és a halvány,
sápadtat.
• A két rendszer akaratlagos, célvezérelt mozgások szabályozásában vesz részt, amelyek
az egyénre, a lelkiállapotra és az érzelmekre jellemzőek.
• A rendszerekben fontosak a motoros szabályozásában.
• A csíkolt és a halvány, sápadt szintjén azonban más neuronrendszerek is beleszólnak a
motoros regulációba. 🡪 A legfontosabb a fekete mag, amely dopamin tartalmú
axonokat küld
a csíkoltba, és a dopamin révén módosítja a csíkolt működését.
• A hiányzó dopamint gyógyszerekkel kell helyettesíteni.

B/7. Agykéreg. Paleocortex, neocortex rétegei. (összefoglaló ismertetés)

Az agykéreg az emberi agy legbonyolultabb és legemberibb képződménye.
• Az agykéregben vannak értelmi képességeink, kreativitásunk, időérzékelésünk,
problémamegoldó képességeink, absztrakcióra, transzcendenciára való hajlamaink,
emlékeink
nagy része és karakterünk, beleértve erkölcsünket, hitünket és másokhoz való
viszonyainkat
is.
• Az emberi agykéreg egyszerűbb és bonyolultabb területekből áll.
• A limbikus kéreg alkotásban vesznek részt.
• Az agykéreg neurontípusa a pyramissejt.
• Ez a szabályos neuron axonjai révén kifut az agykéregből, és pályákat képez. Ezek a
pályák az agyféltekék egyes területeit kötik össze (asszociációs pályák),
összekapcsolják a két
féltekét (commissuralis pályák), összekötik az agykérget és a thalamus
(corticothalamikus
pályák); az agykérget és a csíkolt szürkeállományt (corticostriatalis pályák); a
claustrumot és
a cortexet kapcsolják össze; az agykéreg, az agytörzs és a gerincvelő között létesítenek
kapcsolatot (corticobulbaris és corticospinalis pályák); végül az allocortex és a
neocortex
 között létesítenek kapcsolatokat.
• Az agykéreg neuronjai sokféle transzmitteranyagokat használnak.
• Leggyakoribb transzmitterek a serkentp glutaminsav és a gátló GABA.
• Emellett neuropeptidek is vannak, valamint noradrenalin, szerotonin, dopamin és
acetilkolin.
• Az utolsó négy transzmitter a kéreg alatti szürkeállományban lévő neuronok
axonjaiból szabadul fel, és nagyon fontos szerepet játszik az egész agykéreg normális
elektromos tevékenységének szabályozásában.
• Az agykéreg acetilkolin tartalmának erős csökkenése jellemzi az Alzheimer-kórt: az
agykérget beidegző bazális előagyi kolinerg neuronok elpusztulnak, és emiatt csökken
az
agykéregben lévő acetilkolin tartalmú axonok száma.
• A szertoninnak a depresszióban, a dopaminnak pedig a schizophreniában
tulajdonítanak szerepet.
• A szerotonin, az acetilkolin és a noradrenalin részt vesznek az agykéreg aktivitásának
szabályozásában alvás és ébrenlét idején

B/8. Agyunk összekötő – komisszurális – pályái

A nagyagy kéreg bizonyos részeit a fehérállomány pályái kötik össze.
• A commissura-rostok az egyik féltekét összekötik a másikkal. A legfontosabb
communissura a kéregtest és az agyi boltozat.
• Még számtalan pálya létezik, amelyek az azonos agyféltekén belül kötik össze az
egyes területeket. Ezek a pályák koordinálják az agykéreg működését. A kéregből
lefelé az
alacsonyabb központok felé indulnak a pályák: a motorikus pálya, piramispálya, amely
az agykéregből induló motorikus ingerületet a gerincvelőn át az izomhoz szállítja.

B/9. Ismertesse az érző agyidegeket és beidegzési területeiket.

12 pár agyideg elnevezése:

1. Szaglóideg:
• A szaglóideg az érzékszervi agyideg.
• Idegszálai a szagló érzéksejtekből indulnak.

2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
• Ezek a sejtek az orrnyálkahártya szaglólemezejében találhatók.
• Nem kapcsolódik az agytörzshöz. Látóideg:
• A látóideg a látási információkat közvetíti a szem recehártyájától a központi
idegrendszerbe.
• A kétoldali látóideg az agyfüggelék mirigy gödre előtti haránt barázdában részben
kereszteződnek, majd a látókötegben folytatódnak.
• Nem kapcsolódik az agytörzshöz. Közös szemmozgató ideg:
• A szemmozgató idegek idegzik be mozgatóan a szem mozgásait biztosító finom
működésű
szemizmokat.
• A közös szemmozgató ideg a középagy elülső felszínén lép ki a központi
idegrendszerből.
• (Középagy) Sodróideg:
• Nagyon vékony, hosszú lefutású agyideg, amely egyetlen szemizmot idegez be
mozgatóan.
• A sodorideg tisztán motoros ideg.
• (Középagyban található.) Háromosztatú ideg:
• A háromosztatú ideg érzően beidegzi az arcot és az üregrendszerét, mozgatóan pedig a
rágóizmokat.
• A háromosztatú ideg a legnagyobb agyideg.
• (Középagy, híd, nyúltvelő) Távolító ideg:
• A távolító ideg egy motoros ideg, amely az oldalsó egyenes szemizmot idegzi be.
• A negyedik kamra felső részének az aljzata alatt helyezkedik el, középvonalhoz közel.
• (Híd) Arcideg:
• Több funkcióval és gazdag ágrendszerrel bíró agyideg.
• Mozgatóan beidegzi az arc mimikai izomzatát, a nyelv elülső részét.
• A nagy nyálmirigyek fő szektoros idege.
• Az arcideg motoros és ízérző paraszimpatikus ideg.
• (Híd)
Egyensúlyi és hallóideg:
• Az egyensúlyi és a hallóideg érzékszervi agyideg.
• Két külön részből áll, az egyensúlyi idegből és a hallóidegből, amelyeknek az a
szerepe, hogy a belső fülben lévő speciális érző végkészülékekből származó
információkat a központi idegrendszerhez eljuttassák.
• Az egyensúlyi idegi ingerületeket továbbít a tömlőcskéből és a zsákocskából,
amelyek információval szolgálnak a fej helyzetéről, valamint a félköríves
ívjáratokból.
• Az agytörzsbe a híd alsó széle és a nyúltvelő felső része közötti árokban lépnek
be.
• A hallóideg információkat szállít a hártyás csiga Corti szervéből.

• A hallóideg az agytörzs elülső felszínén a híd alsó szélénél, az arcideg eredésétől

oldalra lép.
• (Híd és nyúltvelő) 9. Nyelv-garatideg:
• A nyelv-garat ideg több funkciójú ideg.
• Mozgató, paraszimpatikus, általános érzéseket és ízérzéseket közvetítő
funkciója van.
• Egyik ága látja el a vérnyomásérzékelőt.
• A nyelv-garat ideg gyökérszálak sorával lép ki a nyúltvelő felső részén az
olivától oldalt lévő barázdában.
• (Nyúltvelő)
10. Bolygóideg:
• A bolygóideg a testünk legnagyobb paraszimpatikus idege.
• Beidegzési területe a mellüreg és a hasüreg szerveire is kiterjed.
• A bolygóideg motoros és érző ideg.
• (Nyúltvelő)
11. Járulékos ideg:
• A járulékos ideg részben csatlakozik a bolygóideghez és annak bizonyos
területekre kiterjedő mozgató működését végzi.
• Beidegzi a trapéz- és a fejbiccentő izmokat.
 •A járulékos ideg tisztán motoros ideg, amely a koponyai és a gerincvelői gyökereinek
egyesülésével jön létre.
12. Nyelv alatti ideg:
• A nyelvalatti ideg viszonylag erős ideg, a nyelv izomzatának mozgató
beidegzésére, a nyelv alakjának változtatására és sokrétű mozgásának
összehangolására szolgál.
A nyelvalatti agyideg motoros ideg, amely beidegzi a nyelv valamennyi saját izmát

B/10. Agyunk projekciós pályái – összefoglalás

Központi idegrendszerünk számos esetben nem az ingerületi folyamat keletkezési helyét,

hanem az inger forrásának a helyét regisztrálja (például: valamely tárgynak a retinán
keletkező képe esetén a tárgy térbeli helyzetét érzékeljük).
• A projekció az egyéni élet során szerzett tapasztalatoknak megfelelően alakul ki.
• Az agykéreg és a központi idegrendszer egyéb területei között található
• Leszálló és felszálló pályák.
• A középponti idegrendszer távolabbi és eltérő jellegű kéregterületeinek mezőit kötik az
agytörzs magjaihoz (rövid projekciós pálya)
• Vagy a gerincvelő magvaihoz (hosszú projekciós pályák), közülük az agykéreg felé haladók
a felszálló pályák, azaz érzőpályák
• A kéregből eredő pályák pedig a leszálló vagy mozgató pályák.

B/11. Ismertesse a gerincvelői szelvény anatómiáját és autochton pályáit.

• A gerincvelői szelvény a gerincvelő anatómiai és funkcionális egysége.

• A szelvények közötti határ nem látható, a szelvény kiterjedését a gerincvelői ideggyökerek
jelzik.
• A szelvényhez egypár gerincvelői ideg, csigolyaközti dúc, mellső és hátsó ideggyökerek,
valamint a szürkeállomány és a fehérállomány egy szelete tartozik.
• A szürkeállományban a funkcionálisan hasonló érző és motoros neuronok egymással
szinaptikus összeköttetésben állnak, és a reflexívek anatómiai alapját képezik.
• A gerincvelői szelvény tehát önálló működésre képes: érző stimulációra motoros válasszal
reagál.
• A gerincvelői reflexek legegyszerűbb példája a térdreflex: a combfeszítő izom megnyújtása,
mint érző stimulus gerincvelői reflex révén az izom kontrakcióját váltja ki: láb „kirúg”,
kilendül a reflexkalapács ütése után. Auchton pálya:
• A szelvények közötti kapcsolatot tartják fenn.
• A gerincvelőben kezdődnek és végződnek.
• A gerincvelői szelvényeket kötnek össze.
• A fehér és a szürkeállomány határán húzódó pályákon a beérkezett ingerület a felette és az
alatta lévő szelvénybe terjedve bekapcsolja azokat a válaszba, azaz nagyobb izomcsoportot
hoz működésbe.
• A jelenség az „inger szétterülése”. Dermatomak, myotomak és Head-zónák:
• A hátsó gyökér érző neuronok által ellátott területet nevezzük dermatoma-nak.
• A dermatomak széli területei átfedik egymást az egyes gerincvelői szelvények között
fennálló interneuronalis kapcsolatok következtében.
• Az elülső szarvi mozgató idegsejtek által ellátott terület a myotom.
• A dermatoma és a myotoma alkotja a dermato-myotomat.
• A zsigerekben keletkezett fájdalmak (feszülés, oxigén hiány) a gerincvelői vegetatív
központokból kisugározva áttevődnek a megfelelő gerincvelői szelvény hátsó szarvi érző
intercalaris neuronjaira, ezáltal a fájdalom érzése megjelenik a megfelelő dermatomaban. A
fájdalom megjelenési területe a Head-zóna.
• Bőrterület, amely idegek útján valamelyik belső szervvel közvetlen kapcsolatban van. Így a
szerv kóros történései, ezen a bőrterületen ("zónában") váltanak ki fájdalom-ingert. =
Headzóna A gerincvelői szelvény felépítése és autochton pályái
• A gerincvelői szelvény a gerincvelő anatómiai és funkcionális egysége.
• A szelvények közötti határ nem látható, a szelvény kiterjedését a gerincvelői ideggyökerek
jelzik.
• A szelvényhez egypár gerincvelői ideg, csigolyaközti dúc, mellső és hátsó ideggyökerek,
valamint a szürkeállomány és a fehérállomány egy szelete tartozik.
• A szürkeállományban a funkcionálisan hasonló érző és motoros neuronok egymással
szinaptikus összeköttetésben állnak, és a reflexívek anatómiai alapját képezik.
• A gerincvelői szelvény tehát önálló működésre képes: érző stimulációra motoros válasszal
reagál.
• A gerincvelői reflexek legegyszerűbb példája a térdreflex: a combfeszítő izom megnyújtása,
mint érző stimulus gerincvelői reflex révén az izom kontrakcióját váltja ki: láb „kirúg”,
kilendül a reflexkalapács ütése után. Auchton pálya:
• A szelvények közötti kapcsolatot tartják fenn.
• A gerincvelőben kezdődnek és végződnek.
• A gerincvelői szelvényeket kötnek össze.
• A fehér és a szürkeállomány határán húzódó pályákon a beérkezett ingerület a felette és az
alatta lévő szelvénybe terjedve bekapcsolja azokat a válaszba, azaz nagyobb izomcsoportot
hoz működésbe.
• A jelenség az „inger szétterülése”. Dermatomak, myotomak és Head-zónák:
• A hátsó gyökér érző neuronok által ellátott területet nevezzük dermatoma-nak.
• A dermatomak széli területei átfedik egymást az egyes gerincvelői szelvények között
fennálló interneuronalis kapcsolatok következtében.
• Az elülső szarvi mozgató idegsejtek által ellátott terület a myotom.
• A dermatoma és a myotoma alkotja a dermato-myotomat.
• A zsigerekben keletkezett fájdalmak (feszülés, oxigén hiány) a gerincvelői vegetatív
központokból kisugározva áttevődnek a megfelelő gerincvelői szelvény hátsó szarvi érző
intercalaris neuronjaira, ezáltal a fájdalom érzése megjelenik a megfelelő dermatomaban. A
fájdalom megjelenési területe a Head-zóna.
• Bőrterület, amely idegek útján valamelyik belső szervvel közvetlen kapcsolatban van. Így a
szerv kóros történései, ezen a bőrterületen ("zónában") váltanak ki fájdalom-ingert. =
Headzóna A gerincvelői szelvény felépítése és autochton pályái .

B/12. Részletezze a gerincvelő felszálló pályáit.

• A felszálló pályák, amelyek a perifériás idegekből érkező testérzeteket továbbítják az

agytörzs, a kisagy és a köztiagy felé.
• A gerincvelőbe érkező hátsógyöki axonok egy része közvetlenül a fehérállományba lép:
axonok a fehérállományban együtt maradnak, és hosszú felszálló pályákat hoznak létre.
• Más hátsógyöki axonok előbb szinapszisokat képeznek a hátsó szarvban.
• A felszálló pályák ezekben az esetekben a gerincvelői neuronok axonjai hozzák létre.
• Az érző pályák egy része a beérkezés oldalán halad felfelé: ezek az azonos oldali pályák.
• Vannak azonban olyanok, amelyek a gerincvelőben kereszteződnek: ezek a keresztezett
vagy ellenoldali eredetű pályák.
• A spinothalamicus pályák:
• A legnagyobb érzőpálya, amely a gerincvelő szürkeállományából ered, majd az oldalsó és az
elülső kötegben halad felfelé.
• A spinothalamikus pálya keresztetett pálya, amely fájdalomérzést, hőingereket, tapintási
információt és nyomásérzést közvetít.
• A pálya igen hosszú: a gerincvelő és az agytörzs egész hosszában megtalálható, és a
köztiagyban (thalamus) végződik.
• A spinocerebellaris pályák:
• A gerincvelői hátsó szarv szürkeállományában található neuronok axonjaiból állnak, vagyis
a gerincvelő szürkeállományából erednek.
• Ezek a pályák az oldalsó kötegben helyezkednek el.
• A bőrből, az ízületekből és az izmok felől közvetítenek ingerületeket a kisagyba.
• A hátsó kötegi pályák:
• Az elsődleges érző neuronok centrális nyúlványait tartalmazzák, amelyek a fehérállomány
hátsó kötegében haladnak és a nyúltvelőben végződnek. Az érző információ a bőrből
(diszriminatív tapintás, nyomás, felületek érzése, helyzetérzés, érzések lokalizációja,
mozgásérzés, vibráció érzése, kétdimenziós felületek érzékelése)., az izmokból és az
ízületekből érkezik.
• Az alsó végtagokból a Goll-pálya halad az agyba.
• A törzsből és a felső végtagokból a Burdach-pálya halad az agyba.

B/13. Interneuronok: Hol találhatók, mik a funkcióik.

A gerincvelő szürkeállományának hátulsó szarvában és a gerincvelő középső részén zömmel

interneuronok találhatók, melyek egyrészt az érző- és motoros sejteket kötik össze egymással,
másrészt a gerincvelő szakaszait kapcsolják össze. Itt találhatók azok a sejtek is melyek a
felszálló pályák lkezdő neuronjai. A gerincvelő oldalsó szarvában főleg központi vegetatív
neuronok találhatók. A szinapszisoknak 2 fő típusa van:
Elektromos: elektronok továbbítják az ingerületet, amely a preszinpatikus membránról átugrik
a poszt szinpatikus membránra. A szinaptikus rés nagyon pici, 2-3 nm-> előfordulhat, hogy az
elektronok vissazugranak a feladási irányba. Emiatt ez a típus csak a gerincteleneknél van
jelen.
Kémia: Itt adott egy kémiai, vagy molekula, ami továbbítja az ingerületet, ehhez viszont
szüksége van egy ingerület átvivő anyagra=neurotanszmitter. A szinaptikus rés 20-30nm, ezt
ún. szinaptikus hólyagocskákban teszik meg az anyagok, így átdiffundálnak a szinaptikus
résel. A preszinaptikus membrán exocitózissal löki őket ki, a posztszinaptikus pedig
endocitózissal fogadja be őket. Ez a folyamat kizárólag egyirányú (nem ugrik vissza az
ingerület a feladási irányra, mint a gerincteleneknél.)
Két kisebb csoportra osztható:
serkentő: itt acetilkolin, noradrenalin és szerotonin a neurotranszmitter. A fogadó sejten
akciós potenciál alakul ki és csökken a membránpotenciál.
gátló: itt glicin és GABA (=gamma.amino-vajsav) a neurotranszmitter. (ezek a fogadósejtben
Cl- ion csatornákat nyitnak, aminek hatására a sejtbe áramlanak az ionok (negatívabb lesz a
sejtpotenciál_ 120 mV-> hiperpolarizáció), a membránpotenciál pedig ő).

B/14. Kisagy afferens és efferens pályái, kisagy kapcsolatai az idegrendszer más területeivel.

B/15. Mit tud az asszociációs agyi pályákról?

Gerincvelőből eredő és a gerincvelőben végződő rövid pályák tartoznak ebbe a csoportba.
A nagyagy fehérállományának felépítésében három típusú idegpálya vesz részt:
• A központi idegrendszer felszálló- és leszállópályái itt is megtalálhatók
• Az idegrostok másik típusa a két félteke azonos pontjait összekötő pályák, melyek a
kérges testen keresztül futnak.
• A harmadik típus az egy félteke különböző pontjait összekötő pályák (társító vagy
asszociációs pályák). Ennek következményeként az agykéreg a különböző észlelési
működéseit egymással társítani képes (például a citrom illatot érzek, és látom magam
előtt a sárga gyümölcsöt).
B/16. Perifériás idegrendszer I. (Általános ismertetés)

• A perifériás (vagy környéki) idegrendszer a bőrt és a zsigereket érző idegekkel, az izmokat

pedig motoros idegekkel látja el.
• A perifériás idegek a gerincvelőből és az agytörzsből erednek, és a test minden részében
eljutnak.
• Jelenlétük és épségük minden szövet számára fontos.
• Az idegek úgynevezett trofikus hatást gyakorolnak, ami azt jelenti, hogy az
idegvégződésekből felszabaduló transzmitterek, peptidek és fehérjék nélkülözhetetlenek a test
szövetei és szervei számára.
• Hiányuk a szövetek és szervek visszafejlődését okozza, esetenként súlyos funkciózavarokat
is.
• A gerincvelői idegek kialakulását gerincvelői szelvénnyel kapcsolatban ismertettük. • Ezek
az idegek a nyakon nagyobb fonatokat képeznek.
• A háti szakaszon szelvényezett formában,, egymással párhuzamosan haladnak az idegek.
• Az ágyéki és a keresztcsonti szakaszokon pedig újra fonatokat alakítanak ki.
• A plexusok általában a végtagok és a függesztőövet látják el a motoros és érző idegekkel.
• Az agyidegek a fej és a nyak szöveteit idegzik be.
• Újabb kivétel a bolygóideg, amely a zsigerek idege, és részben az úgynevezett vegetatív
idegrendszer tagja.
• A perifériás érzőidegek végződései a receptorok, amelyek a bőrben, az izmokban, az
ízületekben, a kötőszövetekben, az erek falában és a zsigerek falában találhatók.
• Az alakjuk és a mikroszkopikus felépítésük változatosak.
• A mozgatóidegek végződései, az úgynevezett effektorok leginkább a vázizomzat
izomrostjain tanulmányozhatók.
• A vegetatív idegrendszer neuronjai idegzik be a szívet és az ereket, a zsigereket, a
mirigyeket és a simaizmokat.
• A vegetatív idegrendszert szimpatikus és paraszimpatikus részre osztjuk, ami nemcsak
funkcionális, hanem anatómiai elkülönülést jelent.
• A központi idegrendszerben elkülönült magokban találjuk meg a szimpatikus és
paraszimpatikus idegrendszer úgynevezett preganglionáris idegsejteit.
B/17. Perifériás idegrendszer III. Részletezze a szimpatikus idegrendszer anatómiáját.

A vegetatív idegrendszer neuronjai idegzik be a szívet és az ereket, a zsigereket, a

mirigyeket és a simaizmokat.
• A vegetatív idegrendszert szimpatikus és paraszimpatikus részre osztjuk, ami nemcsak
funkcionális, hanem anatómiai elkülönülést jelent.
• A központi idegrendszerben elkülönült magokban találjuk meg a szimpatikus és
paraszimpatikus idegrendszer úgynevezett preganglionáris idegsejteit.
• A szimpatikus rendszer a nagyobb a vegetatív rendszer két része közül.
• Beidegzi a szívet és a tüdőket, agyon sok ér falának az izomzatát, a szőrtüszőket és
verejtékmirigyeket és sok hasi és medencei zsigeri szervet.
• A szimpatikus rendszer funkciója, hogy felkészítse a szervezetet a hirtelen
nagyobb terhelések elviselésére.
• Hatására a szívritmus fokozódik, a bőr és a belek arteriolái összehúzódnak, a
vázizmoké kitágulnak, és a vérnyomás emelkedik.
• A vér eloszlása megváltozik úgy, hogy csökken a bőr és a gyomor-bél rendszer
vérellátása, több vér kerül az agyba, a szívbe és a vázizmokba.
• A pupillákat kitágítja, gátolja a hörgők, belek és a hólyag falának simaizomzatát.
• A szimpatikus idegrendszer központi részei a hipotalamuszban, a köztiagyban,
az agytörzsben és a gerincvelő szürkeállomány bizonyos részein találhatóak.

B/18. Mozgató agyidegek és beidegzési területeik

Közös szemmozgató ideg:

• A szemmozgató idegek idegzik be mozgatóan a szem mozgásait biztosító finom
működésű szemizmokat.
• A közös szemmozgató ideg a középagy elülső felszínén lép ki a központi
idegrendszerből.
• (Középagy)
Sodróideg:
• Nagyon vékony, hosszú lefutású agyideg, amely egyetlen szemizmot idegez be
mozgatóan.
• A sodorideg tisztán motoros ideg.
• (Középagyban található.)

Háromosztatú ideg:
• A háromosztatú ideg érzően beidegzi az arcot és az üregrendszerét, mozgatóan pedig a
rágóizmokat.
• A háromosztatú ideg a legnagyobb agyideg.
• (Középagy, híd, nyúltvelő)
Távolító ideg:
• A távolító ideg egy motoros ideg, amely az oldalsó egyenes szemizmot idegzi be.
• A negyedik kamra felső részének az aljzata alatt helyezkedik el, középvonalhoz közel.
• (Híd)
Arcideg:
• Több funkcióval és gazdag ágrendszerrel bíró agyideg.
• Mozgatóan beidegzi az arc mimikai izomzatát, a nyelv elülső részét.
• A nagy nyálmirigyek fő szektoros idege.
• Az arcideg motoros és ízérző paraszimpatikus ideg.
• (Híd)
Nyelv-garatideg:
• A nyelv-garat ideg több funkciójú ideg.
• Mozgató, paraszimpatikus, általános érzéseket és ízérzéseket közvetítő funkciója van.
• Egyik ága látja el a vérnyomásérzékelőt.
• A nyelv-garat ideg gyökérszálak sorával lép ki a nyúltvelő felső részén az olivától
oldalt lévő barázdában.
• (Nyúltvelő)
Bolygóideg:
• A bolygóideg a testünk legnagyobb paraszimpatikus idege.
• Beidegzési területe a mellüreg és a hasüreg szerveire is kiterjed.
 • A bolygóideg motoros és érző ideg.
• (Nyúltvelő)
Járulékos ideg:
• A járulékos ideg részben csatlakozik a bolygóideghez és annak bizonyos területekre
kiterjedő mozgató működését végzi.
• Beidegzi a trapéz- és a fejbiccentő izmokat.
• A járulékos ideg tisztán motoros ideg, amely a koponyai és a gerincvelői gyökereinek
egyesülésével jön létre. Nyelv alatti ideg:
• A nyelvalatti ideg viszonylag erős ideg, a nyelv izomzatának mozgató beidegzésére, a
nyelv alakjának változtatására és sokrétű mozgásának összehangolására szolgál.
• A nyelvalatti agyideg motoros ideg, amely beidegzi a nyelv valamennyi saját izmát.

B/19, Kisagy anatómiája, neuron típusai. Kisagy összekötő pályái.

A kisagy anatómiailag és fejlődéstanilag is szoros összefüggésben áll az agytörzzsel.

• A koponya hátsó, occipitális része által védett, úgynevezett koponyagödörben
található.
• Két féltekéből és a köztük lévő „féreg”-ből áll.
• Felszínén párhuzamos, harántirányú barázsdák futnak, melyek a kisagyi lebenyeket
választják el egymástól.
• A kisagy szürkeállománya a kisagykéreg kívül található, a fehérállomány pedig belül
helyezkedik el.
• A fehérállomány mélyében az úgynevezett kisagyi magvak találhatók.
• A kisagykéreg szabályos rétegződést mutat háromféleképpen:
• a felszínhez közeli molekuláris rétegben főleg dendritek és szinapszisok vannak.
• következő réteget a Purkinje- féle neuronjai alkotják
• legmélyebben a szemcsesejt-réteg található, amelyben apró neuronok és a
kisagykéregbe érkező afferens axonok nagy végződései szimpatizálnak (afferens=
központ felé vezető, beérkező)
• Az információ feldolgozása a kisagykéregben és a mély kisagyi magvakban törénik.
• A kisagy efferensei a mély kisagyi magvakból indulnak a középagy felé, és részben a
középagyban, részben a formatio retuclarisban, részben a vestibularis magokban,
részben
a thalamusban végződnek (efferens = kivezető, központból kifelé tartó).
 • A kisagy rendszer egyik legfontosabb feladata az egyensúly fenntartása az
izomműködés, a testhelyzet változtatása és a járás során.
• Emellett az akaratlagos mozgások során beállítja az egyes izomcsoportok tónusát is,
így biztosítva a mozdulat vagy a mozgássorozat precizitását, folytonosságát,
gördülékenységét.
B/20. Perifériás idegrendszer II.: Részletezze a paraszimpatikus idegrendszer anatómiáját.

• A paraszimpatikus rendszer a vegetatív idegrendszer része, hatása ellentétes a

szimpatikus idegrendszerével.
• Általánosságban a szervezet életének mindennapos fenntartását szolgálja.
• Fontos szerepe van az emésztés és a kiválasztás szabályozásában.
• A paraszimpatikus idegrendszer központi része a hipotalamuszban, a köztiagyban, az
agytörzsben és a gerincvelő szürkeállományának bizonyos részein találhatóak

B/21. Ember agyának fejlődése 16 éves korig

16 éves korig „ádáz küzdelem” folyik a neuronok között az összeköttetések létrehozásáért. (5-
16 éves kor között az agy tömege 5%-kal nő!)
Annak ellenére, hogy 70 éves korra az agy tömegének a vesztesége 5%, (90 éves korig 20%!),
neuronok között felnőtt korban is új kapcsolatok jönnek létre, és változnak a kapcsolatok,
pl. bővül a szókészlet főként a tanulás kapcsán, és nem feltétlenül következik be a hanyatlás.
A hanyatlás háttere még tisztázódó folyamat (genetikai, keringési, toxikus stb).
Az egyén számára szükséges környezeti igényeket tükrözi a neuronkörök kiépülése. A
neuronkörök az aktivan működő sejteknek megfelelően épülnek ki.
B/22. Agyunk plaszticitása, regeneráció az ember idegrendszerében.

Lehet strukturális, és funkcionális. Minél fejletteb a sejt, annál kevésbé képes regenerálódni.
Az idegszövet képtelen strukturális regenerációra. Ha elpusztult egy idegsejt, újabb nem
képződik helyette. Nem strukturális alapú funkcionális regenerációra van esély a központi
idegrendszerben. Egyik változata, amikor az elpusztult idegelemek körül épen maradtak
bekapcsolódnak a működésbe. Másik lehetőség, hogy az idegrendszer más egységet kapcsol
be az elveszett működés kiépítésére. Harmadik változat esetében az épen maradt idegrendszer
a maga egészében képes kialakítani az elveszett működést. A kiesett neuronok helyére
bekerülők csak szimulálják a régi működését, bár ez nem feltétlen érződik.
A környéki idegrendszerben az axonok sérülése után létrejön mind a strukturális, mind a
funkcionális helyreállítódás. A strukturális és a funkcionális helyreállítódás alapja: az
axonvégekből kiinduló rostok és a perifériás csonk megmaradt Schwann sejtjei a neurilemma
belsejében. A Schwann sejtjek csőszerűen kötegelődnek és e csövekbe kúsznak be az
axonvégek. Az axon regenerációjának üteme 1mm naponta. A regenerációt célirányos
(műtéti) beavatkozással kell előmozdítani a funkcionális habilitáció mellett.
B/23. Dendritizáció, szinaptizáció

Neuronokon az alak változása az axon növekedése, a dendritizáció, a szinaptizáció, az

axon
regeneráció alatt követhető. /fogalmam sincs kellene-e ide még valami, ezen a
mondaton kívül nem sokmindent találtam :D/
A köztiagy az előagy mélyén, medialisan helyezkedik el, és tulajdonképpen a középagy
szerves folytatása: a középagy struktúrái közül a vörös mag és a fekete mag
folyamatosan húzódnak előre.
• Hasonlóképpen, a középagy fehérállománya a benne haladó pályákkal a thalamusban
végződik.
• A köztiagy felső részét a thalamus és a tobozmirigy kapcsolódik.
• A köztiagy alsó része a hypothalamus, amely szintén a középagy folytatásába esik.

• A köztiagy közepén keskeny üreg található, ez a harmadik agykamra.

• A thalamus és a hypothalamus egyben a harmadik agykamra oldalsó falát alkotják.
• A thalamus és a hypothalamus funkciókban eltérnek.26/3. Foglalja össze a köztiagy
működéseit.
B/24. Ismertesse az agyburkokat és funkcióikat.

Az agyburkok a gerincvelő burkaihoz hasonlóak.

• Kemény agyhártya:
o Az agy külső rétege
o Feszes, sátorszerű képződményeket hoz létre az agy különböző részei számára.
o Fehér, érszegény, vastag, a ráható erőknek megfelelően hálószerűen rendeződő kollagén- és
elasztikus rostokból álló hártya, amelynek koponyaüregi része a koponyacsontok
csonthártyájával szorosan összenőtt.
o Az öreglyuk tájékán azonban a két hártya szétválik egymástól.
• Pókhálóhártya:
o A következő réteg
o Az agyvelőt borító vékony, pókhálószerű, áttetsző, ér nélküli hártya, amely az agyvelőre
csupán helyenként fekszik rá, árkait áthidalja.
o Vázát kollagén-, elasztikus és rácsrostokból álló kötőszövet alkotja.
o A lágy agyvelőburokhoz vékony, endothellel borított, ereket tartalmazó kötőszövetes
kötegek, gerendák rögzítikk.
• Érhordozó hártya:
o Ér- és idegdúshártya, erei több helyütt az agyvelő állományába lépnek és abban ágazódnak
el.
o Az erek körül Virchow-Robin féle rések vannak, amelyek a subarachnoidealis üreggel
közlekednek.
o A kötőszövetben gazdag idegfonat található, amely által az autonóm idegrendszer az
agyvelői folyadék nyomását szabályozza.

B/25. Thalamus anatómiája, afferens és efferens pályái, kapcsolatai az idegrendszer más

területeivel.

A thalamus funkcionális szempontból motoros, érző, magasabb integrátoros funkciókat

betöltő és általámos aktiváló hatású magokra osztható. A motoros magjai a mozgás
szabályozásában vesznek részt. Érző ,agjaiban az érzékszervi és a testérző pályarendszerek
végződenk. Magasabb integrátoros magjai lelki és ösztön funkciókat szabályoznak. Nem
specifikus, általános aktiváló magjai pedig a formatio reticuláris folytatásaként és annak
hatására növelik az agykéreg elektromos aktivitását. A magasabb integrátoros funkciókat az
elülső és a medialis magrendszerek fejtik ki. Az elülső magcsoport az úgynevezett limbikus
rendszer tagjaként memória folyamatokban és az ösztönös viselkedés szabályozásában vesz
részt. A nem specifikus, aktiváló magrendszer a thalamusban elszórtan, apró képletek
formájában valósul meg. A tjhalamus nagyon sok agykérgi kapcsolattal rendelkezik: egyes
magcsoportok az agykéreg egy-egy területével ákknak funkcionális és anatómiai
kapcsolatban. Ha ez a kapcsolat elvész, akkor a beteg kómáa kerül.
B/26. Foglalja össze a kivitelező (végrehajtó) végkészülékeket.

Az izomzatban és a mirigyekben fejtik ki hatásukat.

Neuromuscularis junctio és
elválasztó végkészülék közvetítésével.

* Neuromuscularis junctio a mozgató neuron végkészüléke

**Elválasztó végkészülék
acetilcholin termelődés indul.
myelinhüvely nélküli axon fut az izomrostba,
a praesynapticus végrészben termelődik az
acetilcholin és az
acetilcholoineszteráz enzym.
a mirigy végkamrákban szabad idegvégződéseken
B/27. Ismertesse a központi idegrendszerben található vegetativ központokat.

A rendszer anatómiájáról szó lesz az előadáson és olvasható Dr. Mihály András Anatómia
könyvében.
A vegetativ idegrendszer reflexeken alapuló működése agykérgi akaratlagos befolyás nélküli
megy végbe, amelyet szomatikus idegi hatások befolyásolnak (ijedtség stb). A vegetativ
szabályozás antagonista jellegű. A homeosztázis fenntartásában az autonóm idegrendszer az
endokrin rendszerrel együtt vesz rész.
*A vegetativ idegrendszert az agyban a hypothalamus, a III. agyideg parasympaticus
EdingerWestphal magja, a VII-iknek a nucleus salivatorius superiorja, a IX-iknek a nucleus
salivatorius inferiorja, a X-iknek a nucleus dorsalis nervi vagi magva képviseli, a
gerincvelőben pedig az oldalsó szarv vegetativ magvai.
*Az agytörzsből a parasympathicus efferens pályák praeganglionaris rostjai a III., a VII., a
IX. és a X. agyideghez csatlakozva érik el a célszerveket, a ganglionok jobbadán a szervek
falában találhatók, az azokból kiinduló postsynapticus rostok igen rövidek.
*Grincvelő afferens pályái sympathicus és parasympathicus rostok. A gerincveelő oldalsó
vegetativ szarvi központjaiból felszálló pályákon (→tractus spinothalamicus→agykérgi
érzőközpontok) adjódnak át az ingerületek.
*Gerincvelői sympaticus efferens ápályák egyik része az oldalsó szarvból kilépve a
paravertebralis ganglionokhoz fut, azokon áthalad és a gerinc előtti ganglionkban synapsist
alkot, ahonnan az ún. postganglionaris rostok a zsigerekhez jutnak. Másik része a
paravertebralis ganglionokban synapsist képez, ahonnan az elülső szarvi gerincvelői ideghez
visszacsatlakozva beidegzi a bőrben az ereket, a mirigyeket, a szőrállító izmokat.
*A keresztcsonti parasympathicus központból hasonlóképpen történik az ellátás.
B/28. Vegyes agyidegek és beidegzési területeik (A X. agyideg részletezése más kérdés
tárgya.)
1. Szaglóideg:
• A szaglóideg az érzékszervi agyideg.
• Idegszálai a szagló érzéksejtekből indulnak.
• Ezek a sejtek az orrnyálkahártya szaglólemezejében találhatók.
• Nem kapcsolódik az agytörzshöz.
2. Látóideg:
• A látóideg a látási információkat közvetíti a szem recehártyájától a központi
idegrendszerbe.
• A kétoldali látóideg az agyfüggelék mirigy gödre előtti haránt barázdában részben
kereszteződnek, majd a látókötegben folytatódnak.
• Nem kapcsolódik az agytörzshöz.
2. Közös szemmozgató ideg:

• A szemmozgató idegek idegzik be mozgatóan a szem mozgásait biztosító finom

működésű
szemizmokat.
• A közös szemmozgató ideg a középagy elülső felszínén lép ki a központi
idegrendszerből.
• (Középagy) 2. Sodróideg:
• Nagyon vékony, hosszú lefutású agyideg, amely egyetlen szemizmot idegez be
mozgatóan.
• A sodorideg tisztán motoros ideg.
• (Középagyban található.) 2. Háromosztatú ideg:
• A háromosztatú ideg érzően beidegzi az arcot és az üregrendszerét, mozgatóan pedig a
rágóizmokat.
• A háromosztatú ideg a legnagyobb agyideg.
• (Középagy, híd, nyúltvelő) 2. Távolító ideg:
• A távolító ideg egy motoros ideg, amely az oldalsó egyenes szemizmot idegzi be.
• A negyedik kamra felső részének az aljzata alatt helyezkedik el, középvonalhoz
közel.
• (Híd)
2. Arcideg:
• Több funkcióval és gazdag ágrendszerrel bíró agyideg.
• Mozgatóan beidegzi az arc mimikai izomzatát, a nyelv elülső részét.
• A nagy nyálmirigyek fő szektoros idege.
• Az arcideg motoros és ízérző paraszimpatikus ideg.
• (Híd)
2. Egyensúlyi és hallóideg:
• Az egyensúlyi és a hallóideg érzékszervi agyideg.
• Két külön részből áll, az egyensúlyi idegből és a hallóidegből, amelyeknek az a
szerepe, hogy a belső fülben lévő speciális érző végkészülékekből származó
 információkat a központi idegrendszerhez eljuttassák.
• Az egyensúlyi idegi ingerületeket továbbít a tömlőcskéből és a zsákocskából,
amelyek információval szolgálnak a fej helyzetéről, valamint a félköríves
ívjáratokból.
• Az agytörzsbe a híd alsó széle és a nyúltvelő felső része közötti árokban lépnek
be.
• A hallóideg információkat szállít a hártyás csiga Corti szervéből.
• A hallóideg az agytörzs elülső felszínén a híd alsó szélénél, az arcideg eredésétől
oldalra lép.
• (Híd és nyúltvelő)
2. Nyelv-garatideg:
• A nyelv-garat ideg több funkciójú ideg.
• Mozgató, paraszimpatikus, általános érzéseket és ízérzéseket közvetítő funkciója
van.
• Egyik ága látja el a vérnyomásérzékelőt.
• A nyelv-garat ideg gyökérszálak sorával lép ki a nyúltvelő felső részén az olivától
oldalt lévő barázdában.

• (Nyúltvelő) 2. Bolygóideg:
• A bolygóideg a testünk legnagyobb paraszimpatikus idege.
• Beidegzési területe a mellüreg és a hasüreg szerveire is kiterjed.
• A bolygóideg motoros és érző ideg.
• (Nyúltvelő)
2. Járulékos ideg:
• A járulékos ideg részben csatlakozik a bolygóideghez és annak bizonyos
területekre kiterjedő mozgató működését végzi.
• Beidegzi a trapéz- és a fejbiccentő izmokat.
• A járulékos ideg tisztán motoros ideg, amely a koponyai és a gerincvelői
gyökereinek egyesülésével jön létre. 2. Nyelv alatti ideg
• A nyelvalatti ideg viszonylag erős ideg, a nyelv izomzatának mozgató beidegzésére, a
nyelv alakjának változtatására és sokrétű mozgásának összehangolására szolgál.
• A nyelvalatti agyideg motoros ideg, amely beidegzi a nyelv
 B/29. Liquor termelése, összetétele, funkciói, keringése a liquor-terekben, felszívódása.

A liquor, magyarul agy-gerincvelői folyadék egy testnedv, ami az agykamrákban termelődik.

Normál esetben víztiszta folyadék. Nagy része nyilván víz, de fehérjéket, glükóz származékot,
és immunsejteket, elsősorban T-limfocitákat találunk benne. Az agy és a gerincvelő ebben
lebeg, így elsősorban védelem a szerepe. Mechanikai behatásoktól és kórokozóktól is véd,
ráadásul még táplálja is az idegszövetet. Bizonyos betegségek előjele lehet, ha az agyfolyadék
összetétele esetleg emnnyisége változik.
B/30, Interoreceptorok a belső szervekben, a mozgató és a támasztó szervrendszerben.
Nyomásérzékeny receptorok
• Hőérzékelő receptorok
• Kémiai receptorok
• Ozmotikus gradienst érzékelő receptorok
• Innen kerülnek tovább a hipothalamusba, amely hormonális működésen keresztül az
anyagcserét, a homeosztatikus működést, és úgy általában a vegetatív tevékenységet.
• Az interoreceptorok a test zugaiban helyezkednek el (erek falában, húgyrendszer
falában, csonthártyában, inakban, izmokban).
• A szervezet belsejéből vesznek fel ingereket, pl.: éhségérzet.
Észlelik a szervezet belső környezetének egyes tényezőit. Befolyásolják a vegetatív
idegrendszeri kimeneteket és a hipotalamikus hormonok útján számos belső elválasztású
mirigy működését.
• Az interocepció: Belső szerveink, szervezetünk működéséről az információkat, a szervezetet
behálózó belső receptorok, az interoceptorok veszik fel, s juttatják el a vegetatív idegrendszer
alközpontjába, a gerincvelőbe, s onnan kerülnek tovább a hipotalamuszba, amely a
hormonális rendszeren keresztül az anyagcserét, a homeosztatikus működést, s általában a
vegetatív tevékenységet szabályozza. Ezek
Írás nekik: Pengő Fanni ??
B/31. Agyunk vérellátása

Az agy vénás elvezetésének sajátos képződményei a kemény agyhártya vénás öblei.

• A koponyából kilépő vért a mély nyaki vénák vezetik el a felső üres vénákba.
• A vérelvezetését egy belső és egy külső vénás fonat biztosítja.
• Az agy a központi idegrendszer egyik fő alkotóeleme, a másik a gerincvelő.
• Az agy és a gerincvelő vérellátását két pár artéria adja:
• vertebrális artériák az agytörzset, a gerincvelőt, a kisagyat és az agyfélteke hátulsó
részét látják el
• belső fejverőér az agy többi részét, valamint a szemgolyót látja el.
• A négy artéria a koponyán belül jellegzetes rendszert alkot, ez a Willis- féle kör. A fő ágak
mély- és felületes ágcsoportokra oszlanak:
• mély ágak a közti agyat, a törzsdúcokat, az agykamrákat és a fehérállományt látják el • a
felületes ágak az agykéreg vérellátásában vesznek részt úgy, hogy az egyes lebenyeket más-
más ágak táplálják.
• Az agy vénás vérét az agyi vénák rendszere gyűjti össze.

B/32. Vér-liquor gát, vér-agy gát

Az idegrendszer tökéletes működéséhez elengedhetetlen a vér-liquor gát és a vér-agy gát.
Vér-liquor gát: A plexus chorioideus és az agyi erek a Virchow résekben liquort termelnek
mintegy fele-fele arányban. A véráramból számos gyógyszer nem jut át a liquorba, amit
figyelembe kell venni az agyhártya- gyulladás kezelésekor.
Vér-agy gát: A hajszálerek endothelje körül lévő glia szabályozza a neuronok működéséhez
szükséges anyagok, gyógyszerek, stb. kilépését az érből az idegsejtek felé. E tényt figyelembe
kell venni az agykamrák, az agyburkok, az agy állománya betegségeinek gyógyításakor. Arra
is gondolni kell, hogy agyhártyagyulladások esetében a gát működése megváltozik, tudni kell,
melyik gyógyszer jut át a vér-liquor gáton.
B/33. Limbikus rendszer anatómiája
A limbikus rendszer a nagyagy központi része, mely körülöleli a két nagyagy-féltekét
összekapcsoló kéregtestet, valamint az agyféltekék és az agytörzs kapcsolódási területét.
Nevét a latin limbus szóból kapta amely határt jelent. „Érzelmi agynak” vagy „kötödő
agynak” is nevezzük, mert alapvető szerepe van a tudattalan érzelmek és indulatok (emóciók)
és az ösztönélet szabályozásában. A limbikus rendszernek szaglófunkciója nincs.
A limbikus rendszer főbb részei: amigdala (mandulamag): nyugalmiállapotba vagy
riadókészültségbe kapcsol, riasztórendszer központja, érzékszervek felől érkező infókra
tudattalan érzelmi-indulati választ ad
hippocampus: érzelmi élményeket konszolidálja a hosszútávú memória számára
thalamus: érzékelés kapu őre, bejövő információkat szűri és a prefrontális kéregbe, a tudatos
érzelmi döntések központjába továbbítja
hipothalamus: idegrendszert kapcsolja össze a hormon rendszerrel
B/34. Pyramis pályarendszer anatómiája
Központ több agyterületen is a mozgatókérgen kívül.
• Átkapcsolás az alsóbb központokban nincsen
• A nyúltagyban átkereszteződés a piramis területén. 🡪 ellentétes oldalt lát el
• Mozgató neuronok a gerincvelőben vannak. Beidegződése a harántcsíkolt izom.
• Piramisrendszer feladata:
• finom mozgások
• tanultmozgások beindítása
• A pyramis-pálya szűkebb értelemben azokat a neuronokat foglalja magába, melyek
sejtjei az agykéregben helyezkednek el, axonjai áthaladnak a nyúlt-velői pyramis-területen és
a gerincvelőhöz futnak.
• A pyramis-pálya rostjainak agykérgi eredetét embereken és majmokon sokoldalúan
bizonyították.
• Gerincvelői idegeken keresztül jutnak el az akciós potenciálok a vázizomrostokba.
• Az odafigyelést igénylő, precíz, komplex, nem begyakorolt mozgásokat indítja meg,
segítségével tanuljuk meg az egyes mozdulatokat.
• A mozgások pontosabbá tételében, a koordinációban a kisagy működik közre.
• Szomatomotoros rendszer, azaz a vázizmok működését irányítja.
• Zömmel a homloklebeny hátsó részén található elsődleges motoros kéregből indul.
• A nyúltvelőben kereszteződik (piramis), a rostok a gerincvelő oldalsó kötegében
futnak tovább, így az ellenoldali testfelet mozgatja.
• Közvetlenül a gerincvelő elülső szarvának motoros sejtjeire kapcsol.
• A pirmaispálya-rendszer mind törzsfejlődés, mind egyedfejlődés szempontjából
viszonylag későn kialakuló rendszer (a folyamat serdülőkorban fejeződik be).
B/35. Köztiagy anatómiája
A köztiagy az előagy mélyén, medialisan helyezkedik el, és tulajdonképpen a középagy
szerves folytatása: a középagy struktúrái közül a vörös mag és a fekete mag folyamatosan
húzódnak előre.
• Hasonlóképpen, a középagy fehérállománya a benne haladó pályákkal a thalamusban
végződik.
• A köztiagy felső részét a thalamus és a tobozmirigy kapcsolódik.
• A köztiagy alsó része a hypothalamus, amely szintén a középagy folytatásába esik.

• A köztiagy közepén keskeny üreg található, ez a harmadik agykamra.

• A thalamus és a hypothalamus egyben a harmadik agykamra oldalsó falát alkotják.
• A thalamus és a hypothalamus funkciókban eltérnek.
B/36. Agytörzs anatómiája
Az agytörzs a gerincvelő folytatásába esik.
• A koponyában a koponyalapon fekszik, és három szakasza anatómiailag jól elkülönül:
• Alsó szakasza a nyúltvelő, amely fokozatosan vastagszik.
• Középső szakasza a híd, amely a legvaskosabb agytörzsi szakasz.
• Felső szakasza a középagy, amely már a köztiagy struktúráihoz kapcsolódik.
• Szürkeállomány:
• Az agytörzs szürkeállománya már nem olyan szabályos, mint a gerincvelőé.
• Az agytörzs szürke magvainak többsége az agyidegekhez tartozik: a mozgató, az érző és a
vegetatív funkciójú agyideg magvakat tartalmaz.
• Fehérállomány:
• Az agytörzsi pályák gerincvelői pályákhoz hasonlóan felszálló és leszálló rendszerekre
oszthatók.
• A gerincvelői felszálló pályák közül a hátsókötegi pályák a nyúltvelőben végződnek, és
szinapszisokat képeznek.
• A nyúltvelőből aztán az információ továbbhalad egy nagy törzsi pálya formájában.
• Hasonlóan fontos pályák a kisagy felé haladó és a kisagyból érkező rostrendszerek, amelyek
szintén az agytörzsi fehérállományhoz tartoznak
B/37. Ismertesse az extrapyramidalis rendszert alkotó agyi területeket
Az extrapiramidalis rendszerhez számos pálya tartozik, amelyek a különböző kéreg alatti
központokból erednek, funkciójukat tekintve azonban egységesek
• Szerepeik:
• akaratlagos mozgások egyes szakaszainak sima egésszé való összeolvasztása (mozgások
harmonikussá tételében)
• bizonyos automatikus és kísérőmozgások kivitelezése (járás és a karok automatikus
kísérőmozgásával)
• izomtónus szabályozása
• emocionális reakciók
• egyedi élet fenntartásához szükséges védekező, menekülési és támadási mozgások
biztosítása
B/38. Extrapsyramidalis rendszer pályái
Az extrapiramidalis rendszerhez számos pálya tartozik, amelyek a különböző kéreg alatti
központokból erednek, funkciójukat tekintve azonban egységesek
• Szerepeik:
• akaratlagos mozgások egyes szakaszainak sima egésszé való összeolvasztása
(mozgások harmonikussá tételében)
• bizonyos automatikus és kísérőmozgások kivitelezése (járás és a karok automatikus
kísérőmozgásával)
• izomtónus szabályozása
• emocionális reakciók
• egyedi
B/39. Bolygóideg
A bolygóideg a testünk legnagyobb paraszimpatikus idege. Beidegzési területe a mellüreg és a
hasüreg szerveire is kiterjed. A bolygóideg motoros és érzőideg. A bolygóideg hárommagja:
mozgatómag, paraszimpatikus mag, érző mag.
B/40. Gerincvelő szürke állományának sejt típusai
A gerincvelőt kívül idegpályákból álló fehérállomány, belül nagyobb részt idegsejtekből álló
szürkeállomány adja. A szürkeállomány tengelyében a gerincvelő központi csatornája halad,
amelyet ependima bélel. A szürkeállomány hátulsó szarvában és a központi részén a
különböző idegpályákat képező idegsejtek közötti kapcsolatot létrehozó asszociációs sejtek, a
belső szarvban mozgatósejtek vannak, amelyek a vázizmok mozgását szabályozzák.
B/41. Határozza meg az exteroreceptorokat. Mit jelentenek a következő elnevezések: kontakt
receptor, telereceptor, elsődleges (primér), másodlagos (szekundér), harmadlagos (terciér)
receptor
B/42. Mely érzékszerveinkben találhatók az exteroreceptorok egyes típusai (kontakt receptor,
telereceptor, elsődleges, másodlagos, harmadlagos)? Mit tud az anatómiájukról?
Az exteroreceptorok a külvilágból jövő ingereket felfogó külső érzékelő idegvégződések,
érzékszervek, bőr receptorok (tapintás, nyomás, hideg-meleg recepció, fájdalomérzés hallás,
szaglás, ízlés) A kontakt receptor kapcsolatban áll az ingerforrással. Ilyet találunk a bőrben. A
tele receptor nem érintkezik az ingerforrással. Ez a hallás és a látás.
B/43. Synapsis fogalma, típusai, felépítése. Elektromos synapsis, kémiai synapsis. Elektromos
és kémiai jeltovábbítás magyarázata, összehasonlítása.
Az idegsejtek kapcsolódásai a szinapszisok. Synapsist alkotja a preszinaptikus membrán,
szinaptikus rés, posztszinaptikus membrán. Mindkét membrán mögött a sejtplazmában
bőséges a mitochondrium jelenlét. A preszinaptikus végrészben hólyagok láthatók, ezekben
raktározódik és ezekből szabadul ki a transzmitter anyag (és lép ki a Ca++-csatornákon át a
szinaptikus résbe). A synapsisoknak nagy az oxigén fogyasztása és környezetükben bőségesen
találunk mitokondriumokat. A synapsis a dinamikus polarizáció elvén működik: a dendrit a
sejt felé vezeti az ingerületet, a tengelyfonal pedig elvezeti a sejttől („szelepműködés”).
A synapsisokban az ingerület divergálhat, vagy konvergálhat. Előbbi esetben az axon
végződései több idegsejt dendritjével kötődnek, az utóbbiban pedig több neuron axonja egy
idegsejtre viszi az ingerületet. A kapcsolatba kerülés szerint ismerünk:
a) axoneuronalis, axoszomatikus (axon idegsejten végződik).
b) axodendrikus (axon dendritekhez kapcsolódik).
c) axoaxonális (tengelyfonal tengelyfonallal alkot synapsist).
Alakilag a synapsis lehet:
párhuzamos érintkezés (a kisagy kérgében),
végtalpas (gerincvelőben),
kehely alakú (állatvilágra jellemző),
kereszteződési, ebben nem axonvég találkozik dendrittel, sejttesttel, hanem az
axon számtalan dendrit tüskéjével érintkezik lefutása mentén,
(agykéregben, kisagy kérgében, hypothalamusban, corpus striatumban),
glomerulus-szerű (kisagy kérgében, érző pályákban, thalamusban)

B/44. Perifériás idegrendszer IV.: Hogyan épül fel a szomatikus perifériás idegrendszer?
Dermatom, myotom, dermatomyotom, Head zóna.
Dermatomak, myotomak és Head-zónák:
A hátsó gyöki érző neuronok által ellátott területet nevezzük dermatoma-nak, A dermatomak
széli területei átfedik egymást az egyes gerincvelői szelvények között fennálló interneuronalis
kapcsolatok következtében. Az elülső szarvi mozgató idegsejtek által ellátott terület a
myotom. A dermatoma és a myotoma alkotja a dermato-myotomat.A zsigerekben keletkezett
fájdalmak (feszülés, oxigén hiány) a gerincvelői vegetativ központokból kisugározva
áttevődnek a megfelelő gerincvelői szelvény hátsó szarvi érző intercalaris neuronjaira, ezáltal
a fájdalom érzése megjelenik a megfelelő dermatomaban. A fájdalom megjelenési területe a
Head-zóna.

C)KÉRDÉSCSOPORT

C/1.Idegrendszer működését biztosító elemek.

Idegsejtek és gliasejtek. Ha a gliasejtek nem működnek megfelelően , az az idegsejtek zavarát
okozza. Az idegsejtek fölépülése: dendritek
synapsisok (jelfogókkal)
axon ←axoplasma, ←axolemma
←velőshüvely=myelinhüvely
↑ ↑←—Schwann-sejtek a
↑ perifériás
idegrendszerben
↑←olygodendroglia a
központi idegrendszerben van.

A myelinhüvely nem folyamatos. Megszakítások — Ranvier befűződések — láthatók

rajta. A mozgató neuron „szigetelt” axonján másodpercenként 2000 elektromos ingerület is
végigfut. Az ingerület elektromos impulzus vagy akcios potenciál, ami a végkészülékben
vegyi
potenciállá változik.
A glia sejtek az idegrendszer alapegységei, több típust is megkülönböztetünk:
Makroglia: vér-agy gát és liquor-agy gát védelem, idegsejtek táplálása, térkitöltés (gliarost
képzés, idegsejt helyét elfoglalja)
Mikroglia: RES részét képezi, mozgékony fagociták
Olygodendroglia: egy éves korig axonjai myelinisatioja, ritmikus mozgásával táplálja az
idegsejteket, bekebelez elpusztult sejteket.
Ependyma: Több változata van-> felületén ciliák tight junction-ok, szorosan kapcsolják őket
össze, az alap felszínükön lévő nyújtványokkal az asztrocitákhoz kötődnek.
C/2. Inger, ingerület

Az inger olyan behatás, ami megváltoztatja a membrán potenciált. Erre a változásra adott
válasz az ingerület, ezt anyagcsere változások kísérik. Ahhoz hogy a szervezetben változást
idézzen elő, el kell érnie a minimális ingererősséget, tehát ez az ingerküszöb. Ha ez
megtörténik, megnyílnak a Na+ ion csatornák, és elindulhat a depolarizáció. Létezik adekvát
(neki megfelelő, pl fülnek a hang) és nem adekvát inger is (túl erős inger, pl megütöd a
szemed és csillagokat látsz).
C/3. Ingerfelvevők

Az ingerfelvevők (receptorok, érzőkészülékek) energiaváltozást érzékelnek.

Morfologiájuk, testen és testben való elhelyezkedésük, továbbá ingerküszöb értékeik
biztosítják
speciális működésüket. A kontakt receptorok a kiváltó ingerforrással közvetlen kapcsolatba
jutva érzékelnek, viszont alkalmatlanok az inger felerősítésére. A telereceptorok nagy
távolságból észlelik az ingert (fényt, hangot, szagot). Az ingert fel is tudják erősíteni. Ha
hiányoznak, beszűkül az inger. A küszöbinger szintjét elérve megnyílnak a Na+
-csatornák az ingert ért terület szomszédságában, majd a depolarizácio („ionvándorlás”) tova
terjed.
1.) A külvilág felől érkező ingereket exteroreceptorok veszik fel.
A bőrben, a szem kötőhártyájában és szaruhártyájában nem egyenletes az érző receptorok
eloszlása. Legsűrűbb a mutatóujj begyén, ahol 1 cm2-re 250-300 Meissner-test, 150-200
szabad végkészülék, 13 Ruffini-test, 2-5 Krause-végbunkó jut.
Szabad idegvégződés felhámban a sejtek közti myelinhüvely nélküli receptorok
→fájdalom érzés felvétele, továbbítása.
Merkel sejt (Merkel-Ranvier sejt) *érző idegvégződéssel kapcsolatban álló 10 µm
nagyságú epidermis sejt (Merkel sejt+neuron
komplex) a bőr stratum basale-jában, a verejtékmirigy
tövében. →finom tapintás
**→A tapintás mellett endokrin működésűk is van (ún.
APUD sejtek, lásd Endokrin fejezetben!)
Meissner-test tojásdad kötőszövetes tokban spirálisan feltekeredett
 axon → finom tapintás (taktilitás)

Vater-Paccini-test kollagén lemezes hagymaszerkezet, lemezei között apró

ágakra rostozódó axon, az ágak bunkószerűen
végződnek,(bőr ksz., parench. szervek stromaja)
(izomfascia, ín, csonthártya)(mesenterium,
retroperitonealis szervek) →nyomásérzet
Golgi-Mazzoni-test vékony kollagén lemezes falban szabálytalan recés
Elágazódások (bőr ksz., parench. szervek stromaja)
(inak tapadása, izületi tok) →nyomásérzet
Krause-test Meissner-hez hasonlító kisebb, bunkó alakú végtest,
(bőr – erogén zónák! -, zsigerek)
*→hideg érzése, erogén érzet,
**újabban feszülést jelzőnek is tartják.
Ruffini-test Krausehoz hasonló lapos, hosszúkás, az axon
felrostozódva lép bele
*→meleg érzése,
**→feszülést jelzőnek is tartják
Érzékszervek Lásd a külön fejezetben!
Nociceptorok (fájdalomérzés receptorai)
nagy ingerküszöbű csupasz idegvégződések találhatók a bőrben
C/4. Kivitelezők, végrehajtók

Az izomzatban és a mirigyekben fejtik ki hatásukat.

Neuromuscularis junctio és
elválasztó végkészülék közvetítésével.
* Neuromuscularis junctio a mozgató neuron végkészüléke
myelinhüvely nélküli axon fut az izomrostba,
a praesynapticus végrészben termelődik az
acetilcholin és az
acetilcholoineszteráz enzym.
**Elválasztó végkészülék a mirigy végkamrákban szabad idegvégződéseken
acetilcholin termelődés indul.
C/5. Ingerület átvitele (gap junction, synapsis)

Az ingerület vagy elektromosan, vagy vegyi úton jut egyik sejtből a másikba. Az elektromos
gyorsabb. de a vegyi változatosabb. A gap junction elektromos ingerület átvitel helye. Rákok
idegrendszerében fedezték föl először (1958-ban). Elektronmikroszkóppal azonosították, hogy
két sejt membránja közel, 2-4 nm távolságrra van egymáshoz, és a köztük lévő távolságot
csatornát (connexont) alakító fehérjék (connexinek) hidalják át. A csatorna kis molekulasúlyú
(<1 kD) anyagok és víz számára átjárható, így a gap junction elektromosan és metabolikusan
összeköti a két sejtet. A gap junction az ember szívizomzatában és a zsigerek sima
izomzatában biztosítja a gyors, összehangolt izom összehúzódást.
C/6. Gap junction

A gap junction elektromos ingerület átvitel helye.

C/7. Synapsis szerkezete, működése
Az idegsejtek kapcsolódásai a szinapszisok. Synapsist alkotja a preszinaptikus membrán,
szinaptikus rés, posztszinaptikus membrán. Mindkét membrán mögött a sejtplazmában
bőséges a mitochondrium jelenlét. A preszinaptikus végrészben hólyagok láthatók, ezekben
raktározódik és ezekből szabadul ki a transzmitter anyag (és lép ki a Ca++-csatornákon át a
szinaptikus résbe). A synapsisoknak nagy az oxigén fogyasztása és környezetükben bőségesen
találunk mitokondriumokat. A synapsis a dinamikus polarizáció elvén működik: a dendrit a
sejt felé vezeti az ingerületet, a tengelyfonal pedig elvezeti a sejttől („szelepműködés”).
A synapsisokban az ingerület divergálhat, vagy konvergálhat. Előbbi esetben az axon
végződései több idegsejt dendritjével kötődnek, az utóbbiban pedig több neuron axonja egy
idegsejtre viszi az ingerületet. A kapcsolatba kerülés szerint ismerünk:
a) axoneuronalis, axoszomatikus (axon idegsejten végződik).
b) axodendrikus (axon dendritekhez kapcsolódik).
c) axoaxonális (tengelyfonal tengelyfonallal alkot synapsist).
Alakilag a synapsis lehet:
párhuzamos érintkezés (a kisagy kérgében),
végtalpas (gerincvelőben),
kehely alakú (állatvilágra jellemző),
 kereszteződési, ebben nem axonvég találkozik dendrittel, sejttesttel,
hanem az axon számtalan dendrit tüskéjével érintkezik lefutása mentén,
(agykéregben, kisagy kérgében, hypothalamusban, corpus striatumban),
glomerulus-szerű (kisagy kérgében, érző pályákban, thalamusban).

C/8. Synapsisban zajló folyamat

Elektromos inger→vegyi inger→elektromos inger→izomban mozgás,
→mirigyben váladék kiválasztás,
→idegsejtben újabb ingerület.
A receptor „transzmitter jelfogó”.
Ami azt jelenti, hogy a transzmitter (mediátor molekula) kizárólag a saját jelfogóján
keresztül tud hatást kiváltani.
************************
A synapsis-ban: kémiai ingerület átvitel megy végbe.
Receptor |
+ }—→megnyíló Na+ - és K+ -csatornák
Mediátor molekula | | |
↓ ↓ depolarizáció→megváltozik a
Módosítja a célsejt válaszát membrán potenciál
a beérkező üzenetekre.

C/9. Ingerületet átvivő anyagok (transzmitterek) és receptoraik

A transzmitter az idegműködésben az ingerületi folyamatnak a preszinaptikus membránról a

posztszinaptikus membránra való átterjedésében játszó anyagok. A transzmitter a
posztszinaptikus membrán idézi elő. A transzmitter anyagokat ingerület átvivő anyagnak
nevezzük.
Azokat tekintjük transzmitternek, amik: szinapszisokban megtalálhatók, szintetizáló enzimeik
jelen vannak a szinapszisban, lebontásuknak vagy más módon való eltávolításuknak
megvannak a maguk feltételei, kívülről befele az anyagot ugyanazt a hatást fejti ki, mint a
jelen levő természetes anyag, s a farmakonokkal szemben is úgy viselkednek, ingerléssel a
szinapszisból felszabadíthatók és a feltételezett anyaggal azonosíthatók. Ezeknek a
feltételeknek jelen ismereteink szerint az acetil-kolin, noradrenalin, adrenalin, szerotonin,
dopamin, glutaminsav, gammaaminovajsav és glicin felel meg.

C/10. Reflexek

A reflex az idegrendszer közvetítésével a szervezetet ért különböző ingerek hatására

törvényszerűen létrejövő, megfelelő válasz. A reflex rögzült válasz egy meghatározott
ingerre.
A környezettel való kapcsolattartásban elemi idegi funkcio a reflex.
Feltétlen reflex: veleszületett reflex, tudattól független, nem biztosítja az
alkalmazkodást, ezáltal a faj és az egyed fennmaradását.
Feltételes reflex: Pavlovi reflex, ismétlés, tanulás után alakul ki,időleges kapcsolat.
Ha nincs megerősítés, a reflex elhal. A feltételes reflex ép agykéreg nélkül nem
építhető ki.
A reflex anatómiai alapja a reflexív. Több reflex reflexláncot alkot.Ezek dinamikus
kölcsönhatásban vannak egymással. Inger felvétel (recepció) → inger központba
futása (afferentáció) → központi ingerület feldolgozás (CES, CIS – lásd alább!) →
válasz a végrehajtó szervhez (efferentáció) → végrehajtás (reakció → szekréció,
mozgás, akció, cselekvés). Meghatározott számú afferentációs impulzus izgalmi
állapotot hoz létre a reflexközpontban. Ez a központi izgalmi állapot (central
excitatory state, CES) határozza meg az efferens választ: a CES állapotba jutott
központ „kisül” az efferens rost felé. A gátlás aktiv neuronális tevékenység, mely lehet
külső gátlás és belső gátlás. Külső gátlásról akkor beszélünk, ha két központ
egyidejűleg jön izgalomba. A belső gátlás lényege, hogy kellő behatásra a kiépült
feltételes inger átalakul gátló ingerré a reflex központban.

C/11. Regeneráció az idegrendszerben

Lehet strukturális, és funkcionális. Minél fejletteb a sejt, annál kevésbé képes regenerálódni.
Az idegszövet képtelen strukturális regenerációra. Ha elpusztult egy idegsejt, újabb nem
képződik helyette. Nem strukturális alapú funkcionális regenerációra van esély a központi
idegrendszerben. Egyik változata, amikor az elpusztult idegelemek körül épen maradtak
bekapcsolódnak a működésbe. Másik lehetőség, hogy az idegrendszer más egységet kapcsol
be az elveszett működés kiépítésére. Harmadik változat esetében az épen maradt idegrendszer
a maga egészében képes kialakítani az elveszett működést. A kiesett neuronok helyére
bekerülők csak szimulálják a régi működését, bár ez nem feltétlen érződik. A környéki
idegrendszerben az axonok sérülése után létrejön mind a strukturális, mind a funkcionális
helyreállítódás. A strukturális és a funkcionális helyreállítódás alapja: az axonvégekből
kiinduló rostok és a perifériás csonk megmaradt Schwann sejtjei a neurilemma belsejében. A
Schwann sejtjek csőszerűen kötegelődnek és e csövekbe kúsznak be az axonvégek. Az axon
regenerációjának üteme 1mm naponta. A regenerációt célirányos (műtéti) beavatkozással kell
előmozdítani a funkcionális habilitáció mellett.

C/12. Agy működése. A „talányos” agy

Miért érezzük a látókéregbe érkező elektromos jeleket látásként, a hallószervből jött

ugyanolyan elektromos jeleket hallásnak stb?
Magyarázatul az elképzelések egyike, hogy tapasztalat alapján különböztetjük
meg a látást a hallástól. A másik gondolat szerint preferáló kapcsolatban áll mindegyik
érzékelő rendszer a mozgások bizonyos típusával, ami hangsúlyozza a
megkülönböztetést.

A synaesthesia a fentiek ellentéte: gyengül, elhalványul a különbségtevés, pl. zenei

hangokat színekben lát az illető. Az öt fő érzékelés közül kettőnek bármilyen
kombinációja felléphet. E jelenség gyermekkorban gyakori, valamint
szkizofréniásokban és hallucináciot keltő anyagok szedése kapcsán.

Agyunk nem csupán idegsejtek, gliasejtek halmaza,

hanem bonyolult biokémiai rendszer,
melyben az idegsejtek összetétele állandóan változik,
közben új válaszok adására képes.
Az agyban szorosan összefügg az anyagcsere,
az elektromos aktivitás,
a növekedés.
↓
Érvényesül a „használd fel, amennyire tudod”
elv.
16 éves korig „ádáz küzdelem” folyik a neuronok között az összeköttetések
létrehozásáért. (5-16 éves kor között az agy tömege 5%-kal nő!)

Annak ellenére, hogy 70 éves korra az agy tömegének a vesztesége 5%, (90
éves korig 20%!), neuronok között felnőtt korban is új kapcsolatok jönnek létre, és
változnak a kapcsolatok,pl. bővül a szókészlet főként a tanulás kapcsán, és nem
feltétlenül következik be a hanyatlás. A hanyatlás háttere még tisztázódó folyamat
(genetikai, keringési, toxikus stb).
Az egyén számára szükséges környezeti igényeket tükrözi a neuronkörök kiépülése. A
neuronkörök az aktivan működő sejteknek megfelelően épülnek ki.
↓
„Használd fel, vagy szabadulj meg tőle” elv érvényesül.
Példa erre: a szem-agykérgi neuronkörök kiépülésének idején a tartósan
letakart szem neuronjai nem működtek, az agy„félreértelmezte” az állapotot,
úgy
„kezelte”ezeket a retinális idegsejteket, mintha nem lennének, eközben a működő
neuronok nyúlványai elfoglalták az inaktivak célterületeit. Az érintett szemére vak lett
az illető, holott anatómiailag tökéletesen ép a szeme.
Az agy mikroköreinek alakításában alapvetően fontos a tapasztalat. A soha
nem
tapasztalt élmények nem játszanak szerepet személyiségünk formálásában.

Élményeinknek csak akkor lesz tartós jelentősége, ha emlékezünk rájuk.

Az emlékezésről, memóriáról lásd a megfelelő címszó alatt!

Az agy mibenléte és működése az ókortól kezdve izgatta az embereket. Az

elméletek és elképzelések az ismeretlen rendeltetésű valamitől az egységes működésű
szerven át, a merev rekeszes szerven keresztül a haszontalan frenológiai felfogásig
terjednek.

1848-ban egy sajnálatos balesetet követően derült fény a praefrontalis kéreg

valós funkciojára. Vermontban (USA szövetségi államában) vasútépítés során
robbanás megsértette Phineas Cage agyának homloklebenyét. Sérüléséből kigyógyult,
a jelleme azonban megváltozott. Az együttműködő, barátságos ember — bár mozgása,
érzékelése változatlan maradt — határozatlanul viselkedő, kötekedő, csökönyös,
másokra nem figyelő, hatalmaskodó emberré vált és cirkuszi mutatványosként
folytatta vasdarabbal az agyában az életét.

1861. év fordulópont. Paul Pierre Broca egyik betegének, Leborgne-nak halála

után —aki csak annyit tudott mondani, hogy „tan” — az agyát megvizsgálta, a sérült
agyterületet baloldalon a homloklebeny közelében találta meg. (E beteg volt a „tan
ember”. A terület Broca-mező néven ismert.

Néhány évvel később Carl Wernicke osztrák orvos más típusú beszédzavar —
amit tökéletesen tagolt beszéd, de össze nem illő zagyva sorrend, értelmetlen újonnan
kitalált szavak jellemeztek — kapcsán újabb kérgi terület működését tisztázta—
→manapság Wernicke-mező-ként ismerjük.

Cajal szerint az idegrendszer „faltörő kos”-ként működik. E mondásával kapcsolatban

tisztázandó, mi vezérli a neuronok kapcsolat rendszerének kialakítását.

a) Elsődleges a genetikai irányítás.

b) Amihez a helyi tényezők kapcsolódnak.
c) A célterületekből kibocsátott ”nyomravezető anyagok”.
d) Az idegnövekedési faktor (nerve groutth factor), ami ismereteink
szerint vissza kerül az idegsejtbe, amint létrejött a kapcsolat, azután
bejut
a sejtmagba és interferál a gének kifejeződésével.
e) Számos egyéb anyag.
f) A távoli neuron kapcsolatok létrejöttében feltételezik, hogy a fejlődés
korai szakában a még egymáshoz közeli idegsejtek közötti az axonok
kialakulnak, majd a növekedés során megnyúlnak és később ezek
mentén haladnak az újabb idegpályák.

Az egypetéjű ikrek „egymás klónjai”. Agyuk MRI képe meglepő módon

rendkívül hasonló. Ízlésük, gondolataik azonban nem annyira egybeesők, mint az
azonos környezetben felnevelkedett testvéreké. Egyéni érzékelésük és gondolkodásuk
jelei a személyes tudatot teszik világossá genetikai azonosságuk mellett.

A fő érzékelési kérgi bementek (afferens pályák) és a fő mozgató kimenetek (efferens

pályák) alkotta központok az agy felszinének csupán egyharmadát fedik. Ezek a
funkcionális mezők a specifikus kérgi területek.

A többi terület nem csupán egyszerű utak, keresztutak helye, hanem a magasabb rendű
működés szolgálatában állnak, ún. asszociációs területek, melyek a legkifinomultabb,
legnehezebben megfogható agyi működésekért, a kognitiv, megismerési folyamatokért
felelősek.

Agyunkban a frontális kéreg a legnagyobb ilyen terület. Az evolucioban az ember

agyának e része 29%-ot növekedett. (A macskákban 3%-ot, a csimpánzokban 17%-ot
gyarapodott — ugyanakkor az ember genomja csak 1%-ban különbözik a
csimpánzétól.)
1935-ben Egas Moniz portugál ideggyógyász majomkísérletek eredményire
támaszkodva kifejlesztette a „frontalis leukotomia” módszerét intenziv és érzelmi
változások (depresszio, szorongás, beteges félelem, agresszio) kezelésére. (Az USA-
ban 1936-1978 között 35000 ilyen műtétet végeztek!)

A következményes kognitiv hiányosságok, súlyos mellékhatások és csekély „gyógyító

haszna” miatt megállították e beavatkozások folytatását. A fentebb írt
jellemváltozások mellett a teljesítmény-orientáltságra és az új stratégiák felállítására,
továbbá feladatok megoldási tervének kidolgozására való képtelenség, valamint az
érzelmi felelőtlenség vált uralkodóvá a leukotomián átesettekben az előrelátás
hiányával karöltve.

E betegek nem tudták felhasználni a környezetükből származó informáciokat

magatartásuk szabályozására,

-„- megváltoztatására,
makacsul ismételgettek (perszeveráltak).

Az emlékezeti gondok mellett e praefrontalis kéreg sérültjeiben

fennáll a hajlam, hogy:
önkéntesen kevesebb informáciöt adjanak közre és
elromlik társas magatartásuk.

A szelektiv agyi károsodások jó példája a Parkinson-kór (1817-ben James Parkinson

számolt be róla). Idővel kiderült, nem csupán egy agyi terület, a substantia nigra — a
normális mozgás szabályozásáért felelős egyik kéreg alatti mag — áll a betegség
hátterében, hanem egy transzmitter anyag, a dopamin is.

Mind kiterjedtebb kutatásokat végeztek, végeznek az agyban található és az agy

működését befolyásoló, szabályozó, irányító transzmitterekkel.

Az agy anatómiája nem illeszthető össze közvetlenül az agy kémiájával. Nincsen

olyan vegyi anyag, amely bármelyik agyi régióra kizárólagosan jellemző lenne.
Ugyanaz az anyag számos agyi mezőben megtalálható, egyúttal egy-egy agyi régió
több, különböző hírvivő anyagot termel és használ föl.

Összefoglalva: nehéz megmondani, egy agyi károsodásban a vizsgált terület

anatómiája vagy a benne lévő vegyi egyensúly megbomlása a legfontosabb ok.
Az agy működésében nem hagyható figyelmen kívül az idegsejtek plaszticitása sem.
 Az agyi területek sérülése után részlegesen — esetleg teljesen — visszatérő funkciok
adják erre a példát.

C/13. Agy funkcio vizsgálata

C/14. Agytörzs (formatio reticularis) funkciói

- az agytörzs a hátulsó agyvelőből (végsőagyvelő és utóagyvelő), a középső

agyvelőből és a köztiagyvelőből áll végighalad rajta az agytörzsi hálózatos állomány
(formatio reticularis), amely átkapcsoló helye a felszálló pályarendszernek
- az agytörzs szürke magvainak többsége az agyidegekhez tartozik: a mozgató, érző és
a vegetativ (paraszimpatikus) funkciójú idegmagvak jól elkülöníthetők

- funkciói:

1. Vegetativ szabályozás:

életfontosságú reflexközpontok (légzés)

- táplálkozással összefüggő (szopás, rágás, nyelés, böfögés, kérődzés, nyálelválasztás)
- védekező (köhögés, tüsszentés, könnyelválasztás) reflexközpontok
- testhőmérséklet szabályozása
- az éhség és jóllakottság, szomjúságérzet központja
- ön-és fajfenntartás neuroendokrin folyamatainak szabályozása

2. Motoros szabályozás

- testtartás és az egyensúly fenntartásának szabályozása

-testhelyzet fenntartását (a testünkre ható nehézségi erővel szemben), elemi mozgási
folyamatok (járás, felegyenesedés, stb.) koordinálását biztosító reflexek felsőbb
szabályozója
- képes a magatartás szabályozására
- az akaratlagos és automatikus helyzetváltoztató mozgás irányítója

3. Érzőműködés

- érzékszervekből jövő információk (kivétel a szaglás) futnak be

- elemi érzetek kialakulásának helye

C/15. A komisszurális pályák működése – tanulmányai alapján ismertessen néhány

funkciót.

• A nagyagy kéreg bizonyos részeit a fehérállomány pályái kötik össze.

• A commissura-rostok az egyik féltekét összekötik a másikkal. A legfontosabb
communissura a kéregtest és az agyi boltozat.
• Még számtalan pálya létezik, amelyek az azonos agyféltekén belül kötik össze az
egyes területeket. Ezek a pályák koordinálják az agykéreg működését. A kéregből
lefelé az alacsonyabb központok felé indulnak a pályák: a motorikus pálya,
 piramispálya, amely az agykéregből induló motorikus ingerületet a gerincvelőn át az
izomhoz szállítja.

C/16. Gerincvelő felszálló pályáinak funkciói

A felszálló pályák, amelyek a perifériás idegekből érkező testérzetet továbbítják az agytörzs, a

kisagy, és a köztiagy felé.
A gerincvelőbe érkező hátsógyöki axonok eg része közvetlenül a fehérállományba lép: az
axonok a fehérállományban együtt maradnak, és hosszú felszálló pályákat hoznak létre.
Más hátsógyöki axonok előb szinapszisokat képeznek a hátsó szarvban.
A felszálló pályák ezekben az esetekben a gerincvelői neuronjai hozzák létre.
Vannak azonban olyanok, melyek a gerincvelőben kereszteződnek: ezek a keresztezett vagy
ellenoldali eredetű pályák.
A spinothalamicus pályák: A legnagyobb érzőpálya, amely a gerincvelő szürkeállományából
ered, majd az oldalsó és az elülső kötegben halad felfelé. A spinothalamikus pálya
keresztezett pálya, amely fájdalom érzetet, hőingereket, tapintási információt és nyomásérzést
közvetít. A pálya igen hosszú: a gerincvelő és az agytörzs egész hosszában megtalálható és a
köztiagyban (thalamus) végződik.
A spinocerebellaris pályák: A gerincvelő hátsó szarv szürkeállományában található neuronok
axonjaiból állnak, vagyis a gerincvelő szürkeállományából erednek. Ezek a pályák az oldalsó
kötegben helyezkednek el. A bőrből, az ízületekből és az izmok felől közvetítenek
ingerületeket a kisagyba.
A hátsó kötegi pályák: Az elsődleges érzőneuronok centrális nyúlványait tartalmazzák,
amelyek a fehérállomány hátsó kötegében haladnak a nyúltvelőben végződnek. Az érző
információ a bőrből (diszkriminatív tapintás, nyomás, felületek érzése, helyzetérzés, érzések
lokalizációja, mozgásérzés, vibráció érzése, kétdimenziós felületek érzékelése), az izmokból
és az ízületekből érkezik. Az alsó végtagokból a Goll-pálya halad az agyba. A törzsből és a
felső végtagokból a Burdach-pálya halad az agyba.
C/17. Interneuronok működései
Az interneuronok jelentése köztes idegsejtek. Az interneuronok olyan neuronok, amelyek más
neuronokkal kommunikálnak. Csak az agyban és a gerincvelőben találhatók, a szenzoros
neuronoktól kaptak impulzusokat, melyek más interneuronokhoz vagy motoros neuronokhoz
továbbítanak. A gerincvelő szürkeállományának elülső szarvában csoportosulnak a motoros
sejtek. A hátulsó szarvban és a gerincvelő középső részén zömmel interneuronok találhatók,
melyek egyrészt az érző- és a motoros sejteket kötik össze egymással, másrészt a gerincvelő
szakaszait kapcsolják össze. Itt találhatók azok a sejtek is, melyek a felszálló pályák kezdő
neuronjai. A gerincvelő oldalsó szarvában főleg központi vegetatív neuronok találhatók. Az
extrapiramidális rendszerhez számos pálya tartozik, amelyek a különböző kéreg alatti
központokból erednek, funkciójukat tekintve azonban egységesek.
Szerepük: akaratlagos mozgások egyes szakaszainak sima egésszé való összeolvasztása
(mozgások harmonikussá tételében), bizonos automatikus és kísérőmozgások kivitelezése
(járás és a karok automatikus kísérőmozgásával), izomtónus szabályozása, emocionális
reakciók, egyedi élet fenntartásához szükséges védekező, menekülési és támadási mozgások
biztosítása.

C/18. Asszociációs agyi pályák funkciói

gerincvelőből eredő és a gerincvelőben végződő rövid pályák tartoznak ebbe a csoportba.
A nagyagy fehérállományának felépítésében három típusú idegpálya vesz részt:
• A központi idegrendszer felszálló- és leszállópályái itt is megtalálhatók
• Az idegrostok másik típusa a két félteke azonos pontjait összekötő pályák,
melyek a kérges testen keresztül futnak.
• A harmadik típus az egy félteke különböző pontjait összekötő pályák (társító vagy
asszociációs pályák). Ennek következményeként az agykéreg a különböző észlelési
működéseit egymással társítani képes (például a citrom illatot érzek, és látom magam előtt a
sárga gyümölcsöt)
C/19. Szimpatikus idegrendszer funkciói
• Általában a szervezet
o általános aktivitását fokozza, az erőtartalékait mozgósítja, testünket készenléti
állapotba hozza
o felkészíti a szervezetet a nagyobb terhelések elviselésére.
• A stresszelmélet szerint a stersszhatások (erőfeszítések, megpróbáltatások) olyan
fiziológiás változásokat okoznak a szervezetben, amelyek mindig azonos jellegűek,
függetlenül attól, hogy mi volt a kiváltó ok. A különböző megterhelő ingerekre a szervezet
azonos módon reagál, úgynevezett szimpatikus túlsúly alakul ki, mely tónusos jellegű, az
egész szervezetre kiterjed. E megváltozott fiziológiás állapotot Cannon-féle vészreakcióknak
nevezzük.
• A szimptaikus rostok a gerincvelő háti-ágyéki szakaszán lépnek ki a központi
idegrendszerből.
• Cannon-féle vészreakció során:
o a mellékvesevelőből az adrenalin, a noradrenalin felszabadulás fokozódik, o a légzés
gyorsul, a légutak tágulnak,
o a vázizmok erei tágulnak,
o a vérnyomás, szívfrekvencia nő,
o a vércukorszint emelkedik,
o a lebontó folyamatok túlsúlyba kerülnek,
o a fűtőközpont aktivitása nő, bőr erei szűkülnek,
o a pupilla tágul,
o a bélműködés csökken,
o a bélcső erei szűkülnek.
a keringés, az idegrendszer, a légzés, a vércukorszint változása

C/20. a kisagyi ténykedése

A kisagy elsődlegesen motoros funkciókért felelős, de nem csak mozgással kapcsolatos
feladatok szabályozásában vesz részt, a születés után meg sok hónapig fejlődik, ami
fogékonnyá teszi a fejlődési rendellenességek kialakulására. A kisagy a koponyaüreg alján az
agytörzs mögött helyezkedik el. Két egymással összefüggő féltekéből áll. A két felet kisujj
vastagságú, gyűrű alakú ún. féreg köti össze. Itt rendeződnek össze a testmozgások, itt
történik az izomműködés összehangolása, (izomtónus beállítása, szemmozgások). A test és a
testrészek helyzetéről ad infót, és küldi tovább a mozgásközpontoknak. Az óriás mennyiségű
szenzoros infók feldolgozását követően a kisagy a mozgásokat szabályozza. Az egyik
legfontosabb feladata az egyensúl fenntartása az izomműködés, testhelyzet változtatása, és
járás során.
C/21. Paraszimpatikus idegrendszer funkciói
A paraszimpatikus idegrendszer az erőforrásokkal való gazdálkodással, azok helyreéllításával,
energiaraktározással összefüggő zsigeri működéseket serkenti paraszimpatikus idegrendszer
izgalmára létrejövő változások: cukor raktározódik, hörgőcske összeszűkül, mélyül a légzés,
vérnyomás csökken, légzés ritkábbá válik, összeszűkül a pupilla, megindul a nyálelválasztás,
lassul a szívverés, emésztőrendszer működésbe lép, megindul az emésztőenzim képzés, több
vér jut a zsigerekbe.

C/22. Agyburkok funkcionális jelentősége

C/23. Thalamus szervező, összekötő, irányító tevékenysége
A thalamus funkcionális szempontból motoros, érző, magasabb integrátoros funkciókat
betöltő és általános aktiváló hatású magokra osztható.
• Motoros magjai a mozgás szabályozásában vesznek részt.
• Érző magjaiban az érzékszervi és a testérző pályarendszerek végződnek.
• Magasabb integrátoros magjai lelki és ösztönfunkciókat szabályoznak.
• Nem specifikus, általános aktiváló magjai pedig a formatio reticuláris folytatásaként és
annak hatására növelik az agykéreg elektromos aktivitását.
• A magasabb integrátoros funkciókat az elülső és a medialis magrendszerek fejtik ki. Az
elülső magcsoport az úgynevezett limbikus rendszer tagjaként memória folyamatokban
és az ösztönös viselkedés szabályozásában vesz részt.
• A nem specifikus, aktiváló magrendszer a thalamusban elszórtan, apró képletek
formájában fordul elő.
• A thalamus nagyon sok agykérgi kapcsolattal rendelkezik: az egyes magcsoportok az
agykéreg egy-egy területével állnak funkcionális és anatómiai kapcsolatban.🡪Ha ez a
kapcsolat elvész, akkor a beteg kómába kerül.
C/24. Emlékezet, memória fajtái, kialakulásuk, agyi területeik. (Elméletek a memóriáról)
Rendkívül bonyolult, konstruktív pszichológiai – kognitív- folyamat, melyben az ingerek
keltette ingerületek bevésődnek, raktározódnak, majd előhívjuk őket, vagy elfelejtődnek.
• Régi információkat felidéző képesség.
• Sajátos, emberben végbemenő, valósághoz kapcsolódó idegrendszer működés, általa régi
emlékképek nyomán új képeket hozunk létre, vagy átalakítjuk az emlékeket.
• Az idő haladtával megőrzi a tudást.
• Biztosítja, hogy ismereteinket és az új tapasztalatokat megfelelő időben hasznosítani
tudjuk.
• Produktív és reproduktív képzelet hozzájárul az új ötletek megteremtéséhez.
• Az emlékezés lehetőség, tapasztalatok, múltbeli élmények feldolgozására, így újabb
benyomások színesítését, gazdagítását eredményezi.
• Lehetővé teszi az alkalmazkodás megfelelő szintjét.
• Emlékezés fontos alkotó elemei az érzelmek és a vágyak.
• Az emlékezést befolyásolja számos mentális folyamatot (például az adott tárgykörben
mutatott érdeklődés), valamint a korábban megszerzett ismeretek mennyiségei javítják,
könnyebbé teszik az emlékezetet.
• Képzelet:
• A korábban összegyűjtött, emlékezetben őrzött tapasztalatok, élmények sajátos
módon történt újra rendezése az agyban, a valóság egyedi feldolgozása
analizálással és szintetizálással.
• Pozitív képzelet: a kreativitás fejlesztését biztosítja, reproduktív képzelettel
elbeszélés révén újra elképzeljük az élményt.
• Ábrándozás: olyan képzelet, agyi tevékenység, amit nem követ cselekvés, csak a
vágyakat jeleníti meg.
• Változik a képzelet.
• Kisgyermek szinte másolja a felnőtt mozdulatait.
• Óvodások képzeletét az érzelem irányítja, nem az értelem. Fő funkciója
a vágy teljesítése és a hiányzó ismeretek pótlása. Képzelet nem csak a mesében, szerep
játékokban, hanem ábrázolásokban, építő játékokban működik kiválóan. Változik a
„mesetudat”, szétválasztja a mesét és a valóságot. Jellemzi a „fantázia hazugság”-ot, nem akar
félrevezetni, saját maga hiszi, hogy úgy van, ahogy mondja.
• Alsó tagozatos reproduktív képzelete fejlődik, ami a tanulás fontos feltétele. Még itt-ott
megjelenik a „fantázia hazugság”. 9-10 éves korú esetében látszik a szervezett oktatás, az
emlékképek felhalmozódása és a megismerés fejlődésének eredménye.
• Serdülő biológiai és pszichés érésével mélyül a tárgyi érdeklődés, egyúttal specializálódik is,
kifejezetten a külvilágra irányul, a felfedezés, a megismerés vágya mozgósítja.
• Képzet:
• A képzet tudatos jelenség.
• Képzetek a valóság tárgyainak, jelenségeinek érzékszervileg, gondolatilag általánosított,
szemléletes képeinek emlékképként való felidézése akkor is, ha a felidézéskor nem hatnak az
érzékszerveinkre.

• A képzetnek csak olyan képeket tud a személyiség előhívni, amelyeket saját gyakorlata,
érzékelése során már rögzítődtek.
• Szoros kapcsolata a fogalmakkal és a nyelv által közvetített jelentésekkel, azaz a képzet
közvetít a dolgok képe és a fogalmak jelentése között.
• Időleges idegkapcsolatok révén a képzetek kapcsolatban lépnek egymással.
• Emlékezés szakaszai:
• Kódolás:
o A kódolás átalakítást jelent, az információ a memória által elfogadható
reprezentációba, kódba kerül. • Tárolás:
o A kódolt információ megtartása, elhelyezése rövid és hosszú távú memóriába.
o Az érzékszervbe jutott inger, az információ a rövid távú emlékezetben tárolódik, s ha ott
kellő ideig megmarad, átjut a hosszú távú memóriába.
• Előhívás (vagy felidézés):
o Előhívás a tárolt információ visszanyerése az emlékezetből.
• Számos tényezőtől függ a bevésés, a felidézés, a felismerés minősége.
• Rövid távú memória fejlődésének szakaszai:
• 5 éves kortól működik a „szenzoros tárolás”.
• 7 évesekben figyelhető meg a fordulópont, a gyerek tudatosan bánik a rövid távú
memóriájával.
• A rövid távú memória tudatos használata 12 éves korban válik olyan hatékonnyá.
• Óvodáskor kezdetén az emlékezés önkéntelen jellegű, később lesz képes a
gyermek a szándékos emlékezeti tevékenységre.🡪E korban szükség van az emlékezést
támogató tényezőkre.
• Óvódáskor végén, iskolai évek elején a gyermek még nem tudja biztosan kiemelni a
lényegest a lényegtelen közül, szóról-szóra tanul, mert még nem érti az anyagot, kevésbé
fejlett a beszédkészsége, hiányos az önálló bevésés, felidézés képessége.
• A rögzítés emlékezeti stratégiákkal történik, ilyen az ismételgetés, a kategóriákba sorolás,
rendszerezés.
• 9-10 éves korúak kategorizálnak.
• Komplex anyag elsajátítása 11-12 évesekben alakul ki.
• Rendszeres tanulás eredményezi, ezért nő az ismereti szint, ami minden életkorban erősíti a
további ismeretek memorizálását.
• Felidézés:
• Erősebben kapaszkodik külső támpontra.
• Támpontokat alkalmazva idézi fel a tanultakat.
• Az emlékezet rendszerekben működik:
o Szenzoros emlékezet:
▪ Egy információ nagyon rövid ideig történő tárolása ▪ Egyszerre működik az észlelés és az
emlékezet.
• Ikonikus:
▪ Látott (vizuális) információ rögzíti.
• Echoikus:

▪ Hallott információt rögzíti.

• Munkamemória:
▪ Úgynevezett „mentális munkaállomás” lehetővé teszi bizonyos infók „fejben tartását” egy
munkafolyamat elvégzéséhez.
• Hosszú távú emlékezet:
▪ Kapacitása határtalan, benne foglaltatik a deklaratív (explicit) és a
nem deklaratív (implicit) memóriát.
▪ Helye a halántéklebeny középső része.
▪ Benne nem a jelet, az infót, hanem a jelentést tároljuk.
▪ Az adatokat okokhoz, következményekhez kapcsoljuk.
• Explicit emlékezet:
▪ Tartalmazza a deklaratív tudást, tényeket tárol, amikhez
hozzáférünk és elmondhatunk.
▪ Benne vannak a személyes, speciális eseményekhez kapcsolt
tények, azok idő- és térbelisége (epizódikus memória) továbbá mindaz, amit az anyagi és
szellemi világról tanultunk (szemantikus emlékezet).
• Implicit emlékezet:
▪ A készségek tárháza, szavakkal nem tudjuk elmondani, de
cselekszünk vele, a készségek tárháza a teljesítményben mutatkozik meg.
Emlékezet elvesztése a saját lény, az addigi élet, a többi ember elvesztése.

C/25. Foglalja össze a gerincvelő működéseit – kivéve a vegetatív funkciókat.

Mozgások idegi szervezésében, szabályozásában, kivitelezésében részt vevő
idegrendszeri központok, pályák. A gerincvelő elülső szarvi motoneuronjai (mozgató
idegsejtjei) honnan kapnak ingerületeket, szabályozó befolyásokat?

Saját reflexek: Az ingerület kiváltás, éa s reflex helye azonos. Az afferentációs és

efferentációs területe azonos. Az izomorsóban keletkezett ingerületre a válasz az izom
összehúzódása. E reflexek – nyújtási reflexek, elemi reflexek, monosynaptikus reflexek,
myotacticus reflexek. vizsgálatával lehet tisztázni az egyes gerincvelő szelvények működését,
kiesését.
Bicepsz reflex szelvényei: C5-6
Tricepsz reflex szelvényei: C6-7
Medio-pubialis reflex szelvényei: D6-12, L2-4
Patella reflex szelvényei: L4
Achilles-ín reflex szelvényei: S1
Idegen reflex: nem azonos az afferens és efferens területük. A reakció mértéke azonos az
inger mennyiségével.
Talpreflex: az inger erőssége kiváltása a gerincvelői szelvény válaszára, : gyenge S1-2 re a
válasz L4-5 dorzális flexiója
C/26. Mozgás motoros összehangolása (koordináció)
Az alaptónus szabályozásában részt vesz az agytörzs
—a felszálló testérző és
—a leszálló extrapyramidalis pályák
révén, de a végleges motoros (mozgató) effektor működés a gerincvelő elülső szarvi motoros
sejtjeihez kötött.
*Elemi reflexív (monosynapticus reflex): a gerincvelői érző idegsejtről az ingerület
közvetlenül az elülső szarvi mozgató sejtre tevődik (nyújtási reflexek).
*Polysynapticus reflexekre jellemző, hogy az afferens és az efferens neuron közé egy
vagy több interneuron ékelődik (hajlító reflexek).
*Keresztezett extenzor reflex kiváltódik, amikor az ingerelt végtag receptoraiból az
ingerület áttevődik az ellenoldali feszítő izmok mozgató sejtjeire is. Legtöbb mozgásunkra
(járás, evés, jármű vezetése stb) a keresztezett extenzor reflex a jellemző.
Motoros összehangolásban állandó a versengés a gerincvelő elülső szarvi motoros
idegsejtjéért, a fölötte való dominanciáért
a hátsó gyöki érző idegsejt,
a pyramis pálya és
az extrapyramidalis rendszer között
C/27. Mozgás agykérgi szabályozása
A finoman összerendezett mozgáshoz az izomzat előkészítése az izomtónus elosztását jelenti.
A tónus lehet fokozó, vagy gátló idegi hatások eredménye.
A tónus létrehozása és fajtái:
1.) afferens ingerületek: proprioceptiv receptorok impulzusai, labirintus eredetű
impulzusok (labirintus beállítódási reflex), optikai impulzusok (optikai beállítódási reflex),
optokinetikus reakció (nystagmus), forgatási vesztibuláris reakció
2.) tónus, melynek két összetevője ismert: az alaptónus – gerincvelői szinten valósul
meg a reciprok innerváció révén, a tónus, amit az extrapiramidális rendszer állít be, a
kisagynak rendkívül nagy a szerepe mind a gerincvelő, mind az agykéreg felé a statikus és
dinamikus izomtónus elosztásban és az afferentált informáciok felhasználásában, hogy
megszervezze a mozgás kivitelezését.
C/28. A mozgás szervezésének funkcionális alapjai:
• A finoman összerendezett mozgáshoz az izomzat előkészítése az izomtónus elosztását
jelenti. A tónus lehet fokozó, vagy gátló idegi hatások eredménye.
• A tónus létrehozása és fajtái:
1.) afferens ingerületek:
• proprioceptiv receptorok impulzusai,
• labirintus eredetű impulzusok (labirintus beállítódási reflex),
• optikai impulzusok (optikai beállítódási reflex),
• optokinetikus reakció (nystagmus),
• forgatási vesztibuláris rakció
2.) tónus (melynek két összetevője ismert):
• az alaptónus – gerincvelői szinten valósul meg a reciprok innerváció révén,
• a tónus, amit az extrapiramidális rendszer állít be,
• a kisagynak rendkívül nagy a szerepe
• mind a gerincvelő,
• mind az agykéreg felé

• a statikus és dinamikus izomtónus elosztásban és

• az afferentált információk felhasználásában, hogy
• megszervezze a mozgás kivitelezését
C/29. Feltétlen reflex és élettani szerepei. Ösztön
A feltétlen reflex veleszületett, tudattól független idegrendszeri működés, amit nem tanulunk.
A feltétlen reflexek a folyamatosan változó körülmények között sem a filogenezisben,
sem az ontogenezis során nem biztosítják az alkalmazkodást, tehát a faj és az egyed
fennmaradását.
A létért való küzdelemben sajátos magatartási reakciók alakultak ki, amelyek rugalmasan
hajtják végre az alkalmazkodást, ezek a feltételes reflexek.
C/30. Sorolja fel és röviden ismertesse az agykéreg funkcionális mezőit.
Az agykéreg különböző mezői funkcionálisan specializálódnak. Az agykéregben négy fő
funkcionális terület különíthető el: az érző területeken tudatosulnak az egyes érzékletek
emberben (szomatoszenzoros mező, látó, halló, szagló mező). A mozgató mezőkből a
mozgásokat irányító piramidális, és extrapiramidális pályák indulnak az agyvelőhöz. az
asszociációs mező neuronjai a feltételes reflexek és tanulás szolgálatában állnak. A limbikus
kéreg a szaglóagyvelő kérge, mely egyes kéreg alatti magvakkal limbikus rendszert képez.
C/31. Agresszió meghatározása és változatai
Egyes akadályok, nehézségek leküzdése fokozott cselekvésekkel, ténykedésekkel lehetséges.
Ekkor beszélünk akadályelhárító agresszivitásról. Az elhárító agresszivitás lehet támadó és
védekező jellegű. Ezek határait a társadalmi és erkölcsi normák határozzák meg.
Indulati agresszivitás : Fő motivációja nem feltétlenül reális feltételezésen alapuló,
nem megtörtént, }cselekvés ellen
nem várható } irányul.
E csoportba soroljuk a harag, a bosszú fogalomkörébe tartozó motivációkat,
cselekvéseket. Ezektől függetlenül az indulati motiváció irányulhat tényleges akadály
elhárítás céljából is. Környezetre, társadalomra való hatásuk révén az agresszivitások
dicséretet vagy büntetést vonnak maguk után.

C/32. Vegetativ reflexek és élettani jelentőségeik

A vegetatív idegrendszer a zsigeri működéseket szabályozza. A vegetatív reflexek mozgató-
(végrehajtó) neuronjai a környéki idegrendszer dúcaiban találhatók. A központi
idegrendszerből kilépő, vegetatív szabályozást végző idegrostok a vegetatív dúcokba futnak,
és ott szinapszist alkotnak a végrehajtó neuronnal. A végrehajtó neuron simaizommal vagy
miriggyel alkot szinapszist. Ingerület hatására az izom összehúzódik, illetve a mirigy
váladéktermelése fokozódik.
C/33. Tanulás
Az idegrendszer legmagasabb fokú tevékenysége.
• Minőségi átalakulás folytán új válaszformák jönnek létre.
• A tanulás lehetővé teszi:
• az alkalmazkodási képesség fokozását
• annak módjait kiterjeszti, kiszélesíti
• A tanulás fontos eleme, hogy
• az ingerhatások tapasztalat formájában megmaradnak
• előhívhatóak anélkül, hogy az inger hatása érvényesülne
• A tanulás képessége genetikailag biztosított, de kihasználásában jelentősek az egyéni
különbségek.
• A tanulás alapvető eleme a reflex. Ha különböző minőségi inger egyszerre érkezik, az
egybeesés következtében az egyik feltételessé válik, de feltétlen választ vált ki az
idegrendszerben, mert két idegrendszeri központ, agyterület funkcionális kapcsolatba került.
• Ez a kapcsolat erősödik az ingerek gyors ismétlődésével.
• A folyamat sok ingervariációban jelentkezik és feltételes reflexek tömegét építi ki. Ezek
mennyiségi gyarapodása a válasz minőségi változáshoz vezet.
• A feltételes reflexet az eredeti ingerhez hasonló ingerek is kiváltják, ez a jelentség a
generalizáció. Ennek ellenkezője a diszkrimináció, két egymáshoz hasonló ingert
alkalmazva csak az egyikhez társítunk feltétlen ingert.
• A tanulás mechanizmusában az instrumentális kondicionálás különösen jelentős: a
kellemetlen eszközzel való találkozást elkerüli, kiküszöböli az ember.
• Az inger kellemes következménye annak keresését idézi elő, a kellemetlen pedig az abba
az irányba ható cselekvés gátlását okozza.
• A tanulás élettani folyamati az egész agy működéséhez kötött. Az egyes agyterületek
eltérő fontosságúak a tanulásban. A perifériás idegrendszer és az érzékszervek sem
hagyhatók ki a tanulás feltételei közül: a tanulás alapvető feltétele az érzékelés
• A gyakorlás az inger🡪 cselekvés ismétlése
• A gyakorlás:
• megerősíti a tanultakat
• generalizációra vezet, azaz
• szimbolizálja a megerősítő folyamatokat.
• ami magasabb szintre emeli az ismereteket.
• Az elemi válaszreakciók bonyolult magatartás-formákká szerveződnek a fentiekben.
• A magatartásformák nem igénylik a tudatos válaszformákat. Ezek a sztereotip
válaszreakciók.
• Tanulás biológiai alapjai:
• A tanulás ismeretek gyűjtése, feltételes reflex folyamat, melyben a figyelem, az érzékelés,
az észlelés, az emléknyomok elraktározása, előhívása, összehasonlítása, válogatása, törlése és
megtartása beszéddel, cselekedetekkel való összekapcsolása közreműködik.
• Tanulás és emlékezés egyéniségünkben központi helyet foglal el.
• A tanulás alapmechanizmusai:
• Verbális tanulás:
• A második jelzőrendszer szintjén végbemenő tanulási típus.

• A középpontban szövegek vagy más jelrendszerek feldolgozása áll.

• A folyamat a megértésen, az elemzésen és az észlelésen alapul.
• Szenzoros tanulás:
o Az első jelzőrendszerként áll a központban. o Fejlődik az érzékelés, az észlelés.
• Motoros, mozgásos tanulás:
o Pszichomotoros műveleteket, működéseket tanulunk meg.
o Számos ténykedésben van a tanulásnak kiemelkedő szerepe:
írásban, rajzolásban, technikai képességek fejlesztésében, szokásos cselekvések
kialakításában, testnevelésben, sportban.
• Szociális tanulás:
o Az emberi szerepek, emberek közötti viszonyulások,
kapcsolatok, attitűdök elsajátítását jelenti. • Explicit tanulás:
o Gyors folyamat, egyetlen próbálkozás sikert hoz.
o Általában párhuzamos ingerek társításával jár.
o Lehetővé teszi az információk tárolását, ismerőssé teszi a
korábbi eseményeket. • Implicit tanulás
C/34. Tudat, gondolkodás
o Lassú folyamat, melyben a hosszas ismétlés és gyakorlás hoz eredményt.
o Az adott feladatban szerepet játszó, érző, mozgató rendszerek aktiválásával és az egymást
követő ingerek társításával jár.
o A rögzítés, az emléknyomok megtartása az implicit emlékezeten alapul.
o Olyan emlékező rendszerek működnek közre a folyamatban, amelyek nem támaszkodnak az
illető általános ismereteire.
C/35. Magyarázza meg, mit jelent a „saját reflex”, az „idegen reflex”.
Saját reflexek afferentációs és efferentációs területe azonos. Az izomorsóban keletkezett
ingerületre a válasz az izom összehúzódása. E reflexek — a nyújtási reflexek, elemi reflexek,
monosynapticus reflexek, myotacticus reflexek — vizsgálatával lehet tisztázni az egyes
gerincvelő szelvények működését, kiesését.
Idegen reflexekre jellemző: nem azonos az afferens. és az efferens területük, a reakció
mértéke azonos az inger mennyiségével.
C/36. Mi a gátlás, mit jelent a gátlásos állapot a reflex működésében?
A gátlás aktiv neuronális tevékenység, mely lehet külső gátlás és belső gátlás. Külső gátlásról
akkor beszélünk, ha két központ egyidejűleg jön izgalomba. Pl. a begyakorolt feltételes reflex
ingerével egy időben más inger is érkezik, az újabb agyi központ és az eredeti központ
ingerülete közül az erősebb kioltja a másikat – így a feltételes reflex nem lép fel. E hatások
átmenetiek, ritkán következik be a feltételes reflex kialvása. A belső gátlás lényege, hogy
kellő behatásra a kiépült feltételes inger átalakul gátló ingerré a reflex központban. Lehet
kialvásos, késleltetett (30”-3’), feltételes (gátlás gátlása) (fény; fény+cseng;
fény+csengő+mechanikus inger), differenciális gátlás (hang rezgésszáma). Részletesen a
reflexekről a továbbiakat a központi idegrendszer fejezetben tanulhat.
C/37. Részletezze a hypothalamus működéseit.
*Elülső lebenye (HEL) az adenohypophysis (AHP) szövettani festés során három jellegzetes
sejtcsoportot mutat, világos festődésű (kromofób) sejtet, acidofil ( -) sejtet és bazofil ( -)
sejtet. A festődés nem különíti el, hogy melyik stimuláló hormont melyik sejt termeli. A
hormont szintetizáló sejtek aránya: szomatotrop hormont 50%, laktotrop hormont 10%,
tireotrop hormont 5%, gonadotropint 20%, kortikotropint 10%. Hormont nem termel 5%.
A mellső lebenyt a hypothalamus „tuber cinereum magjai” (a „portalis keringésen” át)
neurocrin (releasing faktor) anyagaikkal vezérlik.
**Középső lebenye (pars intermedia) köbhámmal bélelt, acidofil festődésű, kolloid jellegű
anyagot tartalmazó üregekből áll. Ezekben található a 18 amionosavból felépült hormon, az
intermedin (melanotropin, MSH, melanofor) hormon. Szabályozza a festékanyagcserét,
fokozza a melanocitákban a melanin termelését, a bőr pigmentáltságát.
***Hátulsó lebenye a neurohypophysis, sejtjei között nagy mennyiségű idegrost található,
amelyek a hypothalamus elülső óriás sejtes magcsoportjaiból származnak. A hormonok
ezekben a magvakban termelődnek és az axonok révén jutnak a hátsó lebenybe. (Lásd alább!)
C/38. Feltételes reflex – jelentősége az emberré válásban, az emberiség fejlődésében és mai
életünkben.
C/39. Limbikus rendszer működése. Mely idegrendszeri egységek működésében vesz részt?
A limbikus rendszer a nagyagy központi része, mely körülöleli a két nagyagy-féltekét
összekapcsoló kéregtestet, valamint az agyféltekék és az agytörzs kapcsolódási területét.
Nevét a latin limbus szóból kapta amely határt jelent. „Érzelmi agynak” vagy „kötödő
agynak” is nevezzük, mert alapvető szerepe van a tudattalan érzelmek és indulatok (emóciók)
és az ösztönélet szabályozásában. A limbikus rendszernek szaglófunkciója nincs.
A limbikus rendszer főbb részei: amigdala (mandulamag): nyugalmiállapotba vagy
riadókészültségbe kapcsol, riasztórendszer központja, érzékszervek felől érkező infókra
tudattalan érzelmi-indulati választ ad
hippocampus: érzelmi élményeket konszolidálja a hosszútávú memória számára
thalamus: érzékelés kapu őre, bejövő információkat szűri és a prefrontális kéregbe, a tudatos
érzelmi döntések központjába továbbítja
hipothalamus: idegrendszert kapcsolja össze a hormon rendszerrel.
C/40. Testtartás, izomtónus biztosításának anatómiai és élettani alapjai
testtartás szabályozása: Gerincvelő
o Nem képes a fajra jellemző testhelyzet felvételére o Keresztezett reflexek játszanak szerepet
Nyúltvelő és hid
o Nem képes a fajra jellemző testhelyzet felvételére
o Tartási reflexek:
Tónusos nyaki reflex Tónusos labirintus reflexek
Középagy
o Képes a fajra jellemző testhelyzet felvételére
o Felegyenesedési reflexek:
Fejbeállítódási reflex Nyaki beállítódási reflex
Thalamus
o Serkenti a középagyi reflexeket
Agykéreg
o Fejbeállítódás főleg optikai receptorokkal, de bör, hallás, szaglás is
o Ráhelyezési reflex • Továbblépési reflex
Izomtónus Izomtónus: izmok feszítettségi állapota, passzív nyújtással szembeni ellenállása
Elemi egysége: gerincvelői miotatikus reflex--- Izomtónust serkenti:
o Nyúltvelői vesztibuláris magvak - tr. vestibulospinalis
o Agytörzsi formatio reticularis kaudális része - tr. reticulospinalis medialis o Kisagy
neo/cerebrocerebellum
Izomtónust gátolja:
o Nyúltvelő formatio reticularis kraniális része - tr. reticulospinalis lateralis
Nucl. Ruber-tr. rubrospinalis Bazális ganglionok, főleg striatum
Kisagy archi/vestibulocerebellum és paleo/spinocerebellum • Agykéreg nem elsődleges
mozgató központjai
Izomtónus fokozódás:
• Spasticus tónusfokozódás
Centrális motoneuron károsodást kíséri
o Antigravitációs izmokban: alsó végtag térdfeszítő, plantárflexor, felső hagjlítókban
o Izmok ellenállása a mozgatás sebességétől függ
o Szupplementer és preamotoros area, összeköttetéseik, corticospinalis és reticuld pályák
sérülés (pl.: stroke) Wernicke-Man-tónusfokozódás: felső végtag fle extenzió Rigor
o Agonista és antagonista izmokban egyszerre tónusfokozódás o Ellenállás minden irányú és
sebességű passzív mozgatásnál ugyanakkora
Izomtónus csökkenés: o Monosynapticus reflexív megszakadása
Hátsó gyökér károsodása
o Spinális motoneuronok kiesése o Perifériás kevert idegek bántalma
C/41. Kisagy funkciói
A kisagy elsődlegesen motoros funkciókért felelős, de nem csak mozgással kapcsolatos
feladatok szabályozásában vesz részt, a születés után meg sok hónapig fejlődik, ami
fogékonnyá teszi a fejlődési rendellenességek kialakulására. A kisagy a koponyaüreg alján az
agytörzs mögött helyezkedik el. Két egymással összefüggő féltekéből áll. A két felet kisujj
vastagságú, gyűrű alakú ún. féreg köti össze. Itt rendeződnek össze a testmozgások, itt
történik az izomműködés összehangolása, (izomtónus beállítása, szemmozgások). A test és a
testrészek helyzetéről ad infót, és küldi tovább a mozgásközpontoknak. Az óriás mennyiségű
szenzoros infók feldolgozását követően a kisagy a mozgásokat szabályozza. Az egyik
legfontosabb feladata az egyensúl fenntartása az izomműködés, testhelyzet változtatása, és
járás során.
C/42. Posztcentrális agykéreg működése
Fájdalom mátrixban haladó ingerek, átkapcsolások a rendszerben. primér kérgi érző
(posztcentrális) mező→másodlagos kérgi érző mező felé, primér kérgi érző (posztcentrális)
mező→précentrális (primér mozgató) mezőre.
C/43. Précentrális agykéreg működése
C/44. Nyugalmi potenciál, depolarizáció, repolarizáció
Nyugalmi potenciál:
• Akkor mérhető potenciálkülönbség a sejt belseje és a környezete között,
amikor a sejtet nem éri inger, azaz amikor nyugalomban van. Ennek értéke
idegsejtnél -90 mV.
• Élettani szerepe:
• Ingerület képzés és ingerület továbbítás
• Transzportfolyamatok hajtóereje
• A sejttérfogat szabályozásának faktor
• Depolarizáció:
• Ilyenkor a mérhető potenciálkülönbség 0, azaz nincs feszültségkülönbség a sejt
belseje és a környezete között.
• Repolarizáció:
• Újra kialakul a potenciálkülönbség a 0 mV-ot követően.
C/45. Idegrendszerről alkotott elméletek évezredes felvillantása. Agy működésének
megismerése
Arisztotelész: Az agy hűti a felforrósodott szívet.
• Reneszánszkor anatómusai: Az észlelés, az érzékelés, az érvelés, a cselekvés az „állati
spioritus” eredménye, rejtélyes (misztérikus) és ismeretlen kigőzölgés, amim fejünk
üregeiben kerin g és átvándorol testünkön.
• Thomass Willis (angol XVII. sz.) megállapította: Az agy a szellemi működés helye.
Elsőként térképezte fel a kutyák, birkák, elhunyt emberek agyát. Nevét őrzi az agyalapi
verőeres érkör, a Willis kör.
• A XVIII. sz-ban felfedezik, hogy az agy elektromos szerv.
• Luigi Galvani (1737-1798) az erkélyre függesztett béka végtagok villámláskor észlelt
rángatózásából arra következtetett, hogy a gerincvelőből kifutó idegek elektromosságot

termelnek. Szerinte az izmok raktározzák az elektromosságot és minden elektromosság

élő szervezetben termelődik.
• Michael Faraday (XIX. sz.): „az elektromosság, bármi a forrása, mindenütt azonos a
természetben.”
• Camillo Golgi (XIX. sz.) Kimutatta, az agy összekapcsolt hálózat. Az idegsejtek
kapcsolata olyan, mint a hajháló szemei.
• Santiago Ramon y Cajal:
• Az idegsejtek kapcsolatai között „rések” találhatók.
• Az idegsejtek nyúlványainak rovátkolt, hullámzó-lebegő, hálószerű végződései
• „faltörő kos”-ként haladnak a célterületek felé.
• Otto Loewi (1921) békaszív kísérletei közben észlelte, hogy a bolygó ideggel ingerelt
szív fürdető oldatát, amikor átvitte másik békaszívre, annak verése lassult annak ellenére,
hogy a bolygó ideget nem ingerelte. Ez volt az első transzmitter, mediátor anyag – az
acetilkolin – felfedezése.
• Claud Bernard (a homeosztázis utatója) kijelentette, hogy a dél-amerikai indiánok mérgezett
nyila az idegműködést gátolja. (Meglátását a XX. sz-ban igazolták.)
• Niels Bohr (atomfizikus mondta egy hallgatójának) „Ön nem gondolkodik, ön csupán csak
logikus.”
C/46. Alvás és fázisai. Mi az altatás és alvás közti különbség?
Az élettani, fiziológiás alvás az agykéregre kiterjedő részleges gátlás. Az alvás a szervezet
fiziológiai szükséglete, hiánya vagy tökéletlensége idegrendszeri és másodlagosan szomatikus
elváltozásokat, tüneteket, betegségeket okozhat.
Előkészítő fázis: csökken az agy ingerlékenysége, mérséklet a figyelem és a koncentráló
képesség. EEG-n: β→α válik uralkodóvá.
Szendergés fázisában ki-kihagy a figyelem, csökken az ingerek felvétele. EEG-n: α→θ←α
váltakozás.
Közepesen mély alvásban tovább csökken az ingerelhetőség, egye ritkulnak az α hullámok,
megjelennek a θ és a γ hullámok.
Mély alvás: az ingerelhetőség a mélypontjára süllyedt. Lassult, mély légzés, ritkább szívverés
és az EEG-n uralkodó γ hullámok jellemzik. Az izomzat ellazult, nincs álomlátás, ideálisak a
körülmények a szervezet regenerációjához.
Mély alvás időtartama az alvási időnek egyharmada, de legalább másfél-két óra legyen. Az
alvás igénye életkoronként változó. Újszülötté 16-18, csecsemőé 14-16, kisgyermeké 10-12,
fiatal felnőtté 8-10, felnőtté 8, időseké 6-8 óra.
C/47. Reciprok innervatio. Keresztezett extenzor reflex
• Keresztezett extenzor reflex:
• Ez a reflex kiváltódik, amikor az ingerelt végtag receptoraiból az ingerület áttevődik az
ellenoldali feszítő izmok mozgató sejtjeire is.
• Legtöbb mozgásunkra (járás, evés, jármű vezetése stb.) a keresztezett extenzor reflex a
jellemző
C/48. Érzelmi folyamatok és rögzítődésük az agyban
Az ingerekre adott adekvát válaszokkal szemben az érzelmi folyamatok az idegrendszernek a
külső vagy belső ingerekre megnyilvánuló általános válaszai.
• A magas fokú idegrendszeri tevékenység eredményezi, hogy a mindennapi ingerválaszokból
a szervezetben kialakul egy általánosított válasz reakció. Ez a válaszreakció mindig
tapasztalatokon alapuló szintézis.
• A szintézis minőségi változást hoz a válaszreakcióban, ami úgynevezett általánosítás. A
válaszjellege attól függ, milyen érzelmi tapasztalattal rendelkezik az illető az őt ért
ingerekkel kapcsolatban: öröm, kellemes hangulat, vidámság, szeretet, vágyódás,
vonzódás, bosszúság, bánat, szomorúság, félelem, undor uralkodik el rajta, benne.
• Az érzelmi reakció összetevői:
• Motoros rész (ami cselekvésből áll, kialakítja a mozgásreakció minőségi jellemzőit)
• Szomatikus-vegetativ rész (a vérnyomás, a szívműködés, a légzés változásával jár, székelést,
vizelést, hányást, öklendezést vált ki
• Kognitív rész (szavakban kifejezett válasz)
• Tevékenységünkben erős motiváló erő az érzelem, az emóció. Megnyilvánulásai egyéniek,
cselekvéseinknek energiát, motiváltságot, akaratot adnak, a vágyak és a törekvések velejárói.
Érzelmeink függnek idegrendszeri állapotunktól. Pozitívan és negatívan alakítják
kapcsolatunkat önmagunkkal, másokkal, tevékenységükkel. Sikerrel vagy kudarccal záródó
tevékenység meghatározott érzelmi állapotban realizálódik.
• Intellektuális érzelmein alakítják a megismerést, a gondolkodást. Külvilággal való
kapcsolatainkat az erkölcsi és esztétikai érzelmek támogatják. Érzelmi állapotok, hangulatok,
indulatok, szenvedélye cselekvésre késztetnek pozitív és negatív irányban, lehetnek a siker és
a kudarc előidézői, kísérői.
C/49. Mi a reflex. Reflex felépítése, „alkotó elemei”, jellemző sajátosságai. Reflex típusai
A reflex az idegrendszer közvetítésével a szervezetet ért különböző ingerek hatására
törvényszerűen létrejövő, megfelelő válasz. A reflex rögzült válasz egy meghatározott ingerre.
A környezettel való kapcsolattartásban elemi idegi funkcio a reflex.

Feltétlen reflex: veleszületett reflex, tudattól független, nem biztosítja az alkalmazkodást,

ezáltal a faj és az egyed fennmaradását.

Feltételes reflex: Pavlovi reflex, ismétlés, tanulás után alakul ki,időleges kapcsolat. Ha nincs
megerősítés, a reflex elhal. A feltételes reflex ép agykéreg nélkül nem építhető ki.

A reflex anatómiai alapja a reflexív. Több reflex reflexláncot alkot.Ezek dinamikus

kölcsönhatásban vannak egymással. Inger felvétel (recepció) → inger központba futása
(afferentáció) → központi ingerület feldolgozás (CES, CIS – lásd alább!) → válasz a
végrehajtó szervhez (efferentáció) → végrehajtás (reakció → szekréció, mozgás, akció,
cselekvés). Meghatározott számú afferentációs impulzus izgalmi állapotot hoz létre a
reflexközpontban. Ez a központi izgalmi állapot (central excitatory state, CES) határozza meg
az efferens választ: a CES állapotba jutott központ „kisül” az efferens rost felé. A gátlás aktiv
neuronális tevékenység, mely lehet külső gátlás és belső gátlás. Külső gátlásról akkor
beszélünk, ha két központ egyidejűleg jön izgalomba. A belső gátlás lényege, hogy kellő
behatásra a kiépült feltételes inger átalakul gátló ingerré a reflex központban.
C/50. Ingerület haladása a neuronon, az axonon
Az ingerületek az axonon az emberi testben csak egy irányban (afferens→, ←efferens)
terjednek. A terjedési sebesség függ az axon keresztmetszetétől és a myelinhüvely meglététől:
0,5-120 m/sec lehet.
• Az inger, az akciós potenciál a myelinhüvellyel borított axonok Ranvier-befűződésein
„átugorva”, szakaszosan halad tova. Az ugrás felgyorsítja az ingerületet.
C/51. Ingerület átjutása a synapsison. Ingerület átjuttatása után mi lesz a különböző
transzmitterek sorsa?
Elektromos inger→vegyi inger→elektromos inger→ izomban mozgás, mirigyben váladék
kiválasztás,idegsejtben újabb ingerület.

- A myelinhüvely nem folyamatos, megszakítások -- Ranvier befűződések -- láthatók

rajta. A mozgató neuron „szigetelt” axonján másodpercenként 2000 elektromos
ingerület is végigfut.
Az ingerület elektromos impulzus vagy akciós potenciál, ami a végkészülékben vegyi
potenciállá változik.

- A vegyi potenciál transzmitter anyag képében a Ca++ csatornán jut ki a szinaptikus résbe,
onnan a posztszinaptikus membránra, ahol újabb potenciál változás lép fel – a jelenség a
depolarizáció = esik a nyugalmi potenciál mértéke a membrán két felszine között.
(A Na+-pumpa működése csökken —→ Na+-be- és K+-kiáramlás. A „unit membran”
fehérjéi képezik a Na+-csatornákat.)

• A depolarizáció hatására a célsejtben bekövetkezik a speciális funkció (izom

összehúzódás, váladéktermelés, újabb idegsejt aktivizálódása).
• Nyugalmi állapotban a membrán két oldalán ellenkező töltésű ionréteg helyezkedik el,
azaz polarizált a membrán.
• A nyugalmi vagy membrán potenciál az idegsejtekben: „–70mV”.
• A sejtekben több a fehérje és a K+, a sejteken kivül pedig a Na+, a Cl ̄, Ca++.

• Repolarizációkor a sejtből a fehérjék „nyomják ki” a Na+-ot energia felhasználásával

(Na+- K+-ATPáz enzim jelenlétében), hogy fennmaradjon a nyugalmi potenciál
(miközben a K+ visszajut a sejtbe).
• A két nyugalmi potenciál állapot közötti változás az akciós potenciál
C/52. Fali lebeny működései
Fő érző központ:
o postcentralis tekervény = elsődleges érzőközpont
o sulcus lateralis körüli kéreg = másodlagos érzőközpont
• Kapcsolatban áll a többi lebennyel pályák révén. Igen font a parieto-occipitalis pálya, amely
az érző mezőket a látómezővel kapcsolja össze.
• „Háromlebeny vidék”:
o a külvilági ingerek feldolgozása, az inger felismerése, az emberek közti
kapcsolatokat teremtő specifikus közlési formák kivitelezését (írás, olvasás,
differenciált mozgások) integrálja. • A lebeny széli területein:
o tapintással felismerés
o ujjak megkülönböztetése
o ép testvázlat megélése
o jobb- és baloldal megkülönböztetése o saját testünkön tájékozódás
• Járulékos hallókéreg is található posztcentrális tekervényben.
• Az érző kérgi központokban az egyes testrészek nem méreteik arányában, hanem az érző
működésben képviselt fontosságuk, jelentőségük szerint vannak képviselve.
• A fali lebeny a társadalmi életben szükséges közlési mechanizmusokat, a kéz finom
munkára alkalmas mozgásait integrálja
C/53. Préfrontális agykéreg funkcioi
• Az agykéreg homloklebenyi része, a prefrontális kéreg teszi lehetővé, hogy gondolkodjunk,
mielőtt cselekszünk. Agyunk vezérigazgatója az agresszió- szabályozás, a
figyelemösszpontosítás, a problémamegoldó gondolkodás és a megfontolt, morális cselekvés
központja. A biztonságot nyújtó kapcsolatban fejlődő gyerekeknél ez az agyterület 5-7 éves
kortól kap fokozatosan egyre nagyobb részt a problémamegoldó gondolkodás és a szándékos
cselekvés irányításában.
• A többi agyterület összehangolt (integrált) működését irányító prefrontális kéreg érettségétől
függ az indulatkezelés, a rugalmas alkalmazkodás, a kiegyensúlyozott ítéletalkotás, az
előrelátás, a morális szempontokat is mérlegelő döntéshozatal, az önreflexió, az empátiás és
az intuitív készség is. Ezek az érett ember tulajdonságai, amelyek spontán fejlődés útján
alakulnak ki.
C/54. Ingerküszöb. Különbség küszöb. Inger „felvételének” feltételei. Inger típusai
C/55. Reflexközpontok működése, CES, CIS jelentősége az idegrendszer működésében
CES és CIS jelentősége az idegrendszer műklöddésében. Meghatározott számú afferentációs
impulzus izgalmi állapotot hoz létre a reflexközpontban. Ez a központi izgalmi állapot
(central excitatory state, CES) határozza meg az efferens választ: a CES állapotba jutott
központ „kisül” az efferens rost felé. A CES-t kialakító impulzus(ok) a központ
környezetében lévő más efferens irányú sejtcsoportokat gátlási állapotba (central inhibitory
state-be CIS) hozza(ák). A CES és a CIS párhuzamos, együttes fennállását az antagonista
gátlás, más néven a reciprok innerváció képviseli. E jelenséget a reflexvizsgálatokkal
(Achilles-ín, patella stb) szemléltethetjük. Az ember összerendezett, összehangolt,
harmonikus mozgása a reciprok innerváció tökéletes működésében rejlik.

C/56. Foglalja össze a vegetatív szabályozást.

A vegetatív idegrendszer a zsigeri működéseket szabályozza. A vegetatív reflexek mozgató-
(végrehajtó) neuronjai a környéki idegrendszer dúcaiban találhatók. A központi
idegrendszerből kilépő, vegetatív szabályozást végző idegrostok a vegetatív dúcokba futnak,
és ott szinapszist alkotnak a végrehajtó neuronnal. A végrehajtó neuron simaizommal vagy
miriggyel alkot szinapszist. Ingerület hatására az izom összehúzódik, illetve a mirigy
váladéktermelése fokozódik.
C/57. RAS (Reticular Activating System). Arousal
Részletes és megszakítás nélkül képes agyunk informáciok áramlását befogadni
környezetünkből, ezáltal minden egyes egyedi helyzetre gyorsan és megfelelően reagálni
tudunk, állandó párbeszédet folytatunk a külvilággal. E párbeszéd hatékonyságát, hevességét
meghatározza egy fontos tényező, a belső izgatottság, éberség, az arousal. A feladatok
megoldásában akkor vagyunk leghatékonyabbak, ha közepes szintű bennünk az arousal. (Az
éberségi-izgatottsági szint az elmeállapot meghatározásában elengedhetetlen.)
C/58. Fájdalom mátrix, „a fájdalom útja”. Endogén fájdalom-csillapítók és receptoraik
Védekező mechanizmusunk fontos alkotó eleme a fájdalom. „Vezénylésében” az
idegrendszer vezető szerepe egyértelmű. Fájdalom érzékelése, megélése, feldolgozása,
kivédése, stb. bonyolult folyamat, ami a „fájdalom mátrix”-ban zajlik érző idegvégződésektől
kiindulva gerincvelői, agykéreg alatti területeket bevonva az agykéregig az alábbiak
részvételével. Szervezetünkben jelen lévő, felszabaduló algogén anyagok: sérült sejtekbők
kikerült K+, vérlemezkékből kiszabadult szerotonin, hízósejtekből származó hisztamin,
bradikinin.
„Fájdalom mátrix”működése: Melczak és Wall szerint a fájdalom „kapu mechanizmusa”:
Amennyiben a fájdalom átjut a gerincvelői kapun, ingerületbe hoz agytörzsi és agykérgi
központokat, amelyek aktiválják az endogén fiziológiás fájdalomgátló pályarendszereket. E
pályák fontos kiindulópontja az aquaeductus Syilvii körüli szürkeállomány (periaquaeductalis
griseus - PAG). A PAG neuronjait a hypothalamus, az elülső övtekervény (cinguláris kéreg) a
thalamus közvetítésével is képes aktiválni. Az élettani antinociceptiv reflex efferens szárát a
PAG-ból eredő, alsó agytörzsbe, onnan a gerincvelő hátsó szarvába futó rostok alkotják. A
rostok aktiválják a hátsó szarv gátló interneuronjait, bekövetkezik a nociceptiv projekciós
neuronok csillapítása.
A fájdalom mátrix szempontjából fontos receptorok és transzmitterek az idegrendszerben:
szomatikus fájdalom receptorok, vegetativ fájdalom receptorok, természetes ópiátok, ópiát
receptorok, természetes cannabinoidok, cannabis receptorok. Az agyban nincs nociceptor.
C/59. „Jutalmazás”
Az emberi szervezetben végbemenő természetes fájdalomcsillapítás és a fájdalomcsillapítást
kísérő változások a jutalmazási (reward) rendszerben bonyolult és szorosan összefüggő
élettani/kórtani folyamatok.
C/60. Képzelet, fantázia
Az események gondolkodás során történő belső felidézése a képzelet. (Lásd az Emlékezés
alfejezetben!)
A fantázia nem megtörtént esemény belső felidézése, újraéledése,
hanem érzelmi motivácio alapján,
gondolatban keletkezett,
(esetleg megtörténést óhajtó) esemény olyan felidézése,
mintha megtörtént volna.
C/61. Első, második, harmadik jelzőrendszer
Az első jelzőrendszer:
• Az első jelzőrendszer az egyedfejlődés által meghatározott feltételes reflexek alkotják.
• E reflexkapcsolatok az egyének a környezeti tárgyakról és eseményekről való tapasztalat
szerzés során jönnek létre.
• Az első jelzőrendszer konkrét tárgyak és jelenségek hatására keletkezett kapcsolatok
rendszere.
A második jelzőrendszer:
• A második jelzőrendszer az elsőből alakult ki, hogy a közvetlen érzékleti és észleleti
benyomások jeleit nyelvi szimbólumokkal helyettesítsük. Ezáltal az ember a valóságot
viszonyok segítségével is manipulálni, osztályozni tudja.
• A második jelző rendszer szóbeli ingerek hatására keletkezik, így a környező világ elvont
alakban tükröződik benne, ami csak az ember esetében lehetséges.
• A második jelzőrendszer kialakulása:
• Kezdetleges, jelző hangadás – tagolatlan, érzelmi töltésű és kötődésű hangok.
• Megjelenik a tagoltság és az érzelem kifejezése🡪gagyogás, kacagás
• Tudatos és differenciáltan („anyanyelvi beszéd”) tagolt beszéd
🡪hallás útján szerzett hang információk
🡪utánzás
• Szavak helyettesítik az ingerhatásokat, megtestesítik azokat, ez a folyamat az
általánosítás, az elvonatkoztatás.
• A szavak által megtestesített ingerhatások fogalommá válnak = analízis, szintézis
• A fogalmak összekapcsolása a gondolkodás.
• A gondolkodás második fokozata az ítéletalkotás, a harmadik pedig a következtetés
= szillogizmus.
• A beszéd, a gondolkodás és az őket kiegészítő írás (rajz, festmény) a második
jelzőrendszer, amely elvontan, konkrét ingerek nélkül képes az idegrendszerben
bizonyos helyzetek tükrözésére.
• A beszéd a mindennapi gyakorlatban kiegészül a kommunikáció ősi formáival, a
mimikával és a gesztussal.
• A beszédet hallás útján érzékeljük és „belső hallás” alapján hangadással válaszolunk.
A beszédtanulás alapja az ép hallás, a beszéd felfogása.
• A beszéd a hangképzési folyamat emberre jellemző változata. A tagolt beszéd egymással
összefüggő, reflexkapcsolatban lévő szervek összehangolt együttműködése. A beszéd
készsége az idegrendszer fejlődésével és az életkor haladtával alakul ki.
A harmadik jelzőrendszer:
• Az emberre jellemző, a „szavakra” bekövetkező reflexek. (Citromlét a nyelvre, a citrom
meglátása, a citrom szó kiejtése.)
• Az emberek közti kapcsolat két úton valósul meg:
o Gesztusokkal (mozdulatok, mimika) – ez a nonverbalis kommunikáció o Szavakkal,
beszéddel – verbális kommunikációnak hívjuk
• A beszéd bonyolult és differenciált idegrendszeri összműködés eredménye, amelyben o a
nyúltvelői vagus központ,
o a bolygóideg motoros ága,
o a kisagy tónus szabályozó ténykedése,
o a kéreg alatti dúcok emocionális színező hatása,
o az agykéreg sokrétű funkciója a motorikus összehangolásban
🡪szóképek motorikumának aktiválása
🡪beszéd motoros befolyás
pyramis sejtek mezője -🡪mássalhangzók kiejtését biztosítja – vesz részt.
C/62. Reverberációs körök Reverberációs körök jelentősége. Melyik sejt fontos a
kialakulásában?
C/63. Törzsdúcok funkcioi
• A törzsdúcok bazális részét képezik.
• A törzsdúcok a legtömegesebb szürkeállományú struktúrák.
• A nagyagyféltekék mélyén helyezkednek el.
• „Amint az öreg fák törzse a fa koronáját tartja, úgy tartják ezen a vaskos
magrendszereket az agyféltekék kérgét”🡪🡪így az agykéreg úgy borul rá a
törzsdúcokra, ahogyan a dús a lombkorona fa törzsére.
• A törzsdúcok két nagy szürkeállományú rendszert alkotnak: a csíkolt és a halvány,
sápadtat.
• A két rendszer akaratlagos, célvezérelt mozgások szabályozásában vesz részt, amelyek
az egyénre, a lelkiállapotra és az érzelmekre jellemzőek.
• A rendszerekben fontosak a motoros szabályozásában.
• A csíkolt és a halvány, sápadt szintjén azonban más neuronrendszerek is beleszólnak a
motoros regulációba.🡪A legfontosabb a fekete mag, amely dopamin tartalmú axonokat
küld a csíkoltba, és a dopamin révén módosítja a csíkolt működését.
• A hiányzó dopamint gyógyszerekkel kell helyettesíteni.
C/64. Gerincvelői reflexek
A gerincvelő a legősibb reflexközpont.
Reflexei saját reflexek
idegen reflexek

*Saját reflexek afferentációs és efferentációs területe azonos. Az izomorsóban

keletkezett ingerületre a válasz az izom összehúzódása. E reflexek — a nyújtási reflexek,
elemi reflexek, monosynapticus reflexek, myotacticus reflexek — vizsgálatával lehet
tisztázni az egyes gerincvelő szelvények működését, kiesését.
Biceps reflex szelvényei C5-6
Triceps „ „ C6-7
Medio-pubialis „ „ D6-12, L2-4
Patella (térdkalács) „ „ L4
Achilles-ín „ „ S1

*Idegen reflexekre jellemző: nem azonos az afferens. és az efferens területük,

a reakció mértéke azonos az inger mennyiségével.
Talpreflex
inger erőssége kiváltás válasz
gv-i szelvénye
gyenge S1-2 L4-5 láb dorzális flexiója
erősebb S1-2 L4-S2 térdhajlítás
igen erős S1-2 D12-L3 csípőben hajlítás
A talpreflex ün. triflexiós reflex.

Hasbőr reflex hasbőr karcolása → köldök azonos oldalra mozdul.

Cremaster (hererázó izom) reflex
comb belső-felső bőrének ingerlése →
→ azonos oldali here felhúzódik.
Analis reflex végbél körüli bőr ingerlése → végbél külső záróizma
összehúzódik
C/65. Gerincvelő vegetativ működései
Trophicus hatás mind az érző, mind a motoros végtesten kiváltódik és az innervált szövet
normális anyagcseréjét biztosítja. A kiesés következménye az izomban elfajulás, sorvadás, a
bőrben, kötőszövetben sorvadás lesz. Ez a jelenség az atrophia.

Vasomotoricus működést az oldalsó szarv vegetatív központjai szolgáltatják: érszűkítő

impulzusokat juttatnak az elülső szarvon kilépő rostjaikon az erek falához.

Verejték elválasztást a gerincvelő cholinerg rostjai szabályozzák a verejtékmirigyekben.

Pilomotoros beidegzést adrenerg természetű rostok adják.

Zsigeri beidegzés a szem szivárványhártyájának kontraktilis elemitől a légutak, a tápcsatorna,

az urogenitalis szervek falának motoros ellátásáig terjed. Ezeken belül olyan jelentős
összerendezett funkciók központja a gerincvelő, mint a székelés, vizelés, erectio, ejaculatio,
orgasmus.
Viscero-cutan összeköttetések: Lásd a Head-zóna címszó alatt!
Somato-visceralis vegetativ reflexek
A) szopás }→ tejelválasztás
sírás }→ tejürítés
B) nemi élettel kapcsolatos működések.
Viscero-visceralis reflexek: székelés, vizelés.
C/66. Késztetés, motiváció
Aktivitásunkat cselekvésre ösztökélő, indító, késztető pszichés folyamatok vagy állapotok,
tettek mozgató rugói, irányt szabó szándékai, melynek hátterében korábbi tapasztalatok,
élmények, szervezetben keletkező szükségletek (éhség, szomjúság, nemi vágy stb.) állnak.
Kiváltja azt a cselekvést, aminek a motívum az egyik alapeleme, így fejezi ki a cselekmény
egységét, amihez további cselekmények sorozata csatlakozik. Kialakításukban részt vesz az
egész idegrendszer. Az aktiváló, elindító rendszer az agytörzsben, a limbikus rendszerben és a
hypothalamusban található. A tudatossá válás az agykéregben alakul ki akarat, szándék,
elhatározás formájában.
Veleszületett, öröklődéssel továbbadott késztetés az ösztön. Az ösztönös cselekvések az élet
fenntartásával kapcsolatosak.
Önfenntartás ösztöne éhség, szomjúság, fájdalom elkerülése stb.,
Fajfenntartás ösztöne hormonrendszer által szabályozott nemi aktivitás, ivadék (utód,
gyermek) gondozásával kapcsolatos magatartás, motiváció.
Tanult motiváciok csoportját alkotja a kíváncsiság, a megismerésre való törekvés, és egyéb
korábbi tapasztalatokon alapuló késztetések.
A motivációk kialakításában részt vesz az egész idegrendszer. A cselekvés sorozatot elindítja
az agytörzs, a limbikus rendszer és a hypothalamus.
A tudatossá válás az agykéregben jön létre. ez az akarat, a szándék, az elhatározás.
C/67. Szorongás. Gátlásos állapot
A fájdalomingerhez gyakorlatilag nincsen adaptáció, ezáltal következik be a szervezet védése,
óvása, aktiválódik vészhelyzetben a szervezet az elhárítás érdekében —→ természetes
távoltartási törekvés. Ha a távoltartás indokolatlan, nincs ártalmas veszély, félelemről van szó.
Amennyiben ártalmatlan – vélt vagy valós – helyzetek okoznak az emberben félelmet, már
szorongással állunk szemben. A szorongás összetevőelemei pszichések és szomatikusak.
Pszichés komponens a szorongásban a magatartás megváltozása. Egyes területeken fokozódik
az aktivitás, másrészt beszűkül. Készül a „vélt” ingerhatásra, pl. töpreng, aggódik a valós
vagy vélt következményeken, folytonosan azokról beszél, azok a gondolatok foglalkoztatják.
A szomatikus tünetek a járkálásban, mimikában, gesztikulációban, fokozott dohányzásban,
stb-ben ismerhetők fel. A vegetatív tünetek kiegészítik a szemmel látható aktivitás
fokozódást: verejtékezés, szívverés gyorsulása, gyomorgörcs, hasmenés, sűrűbb
vizelés,szapora légzés, vérnyomás emelkedés. A szomatikus gátlás az ingerület
áttevődésében nyilvánul meg. (Lásd ott!) A pszichés gátlás nem vonatkoztatható el a
szomatikus gátlástól, mert az idegrendszerben a mediátorok jól kimutathatók és összetételük
jellemző az állapotra. A gátlásos állapot általában a félelemhez kötött. A késztetést csökkenti
egy (átélt, hallott, elképzelt) vészhelyzet. Az elhárító cselekvés nehezen indul meg a
motivácio híjával vagy gyengesége miatt. A gátlás a limbikus rendszer is és az agykéreg is
elindíthatja, majd irradiálódik a központi idegrendszerre. Amint eléri a motoros kérgi
központokat, bekövetkezik a cselekvési inaktivitás. Enyhébb esetben csak nehezebben indul a
cselekvés, súlyosabb helyzetekben a normális tevékenységet is akadályozza (—→ nem mer
szólni, nem mer enni, nem tud átmenni az úttesten stb.)
 D)KÉRDÉSCSOPORT

D/1. Határozza meg a „Neuroendokrin/neurohormonális rendszer”-t

Olyan rendszer, mely mirigyek visszacsatoláson alapuló rendszere, egymásra hatnak, az agy
hipotalamusza szabályozza, idegi és neuropeptid hatásra biológiailag aktív anyagot (hormont)
juttat a vérbe. Neuroendokrin rendszerbe soroljuk a mellékvese velőt és kérget, hipotalamuszt,
tobozmirigyet, nemi szerveket, pajzsmirigyet, egyszóval mindent, ami hormont termel.
D/2. Hypothalamo-hypophysealis rendszer (HHP)
Közvetíti: a külső és belső környezet jelzéseit
a növekedés,
az anyagcsere,
a szaporodás folyamatait szabályozó rendszerekhez
D/3. Releasing hormonok (faktorok) szintézise és hatásaik

A releasing hormonok a hypothalamus kissejtes magjaiban szintetizálódnak

(szintetizáció=készítés), innen az agyalapi mirigy elülső lebenyébe kerülnek. Hatásaik nagyon
szerteágazóak, stimulálják a hormonszintézist és felszabadítást, ezen elkészítendő hormonok
számát és elkészítésük ütemét, és a hormonok termelésének cirkadián (körkörös) ritmusát. A
releasing inhibitor faktor funkciói még nem teljesen tisztázottak, de a hormonok szintézisében
játszanak szerepet. Példa ilyen faktorra a dopamin, TRH és CRH.
D/4. Agyalapi mirigy (hypophysis)
Az agyalapi mirigy a hipotalamusz alatt helyezkedik el. Két lebenyből áll, az elülső
lebenyében nagyon sok hormon képződik, pl. FSH, PRL, LH, TSH, ACTH. A hátsó
lebenyben inkább csak raktározódnak, pl. az oxitocin és vazopresszin.
D/5. Adenohypophysis hormonjai
ACTH: (adrenokortokotrop hormon) 39 aminosavból álló peptid, a releasing hormon hatására
preproopiomelanokortinból hasad. Mellékvesekéreg működését fokozza, kortizol szintet
gyorsan emeli.
TTH és TSH: (tireotrop hormon és tireostimiláló hormon) egy alfa és egy béta egységből áll,
glikoprotein. Szabályozza a pajzsmirigy hormontermelését, fokozza a jódfelvételt, és
beépítést. A pajzsmirigy állományát is ez tartja fönn.
FSH: (follikulus stimuláló hormon) szintén alfa és béta egység alkotja, ez is glikoprotein.
Mindkét nem számára fontos, a nemi szervek kifejlődésére és működésére hat, segíti a nemi
hormonok termelődését. A szervezet növekedésében és fejlődésében is részt vesz.
Petefészekben ösztrogén termelést segíti, a sárgatestben a progeszteronét. Herékben
tesztoszteron képzést, Sertoli sejtekben spermium képzés alapfeltételeit teremti meg.
LH: (luterinizáló hormon) alfa+béta szerkezet, glikoproteid. Férfiakban FSHval tesztoszteron
termelést aktivál. Nőknél a tüszőrepedésnél van szerpe, elengedhetetlen a sárgatest
működéséhez. Nemi izgalom fokozza a termelését.
PRL: (prolaktin) 198 aminosavból álló fehérje szerkezetű hormon. Termelését dopamin
gátolja, TSH serkenti. Receptorai a test több helyén is megtalálhatóak, pl. dülmirigy
(prosztata) mell, méh fala. Tejelválasztáshoz van köze, felkészíti az emlő mirigyeit a
működésre, progeszteron szintézist biztosít, és a magzat agy és tüdő fejlődését is támogatja.
Fontos, biztosítja hogy az anya immunrendszere elviselje a magzatot, de szülés után is
fönntartja a tejtermelést. Férfiakban tesztoszteron képzésre van hatással, illetve a
spermiumokra.
HGH: (növekedési hormon) 191 aminosavból álló egyszerű fehérje. Önálló hatású.
Csontvégek növekedési szakaszaira hat, de az egész testben kifejti hatását a fehérje szintézis
és csontbeépítésben. Fokozza a zsigerek és izmok növekedését.
D/6. A rendszer hormonjainak cirkadián ritmusa

STH és PRL maximum este elalvás után.

CRH, ACTH „ kora hajnalban (2-4 ó, ébredés után), minimum este.
Megszakad a ritmus: fizikai munka, pszichés
megterhelés
(emóciók, tartós szorongás), stressz, trauma, sebészi
beavatkozás, láz (citokineken keresztül), vércukorszint
csökkenése fokozza a szekréciót.
TSH „ este (20-24 ó).
FSH, LH „ serdülő korban éjjel a legtöbb a vérben.
Nemi érettség alatt nőkben kéthetes ritmus (gesztációt
kivéve).
DHEA-S „ reggel
D/7. Hypothalamus→középső lebeny hatások
A középső lebeny a melanin egyenletes eloszlását biztosítja a melanocitákban. Továbbá
fokozza a faggyúmirigyek működését, zsíranyagcseréjét is. Még nincs bizonyítva, de valszeg
támogatja a magzati fejlődést, növekedést, és kortizol termelést.
D/8. Hypothalamus→hátsó lebeny hatások
A hátsó lebenyben szintetizálódik a 9 aminosavból álló oxitocin, és ADH
(ADH=vazopresszin=érösszehúzó). Az oxitocin simaizom összehúzó hatású, terhesség és
szülés közben játszik fontos szerepet. „Szeretet-hormon”, orgazmus után termelődik,
szoptatás során anya-gyerek közti bizalmat segíti elő, csökkenti a szorongást. Az
antidioretikus hormon, ADH, vérbejuttatása a Na+ K + és Clionok koncentrációjával van
összefüggésben. A vesesejtek receptorjaihoz kötődve Ca2+ ionok szabadulnak föl, és
megnyílnak a vízcsatornák, amin keresztül a sejtből a vérplazmába áramlik a víz.
D/9. Agyalapi mirigy vérkeringése

*Verőeres ellátás:
Arteria carotis interna→arteria hypophysealis superoir
→arteria hypophysealis media
→arteria hypophysealis inferoir
*Portális rendszer:
hypothalamus hajszálerei
↓
gyűjtő visszerek
↓
adenohypophysis (AHP) hajszálér rendszere
↓
sinus cavernosus
↓
vena jugularis
*Visszeres elvezetés:
hypophysis lebenyei
↓
sinus cavernosus
↓
vena jugularis
↓
 vena cava superior
↓
szív jobb pitvara

D/10. Hypothalamus neuropeptidjei

Kisspeptin: mag köré gyűlt kis sejtekből álló fehérjemolekula család. A vér szexuálszteroid
szintje szabályozza a termelődését. A nemi érés elindításában illetve a menopauza és öregedés
lezajlásában van fontos szerepe. Érdekes, hogy emlő és melanóma daganatok esetén gátolta az
áttétképződést. Elhízás esetén romlik a termelődőképessége.
Neuropeptid: A hipotalamusz magjának mediális sejtcsoportjában szintetizálódik.
Táplálkozást serkenti. A leptin gátolja, a ghrelin és az éhezés serkenti. Javítja a stressztűrést, a
táplálék felvételt, és inzulin felszabadulást.
Ghrelin: aminopeptid. Gyomron kívül a hipotalamuszban is képződik, éhezéskor több
keletkezik. Serkenti a prolaktin és a HGH hormonokat (tehát a tejelválasztást és a
növekedést.)
Neurokinin-B: 10 aminosavból van. Döntő szerepe van a pubertás beindításában, és nemi
érésben a kisspeptinnel együtt. Segít a felnőttkori reprodukciós folyamatokban, illetve
hatással van a terhesség megmaradásában is.
Agoutirelated protein: orexigén neuropeptid (étvágyat fokozó). Leptin gátolja termelődését.
Lassítja az anyagcserét, az étvágyat növeli, beleszól az immunrendszer működésébe, és emeli
a prolaktin szintjét.
Szomatosztatin: ciklikus peptid. Egész szervezetben termelődik, főleg a hipotalamuszban és a
hasnyálmirigy Langerhans szigeteiben. Akadályozza a növekedési hormon képzését, illetve az
inzulin, és TSH-t is.
Orexin A és B: hipotalamusz oldalsó-hátsó kicsi sejtcsoportjában termelődnek. Emelkedett
szintje jó kedvvel, derűvel jár, csökkent szintje szomorúsággal, kedvtelenséggel.
Termelődését a leptin gátolja, gherlin serkenti. Kapcsolatot tart az anyagcsere, és alvás között.
Segíti a glükóz felvételét a zsírsejtekbe, itt trigliceridként raktározódik majd.
D/11. Foglalja össze a Hypothalamo-hypophysealis rendszer hormontermelő mirigyeit,
hormonjait.
Pajzsmirigy: kalcitonin, tiroxin, trijódtironin
Mellékvesekéreg -> külső rétege: aldoszteron

➔ középső réteg: kortizol

➔ belső réteg: nemi hormonok, gesztagén(ösztrogén és androgénné alakuló szteroidokat)

Ezek termelődését szabályozza az ACTH (ACTH=növekedési hormon=HGH), de ami
a nemi mirigyekben termelődik, azokét nem.
Szteroid hormonok: szteránvázas hormonok, enzimek hatására, endokrin mirigyekben alakul
át, majd aktiválódik.

D/12. Ismertesse a Hypothalamo-hypophysealis rendszer befolyásait a perifériás

hormontermelésre
D/13. Pajzsmirigy anatómiája
D/14. Pajzsmiritgy hormontermelése, hormonok hatásai
A pajzsmirigy termeli a kalcitonint, és a tiroxin. Mindkettő jód tartalmú hormon és a
szervezet minden sejtjére hat. A kalcitonin a kalcium anyagcserében segédkezik. A tiroxin a
sejt anyagcserét befolyásolja, túlműködés esetén nagyon gyors az anyagcsere, fogyás,
folytonos idegesség, szemkidülledés jelentkezik. Ha alulműködik, lelassul az anyagcsere, és
hízás fog bekövetkezni.
D/15. Hormontermelés a vesében, e hormonok funkciói
A vesében a juxtaglomeruláris apparátus (módosult simaizomsejtek) renint termelnek.
Szerepe van a vérnyomás emelésében.
erytropoetin (EPO): vöröscsontvelő őssejtjeire hat. Oxigénhiányos (anaerob) állapotban
megsokszorozódik a termelése.
Kalcitriol: /Ez egy sor anyag átalakulásával jön létre/ 7-dehidrokoleszterin alakul át.
Vérkeringést befolyásol.
D/16. Hormonok szintézisének napszaktól való függése és kiválasztása (cirkadián ritmusa).
D/17. Hormonszintézis a tápcsatornában, az ott előállított hormonok hatásai
A tápcsatorna tagjai a gyomor, patkóbél, éhbél, csípőbél. Bennük sokféle hormon
szintetizálódik.
Gasztrin: Gyomorfal, patkóbél, hasnyálmirigy termeli. Serkenti a gyomor
izomösszehúzódásait,pepszinogén termelődést (emésztő enzim), fokozza a hasnyálképzést, és
biztosítja az epe ürülését. Mindeközben gátolja pár homon szintetizálását, pl kalcitonin, és a
gyomorsav termelést.
Kolecisztokinin: gyomor,nyombél és éhbél sejteiben termelődik. Jóllakottság érzést idéz elő,
éhség érzetet csökkent. Orexinnal együtt befolyásolja az alvás-ébrenlét ciklust. Kitalálja
mennyi enzim kell az emésztéshez, és optimalizálja a táplálék felszívódást a belekben.
Fájdalom-érzékenység és ópiát tolerancia kialakításában is szerepe van.
Szomatosztatin: A gyomorkapu területén, patkóbélben és hasnyálmirigyben szintetizálódik.
Gátoja a savtermelést, meg a gasztrint, lassítja a gyomor ürülését, a bélmozgást és ennek
vérellátását, ergo a tápanyag felszívódást.
Ghrelin: Üres gyomorban szintetizálódik. Ezen felül még éhbélben, hasnyálmirigyben,
tüdőben, agyban, nemi szervekben, vesében és méhlepényben. Alvás hiánya vagy megvonása
növeli a termelését. Éhség érzetet vált ki az agyban, gyomornedv elválasztást indít, előkészíti
a táplálkozást. Energia homeosztázist(egyensúlyt) tart fönn. Nemi vágyat kelt, szorongást old,
dopamint aktivál, szomatosztatin szintézist csökkent a hasnyálmirigyben. Magzati
tüdőfejlődést is segít, életkorral egyenes arányban nő a mennyisége.(emiatt híznak könnyen az
idősek).
Motilin: peptid hormon. Patkó és éhbél sejtjei állítják elő. A patkóbél lúgos közege segíti a
működését. Étkezések közti bélmozgást felügyel, vándorló myoelektronikus komplexet
/fogalmam sincs miez/ biztosít, segít más hormonokat kiválasztani.
Vazoaktiv intesztinális peptid: hasnyálmirigyben és hipotalamuszban szintetizálódik.
Tápcsatorna simaizmát lazítja el, tágítja az ereit,pepszinogén szintézisét segíti, viszont a sósav
termelését és gasztrin lebomlását akadályozza.
Gasztrointesztinális peptid: Vékonybél termeli. Inzulin szekréció (elválasztás) serkentése,
sósav kiválasztást pedig gátol.
Szekretin: patkóbél termeli Lassítja a gyomor ürülését, gátolja a sósav szekréciót, de fokozza
a pepszinogént. Segíti még a bikarbonát kiválasztását hasnyálmirigy és epe utakban.
D/18. Mely hormonok hatnak a bőr függelékeire és mit befolyásolnak?
Faggyú-mirigyek: hím nemi hromon befolyásolja működésüket.
Emlő: ösztrogén hatására mirigycsatornák, progeszteron hatására mirigyhámsejtek osztódnak,
prolaktin és oxitocin hatására elindul a tejtermelés
Verejtékmirigy: adrenalin és noredranelin serkenti
Szőr: eumelanin, feomelanin, hajszínt befolyásolják.
D/19. Zsigerek működéseinek neuro-endokrin szabályozása
A gerincvelőben szelvényenként vagy több szelvényben valósul meg a szabályozás (lásd a
gerincvelőt!) A nyúltvelőben és a hypothalamusban történik a magasabb rendű szabályozás.
*Nyúltvelőben és a hídban a formatio reticularis területén
a szívműködés,
a vérnyomás,
 a légzés szabályozása történik.
A szívműködést befolyásolja, de nem irányítja. Az irányításhoz a szív saját
ingerképző és
ingervezető rendszere adott.
Vérnyomás szabályozásához a sinus caroticus és az aortaív receptorai szolgáltatnak
afferens ingerületeket, amelyek az itteni központban tevődnek át a végrehajtó
pályákra.
Légzés szabályozása három összehangolt funkciöban nyilvánul meg:
a) ritmus — saját ingerképző sejtcsoport, amiben szabályos időközönként
ingerek képződnek, az ingerek az elülső szarvi motoros
neuronokhoz jutnak, és a belégzőizmokat szabályozzák,
— a másik ilyen sejtcsoport a kilégző izmokat irányítja.
b) légzés serkentése — a központ az előbbi fölött található és serkentőleg hat
a belégző központ működésére.
c) légzés gátlása — ez a központ helyezkedik el legfölül, gátolja a ritmust
szabályozó központ belégzésért felelős sejtjeit.

*Hypothalamusban
Az ösztönös magatartást kialakító mechanizmusok valósulnak meg ebben az ősi
magterületben. Kapcsolatban áll a hypophysis-szel (portalis érrendszer!), a limbikus
rendszerrel, a középaggyal, a híddal, a thalamus-szal.
Legfotosabb funkciok:
a) Táplálkozási magatartás szabályozása
érdeklődés a táplálék iránt=étvágy,
érdektelenség=jóllakottság, étvágytalanság, kiegyenlített hatásaik
eredménye a normális táplálkozási magatartás.
Az étvágy szabályozásában a limbikus rendszer is részt vesz (étel felismerése, ízre
emlékezés, stb).
(Lásd még a hormonokat!)
b) Folyadék felvétel szabályozása
 a vérplazma ozmolalitásának érzékelése }ozmo-
a vízterek feltöltöttségének -„- } baroreceptorok révén
helyi tényezők }szájszárazság,
}testhő emelkedése.
A folyadékfelvétel szabályozásában a hypothalamus hormontermelése
elengedhetetlen.
c) Testhőmérséklet szabályozása: hűtés, hőtermelés, melegítés, láz.
d) Nemi ténykedés, magatartás kialakítása (lásd a motiváciot!)
D/20. Agyalapi mirigy nemi működéseket szabályozó hormonjai, e hormonok típusai.
A thymus az immunitás szolgálatában álló nyirokszerv. Hormonjai a timozin, –timostimulin,
timopoietin, thymus humoralis faktor (THF), lymphocyta stimuláló hormon (LTH). Szerepük
van a lymphocyták differenciálódásában, az immunválasz fokozásában. Fiatal korban fejlett,
gátolja ez idő alatt a nemi működést.
D/21. Foglalja össze a nemi hormonok (szteroid hormonok) szintézisét
A MVK szövettanilag 3 rétegből áll, melyek által termelt szteroid hormonok különböző
hatásúak. A külső réteg aldoszteront (mineralokortikoidot), a középső kortizolt
(glükokortikoidot), a belső pedig nemi hormonokat, kevés gesztagént (ösztrogént és
androgénné átalakuló szteroidoka)t. Ez utóbbiak termelődését szabályozza az ACTH, de a
nemi mirigyekben szintetizálódókat nem, ott gonadotrópok hatnak.
nagy levegő!
Koleszterol
oldallánca lehasad
↓
Δ5-pregnenolon———→17-OH-pregnenolon—→DHEA—→DHEA-S
ǀ (dehidroepiandroszténdion) —→
↓ (dehidroepiandroszténdion-szulfát)
progeszteron——→17-OH-progeszteron—→androszténdion
↓ ↓ ↓
11-deoxicorticoszteron 11-deoxikortizol tesztoszteron
ǀ ǀ ǀ androgén célsejtekben
ǀ ǀ ↓ aktiválódik
ǀ ǀ 5α-dihidrotesztoszteron-ná
↓ ↓ ǀ
kortikoszteron kortizol ǀ
ǀ ↓
ǀ 17β-ösztradiol
↓
18-OH-kortikoszteron
↓
aldoszteron
Tesztoszteron hím nemi hormont a here Leydig sejtjei állítják elő. A célsejtekben fő
metabolitja – dihidrotesztoszteron (DHT) – a hatékony. Nőben kis mennyiség megtalálható a
MVK szteroidjainak átalakulása során.
D/22. „Cirkadián ritmus”: Hogyan alakul ki, mi a jelentősége? Más ciklusos működések,
jelenségek az emberi szervezetben.

STH és PRL maximum este elalvás után.

CRH, ACTH „ kora hajnalban (2-4 ó, ébredés után), minimum este.
Megszakad a ritmus: fizikai munka, pszichés
megterhelés
(emóciók, tartós szorongás), stressz, trauma, sebészi
beavatkozás, láz (citokineken keresztül), vércukorszint
csökkenése fokozza a szekréciót.
TSH „ este (20-24 ó).
FSH, LH „ serdülő korban éjjel a legtöbb a vérben.
Nemi érettség alatt nőkben kéthetes ritmus (gesztációt
kivéve).
DHEA-S „ reggel
D/23. Mit jelent a „feed back” hatás és mi a jelentősége a hormonális rendszer működésében?
A feed back, vagyis visszacsatolás a legfontosabb mechanizmusa a hormonháztartásnak.
Ellentétben a vezérléssel, itt a kiadott parancsról érkezik visszacsatolás, (meglepő:D). /Például
eldobod a kutyádnak a labdáját, de nem egyet, mondjuk rögtön 100at. Utasítod a kutyád, hogy
hozza vissza neked a labdát, és a kutya csak hozni fogja a labdákat, megállás nélkül, de neked
csak 3 labda fér a zsebedbe. Ha nem mondod meg a kutyádnak, hogy elég már, nem kell több
labda, nem fogja tudni, hogy nem kell 3nál többet visszahozni. Ez a visszacsatolás./ Létezik
pozitív és negatív feed back is. A hormonrendszer a receptorai segítségével fogja tudni mikor
elég az adott hormonból.
D/24. A here endokrin működése és eredményei
A here Leydig sejtei tesztoszteront állítanak elő. Ez a férfi nemi jellegeket segíti elő.
D/25. Mellékpajzsmirigy anatómiája, hormonja, hormonhatások
A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy háthoz közelebb eső oldalán helyezkedik el, 4 kis csomó
formájában. Jelentős szerepet játszik a kalcium háztartásban, termeli a parathormont. A
parathormon akkor szabadul föl, ha csökken a vér kalcium szintje. Ennek hatására csontokból
Ca2+ ion szabadul föl, és a véráramba kerül. Ha sok a kalcium a vérben, kalcitonin keletkezik
a pajzsmirigyben, ez antagonistája a parathormonnak, tehát ő beépíti a csontokba a kalciumot,
de nem hat a bélből történő kalcium felszívódásra. A harmadik hormon a kalcitriol, ez segíti a
kalcium ion felszívódását és mobilizálja a csontokból a kalciumot és foszfort.
D/26. Hasnyálmirigy hormontermelő sejtjei, a szintetizált hormonok és hatásaik
A hasnyálmirigy hormontermelő sejtjeit Langerhans szigeteknek hívjuk. Ezekben 4
különböző sejttípust választottak el, „A,B,D,F”. A legtöbb a „B” sejtből van. Ezek a „B”
sejtek állítják elő az inzulint, ami nagyon fontos anyag, hiszen a glükóz, K+ ion, zsírsavak és
aminosavak sejtbe jutását, raktározását segíti. Ezenfelül fokozza a glikogén raktározást, és
csökkenti a vércukorszintet. Az „A” sejtek glukagont állítanak elő. Ez a cucc az inzulinnal
ellentétes hatású. A „D” sejtekben szomatosztatin termelődik. A fentebb már leírt két
sejttípust fékezi. Az „FF” sejtekben pankreáz polipeptid(poli=sok, peptid=fehérje)
szintetizálódik. Önszabályozó, befolyásolja a hasnyálmirigy működését, és a máj glikogén
szintjére.
D/27. Ismereteire támaszkodva fejtse ki a „hormonok együttműködését”
/Na itt rengeteg mindent lehet mondani./ A hormonok összehangoltan működnek, vannak
egymást segítő, és egymást blokkoló hormonok. Egymást segíti pl. a gasztrin és pepszinogén,
egymás antagonistái az inzulin és glukagon. Ha nem működnének együtt, egy nagy káosz
lenne a hormon háztartásunk.
D/28. Hormontermelés a harántcsíkolt izomban
Az anyagcsere szabályozó mitokondriális hormon egy borzasztó hosszú nevű hormon. MOTS
– c mitochondrial open-reading-frame of the twelve S rRNA type-c. Az izomszövet szintetizál
még rövid aminosav-láncú peptideket, amik kommunikálnak a szervezet többi sejtjével.
Résztvesznek szövet regenerációban, egészséges testi működésben, és sejt kommunikációban.
D/29. Központi idegrendszerünk mely úton befolyásolja az endokrin rendszernek, a
hypothalamo-hypphysealis rendszernek (hypothalamus-agyalapi mirigy közötti) a működését,
hogyan alakul ki e területen a neuro-endokrin egység?
D/30. Thymus endokrin működése, hormonok hatásai.
(Thymus=cseccsemőmirigy) A thymus az immunitás szolgálatában álló nyirokszerv.
Hormonjai a timozin, –timostimulin, timopoietin, thymus humoralis faktor (THF),
lymphocyta stimuláló hormon (LTH). Szerepük van a lymphocyták differenciálódásában, az
immunválasz fokozásában. Fiatal korban fejlett, gátolja ez idő alatt a nemi működést.
D/31. Mellékvese kéregállományának (MVK) hormontermelése, hormonok hatásai.
A MVK szövettanilag 3 rétegből áll, melyek által termelt szteroid hormonok különböző
hatásúak. A külső réteg aldoszteront (mineralokortikoidot), a középső kortizolt
(glükokortikoidot), a belső pedig nemi hormonokat, kevés gesztagént (ösztrogént és
androgénné átalakuló szteroidokat). Ez utóbbiak termelődését szabályozza az ACTH, de a
nemi mirigyekben szintetizálódókat nem, ott gonadotrópok hatnak.
D/32. Mellékvese velőállományának (MVV) hormonjai, hormonok hatásai.
A mellékvesevelő az adrenalint, és a noradrenalint termeli. Ezen hormonok szintézisét testet
ért stressz serkenti, pl vérveszteség, hidegrázás, megterhelés. Az adrenalin legfőbb hatása a
koszorú erek tágítása, szív gyorsítása, szimpatikus folyamatok beindítása. A tüdő hörgőin
görcsoldó hatású, a lépből vért kölcsönöz, a bélmozgást csökkenti, ezáltal az emésztést is. A
noradrenalin érszűkítő hatású, tehát emeli a vérnyomást. A hasnyálmirigyben gátolja az
inzulin és glukogon szekrécióját. Vércukor szintet emel. Mindkettő hat a zsíranyagcserére.
D/33. Hol megy végbe a „neurocrinia”, miket eredményez, milyen hatásokat ismer ezen az
élettani területen?
D/34. Szívizom hormontermelése, hormonhatás
Pitvari natriuretikus hormon/peptid (ANP) termelődik, ezt a jobb pitvarban létrejövő
vérnyomás emelkedés váltja ki. 28 aminosavból áll, továbbá a Malphigi testekre van hatással.
Ennek eredményeképp nő a kiválasztott víz és Na+ ion mennyisége, de csökken a terhelés. A
nátrium ionokat kipisiled, ezért ez folyamatosan változik a nap folyamán.
D/35. Zsírsejtek által szintetizált hormon, e hormon élettani-kórtani hatásai, jelentőségei.
167 aminosavból áll a leptin. Ezt a fehér és barna zsírsejtek állítják elő. Adipokin típusú
hormon, akármit is jelentsen ez. Méhlepényben, petefészekben, csontokban is termelődik.
Funkciója a zsírraktárak szabályozása, illetve az energia leadás szabályozása. A test nagy zsír
tömege sok leptint jelent, ami idővel leptin rezisztenciát okozhat. A másik hormon az
adiponektin. Ezt a zsírszövet, méhlepény és csontvelő állítja elő. (csontvelő az anorexiásoknál
állítja elő). Hatásai, hogy a glükóz szintjét szabályozza, ellenőrzi az energiatermelő
anyagcserét, és protein bontását.
D/36. Agyalapi mirigy hátsó lebenyéből felszabaduló hormonok hol szintetizálódnak, mik a
hatásaik?
A hátsó lebenyben szintetizálódik a 9 aminosavból álló oxitocin, és ADH
(ADH=vazopresszin=érösszehúzó). Az oxitocin simaizom összehúzó hatású, terhesség és
szülés közben játszik fontos szerepet. „Szeretet-hormon”, orgazmus után termelődik,
szoptatás során anya-gyerek közti bizalmat segíti elő, csökkenti a szorongást. Az
antidioretikus hormon, ADH, vérbejuttatása a Na+ K + és Clionok koncentrációjával van
összefüggésben. A vesesejtek receptorjaihoz kötődve Ca2+ ionok szabadulnak föl, és
megnyílnak a vízcsatornák, amin keresztül a sejtből a vérplazmába áramlik a víz.
D/37. Ismertesse a hypothalamus neuropeptidjeit
Kisspeptin: mag köré gyűlt kis sejtekből álló fehérjemolekula család. A vér szexuálszteroid
szintje szabályozza a termelődését. A nemi érés elindításában illetve a menopauza és öregedés
lezajlásában van fontos szerepe. Érdekes, hogy emlő és melanóma daganatok esetén gátolta az
áttétképződést. Elhízás esetén romlik a termelődőképessége.
Neuropeptid: A hipotalamusz magjának mediális sejtcsoportjában szintetizálódik.
Táplálkozást serkenti. A leptin gátolja, a ghrelin és az éhezés serkenti. Javítja a stressztűrést, a
táplálék felvételt, és inzulin felszabadulást.
Ghrelin: aminopeptid. Gyomron kívül a hipotalamuszban is képződik, éhezéskor több
keletkezik. Serkenti a prolaktin és a HGH hormonokat (tehát a tejelválasztást és a
növekedést.)
Neurokinin-B: 10 aminosavból van. Döntő szerepe van a pubertás beindításában, és nemi
érésben a kisspeptinnel együtt. Segít a felnőttkori reprodukciós folyamatokban, illetve
hatással van a terhesség megmaradásában is.
Agoutirelated protein: orexigén neuropeptid (étvágyat fokozó). Leptin gátolja termelődését.
Lassítja az anyagcserét, az étvágyat növeli, beleszól az immunrendszer működésébe, és emeli
a prolaktin szintjét.
Szomatosztatin: ciklikus peptid. Egész szervezetben termelődik, főleg a hipotalamuszban és a
hasnyálmirigy Langerhans szigeteiben. Akadályozza a növekedési hormon képzését, illetve az
inzulin, és TSH-t is.
Orexin A és B: hipotalamusz oldalsó-hátsó kicsi sejtcsoportjában termelődnek. Emelkedett
szintje jó kedvvel, derűvel jár, csökkent szintje szomorúsággal, kedvtelenséggel.
Termelődését a leptin gátolja, gherlin serkenti. Kapcsolatot tart az anyagcsere, és alvás között.
Segíti a glükóz felvételét a zsírsejtekbe, itt trigliceridként raktározódik majd.
D/38. Agyalapi mirigy középső lebenyének funkciói
Középső lebenye (pars intermedia) köbhámmal bélelt, acidofil festődésű, kolloid jellegű
anyagot tartalmazó üregekből áll. Ezekben található a 18 amionosavból felépült hormon, az
intermedin (melanotropin, MSH, melanofor) hormon. Szabályozza a festékanyagcserét,
fokozza a melanocitákban a melanin termelését, a bőr pigmentáltságát.
D/39. Foglalja össze, hogyan jutnak be a hormonok a célsejtekbe, hogyan jön létre a
hormonok hatása a célsejtekben.
A sejtek és szövetek közötti információáramlás kivitelezését két alapvető szabályozó
rendszer, az endokrin rendszer és az idegrendszer végzi.
-Az endokrin (belső elválasztású mirigyek hatóanyagaik) a hormonok segítségével
kommunikálnak egymással és a szervezet többi részével. A hormonok a vérkeringés és a
szövetnedvek útján a test minden részébe eljutnak, hatásukat azonban csak azokra a sejtekre
tudják kifejteni, amelyek a hormonokra specifikus receptorokkal rendelkeznek (célsejtek).
-Magán az endokrin rendszeren belül bonyolult szabályozó mechanizmusok irányítják a
hormonok termelését, elválasztását, a vérben és szövetnedvekben történő szállítását,
esetenként a célsejtekben történő feldolgozását, valamint a receptorok szintézisét és
aktivitását.
- A hormonhatás létrejöttének két alapvető feltétele van:
• maga a hormon jelenléte a célsejtek környezetében,
• a hormont felismerő és arra reagáló mechanizmus jelenléte a célsejtekben.
- Abból adódóan, hogy a hormonok feladata kizárólag információátvitel, koncentrációjuk a
vérben és a szövetekben alacsony. A hormonok élettartamát és hozzáférhetőségét a
keringésben a különböző hormonkötő és -szállító fehérjék biztosítják és szabályozzák. A
fehérjehormonok legtöbbje ilyen kötőfehérje nélkül kering a vérben, élettartamukat főleg a
szöveti felhasználás és a vesében történő kiválasztás szabja meg. Kivételt képez a növekedési
hormon (GH), amely specifikus, receptorszerű fehérjéhez kötve található a vérben. A sokkal
kisebb molekulasúlyú pajzsmirigyhormonok és a szteroidok is fehérjékhez kötve vannak jelen
a vérben, ez jelentősen meghosszabbítja a keringésben töltött élettartamukat. A fehérjéhez
kötött hormon dinamikus egyensúlyban van a szabad, kötetlen hormonnal.
-Vízoldékony hormonok (fehérjék, peptidek, aminosavszármazékok) nem tudnak a
sejthártyán áthatolni, ezért a sejt felszínén található, membránhoz kötött receptorokhoz
kapcsolódnak. A hormonkötődés aktiválja a receptor sejten belüli részét, ezzel indítva el a
sejtválasz folyamatát. Azok a hormonok, amelyek zsíroldékonyak, és ezért könnyen
áthatolnak a sejthártyán (szteroidok, pajzsmirigyhormonok, retinoidok), a sejtplazmában
található receptorokhoz kötődnek. Ebben az esetben maga a hormonreceptor komplex indítja
el a sejtválaszt.
- Peptid és fehérje hormonok (hidrofil hormonok) a célsejt felszínén lévő speciális
receptorokhoz kötődnek, aktiválják azokat, erre a receptorokban végbemenő változások a
sejtmembrán belső felszínén elsődleges hírvivőket mobilizálnak. amik élettani hatású anyagok
– másodlagos hírvivők (messzendzserek) – cAMP, cGMP képződéséhez, vagy Ca++,
kalmodulin koncentrációjának növekedéséhez vezetnek. Ezek funkciója kettős.
• feladatuk továbbítani az ”utasítást” a sejten belüli végrehajtó egységhez, a másodlagos
effektorhoz. Ily módon érvényesül pl. az inzulin hatása.
• a sejtplazma specifikus fehérjéi a sejtmagba jutva a DNS-re hatnak, megtörténik a mRNS
képződés a transzkripció. A mRNS kilép a sejtplazmába, elindítja a fehérje (pl. enzim)
felépítését. Az enzimek megváltoztatják az anyagcserét a sejtben. A folyamat

energiáját a GTP (guanozin trifoszfát), az ATP (adenozin trifoszfát), a kreatin foszfát

biztosítja.
-Sejt túléléséhez számos jel szükséges. Osztódásához és differenciálódásához kiegészítő jelek
kellenek. Ha a túléléshez elengedhetetlen jelek hiányoznak, a sejt öngyilkos folyamatba jut.
-Hatása:
• Szteroidok (A citoplazmában a receptorokhoz kötődött szteroidok bejutnak a sejtmagba, és a
DNS-hez kötődve fokozzák a sejtek enzimtermelését elősegítő hírvivő (mRNS) képződését.
Az ennek következtében termelődő enzimfehérjék megváltoztatják a sejt anyagcseréjét)
• Trijódtironin (Közvetlenül kötődik a sejtmagban lévő receptorához, és a mag működésére
hatva segíti elő az enzimfehérjék szintézisét. Az enzimfehérjék fokozott termelődése a sejt
anyagcseréjének élénkülésével jár.)
• Peptid hormonok (Sejtmembrán külső felszínén lévő receptorokra kötődő hormonok
(„elsődleges hírvivők”), amelyek kötődése a membrán belső felszínén olyan élettani hatású
anyagok koncentrációnövekedéséhez/képződéséhez („másodlagos hírvivők”) vezet, amelyek
elsősorban a citoplazmában lévő sejtszervecskék működésének megváltoztatásán keresztül
hatnak.)
• Ca2+ (A megemelkedett Ca2+ szint a Ca2+ -kötő fehérjékkel (pl. kalmodulin) és egyéb
másodlagos hírvivőkkel együtt (inozitol trifoszfát, diacilgricerol stb.) fejti ki a hatását, amely
elsősorban a sejt számos enzimje aktivitásának módosításából, valamint kontraktilis
elemeinek aktiválásából áll.)
• Ciklikus adenozin monofoszfát (A másik fontos másodlagos hírvivő a ciklikus adenozin
monofoszfát (cAMP), amely ATP-ből keletkezik egy enzim (adenilát-cikláz) hatására. Más
vegyületekkel együttműködve a fehérjefoszforilációra hat, amivel a sejtműködés rendkívül
sok folyamatát befolyásolja.)
D/40. Agyalapi mirigy elülső lebenyének trop hormonjai, hatásaik a perifériás endokrin
sejtekre és a szervezet más célsejtjeire.
Agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjairól van szó. Az adenohypophysis fehérje és
glikoproteid hormonok termelődnek→többségük egy másik belsőelválasztású mirigyre fejti ki
hatását.
D/41. Foglalja össze az anyagcserét szabályozó hormonokat
D/42. Hormontermelés a petefészekben, e hormonok hatásai a célszervre és a szervezet más
célsejtjeire.
A petesejtben több hormon is termelődik, javarészük nem csak ott.
17β-ösztradiol: ez a leghatásosabb női hormon. Több szervben is vannak ösztrogént
kötőintracellurális receptorok.
A szintézis utolsó lépése a petefészek érő tüszőjében, sárga testjében, a méhlepényben (és
igen kis mértékben) a herében megy végbe.
Az intracelluláris receptorok test szerte tapasztalt jelenléte funkcióit meghatározza: A női
nemi szervek fejlődése, a női ciklus fenntartása, az ezzel kapcsolatos szervi, szöveti
változások biztosítása, a nő nemi és húgyúti szerveinek „karbantartása”, a csontállomány
megőrzése az oszteoblasztok aktiválásával és az oszteoklasztok gátlásával, a zsíranyagcsere
szabályozása az LDL szint csökkentésével és a HDL mennyiségének növelésével, bőr,
kötőszövetek rugalmasságának fenntartása.
Inhibin: létezik belőle inhibin A és B. Ezek alfa+béta A és alfa+béta B egységekből épülnek
föl, ezeket diszulfid híd köti össze. FSH hormon gátlása a funkciója. Ha a Sertoli sejtekben
képződik, a spermiumképzésre hat.
Aktivin: Két szinte azonos béta alegység alkotja, méhlepényben is termelődik. Fokozza az
FSH és LH hatását. Magzatban fontos a dülmirigy (prosztata) és tüdő kialakításához, és azok
ejlődéséhez. Ha nincs aktivin, az idegrendszer nem fejlődik rendesen.
Relaxin: hét rokonhormon alkotja. Termeli a prosztata, petefészek sárga testje, az emlő és a
méhlepény. Fontos szerepe van a várandós anya vérkeringésében, illetve szülésnél.
D/43. Tobozmirigy anatómiája, hormontermelése
A köztiagy része. A III. agykamra fölött található, két nyéllel kapcsolódik a thalamushoz.
Állományát alkotja: glia, kötőszöveti rostok, pinealocytak, a nervus opticus —hypothalamus
mintegy 20 ezer neuronból álló suprachiasmaticus magjában — átkapcsolt idegvégződései,
kevés idegsejt és (a felső nyaki dúcból származó) szimpatikus idegvégződések.
Hormontermelését befolyásolja a fény mennyisége, (fotoperiódus), világosban csökken,
sötétben megnő az aktivitása.
Melatonin a hormonja, triptofánból képződik. A melatonin nemi érést serkenti, hipotalamuszt
befolyásolja, és az alvás REM fázisát biztosítja.
D/44. Foglalja össze azokat a szöveteket, szerveket, melyek a „Hypothalaom-hypophysealis
rendszeren” kívül hormonokat állítanak elő.
Mellékpajzsmirigy, Langerhans szigetek a hasnyálmirigyben, Csecsemőmirigy, Mellékvese
velő (MVV), Tobozmirigy, Vese, Jobb szívpitvar izomfala, Endothel sejtek, Gyomor,
patkóbél, éhbél, csípőbél hámborítása, Méhlepény, Zsírszövet, Magzat tüdeje, endokrin
szervei, Máj, Magzat mája, Harántcsíkolt izomszövet.
D/45. Vese hormontermelése, hormonhatások
A vesében a juxtaglomeruláris apparátus (módosult simaizomsejtek) renint termelnek.
Szerepe van a vérnyomás emelésében.
erytropoetin (EPO): vöröscsontvelő őssejtjeire hat. Oxigénhiányos (anaerob) állapotban
megsokszorozódik a termelése.
Kalcitriol: /Ez egy sor anyag átalakulásával jön létre/ 7-dehidrokoleszterin alakul át.
Vérkeringést befolyásol.
D/46. Szívpitvar izomzat hormonszintézise
D/47. Gyomor, patkóbél, éhbél, csípőbél hormontermelése
A tápcsatorna tagjai a gyomor, patkóbél, éhbél, csípőbél. Bennük sokféle hormon
szintetizálódik.
Gasztrin: Gyomorfal, patkóbél, hasnyálmirigy termeli. Serkenti a gyomor
izomösszehúzódásait,pepszinogén termelődést (emésztő enzim), fokozza a hasnyálképzést, és
biztosítja az epe ürülését. Mindeközben gátolja pár homon szintetizálását, pl kalcitonin, és a
gyomorsav termelést.
Kolecisztokinin: gyomor,nyombél és éhbél sejteiben termelődik. Jóllakottság érzést idéz elő,
éhség érzetet csökkent. Orexinnal együtt befolyásolja az alvás-ébrenlét ciklust. Kitalálja
mennyi enzim kell az emésztéshez, és optimalizálja a táplálék felszívódást a belekben.
Fájdalom-érzékenység és ópiát tolerancia kialakításában is szerepe van.
Szomatosztatin: A gyomorkapu területén, patkóbélben és hasnyálmirigyben szintetizálódik.
Gátoja a savtermelést, meg a gasztrint, lassítja a gyomor ürülését, a bélmozgást és ennek
vérellátását, ergo a tápanyag felszívódást.
Ghrelin: Üres gyomorban szintetizálódik. Ezen felül még éhbélben, hasnyálmirigyben,
tüdőben, agyban, nemi szervekben, vesében és méhlepényben. Alvás hiánya vagy megvonása
növeli a termelését. Éhség érzetet vált ki az agyban, gyomornedv elválasztást indít, előkészíti
a táplálkozást. Energia homeosztázist(egyensúlyt) tart fönn. Nemi vágyat kelt, szorongást old,
dopamint aktivál, szomatosztatin szintézist csökkent a hasnyálmirigyben. Magzati
tüdőfejlődést is segít, életkorral egyenes arányban nő a mennyisége.(emiatt híznak könnyen az
idősek).
Motilin: peptid hormon. Patkó és éhbél sejtjei állítják elő. A patkóbél lúgos közege segíti a
működését. Étkezések közti bélmozgást felügyel, vándorló myoelektronikus komplexet
/fogalmam sincs miez/ biztosít, segít más hormonokat kiválasztani.
Vazoaktiv intesztinális peptid: hasnyálmirigyben és hipotalamuszban szintetizálódik.
Tápcsatorna simaizmát lazítja el, tágítja az ereit,pepszinogén szintézisét segíti, viszont a sósav
termelését és gasztrin lebomlását akadályozza.
Gasztrointesztinális peptid: Vékonybél termeli. Inzulin szekréció (elválasztás) serkentése,
sósav kiválasztást pedig gátol.
Szekretin: patkóbél termeli Lassítja a gyomor ürülését, gátolja a sósav szekréciót, de fokozza
a pepszinogént. Segíti még a bikarbonát kiválasztását hasnyálmirigy és epe utakban.
D/48. Endothel sejtek hormonszintézise
Az endothelinek (ET) három izoformja ismert: ET1, ET2, ET3, amik peptidek, 21
aminosavból állnak. Mindegyiknek más kromoszómán van a génlókusza. Kulcsfontosságúak
az érrendszer homeosztázisában. A leghatásosabb vazokonstriktorok. Az érfal izomzatának
szabályozásán túl befolyásolják az anyagcserét, az idegműködéseket és számos betegség
kialakulásában megfigyelhetők. A vérlemezkék kicsapódása az endothelre megindítja az
endothelinek kilépését és az endothel diszfunkcióját okozza.
D/49. Méhlepény hormontermelése, élettani hatások
Hormontermelése diagnosztikus jelentőségű, első sorban a magzat kihordását, fejlődését
biztosítja.
*Human choriogonadotropin (hCG) a beágyazódás után termelődik a boholy sejtjeiben, az
ébrény jelenlétét igazolja. (A hCG — a várandós állapot igazolásán túl — bizonyos
betegségekben diagnosztikus jelentőségű, pl. „mola terhesség”.)
*Human placentáris laktogén (hPL, chorionalis somatotropin) az emlő tejelválasztásra
felkészítésében és az anyai vérben a magzat ellátáshoz szükséges tápanyagok megfelelő
szintjének biztosításában játszik szerepet. Gátolja az anyai inzulin hatását, az emelkedett
anyai vércukorszint a magzat Langerhans szigeteinek proliferációját, fokozott inzulin
termelését, a cukor szövetekbe zsírként beépítését és a magzat túlzott növekedését okozza.
*Ösztrogének részen az emlő felkészítéséhez, részben a méh megfelelő növekedéséhez
elengedhetetlenek.
*Progeszteron a méh nyálkahártyájának fennmaradásáért és az izomzat kontrakciójának
megakadályozásáért felelős.
*121 aminosavból álló peptidet is termel a méhlepény, ami NKB-vel együtt felelős (lehet?) a
pre-eklampsziáért, eklampsziáért.
*Aktivint két azonos vagy közel azonos β (az inhibinben is meglévő β) alegység alkotja.
Szintetizálódik a méhlepényben is.
Az aktivin a magzatban fontos a dülmirigy és a tüdő kialakulása, fejlődése szempontjából.
Hiánya esetében idegrendszeri fejlődési zavarokat találtak.
*ACTH-szerű peptidet, a human chorionic corticotropint (HCC) szintetizája a
syncitiotrophoblast, ami nagy mennyiségben kerül az anyába és a magzatba. Jelentőséget
tulajdonítanak neki a várandós állapot az élettani kihordásának biztosításában a
hypothalamus-hypophysis-adrenal endokrin tengely működtetésével.
*Relaxin részletezve a petefészek hormonok között.
A fentieken túl még számos hormont állít elő, amikre utalás történik az illető hormon címszó
alatt.
D/50. Zsírszövet hormonszintézise
A 167 aminosavból álló leptin 1994. óta ismert hormon, amit első sorban a fehér és a barna
zsírszövet sejtjei állítanak elő. Adipokin típusú hormon. E meghatározó szintetizáló helyek
mellett észlelték még, hogy a méhlepény, a petefészek, a gyomor fundusának sejtjei és
fősejtjei, az emlő epitél sejtjei és a csontvelő is termeli. Génje a 7-es kromoszómán van. Ma
már 8 mutációja ismert. Receptorai a hypothalamus arcuatus magvában találhatók, ott ahol a
ghrelin-é. Első funkcioja a zsírraktárak szabályozása, ehhez csatlakozik az energia leadás
szabályozása. Az agy felé jelzi az éhezést, a teli gyomrot. Az éhezésre adaptív választ vált ki a
szervezetben. A test nagy zsírtömege sok leptin szintézisével jár, ami idővel leptin
rezisztenciát okoz. Emócionális stressz, emelkedett tesztoszteron és ösztrogén szint, inzulin
kibocsátás, kövérség fokozza, tartós erőteljes edzés, obtsruktív alvási diszpnoe csökkenti a
kibocsátását. Az adiponektin hormonnal szinergizál. 1995. óta ismert az adiponektin, ami 244
aminosavból áll és e fehérjeláncban több, különböző hatású szakaszt derítettek ki. A
zsírszöveten kívül előállítja a méhlepény, a csontvelő zsírsejtjei. (Ez utóbbi lehetőséget
anorexia nervosa betegekben tapasztalták.) Szinergizál a leptinnel. Hatásai: glukóz szintjének
szabályozása két úton — a glukóz felvételét a sejtekben serkenti, a glukoneogenezist gátolja
— zsíranyagcserében fokozza a β-oxidációt, rendszabályozza a triglicerid szintet, védi az
endothel működését, biztosítja az inzulin szenzitivitást, ellenőrzi az energiatermelő
anyagcserét és a proteinek bontását, hozzájárul az adipociták differenciálódásához, redukálja
a TNFα-t, mindezekkel a hatásokkal fontos szerepe van a metabolikus szindroma
kivédésében. Obezitásban csökkent adiponektin szintet tapasztalnak.
D/51. Magzat tüdejében történő hormontermelés
A kellően érett magzati tüdő termeli a szteroidreceptor koaktiváror-1-et (SRC-1),
szteroidreceptor koaktiváror-2 (SRC-2) proteint, melyek felületaktív anyagok — surfactant
proteinek — szabályozott szintézisét és szekrécióját biztosítják. A magzatvízbe jutott
felületaktív anyagok a méhizomzat (myometrium) progeszteron receptor funkcioit gátolják,
ami a méhizomzat összehúzódásáért felelős gének expresszióját fokozza, így előkészítve a
szülést. A magzat tödeje szintetizál ghrelint is.
D/52. Magzat májának hormonszintézise
D/53. Májban történő hormonképzés
Szomatomedin [IGF-1 és az IGF-2 (inzulin-like growth faktor-1 és -2,)] a májban
szintetizálódik, termelésüket a növekedési hormon stimulálja. Az IGF-1 70 aminosavból áll,
benne 3 diszulfidkötés. A csontváz elemeinek fejlődését stimulálja, erősíti a sejtosztódás
folyamatát.
D/54. Harántcsíkolt izomszövet hormontermelése
Az anyagcsere szabályozó mitokondriális hormon egy borzasztó hosszú nevű hormon. MOTS
– c mitochondrial open-reading-frame of the twelve S rRNA type-c. Az izomszövet szintetizál
még rövid aminosav-láncú peptideket, amik kommunikálnak a szervezet többi sejtjével.
Résztvesznek szövet regenerációban, egészséges testi működésben, és sejt kommunikációban.

E)KÉRDÉSCSOPORT
E/1. Fejtse ki ismeretei alapján mit jelent a „szervrendszerünk a bőr” kifejezés
A bőr a legnagyobb érzékszervünk, egész testünket borítja, testtájanként változik a
vastagsága, és járulékos alkotó elemei. Három fő részre bontható, hám, irha, bőralja. A hám
elsődleges szerepe az elhatárolás, szorosan álló sejtek jellemzik, benne pigmenteket, fájdalom
érzékelő receptorokat találunk. Nyomásra megvastagszik, pl a sarkunkon, vagy a
tenyerünkön. Folyamatosan cserélődik. Az irhában sokkal több receptort találunk,
hőreceptorokat, érző receptorokat, szőrtüszőket, és az azokat megfeszítő simaizmokat,
verejtékmirigyeket, rostos állományról beszélünk, gazdag erekben, idegekben, kollagénben. A
bőralja a legalsó réteg, ebben már a mechanikai és hővédelmet is végző zsírszövetet találunk,
itt is előfordulhatnak szőrtüszők és idegek.
E/2. Bőr rétegei
A hám elsődleges szerepe az elhatárolás, szorosan álló sejtek jellemzik, benne pigmenteket,
fájdalom érzékelő receptorokat találunk. Nyomásra megvastagszik, pl a sarkunkon, vagy a
tenyerünkön. Folyamatosan cserélődik. Az irhában sokkal több receptort találunk,
hőreceptorokat, érző receptorokat, szőrtüszőket, és az azokat megfeszítő simaizmokat,
verejtékmirigyeket, rostos állományról beszélünk, gazdag erekben, idegekben, kollagénben. A
bőralja a legalsó réteg, ebben már a mechanikai és hővédelmet is végző zsírszövetet találunk,
itt is előfordulhatnak szőrtüszők és idegek. /igen, ezt már olvastad egyszer/

E/3. A bőr járulékos képletei

A bőrünkben találunk járulékos képleteket, ami ahogy a neve is mutatja, nincs mindenhol.
Ilyen képlet a verejtékmirigy. Ebből 3-4 millió van, szabálytalan elrendeződésben. A váladéka
a verejték, amivel só, azaz Na+, Cl- ionok távoznak, víz (test hűtése), tejsav ( bőr savasságát
eredményezi), lizozim, ami a Gram+ baktériumok lízisét végzi, illetve a vesének segít
kiválasztást végezni annak súlyos károsodása esetén, urea eltávozásával.
Illatmirigyek is megtalálhatók, ezekben szerves anyag is van, női hormonok szabályozzák
működésüket, bomlásukkal kellemetlen szagok szabadulnak föl. Megtalálhatók a férfi és női
nemi szerven, hónaljban, emlőbimbó és végbélnyílás körül.
Meg kell említsük a faggyúmirigyeket is. Ezek váladékát zsírsavak, koleszterin és viasz adja.
Működését férfi nemi hormonok szabályozzák, célja a bőr puhítása és védelme. Jellemzően
szőrtüsző mellett találhatók, de vannak szőrtüszőtől független mirigyek is, ezek a szabad
faggyú mirigyek. Ilyen faggyú mirigyeket találunk a szemhéj szélén, külső hallójáratban,
nemi szervek körül.
További képlet az emlő, ami egy zsírpárna, és emlőmirigyek alkotják. Feladata a tejtermelés,
és ciklusosan hormonok hatására változik.
A szőr mennyiségét szintén hormonok szabályozzák, továbbá genetika. Genetikai kódolásnak
tudhatjuk be a színét is, ahogy a hajszínünket, ami felépítésben nagyon hasonlít a szőrhöz.
A képletek közé kell soroljuk még a körömlemezt, ami egy élettelen szarulemez. Módosult
irharéteghez rögzül.

E/4. Bőr funkcioi

A bőr a legnagyobb érzékszervünk, kapcsolatot tart és elhatárol egyszerre. Szerepei közé

tartozik a védelem, mechanikai( zsírpárnák, a három réteg együttese), fény és „átázás” ellen,
hőszigetel és a kórokozók bejutását is akadályozza. Ezenfelül kiválasztanak (verejtékmirigy,
faggyúmirigy, illatmirigy, emlő) valamint a folyadék és só háztartást is szabályozzák
(verejtékmirigy), illetve a hőháztartásban is jelentős szerepe van. (izzadással hőt vesztünk,
zsírréteg erek, szőrök által szigetelő légréteg, -> ezek hőmegőrzést segítik elő). D-vitamin
szintézist is idesorolhatjuk. Meguntam a rizsázást, a többi annyira nem lényeges, szóval csak
bemásolom xd
Felszívódás alkohol, mérgek, nikotin (zsíroldékony anyagok)
Azonosítás←—bőrlécek, bőrszín, bőrredők, szőrzet, haj
Érzelmek, hangulat, erőfeszítés kifejezése: pirulás, sápadás, izzadás révén
Életkorra utalás←—ráncosodás, őszülés
Kórfolyamatokra utalás ←—arcszín, izzadás, bőrelváltozások, gennyedések
Raktározás—→zsír, vér, víz, bilirubin, arzén, D2 vit., stb.
Vérkeringés hajszálérhálózat vérraktárként működik.
Gázcsere a felhám oxigén igénye nagyobb, mint az irháéé, közvetlen felvétel van.
E/5. Új felfedezés a bőrön át történő kiválasztással kapcsolatban (Feromonok)

Bettina Pause kísérletet végzett olyan személyek verejtékével, akik államvizsgáztak és

sportoltak. A szagmintákat tesztelő önkéntes alanyok agyát fMRI-vel vizsgálta. A kísérleti
alanyok tudatosan nem tettek különbségek a kétféle izzadság minta szaga között, de a vizsga
közben keletkezet verejtéket szagolva agyuk olyan régiói is aktiválódtak, amelyek érzelmi
jelek feldolgozását végzik, és az empátiát alakítják ki. „A szorongás és a félelem olyan
vegyületek kibocsátását váltja ki, amelyek elkerülik a tudatos figyelmet és automatikusan
kiváltják a másik emberben, aki beszívja, ugyanazokat az érzelmeket. Az érzelmek gyors
terjedését biztosító mechanizmus hasznos az evolúció során, mert lehetővé teszi, hogy a
csoport tagjai elmeneküljenek a veszély elől.”
E/6. A látás szervrendszerének alkotó elemei
Látótér
A két szem azonos teret „lát be”, de a vízszintes síkban ellenkező irányban. Ez a látótér, ami a
halánték felé 1000, az orrgyök irányában 600, felfelé 50-600, lefelé 650.
Összegezve: a két szem látótere vízszintesen 1800-os, függőlegesen 1200-os, a két szem
mozgatásával mintegy 45-500-kal kiterjeszthető a látóterünk minden irányban.
Térlátás
A retinán kétdimenziós kép keletkezik,
a két szemben nem azonos kép alakul ki.
Ezek átértékelése—→agyi elemzés—→után alakul ki a háromdimenziós kép.
Az agykérgi látóközpontban végbemenő fuzio és tapasztalás alkotja meg a testies,
térbeli képet.
A két szemmel látás agykérgi funkcio következtében térlátást, sztereoszkópos látást biztosít.
Ha két pont között 1 (egy) szögperc eltolódás áll fenn, akkor a két pont a térben
megkülönböztethető, elkülöníthető.
A térlátás a tájékozódást teszi lehetővé. A térlátásban a távolságészlelés és
a mélységészlelés alábbi elemei vesznek részt:
—a konvergencia, —a retinális eltérés, —az akkomodácio,
Konvergencia Retinális eltérés
—a mozgási parallaxis,
—a perspektivikus hatás.
A két szem által bezárt szög, ami a tárgy szemtől való 6 m-es
távolsága esetén 0o.
Amikor két tárgy nem azonos távolságra van, a tárgyak képe nem ugyanott jelenik meg a
retinán. Ezt a látórendszer úgy értékeli, mint a két tárgy egymástól való távolságát.
(Figyelembe kell venni a szemfenéki sérüléseket! Gyógypedagógiai szempontból fontos
tudni, a látászavarral küzdő gyermeket csecsemő vagy kisded korában szeretetből vagy
fegyelmezésből megrázták-e erőteljesen? Következménye–→ retina leválás („shaken baby
syndrome”, megrázott gyermek szindroma).
Akkomodácio a szemlencse alkalmazkodása a tárgy távolságához Akkomodácios triász:
musculus ciliáris kontrakcioja–→lencsegörbület kisebb,
pupilla szűkülése,
szemgolyók konvergenciája.
Mozgási parallaxis A testek egymáshoz viszonyított helyzetének változása eltérő
irányokból nézve más látószögeket képez a látórendszerben. Perspektivikus hatás Azok a
mélységi informáciok, amelyek a szemmel való térérzékelést
Feloldó képesség
A legkisebb látható
A legkisebb megkülönböztethető Mértékegysége a
legvékonyabb vonal.
két pont közötti távolság. látószög.
előmozdítják még fél szemmel való térérzékelésben is.
Ha 5 m távolságból 1 fokperc látószög alatt éles a kép, akkor a visus 5/5=1
(Snellen szerint 5/5, Blaskovics szerint 1).

E/7. Látószervünk, a szem anatómiája

A szem egy összetett érzékszerv. Irányítja a fénysugarakat, felfogja a fényingereket, és

átalakítja a fényenergiát. Benne törőközegeket találunk. Kívülről befele szaruhártya, érhártya,
és retina borítja. Az üvegtest nagyrészét csarnokvíz tölti ki. Elöl találjuk a szemlencsét, és az
ezt mozgató lencsefüggesztő rostokat és sugárizmokat. Kétféle receptort találunk benne,
csapok a színes látásért, és pálcikák a fényérzékelésért felelnek, jelüket a vakfolton belépő
látóideg fogja föl. :

E/8. Törőközegek
A törőközegek jelentősége, hogy a szembe jutó fényt /plot twist/ megtöri.
Szaruhártya: a szemgolyó legkülső rétege. Nincsenek erek benne, ezt a szerepet a könny és
csarnokvíz látja el. 78% százaléka víz. Domború felszíne fénytörő hatású, ha nem egyenletes
ez a domborulat, ronthatja a látás élességét. Ez az asztigmia.
Csarnokvíz: elülső és hátsó szemcsarnokot tölti ki. Kiválasztása és a Schlemm csatornák
tartják fönn a szem belső nyomását. Ha ez az elvezetés nem működik, nem lesz megfelelő a
nyomás, ez pedig retinakárosodással jár, ez a glaucoma.
Lencse: lencserostok alkotják, sejtjeikben nincsen sejtmag. Speckó fehérjéket tartalmaz
(membrán és kontraktilis fehérjéket) A fehérje tartalom biztosítja az átlátszóságot és
rugalmasságot. Kevés vizet tartalmaz. Anyagcseréje nagy részben anaerob, a csarnokvíz
biztosítja a maradék oxigént. A sugártest sima izmai a lencse fénytörő képességét változtatják.
Üvegtest: Ktölti és feszesen tartja a szemgolyót. Kocsonyás de optikailag tiszta anyag tölti ki,
emellett fehérjék és makromolekulák is vannak benne.
E/9. Retina sejtjei
A retinát 10 réteg alkotja:
Pigment epitél
egy sejtsorból áll, amely
—hét különféle aktív anyagcsere folyamattal vesz részt a látásban és
—fogazott felszínével rögzíti a pálcikák, csapok rétegét.
Pálcikák, csapok rétege beágyazódva az „interfotoreceptor matrix”-ba.
Horizontális sejtek 3 típus ismert e sejtek között.
Bipoláris sejtek közöttük 11 típust különböztetnek meg.
Amakrin sejtek több mint 20 féle található a retinában.
Müller (glia) sejtek funkcioikat lásd alább!
Ganglion sejtek (neuronok) 11 féle ismert. Kb. 3%-uk csak fényérzékeny, fényt és
sötétséget észlelnek, (alakot, mozgást, színt nem fognak fel), ezek axonjai a
nucleus suprachyasmaticusba (napi ritmusért felelős agyterület)jutnak, onnan:
A) egy részük a tobozmirigybe hatol—→napi ritmus (cirkadián ritmus),
B) a többi a Westphal-Edinger magba halad biztosítva a
pupilla fényreflexét.
 A többi idegsejt rostjai a látóideget alkotják.
Pálcikák, csapok rétege | e rétegekben intracellulárisan 3 féle és a
Bipoláris sejtek -„- } szinaptikus résben 9 féle
Ganglion sejtek -„- | transzmitter anyag vesz részt a működéseikben.
A horizintális, a bipoláris és az amakrin sejtek „ki- és bekapcsolják”, erősítik, gyengítik,
összehangolják a retinában végbemenő folyamatokat.
A közel 130 millió fotoreceptor mindössze 1 milliónyi ganglion sejthez kapcsolódik,
ami komoly konvergenciát okoz. A bipoláris sejtek összegyűjtik és egy-egy ganglion sejthez
továbbítják az ingerületeket.
A konvergencia következménye a térbeli szummáció.
Müller (glia) sejtek funkciói: homeosztázist(belső egyensúly) tart fönn, glikogént tárol, fényt
vezet a receptorhoz, vér-retina gátat alkot, és az idegsejtet vezeti, míg fejlődik a szem.
Pálcikák: fényérzékelésért felel, alakot, nagyságot látunk vele. Már egy foton működésbe
hozza, sok van belőle. Sötéthez lassan szokik hozzá a szem, ez a gyors polarizáció, és lassú
depolarizáció (ingerületbe kerülés folyamata) eredménye. Az erős fényhez való adaptálódás is
neki köszönhető. Retinén+opszin kettőse adja a látóbíbort, a rodopszint, ennek az átalakulása
adja a kémiai energiát.
Csapok: kevesebb van mint a pálcákból, de színérzékelésért felelős. A fotonokra kevésbé
érzékenyek, és a különböző hullámhosszú fény érzékelése adja a színlátást. Az alkotó
fehérjéik hiánya okozza a színvakságot. Működési rendellenessége, van bizonyos csapok
hiánya okozz a színtévesztést.
E/10. Rodopszin átalakulása
A rodopszin retinén és opszin együttese.
Cisz-rodopszin 11 (proteid) (= 11-cisz-retinaldehid más néven kromofor)
ǀ
fény hυ ▬→ ↓ ▬→ energia felszabadulás ▬→ hiperpolarizácio
rodopszin transzizomér▬→további átalakulások▬→különböző termékek:
| szkotpopszin,
↓ retinál,
hiperpolarizácio metarodopszin II
 ↓
feltételezik, hogy a Na+ csatornák
megnyitásáért felelős,
↓
gyors hiperpolarizácio
↓
lassú repolarizácio,
↓
e közben a rodopszin visszaalakul A-vitaminná.

E/11. Színek hullámhossza

A pigmentekben végbemenő vegyi átalakulás segítségével 380-780 nm hullámhossz
tartományba eső színeket különböztethetünk meg.
Az adszorpcio maximuma 570, 543 és 442 nm.
440, 470 nm (kék),
530, 535 nm (zöld)
és 565, 570, 630 nm (vörös)???, aminek végeredménye agykérgünkben a színek felismerése,
megkülönböztetése, vagyis a színlátás lesz.

E/12. A látás szervrendszerének további elemei (látóideg, látóköteg, látópálya, corpus

gerniculatum laterale, radiatio optica.
A látópálya teremt összeköttetést az agykéreg alatti, és agykérgi központokkal. A látóidegen
halad az inger az agy hátsó részébe, a látó központba, de az agy középső részén, a
talamuszban (az agy titkársága) kereszteződik át. A két szemhez két agyfélteke vezérli, így
lehet térlátásunk, és így nem veszítjük el a teljes látásunk képességét, az egyik szem esetleges
sérülése esetén. A corpus geniculatum lateralet (oldalsó geniculatum mag) több réteggel
rendelkezik. 2 réteg M sejt, ezek funkciója a kis kontrasztú tárgyak felismerése, ezek
reagálnak a gyorsan fel és eltűnő fényingerekre. Ezenkívül találunk még 4 réteg P sejtet. A P
sejtek kellenek a színlátásért, és a nagy kontrasztú tárgyak felismeréséhez. Aktiválásukhoz
megfelelő hullámhosszú fény kell, és lassabban reagálnak mint az M sejtek.
A radiato opticat egy pálya, melyen keresztül az infó a fentebb említett sejtekből az agy
hátuljába kerül az M és P pályán keresztül.
E/13. Agykérgi látóközpontok, a látókéreg asszociációs kapcsolati
Az agykérgi látóközpontban végbemenő fuzio és tapasztalás alkotja meg a testies, térbeli
képet.
E/14. HOL és MI pálya
Megkülönböztetünk MI és HOL pályát. A MI pálya alakot lát, illetve tárgyak színét. Ezek
jele a halánték lebenybe fut, onnan visszacsatoló pályák a V1be. A HOL pálya a térbeli
mozgást, tájékozódást viszi, ez a falilebenybe csatlakozik, ide kapcsolja a látókérget.
Kiviláglik, hogy az irány, és a szín feldolgozás más központot vesz igénybe.
E/15. A látás fontos elemei. Látótér. Térlátás. Feloldó képesség
A két szem azonos teret „lát be”, de a vízszintes síkban ellenkező irányban. Ez a látótér, ami a
halánték felé 1000, az orrgyök irányában 600, felfelé 50-600, lefelé 650.
Összegezve: a két szem látótere vízszintesen 1800-os, függőlegesen 1200-os, a két
szem mozgatásával mintegy 45-500-kal kiterjeszthető a látóterünk minden irányban.
A térlátás egy fokkal trükkösebb. A retinán kétdimenziós kép alakul ki mind két szemben. A
közvetített képekből az agy csinál háromdimenziós, térbeli képet az agykérgi látóközpontban.
A térlátás a tájékozódást teszi lehetővé. A térlátásban a távolságészlelés és a mélységészlelés
alábbi elemei vesznek részt:
—a konvergencia,
—a retinális eltérés,
—az akkomodácio,
—a mozgási parallaxis,
—a perspektivikus hatás.
A feloldó képesség: A legkisebb látható legvékonyabb vonal. A legkisebb
megkülönböztethető két pont közötti távolság. Mértékegysége a látószög.
Ha 5 m távolságból 1 fokperc látószög alatt éles a kép, akkor a visus 5/5=1

E/16. Látáshoz csatlakozó motoros funkciok, reflexek

E reflexek eredete: retina, vestibuláris rendszer(egyensúly), cochleáris(hallás) és szomatikus
jelzések a colliculus superiorba (középagyban egy agyterület).
A folyamat: Tárgy képét fixáljuk. Követjük a mozgását, ez a mozgás lehet gyors, lassú,
kiegészülhet a szemhéj, nyak és fej mozgásával. Indul egy Vestibulo-ocularis reflexszel, erre
optokinetikus válasz érkezik. Kiváltódik a cornea reflex, ez a szemhéjat zárja. Pupilla-reflex
fény hatására aktiválódik (erős fénytől összehúzódik). Szem-kéz koordináció, ez
gyakorolható, pontosítható, bonyolult reflexek kellenek hozzá. Szem-láb koordináció a párja,
ugyanaz mint a kéz, csak lábbal.
E/17. „Amiket fontos tudni a látásról”
Ha a szem eg fejlődési rendellenesség miatt károsodik, vele károsodik a agy is, hiszen a rossz
szemet tanulja meg használni, így hiába javítják ki a szem problémáját. Az agykéreg akkor is
érzékeli a mozgás irányát, ha a receptorok erre érzéketlenek. A szemmozgások
összehangolását az irányszelektív sejtek végzik. A társadalom kis százalékában előfordul ezt
zavaró rendellenesség, ez későbbi olvasási problémákhoz vezet.
E/18. Egészséges újszülött és csecsemő látásának fejlődése
Újszülött: erős napfényre, lámpafényre elfordítja a fejét, hunyorog, sír, élénk elhárító
mozdulatokat tesz, követi szemével a mozgatott tárgyat, fényforrást, igyekszik
megkaparintani, érdeklik a fekete-fehér csíkok.
2 hónapos csecsemő az ember arca felé fordul és felveszi szemével a kapcsolatot
(szemkontaktust).
3-4 hónaposan nézegeti a kezét, a mozgó tárgyak után nyúl.
6-7 hónapos korban egy méteren belül tárgyakért egyre pontosabban nyúl, figyeli a mozgó,
guruló tárgyakat.
8-10 hónaposnak felkelti az érdeklődését a kép a könyvekben, észreveszi, és két ujjával
felcsippenti a morzsát.

E/19. Látószerv védelme

• α) Szemüreg A csontos szemüreg gyakorlatilag körbe zárja a szemgolyót megvédve az erős
•
•
• β) Szemöldök, szempillák Hulló por, egyéb darabos anyagok, lecsorgó izzadtság ellen
mechanikai behatásoktól..
••
• γ) Szemhéjak •
• δ) Könny
• Részben a könnymirigyekben kiválasztott anyagok,
• részben a felső szemhéj Meibom mirigyeiben kiválasztott lipoid
• anyagok
• és a kötőhártya mirigyeiben kiválasztott anyagok keveréke.
• A könnytermelés reflexes folyamat. A könny vegyhatása 7,2-7,4 PH között változik,
• szélső határai 7-8,5 PH.
• A könnyfilm 3 „fázisban”, rétegben borítja a szaruhártyát.
• Az első réteg a 0,02-0,5 μ vastag mucin, ami „kisimítja” a szaruhártya
• felszínét. A mucin glikoproteidet, glikolipidet, proteoglikánt, lizozimot
• tartalmaz.
• Következő a vizes réteg 6-7 μ vastag, ennek 98-99%-a víz, benne a Na+, a K+,
• A Mg++, a Cl⌐, a Fe++ kb. 1%-ot tesz ki. 0,2-0,6%-nyi fehérje tartalmát
• IgA, IgB, IgE, albumin, lysosim adja. Jelentős a glukóz tartalma. Kb
• 40 féle anyagot tartalmaz.
• A harmadik, a mintegy 0,15-0,2 μ vastag lipid réteg biztosítja, hogy ne
• párologjon el a könny és ne cseppenjen le pislogás közben. Legkívül
• poláros zsírsav észterekből áll, alatta pedig apoláros viasz
észterekből.
•
• Összefoglalva a könny funkcioit: sima szaruhártyát biztosít, véd a kiszáradástól,
immunglobilinjai védenek a ferőzéstől, anyagcserében, metabolitok szállításában vesz részt,
tisztít, ozmózist szabályoz. (Ha ozmózisa nagyobb lesz, a csarnokvizet „kiszívja”, károsítja a
védenek.
Kornea reflex, kötőhártya reflex és pupilla-szemhéj reflex révén biztosítják a szembe jutó
idegen anyagok és az erős fény elleni védelmet. „Könnyfilm”-ként borítja be a corneát és a
kötőhártya zsák felszínét.
••
••••••••
••
••
•
••
•
••
lencse és a cornea táplálást, csökkenti a szem belső nyomását.) Betegség esetén a könny
diagnosztikus célra használható.
A folyamatos könnyfilm megszakad, ha a szaruhártya felszíne sérült és akkor, ha 30- 35
secnál hosszabb ideig nem pislogunk.
Pislogáskor a vizes réteg emelkedik a szemhéjjal, majd az olajos réteg lecsúszik a kötőhártya
zsákba.
E/20. Kutatók gondolatai a látásról:
Egyelőre még elképzelésünk sincs arról, hogy az agyon belül a recehártyával rögzített tárgy
informácioinak feldolgozását mi teszi lehetővé és egyúttal tudatos látássá.
Semir Zeki: a látás és a megismerés nem két különálló folyamat, hanem kibogozhatatlanul
összefüggnek. Szín, forma, mozgás látását külön rendszerek végzik, az agy más-más területei
együtt dolgoznak, közreműködnek abban, amit egyetlen funkciónak vélünk.
Semir Zeki és Eric Heath (fizikus) a fejsérülések után észlelt „vaklátás” rejtélyét abban látja
megoldani, hogy a kiegyensúlyozott neuronkörök, a visszacsatoló idegpályák, az agyi
területek közötti párbeszédet fenntartó pályák nem működnek (jól).
A vaklátást az I. Világháború után észlelték fejsérülteken: Ők vakok voltak látóterük egy
részét tekintve, de felszólításra rámutattak a látótérbe helyezett tárgyra, holott állították, „nem
látták azt”. A jelek eljutnak az agyba, de nincs meg a látás tudata. A prozopagnosia az előbbi
fordítottja. E sérültek arcnak látják az arcot, de senkit, még saját tükörképüket sem ismerik
fel.
E/21. Ízlelés (ízérzés) élettana
A fő ízlelő szervünk a nyelv, de a lágy szájpad, a garat, a gégefedő, a mandulák felszíne is
tartalmaz ízlelő egységeket. Csak a nyelven találunk a négy íznek megfelelő érzékelési
területet. A csúcson az édes, a nyelvgyök előtt a keserű, a széli területeken a savanyú, a
nyelvhát elülső felületén a sós ízt érezzük. A többi – felsorolt – érzékelő felszínen nincsen
ilyen differenciálódás. A nyelven az ízlelő bimbók és a másodlagos érzékhámsejtek
biztosítják a differenciált érzékelést. Az ízek csak akkor érezhetők, ha oldott formában
kerülnek a bimbókra, ezt a funkciót a nyál tölti be. Az ingerületeket a nyelvhátról a VII. és a
IX. agyideg, a többi területről az V., a IX. és a X. érző receptorainak pályái, agytörzsön,
nyúltvelőn, majd, kereszteződés után a lemniscus pályán, tovább, a thalamuson keresztül
juttatják el az ízérző központba, a postcentralis tekervénybe.
E/22. Szaglás élettana
Az orrnyálkahártya kb. 5 cm2 nagyságú területén támasztósejtek közé ékelődött idegsejtek a
receptorok. E neuronnok szabad felszíne valamint rövid nyulványaik a külvilág felé
tekintenek, tengelyfonalaik pedig a bulbus olfactoriusban szinaptizálnak. A további pálya a
thalamus kihagyásával a limbikus rendszeren át a postcentralis tekervénybe vezet. A
receptorok kizárólag a nyálkahártya váladékában oldott (gáz-, gőznemű, aeroszol, kolloid
halmazállapotú) anyagok hatására — azok töménységétől függőn — hoznak létre
impulzusokat. Tartósan érvényesülő szagingerre az ingerküszöb idővel megnő és csökken a
szagérzet, majd megszűnik: Adaptálódunk a szaghoz. A szaglás elsődleges szerepe a riasztás
(bűzös, undorító szagok).
E/23. A hallószerv felépítése
Külsőfül: fülkagyló. Szerepe a hangok összegyűjtése, és hanghullámvezetés, hanghullámok
erősítése.
Dobhártya: feszes lemez, ami elválasztja a külső és középső fület. Továbbítja a rezgéseket a
hallócsontocskákra.
Középfül: itt találjuk a fülkürtöt, mely a nyomás kiegyenlítésre szolgál, illetve szellőzteti a
dobüreget. Ovális és kerek ablakot találjuk itt, valamint a hallócsontokat, (kalapács, üllő,
kengyel) és az ezekhez tartozó pici izmokat.
Belsőfül: ebben van a tornác, ami ovális ablakkal kapcsolódik a belső fülhöz. Ezen kívül még
az egyensúlyszervet, a csigát is itt találjuk. A csiga három félköre tartozik az egyensúlyhoz, a
hallórész háromszög alakú. Itt helyezkedik el a Corti-szerv, amiben a fedőlemez ráborul a
szőrsejtekre(ezek mozgása kelti majd a hallás ingerét) és a támastó sejtekre.
E/24. Alapfogalmak
Tonotópia: a csiga frekvenciát elemző tevékenységének alapelve.
Az emberi hallás frekvencia tartománya 20 Hz és 20000 Hz közötti, a 20 Hz érzékeléséhez
közel 80 dBel hangnyomás kell.
Hallásküszöb az a hangnyomás érték, amelyet 2000Hz frekvencia esetében az ép hallású
ember éppen meghall.
Hangerő=hangosság←▬rezgés amplitúdója=hanghullám keltette nyomásfokozódás.
Hangmagasság←▬rezgésszám, frekvencia.
Bel= log adott hang intenzitása/standard hang intenzitása==normális emberi fül
| hallásküszöbe
|
=0,000204 dyn/cm
E/25. Hangvezetés folyamata
A hanghullámok rezgését a levegő továbbítja. Ez eljut a dobhártyába, a dobhártya felerősíti a
rezgéseket, a kalapácsra továbbítódnak. Innen a hallócsontokra, tehát csontvezetés
(idetartozik még a koponyacsontok által közvetített rezgés is) történik az ovális ablakig. Az
ovális ablaktól folyadékvezetéssel a szőrsejtek segítségével eljut az ingerület a hallópályába,
onnan a hallókéregbe és végül a hallásközpontba.
E/26. Két füllel hallás:
A két füllel értelme a tájékozódásban keresendő. (térhallás) A két fülünk nem szimmetrikusan
helyezkedik el. Ez durva lesz, tarts ki: Belső fülben ganglion spirale bipolaris
neuronjai▬→szőrsejtekhez
↓
nucleus cochlearis dorsalis és n. c. ventralis
 ↓ ↓
nucleus olivalis superior
↓
lemniscus lateralis▬→colliculus
superior
↓
radiatio acustica←—belső térdestest
↓
primér hallókéreg Br41
a halántéklebenyben
mellette található a beszédértés központja,
a másodlagos hallókéreg (asszociációs mezők).
E/27. Egyensúlyszerv és működése
Az egyensúlyszervünket a félkörös ívjáratok (sacculus, utriculus) alkotja, amit a belsőfülben
találunk. A sacculus és az utriculus belsejében a macula, a félkörös ívjáratok ampullájában a
crista a másodlagos érzékelő szerv.
Ezek jellegzetes felépítése: támasztósejtek és érző sejtek, a sejteken merev stereociliak, érző
sejtek tövét idegrostok hálózzák körül, maculakhoz, cristakhoz futó 5 idegköteg képezi a fej
helyzetének észlelésére szolgáló szervet. A stereociliák kocsonyás anyagba ágyazottak, a
maculak kocsonyás anyaga statolith-eket tartalmaz. A zárt rendszert endolympha tölti ki, ami
a fej mozgásakor relative áramlik, az áramlás a cristat elhajlítja, az elhajlás a beágyazott
idegvégződések adekvát ingere. A test egyenes irányú mozgásakor a maculakban következik
be endolympha áramlás: vízszintes irányú mozgást felvevő receptorok és gravitációs
receptorok kerülnek ingerületbe.

F)KÉRDÉSCSOPORT
F/1. Légzés szabályozása
Három összehangolt funkciót kell átlássunk: ritmus, légzés serkentés, és légzés gátlása. A
ritmust a saját ingerképző csoport diktálja, rendszeresen, szabályosan keltenek ingereket,
melyek a belégző majd kilégző izmokat irányítják. A légzés serkentését végző központ
felülírja a a ritmust, és serkentőleg hat a belégző központra. A légzés gátlása központ van
legfelül a hierarchiában, gátolja a ritmust, és a belégző központot. A légzés aktív ingere a
CO2 koncentrációjának emelkedése a vérben, illetve annak savasodása, melyet
kemoreceptorok érzékelnek. Ennek hatására indul be az ingerület, az agy nyúltvelejében van a
kilégzés és belégzés központja. Ezt a központot a hídban lévő központ serkenti vagy gátolja.
A vér O2 koncentráció emelkedése másodlagosan befolyásolja a légzést. A légzést lehet
akaratlagosan is végezni, illetve a légzés üteme függ az egyén pszihés és fizikai állapotától.

A légzés kulcsingere a vér pH-jának savasodása (CO2 szénsavat képez-> savas kémhatás).
Ezt kemoreceptorok érzékelik, majd jelet küldenek az agy légzőközpontjába. Az agy küldi
vissza a választ, és utasítást ad a belégzésre. Mikor a vér oxigén szintje elér egy bizonyos
szintet, a belégzés folyamata gátlás alá kerül, megkezdődik a kilégzés. A vér savassága
(acidózisa) gyors, mély levegővételre serkenti a testet az alkalózis pedig ritkítja, és felületessé
teszi azt.
F/2. Légzést biztosító feltételek
Az egész szervrendszer összehangolt működése kell hozzá, tehát a mellkas izmai, hártyái,
csontjai, érrendszer és az agyi szabályozás is.
F/3. Légzés szervrendszerének alkotó elemei és funkcióik
Orrüreg, orrjáratok, melléküregek: Ezzel találkozik először a levegő. Csillós hám borítja a
belsejét, ami megszűri, megmelegíti és párásítja a levegőt.
Gége: Hangképzés szerve, izmai és hangszalagjai révén változatos hangadásra képes. A
gégefedő segít elválasztani a levegő és az étel útját. Három porcból kettő a szerkezetét adja
(pajzs és gyűrűporc) egy páros porc pedig a hangrést szabályozza (kannaporc). Vannak
álhangszalagok is, ezek a rendes hangszalagok fölött szűkítik a gégét. A hangszalag hámja
többrétegű el nem szarusodó laphám-> érzékeny
Szájüreg: Szintén nagy szerepe van a hangképzésben. Szájon történő légzéskor nem tökéletes
a levegő előkészítése.
Garat: hangképzés toldalék csöve. Innen nyílik a fülkürt, az Eustach kürt, ez a nyomás
kiegyenlítést végzi. Jellegzetessége még az orrmandula. Ha begyullad a garat, az szívás,
ugyanis átterjedhet a középfülbe, ahol károsíthatja a hallócsontokat, ami hallás károsodáshoz
vezet. A füldugulás tulajdonképpen a dobhártya azon képességének elvesztése, hogy rezegni
tud. A garatalsó részén sok nyirokszövetet találunk, ami egy mikrobiomot hoz létre.
Légcső, hörgők: Folytatódik a csillós hám. Szívás ha ide kerül valami, az idegen test mérete
és minősége határozza meg, hogy vegyi, vagy fizikai károsodást okoz.
Tüdőhólyagok: Gazdag érrendszere lehetővé teszi, hogy a parciális nyomáskülönbség
segítségével oxigén diffundáljon a vérbe.
F/4. Légzés szabályozása
Három összehangolt funkciót kell átlássunk: ritmus, légzés serkentés, és légzés gátlása. A
ritmust a saját ingerképző csoport diktálja, rendszeresen, szabályosan keltenek ingereket,
melyek a belégző majd kilégző izmokat irányítják. A légzés serkentését végző központ
felülírja a a ritmust, és serkentőleg hat a belégző központra. A légzés gátlása központ van
legfelül a hierarchiában, gátolja a ritmust, és a belégző központot. A légzés aktív ingere a
CO2 koncentrációjának emelkedése a vérben, illetve annak savasodása, melyet
kemoreceptorok érzékelnek. Ennek hatására indul be az ingerület, az agy nyúltvelejében van a
kilégzés és belégzés központja. Ezt a központot a hídban lévő központ serkenti vagy gátolja.
A vér O2 koncentráció emelkedése másodlagosan befolyásolja a légzést. A légzést lehet
akaratlagosan is végezni, illetve a légzés üteme függ az egyén pszihés és fizikai állapotától.
F/5. Fontos légzési adatok
*Térfogat %-os aránya
Belélegezett levegőben

Alveolusokban a maradék és a belélegzett levegő keveredése következtében

Tüdőverőérben, az alveolusok körül található hajszálerekben lévő vérben

F/6. Mucociliaris védelem
A mucociliaris védelem alatt a csillós hám védelmét értjük. Ilyet találunk a
légzőszervrendszerünk nagy részében. A csillók összehangolt söprögető mozgása váladékot,
idegen anyagot, kórokozót távolítja el. Mechanikus tisztító működésnek hívjuk. A
hajszálerekből fagociták és az immunrendszerből származó más sejtek jutnak ki, ezek az aktiv
védekezés fő tényezői, amit kiegészítenek a kapillárisokból származó immunglobulinok. A
felső légutakban a levegő melegítésére és párásítására is alkalmas.
F/7. Keringés szervrendszerének alkotó elemei
A keringés szervrendszerének tagja a szív, az érpálya, és a vér. A szív izmos szervünk,
melynek saját ingerületkeltő rendszere van. Idegi és hormonális hat rá. Az érpálya azon erek
összessége, amelyek behálózzák testünket. Megkülönböztetünk kapillárisokat (hajszálerek),
artériákat(verőerek) és vénákat (visszerek). Ezek anatómiai felépítésben különböznek
egymástól, hiszen eltérő bennük a vér nyomása, mennyisége, kissé összetétele is. A vér
folyékony kötőszövetünk, nagy része víz, benne rengeteg szerves és szervetlen anyag is
szállítódik a sejtjeink között.
F/8. Szív anatómiája
 A szív egy izmos keringtető szerv. Az embrióban
szívcsőnek hívják, ebből fejlődik majd a szív. A szív két kamrából és két pitvarból áll,
mindkettő jobb és bal félre osztható. Köztük a szívsövény húzódik, ez biztosítja az
átjárhatatlanságot. A kamrában vitorlás billentyűk, a pitvarból az aortába pedig zsebes
billentyűk biztosítják a vér megfelelő irányú áramlását . A jobb pitvar falában találjuk a
szinusz csomót, ez adja a kezdő ingert a szív saját ingerületkeltő rendszerének. A jel a
pitvarfalból a szívsövényben húzódó Tawara-száron fog lefutni, egészen a Purkinje sejtekig,
ahol a szívizmot összehúzódásra sarkallja.
F/9. Szív működését biztosító élettani tényezők
Saját ingerképző és ingervezető rendszere. A szívizomzatban az ingerület akadálytalan
haladásáért és az egyszerre történő izomkontrakcióért az izomsejtek közötti „gap junctin”-ok
a felelősek.
Ezen felül a szívműködését befolyásolja néhány faktor. Ilyen tényező a vérnyomás, ami az
érpályákon belül uralkodik. Fontos kiemelni még a vér pH értékét. Ezt a glomus aorticum, és
glomus caroticum nyomás, illetve pH receptorai tartanak megfigyelés alatt. A jelüket az agyi
keringés központba irányítva közvetetten szabályozzák a kémhatást, és a szívműködést is. A
harmadik tényező a vegetatív idegrendszer, ami az érzelmi és fizikai állapotunknak
megfelelően változtatja a szívműködést. Adrenalinhoz hasonló hatást is kifejt, tehát az érpálya
medrét is megváltoztatja. Az utolsó faktor maga a keringő vérmennyiség, hiszen kevesebb vér
kisebb vérnyomást eredményez, amire a válasz a növekvő szívritmus.
F/10. Szív működését befolyásoló hatások.
Saját ingerképző és ingervezető rendszere. A szívizomzatban az ingerület akadálytalan
haladásáért és az egyszerre történő izomkontrakcióért az izomsejtek közötti „gap junctin”-ok
a felelősek.
Ezen felül a szívműködését befolyásolja néhány faktor. Ilyen tényező a vérnyomás, ami az
érpályákon belül uralkodik. Fontos kiemelni még a vér pH értékét. Ezt a glomus aorticum, és
glomus caroticum nyomás, illetve pH receptorai tartanak megfigyelés alatt. A jelüket az agyi
keringés központba irányítva közvetetten szabályozzák a kémhatást, és a szívműködést is. A
harmadik tényező a vegetatív idegrendszer, ami az érzelmi és fizikai állapotunknak
megfelelően változtatja a szívműködést. Adrenalinhoz hasonló hatást is kifejt, tehát az érpálya
medrét is megváltoztatja. Az utolsó faktor maga a keringő vérmennyiség, hiszen kevesebb vér
kisebb vérnyomást eredményez, amire a válasz a növekvő szívritmus.
F/11. Érpálya felépítése
A szervezet érpályája 3 típusú érből áll, hajszálér, verőér, és visszér. Az erek az egész
testünket behálózzák. Az aorta kezdetén a véráramlás sebessége 120 cm/sec, ami az
érpályában haladva fokozatosan csökken, a kis artériákban 10-1 cm/sec-ra. A vér áramlása a
verőerek elágazódási helyein lassul az örvényképződés (turbulencia) miatt. A hajszálerekben
mindössze 0,02-0,05 cm/sec-mal halad tova a vér. A hajszálerekben a tovahaladást a
szövetekben uralkodó nyomás, a szövetek tónusa, a mozgás (izmok mozgása, belek mozgása,
légző mozgás, stb.) teszi lehetővé. A visszerekben az áramlás sebessége 1-5 cm/sec, a szívhez
közeledve gyorsul 10 cm/sec-ra. A visszerekben – az érfal felépítéséből fakadón – nincs az
érfalnak vért tovahajtó aktiv hatása. A környezetben uralkodó szöveti nyomás, tónus, az
izmok tónusa, mozgása hajtja tovább a vért. A medencéből, a hasüregből a tovahaladást
részben az állandó negativ mellüregi nyomás (kb. -5–10 víz-cm), részben a belégzéskor
fokozódó negatív mellüregi nyomás biztosítja. A végtagok visszereiben billentyűk
akadályozzák a vér visszaáramlását. Az érrendszer egyidejűleg zárt és nyitott. Zártságát az
erek fala adja meg, ugyanakkor az érfal endotél rétege biztosítja a nyitottságot. A
nyitottságnak az egyik alkotó eleme – mint minden sejt – az endotél sejtek is képesek az aktiv
és passziv transzportra. A másik elem a sejtek alakváltoztatása, ami biztosítja a hajszálerek
falában rések létrejöttét és azon át falósejtek, immun-globulinok, komplementek, egyéb
szöveti aktiváló anyagok kilépését.
F/12. „Szélkazán hatás”
A vér továbbítása a verőerekben a „szélkazán” elv alapján történik. A kamrákból kiáramló
löket térfogat (kb. 70-80 ml) az aortát és a tüdő verőeret kitágítja, a vér a záródó félhold alakú
billentyűk miatt nem áramolhat vissza, hanem tovább halad az erekben. A vér-„bólus” mögött
az ér összehúzódik, a bólus maga előtt tágítja az eret, ez a hullám végigvonul a hajszálerekig.
F/13.A vér áramlási sebessége a különböző érpályákban
Az aorta kezdetén a véráramlás sebessége 120 cm/sec, ami az érpályában haladva fokozatosan
csökken, a kis artériákban 10-1 cm/sec-ra. A vér áramlása a verőerek elágazódási helyein
lassul az örvényképződés (turbulencia) miatt. A hajszálerekben mindössze 0,02-0,05
cm/secmal halad tova a vér. A hajszálerekben a tovahaladást a szövetekben uralkodó nyomás,
a
szövetek tónusa, a mozgás (izmok mozgása, belek mozgása, légző mozgás, stb.) teszi
lehetővé. A visszerekben az áramlás sebessége 1-5 cm/sec, a szívhez közeledve gyorsul 10
cm/sec-ra. A visszerekben – az érfal felépítéséből fakadón – nincs az érfalnak vért tovahajtó
aktiv hatása. A környezetben uralkodó szöveti nyomás, tónus, az izmok tónusa, mozgása
hajtja tovább a vért. A medencéből, a hasüregből a tovahaladást részben az állandó negativ
mellüregi nyomás (kb. -5–10 víz-cm), részben a belégzéskor fokozódó negatív mellüregi
nyomás biztosítja. A végtagok visszereiben billentyűk akadályozzák a vér visszaáramlását.

F/14. A vér visszaáramlását a szívbe a vena cava inferior területéről mik biztosítják?
A hasüregi szervekből májkapuba futó visszér (vena portae) gyűjtő és elosztó pályáit jellemzi
a kettős hajszálér rendszer. A bélhuzam, a lép hajszálereiből a vér a visszerekbe jut, majd a
májba vezető nagy befogadó képességű kapu visszérbe. A májban újból hajszálérhálózat
alakul ki, ún. „máj szinuszok”, ezek vérében „fürödnek” a májsejtgerendák. A sinusok vére a
máj visszereiben gyűlik össze és jut az alsó gyűjtő visszéren (vena cava inferior) a szív jobb
pitvarába. A szinuszok és a májsejtek akadálytalan érintkezése a máj működésének
alapfeltétele.
F/15. Ismertesse az ember érrendszerének sajátos elemeit. )Portális keringés, kettős keringésű
szervek, ívek, körívek, söntök, recék.)
Portális keringés: A hasüregi szervekből a májkapuba visszafutó érnek gyűjtő és elosztó
érpályáit jellemzi a kettős hajszálér rendszer. A belekből és lépből összegyűlő vér a májba jut,
ahonnan folytatja útját a hajszálereken keresztül, máj szinuszokat létrehozva. A sinusok vére a
máj visszereiben gyűlik össze, és jut vissza a jobb pitvarba.
Kettős keringésű szervek: működésük és fenntartásuk másik érhálózaton valósul meg. A máj a
fentebb ismertetett portális rendszer mellett a főverőér hasi elosztó ágából (tripus Halleri)
eredő máj artéria révén kapja a friss vért, ami a rendkívül nagy anyagcsere működését teszi
lehetővé. Ez a vér a máj visszereken kerül a jobb szívfélbe. A két rendszer percenként közel
1,4 l vért biztosít a májnak a perctérfogatból. A tüdő szövetének fenntartásához a vérellátást a
bronchiális artériák viszik a főverőérből. A folyamatos külső gézcseréhez a tüdő verőéren
(arteria pulmonalis) jut el a vér a tüdőhólyagokat (alveolusokat) körülvevő hajszálerekhez.
Mindkét kapilláris rendszerből a tüdő visszerek szállítják a vért a bal pitvarba.
Verőeres ívek, körívek: Agyunkban, végtagjainkban a v erőeres ívek a jobb vérellátást
szolgálják. Az agyalapon a két agyat ellátó páros verőér között kialakult artériás gyűrű —
Willis-kör — jelentősége akkor áll fenn, amikor a négy verőérből valamelyik nem biztosít
megfelelő vérmennyiséget. Felső végtagunkon a tenyérben a két alkari verőér (arteria radialis
és arteria ulnaris) között felületes és mély tenyéri ív található. Az ujjakhoz ezekből az ívekből
futnak a tenyéri felszín és a kézháti felszín alatt kis verőerek. Az alsó végtagunkon másként
alakultak ki az ívek a tibialis és fibularis verőerek között. Egyik a lábháti ív, másik a talpi ív,
ezekből erednek az ujjakat ellátó végartériák. Az ívekből kiinduló végartériák kezdetén az
izomzat gyűrűszerűen megvastagodott, ha a gyűrű záródik, a véráram nem jut el az ujjakhoz.
Söntök: A kisebb kaliberű verőerek — arteriolák — és kísérő visszerek közötti közvetlen
kapcsolatok. A hajszálerekbe nem jut vér. A vér elterelését a egetativ idegrendszer
szabályozza. A sönt után közvetlenül az arteriola falában simaizom gyűrű zárja el a vér
tovahaladását.
Recék: Térd, könyök, kézhát bőrében található finom érhálózatok (rete genu, rete cubiti, rete
carpalis dorsalis) biztosítják a feszülő testrész vérellátását, mert oda komoly verőér nem jut el.
F/16. A vért alkotó elemek
A vér folyékony kötőszövet. Benne több alkotóelemet is találunk. A legnagyobb
mennyiségben vörösvértestek fedezhetők föl, szerepük az oxigén szállítás, 120 napig élnek, a
lépben bontódnak le, aminosavaikra a máj szedi szét őket, vas ion közepük újra
felhasználható.
Fehérvérsejtek: A csontvelőben granulociták, szöveti makrofágok képződnek.
Nyirokszervekben limfociták, ezek lehetnek T és B limfociták. ( a T limfociták ölő, gátló, és
segítő lehet, a B limfocita megjelöli és megjegyzi az idegen sejtet.). A neutrofil granulociták
falósejtek, az eozinofilek allergiás reakciók során szaporodnak meg, a bazofilok működése az
immunfolyamatokban és allergiás reakciókban jelentős (hisztamin felszabadítás).
Trombociták: (vérlemezkék) Főleg véralvadásban van szerepe, érfalhoz tapadva rögöt alkot,
ami megállítja a vérzést.
F/17. A vér alakos elemei
A vér folyékony kötőszövet. Benne több alkotóelemet is találunk. A legnagyobb
mennyiségben vörösvértestek fedezhetők föl, szerepük az oxigén szállítás, 120 napig élnek, a
lépben bontódnak le, aminosavaikra a máj szedi szét őket, vas ion közepük újra
felhasználható.
Fehérvérsejtek: A csontvelőben granulociták, szöveti makrofágok képződnek.
Nyirokszervekben limfociták, ezek lehetnek T és B limfociták. ( a T limfociták ölő, gátló, és
segítő lehet, a B limfocita megjelöli és megjegyzi az idegen sejtet.). A neutrofil granulociták
falósejtek, az eozinofilek allergiás reakciók során szaporodnak meg, a bazofilok működése az
immunfolyamatokban és allergiás reakciókban jelentős (hisztamin felszabadítás).
Trombociták: (vérlemezkék) Főleg véralvadásban van szerepe, érfalhoz tapadva rögöt alkot,
ami megállítja a vérzést.
F/18. A beszéd szervrendszere”
A beszédszervrendszere mindjárt az orrnál kezdődik. Ugyanis, ha a lágyszájpad nem záródik
rendesen beszéd közben, az orrüreg hangképzés toldalékcsöveként működik, ebből jön az
orrhangú beszéd.
A garat a hangképzés toldalék csöve. A nyálkahártjája egészen a hangszalagokig lenyúlik.
A szájüreg szintén a hangképzés toldalék csöve. A szájüregben elhelyezkedő nyelv és fogak
fontos részei az artikulációnak.
A gége maga a hangképzés szerve, változatos működésű. Porcos váza van, ebben izmokat, és
hangszalagokat találunk. A beidegzése a X. agyideghez vezethető vissza. Ami az izmokat
illeti, a két kannaporcot a pajzsporc belső felszínével összekötő két musculus
thyreoarytenoideus,(pici izom, nem segít a magyar neve), a hangszalag feszességét változtatja
azonos hosszúsága mellett („musculus vocalis”). A musculus interarytenoidus a(felső gyűrű
kannaporci izom) kannaporcok hátsó feszínét köti össze részben ferdén, részben harántul futó
rostokkal, így a hangrés hátsó része záródik. A musculus aryepiglotticus(hátulsó fülizom)
páros izom a kannaporc széléről a gégefőhöz húzódik, a hangrés hátsó részét tágítja.
Álhangszalagok a hangszalagok felett szűkítik a gégét. Hangszalagok hámborítása többrétegű,
el nem szarusodó laphám, ami minden ártó behatástól (baktérium virion, füst, por, stb)
károsodik —→gégegyulladás, gégerák.
F/19. A táplálkozás szervrendszerének alkotó elemei
F/20. A táplálkozás „mozzanatai”

A táplálkozás mozzanatai: indulás,

táplálék testbe juttatása, annak megragadása: első akaratlagos mozzanat, rágóizmok, fogak,
nyelv, fejtartás, felsővégtag szem-kéz koordinációjának tökéletes összhangja.
étel előkészítése: vegetatív és akaratunktól függő folyamat. Rágás, táplálék összekeverése,
falat kialakítása, izmaink, nyelvünk munkája, nyálkiválasztás.
a nyelv funkciói: ízlelés, keverés, falatképzés, nyelés, beszéd.
nyelés: két szakasza van, akarattól függő, és akarattól független. A kialakított falatot a nyelv
hátra tolja, közben a lágy szájpad zárja a garatot az orrüreg felé. A garathoz ért falat
reflexesen megindítja a garatfűző izmok összehúzódását, ezáltal a falat átjut a nyelőcsőbe. A
nyelőcsőben a tovahaladást a perisztaltika biztosítja. A rekesz nem akadályozza a falat
tovahaladását a nyelőcső legalsó szakaszába, ahonnan az étel a gyomorba jut.
gyomor: megkezdődik az emésztés
máj: kettős keringésű szerv, az emésztett tápanyagok feldolgozását biztosítja.
hasnyálmirigy: kettős elválasztású mirigy, folytatja az emésztést, inzulint termel. Közös
vezetéke van az epével.
vékonybél: három szakasz, emésztés (patkóbél), felszívás (éhbél), bélsár továbbítás (csípőbél)
a kémhatás enyhén lúgos, pH=8
vastagbél, végbél: víz visszaszívás, székletképzés
F/21. A táplálkozás folyamatának „indítása”
A táplálkozás folyamatának „indítása” hátterében ott találjuk az éhségérzetet, a vérben a
vércukor szint csökkenését, a „gondolat”-ot, a „kívánság”-ot („Jó lenne egy szelet lekváros
kenyér”.), az evéssel összefüggő jó emlékeket, az ételek vonzó illatait, az étkezéssel
összefüggő cselekedetek felelevenítését – előkészületet, főzést, sütést, stb.
F/22. Szájüregben végbemenő akaratlagos és akaratunktól független folyamatok
Szájüregben a három páros nagy nyálmirigy és a számtalan mirigysejt által kiválasztott
nyálban mucin, fehérvérsejtek, lizozimok, α-glubulinok, α-amiláz és glikoprotein jut az
emésztő rendszerbe.
A nyálelválasztás idegi szabályozásáért a szimpatikus (β2 receeptorok révén) és a
paraszimpatikus rendszer (acetilkolin receptorokkal) a felelős. Az előbbi a fehérjetartalom
gyarapítására hat, az utóbbi a folyadék mennyiségének növelésében jelentkezik. A táplálkozás
mozzanataival összefüggve az ízérző, a szagérző és a mechanoreceptorok (←—rágás, nyelv
mozgása) indítják el a feltétlen reflexeket. Az efferens pályák a nyúltagyból a VII. és a IX.
agyidegben futnak.
A feltételes reflexeket a „gondolat” kapcsolja be (←—finom étel jui az
eszébe). A hányinger is nyálelválasztással jár. Ugyanazokon az efferens pályákon mennek az
ingerek, mint a feltétlen reflex esetében. A nyál hipozmotukus váladék, több „feladatot lát el”.
A feltételes reflex által kiválasztott nyál naponta kb. 800-1000 ml. Fő funkcioja száj nedvesen
tartása.