Humánbiológia Tételsor

Humánbiológia tételsor
1.
1/1. Az élő szervezet alapegysége
Az emberi szervezet alapegysége a sejt. A sejtműködés nagyon összetett folyamat, célja a sejt
saját anyagainak elkészítése, illetve szaporodás. A sejt organellumokat (pl mitokondrium,
Golgi-készülék, endoplazmatikus membrán) tartalmaz, melyek ellátják ezen folyamatokat.
Nagyon fontos a membrán rendszere. A sejtet körülvevő membrán elhatárol, és kapcsolatot
tart. Ezen keresztül aktív( kell hozzá energia) és passzív( nem kell hozzá energia) transzport
(szállító) folyamatok zajlanak a sejtplazma és sejtközötti állomány közt. A szabályozást is
lehetővé teszi, hormonok befogadásával. A sejt alakját is a membrán határozza meg, ez fontos
lehet fagocitózis (bekebelezés), membrán fúzió, vagy akár mozgás közben is (amőboid
mozgás, hímivarsejtek mozgása).
A passzív transzporthoz nem kell energiát felhasználjon a sejt. Vannak befolyásoló tényezők,
pl töménység, fizikai és vegyi tulajdonságok, méretek. Passzív transzport típus az ozmózis, (a
hígabb oldat mindig „fel akarja hígítani” a töményebb oldatot, azaz kisebb koncentrációból
megy a nagyobb felé), a diffúzió és facilitált diffúzió (előbbi pl mikor az erek falán
átdiffundál az O2, utóbbi, mikor a membránfehérjéhez kapcsolódva jut át az adott molekula, pl
glükóz), átoldódás ( a membránfehérjék létrehoznak egy „vizes kaput” ahol átoldódhatnak
vízoldékony kicsi molekulák).
Az aktív transzport már igényel ATP-t, azaz energiát. Ezt a transzportot már nem
befolyásolják azok a tényezők, amik a passzív transzportot, és az ozmózissal ellentétes
irányban, (tehát ellentétesen ahhoz képest ami a koncentrációból következik). Aktív
transzport típus a membrán lefűződés, az endocitózis két formája, a pinocitózis, és fagocitózis
(előbbi folyékony, finom anyagok, utóbbi szilárd és testidegen anyagok bekebelezése),
hordozó molekulák segítségével (Na-K pumpa, speckó fehérje megfogja a nagy méretű
molekulákat, és átviszi a membrán másik oldalára).
1/2. Velőshüvely (myelinhüvely) mely sejtekből alakul ki, mik a funkciói?
A myelinhüvely az axont borítja, vannak rajta kis befűződések, melyeken ugrálva haladhat az
ingerület. (?)
1/3. Idegrendszer működését biztosító elemek
Idegsejtek és gliasejtek. Ha a gliasejtek nem működnek megfelelően , az az idegsejtek zavarát
okozza.
1/4. Határozza meg a „Neuroendokrin/neurohormonális rendszert.
Olyan rendszer, mely mirigyek visszacsatoláson alapuló rendszere, egymásra hatnak, az agy
hipotalamusza szabályozza, idegi és neuropeptid hatásra biológiailag aktív anyagot (hormont)
juttat a vérbe. Neuroendokrin rendszerbe soroljuk a mellékvese velőt és kérget, hipotalamuszt,
tobozmirigyet, nemi szerveket, pajzsmirigyet, egyszóval mindent, ami hormont termel.
1/5. Fejtse ki, mit jelent a „szervrendszerünk a bőr” meghatározás.
A bőr a legnagyobb érzékszervünk, egész testünket borítja, testtájanként változik a
vastagsága, és járulékos alkotó elemei. Három fő részre bontható, hám, irha, bőralja. A hám
elsődleges szerepe az elhatárolás, szorosan álló sejtek jellemzik, benne pigmenteket, fájdalom
érzékelő receptorokat találunk. Nyomásra megvastagszik, pl a sarkunkon, vagy a
tenyerünkön. Folyamatosan cserélődik. Az irhában sokkal több receptort találunk,
hőreceptorokat, érző receptorokat, szőrtüszőket, és az azokat megfeszítő simaizmokat,
verejtékmirigyeket, rostos állományról beszélünk, gazdag erekben, idegekben, kollagénben. A
bőralja a legalsó réteg, ebben már a mechanikai és hővédelmet is végző zsírszövetet találunk,
itt is előfordulhatnak szőrtüszők és idegek.
1/6. A légzés szabályozása
Három összehangolt funkciót kell átlássunk: ritmus, légzés serkentés, és légzés gátlása. A
ritmust a saját ingerképző csoport diktálja, rendszeresen, szabályosan keltenek ingereket,
melyek a belégző majd kilégző izmokat irányítják. A légzés serkentését végző központ
felülírja a a ritmust, és serkentőleg hat a belégző központra. A légzés gátlása központ van
legfelül a hierarchiában, gátolja a ritmust, és a belégző központot. A légzés aktív ingere a CO2
koncentrációjának emelkedése a vérben, illetve annak savasodása, melyet kemoreceptorok
érzékelnek. Ennek hatására indul be az ingerület, az agy nyúltvelejében van a kilégzés és
belégzés központja. Ezt a központot a hídban lévő központ serkenti vagy gátolja. A vér O2
koncentráció emelkedése másodlagosan befolyásolja a légzést. A légzést lehet akaratlagosan
is végezni, illetve a légzés üteme függ az egyén pszihés és fizikai állapotától.
2.
2/1. Sejt ismérveivel nem rendelkező mikroorganizmusok
Léteznek nem sejtes felépítésű szervezetek is, ezek a virionok és baktériumok. A virionoknak
nincsnek életműködéseik, nem tudnak szaporodni, osztódni, és nem is életképesek gazdasejt
nélkül. Gyakorlatilag sejt paraziták. Összesen egy fehérjeburokból és egy örökítőanyagból
állnak. Ez az örökítőanyag lehet DNS (dezoxiribonukleinsav) vagy RNS (ribonukleinsav). Ha
talál egy befogadásra képes gazdasejtet, betör a sejt belsejébe, bejuttatja az örökítőanyagát, és
átprogramozza a sejtet. A sejt megbolondul, és elkezdi a virion „alkatrészeit” gyártani,
ahonnan majd kiszabadulva megölik a gazdasejtet, majd az újonnan létrehozott virion-
alkatrészekkel újabb virionokat hoznak étre.
A baktériumok sem kevésbé szadisták, ők is tudnak veszélyesek lenni. Rendszertanilag
egysejtű növényekhez sorolhatók, nincs magjuk, bennük is van örökítőanyag. Két típusra
oszthatók, apatogén és patogén baktériumokat. A patogének egy része behatol a sejtbe vagy
szövetbe, itt problémát okoz, pl szövetelhalást vagy gyulladást. Egy másik részük toxinokat
termel. Ha endotoxint termelő (endo=belső) bacink van, az helyileg okoz betegséget
elváltozást. Az exotoxinokat (exo, exit=külső) baktériumok kiválasztják, és vérárammal,
nyirokkal az egész szervezetre hatást gyakorolnak.
2/2. Transzmitter anyagok. Részletesen ismertessen öt transzmittert és hatásaikat.
A transzmitterek kémiai anyagok, az ingerület átvitelért felelősek az idegrendszerben.
Lehetnek gátlók és serkentők. Ilyen anyagok az acetilkolin, glutaminsav, noradrenalin,
adrenalin, glicin.
Acetilkolin: nikotinos receptorCa2+ ion koncentrciót növel (a kalcium nagyon sok mindenhez
kell, pl izomösszehúzódás, véralvadás)
Glutaminsav:
Noradrenalin:
Adrenalin:
Glicin:
2/3. Inger, ingerület
Az inger olyan behatás, ami megváltoztatja a membrán potenciált. Erre a változásra adott
válasz az ingerület, ezt anyagcsere változások kísérik. Ahhoz hogy a szervezetben változást
idézzen elő, el kell érnie a minimális ingererősséget, tehát ez az ingerküszöb. Ha ez
megtörténik, megnyílnak a Na+ ion csatornák, és elindulhat a depolarizáció. Létezik adekvát
(neki megfelelő, pl fülnek a hang) és nem adekvát inger is (túl erős inger, pl megütöd a
szemed és csillagokat látsz)
2/4. Hypothalamo-hypophysealis rendszer (HHP) felépítése és működése
Közvetíti a külső és belső környezet jelzéseit

a növekedés,
az anyagcsere,
a szaporodás folyamatait szabályozó rendszerekhez.
2/5. A bőr rétegei

A hám elsődleges szerepe az elhatárolás, szorosan álló sejtek jellemzik, benne pigmenteket,
fájdalom érzékelő receptorokat találunk. Nyomásra megvastagszik, pl a sarkunkon, vagy a
itt is előfordulhatnak szőrtüszők és idegek. /igen, ezt már olvastad egyszer/
2/6. Légzést biztosító feltételek
Az egész szervrendszer összehangolt működése kell hozzá, tehát a mellkas izmai, hártyái,
csontjai, érrendszer és az agyi szabályozás is.
3
3/1. Sorolja fel a sejtműködéseket és röviden ismertess azokat.
3/2. Izomorsó felépítése, neuromuscularis junctio
3/3. Ingerfelvevőket ismertesse.
3/4. Releasing hormonok (faktorok) szintézise és hatásaik
A releasing hormonok a hypothalamus kissejtes magjaiban szintetizálódnak
(szintetizáció=készítés), innen az agyalapi mirigy elülső lebenyébe kerülnek. Hatásaik
nagyon szerteágazóak, stimulálják a hormonszintézist és felszabadítást, ezen elkészítendő
hormonok számát és elkészítésük ütemét, és a hormonok termelésének cirkadián (körkörös)
ritmusát. A releasing inhibitor faktor funkciói még nem teljesen tisztázottak, de a hormonok
szintézisében játszanak szerepet. Példa ilyen faktorra a dopamin, TRH és CRH. /van több is,
ezeket a legkönnyebb megjegyezni :D/
3/5. A bőr járulékos képletei
A bőrünkben találunk járulékos képleteket, ami ahogy a neve is mutatja, nincs mindenhol.
Ilyen képlet a verejtékmirigy. Ebből 3-4 millió van, szabálytalan elrendeződésben. A váladéka
a verejték, amivel só, azaz Na+, Cl- ionok távoznak, víz (test hűtése), tejsav ( bőr savasságát
eredményezi), lizozim, ami a Gram+ baktériumok lízisét végzi, illetve a vesének segít
kiválasztást végezni annak súlyos károsodása esetén, urea eltávozásával.
Illatmirigyek is megtalálhatók, ezekben szerves anyag is van, női hormonok szabályozzák
működésüket, bomlásukkal kellemetlen szagok szabadulnak föl. Megtalálhatók a férfi és női
nemi szerven, hónaljban, emlőbimbó és végbélnyílás körül.
Meg kell említsük a faggyúmirigyeket is. Ezek váladékát zsírsavak, koleszterin és viasz adja.
Működését férfi nemi hormonok szabályozzák, célja a bőr puhítása és védelme. Jellemzően
szőrtüsző mellett találhatók, de vannak szőrtüszőtől független mirigyek is, ezek a szabad
faggyú mirigyek. Ilyen faggyú mirigyeket találunk a szemhéj szélén, külső hallójáratban,
nemi szervek körül.
További képlet az emlő, ami egy zsírpárna, és emlőmirigyek alkotják. Feladata a tejtermelés,
és ciklusosan hormonok hatására változik.
A szőr mennyiségét szintén hormonok szabályozzák, továbbá genetika. Genetikai kódolásnak
tudhatjuk be a színét is, ahogy a hajszínünket, ami felépítésben nagyon hasonlít a szőrhöz.
A képletek közé kell soroljuk még a körömlemezt, ami egy élettelen szarulemez. Módosult
irharéteghez rögzül.
3/6. Ismertesse a légzés szervrendszerét.
A légzés szervrendszere egy sok és változatos szövet típusból álló egység, melyben
összehangolt működésre van szükség. Nézzük sorba, mellkas. A bordák laposcsontok, ezek a
csigolyákhoz rögzülnek. Ízesüléseik porcosak, így le tudják követni a légzőmozgásokat. A
légzést izmoknak is segíteni kell, hiszen a belégzés aktív szakasz. Ilyen a rekeszizom, és a
bordaközi izmok. Segédizmok a mellizmok, fűrészizmok, és a fejbiccentő izmok. A tüdőben
találunk főhörgőket, hörgőcskéket és léghólyagocskákat is. Ezek az alsó légutak. A
felsőlégutakhoz tartozik a légcső, garat, gége, száj és orrüreg. A felületeket hámok borítják,
melyeknek többek közt az érzékelés, szűrés és hőmérséklet egyeztetés a feladata.
4
4/1. Sejtmembrán (unit membran) funkciói
4/2. A glia-szövet alkotó elemei és működéseik
4/3. Kivitelezők, végrehajtók
4/4. Ismertesse az agyalapi mirigyet (hypophysist).
Az agyalapi mirigy a hipotalamusz alatt helyezkedik el. Két lebenyből áll, az elülső
lebenyében nagyon sok hormon képződik, pl. FSH, PRL, LH, TSH, ACTH. A hátsó
lebenyben inkább csak raktározódnak, pl. az oxitocin és vazopresszin.
4/5. A bőr funkciói
A bőr a legnagyobb érzékszervünk, kapcsolatot tart és elhatárol egyszerre. Szerepei közé
tartozik a védelem, mechanikai( zsírpárnák, a három réteg együttese), fény és „átázás” ellen,
hőszigetel és a kórokozók bejutását is akadályozza. Ezenfelül kiválasztanak (verejtékmirigy,
faggyúmirigy, illatmirigy, emlő) valamint a folyadék és só háztartást is szabályozzák
(verejtékmirigy), illetve a hőháztartásban is jelentős szerepe van. (izzadással hőt vesztünk,
zsírréteg erek, szőrök által szigetelő légréteg, -> ezek hőmegőrzést segítik elő). D-vitamin
szintézist is idesorolhatjuk. Meguntam a rizsázást, a többi annyira nem lényeges, szóval csak
bemásolom xd
Felszívódás alkohol, mérgek, nikotin (zsíroldékony anyagok)
Azonosítás←—bőrlécek, bőrszín, bőrredők, szőrzet, haj
Érzelmek, hangulat, erőfeszítés kifejezése: pirulás, sápadás, izzadás révén
Életkorra utalás←—ráncosodás, őszülés
Kórfolyamatokra utalás ←—arcszín, izzadás, bőrelváltozások, gennyedések
Raktározás—→zsír, vér, víz, bilirubin, arzén, D2 vit., stb.
Vérkeringés hajszálérhálózat vérraktárként működik.
Gázcsere a felhám oxigén igénye nagyobb, mint az irháéé, közvetlen felvétel van.
4/6.A légzés szabályozása
Három összehangolt funkciót kell átlássunk: ritmus, légzés serkentés, és légzés gátlása. A
ritmust a saját ingerképző csoport diktálja, rendszeresen, szabályosan keltenek ingereket,
melyek a belégző majd kilégző izmokat irányítják. A légzés serkentését végző központ
felülírja a a ritmust, és serkentőleg hat a belégző központra. A légzés gátlása központ van
legfelül a hierarchiában, gátolja a ritmust, és a belégző központot. A légzés aktív ingere a
CO2 koncentrációjának emelkedése a vérben, illetve annak savasodása, melyet
kemoreceptorok érzékelnek. Ennek hatására indul be az ingerület, az agy nyúltvelejében van a
kilégzés és belégzés központja. Ezt a központot a hídban lévő központ serkenti vagy gátolja.
A vér O2 koncentráció emelkedése másodlagosan befolyásolja a légzést. A légzést lehet
akaratlagosan is végezni, illetve a légzés üteme függ az egyén pszihés és fizikai állapotától.
5
5/1. Mitochondriumok felépítése, funkcióik
5/2. A központi idegrendszer anatómiája, felépítése
5/3. Ingerület átvitele (gap junction, synapsis működése)
5/4. Adenohypophysis hormonjai
ACTH: (adrenokortokotrop hormon) 39 aminosavból álló peptid, a releasing hormon hatására
preproopiomelanokortinból hasad. Mellékvesekéreg működését fokozza, kortizol szintet
gyorsan emeli.
TTH és TSH: (tireotrop hormon és tireostimiláló hormon) egy alfa és egy béta egységből áll,
glikoprotein. Szabályozza a pajzsmirigy hormontermelését, fokozza a jódfelvételt, és
beépítést. A pajzsmirigy állományát is ez tartja fönn.
FSH: (follikulus stimuláló hormon) szintén alfa és béta egység alkotja, ez is glikoprotein.
Mindkét nem számára fontos, a nemi szervek kifejlődésére és működésére hat, segíti a nemi
hormonok termelődését. A szervezet növekedésében és fejlődésében is részt vesz.
Petefészekben ösztrogén termelést segíti, a sárgatestben a progeszteronét. Herékben
tesztoszteron képzést, Sertoli sejtekben spermium képzés alapfeltételeit teremti meg.
LH: (luterinizáló hormon) alfa+béta szerkezet, glikoproteid. Férfiakban FSHval tesztoszteron
termelést aktivál. Nőknél a tüszőrepedésnél van szerpe, elengedhetetlen a sárgatest
működéséhez. Nemi izgalom fokozza a termelését.
PRL: (prolaktin) 198 aminosavból álló fehérje szerkezetű hormon. Termelését dopamin
gátolja, TSH serkenti. Receptorai a test több helyén is megtalálhatóak, pl. dülmirigy
(prosztata) mell, méh fala. Tejelválasztáshoz van köze, felkészíti az emlő mirigyeit a
működésre, progeszteron szintézist biztosít, és a magzat agy és tüdő fejlődését is támogatja.
Fontos, biztosítja hogy az anya immunrendszere elviselje a magzatot, de szülés után is
fönntartja a tejtermelést. Férfiakban tesztoszteron képzésre van hatással, illetve a
spermiumokra.
HGH: (növekedési hormon) 191 aminosavból álló egyszerű fehérje. Önálló hatású.
Csontvégek növekedési szakaszaira hat, de az egész testben kifejti hatását a fehérje szintézis
és csontbeépítésben. Fokozza a zsigerek és izmok növekedését
5/5. Új felfedezés a bőrön át történő kiválasztással kapcsolatban (feromonok)

Bettina Pause kísérletet végzett olyan személyek verejtékével, akik államvizsgáztak és
sportoltak. A szagmintákat tesztelő önkéntes alanyok agyát fMRI-vel vizsgálta. A kísérleti
alanyok tudatosan nem tettek különbségek a kétféle izzadság minta szaga között, de a vizsga
közben keletkezet verejtéket szagolva agyuk olyan régiói is aktiválódtak, amelyek érzelmi
jelek feldolgozását végzik, és az empátiát alakítják ki. „A szorongás és a félelem olyan
vegyületek kibocsátását váltja ki, amelyek elkerülik a tudatos figyelmet és automatikusan
kiváltják a másik emberben, aki beszívja, ugyanazokat az érzelmeket. Az érzelmek gyors
terjedését biztosító mechanizmus hasznos az evolúció során, mert lehetővé teszi, hogy a
csoport tagjai elmeneküljenek a veszély elől.”
5/6. Légzés szervrendszerének alkotó elemei és funkcióik
Orrüreg, orrjáratok, melléküregek: Ezzel találkozik először a levegő. Csillós hám borítja a
belsejét, ami megszűri, megmelegíti és párásítja a levegőt.
Gége: Hangképzés szerve, izmai és hangszalagjai révén változatos hangadásra képes. A
gégefedő segít elválasztani a levegő és az étel útját. Három porcból kettő a szerkezetét adja
(pajzs és gyűrűporc) egy páros porc pedig a hangrést szabályozza (kannaporc). Vannak
álhangszalagok is, ezek a rendes hangszalagok fölött szűkítik a gégét. A hangszalag hámja
többrétegű el nem szarusodó laphám-> érzékeny
Szájüreg: Szintén nagy szerepe van a hangképzésben. Szájon történő légzéskor nem tökéletes
a levegő előkészítése.
Garat: hangképzés toldalék csöve. Innen nyílik a fülkürt, az Eustach kürt, ez a nyomás
kiegyenlítést végzi. Jellegzetessége még az orrmandula. Ha begyullad a garat, az szívás,
ugyanis átterjedhet a középfülbe, ahol károsíthatja a hallócsontokat, ami hallás károsodáshoz
vezet. A füldugulás tulajdonképpen a dobhártya azon képességének elvesztése, hogy rezegni
tud. A garatalsó részén sok nyirokszövetet találunk, ami egy mikrobiomot hoz létre.
Légcső, hörgők: Folytatódik a csillós hám. Szívás ha ide kerül valami, az idegen test mérete
és minősége határozza meg, hogy vegyi, vagy fizikai károsodást okoz.
Tüdőhólyagok: Gazdag érrendszere lehetővé teszi, hogy a parciális nyomáskülönbség
segítségével oxigén diffundáljon a vérbe.
6
6/1. Élő anyag ásványi eredetű alkotó elemei. Nyomelemek. Miért fontosak az ásványi
anyagok?
A szervezet működéséhez elengedhetetlenek az ásványi anyagok. Egyik nagy csoportjuk a
nyomelemek. Ezekből rendkívül kis mennyiség elég (miligramm). Példák: vas, cink, jód, réz,
mangán, szelén, króm, fluor, stb. Fontos kiemelni, hogy ezen fémek nagyobb mennyiségben
halálosan mérgezőek! Viszont a szervezet működéséhez elengedhetetlenek. A vas a
hemoglobin hemjét alkotja, tehát az O2 szállítást végzi (ettől piros a vér), a cink elég
változatos felhasználású, szükség van rá májban, csontokban, agy működéshez kell,
immunitásban és sebgyógyulásban. A jód főleg a pajzsmirigy hormon termeléséhez kell, a réz
az enzim működésben vesz részt. A mangán a csontoknak kell, a szelén zsírsav anyagcserébne
kell, enzimháztartásban, gyulladás csökkentő. Szintén enzim működésben játszik szerepet a
króm, a fluor a fogaknak kell.
6/2. Neuronról részletes ismertetés. Fejtse ki, mit jelent a „neuron egység” anatómiailag,
élettanilag és működés szempontjából.
6/3. Melyik szervünk működése szempontjából alapvető a gap junction?
6/4. Neuroendokrin rendszer hormonjainak cirkadián ritmusa
STH és PRL maximum este elalvás után.
CRH, ACTH „ kora hajnalban (2-4 ó, ébredés után), minimum este.
Megszakad a ritmus: fizikai munka, pszichés megterhelés
(emóciók, tartós szorongás), stressz, trauma, sebészi
beavatkozás, láz (citokineken keresztül), vércukorszint
csökkenése fokozza a szekréciót.
TSH „ este (20-24 ó).
FSH, LH „ serdülő korban éjjel a legtöbb a vérben.
Nemi érettség alatt nőkben kéthetes ritmus (gesztációt kivéve).
DHEA-S „ reggel
6/5. A látás szervrendszerének alkotó elemei

A szemünk összetett érzékszerv. Maga a szemgolyó is több részből áll: szaruhártya,
csarnokvíz, lencse, üvegtest, különböző törőközegek (pl. szaruhártya). Fényreceptorokban
(csapok és pálcikák) átalakítják a fényenergiát. A látóideg elvezeti az ingerületet az agyba.
6/6. Fontos légzési adatok
*Térfogat %-os aránya
Belélegezett levegőben
a N2 parciális nyomása 600 Hgmm, (79,8 kPa), 79%
az O2 -„- -„- 159 -„- , (21,14 kPa), 20,9%
a CO2 -„- -„- 0,3 -„- , (0,04 kPa), 0,04%
Alveolusokban a maradék és a belélegzett levegő keveredése következtében
a N2 parciális nyomása 573 Hgmm, (65,2 kPa), 65,2%
az O2 -„- -„- 100 -„- , (13,3 kPa), 15%
a CO2 -„- -„- 40 -„- , (5,3 kPa), 5,9%
Tüdőverőérben, az alveolusok körül található hajszálerekben lévő vérben
a N2 parciális nyomása 573 Hgmm, (65,2 kPa),
az O2 -„- -„- 40 -„- , (5,3 kPa),
a CO2 -„- -„- 46 -„- , (6,1 kPa).
**Térfogatok (mérés alapján)

A spirométerrel vizsgált értékek egészséges felnőtt emberekben a következők:
Légző (respirációs) térfogat: ~~500ml
Erőltetett kilégzéskor még távozik a tüdőből (ERV): férfiból
1200ml nőből 800ml
Erőltetett kilégzés után a tüdőben marad a rezerv térfogat (RV): férfiban 1200 ml
nőben 1000 ml
Erőltetett belégzéskor még beáramlik a tüdőbe (IRV): férfiban 3100 ml
nőben 1900 ml
Nyugodt kilégzés után a tüdőben marad a funkcionális rezerv térfogat (FRC),
amit a RV és az ERV összege ad meg.
Vitál kapacitás (VC) az erőteljes be- és kilégzési térfogathoz hozzáadódik a belégzési és a
kilégzési maradék térfogat férfiban 4800 ml
nőben 3200 ml
Totál kapacitás ((TC) vagy Totális tüdő térfogat (TLC) maximális belégzéskor:
férfiban 6000 ml
nőben 5000 ml
7
7/1. Szervezetünk víztartalma, vízterei, a folyadékterek közti áramlás (kiegyenlítődés) mely
homeosztázis tényezők közreműködésével valósul meg.
Sejten belüli (intracelluláris) tér: az összes folyadék mintegy 2/3-át tartalmazza. (átlagos
alkatú, 60 kilós emberben ≈24 liter). Sejt típusától függően más-más a víztartalom. Az
idegsejtek a legnagyobb víztartalmúak, a sejt tömegének kb. 80%-a víz.
Sejten kívüli (extracelluláris) teret a szövetközti tér és a vérplazma alkotja, a maradék vizet
(≈12 litert) tartalmazza. A szövetközti térben és a vérplazmában nagyjából ≈3:1 arányban
oszlik el a folyadék. Ennek és a vérplazma összetételének ismeretében vérünk víztartalma
kiszámítható. A szövetközti folyadék 9 l, a vérplazmában 3 l a víz.
Az ún. III. folyadéktér a szervezet üregeiben található folyadék, amit a liquor, a csarnokvíz és
az üvegtestet alkotó nedv a szemben, a nyál, az emésztőszervek által szekretált folyadék alkot.
A tápcsatornában lévő folyadék tartalékként szerepel a folyadék háztartásban.
7/2. Törzsdúcok anatómiája
7/3. Synapsis szerkezete, működése
7/4. Hypothalamus—középső hypophysis lebeny hatások szervezetünkben
A középső lebeny a melanin egyenletes eloszlását biztosítja a melanocitákban. Továbbá
fokozza a faggyúmirigyek működését, zsíranyagcseréjét is. Még nincs bizonyítva, de valszeg
támogatja a magzati fejlődést, növekedést, és kortizol termelést.
7/5. A szem (látószervünk) felépítése
A szem egy összetett érzékszerv.
Irányítja a fénysugarakat, felfogja a
fényingereket, és átalakítja a
fényenergiát. Benne törőközegeket
találunk. Kívülről befele szaruhártya,
érhártya, és retina borítja. Az üvegtest
nagyrészét csarnokvíz tölti ki. Elöl találjuk a szemlencsét, és az ezt mozgató lencsefüggesztő
rostokat és sugárizmokat. Kétféle receptort találunk benne, csapok a színes látásért, és
pálcikák a fényérzékelésért felelnek, jelüket a vakfolton belépő látóideg fogja föl. :
7/6. Mucociliáris védelem
8
8/1. Folyadékegyensúly – veszteségek és pótlások
Alapesetben a folyadék terekben folyamatos a vízcsere. Ez az egyensúly akkor borul föl, ha
valami miatt hirtelen nagy vízveszteség éri a szervezetet. (pl hányás, hasmenés, égés, stb) Ha
tartós a vízhiány, a szervezet utoljára a neuronokból vonja ki a vizet. Egészséges szervezetben
a veszteségek és pótlások kb. kiegyenlítik egymást.
Bevitel: folyadék ivás ≈1500ml/nap,
táplálék víztartalma ≈500-1000ml/nap,
anyagcsere során felszabadult víz ≈400ml/nap)
Veszteség: vizelet ≈1500ml/nap,
kilégzéssel elpárologtatott víz ≈400-500ml/nap,
izzadás nélkül bőrön át elpárologtatott víz ≈300-400ml/nap,
széklet víztartalma ≈200ml/nap)
A szervezet hormonokkal szabályozza a vízháztartást. (ADH, aldoszteron, stb) A szabályozás
szükségességét receptorok érzékelik.
8/2. Agykéreg. Ismertesse a paleocortexet, neocortexet.

8/3. A synapsisban zajló folyamat
8/4. Hypothalamus—hypophysis hátsó lebeny hatások az ember szervezetében
A hátsó lebenyben szintetizálódik a 9 aminosavból álló oxitocin, és ADH
(ADH=vazopresszin=érösszehúzó). Az oxitocin simaizom összehúzó hatású, terhesség és
szülés közben játszik fontos szerepet. „Szeretet-hormon”, orgazmus után termelődik,
szoptatás során anya-gyerek közti bizalmat segíti elő, csökkenti a szorongást. Az
antidioretikus hormon, ADH, vérbejuttatása a Na+ K+ és Cl- ionok koncentrációjával van
összefüggésben. A vesesejtek receptorjaihoz kötődve Ca2+ ionok szabadulnak föl, és
megnyílnak a vízcsatornák, amin keresztül a sejtből a vérplazmába áramlik a víz.
8/5. Törőközegek
A törőközegek jelentősége, hogy a szembe jutó fényt /plot twist/ megtöri.
Szaruhártya: a szemgolyó legkülső rétege. Nincsenek erek benne, ezt a szerepet a könny és
csarnokvíz látja el. 78% százaléka víz. Domború felszíne fénytörő hatású, ha nem egyenletes
ez a domborulat, ronthatja a látás élességét. Ez az asztigmia.
Csarnokvíz: elülső és hátsó szemcsarnokot tölti ki. Kiválasztása és a Schlemm csatornák
tartják fönn a szem belső nyomását. Ha ez az elvezetés nem működik, nem lesz megfelelő a
nyomás, ez pedig retinakárosodással jár, ez a glaucoma.
Lencse: lencserostok alkotják, sejtjeikben nincsen sejtmag. Speckó fehérjéket tartalmaz
(membrán és kontraktilis fehérjéket) A fehérje tartalom biztosítja az átlátszóságot és
rugalmasságot. Kevés vizet tartalmaz. Anyagcseréje nagy részben anaerob, a csarnokvíz
biztosítja a maradék oxigént. A sugártest sima izmai a lencse fénytörő képességét változtatják.
Üvegtest: Ktölti és feszesen tartja a szemgolyót. Kocsonyás de optikailag tiszta anyag tölti ki,
emellett fehérjék és makromolekulák is vannak benne.
8/6. Keringés szervrendszerének alkotó elemei
9
9/1. Élete során hogyan változik az ember testének víztartalma?
9/2. Összeköttetések az agyban: komisszurális pályák
9/3. Ingerületet átvivő anyagok – transzmitterek – és receptoraik
9/4. Agyalapi mirigy vérkeringése és ennek jelentősége
Légy erős!
*Verőeres ellátás:
Arteria carotis interna→arteria hypophysealis superoir
→arteria hypophysealis media
→arteria hypophysealis inferoir
*Portális rendszer:
hypothalamus hajszálerei
↓
gyűjtő visszerek
↓
adenohypophysis (AHP) hajszálér rendszere
↓
sinus cavernosus
↓
vena jugularis
*Visszeres elvezetés:
hypophysis lebenyei
↓
sinus cavernosus
↓
vena jugularis
↓
vena cava superior
↓
szív jobb pitvara
9/5. A retina sejtjei és működéseik

A retinát 10 réteg alkotja:
Pigment epitél
egy sejtsorból áll, amely
—hét különféle aktív anyagcsere folyamattal vesz részt a látásban és
—fogazott felszínével rögzíti a pálcikák, csapok rétegét.
Pálcikák, csapok rétege beágyazódva az „interfotoreceptor matrix”-ba.
Horizontális sejtek 3 típus ismert e sejtek között.
Bipoláris sejtek közöttük 11 típust különböztetnek meg.
Amakrin sejtek több mint 20 féle található a retinában.
Müller (glia) sejtek funkcioikat lásd alább!
Ganglion sejtek (neuronok) 11 féle ismert. Kb. 3%-uk csak fényérzékeny, fényt és
sötétséget észlelnek, (alakot, mozgást, színt nem fognak fel), ezek axonjai a
nucleus suprachyasmaticusba (napi ritmusért felelős agyterület)jutnak, onnan
A) egy részük a tobozmirigybe hatol—→napi ritmus
(cirkadián ritmus),
B) a többi a Westphal-Edinger magba halad biztosítva a
pupilla fényreflexét.
A többi idegsejt rostjai a látóideget alkotják.
Pálcikák, csapok rétege | e rétegekben intracellulárisan 3 féle és a
Bipoláris sejtek -„- } szinaptikus résben 9 féle
Ganglion sejtek -„- | transzmitter anyag vesz részt a működéseikben.
A horizintális, a bipoláris és az amakrin sejtek „ki- és bekapcsolják”, erősítik, gyengítik,
összehangolják a retinában végbemenő folyamatokat.
A közel 130 millió fotoreceptor mindössze 1 milliónyi ganglion sejthez kapcsolódik,
ami komoly konvergenciát okoz. A bipoláris sejtek összegyűjtik és egy-egy ganglion sejthez
továbbítják az ingerületeket.
A konvergencia következménye a térbeli szummáció.
Müller (glia) sejtek funkciói: homeosztázist(belső egyensúly) tart fönn, glikogént tárol, fényt
vezet a receptorhoz, vér-retina gátat alkot, és az idegsejtet vezeti, míg fejlődik a szem.
Pálcikák: fényérzékelésért felel, alakot, nagyságot látunk vele. Már egy foton működésbe
hozza, sok van belőle. Sötéthez lassan szokik hozzá a szem, ez a gyors polarizáció, és lassú
depolarizáció (ingerületbe kerülés folyamata) eredménye. Az erős fényhez való adaptálódás is
neki köszönhető. Retinén+opszin kettőse adja a látóbíbort, a rodopszint, ennek az átalakulása
adja a kémiai energiát.
Csapok: kevesebb van mint a pálcákból, de színérzékelésért felelős. A fotonokra kevésbé
érzékenyek, és a különböző hullámhosszú fény érzékelése adja a színlátást. Az alkotó
fehérjéik hiánya okozza a színvakságot. Működési rendellenessége, van bizonyos csapok
hiánya okozz a színtévesztést.
9/6. A szív anatómiája

10
10/1. Izohidria és élettani jelentősége
10/2. Ismertesse az érző agyidegeket és beidegzési területeiket.
10/3. Reflexekről általánosságban
10/4. Hypothalamus neuropeptidjei
Kisspeptin: mag köré gyűlt kis sejtekből álló fehérjemolekula család. A vér szexuálszteroid
szintje szabályozza a termelődését. A nemi érés elindításában illetve a menopauza és öregedés
lezajlásában van fontos szerepe. Érdekes, hogy emlő és melanóma daganatok esetén gátolta az
áttétképződést. Elhízás esetén romlik a termelődőképessége.
Neuropeptid: A hipotalamusz magjának mediális sejtcsoportjában szintetizálódik.
Táplálkozást serkenti. A leptin gátolja, a ghrelin és az éhezés serkenti. Javítja a stressztűrést, a
táplálék felvételt, és inzulin felszabadulást.
Ghrelin: aminopeptid. Gyomron kívül a hipotalamuszban is képződik, éhezéskor több
keletkezik. Serkenti a prolaktin és a HGH hormonokat (tehát a tejelválasztást és a
növekedést.)
Neurokinin-B: 10 aminosavból van. Döntő szerepe van a pubertás beindításában, és nemi
érésben a kisspeptinnel együtt. Segít a felnőttkori reprodukciós folyamatokban, illetve
hatással van a terhesség megmaradásában is.
Agoutirelated protein: orexigén neuropeptid (étvágyat fokozó). Leptin gátolja termelődését.
Lassítja az anyagcserét, az étvágyat növeli, beleszól az immunrendszer működésébe, és emeli
a prolaktin szintjét.
Szomatosztatin: ciklikus peptid. Egész szervezetben termelődik, főleg a hipotalamuszban és a
hasnyálmirigy Langerhans szigeteiben. Akadályozza a növekedési hormon képzését, illetve az
inzulin, és TSH-t is.
Orexin A és B: hipotalamusz oldalsó-hátsó kicsi sejtcsoportjában termelődnek. Emelkedett
szintje jó kedvvel, derűvel jár, csökkent szintje szomorúsággal, kedvtelenséggel.
Termelődését a leptin gátolja, gherlin serkenti. Kapcsolatot tart az anyagcsere, és alvás között.
Segíti a glükóz felvételét a zsírsejtekbe, itt trigliceridként raktározódik majd.
10/5. Rodopszin átalakulása
A rodopszin retinén és opszin együttese.
Cisz-rodopszin 11 (proteid) (= 11-cisz-retinaldehid más néven kromofor)
ǀ
fény hυ ▬→ ↓ ▬→ energia felszabadulás ▬→ hiperpolarizácio
rodopszin transzizomér▬→további átalakulások▬→különböző termékek:
| szkotpopszin,
↓ retinál,
hiperpolarizácio metarodopszin II
↓
feltételezik, hogy a Na+ csatornák
megnyitásáért felelős,
↓
gyors hiperpolarizácio
↓
lassú repolarizácio,
↓
e közben a rodopszin visszaalakul A-vitaminná.
10/6. Szív működését biztosító tényezők
11
11/1. Homeosztázis fogalma. Ismertesse alkotó elemeit.
A homeosztázis az élettan legfontosabb fogalma. Dinamikusan változó biológiai egyensúly,
önszabályozó belső környezet, és alkalmazkodó képesség. Elemei: Izohidria(sav-bázis
állapot), izovolémia(vízgazdálkodás), izoozmia(testnedv koncentráció állandóság),
izotónia(sejt és sejtközötti állomány közti ozmotikus egyensúly), izoionia,(elektrolit
egyensúly) izotermia(testhő egyensúly). Ezenkívül esetünkben szóbajönnek még a mentális,
szociális, társadalmi, anyagi és gazdasági homeosztázisok, amik befolyásolják közérzetünket.
Mindennapjaink belső órája a cirkadián ritmus, ez szabja meg az alvás és ébrenlét periódusait.
Felborulása kellemetlen, olykor betegségbe hajszoló tüneteket ad.
11/2. Foglalja össze agyunk projekciós pályáit.
11/3. Regeneráció az idegrendszerben
11/4. Foglalja össze a hypothalao-hypophysealis rendszer hoprmontermelő mirigyeit és
hormonjaikat.
Pajzsmirigy: kalcitonin, tiroxin, trijódtironin
Mellékvesekéreg -> külső rétege: aldoszteron
 középső réteg: kortizol
 belső réteg: nemi hormonok, gesztagén(ösztrogén és androgénné alakuló szteroidokat)
Ezek termelődését szabályozza az ACTH (ACTH=növekedési hormon=HGH), de ami
a nemi mirigyekben termelődik, azokét nem.
Szteroid hormonok: szteránvázas hormonok, enzimek hatására, endokrin mirigyekben
alakul át, majd aktiválódik.
11/5. Színek hullámhossza

A pigmentekben végbemenő vegyi átalakulás segítségével 380-780 nm hullámhossz
tartományba eső színeket különböztethetünk meg.
Az adszorpcio maximuma 570, 543 és 442 nm.

440, 470 nm (kék),
530, 535 nm (zöld)
és 565, 570, 630 nm (vörös)???, aminek végeredménye agykérgünkben a színek felismerése,
megkülönböztetése, vagyis a színlátás lesz.
11/6. Mely hatások befolyásolják a szív működését?
12
12/1. Passziv transzport folyamatok a unit membránon át
12/2. Gerincvelői szelvény anatómiája és autochton pályái
12/3. Az agy működése. „A talányos agy”
12/4. Hogyan befolyásolja a hypothalami-hypophysealis rendszer a perifériás
hormontermelést?
12/5. Ismertesse a látóideget, látóköteget, látópályát, corpus geniculatum lateralet, radiatio
opticat.
A látópálya teremt összeköttetést az agykéreg alatti, és agykérgi központokkal. A látóidegen
halad az inger az agy hátsó részébe, a látó központba, de az agy középső részén, a
talamuszban (az agy titkársága) kereszteződik át. A két szemhez két agyfélteke vezérli, így
lehet térlátásunk, és így nem veszítjük el a teljes látásunk képességét, az egyik szem esetleges
sérülése esetén. A corpus geniculatum lateralet (oldalsó geniculatum mag) több réteggel
rendelkezik. 2 réteg M sejt, ezek funkciója a kis kontrasztú tárgyak felismerése, ezek
reagálnak a gyorsan fel és eltűnő fényingerekre. Ezenkívül találunk még 4 réteg P sejtet. A P
sejtek kellenek a színlátásért, és a nagy kontrasztú tárgyak felismeréséhez. Aktiválásukhoz
megfelelő hullámhosszú fény kell, és lassabban reagálnak mint az M sejtek.
A radiato opticat egy pálya, melyen keresztül az infó a fentebb említett sejtekből az agy
hátuljába kerül az M és P pályán keresztül.
12/6. Érpálya felépítése
13
13/1. Sejtműködések szabályozása
13/2. Részletesen ismertesse a gerincvelő felszálló pályáit.
13/3. Az agyfunkció vizsgálata
13/4. Pajzsmirigy anatómiája
A pajzsmirigy szerves részét képzi az endokrin rendszernek. Kalcitonint, tiroxint, illetve
trijódtironint termel. A garat alatt, a nyak elülső részén helyezkedik el, körbeöleli a légcsövet.
Fölötte helyezkedik el a pajzsporc, és gyűrűsporc. A háti oldalról rajta ül a mellékpajzsmirigy,
4 kis gombóc formájában.
13/5. Agykérgi látóközpontok, az agykéreg asszociációs kapcsolatai
Feldolgozzák az ingerületet, ennek révén
tudatosul a látott kép—→agykéregben képalkotás,
elraktározódik a kép—→emlékezet lesz belőle,
asszociálódik—→(jó, rossz) élménnyel telítődik,
választ vált ki—→reakciót eredményez.
Az agykéreg 18-31 %-át teszik ki a látással kapcsolatos mezők.
V1 a primer (elsődleges) látóközpont. Ennek kölcsönös kapcsolatai vannak a többi
látómezővel, ezekből lesznek a sokszoros aktivitási körök. Hierarchia jellemző.
Megkülönböztetünk MI és HOL pályát. A MI pálya alakot lát, illetve tárgyak színét. Ezek jele
a halánték lebenybe fut, onnan visszacsatoló pályák a V1be. A HOL pálya a térbeli mozgást,
tájékozódást viszi, ez a falilebenybe csatlakozik, ide kapcsolja a látókérget. Kiviláglik, hogy
az irány, és a szín feldolgozás más központot vesz igénybe.
V2 a V1-nek abból a sejtcsoportjából kap inputot, amelybe a magnocelluláris pálya futott be.
Sejtjei megkülönböztetik, hogy a tárgy mozog-e a szem előtt, vagy a szem mozdul az álló
tárgy előtt. További képesség a szubjektiv konturok érzékelése.
V3, V5 szintén a nagysejtes pályák felől érkező jelzéseket kapja a V1-től, így a mozgást és az
elhelyezést dolgozza fel. Feltételezik, hogy a V3 kérgi terület nem csak a látás, de egyéb
érzékelési területek integrációjában is részt vesz.
V4-gyel az előbbi területek kapcsolatban állnak, további összeköttetése van a halántéklebeny

felé az alakfeldolgozásban közreműködve. E terület kifejezetten érzékeny a figyelmi
hatásokra, a nagyobb koncentráciot igénylő feladatok végzésekor megélénkül az aktivitása.
13/6. „Szélkazán hatás”
14
14/1. Szintézisek a sejtben
14/2. Interneuronok. Hol találhatók, mi a működésük?
14/3. Agytörzs (formatio reticularis) funkciói
14/4. Pajzsmirigy hormontermelése, hormonok hatásai
A pajzsmirigy termeli a kalcitonint, és a tiroxin. Mindkettő jód tartalmú hormon és a
szervezet minden sejtjére hat. A kalcitonin a kalcium anyagcserében segédkezik. A tiroxin a
sejt anyagcserét befolyásolja, túlműködés esetén nagyon gyors az anyagcsere, fogyás,
folytonos idegesség, szemkidülledés jelentkezik. Ha alulműködik, lelassul az anyagcsere, és
hízás fog bekövetkezni.
14/5. HOL-pálya, MI-pálya és jelentőségük
14/6. A vér áramlási sebessége a különböző erekben. Az áramlás biztosítása, fenntartása.
15
15/1. Ismertesse a sejtoszlásokat, a sejtfúziót.
15/2. Kisagy afferens és efferens pályái. Kisagy kapcsolatai az idegrendszer más területeivel
15/3. A komisszurális pályák működése -- ismertessen néhány funkciót.
15/4. Hormontermelés a vesében. Vesehormonok hatásai.
A vesében a juxtaglomeruláris apparátus (módosult simaizomsejtek) renint termelnek.
Szerepe van a vérnyomás emelésében.
erytropoetin (EPO): vöröscsontvelő őssejtjeire hat. Oxigénhiányos (anaerob) állapotban
megsokszorozódik a termelése.
Kalcitriol: /Ez egy sor anyag átalakulásával jön létre/ 7-dehidrokoleszterin alakul át.
Vérkeringést befolyásol.
15/5. A látás fontos elemei. Látótér, térlátás, feloldó képesség
A két szem azonos teret „lát be”, de a vízszintes síkban ellenkező irányban. Ez a látótér, ami a
halánték felé 1000, az orrgyök irányában 600, felfelé 50-600, lefelé 650.
Összegezve: a két szem látótere vízszintesen 1800-os, függőlegesen 1200-os, a két
szem mozgatásával mintegy 45-500-kal kiterjeszthető a látóterünk minden irányban.
A térlátás egy fokkal trükkösebb. A retinán kétdimenziós kép alakul ki mind két szemben. A
közvetített képekből az agy csinál háromdimenziós, térbeli képet az agykérgi látóközpontban.
A térlátás a tájékozódást teszi lehetővé. A térlátásban a távolságészlelés és a mélységészlelés
alábbi elemei vesznek részt:
—a konvergencia,
—a retinális eltérés,
—az akkomodácio,
—a mozgási parallaxis,
—a perspektivikus hatás.
A feloldó képesség: A legkisebb látható legvékonyabb vonal. A legkisebb
megkülönböztethető két pont közötti távolság. Mértékegysége a látószög.
Ha 5 m távolságból 1 fokperc látószög alatt éles a kép, akkor a visus 5/5=1
15/6. Mik biztosítják a vér visszaáramlását a szívbe a vena cava inferior területéről?
16
16/1. Aktiv transzport a sejtmembránon át
16/2. Mit tud az agyi asszociációs pályákról?
16/3. Gerincvelő felszálló pályáinak funkciói
16/4. Hormonok szintézisének napszaktól való függése és kiválasztása (cirkadián ritmus)
TSH „ este (20-24 ó).
DHEA-S „ reggel
16/5. Látáshoz csatlakozó motoros funkciók, reflexek
E reflexek eredete: retina, vestibuláris rendszer(egyensúly), cochleáris(hallás) és szomatikus
jelzések a colliculus superiorba (középagyban egy agyterület).
A folyamat: Tárgy képét fixáljuk. Követjük a mozgását, ez a mozgás lehet gyors, lassú,
kiegészülhet a szemhéj, nyak és fej mozgásával. Indul egy Vestibulo-ocularis reflexszel, erre
optokinetikus válasz érkezik. Kiváltódik a cornea reflex, ez a szemhéjat zárja. Pupilla-reflex
fény hatására aktiválódik (erős fénytől összehúzódik). Szem-kéz koordináció, ez
gyakorolható, pontosítható, bonyolult reflexek kellenek hozzá. Szem-láb koordináció a párja,
ugyanaz mint a kéz, csak lábbal.
16/6. Ismertesse az ember érrendszerének sajátos elemeit. (portális keringés, kettős keringésű
szervek, ívek, körívek, söntök, recék)
17
17/1. Sejtmag, kromoszóma, kromatin, DNS, RNS
17/2. Perifériás idegrendszer I. (általános ismertetés)
17/3. Interneuronok működései
17/4. Hormonszintézis a tápcsatornában, e hormonok hatásai
A tápcsatorna tagjai a gyomor, patkóbél, éhbél, csípőbél. Bennük sokféle hormon
szintetizálódik.
Gasztrin: Gyomorfal, patkóbél, hasnyálmirigy termeli. Serkenti a gyomor
izomösszehúzódásait,pepszinogén termelődést (emésztő enzim), fokozza a hasnyálképzést, és
biztosítja az epe ürülését. Mindeközben gátolja pár homon szintetizálását, pl kalcitonin, és a
gyomorsav termelést.
Kolecisztokinin: gyomor,nyombél és éhbél sejteiben termelődik. Jóllakottság érzést idéz elő,
éhség érzetet csökkent. Orexinnal együtt befolyásolja az alvás-ébrenlét ciklust. Kitalálja
mennyi enzim kell az emésztéshez, és optimalizálja a táplálék felszívódást a belekben.
Fájdalom-érzékenység és ópiát tolerancia kialakításában is szerepe van.
Szomatosztatin: A gyomorkapu területén, patkóbélben és hasnyálmirigyben szintetizálódik.
Gátoja a savtermelést, meg a gasztrint, lassítja a gyomor ürülését, a bélmozgást és ennek
vérellátását, ergo a tápanyag felszívódást.
Ghrelin: Üres gyomorban szintetizálódik. Ezen felül még éhbélben, hasnyálmirigyben,
tüdőben, agyban, nemi szervekben, vesében és méhlepényben. Alvás hiánya vagy megvonása
növeli a termelését. Éhség érzetet vált ki az agyban, gyomornedv elválasztást indít, előkészíti
a táplálkozást. Energia homeosztázist(egyensúlyt) tart fönn. Nemi vágyat kelt, szorongást old,
dopamint aktivál, szomatosztatin szintézist csökkent a hasnyálmirigyben. Magzati
tüdőfejlődést is segít, életkorral egyenes arányban nő a mennyisége.(emiatt híznak könnyen az
idősek).
Motilin: peptid hormon. Patkó és éhbél sejtjei állítják elő. A patkóbél lúgos közege segíti a
működését. Étkezések közti bélmozgást felügyel, vándorló myoelektronikus komplexet
/fogalmam sincs miez/ biztosít, segít más hormonokat kiválasztani.
Vazoaktiv intesztinális peptid: hasnyálmirigyben és hipotalamuszban szintetizálódik.
Tápcsatorna simaizmát lazítja el, tágítja az ereit,pepszinogén szintézisét segíti, viszont a sósav
termelését és gasztrin lebomlását akadályozza.
Gasztrointesztinális peptid: Vékonybél termeli. Inzulin szekréció (elválasztás) serkentése,
sósav kiválasztást pedig gátol.
Szekretin: patkóbél termeli Lassítja a gyomor ürülését, gátolja a sósav szekréciót, de fokozza
a pepszinogént. Segíti még a bikarbonát kiválasztását hasnyálmirigy és epe utakban.
17/5. „Amiket fontos tudni a látásról.”
Ha a szem eg fejlődési rendellenesség miatt károsodik, vele károsodik a agy is, hiszen a rossz
szemet tanulja meg használni, így hiába javítják ki a szem problémáját. Az agykéreg akkor is
érzékeli a mozgás irányát, ha a receptorok erre érzéketlenek. A szemmozgások
összehangolását az irányszelektív sejtek végzik. A társadalom kis százalékában előfordul ezt
zavaró rendellenesség, ez későbbi olvasási problémákhoz vezet.
17/6. A vér „alkotó elemei”
18
18/1. „Unit membrane”
18/2. Perifériás idegrendszer III. Részletezze a szimpatikus idegrendszer anatómiáját.
18/3. Asszociációs agyi pályák funkciói – tanulmányai alapján ismertessen néhányat.
18/4. Mely hormonok hatnak a bőr függelékeire és mit befolyásolnak?
18/5. Egészséges újszülött és csecsemő látásának fejlődése
Újszülött: erős napfényre, lámpafényre elfordítja a fejét, hunyorog, sír, élénk elhárító
mozdulatokat tesz, követi szemével a mozgatott tárgyat, fényforrást, igyekszik
megkaparintani, érdeklik a fekete-fehér csíkok.
2 hónapos csecsemő az ember arca felé fordul és felveszi szemével a kapcsolatot
(szemkontaktust).
3-4 hónaposan nézegeti a kezét, a mozgó tárgyak után nyúl.
6-7 hónapos korban egy méteren belül tárgyakért egyre pontosabban nyúl, figyeli a mozgó,
guruló tárgyakat.
8-10 hónaposnak felkelti az érdeklődését a kép a könyvekben, észreveszi, és két ujjával
felcsippenti a morzsát.
18/6. A vér alakos elemei
19
19/1. Golgi apparátus, endoplazmás reticulum és funkcióik
19/2. Mozgató agyidegek és beidegzési területeik
19/3. A szimpatikus idegrendszer funkciói
19/4. Zsigerek működéseinek neuro-endokrin szabályozása
19/5. Látószervünk védelme
A szemünk egy érzékeny szerv. Védelmére több képlet is létezik. A szemüreg egy csontos
üreg, mely körbe öleli a szemgolyót. A szemöldök és szempillák a szálló por, és saját
verejtékünk ellen védik a szemet. Ehhez hasonlóan véd a szemhéj is. A könny egy filmréteget
hoz létre a szem felszínén, ezzel gátolja meg annak kiszáradását, és biztosítja a
szennyeződések távozását, és az immunrendszernek is része.
19/6. A beszéd szervrendszere
20
20/1. Lizoszómák, centriolumok és funkcióik
20/2. Kisagy anatómiája, sejttípusai. Kisagy összekötő pályái
20/3. Paraszimpatikus idegrendszer funkciói
20/4. Agyalapi mirigy nemi működéseket szabályozó hormonjai. E hormonok milyen
típusúak?
20/5. Kutatók gondolatai a látásról
Egyelőre még elképzelésünk sincs arról, hogy az agyon belül a recehártyával rögzített tárgy
informácioinak feldolgozását mi teszi lehetővé és egyúttal tudatos látássá.
Semir Zeki: a látás és a megismerés nem két különálló folyamat, hanem kibogozhatatlanul
összefüggnek. Szín, forma, mozgás látását külön rendszerek végzik, az agy más-más területei
együtt dolgoznak, közreműködnek abban, amit egyetlen funkciónak vélünk.
Semir Zeki és Eric Heath (fizikus) a fejsérülések után észlelt „vaklátás” rejtélyét abban látja
megoldani, hogy a kiegyensúlyozott neuronkörök, a visszacsatoló idegpályák, az agyi
területek közötti párbeszédet fenntartó pályák nem működnek (jól).
A vaklátást az I. Világháború után észlelték fejsérülteken: Ők vakok voltak látóterük egy
részét tekintve, de felszólításra rámutattak a látótérbe helyezett tárgyra, holott állították, „nem
látták azt”. A jelek eljutnak az agyba, de nincs meg a látás tudata. A prozopagnosia az előbbi
fordítottja. E sérültek arcnak látják az arcot, de senkit, még saját tükörképüket sem ismerik
fel.
20/6. Táplálkozás szervrendszerének alkotó elemei
21
21/1. Zárványok. A citoszkeleton és funkciói
21/2. Perifériás idegrendszer II. Részletezze a paraszimpatikus idegrendszer anatómiáját.
21/3. Foglalja össze a kisagyi ténykedéseket (funkciókat).
21/4. Foglalja össze a nemi hormonok (szteroid hormonok) szintézisét.
21/5. Íz érzése, íz élettana.
21/6. A táplálkozás „mozzanatai”
Nem hibás, a tétel sor is kihagyja a 22es és 23as pontot.
24
24/1. A hüvely endoflórája
24/2. Az ember agyának fejlődése 16 éves koráig
24/3. Agyburkok funkcionális jelentősége
24/4. „Cirkadián ritmus”. Hogyan alakul ki, mi a jelentősége?
TSH „ este (20-24 ó).
DHEA-S „ reggel
24/5. A szaglás szerve, élettana
24/6. A táplálkozás folyamatának indítása
25
25/1. Mikrobolyhok (mikrovillusok) felépítése, funkcióik
25/2. Agyunk plaszticitása. Regeneráció az idegrendszerünkben.
25/3. Agytörzsi (formatio reticularis-beli) működések. Melyek az életfontos működések?
25/4. Mit jelent a „feed back” hatás és mi a jelentősége a hormonális rendszer működésében?
A feed back, vagyis visszacsatolás a legfontosabb mechanizmusa a hormonháztartásnak.
Ellentétben a vezérléssel, itt a kiadott parancsról érkezik visszacsatolás, (meglepő:D). /Például
eldobod a kutyádnak a labdáját, de nem egyet, mondjuk rögtön 100at. Utasítod a kutyád, hogy
hozza vissza neked a labdát, és a kutya csak hozni fogja a labdákat, megállás nélkül, de neked
csak 3 labda fér a zsebedbe. Ha nem mondod meg a kutyádnak, hogy elég már, nem kell több
labda, nem fogja tudni, hogy nem kell 3nál többet visszahozni. Ez a visszacsatolás./ Létezik
pozitív és negatív feed back is. A hormonrendszer a receptorai segítségével fogja tudni mikor
elég az adott hormonból.
25/5. A hallószerv felépítése
25/6. A szájüregben végbemenő akaratlagos és akaratunktól független folyamatok
26
26/1. Foglalja össze és röviden ismertesse az élő szervezet szerves anyagait.
26/2. Dendritizáció, szinaptizáció
26/3. Foglalja össze a köztiagy működéseit.
26/4. A here endokrin működése és eredményei
A here Leydig sejtei tesztoszteront állítanak elő. Ez a férfi nemi jellegeket segíti elő.
26/5. A hallás elmélete
A légzés kulcsingere a vér pH-jának savasodása (CO2 szénsavat képez-> savas kémhatás). Ezt
kemoreceptorok érzékelik, majd jelet küldenek az agy légzőközpontjába. Az agy küldi vissza
a választ, és utasítást ad a belégzésre. Mikor a vér oxigén szintje elér egy bizonyos szintet, a
belégzés folyamata gátlás alá kerül, megkezdődik a kilégzés. A vér savassága (acidózisa)
gyors, mély levegővételre serkenti a testet az alkalózis pedig ritkítja, és felületessé teszi azt.
27
27/1. Foglalja össze és röviden ismertesse a sejtek működéseit.
27/2. Ismertesse az agyburkokat és funkcióikat.
27/3. A thalamus szervező és irányító tevékenysége
27/4. Mellékpajzsmirigy anatómiája, hormonja, hormonhatások
A mellékpajzsmirigy a pajzsmirigy háthoz közelebb eső oldalán helyezkedik el, 4 kis csomó
formájában. Jelentős szerepet játszik a kalcium háztartásban, termeli a parathormont. A
parathormon akkor szabadul föl, ha csökken a vér kalcium szintje. Ennek hatására csontokból
Ca2+ ion szabadul föl, és a véráramba kerül. Ha sok a kalcium a vérben, kalcitonin keletkezik
a pajzsmirigyben, ez antagonistája a parathormonnak, tehát ő beépíti a csontokba a kalciumot,
de nem hat a bélből történő kalcium felszívódásra. A harmadik hormon a kalcitriol, ez segíti a
kalcium ion felszívódását és mobilizálja a csontokból a kalciumot és foszfort.
27/5. A hangvezetés folyamata
27/6. Légzést biztosító feltételek
28
28/1. Csillók felépítése, funkcióik
28/2. Thalamus anatómiája, afferens és efferens pályái, kapcsolatai az idegrendszer más
területeivel
28/3. A X. agyideg (nervus vagus, bolygóideg) anatómiája, funkciói
28/4. A hasnyálmirigy hormontermelő sejtjei, a szintetizált hormonok és hatásaik
A hasnyálmirigy hormontermelő sejtjeit Langerhans szigeteknek hívjuk. Ezekben 4
különböző sejttípust választottak el, „A,B,D,F”. A legtöbb a „B” sejtből van. Ezek a „B”
sejtek állítják elő az inzulint, ami nagyon fontos anyag, hiszen a glükóz, K+ ion, zsírsavak és
aminosavak sejtbe jutását, raktározását segíti. Ezenfelül fokozza a glikogén raktározást, és
csökkenti a vércukorszintet. Az „A” sejtek glukagont állítanak elő. Ez a cucc az inzulinnal
ellentétes hatású. A „D” sejtekben szomatosztatin termelődik. A fentebb már leírt két
sejttípust fékezi. Az „FF” sejtekben pankreáz polipeptid(poli=sok, peptid=fehérje)
szintetizálódik. Önszabályozó, befolyásolja a hasnyálmirigy működését, és a máj glikogén
szintjére.
28/5. A két füllel hallás
28/6. A légzés szervrendszerének elemei
29
29/1. Életünk szempontjából fontos szénhidrátok (hexózok, pentózok, di- és poliszacharidok)
29/2. Foglalja össze a kivitelező (végrehajtó) végkészülékeket.
29/3. Emlékezet (memória) fajtái, kialakulásuk, agyi területeik. Elméletek a memóriáról
29/4. Ismereteire támaszkodva fejtse ki a „hormonok együttműködését”.
/Na itt rengeteg mindent lehet mondani./ A hormonok összehangoltan működnek, vannak
egymást segítő, és egymást blokkoló hormonok. Egymást segíti pl. a gasztrin és pepszinogén,
egymás antagonistái az inzulin és glukagon. Ha nem működnének együtt, egy nagy káosz
lenne a hormon háztartásunk.
29/5. Egyensúlyszer anatómiája és működése
30
30/1. Mit tud az emberi szervezet legnagyobb sejtjéről?
30/2. Ismertesse a központi idegrendszerben található vegetativ központokat.
30/3. Foglalja össze a gerincvelő működéseit – kivéve a vegetativ működéseket. )Mozgások
szervezése, szabályozása, elülső szarvi mozgató neuronok honnan kapnak ingerületet,
szabályozó befolyást)
Tarts ki, a harmada megvan.
30/4. Hormontermelés a harántcsíkolt izomban
Az anyagcsere szabályozó mitokondriális hormon egy borzasztó hosszú nevű hormon.
MOTS – c mitochondrial open-reading-frame of the twelve S rRNA type-c. Az izomszövet
szintetizál még rövid aminosav-láncú peptideket, amik kommunikálnak a szervezet többi
sejtjével. Résztvesznek szövet regenerációban, egészséges testi működésben, és sejt
kommunikációban.
30/5. Ismereti alapján fejtse ki, mit jelent „szervrendszerünk a bőr” meghatározás.
30/6. Légzés szervrendszere alkotó elemeinek funkciói
Orrüreg, orrjáratok, melléküregek: Ezzel találkozik először a levegő. Csillós hám borítja a
belsejét, ami megszűri, megmelegíti és párásítja a levegőt.
Gége: Hangképzés szerve, izmai és hangszalagjai révén változatos hangadásra képes. A
gégefedő segít elválasztani a levegő és az étel útját. Három porcból kettő a szerkezetét adja
(pajzs és gyűrűporc) egy páros porc pedig a hangrést szabályozza (kannaporc). Vannak
álhangszalagok is, ezek a rendes hangszalagok fölött szűkítik a gégét. A hangszalag hámja
többrétegű el nem szarusodó laphám-> érzékeny
Szájüreg: Szintén nagy szerepe van a hangképzésben. Szájon történő légzéskor nem tökéletes
a levegő előkészítése.
Garat: hangképzés toldalék csöve. Innen nyílik a fülkürt, az Eustach kürt, ez a nyomás
kiegyenlítést végzi. Jellegzetessége még az orrmandula. Ha begyullad a garat, az szívás,
ugyanis átterjedhet a középfülbe, ahol károsíthatja a hallócsontokat, ami hallás károsodáshoz
vezet. A füldugulás tulajdonképpen a dobhártya azon képességének elvesztése, hogy rezegni
tud. A garatalsó részén sok nyirokszövetet találunk, ami egy mikrobiomot hoz létre.
Légcső, hörgők: Folytatódik a csillós hám. Szívás ha ide kerül valami, az idegen test mérete
és minősége határozza meg, hogy vegyi, vagy fizikai károsodást okoz.
Tüdőhólyagok: Gazdag érrendszere lehetővé teszi, hogy a parciális nyomáskülönbség
segítségével oxigén diffundáljon a vérbe.
31
31/1. Szövet, szerv, szervrendszer meghatározása
31/2. Vegyes agyidegek és beidegzési területeik (A X. agyideg részletezése más kérdés
tárgya)
31/3. A mozgás motoros összehangolása (koordináció)
31/4. Központi idegrendszerünk mely úton befolyásolja a hypothalamo-hypophysealis
endokrin rendszernek (hypothalamus-agyalapi mirigy) működését, hogyan alakul ki e
területen a neuroendokrin egység?
31/5. A bőr rétegei
A hám elsődleges szerepe az elhatárolás, szorosan álló sejtek jellemzik, benne pigmenteket,
fájdalom érzékelő receptorokat találunk. Nyomásra megvastagszik, pl a sarkunkon, vagy a
itt is előfordulhatnak szőrtüszők és idegek. /igen, ezt már olvastad egyszer/
31/6. Fontos légzési adatok
*Térfogat %-os aránya
Belélegezett levegőben
a N2 parciális nyomása 600 Hgmm, (79,8 kPa), 79%
az O2 -„- -„- 159 -„- , (21,14 kPa), 20,9%
a CO2 -„- -„- 0,3 -„- , (0,04 kPa), 0,04%
Alveolusokban a maradék és a belélegzett levegő keveredése következtében
a N2 parciális nyomása 573 Hgmm, (65,2 kPa), 65,2%
az O2 -„- -„- 100 -„- , (13,3 kPa), 15%
a CO2 -„- -„- 40 -„- , (5,3 kPa), 5,9%
Tüdőverőérben, az alveolusok körül található hajszálerekben lévő vérben
a N2 parciális nyomása 573 Hgmm, (65,2 kPa),
az O2 -„- -„- 40 -„- , (5,3 kPa),
a CO2 -„- -„- 46 -„- , (6,1 kPa).
**Térfogatok (mérés alapján)

A spirométerrel vizsgált értékek egészséges felnőtt emberekben a következők:
Légző (respirációs) térfogat: ~~500ml
Erőltetett kilégzéskor még távozik a tüdőből (ERV): férfiból
1200ml nőből 800ml
Erőltetett kilégzés után a tüdőben marad a rezerv térfogat (RV): férfiban 1200 ml
nőben 1000 ml
Erőltetett belégzéskor még beáramlik a tüdőbe (IRV): férfiban 3100 ml
nőben 1900 ml
Nyugodt kilégzés után a tüdőben marad a funkcionális rezerv térfogat (FRC),
amit a RV és az ERV összege ad meg.
Vitál kapacitás (VC) az erőteljes be- és kilégzési térfogathoz hozzáadódik a belégzési és a
kilégzési maradék térfogat férfiban 4800 ml
nőben 3200 ml
Totál kapacitás ((TC) vagy Totális tüdő térfogat (TLC) maximális belégzéskor:
férfiban 6000 ml
nőben 5000 ml
32
32/1. Ismertesse az emberi szervezet legkisebb sejtjét.
32/2. Liquor t4rmelése, összetétele, funkciói *A mozgás agykérgi szabályozása
32/3. Thymus endokrin működése, hormonhatások
(Thymus=cseccsemőmirigy) A thymus az immunitás szolgálatában álló nyirokszerv.
Hormonjai a timozin, –timostimulin, timopoietin, thymus humoralis faktor (THF),
lymphocyta stimuláló hormon (LTH). Szerepük van a lymphocyták differenciálódásában, az
immunválasz fokozásában. Fiatal korban fejlett, gátolja ez idő alatt a nemi működést.
32/4. A bőr járulékos képletei és működéseik
A bőrünkben találunk járulékos képleteket, ami ahogy a neve is mutatja, nincs mindenhol.
Ilyen képlet a verejtékmirigy. Ebből 3-4 millió van, szabálytalan elrendeződésben. A váladéka
a verejték, amivel só, azaz Na+, Cl- ionok távoznak, víz (test hűtése), tejsav ( bőr savasságát
eredményezi), lizozim, ami a Gram+ baktériumok lízisét végzi, illetve a vesének segít
kiválasztást végezni annak súlyos károsodása esetén, urea eltávozásával.
Illatmirigyek is megtalálhatók, ezekben szerves anyag is van, női hormonok szabályozzák
működésüket, bomlásukkal kellemetlen szagok szabadulnak föl. Megtalálhatók a férfi és női
nemi szerven, hónaljban, emlőbimbó és végbélnyílás körül.
Meg kell említsük a faggyúmirigyeket is. Ezek váladékát zsírsavak, koleszterin és viasz adja.
Működését férfi nemi hormonok szabályozzák, célja a bőr puhítása és védelme. Jellemzően
szőrtüsző mellett találhatók, de vannak szőrtüszőtől független mirigyek is, ezek a szabad
faggyú mirigyek. Ilyen faggyú mirigyeket találunk a szemhéj szélén, külső hallójáratban,
nemi szervek körül.
További képlet az emlő, ami egy zsírpárna, és emlőmirigyek alkotják. Feladata a tejtermelés,
és ciklusosan hormonok hatására változik.
A szőr mennyiségét szintén hormonok szabályozzák, továbbá genetika. Genetikai kódolásnak
tudhatjuk be a színét is, ahogy a hajszínünket, ami felépítésben nagyon hasonlít a szőrhöz.
A képletek közé kell soroljuk még a körömlemezt, ami egy élettelen szarulemez. Módosult
irharéteghez rögzül.
32/5. Mucociliaris védelem
33
33/1. Lipidek, lipoidok, zsírsavak
33/2. Interoreceptorok a belső szervekben, a mozgató és a támasztó szervrendszerben
33/3. Mozgató agykérgi mezők
33/4. Mellékvese kéregállományának (MVK) hormontermelése, hormonok hatásai
A MVK szövettanilag 3 rétegből áll, melyek által termelt szteroid hormonok különböző
hatásúak. A külső réteg aldoszteront (mineralokortikoidot), a középső kortizolt
(glükokortikoidot), a belső pedig nemi hormonokat, kevés gesztagént (ösztrogént és
androgénné átalakuló szteroidokat).
Ez utóbbiak termelődését szabályozza az ACTH, de a nemi mirigyekben szintetizálódókat
nem, ott gonadotrópok hatnak
33/5. A bőr funkciói
A bőr a legnagyobb érzékszervünk, kapcsolatot tart és elhatárol egyszerre. Szerepei közé
tartozik a védelem, mechanikai( zsírpárnák, a három réteg együttese), fény és „átázás” ellen,
hőszigetel és a kórokozók bejutását is akadályozza. Ezenfelül kiválasztanak (verejtékmirigy,
faggyúmirigy, illatmirigy, emlő) valamint a folyadék és só háztartást is szabályozzák
(verejtékmirigy), illetve a hőháztartásban is jelentős szerepe van. (izzadással hőt vesztünk,
zsírréteg erek, szőrök által szigetelő légréteg, -> ezek hőmegőrzést segítik elő). D-vitamin
szintézist is idesorolhatjuk. Meguntam a rizsázást, a többi annyira nem lényeges, szóval csak
bemásolom xd
Felszívódás alkohol, mérgek, nikotin (zsíroldékony anyagok)
Azonosítás←—bőrlécek, bőrszín, bőrredők, szőrzet, haj
Érzelmek, hangulat, erőfeszítés kifejezése: pirulás, sápadás, izzadás révén
Életkorra utalás←—ráncosodás, őszülés
Kórfolyamatokra utalás ←—arcszín, izzadás, bőrelváltozások, gennyedések
Raktározás—→zsír, vér, víz, bilirubin, arzén, D2 vit., stb.
Vérkeringés hajszálérhálózat vérraktárként működik.
Gázcsere a felhám oxigén igénye nagyobb, mint az irháéé, közvetlen felvétel van.
33/6. A keringés szervrendszerének alkotó elemei
34
34/1. Mit tud az enzimekről?
34/2. Agyunk vérellátása

34/3. A mozgás szervezésének funkcionális alapjai
34/4. Hol megy végbe a „neurocrinia”? Miket eredményez? Milyen hatásokat ismer ezen az
élettani területen?
34/5. Új felfedezés a bőrön át történő kiválasztással kapcsolatban (feromonok)
Bettina Pause kísérletet végzett olyan személyek verejtékével, akik államvizsgáztak és
sportoltak. A szagmintákat tesztelő önkéntes alanyok agyát fMRI-vel vizsgálta. A kísérleti
alanyok tudatosan nem tettek különbségek a kétféle izzadság minta szaga között, de a vizsga
közben keletkezet verejtéket szagolva agyuk olyan régiói is aktiválódtak, amelyek érzelmi
jelek feldolgozását végzik, és az empátiát alakítják ki. „A szorongás és a félelem olyan
vegyületek kibocsátását váltja ki, amelyek elkerülik a tudatos figyelmet és automatikusan
kiváltják a másik emberben, aki beszívja, ugyanazokat az érzelmeket. Az érzelmek gyors
terjedését biztosító mechanizmus hasznos az evolúció során, mert lehetővé teszi, hogy a
csoport tagjai elmeneküljenek a veszély elől.”
34/6. A szív anatómiája
35
35/1. Sejtek jelző rendszere
35/2. Liquor-terek, liquor keringése a liquor-terekben, felszívódása
35/3. Feltétlen reflex és élettani szerepei. Az ösztön.
35/4. Mellékvese velőállományának (MVV) hormonjai, hormonhatások.
A mellékvesevelő az adrenalint, és a noradrenalint termeli. Ezen hormonok szintézisét testet
ért stressz serkenti, pl vérveszteség, hidegrázás, megterhelés. Az adrenalin legfőbb hatása a
koszorú erek tágítása, szív gyorsítása, szimpatikus folyamatok beindítása. A tüdő hörgőin
görcsoldó hatású, a lépből vért kölcsönöz, a bélmozgást csökkenti, ezáltal az emésztést is. A
noradrenalin érszűkítő hatású, tehát emeli a vérnyomást. A hasnyálmirigyben gátolja az
inzulin és glukogon szekrécióját. Vércukor szintet emel. Mindkettő hat a zsíranyagcserére.
35/5. Látás szervrendszerének alkotó elemei
nagyrészét csarnokvíz tölti ki. Elöl
találjuk a szemlencsét, és az ezt
mozgató lencsefüggesztő rostokat és
sugárizmokat. Kétféle receptort
találunk benne, csapok a színes
látásért, és pálcikák a fényérzékelésért
felelnek, jelüket a vakfolton belépő
látóideg fogja föl. :
35/6. A szív működését biztosító élettani tényezők

36
36/1. Az emberi szervezet homeosztázisa
36/2. Vér-liquor-gát, vér-agya-gát
36/3. Sorolja fel és röviden ismertesse az agykéreg funkcionális mezőit.
36/4. A szívizom hormontermelése, hormonhatás
Pitvari natriuretikus hormon/peptid (ANP) termelődik, ezt a jobb pitvarban létrejövő
vérnyomás emelkedés váltja ki. 28 aminosavból áll, továbbá a Malphigi testekre van hatással.
Ennek eredményeképp nő a kiválasztott víz és Na+ ion mennyisége, de csökken a terhelés. A
nátrium ionokat kipisiled, ezért ez folyamatosan változik a nap folyamán.
36/5. Ismertesse látószervünk (a szem) anatómiáját.
nagyrészét csarnokvíz tölti ki. Elöl
találjuk a szemlencsét, és az ezt
mozgató lencsefüggesztő rostokat és
sugárizmokat. Kétféle receptort
találunk benne, csapok a színes
látásért, és pálcikák a fényérzékelésért
felelnek, jelüket a vakfolton belépő
látóideg fogja föl. :
36/6. Milyen hatások befolyásolják a szív működését?

37
37/1. Izohidria
37/2. A limbikus rendszer anatómiája
27/3. Agresszió meghatározása és változatai
37/4. Zsírsejtek által szintetizált hormon, e hormon élettani-kórtani hatásai, e hatások
jelentősége
167 aminosavból áll a leptin. Ezt a fehér és barna zsírsejtek állítják elő. Adipokin típusú
hormon, akármit is jelentsen ez. Méhlepényben, petefészekben, csontokban is termelődik.
Funkciója a zsírraktárak szabályozása, illetve az energia leadás szabályozása. A test nagy zsír
tömege sok leptint jelent, ami idővel leptin rezisztenciát okozhat. A másik hormon az
adiponektin. Ezt a zsírszövet, méhlepény és csontvelő állítja elő. (csontvelő az anorexiásoknál
állítja elő). Hatásai, hogy a glükóz szintjét szabályozza, ellenőrzi az energiatermelő
anyagcserét, és protein bontását.
37/5. Ismertesse a törőközegeket.
A törőközegek jelentősége, hogy a szembe jutó fényt /plot twist/ megtöri.
Szaruhártya: a szemgolyó legkülső rétege. Nincsenek erek benne, ezt a szerepet a könny és
csarnokvíz látja el. 78% százaléka víz. Domború felszíne fénytörő hatású, ha nem egyenletes
ez a domborulat, ronthatja a látás élességét. Ez az asztigmia.
Csarnokvíz: elülső és hátsó szemcsarnokot tölti ki. Kiválasztása és a Schlemm csatornák
tartják fönn a szem belső nyomását. Ha ez az elvezetés nem működik, nem lesz megfelelő a
nyomás, ez pedig retinakárosodással jár, ez a glaucoma.
Lencse: lencserostok alkotják, sejtjeikben nincsen sejtmag. Speckó fehérjéket tartalmaz
(membrán és kontraktilis fehérjéket) A fehérje tartalom biztosítja az átlátszóságot és
rugalmasságot. Kevés vizet tartalmaz. Anyagcseréje nagy részben anaerob, a csarnokvíz
biztosítja a maradék oxigént. A sugártest sima izmai a lencse fénytörő képességét változtatják.
Üvegtest: Ktölti és feszesen tartja a szemgolyót. Kocsonyás de optikailag tiszta anyag tölti ki,
emellett fehérjék és makromolekulák is vannak benne.
37/6. Az emberi érpálya felépítése
38
38/1. Puffer rendszerek és működésük
38/2. Pyramis pályarendszer anatómiája. Kereszteződések és élettani-kórtani fontosságuk.
38/3. Vegetativ reflexek és élettani jelentőségük
38/4. Ismertesse a hypothalamus neuropeptidjeit.
Kisspeptin: mag köré gyűlt kis sejtekből álló fehérjemolekula család. A vér szexuálszteroid
szintje szabályozza a termelődését. A nemi érés elindításában illetve a menopauza és öregedés
lezajlásában van fontos szerepe. Érdekes, hogy emlő és melanóma daganatok esetén gátolta az
áttétképződést. Elhízás esetén romlik a termelődőképessége.
Neuropeptid: A hipotalamusz magjának mediális sejtcsoportjában szintetizálódik.
Táplálkozást serkenti. A leptin gátolja, a ghrelin és az éhezés serkenti. Javítja a stressztűrést, a
táplálék felvételt, és inzulin felszabadulást.
Ghrelin: aminopeptid. Gyomron kívül a hipotalamuszban is képződik, éhezéskor több
keletkezik. Serkenti a prolaktin és a HGH hormonokat (tehát a tejelválasztást és a
növekedést.)
Neurokinin-B: 10 aminosavból van. Döntő szerepe van a pubertás beindításában, és nemi
érésben a kisspeptinnel együtt. Segít a felnőttkori reprodukciós folyamatokban, illetve
hatással van a terhesség megmaradásában is.
Agoutirelated protein: orexigén neuropeptid (étvágyat fokozó). Leptin gátolja termelődését.
Lassítja az anyagcserét, az étvágyat növeli, beleszól az immunrendszer működésébe, és emeli
a prolaktin szintjét.
Szomatosztatin: ciklikus peptid. Egész szervezetben termelődik, főleg a hipotalamuszban és a
hasnyálmirigy Langerhans szigeteiben. Akadályozza a növekedési hormon képzését, illetve az
inzulin, és TSH-t is.
Orexin A és B: hipotalamusz oldalsó-hátsó kicsi sejtcsoportjában termelődnek. Emelkedett
szintje jó kedvvel, derűvel jár, csökkent szintje szomorúsággal, kedvtelenséggel.
Termelődését a leptin gátolja, gherlin serkenti. Kapcsolatot tart az anyagcsere, és alvás között.
Segíti a glükóz felvételét a zsírsejtekbe, itt trigliceridként raktározódik majd.
38/5. A retina sejtjei és működéseik.
A retinát 10 réteg alkotja:
Pigment epitél
egy sejtsorból áll, amely
—hét különféle aktív anyagcsere folyamattal vesz részt a látásban és
—fogazott felszínével rögzíti a pálcikák, csapok rétegét.
Pálcikák, csapok rétege beágyazódva az „interfotoreceptor matrix”-ba.
Horizontális sejtek 3 típus ismert e sejtek között.
Bipoláris sejtek közöttük 11 típust különböztetnek meg.
Amakrin sejtek több mint 20 féle található a retinában.
Müller (glia) sejtek funkcioikat lásd alább!
Ganglion sejtek (neuronok) 11 féle ismert. Kb. 3%-uk csak fényérzékeny, fényt és
sötétséget észlelnek, (alakot, mozgást, színt nem fognak fel), ezek axonjai a
nucleus suprachyasmaticusba (napi ritmusért felelős agyterület)jutnak, onnan
A) egy részük a tobozmirigybe hatol—→napi ritmus (cirkadián ritmus),
B) a többi a Westphal-Edinger magba halad biztosítva a
pupilla fényreflexét.
A többi idegsejt rostjai a látóideget alkotják.
Pálcikák, csapok rétege | e rétegekben intracellulárisan 3 féle és a
Bipoláris sejtek -„- } szinaptikus résben 9 féle
Ganglion sejtek -„- | transzmitter anyag vesz részt a működéseikben.
A horizintális, a bipoláris és az amakrin sejtek „ki- és bekapcsolják”, erősítik, gyengítik,

összehangolják a retinában végbemenő folyamatokat.
A közel 130 millió fotoreceptor mindössze 1 milliónyi ganglion sejthez kapcsolódik,
ami komoly konvergenciát okoz. A bipoláris sejtek összegyűjtik és egy-egy ganglion sejthez
továbbítják az ingerületeket.
A konvergencia következménye a térbeli szummáció.
Müller (glia) sejtek funkciói: homeosztázist(belső egyensúly) tart fönn, glikogént tárol, fényt
vezet a receptorhoz, vér-retina gátat alkot, és az idegsejtet vezeti, míg fejlődik a szem.
Pálcikák: fényérzékelésért felel, alakot, nagyságot látunk vele. Már egy foton működésbe
hozza, sok van belőle. Sötéthez lassan szokik hozzá a szem, ez a gyors polarizáció, és lassú
depolarizáció (ingerületbe kerülés folyamata) eredménye. Az erős fényhez való adaptálódás is
neki köszönhető. Retinén+opszin kettőse adja a látóbíbort, a rodopszint, ennek az átalakulása
adja a kémiai energiát.
Csapok: kevesebb van mint a pálcákból, de színérzékelésért felelős. A fotonokra kevésbé
érzékenyek, és a különböző hullámhosszú fény érzékelése adja a színlátást. Az alkotó
fehérjéik hiánya okozza a színvakságot. Működési rendellenessége, van bizonyos csapok
hiánya okozz a színtévesztést.
38/6. ”Szélkazán hatás”
39
39/1. Izovolémia. Ismertesse a folyadéktereket.
39/2. Köztiagy anatómiája
39/3. Tanulás
39/4. Az agyalapi mirigy hátsó lebenyéből érpályába kerülő hormonok hol szintetizálódnak,
mik a hatásaik?
A hátsó lebenyben szintetizálódik a 9 aminosavból álló oxitocin, és ADH
(ADH=vazopresszin=érösszehúzó). Az oxitocin simaizom összehúzó hatású, terhesség és
szülés közben játszik fontos szerepet. „Szeretet-hormon”, orgazmus után termelődik,
szoptatás során anya-gyerek közti bizalmat segíti elő, csökkenti a szorongást. Az
antidioretikus hormon, ADH, vérbejuttatása a Na+ K+ és Cl- ionok koncentrációjával van
összefüggésben. A vesesejtek receptorjaihoz kötődve Ca2+ ionok szabadulnak föl, és
megnyílnak a vízcsatornák, amin keresztül a sejtből a vérplazmába áramlik a víz.
39/5. Rodopszin átalakulása

A rodopszin retinén és opszin együttese.
Cisz-rodopszin 11 (proteid) (= 11-cisz-retinaldehid más néven kromofor)
ǀ
fény hυ ▬→ ↓ ▬→ energia felszabadulás ▬→ hiperpolarizácio
rodopszin transzizomér▬→további átalakulások▬→különböző termékek:
| szkotpopszin,
↓ retinál,
hiperpolarizácio metarodopszin II
↓
feltételezik, hogy a Na+ csatornák
megnyitásáért felelős,
↓
gyors hiperpolarizácio
↓
lassú repolarizácio,
↓
e közben a rodopszin visszaalakul A-vitaminná.
39/6. A vér áramlási sebessége a különböző érpályákban.
40
40/1. Izoozmia, izotonia, izoionia
40/2. Agytörzs anatómiája. A formatio reticularis felépítése.
40/3. Tudat, gondolkodás
40/4. Agylapi mirigy középső lebenyének funkciói. Hormonhatások.
A középső lebeny a melanin egyenletes eloszlását biztosítja a melanocitákban. Továbbá
fokozza a faggyúmirigyek működését, zsíranyagcseréjét is. Még nincs bizonyítva, de valszeg
támogatja a magzati fejlődést, növekedést, és kortizol termelést.
40/5. Színek hullámhossza

A pigmentekben végbemenő vegyi átalakulás segítségével 380-780 nm hullámhossz
tartományba eső színeket különböztethetünk meg.
Az adszorpcio maximuma 570, 543 és 442 nm.

440, 470 nm (kék),
530, 535 nm (zöld)
és 565, 570, 630 nm (vörös)???, aminek végeredménye agykérgünkben a színek felismerése,
megkülönböztetése, vagyis a színlátás lesz.
40/6. A vér visszaármalását a szívbe a vena cava inferior területéről mik biztosítják?
41
41/1. Izotermia és fenntartása
41/2. Foglalja össze és részletezze az extrapyramidalis rendszert alkotó agyi területeket.
41/3. Magyarázza meg, mit jelent a „saját reflex” és az „idegen reflex”.
41/4. Foglalja össze, hogyan jutnak be a hormonok a célsejtekbe, hogyan jönnek létre a
hormonhatások a célsejtekben.
41/5. A látás szervrendszerének elemei (A szem ismertetése más tétel anyaga)
41/6. Ismertesse az ember érrendszerének sajátos elemeit és funkcionális jelentőségeiket.
(Portális keringés, kettős keringésű szervek, ívek, körívek, söntök, recék)
42
42/1. Pszichés/mentális homeosztázis
42/2. Extrapyramidalis rendszer pályái
42/3. Mi a gátlás? Mit jelent a gátlásos állapot a reflex működésében?
42/4. Agyalapi mirigy anatómiája, vérkeringése.
42/5. HOL pálya, MI pálya.
42/6. A vér alkotó elemei
43
43/1. Társadalmi, szociális és gazdasági homeosztázis
43/2. Bolygóideg (nervus vagus, X. agyideg) anatómiája
43/3. Részletesen ismertesse a hypothalamus működését.
43/4. Agyalapi mirigy elülső lebenyének trop hormonjai. Hatásaik a perifériás endokrin
sejtekre és a szervezet más célsejtjeire.
43/5. Agykérgi látóközpontok funkciói.
43/6. A vér alakos elemei
44
44/1. Anyagcsere folyamatok homeosztázisa
44/2. Gerincvelő szürke állományának sejttípusai
44/3. Feltételes reflex. Jelentősége az emberré válásban, az emberiség fejlődésében és a mai
életünkben.
44/4. Foglalja össze az anyagcserét szabályozó, befolyásoló hormonokat.
44/5. A látáshoz kapcsolódó motoros funkciók, reflexek.
E reflexek eredete: retina, vestibuláris rendszer(egyensúly), cochleáris(hallás) és szomatikus
jelzések a colliculus superiorba (középagyban egy agyterület).
A folyamat: Tárgy képét fixáljuk. Követjük a mozgását, ez a mozgás lehet gyors, lassú,
kiegészülhet a szemhéj, nyak és fej mozgásával. Indul egy Vestibulo-ocularis reflexszel, erre
optokinetikus válasz érkezik. Kiváltódik a cornea reflex, ez a szemhéjat zárja. Pupilla-reflex
fény hatására aktiválódik (erős fénytől összehúzódik). Szem-kéz koordináció, ez
gyakorolható, pontosítható, bonyolult reflexek kellenek hozzá. Szem-láb koordináció a párja,
ugyanaz mint a kéz, csak lábbal.
44/6. A „beszéd szervrendszere”
45
45/1. Bioritmus (cirkadián ritmus) homeosztázisa, felborulás veszélyei.
45/2. Nervus vagus (X. agyideg, bolygó ideg) működdései
45/3. Limbikus rendszer működése. Mely idegrendszeri egységek működésében vesz részt?
45/4. Hormontermelés a petefészekben, e hormonok hatásai a célszervre és a szervezet más
célsejtjeire.
45/5. A látókéreg asszociációs kapcsolatai
45/6. A táplálkozás szervrendszerének alkotó elemei
46
46/1. Mikrogenom (mikrobiom, bio- és ökoszisztéma) homeosztázisa
46/2. Részletezze a gerincvelő felszálló pőályáit.
46/3. Testtartás, izomtónus biztosításának anatómiai és élett6ani alapjai
46/4. Tobozmirigy anatómiája, hormontermelése, hormonhatás
A köztiagy része. A III. agykamra fölött található, két nyéllel kapcsolódik a thalamushoz.
Állományát alkotja: glia, kötőszöveti rostok, pinealocytak, a nervus opticus —hypothalamus
mintegy 20 ezer neuronból álló suprachiasmaticus magjában — átkapcsolt idegvégződései,
kevés idegsejt és (a felső nyaki dúcból származó) szimpatikus idegvégződések.
Hormontermelését befolyásolja a fény mennyisége, (fotoperiódus), világosban csökken,
sötétben megnő az aktivitása.
Melatonin a hormonja, triptofánból képződik. A melatonin nemi érést serkenti, hipotalamuszt
befolyásolja, és az alvás REM fázisát biztosítja.
46/5. Látószervünk védelme
A szemünk egy érzékeny szerv. Védelmére több képlet is létezik. A szemüreg egy csontos
üreg, mely körbe öleli a szemgolyót. A szemöldök és szempillák a szálló por, és saját
verejtékünk ellen védik a szemet. Ehhez hasonlóan véd a szemhéj is. A könny egy filmréteget
hoz létre a szem felszínén, ezzel gátolja meg annak kiszáradását, és biztosítja a
szennyeződések távozását, és az immunrendszernek is része.
46/6. Táplálkozás mozzanatai
47
47/1. Az ember mikrogenomja
A bioszisztéma és az ökoszisztéma a .köztudatban elfogadott értelmezés szerint a körülöttünk
létező organikus és anorganikus világ és társadalmunk, amiben élünk viszonya
egyéniségünkkel. A „hivatalos megfogalmazást” részben megtartva orvosi pályámon szerzett
elméleti és gyakorlati tudásom, ismereteim, tapasztalataim, alapján fejtem ki az ember
mikrogenomját (bioszisztémáját, ökoszisztémáját) születésünk pillanatától kialakult
együttélésünket, előnyös, előnytelen kapcsolatainkat a rajtunk, bennünk élő több száz fajta
mikroorganizmussal, más élőlénnyel.
47/2. Határozza meg az exteroreceptorokat. Mit jelentenek a következő elnevezések: kontakt
receptor, telereceptor, elsődleges (primer), másodlagos (szekunder), harmadlagos
(tercier) receptor?
47/3. Kisagy funkciói
47/4. Foglalja össze azokat a szöveteket, szerveket, sejteket, melyek a „hypothalamo-
hypophysealis rendszeren” kívül hormonokat állítanak elő.
Mellékpajzsmirigy, Langerhans szigetek a hasnyálmirigyben, Csecsemőmirigy, Mellékvese
velő (MVV), Tobozmirigy, Vese, Jobb szívpitvar izomfala, Endothel sejtek, Gyomor,
patkóbél, éhbél, csípőbél hámborítása, Méhlepény, Zsírszövet, Magzat tüdeje, endokrin
szervei, Máj, Magzat mája, Harántcsíkolt izomszövet.
47/5. ”Amiket fontos tudni a látásról”.

Ha a szem eg fejlődési rendellenesség miatt károsodik, vele károsodik a agy is, hiszen a rossz
szemet tanulja meg használni, így hiába javítják ki a szem problémáját. Az agykéreg akkor is
érzékeli a mozgás irányát, ha a receptorok erre érzéketlenek. A szemmozgások
összehangolását az irányszelektív sejtek végzik. A társadalom kis százalékában előfordul ezt
zavaró rendellenesség, ez későbbi olvasási problémákhoz vezet.
47/6. A táplálkozás folyamatának „indítása”
48
48/1. Mikrogenom kialakulása (figyelembe véve a születés körülményeit).
A mikrogenom kialakulására hatással van a magzat világra jöttének módja. (38. oldal, folyt
köv)
48/2. Perifériás idegrendszer IV. Hogyan épül fel a szomatikus perifériás idegrendszer? Mit
fejez ki a dermatom, myotom, dermatomyotom, Head zóna?
48/3. Posztcentrális agykéreg működése, összeköttetései más agyi területekkel.
48/4. Vese hormontermelése, hormonhatások.
A vesében a juxtaglomeruláris apparátus (módosult simaizomsejtek) renint termelnek.
Szerepe van a vérnyomás emelésében.
erytropoetin (EPO): vöröscsontvelő őssejtjeire hat. Oxigénhiányos (anaerob) állapotban
megsokszorozódik a termelése.
Kalcitriol: /Ez egy sor anyag átalakulásával jön létre/ 7-dehidrokoleszterin alakul át.
Vérkeringést befolyásol.
48/5. Egészséges újszülött és csecsemő látásának fejlődése
Újszülött: erős napfényre, lámpafényre elfordítja a fejét, hunyorog, sír, élénk elhárító
mozdulatokat tesz, követi szemével a mozgatott tárgyat, fényforrást, igyekszik
megkaparintani, érdeklik a fekete-fehér csíkok.
2 hónapos csecsemő az ember arca felé fordul és felveszi szemével a kapcsolatot
(szemkontaktust).
3-4 hónaposan nézegeti a kezét, a mozgó tárgyak után nyúl.
6-7 hónapos korban egy méteren belül tárgyakért egyre pontosabban nyúl, figyeli a mozgó,
guruló tárgyakat.
8-10 hónaposnak felkelti az érdeklődését a kép a könyvekben, észreveszi, és két ujjával
felcsippenti a morzsát.
48/6. Szájüregben végbemenő akaratlagos és akaratunktól független folyamatok.

49
49/1. Ektoflóra
49/2. Synapsis fogalma, típusai, felépítése. Elektromos és kémiai jeltovábbítás magyarázata,
összehasonlítása.
49/3. Précentrális agykéreg műklödése, összeköttetései más agyrészhekkel
49/4. Szívpitvarizomzat hormontermelése, hormonhatás.
Pitvari natriuretikus hormon/peptid (ANP) termelődik, ezt a jobb pitvarban létrejövő
vérnyomás emelkedés váltja ki. 28 aminosavból áll, továbbá a Malphigi testekre van hatással.
Ennek eredményeképp nő a kiválasztott víz és Na+ ion mennyisége, de csökken a terhelés. A
nátrium ionokat kipisiled, ezért ez folyamatosan változik a nap folyamán.
49/5. Kutatók gondolatai a látásról.
Egyelőre még elképzelésünk sincs arról, hogy az agyon belül a recehártyával rögzített tárgy
informácioinak feldolgozását mi teszi lehetővé és egyúttal tudatos látássá.
Semir Zeki: a látás és a megismerés nem két különálló folyamat, hanem kibogozhatatlanul
összefüggnek. Szín, forma, mozgás látását külön rendszerek végzik, az agy más-más területei
együtt dolgoznak, közreműködnek abban, amit egyetlen funkciónak vélünk.
Semir Zeki és Eric Heath (fizikus) a fejsérülések után észlelt „vaklátás” rejtélyét abban látja
megoldani, hogy a kiegyensúlyozott neuronkörök, a visszacsatoló idegpályák, az agyi
területek közötti párbeszédet fenntartó pályák nem működnek (jól).
A vaklátást az I. Világháború után észlelték fejsérülteken: Ők vakok voltak látóterük egy
részét tekintve, de felszólításra rámutattak a látótérbe helyezett tárgyra, holott állították, „nem
látták azt”. A jelek eljutnak az agyba, de nincs meg a látás tudata. A prozopagnosia az
előbbi fordítottja. E sérültek arcnak látják az arcot, de senkit, még saját tükörképüket sem
ismerik fel.
50
50/1. Endoflóra (légzőszervrendszerben, tápcsatornában, hüvelyben)
50/2. Mely érzékszerveinkben találhatók az exteroreceptorok egyes típusai (kontakt receptor,
telereceptor, elsődleges, másodlagos, harmadlagos receptor. Mit tud az
anatómiájukról?
50/3. Nyugalmi potenciál, depolarizáció, repolarizáció.
50/4. Gyomor, patkóbél, éhbél, csípőbél hormontermelése, hormonhatások.
A tápcsatorna tagjai a gyomor, patkóbél, éhbél, csípőbél. Bennük sokféle hormon
szintetizálódik.
Gasztrin: Gyomorfal, patkóbél, hasnyálmirigy termeli. Serkenti a gyomor
izomösszehúzódásait,pepszinogén termelődést (emésztő enzim), fokozza a hasnyálképzést, és
biztosítja az epe ürülését. Mindeközben gátolja pár homon szintetizálását, pl kalcitonin, és a
gyomorsav termelést.
Kolecisztokinin: gyomor,nyombél és éhbél sejteiben termelődik. Jóllakottság érzést idéz elő,
éhség érzetet csökkent. Orexinnal együtt befolyásolja az alvás-ébrenlét ciklust. Kitalálja
mennyi enzim kell az emésztéshez, és optimalizálja a táplálék felszívódást a belekben.
Fájdalom-érzékenység és ópiát tolerancia kialakításában is szerepe van.
Szomatosztatin: A gyomorkapu területén, patkóbélben és hasnyálmirigyben szintetizálódik.
Gátoja a savtermelést, meg a gasztrint, lassítja a gyomor ürülését, a bélmozgást és ennek
vérellátását, ergo a tápanyag felszívódást.
Ghrelin: Üres gyomorban szintetizálódik. Ezen felül még éhbélben, hasnyálmirigyben,
tüdőben, agyban, nemi szervekben, vesében és méhlepényben. Alvás hiánya vagy megvonása
növeli a termelését. Éhség érzetet vált ki az agyban, gyomornedv elválasztást indít, előkészíti
a táplálkozást. Energia homeosztázist(egyensúlyt) tart fönn. Nemi vágyat kelt, szorongást old,
dopamint aktivál, szomatosztatin szintézist csökkent a hasnyálmirigyben. Magzati
tüdőfejlődést is segít, életkorral egyenes arányban nő a mennyisége.(emiatt híznak könnyen az
idősek).
Motilin: peptid hormon. Patkó és éhbél sejtjei állítják elő. A patkóbél lúgos közege segíti a
működését. Étkezések közti bélmozgást felügyel, vándorló myoelektronikus komplexet
/fogalmam sincs miez/ biztosít, segít más hormonokat kiválasztani.
Vazoaktiv intesztinális peptid: hasnyálmirigyben és hipotalamuszban szintetizálódik.
Tápcsatorna simaizmát lazítja el, tágítja az ereit,pepszinogén szintézisét segíti, viszont a sósav
termelését és gasztrin lebomlását akadályozza.
Gasztrointesztinális peptid: Vékonybél termeli. Inzulin szekréció (elválasztás) serkentése,
sósav kiválasztást pedig gátol.
Szekretin: patkóbél termeli Lassítja a gyomor ürülését, gátolja a sósav szekréciót, de fokozza
a pepszinogént. Segíti még a bikarbonát kiválasztását hasnyálmirigy és epe utakban.
50/5. Ízlelés, ízérzés élettana, anatómiai alapjai
50/6. Légzést biztosító feltételek.

Humánbiológia Tételsor

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Humánbiológia Tételsor

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Humánbiológia tételsor

Közvetíti a külső és belső környezet jelzéseit

2/5. A bőr rétegei

5/5. Új felfedezés a bőrön át történő kiválasztással kapcsolatban (feromonok)

6/5. A látás szervrendszerének alkotó elemei

**Térfogatok (mérés alapján)

8/2. Agykéreg. Ismertesse a paleocortexet, neocortexet.

9/5. A retina sejtjei és működéseik

9/6. A szív anatómiája

11/5. Színek hullámhossza

Az adszorpcio maximuma 570, 543 és 442 nm.

V4-gyel az előbbi területek kapcsolatban állnak, további összeköttetése van a halántéklebeny

**Térfogatok (mérés alapján)

34/2. Agyunk vérellátása

35/6. A szív működését biztosító élettani tényezők

36/6. Milyen hatások befolyásolják a szív működését?

A horizintális, a bipoláris és az amakrin sejtek „ki- és bekapcsolják”, erősítik, gyengítik,

39/5. Rodopszin átalakulása

40/5. Színek hullámhossza

Az adszorpcio maximuma 570, 543 és 442 nm.

47/5. ”Amiket fontos tudni a látásról”.

48/6. Szájüregben végbemenő akaratlagos és akaratunktól független folyamatok.

You might also like