4.

1. Hogyan szaporodnak a hámszövetek alkotó sejtek?

Mitózissal.

2. Mi biztosítja a hámszövetek táplálását?

Az alatta levő kötőszövet, ehhez a membrana basalis által rögzült.

3. Miből áll a membrana basalis?

Hámsejtek által termelt glikoproteinekből.

4. Mi a mirigyvégkamra?

Az exokrin mirigyek szekretoros egysége.

5. Milyen típusú mirigyek a nyálmirigyek?

Exokrin szeromucinózus mirigyek.

6. Melyik a nyálkahártya 3 rétege?

Epithelium, lamina proproa és muscularis mucosae.

7. Mi a mátrix?

Egy kötőszöveti rostos hálózat, amelyben a sejtek helyezkednek el.

8. Melyek a laza rostos kötőszövet sejttípusai?

Fibroblasztok, makrofágok, masztociták és limfociták.

9. Miket termelnek a fibroblasztok?

Az alapállományt, hiarulonsavat, mukopoliszacharidokat és a szövet fehérjerostjait.

10. Mi a szerepe a masztocitáknak a laza rostos kötőszövetben?

Tartalmazzák a citoplazmatikus szemcséket és hisztamint így részt vesznek allergiás

és gyulladásos reakciókban.

11. Mi az a bőnye?

Aponeurosis, rendezett tömött rostos kötőszövetből álló. lapszerinti kiterjedésű szalag.

12. Hány típusú tulajdonképpeni kötőszövet van és melyek ezek?

6, laza rostos kötőszövet, tömött rostos kötőszövet, retikuláris kötőszövet, rugalmas

rostos kötőszövet, zsírszövet és pigmentált / festenyezett kötőszövet.

13. Mik a kondroblasztok?

A porcszövet sajátos sejtjei, melyek az alapállomány anyagát termelik.

14. Mi a hidroxiapatit?

Kálcium-foszfát só, ami a csontszövet alapállományát képezi.

15. Mi a különbség a proteoglikán és a glikoprotein között?

 11.
1. Meddig tart a gerincvelő?

Az első és második ágyéki csigolya közti porckorongig.

2. Mi a gerincvelő 2 fő szerepe?

Összeköti a perifériás idegrendszert az aggyal és ez képezi a reflexív központját.

3. Hogy létesít kapcsolatot a gerincvelő a perifériás idegrendszer és az agy között?

Fel- és leszálló idegpályákon keresztül, amelyek interneuronok axonjaiból képződő kötegek.

4. Hogyan létesít kapcsolatot a kisagy az agy többi részével?

3 kisagykocsánynak nevezett idegpályaköteg révén.

5. Hogy alakul ki a beszéd?

A fali lebenyben értelmeződik a beszéd és ez biztosítja a gondolatok kifejezését is, majd

a homloklebeny Broca féle mezője biztosítja a beszéd kezdeményezését és az ehhez

szükseges mozgások kivitelezését.

6. Mi a retikuláris állomány?

Egy olyan idegrosthálózat, ami benyúlik a nyúltvelőbe, a hídba és a középagyba is, aktiválja

az agyat ha érző ingerületek érkeznek, felkészítik ezt ezek feldolgozására, serkentik a

gondolkodást, valamint szabályozzák az alvás-ébrenlét ciklust.

7. Mi a kérgestest?

A két agyfélteket összekötő rostköteg.

8. Hol található a limbikus rendszer?

A kérgestestet veszi gyűrűszerűen körbe.

9. Hol találhatóak a piramiskereszteződések?

A homloklebenyben és a nyúltvelőben.

10. Hol találhatóak az érző rostok sejttestjei?

Nem az agyvelőben, hanem ezen kívül, idegdúcokba szerveződve.

11. Hol találhatóak a mozgató rostok sejttestjei?

A szürkeállományban.

12. Melyik agyideg kivétel a fenti szerveződésre?

A látóideg, hisz ez az agynak egy sajátos kiterjesztése, agyhártya burkolja és

oligodendrocyták biztosítják a mielinizációját.

13. Hogyan lehet osztályozni a vegetatív idegrendszer mozgató neuronjait?

Lehetnek preganglionálisak, ezek a központi idegrendszerben vannak és az idegdúcig

tartanak, valamint posztganglionálisak, amelyek az idegdúctól a szervekig tartanak.

14. Hogyan hat a paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer a húgyhólyagra és a

hörgőkre?

A paraszimpatikus mind a kettőt összehúzza, míg a szimpatikus elernyeszti.

15. Hol helyezkednek el a paraszimpatikus idegdúcok?

A III-as, VII-es, IX-es és X-es agyidegekben, valamint a zsigerekben.

16. Melyek az rostok szabadítanak fel acetilkolint?

A preganglionáris rostok, valamint a paraszimpatikus posztganglionárisak.



 13.
1. Mihez kötődnek a hormonok a célsejtek szintjén?

Specifikus membránreceptorokhoz, vagy sejten belüli receptorokhoz.

2. Mik a szteroid hormonok kémiai szempontból?

Koleszterinből képződő lipidek.

3. Melyek a szteroid hormonok?

Ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron, aldoszteron, kortizol és kortizon.

4. Hány féle nemszteroid homron van és melyek ezek?

4, amin-, peptid-, fehérje- és glükoprotein szerkezetűek.

5. Milyen szerkezetűek a neurohipofízis hormonjai?

Peptid szerkezetű hormonok (rövidebb aminosavláncok).

6. Mért hatolna könnyen át a szteroid hormonok a sejtmembránon?

Azért, mert oldódnak foszfolipidekben.

7. Hogyan működnek a szteroid hormonok?

A célsejten belül fehérjékhez kapcsolódnak, az így kialakult komplex molekula pedig fajlagos

gének működését serkenti, melyek fajlagos mRNS molekulákat kódolnak, és ez

fehérjeszintézishez vezet, ami befolyásolja a sejt anyagcseréjét.

8. Hogyan működnek a nemszteroid hormonok?

Jórészük elsődleges hírvivőként működik, azaz a célsejtek membránjain levő receptorokhoz

kötődnek és bizonyos sejtmembránbéli enzimek működését serkentik.

9. Mi az adenil-cikláz és mi a szerepe?

Az adenil-cikláz egy sejtmembránbéli enzim, amely egyes nemszteroid hormonok hatására

aktiválódik és az ATP-t ciklikus monofoszfáttá (cAMP) alakítja, amely másodlagos hírvivőként

szerepel, és a sejten belül számos folyamatot serkent, mint például fokozott fehérjeszintézis,

a membránok permeabilitásának megváltoztatása és eznimek aktiválása.

10. Mi a különbség az autokrin és a parakrin endokrin mirigyek között?

Az autokrin mirigyek által termelt hormonok visszahatnak az őt termelő sejtekre, míg a

parakrin mirigyek hormonjai a szomszédos sejtekre hatnak.

11. Hol helyezkedik el az agyalapi mirigy?

Az agyalapi mirigye az agy alapi részén, az ékcsont töröknyereg bemélyedésénel helyekedik

el, a látóideg-kereszteződés mögött.

12. Mi köti össze az agyalapi mirigyet a hipotalamusz aljával?

 Egy infundibulumnak nevezett nyél.

13. Hogyan szabályozza a hipotalamusz az adenohipofízist?

Releasing és inhibiting hormonok révén, melyek egy portális érrendszeren keresztül jutnak az

adenohipofízisbe.

14. Mely hormon hiperszekréciója okozza az akromegáliát és hány aminosavból áll ez a

hormon?

Az STH hormon hiperszekréciója okozza felnőttkorban. 191 aminosavből áll.

15. Hány hormont termel az adenohipofízis és melyek ezek?

7-et, STH, TSH, FSH, LH, MSH, ACTH, prolaktin.

16. Mi az FSH szerepe?

Nőknél serkenti s tüszőérést, férfiak esetében pedig spermiumok termelését fokozza.

17. Mi az LH szerepe?

A nőknél kiváltja a tüszőrepedést, valamint serkenti a sárgatest ösztrogén és progeszteron

termelését, férfiak esetében a tesztoszterontermelést serkenti.

18. Melyek az ACTH célszervei?

A mellékvesekéreg, ahol a kortikoszteroidok termelését fokozza, a bőr, ahol fokozza ennek

pigmentációját, a máj,ahol a glökagonraktározást fokozza és az emlőmirigyek, ahol a

tejtermelést. (fokozza az anyagcserét is)

19. Mi az iszthmus?

Egy szövetsáv, amely a pajzsmirigy két oldalsó lebenyét köti össze.

20. Mi okozza a mixödémát és a Graves-kort felnőttkorban?

A mixödémát a tiroxin hiposzekréciója, míg a Graves kort a toroxin és trijód-trionin

hiperszekréciója.

21. Mely sejtek termelik az inzulint és melyek a glükagont?

Az inzulint a pancreas béta-sejtjei termelik, míg a glükagont az alfa-sejtek.

22. Milyen hormonokat termel a mellékvesekéreg és milyeneket a mellékvesevelő?

A mellékvesekéreg mineralokortikoidokat, glükokortikoidokat és olyan szteroid hormonokat

termel, melyek bizonyos nemi jellegeket beolyásolnak, míg a velőállomány olyan hormonokat

termel, melyek kiegészítik a szimpatikus idegrendszer hatását, azaz katecholaminokat.

23. Mik az Addison-kór tünetei?

Na-K egyensúlyzavar, fokozottan pigmentált bőrtónus, vízvesztés, alacsony vérnyomás,

általános gyengeség.

24. Mik a prosztaglandinok?

Számos szervben termelődő kis mennyiségű nem-szteroid hormon.

 14.
1. Mi a szérum?

Miután az alvadásban szerepet játszó fehérjék elhasználódásuk során kiválnak a plazmából,

az alvadási faktoroktól mentes folyadékot szérumnak nevezzük.

2. Mi az albuminok szerepe?

Az albuminok magtartják a vér ozmótikus nyomását, hozzájárulnak a vér viszkozitásához,

részben szerepük van a vér állandó pH-jának megtartásában, valamint zsírokat és

hormonokat szállítanak.

3. Milyen típusú globulnokat ismerünk és melyiknek mi a szerepe?

A gamma-globulinok (40%) a szervezet alapvető védekezési mechanizmusát képviselik, hisz

ezek immunválasz során képződött ellenanyagok, amelyek specifikusan kötődnek a

képződésüket kiváltó antigénekhez. Az alfa-, valamint béta-globulinok pedig hormonokat,

vitaminokat és más anyagokat kötnek meg és szállítanak a vérárammal.

4. Mit segítenek elő a plazmafehérjék?

A vízmolekulák ozmózisát a szövetekből a vérbe.

5. Mi a hematokrit?

A vörösvértestek cső térfogatából elfoglalt százalékos aránya.

6. Miből áll szerkezetileg a hemoglobin?

4 150 aminosavból álló polipeptid-láncból áll, melyből 2 alfa és 2 béta lánc. Mindegyik lánc

egy hem csoportot tartalmaz.

7. Hogyan zajlik le a vörösvértestek pusztulása?

A vörösvértestek körülbelül 120 napig keringenek a vérben, ezután az elöregedett sejteket

bekebelezik a lépben, májban, valamint csontvelőben levő makrofágok, ezek belsejében

pedig lebomlanak. A polipeptid láncok aminosavakra bomlanak, melyek később újabb fehérje

szintézisére használódnak fel, a hemoglobin vas atomjai a csontvelőbe kerülnek, ahol új

hemoglobin molekulákba épülnek be, a fölösleges vasat pedig a máj tárolja. A hemoglobin

fennmaradó része pedig biliverdinné alakul át.

8. Mit jelent az echimozis?

Véraláfutást.

9. Hogyan alakul a biliverdin urobilinogénné, és hogyan ürül ez ki a szervezetből?

A biliverdin bilirubinná alakul, amely a lépből a májba szállítódik és itt kiválasztódik az epével.

A tápcsatornában levő bakteriumok urobilinogénné alakítják, mely felszívódik a vérkeringésbe

és kiválasztódik a vesében, majd vizelettel kiürül, ennek jellegzetes színét biztosítva.

10. Minek a hiánya okozhatja az anaemina perniciosat és milyen VV-ek jellemzik ezt?

Az anaemia perniciosa azaz vészes vérszegénység kialakulhat a B12 vitamin hiányában,

vagy egy glikoprotein/ intrinszik faktor hiányában, amely a B12 vitamin táplálékból való

felszívódásához szükséges. Az anaemia perniciosa esetén az éretlen vörösvértestek

halványabbak és nagyobbak az átlagnál.

11. Mi okozza a sarlósejtes anémiát?

A sarlósejtes anémia olyankor jelentkezik, amikor a hemoglobin béta-polipeptid láncának

szerkezetébe nem megfelelő aminosav épül be, génhiba következtében. Alacsony oxigén

koncentráció esetében a módosul hemoglobin más hemoglobin molekulákkal kapcsolódik,

hosszú kristályokat kialakítva. Ezek megváltoztaják a VV-ek alakját. amelyek

összezsugorodnak és C alakot vesznek fel, ezek pedig könnyen szétesnek vagy fennakadnak

torlódást okozva.

12. Mit takar a talasszémia?

A talasszémia egy veleszületett rendellenesség, amelyben a hemoglobin egy, vagy több

polipeptid-láncának szintézise hibás, ezért a keletkezett VV-ek törékenyek, hamar

elöregednek.

13. Mikor alakulhat ki a magzati erythroblastosis?

Rh- anya és Rh+ apa esetén.

14. Hány fő csoportra oszthatjuk a fehérvérsejteket?

2, granulociták ( noutrofil, eozinofil és bazofil ), valamint agranulociták ( limfocita, monocita ).

15. Mi a különbség a leukopénia és a leukocitózis között?

A leukopénia a fehérvérsejtek általános csökkenése, míg a leukocitózis ezek általános

növekedése.

16. Hogyan alakulnak ki a trombociták?

A vörös csontvelőben levő hemocytoblasztokból alakulnak ki a nagyméretű megakariociták,

ezekből pedig kis, membránnal határolt citoplazma darabkák csípődnek le, ezek a

trombociták.

17. Hogyan alakul ki a trombocitadugó?

A károsodott erekben képződik, amikor a trombociták kollagén rostokkal lépnek reakcióba az

érfal felszínén, a trombociták rostokhoz tapadnak és kitöltik az érfalon keletkezett nyílásokat.

18. Mi tölti ki a a sérüléseket véralvadás esetén?

Egy fehérjerostokból és az ezekben fennakadó trombocitákból képződött tömeg.

 16.
1. Hol fordulnak elő különösen nagy számban a nyirokerek?

A dermisben.

2. A nyirokcsomókon belül hol találhatóak a limfociták?

A limfociták nagyobb mennyiségben találhatóak a cortexben, ugyanis ez limfocita-

tömörüléseket tartalmazó tüszőkből áll. A tüszők központi részében germinális központok

találhatóak, melyek yöbbségben B-limfocitákat tartalmaznak, a fennmaradó részeket pedig

T-limfociták töltik ki.

3. Mik a nyirokszinuszok?

A nyirokcsomók tokja sövényeket bocsájt ki ennek belsejébe, amelyek a nyirokcsomót kisebb

lebenykékre osztják, ezekben a lebenykékben találhatóak a nyirokszinuszok, olyan terek,

amelyekben viszonylag kevesebb sejt található és a nyirko kering.

4. Hány nyirokszövettömörülést említ meg a könyv és melyek ezek?

4-et, a szájpadmandulák (tonsillák), a garatmandulák (adenoidok), nyelvmandulák, és Peyer-

plakkok, amelyek a tápcsatorna falán találhatóak, főleg a csípőbélben.

5. Hány homorú része van a lépnek?

3, ott ahol érinti a bal vese, a gyomor és a vastagbél.

6. Milyen szerepei vannak a vérnek?

A lép a szervezet limfocita tartaléka, szűri a vért, fontos a VV-ek és a vas anyagcseréjében,

mert makrofágjai fagocitálják az elöregedett és sérült VV-eket, újrahasznosítják a vasat, mert

a májhoz küldik, vérraktárként szolgálnak. (4)

7. Mi alkotja a nyirkot?

A nyirkot az a folyadék alkotja, melyet a szív által gyakorolt nyomás átprésel a hajszálerek

falának szemipermeábilis hártyáján. A szövetközti térben felgyűlt folyadék megtelik a sejtek

által felszabadított anyagokkal. A nyirokba jutó fehérjék áltlában nem képesek visszakerülni a

hajszálerekbe, így nagy koncentrációban a nyirokban maradnak.

8. Milyen hatása van a zsírnak a nyirokra?

A tápcsatornában a nyirok tejszerű állagú. A zsírok az emésztés során a tápcsatornában

lebomlanak glicerinre, zsírsavakra és más alkotóelemekre. Amíg más molekulák áthaladnak a

hajszálerek falán, a zsírok újraalakulnak és a tápcsatorna falának nyirokereibe jutnak. Ezeket

lacteáloknak hívjuk. Mivel a zsírok tejszerűek, amikor a nyirok zsírban gazdag, tejszerűvé

válik.

9. Mi vezethet ödémához?

Az ödéma a szövetnedvek szövetközti térben való felhalmozódása. Oka lehet a nyirokerek

elzáródása, például fertőzések esetén és vagy ha a vér gyűjtüeres keringésébe akadályozott

és ha a vér felgyűl a gyűjtóerekben. A fehérjék kiszabadulása a sejtközötti térbe pl gyulladás

esetén szintés vizenyőhöz vezethet.

10. Mikor fejlődik ki az immunrendszer és mikor aktiválódik?

Az immunrendszer a megtermékenyítés utáni 3. hónapban fejlődik ki ugyanis ebben a korban

egy sor primitív őssejt jelenik meg a csontvelőben (stem-sejtek). Bizonyos sejtek képezik a

limfociták előfutárait, ezeket limfopoetikus sejteknek nevezzük. Az immunrendszer a születés

utáni 6. hónapban aktiválódik és az egyén 1 éves korában válik éretté.

11. Hol fejlődik ki a 2 típusú limfocita?

A T-limfociták a csecsemőmirigyben fejlődnek ki, míg a B-limfociták a csontvelőben, májban

és a tápcsatorna nyirokcsomószöveteiben, melyek a csirke Bursa Fabriciinak megfelelőek.

12. Melyek a különböző szövetekben található makrofágok? (6)

Alveoláris makrofág (tüdő), Hisztiocita (kötőszövet), Kuppfer-sejtek (máj), Mikroglia-sejt

(idegszövet), Oszteoklaszt (csont), Szinuszoidális bélelősejtek (lép).



 17.
1. Mely környező koponyacsontokba terjednek be a szinuszok?

Az arcüregbe (sinus maxillaris), a homloküregbe (sinus frontalis), az ékcsonti öbölbe (sinus

sphenoidalis) és a rostacsonti tömkelegbe (sinus ethmoidalis).

2. Hány része van a garatnak?

A garatot 3 részre lehet osztani, orrgarat (nasopharynx), szájgarat (oropharynx) és algarat

(laryngopharynx).

3. Hol található a légzőközpont és mi a szerepe?

A légzőközpont az agytörzsben található és a nyúltagy és híd egyes részeit foglalja magába.

Az itt található idegsejtcsoportok a légzés ritmusát és az erőltetett légzés alkalmával a

légzőmozgásokat ellenőrzi. A vér CO2 szintje közvetett módon szabályozza.

4. Mi a pneumotaxikus terület fő feladata és hol található?

A pneumotaxikus terület fő feladata a légzés gyorsaságának szabályozása, és a hídban

található.

5. Hol találhatóak a kemoreceptorok és mire figyelnek ezek?

A kemoreceptorok a feji verőerek (carotisok) és az aortaív falában találhatóak. Ezeket az vér

oxigénszintjének csökkenése stimulálja, amelyek ezáltal jelzéseket küldenek a

légzőközpontba.

6. Minek köszönhető, hogy vissza tudjuk a víz alatt tartani a lélegzetünket?

A légzőközpontok és a kemoreceptorok szabályozása akaratlan, viszont a szervezet képes

részben felülvezérelni ezeket a mechanizmusokat, az agykéregből származó,

légzőközpontokhoz küldött impulzusok által. Ennek ellenére, hogyha a testnedvekbe

túlságosan megnövekedik a széndioxid és hidrogénionok szintje, a légzőközpont impulzusai

felülvezérlik az akaratlagos levegővisszatartást, így erőltetett belégzést okozva.

7. Hogyan szállítódik az oxigén a tüdőbe/tüdőből?

2%-a a plazmában, vagy VV-ek intracelluláris folyadékában oldott formában

98%-át a VV-ek hemoglobinja szállítja (oxihemoglobin)

8. Hogyan szállítódik a széndioxid a tüdőbe/tüdőből?

7%-a a plazmában, vagy a VV-el intracelluláris folyadékában oldott gáz formában

25-30%-a karbaminohemoglobin formájában, olyan hemoglobinokhoz kötve, amik már

leadták az oxigént

70-75%-a a vérben bikarbonátionok formájában a VV-ekben

9. Hogyan jönnek létre a bikarbonátionok?

A bikarbonátionok akkor jönnek létre, amikor a széndioxid a szövetből kiáramlik a plazmába

és vízzelreakcióba lépve szénsavat alkot. Ezt az átalakulást a VV-ekben található

karbonanhidráz enzim katalizálja. Ezután a szénsav hidrogén- és bikarbonátionokra bomlik le.

10. Mi a szerepe az így kialakult bikarbonátionoknak?

Az így kialakult bikarbonátionok egy része a VV-ekben maradva hozzájárulnak a széndioxid

szállításához, viszont nagy részük a plazmába diffundál és itt nátriumionokkal együtt

nátriumbikarbonátot alkot, amelyek transzportfolyamatban vesznek részt.

11. Mi a klorid-shift?

Minden alkalommal amikor egy bikarbonátion a VV membránját átlépi, egy kloridion diffundál

a VV-be. Ha nagymennyiségű széndioxid molekula kerül a véráramba, a folyamat felgyorsul

és a kloridionok elárasztják a VV-eket.

 18.
1. Hány rétegből áll a tápcsatorna fala?

A tápcsatorna fala 4 rétegből áll. A legbelső réteg a mucosa, ez tartalmazza az

emésztőrendszer mirigyeit, amelyek enzimeket és nyákot termelnek. Ez alatt találhatóak

submucosa, itt erek, nyirokerek és idegek találhatóak. A következő réteg a simaizomréteg,

amely két, a gyomor esetében három alrétegből áll, a belső körkörös simaizom, a külső

longitudinális, valamint a gyomor esetében van egy ferde simaizomréteg is. A legkülső réteg a

serosa, amely zsigeri hashártya, borítja a tápcsatornát, valamint a parietális peritoneummal

folytatódva burkolja a hasüreget.

2. Tulajdonképpen mi a nyelv?

A nyelv egy nyálkahártyával borított harántcsíkolt izomdarab.

3. Hány pár nyálmirigy látja el a szájüreget nyállal?

A szájüreget nyállal három pár nyálmirigy látja el, a fültőmirigy (parotis), az állkapocs alatti

(submandibularis), valamint a nyelvalatti (sublingualis).

4. Mikor figyelhetőek meg a redők a gyomor belsején?

A gyomor belsején a redők a gyomor üres és összehúzódótt állapotában figyelhetőek meg.

5. Mik a gyomornedv összetevői?

A gyomornedv első összetevőit a gyomor parietális sejtjei termelik, ez nem más mint a

gyomorsósav, valamint az intrinszik faktor, ami a B12 vitamin táplálékból történő felszívódását

biztosítja a vékonybélben. A gyomor melléksejtei termelik a nyákot, amely védi a gyomrot az

önemésztéssel szemben, valamint a fősejtjei termelik a gyomor fehérje-lebontó enzimeit.

6. Melyik a gyomor fő feérje-lebontó enzime és mit kell tudni róla?

A gyomor fő fehérje-lebontó enzime a pepszin, ami nem aktív formában termelődik.

Prekurzora, a pepszinogén gyomorsósav jelenlétében aktiválódik.

7. Melyik az a fehérje-lebontó enzim, amelyik nem található meg a felnőttek gyomrában?

Az a fehérje-lebontó enzim, amelyik csak a csecsemők gyomrában található meg, a rennin,

vagy másnéven tejoltó enzim.

8. Mit termelnek a gyomor enteroendokrin sejtjei?

A gyomor enteroendokrin sejteji a gasztrin nevű hormont termelik, ami a gyomormirigyek

pepszin, sósav és nyák termelését szabályozzák.

9. Mik azok a tápanyagok amik ahelyett, hogy a kímusz formájábantovábbítódjanak,

felszívódnak a gyomornyálkahártyán keresztül?

Ezek a tápanyagok például kis mennyiségű víz, glükóz, ionok és alkohol.

10. Mik a Lieberkühn-kripták?

A patkóbél falában található bemélyedések, amelyek a bélmirigyeket tartalmazzák.


11. Mik a Brunner-féle mirigyek?

A Brunner-féle mirigyek a patkóbél submucosájában található nyákot termelő

patkóbélmirigyek.

12. Miért fontos, hogy a hasnyálmirigynedv bikarbonátionokat is tartalmazzon?

Azért fontos, hogy a hasnyálmirigynedv bikarbonátionokat is tartalmazzon, mert ezek emelik a

bélfolyadék pH-ját, ami pedig azért fontos mert a pepszinen kívül minden enzim semleges

közegben működik.

13. Mi az emulgeálás?

Az emulgeálás az a folyamat, amleyben az epesók a zsírcseppeket felaprózzák, hogy ezek

könnyen hozzáférhetőek legyenek a lipáz enzimek számára, emésztés céljából. Ennek a

folyamatnak az eredménye a micella, amely később zsírsavak és monogliceridek hordozására

szolgál. A micellák a bélboholysejtek membránjával érintkeznek és a sejtbe bocsájtják az

általuk hordozott anyagokat.

14. Mik a kilomikronok?

A kilomikronok mikroszkópikus nagyságú triglicerid cseppek, amelyek a bélboholysejtekből a

lacteálokba szívódnak fel.

15. Mi a szerepe a kolecisztokinin hormonnak az emésztésben?

A kolecisztokinin jelentése epehólyagmozgató. Ez egy olyan emésztőrendszeri peptidhormon,

melyet a patkóbél enteroendokirn sejtjei termelnek. Elsődleges szerepe az, hogy segítse a

zsírok és fehérjék emésztését, hatására a hasnyálmirigyből enzimel és az epehólyagból epe

szabadul fel. Csökkenti az étvágyat is.

16. Mi a szerepe a szekretin hormonnak az emésztésben?

A szekretin hormon akkor szabadul fel ha a patkóbél nyálkahártyájának pH-ja 4,5 alá esik.

Hatására megindul a hasnyáémirigy bikarbonátelválasztása, ezáltal semlegesítve a savat.

Növeli a máj funkcióit és a kolecisztokinin hatását, valamint csökkenti a gasztrin sav

elválasztását és a gyomor és patkóbél mozgását.

17. Milyen mechanizmusokkal megy végbe a felszívódás a csípő- és éhbélben?

A felszívódás folyamata a bélhámon keresztül főként aktív transzporttal valósul meg, de

előfordul diffúzió, facilitált diffúzió és pinocitózis is. A zsírok főként diffúzióval szívódnak fel.

18. Min keresztül jut be a vastagbélbe a meg nem emésztett táplálék?

A meg nem emésztett táplálék a csípőbélből az ileocoecalis billentyűn keresztül jut a

vastagbélbe.

19. Mi szívódik legfőképpen fel a vastagbélben?

A vastagbélben legfőképpen nátriumionok és vitaminok szívódnak fel. Itt nincsen emésztés.

20. Miből áll a széklet?

A széklet vízből, baktériumokból, a gyomor-bél traktusból levált hámsejtekből, meg nem

emésztett táplálékból és szervetlen sókból áll.

21. Hány lebenyét ismerjük a májnak?

A májnak 4 lebenyét ismerjük, jobb, bal, caudatus és quadratus.

22. A könyv a májnak 8 fontos szerepét említi. Melyek ezek?

1. epe termelése

2. szénhidrátanyagcsere (glikogenogenézis, glikogenolízis, glikoneogenézis)

3. zsírsavak lebontása acetil-koenzim A-ra (anyagcsere)

4. dezaminálás

5. plazmafehérjék termelése (albumin, globulin, protrombin, fibrinogén)

6. gyógyszerek és hormonok eltávolítása a vérből

7. ásványi anyagok (Fe, Cu) és vitaminok tárolása (A, B12, K, E, D)

8. D-vitamin aktiválása

23. Mit tartalmaz az epe?

Az epe vízből, epesókból, koleszterinből, epeszinezékből (bilirubin), egy lecitin nevű

foszfolipidből és tobbféle ionokból áll. Nem tartalmaz enzimeket.

24. Hogyan képes a máj tárolni a vasat?

A májsejtekben található egy apoferritin nevű fehérje, amely vasionokat köt a ferritinhez.

25. Hány vezeték köti a hasnyálmirigyek a patkóbélhez?

Két vezetékköti a hasnyálmirigye a patkóbélhez, a nagyobbik a Wirsung-féle vezeték, a

járulékos pedig a Santorini-féle vezeték.

26. Mit tartalmaz a hasnyál?

A hasnyál vizet, sókat, bikarbonátionokat és enzimeket tartalmaz. A hasnyálmirigy exokrin

része acinusokba szerveződnek és a szerv megközelítőleg 99%-át teszik ki.


 2.
1. Mely elemek teszik ki a test tömegének mintegy 90%-át?

A hidrogén, oxigén, szén és nitrogén.

2. Milyen nagyságrendi viszony van a protonok, neutronok és elektronok között?

A proton 1835ször nagyobb mint az elektron és ugyanakkora, mint a neutron.

3. Mi az atomszám és mi az atomtömeg?

Az atomszám, azaz rendszám a protonok száma, míg az atomtömeg a protonok és neutronok

összege.

4. Mikor teljes egy elektronhéj?

Egy elektronhéj akkor teljes, amikor kettő vagy nyolc (hidrogén és hélium) elektron van a külső

héján. Ilyen állapotban egy elem nem reakcióképes, ilyen típusú a hélium, neon és kripton.

5. Hogyan alakulnak ki az ionok?

Az atomok azonos számú protont és elektront tartalmaznak és ilyen állapotban nem

rendelkeznek töltéssel. Egy ion akkor alakul ki, amikor az atom lead vagy felvesz egy elektront

és ezáltal töltésre tesz szert. Ez a töltés lehet pozitív, ha van egy plusz protonja/lead egy

elektront, vagy negatív, ha van egy plusz elektronja.

6. Mi az izotóp?

Egy elem összes atomjában azonos a protonok száma, viszont a neutronok száma változhat.

Ezek a variánsok az izotópok.

7. Miben fejezzük ki a molekulatömeget?

A molekulatömeget daltonban fejezzük ki.

8. Mi a kémiai kötések kialakulásának a feltétele?

A kémiai kötések kialakulásának a feltétele az, hogy a két atom legyen annyira közel

egymáshoz, hogy az elektronhéjak egymásra tevődjenek.

9. Hány típusú kémiai kötést ismerünk?

1. Ionos kötés alakul ki akkor, amikor egy atom elektront ad át egy másiknak, ez ionok

létrejöttéhez vezet, ellenkező töltésű ionok között. (konyhasó)

2. Kovalens kötés alakul ki amikor két atom közössé tesz egy vagy több elektront. Ilyen

módon a kovalens kötés lehet egyes vagy kettes. (metán, víz)

3. Hidrogénhídkötés alakul ki a molekula enyhén negatív és enyhén pozitív részei között,

gyenge kötés (vízmolekulák között, nukleinsavak alkotása, DNS dupla hélix)

10. Mért különleges a szén kémiai szempontból?

A szén azért különleges, mert négy elektronnal rendelkezik a külső héjon és ezáltal négy

kovalens kötést képes kialakítani, így vegyileg nagyon változatos.

11. Mi a különbség a savak és a bázisok között?

A savak (gyenge - szénsav, erős - HCl, H2SO4) vizes közegben hidrogénionokat szabadítanak

fel, míg a bázisok (gyenge - guanin, adenin, erős - KOH, NaOH) hidrogénionokat vesznek fel.

12. Mi a pH matematikai szempontból?

A pH matematikai szempontból a hidrogénionkoncentráció negatív tízes alapú logaritmusa.

13. Mik az izomérek?

Az izmomérek azok a vegyületek amelyeknek azonos a molekuláris képletük, de az atomok

elrendeződése különböző (pl. glükóz, fruktóz, galaktóz).

14. Milyen kötéssel alakulnak ki a diszacharidok?

A két monoszacharid egység között kovalens kötés van.

15. Mitől különleges a cellulóz?

A cellulóz egy olyan poliszacharid, melynek kovalens kötéseit nagyon kevés mikroorganizmus

képes lebontani. Megtalálható a növények sejtfalában és a szervezet számára élelmi rostokat

biztosít, amely ballasztanyag szerepét tölti be.

16. Mik a gliceridek?

A gliceridek olyan zsírok, amelyek egy glicerinmolekulából és egy, két vagy három zsírsav-

molekulából állnak.

17. Hogyan kapcsolódnak a zsírsavak a glicerin molekulákhoz?

A zsírsavak egy dehidratációs szintézis nevű reakció során kapcsolódnak a

glicerinmokelulákhoz, ez a folyamat vízkilépéssel és kovalens kötés kialakulásával jár.

18. Mi a különbség a telítetlen és telített zsírsavak között?

Telítetlen zsírsavaknak nevezzük azokat, amelyek rendelkeznek olyan lánccal, amelybe még

beépülhetnek hidrogénatomok. Ha a zsírsavban egyes kötés van akkor egyszeresen telítetlen,

ha viszon több akkor többszörösen telítetlen. Azokat a zsírokat, amelyek nem tartalmaznak

kettős kötést, telített zsírsavaknak nevezzük.

19. Hogyan kapcsolódnak egymáshoz az aminosavak, fehérjék kialakításának érdekében?

Az aminosavak úgy kapcsolódnak, hogy az egyik aminosav amincsoportjáról leválik egy

hidrogénatom, és a másik aminosav karboxilcsoportjáról leszakad egy hidroxilcsoport, így

ezen két csoporton keresztül az aminosavak egymáshoz kötődnek. Mivel ez a folyamat

vízmolekulák kilépésével jár, dehidratációs szintézisnek nevezzük, és ez egy peptidkötés lesz.

20. Mit tartalmaz minden nukleotid?

Minden nukleotid tartalmaz egy szénhidrátot, amelyhez egy foszfátcsoport kapcsolódik, és

egy nitrogéntartalmú nukleobázist.

21. Hány szénatomosak a DNS és az RNS?

A DNS és az RNS szerkezetileg nagyon hasonlóak, mindkettő egy öt szénatomos

szénhidrátot tartalmaz (pentóz).

 5.
1. Milyen védő szerepe van a melaninnak?

Ez a pigment védi a bőrt a napfény ultraibolya sugaraitól.

2. A könyv a köztakaró 7 fontos szerepét említi meg. Melyek ezek?

1. védelem

2. pigment termelése

3. hőszabályozás

4. anyagcsere (D-vitamin)

5. felszívódás (A-, E-, K-vitamin, szteroid hormonok)

6. kommunikáció (nyomás, fájdalom, tapintás, hő)

7. kiválasztás

3. Mi a neve annak a rétegnek, amelyen a felhám és az irha kötőszöveti sejtjei érintkeznek?

Ennek a rétegnek a neve a dermo-epidermális junkció. A két réteget emellett rostos elemek

és egyedi poliszacharidláncok is egymáshoz kötik. A dermis dermális papillák révén nyúl be

az epidermisbe.

4. Mi a hipodermis?

A hipodermis, másnéven bőralja, a dermis alatt levő zsírban és rostokban gazdag laza rostos

kötőszövet, melyet a fascia superfacialis nevű képlet lapszerint kettőbe oszt. Tulajdonképpen

nem a bőr része.

5. Mik találhatóak a stratum germinativumban és mitől különleges ez a réteg?

A stratum basale/germinativum egyrétegű köb- vagy hengerhámsejtből áll. Melanocitákat,

keratinocitákat tartalmaz. Megtalálhatóak itt még Merkel sejtek, amelyek érintésre érzékeny

receptorok, ha összenyomódnak.

6. Milyen immunrendszeri sejtek találhatóak a stratum basaleban?

Epidermális dendrikus sejtek.

7. Mik kölcsönzik a stratum spinosum tüskés jellegét?

A stratum spinosum keratinocitákból áll, melynek töskés jellege mikroszkóppal

megfigyelhető. A tüskék azok a pontok, ahol a sejtek desmosomák révén kapcsolódnak.

8. Mi kölcsönzi a stratum granusolum szemcsés jellegét?

A stratum granusolumban 3-5 réteg lapított sejtből áll, benne keratohyalinnak nevezett

anyagot tartalmazó szemcsék vannak, amik a keratin előanyagai.

9. Mi az eleidin?

Az eleidin a stratum lucidumban található olyan anyag, ami a keratohyalinból képződik és

keratinná alakul.

10. Vannak-e a stratum lucidumban keratinociták?

Vannak, de az itt található keratinociták többnyire sejtmag nélküli, elhalt sejtek.

11. Mi a hiperkeratózis és mit képez?

A hiperkeratózis a stratum corneum súrlódás következtében történő megvastagodása,

eredménye a kallusz.

12. Hány rétege van a dermisnek és mi jellemzi ezeket?

1. Papilláris réteg, a felső rétege a dermisnek, laza rostos kötőszövet,makrofágok,

véredények, fibroblasztok, érző receptorok és más sejtek alkotják, a véredények biztosítják

az epidermis táplálását.

2. Retikuláris réteg, faggyúmirigyeket, zsírsejteket, verejtékmirigyeket és nagy ereket és több

irányba futó rostokból álló kötőszövetet tartalmaz

Mindkét réteg egyaránt tartalmaz szőrtüszőket, simaizomrostokat, valamint fájdalom,

nyomás, hő és tapintás érző receptorokat.

13. Mi a szőrtüsző?

Egy felhámból származó függelék, ami csőszerűen beterjed az irhába.

14. Mi a szerepe az irhaszemölcsnek?

Az irhaszemölcsből idegek, vérerek és kötőszövet jut be a hajhagymába, benyúl az

epidermisbe és táplálja a szőrszálat.

15. Mi kapcsolódik minden egyes szőrszálhoz?

Minden szőrszálhoz tartozik egy szabad idegvégződés, egy faggyúmirigy és egy arrector pili

izom.

16. Hogyan jön létre a köröm?

A köröm maga egy ívelt keratinlemez, amely akkor alakul ki amikor az epidermális szövet

benő a dermisbe.

17. Mi a lunula?

A lunula latinul kicsi holdat jelent, a köröm proximális végén található fehér félhold alakú

képlet, ami tulajdonképpen a köröm gyökerének látható része.

18. Milyen típusúak lehetnek a verejtékmirigyek?

A verejtékmirigyek lehetnek merokrin/eccrin mirigyek, ezek vízszerű verejtéket termelnek,

aminek főként a hőszabályozásban van szerepe, valamint lehetnek apokrin mirigyek, amelyek

főként a ágyék és hónaj szöveteiben találhatóak, ezek illatos, zavaros anyagot választanak

ki, amiben baktériumok szaporodnak és szagos végterméket képeznek. Szexuális és érzelmi

ingerek hatására aktiválódnak.

19. Milyen más apokrin mirigyek vannak a szervezetben?

Apokrin mirigyek a fülzsírkiválasztó mirigyek és az emlőmirigyek.

20. Milyen mirigy a faggyúmirigy és miből áll a faggyú?

Holokrin, a faggyú lipidekből és olajokból áll, antibakteriális.



 15.
1. Időseknél hol rakódik le zsír a szív körül?

Az epicardium/viscerális pericardium alatt.

2. Mi alkotja a myocardiumot?

A myocardiumot tulajdonképpen összefonódott kötegekberendeződött, hálózatszerű

szívizomsejtek alkotják. A myocardiumon belül a szívizomsejtekegymással kapcsolódnak és

közöttük finom rostokat tartalmazó kötőszövetes hálózat helyezkedik el.

3. Mik a fülcsék?

A fülcsék a pitvarok meghosszabbításában található kis, lapos, redőzött nyúlványok, amelyek

növelik a pitvarok befogadóképességét.

4. Melyik gyűjtőerek ömlenek a jobb pitvarba?

A vena cava superior, a vena cava inferior és a sinus coronarius.

5. Minek köszönhető az, hogy a billentyűk nem csapnak vissza a pitvarokba?

A billentyűket fehér kollagén kötegek, azaz ínhúrok (cordae tendinae) rögzítik a kamrák

papilláris izmaikhoz. Károsodásuk esetén a vitorlák visszacsapódnak a pitvarokba és ezt

prolapsusnak nevezzük.

6. Hogyan biztosítja a szívizom vérellátását a koszorúér-keringés?

A szív ozigénban dús vért kap az arteria coronaria által, majd a vena cordis összegyűjti az

oxigénszegény vért, a sinus coronariusba juttatja, ami majd a jobb pitvarba ömlik.

7. Milyen intercelluláris junkciókat találhatunk a szívizomsejtek között?

A szívizomsejtek sajátosan, interkaláris korongok révén kapcsolódnak, ameyek

réskapcsolatot hoznak létre, de emellett desmosomákat is találhatunk, tehát a szívizomsejtek

szorosabb kapcsolatban állnak, mint a vázizomsejtek.

8. Milyen módon gerjeszti és terjeszti a szívizom az idegingerületeket?

Autonóm módon, egy specializálódott autonóm ingerképző szövet révén.

9. Mit tudunk elmondani a sinoatrialis csomóról?

A sinoatriális csomó az ingerképző szövet rendszer első alkotóeleme, a jobb pitvar felső

falában található. Pacemakernek is nevezik, mert ez határozza meg a szív összehúzódásának

ritmusát. Idegi behatás nélkül depolarizálja a sejteket percenként 70-80-szor. Az itt képződött

depolarizációs hullám határozza meg a szinusz-ritmus ütemét, ingerületei tovaterjednek a szív

minden részére.

10. Mi jellemzi az atrioventricularis csomót?

A szívizomrostok révén a SA csomó impulzusai eljutnak az AV csomóhoz, amely a két pitvar

közti interatrialis sövényben található. Innen az impulzusok lassan tovaterjednek a Purkinje-

 féle rosthálózatra, amely a pitvar-kamrai csomóból eredő His-féle nyaláb ágaiból alakul ki. A

His-féle nyaláb az interventricularis septumba jobb és bal ágra oszlik majd a miocardiumba

hatol sokszorosan elágazva, így juttatva el az idegimpulzust kiváltó ingerületet.

11. Magyarázd el az EKG. hullámjait!

P-hullám - felfele irányuló, a pitvarok depolarizációját jelzi, vagyis az impulzus tovaterjedését

a SA csomóról az AV csomóra.

QRS-komplexus - lefelé, egy magas felfelé, majd egy ismét lefelé irányuló hullámból áll, a

kamrák depolarizációját jelzi.

T-hullám - dóm szerű hullám, a kamrák repolarizációját jelzi.

12. Mi a verőtérfogat?

A verőtérfogat a nagyerekbe kiáramló vér mennyisége egy szisztólé alatt. (70 ml)

13. Hogy számoljuk a ki a perctérfogatot?

A perctérfogat a kamrákból kiáramló vér mennyisége egy perc alatt, azaz a verőtérfogat és a

szívritmus szorzata (kb. 5250 ml).

14. Mik okozzák a szívhangokat?

Az első szívhangot (lub) a vitorlák záródása okozza, míg a másodikat (dub) a semilunáris

billentyűk záródása.

15. Hány rétegük van vérereknek a kapillárisokon kívül és melyek ezek?

A vérereknek 3 rétegük van, a legbelső, ami borítja az érlument, a tunica interna, ami

endothelium réteget tartalmaz, ami egy finom kötőszöveti rostokon fekvő egyszerű laphámból

áll. Az endothelium egy folytonos réteg, ami majd az endocardiumban folytatódik. A középső

réteg a tunica media, ez elsősorban simaizomsejtekből és rugalmas rostokból áll. A legkülső

réteg a tunica externa, amely főként kollagén rostokból áll, amelyek védik az eret és a

körülöttük levő képletekhez való rögzülést biztosítják.

16. Mi szabályozza a vér beáramlását a kapillárisokba?

A prekapilláris szfinkter nevű záróizmok.

17. Mi határozza meg a vérnyomást?

A vérnyomást a perctérfogat és a vérerek falának ellenállása határozza meg.

18. Miből adódik az erek falának ellenállása?

Az erek falának ellenállása a vér viszkozitásából, a vérér hosszából és átmérőjéből adódik.

19. Melyik artérián hallhatóak a Korotkoff-féle hangok?

Az ulnáris artérián.

20. Melyik artériákon mérhető a legjobban a pulzus?

A csukló radiális artériáján, valamint a carotis és poplietális artériákon is.

21. Mit szabályoz a vasomotoros központ és hol helyezkedik el?

A vasomotoros központ a nyúltvelőben található szimpatikus idegsejtcsoport. A központból

származó ingerek szabályozzák a vérerek szűkülését vagy tágulását és a vérnyomást az által,

hogy az erek simaizomzatára hatnak.

22. Hogyan szabályozzák a vérkeringést a baroreceptorok?

A baroreceptorok a nyak és mellkas artériájában található idegsejtcsoportok. Impulzusok

küldésével növelik, vagy csökkentik a szívizom munkáját. A baroreceptorok tehát

impulzusokat küldenek a vasomotoros központba, ezáltal közvetett szabályozzák a

vérkeringést az erek összehúzódása vagy tágítása által.

23. Milyen módon szabályozzák a kemoreceptorok a vérkeringést?

A kemoreceptorok néhány vérben levő kémiai anyagokra érzékeny idegsejtcsoportok. A

kemorecepotorok reagálnak a kóros oxigén-, széndioxid- és hidrogénion-szintre a vérben,

majd impulzusokat küldenek a vasomotoros központba, szabályozva a véráramlást.

24. Hol találhatóak kemoreceptorok?

Két szöveti struktúrába csoportosulnak, ott, ahol az arteria carotis communis elágazik az

arteria carotis internára és externára. Ezek képezik a carotitesteket/glomus caroticumokat.

Egyéb kemoreceptorok a corpus aorticumban találhatóak, ami egy kis szövettömeg az aorta

közelében.

25. Mik befolyásolhatják még a vérkeringést?

1. Az agykéregben található idegi központok fokozott stresszállapot során ingerületet

küldenek a hypothalamusba és a vasomotoros központba.

2. Az adrenalin és noradrenalin fokozzák a szív munkáját.

3. Az ADH érösszehúzódást okoz.

4. A prekapilláris szfinketer.

26. Milyen típusú lehet a sokk és mik a tünetei?

A sokk lehet hipovolémiás, obstruktív és szeptikus. Tünetei alacsony vérnyomás, nedves,

hideg, sápadt bőr, verejtékezés, tachikardia, gyenge pulzus.

27. Honnan indulnak az agy artériái?

Az agy alapján található Willis-féle verőeres gyűrűből.



 3.
1. Miből tevődik össze a sejtmembrán?

A sejtmembrán két lipidrétegből, főként foszfolipidből és fehérjékből áll. Globuláris proteinek

lebegnek a lipidben. A lipidek külső részéhez kapcsolódhatnak szénhidrátmolekulák, így

glikolipidet alkotva, valamint koleszterint (lipid) is tartalmaz a plazmamembrán, ami stabilizálja

a lipideket és csökkenti a membrán folyékony jellegét.

2. Milyenek lehetnek a plazmamembrán fehérjéi?

Lehetnek központi fehérjék, amikor csatornaként műközdnek a membrán két oldala közt

ezáltal biztosítva a szerves molekulák transzportját. A fehérjék külső feléhez gyakran

társulnak szénhidrátmolekulák, glikoproteineket alkotva. A sejt külső felén levő glikolipidek és

glikoproteinek receptorként szolgálnak a hormonok számára és lehetővé teszik, hogy a sejtek

felismerjék egymást. A fehérjék lehetnek perifériásak is, ezek a membrán felszínéhez

kapcsolódnak, számos közülük enzimként működik, míg mások elősegítik a sejt

alakváltozásait osztódás és összehúzódás során.

3. Mondj egy példát mindegyik molekuláris mozgási mechanizmusra!

1. Diffúzió - oxigén diffúziója a tüdőből a kapillárisokba

2. Ozmózis - a víz reabszorciója a vesetubulusokból

3. Facilitált diffúzió - glükóz diffúziója a vörösvértestekbe

4. Aktív transzport - a sók visszaszívódása a vesecsatornácskákból

5. Endocitózis - baktériumok bekebelezése a fehérvérsejtek által

6. Exocitózis - neurotranszmitterek felszabadítása a neuronok által, hormon szekréció, nyák

4. Milyen a maghártya a sejthártyához képest?

A maghártya kettős-membrán szerkezetű, kétszerese a plazmamembránnak.

5. Mi a nukleolusz?

A nukleolusz sűrű RNS-t tartalmazó testecske, sejtmagonként két vagy több található.

6. Miért felel a durva endoplazmatikus retikulum s miért a sima?

A DER-ben történik a fehérjeszintézis, míg a SER-ben lipid- és membránszintázis valamint Ca

raktározás történik.

7. Mi a Golgi-készülék szerepe?

A Golgi-készülék feldolgozza a sejt lipidjeit és fehérjéit, valamint vezikulumba csomagolja

őket, amelyekből alakulnak ki a lizoszómák. Ezek a vezikulumok nem másak mint az aparátus

séleinek cseppszerű felfúvódott leválása.

8. Mit tartalmaznak a lizoszómák?

A lizoszómák a sejt emésztési folyamataiban fontos enzimeket tartalmaznak, melyek

lebontják a sejt által felvett táplálék részecskéket és azok termékeit hozzáférhetővé teszik a

sejt számára.

9. Mik a citoszkeleton fő komponensei?

A citoszkeleton fő komponensei a mikrotubulusok, intermedier filamentumok és

mikrofilamentumok. Mindenik komponens fehérje alegységekből épül fel.

10. Mi a különbség az exergonikus és endergonikus kémiai reakciók között?

Az exergonikus reakciók során energia szabadul fel, míg az endergonikus során energia

vevődik fel és raktározódik.

11. Mi a kataláz?

Egy olyan enzim, amely a hidrogén-peroxidot vízre és oxigénre bontja.

12. Mitől függ egy enzimreakció gyorsasága és mennyi idő alatt megy végbe?

Egy enzimreakció egy másodperc ezred része alatt zajlik le. Befolyásolja a hőmérséklet, a

szubsztrát koncentrációja és a közeg savassága. Magasabb hőmérsékleten gyorsabb az

enzimreakció, de szélsőségesen meleg közegben az enzim denaturálást idézhet elő, ami a

fizikai szerkezetének elvesztését jelenti.

13. Melyik enzim indítja el a transzkripciót?

RNS-polimeráz.

14. Mi történik a proteinnel a transzláció befejeződése után?

A protein leválik a riboszómáról és vagy a Golgi készülékbe kerül, ahol változásokon megy

keresztül és vezikulumba raktározódik mielőtt a sejt felszabadítja, vagy a lizoszómába kerül,

ahol enzimként szolgál, vagy pedig a sejtben strukturális komponensként szolgál.

15. Mi történik az RNS-ekkel a transzláció után?

Az mRNS lebomlik és nukleotidjai visszatérnek a sejtmagba, a tRNS molekulák a

citoplazmába várakoznak az újabb mRNS-re.

 6.
1. Miből áll a csont?

A csont sejtekből, kollagén rostokból és sűrű mineralizált alapállományból áll.

2. Hány típusú csontot különböztetünk meg alakjuk alapján (+példa) ?

1. lapos csontok - két vékony tömör csontszövet lemez, amelyet szivacsos csontszövet köt

össze- koponyacsont, lapocka, bordák, szegycsont, medencecsont

2. hosszú csontok - van egy diafízise és két epifízise - kar, láb, kéz- és lábujj

3. rövid csontok - teherviselő szerep - kéztőcsont (ossa carpi), lábtőcsont (ossa tarsi)

4. szabálytalan csontok - nyúlványaik vannak, inak tapadására és kapcsolatra - csigolyák,

koponya számfeletti csontja, ízületek szezámcsontjai, platella

3. Mi a hidroxiapatit?

A hidroxiapatit a csontszövet legfontosabb alkotóeleme. Kálcium foszfátból áll legfőképp, de

található benne kálcium-hidroxid és kálcium-karbonát is. Kristályok formájában található a

csontszövet kollagénrostjai által alkotott mátrixban. Keménységet és erősséget kölcsönöz a

csontnak, míg a kollagén biztosítja a rugalmasságot.

4. Hol történik a hematopoiesis?

A hematopoiesis a szivacsos csontokban levő vörös csontvelőben történik, mint például a

csigolyák és szegycsont központi részén, illetve a karcsont és combcsont végeiben.

5. Mi a metafízis?

A csont szélesebb része.

6. Hogyan növekedik hosszában egy csont?

A növekedésben levő csontban a diafízis és a metafízis találkozásánál található egy aktív

porclemez, az epifízis lemez. A hosszuságbeli növekedés az itt történő porcszövet-

képződésnek köszönhető.

7. Mik a trabekulák?

A trabekulák a szivacsos csontszövetben levő csontos gerendák, melyek közti fennmaradt

terekben vörös csontvelő van.

8. Hol van a sárga csontvelő?

A sárga csontvelő a diafízis belsejében levő medulláris üregben található, a diafízist ugyanis

tömör csontszövet tölti ki. A medulláris üreget endoszteum béleli.

9. Hol találhatóak az oszteociták?

Az oszteociták a lakunákban találhatóak, amik az oszteon gyűrűiben, azaz a lamellákban levő

üregek, ezeket perioszteum veszi körbe.

10. Hogy alakulnak ki a csontsejtek?

A csontsejtek eredeti alakjukban nagyon aktív oszteoblasztok, amelyek kollagént és

hidroxiapatitot termelnek. Miután csontszövet veszi őket körül, oszteocitákká alakulnak és

biztosítják a környező csontszövet táplálását és salakanyagainak eltávolítását.

11. Mikor kezdődik el a ossificatio?

Körülbelül a hatodik fejlődési héttel kezdődően a hosszú csontok alakját megadó

üvegporcból rudak alakulnak ki.

12. Hogyan zajlik le a kötőszövetes csontosodás?

A kötőszövetes csontosodás a koponya lapos csontjaiban történik. E folyamat során az

oszteoblasztok a membránba vándorolnak, ahol kialakíták a csontosodási magoknak

nevezett területet. Itt ezek csontalapállományt termelnek, amely kollagénből, kálcium-

foszfátból és kálcium-karbonátból áll. A magvakat ezután csontszövet veszi körül, majd a

csontos területek szétterjednek és összefolynak, ezáltal kialakítva a szivacsos csontszövetre

jellemző trabekulákat, amelyek vörös csontvelővel telnek ki. A perioszteumnál levő

oszteoblasztok egy tömör csontszövetet hoznak létre.

13. Hogy történik az enchondrális csontosodás?

E folyamat során vérerek törnek be az üvegporc-rudak központjába és oszteoblasztok

alakulnak ki a porcrudat körülvevő membránban. Ezek tömör csontszövetet hoznak létre a

porcrúd körül. Az ossificatio folytatódik a rúd külső felszínén, ezáltal a belsejében egy tág

üreg alakul ki, ami a csontvelőt fogja tartalmazni.

14. Mi a csontritkulás latinul?

Oszteoporózis.

15. Hány típusú ízületet különböztetünk meg mozgásaik alapján?

1.1. synarthrosis - két egymással szembenálló csontszé, köztük tömör rostos kötőszövet -

varratok

1.2. gomphosis - fogak fogmederbe való rögzülése

1.3. syndesmosis - két egymás melletti hosszú csont - orsó és singcsont közt

2. ampiarthrosis - kis mértékben elmozduló - két szomszédos csont és a köztük levő

jelentős mennyiségű porc - csigolyatestek között, a medencecsont szeméremcsonti

részei között

3. diarthrosis - szabadon mozduló - két csont, ami szinoviális üregben helyezkedik el, a

csontok zületi felszínei nincsenek összekötve egymással - csigolyák, váll, könyök, csukló,

csípő, boka és láb.

16. Hogyan alakul ki a szinoviális üreg?

A két csontot egy kötőszöveti tok veszi körül, amely ezáltal létrehozza a szinoviális üreget.

Belső felszínét szinoviális hártya borítja, amely a szinoviális folyadéknak nevezett magas

viszkozitású kenőfolyadékot termeli.

17. Mik a szalagok?

A szalagok a szinoviális tok rostos részének vaskos kötegekbe való rendeződése.

18. Mi a szerepe a bursának?

A bursa, azaz ízületi tömlő a diarthrosisokban található folyadékkal töltött tasak, amelyet

szinoviális hártya bélel és folytatódik a szomszédos üreg hártyájával. Segíti az inaknak a

csontok feletti elmozdulását pl. térd.


 8.
1. Mik választják el a vázizomsejteket egymástól?

A vázizomsejteket kötőszövetes képletek választják el egymástól, ezek az endomysium (egy

izomrostot borít be), a perimysium (több izomsrostos/egy nyalábot) és az epimysium/

izompólya (teljes izmot).

2. Mi hozza létre az izom ínát?

Az edomysium, perimysium, epimysium és a pólya az izomhaz alatt is folytatódnk és az izom

kötőszövetes állományának meghosszabbításával együtt létrehozzák az izom inát.

3. Miből áll a miozin?

Két polipeptidláncból.

4. Hogyan szabadul fel az izomösszehúzódáshoz szükséges energia?

A miozin keresztkötések (az aktin és miozin filamentumok között) enzimként működnek. Első

lépésben az ATP a mizoin enzimrészéhez kötődik, ezután ez ADP-re és szervetlen

foszfátcsoportra bomlik, amik kötötten maradnak a miozinfejhez. A felszabadult energia

hatására a miozinfej felemelkedik és gyengén összekapcsolódik az aktin filamentummal.

Ennek hatására az ADP és a szervetlen foszfátcsoport távozik, ezáltal pedig az aktin és

miozin filamentumok között erős kötődés alakul ki. Ahhoz, hogy ez a kötődés megszakadjon,

újabb ATP molekulára van szükség.

5. Mi a különbség a vörös és fehér izom között?

A vörös izomnak nagy szerepe van az oxigénraktározásban, a benne található myoglobinnak

köszönhetően. A vörös izom képes az ATP újraszintetizálására az oxigén felhasználásával és

ezáltal ellenáll az izomgyengeségnek. Emiatt ezt az izmot lassú vagy oxidatív izomnak is

nevezik. Ezzel szemben a fehér/glikolítikus/gyors izomnak magas a glikogén tartalma es nem,

vagy kis mértékben tartalmaz mioglobint, ezért az ATP gyorsan elhasználódik viszont a

sejtlégzéshez kevés oxigén áll a rendelkezésére, ennek eredményeképp a fehér izom gyorsan

fárad és tejsavat halmoz fel.

6. Hol található a tropomiozin és mi a szerepe?

A tropomiozin a két egymásba tekeredett aktin lánc üregeiben található fehérje, amely

nyugalmi állapotban eltakarja a kötődési helyet, megakadályozva a miozin és aktin fej

kapcsolódását.

7. Mi a szerepe az acetilkolinnak az izomösszehúzódásban?

Az acetilkolin idegingerület hatására felszabadul a neuromuszkuláris véglemez (izomrost +

idegsejt axonvégződése) szintjén, ahogy az idegimpulzus eléri az izomrostot. Ez ingerületet

vált ki az izomsejten, mley végighalad a teljes sejtfelszínen. Ahogy az acetilkolin a

szarkolemmához ér a nátriumionok behatolnak a sejtbe, ez pedig elektromos aktivitást vált ki.

A T-tubulusokból és a szarkoplazmatikus hálózatból a szarkoplazmába kálciumionok

szabadulnak fel, ezek troponinhoz kötődnek és a komplexum alakot vált. A troponin a

tropomiozonhoz kapcsolódik, ez megváltoztatja helyét és az aktin a miozinfejhez kapcsolódik.

8. Tulajdonképpen mik a T-tubulusok?

Szarkolemma betűremkedések, az A-I kapcsolat szintjén körbeveszik a miofibrillumokat,

biztosítva az extracelluláris kálcium behatolását a sejtekbe.

9. Mire érvényes a minden vagy semmi válasz elve?

A minden vagy semmi válasz csak az izomrostra érvényes, az izom egészére nem.

10. Mi alkotja a motoros egységet?

A motoros egységet egy idegsejt és az általa beidegzett izomrostok alkotják (akár 100).

11. Mi a szummáció?

A szummáció a folyamatos ingerlés során lérejövő növekvő számú izomrángások állapota. Az

izomrengés egy izomrost összehúzódása. A szummáció során az ingerület az előző

összehúzódás befejeződése előtt éri el az idegrosot. Egyik oka az, hogy a szarkoplazmatikus

hálózat nem képes az összes kálciumiont visszanyerni az új ingerület megérkezése előtt.

12. Mi a tetánusz?

A tetánusz a huzamos, maximális izomösszehúzódás állapota. A szummáció tetánuszba

tetőződik. Például a kéz ökölbe szorítása.

13. Mi biztosítja a testtartást?

A testtartást a gravitációval szemben az izomtónus biztosítja, ami az izmok hosszú ideig tartó

részleges összehúzódása. Különböző izomrostok rövid ingerlése váltja ki, mely során az izom

egy része összehúzódik, míg a nagyrésze nyugalmi állapotban marad.

14. Melyek az izomösszehúzódáshoz szükséges enregia fő forrásai sorrendben?

1. kreatinfoszfát (magas energiájú foszfátkötések)

2. glükóz anyagcseréje (kell a mioglobinban található oxigén)

3. anaerób glikolízis (2 ATP, oxigénhiányban tejsav képződik)

15. Mi köti össze a simaizomrostokat?

Réskapcsolatok és néhány esetben kollagén.

16. Mik a sötét testecskék?

A sötét testecskék szerepe a vékony filamentumok lehorgonyozása, a vázizom Z lemezének

megfelelően. A simaizomra jellemző összehúzódásra nem képes intermedier filamentumok

által alkotott citoszkeleton kapcsolódnak hozzájuk. Az izomrostokat elasztin és kollagén

rostok kötik össze.

17. Mi helyettesíti a troponint a simaizomban?

A simaizomban a troponin helyett a kalmodulin köti meg a kálciumionokat. Az aktin-miozin

kötőhelyet itt nem takarja el a tropomiozin így mindig készen áll az összehúzódásra.

Reakciósorozat váltja ki a miozin fej foszforrulációját, ezáltal képes lesz kötődni az aktinhoz

és elkeződik az erőcsapás.

18. Milyen lehet a simaizom?

A simaizom lehet egy-egységes, melynek rostjai ritmusosan, egyszerre húzódnak össze és

réskapcsolatok révén kapcsolódnak, valamint lehetnek több-egységesek (multiunitárisak),

melyek egymástül függetlenül dolgoznak,ritkábbak a réskapcsolatok és itt a motoros

egységet is több izomrost képezi (pl. légutak, nagy erek falai, arrector pili)

 10.
1. Hogy lehet a perifériás idegrendszer motoros neuronjait osztályozni?

A perifériás idegrendszer motoros neuronjait előszőr két csoportra lehet osztani, szomatikus

és vegetatív, a vegetatív csoportotpedig két másik alcsoportra, szimpatikus és

paraszimpatikus.

2. Mi a neuronok és gliasejtek aránya?

Az idegrendszer nagyjából 10-szer annyi gliasejtet tartalmaz, mint neuront.

3. Mit jelent a neuroglia?

A gliasejtek összessége.

4. Milyen folyamatokban vesznek részt az asztrociták?

Az asztrociták részt vesznek a vér-agy gát kialakításában, ami megállítja vagy lassítja a

nemkivánatos anyagok bejutását az agyszövetbe, valamint részt vesznek a sérült idegszövet

kiküszöbölésében.

5. Mi a szerepe a mikrogliáknak?

A mikrogliák sérülés esetén aktiválódnak és fagocitálják a behatoló mikrobákat.

6. Milyen a legtöbb érző neuron?

Pszeudounipoláris.

7. Mi a Nissl-testecske?

A Nissl-testecske az idegrendszer sajátos sejtorganelluma, durva felszínű endoplazmatikus

retikulumból áll és a fehérjeszintézis helye.

8. Mi a különbség az idegrostköteg az ideghálózat (neuronkör) és az idegdúc között?

Az idegrostköteg az axonok kötegekbe való szerveződése, az ideghálózat az idegsejtek

szerveződése, az idegdúc pedig az idegsejtek sejttestjeinek tömörülése.

9. Hogyan működik a Na-K pumpa?

A Na-K pumpa aktív transzport révén 3 Na-iont visz ki a sejtből és 2 K-iont visz be.

Ionkoncentráció-gradiens ellenébe dolgozik ezért nagy mennyiségű ATP szükséges a

műközdéséhez.

10. Meddig tart az ionáramlás?

Nagyjából egy ezredmásodpercig.

11. Mi a szerepe a kálciumnak a szinapszisban?

A kálcium hatására ürülnek ki a szinaptikus hólyagocskák exocitózissal, ezáltal szabadulnak

fel a neurotranszmitterek.

 12.
1. Elhelyezkedésük szerint milyen receptorokat különböztetünk meg?

Extero- és proprioreceptorokat.

2. Milyen úton haladnak tova a retina receptorai által keltett ingerek?

A látási inger a látóidegen halad tova és a mediális idegrostok a chiasma opticumban

kereszteződnek, ezután a látóhuzal vezeti őket, majd a nyakszirti lebenyben feldolgozásra

kerülnek.

3. Milyen két típusú simaizomréteg alkotja az íriszt?

Egy szfinkter típusú, ami szűkíti és egy sugárirányú, ami tágítja a pupillát.

4. Melyek a retina rétegei kívülről befele?

A legkülső réteg a pigmentréteg, ami a choroideához tapad és melanint tartalmaz. A belső

ideghártyát további 3 rétegre lehet osztani, a külső tartalmazza a receptorokat (120 millió

csapsejt és 6-7 millió pálcikasejt). A belsőbbik a bipoláris neuronok rétege és a legbelső a

multipoláris idegsejtek rétege, amelyek axonjai alkotják a látóideget.

5. Hol találhatóak meg a csapsejtek a legnagyobb sűrűségben?

A fovea centralisban.

6. Miért nevezzük a vakfoltot vakfoltnak?

Mert ezen a ponton lép ki a látóideg a szemből, ezért itt nem találhatóak receptorsejtek.

7. Mi a rodopszin?

A rodopszin a látópigment, mely opszin nevű fehérje típusú alkótüelemének szerkezete

különböző a csapsejtek és a pálcikasejtek esetében. Más szerkezeti eleme az A vitaminból

szintetizálódik.

8. Hogyan történik a közelre történő akkomodáció?

A sugárizmok összehúzódnak, ez a lencsefüggesztő rostok ellazulását vonja maga után,

ezáltal a lencse saját rugalmassága miatt megnő a görbülete és gömbölyűbb lesz.

9. Melyik látási rendellenesség esetén keletkezik a kép a retina előtt?

Myopia, azaz rövidlátás, bikonkáv lencse korrigálja.

10. Mi a perilimfa?

A perilimfa a csigában található azon folyadék, melynek rezgése gerjeszti a hangérzetet keltő

idegimpulzusokat, ezeket pedig a Corti-féle szervbe vezeti.

11. Mi az a három dolog amivel egy hanghullámot jellemzünk?

1. frekvencia - a levegő rezgéseinek száma egységnyi idő alatt

2. intenzitás - változik a hanghullám magassága, vagy amplitúdója szerint (decibel)

3. hangszín - a hang tisztasága, felhangok jelenlététől függ

12. Mi a Corti-féle szerv?

A Corti-féle szerv a csigában található, tartalmazza a hallóideg felépítéséhez hozzájáruló

dendriteket, ezek a Corti-féle szerv szőrsejtjeivel vannak kapcsolatban, melyek a hangok által

keltett nyomásváltozást érzékelik.

13. Minek köszönhető az ötödik íz?

Az umami a glutamát aminosavnak köszönhető.

14. Hol valósul meg az ízérzékelés?

Az arcideg és nyelvgaratideg érzékelő ágai által szállított impulzusok a nyúltvelőben képeznek

szinapszist a talamuszba vetítő neuronokkal. A talamusz neuronjai pedig a fali lebeny kérgébe

szállítják az impulzusokat, ahol megvalósul az ízérzékelési ingerületek értelmezése.

15. Hogy valósul meg a szaglás neurológiai szempontból?

A receptorok által kialakított ingerek a nervus olfactorius ágai révén hagyják el ezt a tájékot.

Ez az ideg a rostacsont rostalemezén át lép be a koponyába és a szaglógumóba jut. Innen a

szaglóhuzal lép ki, mely egészen az agy homlok- halántéklebenyéig húzódik, itt pedig

megvalósul az ingerületek értelmezése.

16. Milyen tapintási receptorokat említ a könyv?

1. szabad idegvégződések - fájdalom

2. Merkel-féle korongok - tapintás

3. Meissner-féle testecskék - rezgés és enyhe nyomás

4. Pacini-féle testecskék - rezgés és erősebb nyomás

17. Mondd el a labirintus szerkezetét!

A csontos labirintus a halántékba mélyülő összefüggő üregrendszer. Ennek részei a csarnok

(vestibulum), csiga (cochlea) és a félkörös ívjáratok, melyeket perilimfa tölt ki, amely hasonlít

az agy-gerincvelő folyadékhoz. A perilimfába felfüggesztve található a hártyás labirintus,

amely endolimfát tartalmaz, ami pedig intracelluláris folyadékhoz hasonlít.

18. Mik felelnek az egyensúly érzékeléséért?

A három félkörös ívjáratok (120 fokot zárnak be egymással), a zsákocska (sacculus) és a

tömlőcske (utriculus).

19. Mi a különbség a dinamikus és a statikus egyensúly között?

A dinamikus egyensúly esetében kiigazító mozgások tartják meg a test egyensúlyi helyzetét,

statikus egyensúly esetében kisebb fokú mozgásokról van szó, melyek a testhelyzet

megtartását szolgálják.

20. Mi a macula?

A macula a zsákocskákban és tömlőcskékben található érzőfoltoknak nevezett struktúrák,

melyek szőrsejtekből állnak. Minden szőrsejten otolithmembrán található, melyeken otolithnak

nevezett kálcium-karbonát szemcsék találhatóak. Ha a fej helyzete kissé megváltozik a

membránra ható nyomás hatására az otolithok megváltoztaják helyzetüket és ez erőt fejt ki a

szőrsejtekre. Ezek ingereket keltenek és a VIII. ideg révén az agyba jutnak, ezután az agy

mozgató parancsokat küld az izomsejteknek, annak érdekében, hogy az izmok megőrizzék a

testtartást.

 19.
1. Hol tartalmazza az ATP a kalóriát?

A terminális foszfát csoport és a molekula többi részének kapcsolódási pontján, kb 7,3 kcal.

2. Hogyan szabadul fel az energia az ATP molekulából?

Az adenozin-trifoszfatáz enzim lehasítja a terminális foszfát csoportot, így felszabul az energia

és marad egy marad egy adenozim-difoszfát és egy szervetlen foszfátion, amelyek majd a

sejtlégézsből nyert energiával új ATP molekula szintetizálódik.

3. Mik a koenzimek?

A koenzimek az enzimek szerkezetében megfigyelhetőm működésükhöz nélkülözhetetlen

nem fehérje természetű anyagok. Az emberi szervezet két legfontosab koenzime a NAD és a

FAD.

4. Mi a citokróm szerepe?

A citokróm egy vasion tartalmú festékanyag, ami a koenzimekkel együttműködve

elektronokat fogad és ad tovább az elektrontranszport rendszerbe, az ezáltal felszabadult

energia segít az ADP molekuláknak a foszfátion megkötésében, viszont az ATP szintézis a

kemiozmózis során valósul meg.

5. Mik a kriszták?

A kriszták a mitokondriumban található betűremkedések, melyek mentén helyezkednek el a

proton pumpák és az ATP termeléséhez szükséges enzimek.

6. Mi történik a piroszőlősavval mielőtt a Krebs-ciklusba lép?

Mielőtt a piruvát a mitokondriumba jut egy enzim lehasít belőle egy szénatomot, amely CO2

molekula formájában felszabadul. A két megmaradó szénatom, azaz acetil csoport egy

koenzim-A nevet viselő koenzimmel kombinálódik és létrehozza az acetil-koenzim-A-t. Ezen

folyamat alatt elektronok és hidrogénionok lépnek át a NAD-ra, energiában gazdag NADH-t

alakítva. Az acetil-koenzim-A a mitokondrium mátrixába jut.

7. Hogyan alakul ki a citromsav?

Amikor az acetil-koenzim-A a mitokondriumba lép, egyesül a 4 szénatomot tartalmazó

oxálecetsavval, így kialakul a 6 szénatomos citromsav. Ez később több enzematikus

átalakuláson megy keresztül.

8. Hány CO2 molekula lesz a Krebs-ciklus végterméke?

Előszőr is mivel két acetil-koenzim-A molekula lép be a Krebs-ciklusba és mindegyik 2

szénatomot hordoz így 4 széndioxid molekula szabadul fel, ehhez pedig hozzádódik a

piroszőlősav átalakulásakor felszabadult egy-egy széndioxidmolekula, így összesen a

citrátkörnek 6 CO2 molekula a végterméke.

9. Hol történik a elektron-transzport rendszer és miért?

Az elektrontranszport-rendszer a mitokondrium krisztái mentén megy végbe, mivel itt

találhatóak a szükséges citokrómok és koenzimek.

10. Mi az elektrontranszport-rendszer szerepe?

Az elektrontranszport rendszerben a Krebs-ciklusból származó 6 NADH és 2 FADH2 molekula

használódik fel. Ezek egy sorozat vastartalmú pigmentnek, a citokrómoknak és más

koenzimeknek adják át az általuk hordozott elektronokat. A citokrómok és koenzimek egymás

közt adják át az elektronokat, addíg, amíg a bennük hordozott energia fokozatosan

elvesztődik, de nem a környezetbe. Ez az energia működteti a proton-pumpákat, amelyek a

mátrixból a membrán-közti térbe pumpálják át az elektronokat. Egy NADH molekula 3

elektron míg egy FADH2 molekula 2 elektron átpumpálásához szükslges energiát biztosít.

11. Miért a víz az anyagcsere egyik legfontosabb végterméke?

Azért mert a citokrómok és koenzimek közt átadott elektronokat végül egy oxigénatom veszi

fel, egy citokróm-oxidáz enzim által katalizált reakció során. A két elektron felvétele miatt az

oxigénatom negatív töltésű lesz így az egyensúly visszanyerése érdekében két protont vesz

fel a környező vegyületből, így egy vízmolekula jön létre.

12. Hány ATP molekula keletkezik a sejtlégzés végére érve?

Összesen 38 ATP molekula, 2 a glükolízisből származik, 2 a Krebs-ciklusból és 34 a

kemiozmózis alatt.

13. Mi a közös a glicerolban és a tejsavban?

Mindkettő felhasználódhat a glikoneogenézis során.

14. Hogyan teszi lehetővé az inzulin a glükóz molekulák sejtbe való átjutását?

Az inzulin molekula növeli a membránon található hordozómolekulák glükóz iránti affinitását.

15. Mit tartalmaznak a kilomikronok?

Triglicerideket, koleszterint és foszfolipideket.

16. Mi történhet miután a lipáz enzim lebontja a triglicerideket szabad zsírsvakra és glicerolra?

Egy része a molekuláknak rekombinálódik és a zsírszövetben tárolódik, más része pedig

metabolizálódik a májban a táplálékkal bevitt zsírmennyiség függvényében.

17. Hogyan szállítódnak a sejtekhez a zsírsavak?

A plazmában albuminhoz kötődve, vagy lipoprotein formájában

18. Milyen csoportokba sorolhatjuk a lipoproteineket?

1. VLDL - 60% triglicerid + 15% koleszterin

2. LDL - 50% koleszterin - magas a koszorúér-betegség kockázata

3. HDL - 20% koleszterin + 5% triglicerid + 50% fehérje

19. Miért egészséges a magas HDL koncentráció?

Azért, mert ezek a lipoproteinek koleszterint szállítanak a májhoz anyagcsere céljából, a vért

pedig megszabadítják a trigliceridektől és a koleszterintől.

20. Mi a DHAP?

 A DHAP, dihidroxi-aceton-foszfát, akkor alakul ki, amikor a zsír katabolizmusa során a glicerol

molekula leváli a zsírsavról és a sejt citoplazmájában levő enzimek átalakítják. Köztes vegyület

a glükolízis folyamatában, amely a piroszőlősavhoz vezető útvonalban szerepel, eredménye a

glükóz.

21. Mi a béta-oxidáció?

A béta-oxidáció az a folyamat, melynek során a zsírsavak két szénatomot tartalmazó acetil-

koenzim-A-vá alakulnak. Ily módon egy 16 szénatomos zsírsavmolekulából 8 acetil-koenzim-

A molekula keletkezik, ezek mindegyike belép a Krebs-ciklusba.

22. Mik a ketontestek?

A zsír katabolizmusa során egyes acetil-koenzim-A molekulák kombinálódhatnak más acetil-

koenzim-A molekulákkat, acetecetsavat hozva létre. Tovébbiakban ez a vegyület acetonra és

béta-hidroxi-vajsavra konvertálódik, ezek a ketontestek.

23. Minek köszönhető a cukorbetegek acetonszagú lehellete?

Azért acetonszagú a cukorbetegek lehellete, mert esetükben energiahiány miatt fokozottabb

a zsírlebontás, így magasabb a ketontestek vérbeli koncentrációja, ezt ketoacidózisnak

nevezzük, amely vészes esetben túlzott savassága miatt diabetikus kómához vezethet.

24. Miért tudnak a glükóz molekulákzsírsavakká alakulni?

Azért, mert a zsírsavak acetil-koenzim-A molekulákból szintetizálódnak, amelyek pedig a

glükóz molekulákból származnak.

25. Melyik a három esszenciális zsírsav, amelyet a szervezet nem képes előállítani?

A linolsav, linolénsav és arachidonsav.

26. Miből alakulhat ki zsírszövet?

Szénhidrtátból és fehérjéből is.

27. Milyen hatása van az inzulinnak a zsírmetabolizmusra?

Az inzulinnak gátló hatása van a zsírmetabolizmusra, ugyanis akadályozza a zsírok

lebontásához szükséges lipáz enzimet.

28. Milyen módon szívódnak fel az aminosavak?

Aktív transzport vagy facilitált diffúzió útján szívódnak fel és a májba jutnak.

29. Hogyan zajlik le az oxidatív dezaminálás?

Az oxidatív-dezaminálás az a folyamat, mely során az aminosavak energiává konvertálódnak.

A reakció során az amincsoport eltálolítodik az aminosavról egy dezaminás enzim hatására és

felhasználódik egy ammonia molekula képzéséhez. Ez az ammónia az urea ciklusnak

nevezett enzimreakció sorozatba lép és egy CO2 molekula felvétele után urea/karbamid

képződését eredményezi(ornitin ciklus). Ez pedig a vérkeringésbe kerül és a vesék

kiválasztják. A dezaminálás után az aminosav helyét egy oxigénmolekula foglalja el, a

folyamat eredménye pedig egy olyan vegyület ami a glükolízis vagy Krebs-ciklus valamelyik

szakaszában megtalálható. Ez a molekula felhasználható energiaforrásként a sejtlégzés alatt,

valamint acetil-koenzim-A szintézisben.

30. Honnan kapjuk meg a teljes értékű fehérjéket?

A húsokból.

31. Mely hormonok serkentik a zsírsavak kiszabadulását a zsírszövetből?

Az adrenalin, az STH, a glükagon, az ACTH és a tiroxin.

32. Milyen hormonok vannak hatással a fehérjeanyagcserére?

Az STH serkenti az aminosavak aktív transzportját a sejtekbe és elősegíti a fehérjeszintézist, a

tesztoszteron és az ösztrogén serkentik a fehérjeszintézist és a fehérjék halmozását a

szövetekben, a tirpxin gyorsítja a sejtmetabolizmust és hatást gyakorol a fehérjeszintézisre, a

glükokortikoidok pedig a fehérjék lebomlását segítik.

33. Mikor kell mérni az alap energiaforgalmat?

Pihenés közben éhomi állapotban.

34. Hogyan lehet mérni a test hőtermelését?

Lehet direkt módon kaloriméterrel, vagy indirekt módon a szervezet oxigénfogyasztásának

megfigyelésével.

35. Hogyan határozható meg az alapanyagcsere/BMR?

A BMR meghatározható, mint energiakiadás/időegység/kilogram.

36. Mik vannak hatással a BMR-re?

Hormonok (pl. a pajzsmirigyhormonok gyorsítják az anyagcserét), életkor (gyermekkorban a

legmagasabb), testméret- és felület (nagyobb testméret, alacsonyabb BMR), nem ( a férfiaké

enyhén nagyobb) és a testhőmérséklet (lázas állapotban magasabb a BMR).

37. Mit jelent a táplálék termikus hatása?

A táplálék termikus hatása azt jelenti, hogy táplálkozás közben az anyagcsere ritmusa

10-20%-kal emelkedik. A fehérjedús táplálék emeli az anyagcsere ritmusát.

38. Milyen mechanizmusok által vezetheti a szervezet a hőt?

1. sugárzás - ifravörös sugárzás által veszti a hőt a környezetbe

2. párolgas - verejtákezés és kilégézs útján

3. hővezetés - két test érintkezésekor részecskékről részecskékre

4. hőáramlás - a levegőmolkeulák és a testfelület érintkezése által

39. Hogyan szabályozódik a hőmérséklet neurológiai szempontból?

A hőmérsékletszabályozás nagyrészben a hipotalamus termoregulációs központjának

szerepe, ezt perifériás hőreceptorok (bőr, nyálkahártya) és központi hőreceptorok, melyek a

vér hőmérsékletét követik (gerincvelő, hasi szervek és más struktúrák) látják el információval.

 20.
1. Egy mondatba foglalva mi a kiválasztó rendeszer szerepe?

A kiválasztó rendszer szerepe az extracelluláris folyadék azaz a vérplazma és a szövetközti

nedvek/interszticiális folyadék összetételének és koncentrációjának szabályozása.

2. Mi a glomerulus?

Hajszálerekből álló gomolyag.

3. Mit takar a filtráció megnevezés?

A filtráció az a folyamat, mely során a kis, oldott molekulák a kapillárisokból a glomeruláris

tok üregébe mozognak.

4. Mi teheti lehetővé a filtrációt?

A kapillárisok permeabilitása, és az, hogy a bennük levő vérnyomás nagyobb, mint a

testünkben található egyéb hajszálérben. Ebben szerepet játszik az, hogy az efferens

arteriola átmérője kisebb, mint az afferens arteriolájáé.

5. Hogyan szívódik vissza a glükóz és az aminosavak?

Aktív transzport révén, a membránban található specifikus szállító fehérjék által, melyek a

molekulákat kiszállítják a hámsejteken keresztül a peritubuláris kapillárisok vérébe.

6. Magyarázd meg a só “vízkivonó” szerepét!

Előszőr a nátriumionok aktív transzport révén a peritubuláris kapillárisokba szállítódnak. Ez

potenciálkülönbséget okoz a tubulusfal szintjén, mivel a peritubuláris kapillárisokba pozitív

töltésű ionok halmozódnak fel. A kialakult elektromos gradiens elősegíti a kloridionok facilitált

diffúzióját a magasabb nátriumion-koncentráció irányába. Ennek megfelelően a kloridionok a

nátriumionokat követve kijutnak a glomeruláris szűrletből. A peritubuláris kapillárisokban levő

magas nátrium-klorid koncentráció ozmotikus gradiens kialakulásához vezet, ezért a víz a

magasabb NaCl koncentráció fele áramlik, fokozatosan hígitva az oldatot, amíg a

peritubuláris kapillárisokba és a proximális kanyarulatos csatornában a koncentráció

kiegyenlítődik.

7. Mik maradnak az ultrafiltrátumban?

Nitrogén tartalmú salakanyagok, valamint a víz, ionok és ásványi anyagok egy része.

8. Hol átjárhatatlan a víz számára?

A Henle-féle kacs felszálló szárán és a disztális kanyarulatos csatornában, viszont a NaCl

visszaszívódása itt is végbemegy.

9. Miért lesz a velőállomány szöveti környezete hipertóniás?

Mert a Henle-féle kacs felszálló ágában újra nátrium- és kloridionok lépnek ki és

halmozódnak fel a szövetekben. Ezáltal újabb ozmotikus gradiens alakul ki, ami hatására a víz

kilép a leszálló szárból a környező szövetekbe, majd az itt levő vérerekbe és nyirokerekbe lép

be.

10. Mit nevezünk ellenáramlásos rendszernek?

Az ellenáramlásos rendszer azt jelenti, hogy a Henle-féle kacs leszálló ága a víz számára

átjárható, míg a felszálló szára az ionok számára. A szűrlet a Henle-féle kacs fordulatánál a

legtöményebb.

11. Mi történik a nitrogén-tartalmú salakanyagokkal?

A nitrogén-tartalmú salakanyagok, elsősorban a karbamid/urea a gyűjtőcsatornácskák végső

szakaszában kilép a szövetközbe és hozzájárul a velőállomány szervesanyag-koncentráció

növeléséhez, ezután pedig visszatér a Henle-féle kacsba és ennek útján visszakerül a

gyűjtőcsatornácskákba. Ez az anyagvándorlás elősegíti a víz visszatartását a szervezetben és

újrafelvételét a peritubuláris kapillárisokba, valamint hozzájárul a nefronba maradt folyadék

vizeletté való koncentrálódásához.

12. Milyen folyamat zajlik le a tubuláris szekréció alatt?

A tubuláris szekréció a disztális kanyarulatos csatornácskák szintjén történik, egy olyan aktív

szállító-mechanizmus, melyenk során a peritubuláris kapillárisokban található vérből

vegyületek szállítódnak a disztálisz kanyarulatos csatornácskába (a glomeruláris szűrletbe). A

molekulaszállítás ez esetben aktív transzport.

13. Milyen anyagok választódnak ki aktív transzporttal a tubuláris szekréció alatt?

Húgysav, kreatinin, hidrogénionok, ammónia, valamint egyes antibiotikumok pl. penicilin.

14. Mi teljesíti ki a víznek a vérbe való visszaszívódását?

A gyűjtőcsatornácska a velőállomány mélye fele halad a vesemedence irányába, emiatt a

vezetékrendszer újra hipertóniás szövetközbe jut, ez pedig ozmózis révén a víz kifelé

áramlását fogja eredményezni. A kilépő vizet hajszálerek és nyirokerek szállítják vissza a

keringésbe.

15. Mi határozza meg a disztális kanyarulatos csatornácska és a gyűjtőcsatornácska szintjén

visszaszívódott víz rátáját?

A víz visszaszívódási rátáját a csatorna falában található sejtek permeabilitása határozza meg,

melyek az ADH hormon szabályozása alatt állnak. ADH hatására kinyílnak a membrán

pórusai, így a víz átléphet.

16. Mi történik kiszáradás esetén?

Kiszáradás esetén a hypothalamusz kemoreceptorai reagálnak a nátrium és egyéb ionok

magas vérbeli koncentrációjára és ezáltal a hypothalamusz több ADH-t termel. Ennek

következtében megnő a csatorna áteresztőképessége víz iránt és több víz szívódik vissza a

glomeruláris szűrletből és töményebb lesz a vizelet.

17. Milyen hatása van az egyik kortikoszteroidnak a kiválasztásra?

Az aldoszteron a mellékvesekéreg egyik hormonja, mely főként a disztális kanyarulatos

csatorna szintjén fejti ki hatását, stiumulálja a nátriumionok reszorpcióját, ezáltal a víz

visszaszívódását, valamint stimulálja a kálium kiválasztását a vérből a disztális kanyarulatos

csatornácskába. Ez a fő mechanizmus mellyel a kálium kiürül a szervezetből. Aldoszteron

hiányában gyakorlatilag a teljes kálium mennyiség visszaszívódnak és szívelégtelenséget

okozna.

18. Mi okozza az Addison-kórt?

Az aldoszteron hiposzekréciója.

19. Hogyan választódik ki az urobilinogén?

A bélből visszaszívódó urobilinogén a máj portális keringése révén visszajut a májba, majd a

nagyvérkör révén a veséhez, ahol kiválasztódik.

20. Mitől lehet enyhén alkalikus a vizelet?

Zöldségdús étrendtől.

21. Hol található a húgyhólyag?

A szeméremcsont szimfízise mögött.

22. Hogyan nevezzük a vizelést és az akaratlan vizelést latinul?

Mictio és inkontinencia.

23. Miért számít a máj kiválasztó szervnek?

Mert a vörösvértesetekből származó hemoglobint bontja le és ennek termékeit kivlasztja az

epébe, ezek egy része a vizeletet színezik.

24. Milyen szerepük van a beleknek a kiválasztásban?

A falukat bélelő hámsejtekkel távoznak egyes ásványi anyagok, mint pl. a vas és kálcium sók,

valamint víz is kiürül.

25. Miért számít a tüdő és a bőr is kiválasztós szerveknek?

A tüdő CO2-t és bizonyos mennyiségű vizet választ ki, valamint a bőr verejtékezés által

választ ki vizet.

26. Miket tartalmaz a verejték?

A verejték víz mellett tartalmaz még kis mennyiségű ásványi anyagot, ammóniát, karbamidot

valamint húgysavat.

 21.
1. Hogyan alakulnak ki az elektrolitok?

Az elektrolitok olyan anyagok vízben való feloldása során keletkeznek, melyek elektromos

töltéssel rendelkező komponensekre disszociálnak, mint például a nátrium-klorid.

2. Mik tartoznak a transzcelluláris folyadékok közé?

Az agy-gerincvelő folyadék, a szinoviális folyadék, a verejték, a mellüregi-, hasüregi-, valamint

szívburki folyadékterek, a szem csarnokvize, valamint az emésztő traktusban, a légző- és

kiválasztó rendszerekben található folyadékok.

3. Mi történik a széndioxiddal a vérben a vesék által?

A vérplazmából a vesecsatornácskák hámsejtjeibe jut, ahol szénsavat és vizet képez. A

szénsav pedig hidrogén és bikarbonátionokra disszociál és a hidrogénionok kiválasztódnak.

4. Hol nagy rendszeresen a fehérjekoncentráció és miért?

A fehérjekoncentráció rendszeresen nagy intracellulárisan, mert a fehérjék folyamatosan

képződnek és felhasználódnak a sejt működése során.

5. Mi az interszticiális folyadék?

Az a folyadékmennyiség, amely körbeveszi a sejteket.

6. Mi történik az interszticiális folyadéktérbe került fölösleges folyadékmennyiséggel és

fehérjékkel?

A nyirokkeringés visszaszállítja a vérbe, helyreállítva ezáltal a homeosztázist.

7. Hogyan alakul ki a szomjúságérzet?

A szomjúságot a hipotalamszban levő központ szabályozza, itt ozmótikus receptorként

működő neuronokat találunk. Amikor egy személye nem visz be elég mennyiségű vizet a

szervezetébe, csökken a kiválasztott nyálmennyiség és szájszárazság, valamint

szomjúságérzet alakul ki. Ezen túlmenően csökken a vértérfogat, valamint a plazmában levő

oldott anyag koncentráció növekedése szintés jelzéseket jelentenek a vízbevitelre. Az

ozmótikus receptorok zsugorodnak, depolarizálódnak és impulzusokat küldenek az

agykéregbe stimulálva a szomjúságérzetet és a vágyat a vízivásra. Mindezek mellet a

szívérrendszer baroreceptorai is reagálnak a csökkent vértérfogatra és a hipotalamuszba

küldik impulzusaikat, az ozmotikus receptorok felé.

8. Hogyan műküdik a renin-angiotenzin rendszer?

A renin a nefronban a juxtaglomeruláris kompelxumban szabadul fel alacsony vérnyomás és

nátriumkoncentráció esetén szabadul fel. Ez a vérplazmában reakcióba lép a májban

keletkezett angiotenzinogénnel és azt átalakítja angiotenzin I-é. A tüdőben az angiotenzin I

angiotenzin II-vé alakul, amely fokozza az ADH és az aldoszteron feszabadulását, valamint a

szomjúságot. Ezen kívül az angiotenzin II beszűkti az ereket, növeli a vérnyomást, mindezek

pedig a Na reszorpciójához járulnak hozzá.

9. Tulajdonképpen mi az érellenállás és milyen három tényezőtől függ?

Az ellenállás tulajdonképpen az a vér folyása ellen dolgozó erő, amit az erek falával való

 súrlódás okoz. Három tényezőtől függ, a vér viszkozitásától, melyet a vörösvértestek és az

oldott anyagok vízhez viszonyított aránya határoz meg, az erek hossza, mely egyenesen

arányos az ellenállással, valamint az ér lumenének átmérője, mely fordítottan arányos az

ellenállással.

10. Mi a Starling-féle törvény?

A Starling-féle törvény a víz mozgását szabályozó mechanizmus, amely meghatározza a víz

mozgásának irányát a kapillárisok és a szövetnedv között. Két fontos szabályozó tényezője a

vér hidrosztatikai nyomása, valamint a kolloid-ozmótikus nyomás.

11. Elsősorban mitől függ a kolloid-ozmótikus nyomás?

A plazmában fehérjéktől, első sorban az albuminoktól, melyek a vérben kolloid formában

vannak jelen.

12. Milyen okokból alakulhat ki vizenyő?

Ödéma kialakulhat egy véna vérrög általi elzáródása miatt, plazmafehérjék csökkenése miatt,

melyek ezáltal csökkentik az ozmotikus nyomást, valamint az extracelluláris folyadék

mennyiségének növekedése miatt.

13. Mi okozhatja a plazmafehérjék számának csökkenését?

Alultápláltság, májbetegség, vesebetegség, növekedett hajszálérpermeabilitás.

14. Milyen hatása van a káliumnak abnormális mennyisége a szívre?

A kálium túl nagy mennyiségben szívelégtelenséget, szívizomremegést okoz, hiánya pedig

szívritmuszavart.

15. Mi okozhatja a kálium hiányát?

Hasmenés, ödéma, vesebetegség.

16. Milyen formában találhatjuk meg a kloridionokat a gyomor-bél traktusban?

A kloridionok rendszerint kiválasztódnak a gyomornedvbe sósav formájában, majd a traktus

későbbi szakaszaiban visszaszívódnak.

17. Mondj három példát pufferrendszerre!

Szénsav-nátriumbikarbonát rendszer, foszfátrendszer és a fehérjék.

18. Miért számítanak a fehérjék a legfontosabb pufferrendszernek a szervezetünkben?

Ide tartoznak az extracelluláris fehérjék (pl. albumin) és az intracelluláris fehérjék (pl.

hemoglobin). A fehérjéket alkotó aminosavak egyaránt tartalmanak karboxil-csoportokat

savként és amino-csoportoka bázisként. Képesek hidrogénionokat felszabadítani a

karboxilcsoportból és hidrogénionokat felvenni az amino-csoportjaik révén.

19. Miből határozzuk meg a szervezetünk pH szintjét?

A szisztémás verőeres vérből, normálisan 7,4. A szövetközti nedvek és a vénás vér kissé

savasabb. A vér pH 7,3 alá csökkenését nevezzük acidózisnak, pH 7,45 felé növését

alkalózisnak.

 22.
1. Mi a raphe?

A kiemelkedő megvastagodás a herezacskó felszínén a rekeszek között.

2. Minek köszönhető a herék felszínének ráncolt külleme?

A herezacskó irhájában található egy vékony simaizom lemez, a tunica dartos, melynek

összehúzódása okozza a ráncolt küllemet.

3. Mondd el röviden a herékfejlődését!

A herék magzati korban a vesék mellett, a hasüregben fejlődnek ki, majd a terhesség

hetedik hónapjában a hasi izomzat entén leszállnak a herezacskóba egy olyan csatornában,

mely a herezacskókat összeköti a hashártyaüreggel, ez a lágyékcsatorna (gyenge ellenállású

pont). Egy rostot kötőszövetes köteg, a gubernaculum húzza lefele a heréket. Ez a folyamat

ha nem történik meg, az állapotot cryptorchidiának nevezzük.

4. Milyen képletek alkotják az ondózsinort?

A ductus deferens, az erek és az idegek.

5. Mi a sérv?

A sérv egy hasüregi szerv hasfalon való kiboltosulása.

6. Mi a mellékhere szerepe?

A mellékherében történik a károsodott spermiumok és sejttörmelékek felszívódasa. Itt megy

végbe az ondósejtek érési folyamata, egy körülbelül 2 hetes periódus alatt. A mellékherét

bélelő sejtek hozzájárulnak az ondófolyadék összetételéhez, különböző váladékok

hozzáadásával. Az ondófolyadék itteni pH-ja savas a tárolt spermiumokból felszabadult

melléktermékek miatt.

7. Hány szakaszra osztható a húgycső?

A húgycső 3 szakaszra osztható, dülmirigyi rész, mely a mirigy központi részén halad át és

fogadja amirigy váladékat. A második rész a hártyás rész, egy rövid szakasz, amely áthalad a

medencefenék izomrétegén, valamint a hímvesszői rész, amely a makkon nyíló külső

húgycsőnyílásig terjed, ebbe a szakaszba ürülnek a bulbourethrális mirigyek váladékai.

8. Mi jellemzi az ondóhólyag által termelt folyadékot?

Az ondóholyag sejtjei hormonokat (prosztaglandinokat) és a spermiumokat tápláló folyadékot

(főleg fruktózt) termelnek. A folyadék főként bázikus vegyhatású, ezáltal semlegesíti a

mellékherékben fellépő savasságot. Az ondófolyadék 60%-át teszi ki.

9. Hogyan járul hozzá a dülmirigy az ondófolyadék összetételéhez?

A prosztata egy páratlan szerv, mely alkalikus folyadékot termel, amely semlegesíti a hüvely

enyhén savas pH-ját és ezáltal hozzájárul a spermiumok mozgékonyságához. izmorétegei

körülveszik és támasztják a húgycsövet, megnagyobbodása vizelési panaszokat okoz. Az

ondófolyadék 30%-t teszi ki.

10. Miből áll az erektilis szövettömeg?

Az erektilis szövetet kötőszövettel és simaizomrostokkal elválasztott vérerek hálózata alkotja.

Ezek közül 2-t barlangos testeknek (corpus cavernosum), egyet meg szivacsos testnek

(corpus spongiosum) nevezünk.

11. Egy átlagos ejakuláció során mennyi ondó ürül?

2-5 ml, melyben spermiumok, 20-100 millió, ondófolyadék és enzimek találhatóak, köztük

proteáz.

12. Mi az FSH és LH hormon szerepe?

Az FSH hormon beindítja a spermatogenézist a here kanyarulatos csatornácskáiban, míg az

LH hormon szerepet játszik a spermatogenézisben és stimulálja az interszticiális sejtek

tesztoszteron termelését.

13. Mik a tesztoszteron szerepei?

Magzati korban szabályozza a férfi szövetek differenciálódását, pubertás után elősegíti a

spermiumok érését, fenntartja a szaporító készülék járulékos szerveit, befolyásolja a

másodlagos nemi jelleg fejlődését, stimulálja azokat a folyamatokat, amelyek a fehérje

szintézisért és izomnövekedésért felelnek és befolyásolja a szexuális magatartást és

késztetést.

14. Hol termelődik az androgén hormonokat szabályozó hormon?

A gonadotropin hormon a hipotalamuszban szekretálódik. 


 23.
1. Mi a corpus albicans?

A corpus albicans kötőszövetes hegget jelent. A tüsző ovuláció után sárgatestté alakul

( corpus luteum ), mely hormonokat termel. Körülbelül 14 nap mulva a sárgatest elsorvad és

corpus albicanssá alakul át, beszünteti a progeszteron és ösztrogén termelést és

menstruációs vérzést okoz.

2. Melyek a menstruációs ciklus szakaszai?

1.- 5. nap - menstruációs szakasz

6.- 14. nap - proliferációs szakasz

12.- 14. nap - tüszőrepedés

15.- 28. nap - szekréciós szakasz

3. Mi történik a proliferációs szakaszban?

A tüszők kifejlődnek és megvastagszik a funkcionális réteg. A méhnyálkahártyában bogyós

mirigyek alakulnak ki és megnő a vérellátás. Az ösztrogén és progeszteron szint

megemelkedik ,ami nagyon fontos a nyálkahártya újraképződéséhez.

4. Mi következik be a tüszőrepedéssel egyött?

A tüszőrepedés bekövetkezik az LH vérkoncentrációjának hirtelen megemelkedésével,

valamint az ösztrogén és progeszteron megemelkedésével. A petesejt kiszabadulása után a

tüsző sárgatestté alakul.

5. Mi zajlik le a szekréciós szakasz alatt?

A szekréciós szakaszban a sárgatest progeszteront és kevés ösztrogént termel.

Megnövekszik ezeknek a vérkoncentrációja az endometrium ereiben is, valamint a

méhnyálkahártya tápláló anyagokat termel az embrió számára, amennyiben ez jelen van.

6. Mit jelent a kapacitáció?

Ahhoz, hogy a spermatozoida megtermékenyítse a petesejtet, aktiválódnia kell, ez a

kapacitáció. Ez azt feltételezi, hogy a spermatozoida sejthártyája átjárható kell legyen az

akroszómákban levő enzimek számára. Ez akkor történik meg, amikor a spermatozoida

végighalad a női szapirítószerv nyálkahártyáján és ezalatt a sejthártya változásokon megy

keresztül, amely lehetővé teszi az enzimek kiszabadulását az akroszómából és így lehetőség

nyílik a petesejt megtermékenyítésére.

7. Hány hímivarsejtre van szükség egy petesejt megtermékenyítéséhez?

Ahhoz, hogy a petesejt sejthártyája átjárható legyen a spermatozoidának, több hímivarsejt

enzimeire van szükség, viszont csak egy hímivarsejt jut be a petesejtbe, amelynek hártyája

ezután olyan változásokon megy keresztül, hogy lehetetlen más hímivarsejtnek átjutni rajta.

8. Mi a blasztociszta?

A blasztociszta, másnéven hólyagcsíra, egy folyadékkal telt ejtgömb, melyet a morula alakít

ki. Ez a blasztociszta a mérhkürtön keresztül lefele vándorol a méhbe az ovulációt követő 4-5

nap alatt. A méh üregében, a blasztociszta a méhbe levő mirigyek váladékából táplálkozik

majd pár napon belül az endometrium falával érintkezi, feloldja. a hámszövetet és beleolvad.

Ez a beágyazódás/implantáció, mely a megtermékenyítés utáni 5. napont történik.

9. Hogyan alakul ki a placenta és mi a szerepe?

A blasztociszta nyúlványai, a chorionbolyhok egyesülnek a méhfal szöveteivel és így hozzák

létre a placentát. A méhlepény az a hely, ahol oldott gázak, a táplálék és salakanyagok

cseréje megtörténik az ébrény és az anya keringése között. Ezen kívül ösztrogént és

progeszteront is termel, fenntartva a terhességet. A méhlepénysejtek termelik a hCG-t.

10. Meddig marad fennt a sárgatest?

A sárgatest csak a terhesség első 3 hónapjában marad fennt, ezután elsorvad és a szükséges

hormonokat a méhlepény termeli.

11. Mit jelent a gastrulatio?

A gastrulatio az a folyamat, melynek során a blasztoiciszta egy belső sejttömörülést hoz létre,

amely három germinális réteget, a csíralemezeket alkotja. A három lemez neve endoderma,

mesoderma és ectoderma.

12. Milyen burkok veszik körül az embriót?

Az embriót teljesen körülveszi a magzatvíz, melyet az amnionhártya borít. Az amnionhártyán

kívül található a chorionüreg, melyet kívülről choironhártya határol, ez pedig

chorionbolyhokat hoz létre. A choiron- és az amnionhártya kesőbb összeolvadnak és együtt

a magzatburkot hozzák létre.

13. Hogyan alakul ki a köldökzsinor?

Az amnion- és a chorionhártya között található egy jó vérellátású lemez, az allantois lemez

mely az amnion hártyával egyesülve kialakítja a köldökzsinort. Ez egy hosszú zsinorszerű

szerv, mely két osztóeret és egy gyűjtőeret tartalmaz. A placentától az embrióig tart és az

anya-gyermek közti anyagcserében van szerepe.

14. Mi a szíkhólyag szerepe?

A szíkhólyag az embrió keringését látja el amíg ennek nem alakul ki saját keringési rendszere.

A terhesség 4. hetében aelsorvad és az embrió emésztőrendszerébe szívódik fel.

15. Hogyan indul be a parturitio?

A parturitio a megtermékenyítés utáni 275. napon következik be. A placentában csökken a

progeszteron termelés, ez pedig megszűnteti a progeszterom gátló hatását az

endometriumra. Az alacsony progeszteron és ösztrogén szint prosztaglandin szekréciót indít

be, amely a méh simaizomzatának stimulálásában játszik szerepet és egyúttal tágítja a

méhnyakat. Az összehúzódásokat reflexszerűen az ocitocin váltja ki. Amikor. magzat feje

áthalad a méhnyakon újabb adag oxitocin szabadul fel, ezek a méhösszehúzódások pedig

már a hasfalban is összehúzódásokat idéz elő a gerincvelői reflexek által.