Élettan szóbeli tematikák 2016-2017

I. félév

Tamás Gábor
Membránfiziológia, receptorok, ioncsatornák

1. A sejtmembrán transzportfolyamatai.
2. A polarizált sejtek működése.
3. A nyugalmi membránpotenciál mérése és egyenletei.
4. Az akciós potenciál regisztrálása, alapvető tulajdonságai és ionikus mechanizmusa.
5. A patch clamp módszer.
6. A gyors Na-csatorna és a feszültségfüggő K-csatorna működése.
7. A lipid kettősréteg és a membránfehérjék alapvető élettani jellemzői.
8. A membrán passzív elektromos jellemzői: mérésük, időállandó, tér állandó.
9. Az akciós potenciál terjedése. Jelátvitel az idegrendszerben. Elektromos szinapszisok.
10. Szinaptikus potenciálok, áramok, fordulási potenciál. Posztszinaptikus serkentés és
gátlás.
11. Preszinaptikus mechanizmusok.
12. Neurotranszmitterek és receptoraik.

Toldi József
Belső környezet, homeosztazis, vér I., vér II, O2, CO2 szállítás, pH szab., légzés élettana

1. A nyirok keletkezése (Starling-féle erők: a hidrosztatikai és onkotikus nyomások

eredői; a szövetközti tér és a nyirokérrendszer)
2. A vér széndioxid szállítása
3. A vér alakos elemei, funkcióik, keletkezésük, érésük
4. Vérzéscsillapodás, véralvadás (extrinsic, intrinsic út). Fibrinolízis
5. Légutak, légzésmechanika: a tüdőre kollapszus (retrakciós) és expanziós irányba ható
erők egyensúlya (felületi feszültség, alveoláris interdependencia, mellkasfal és a
pleura űr szerepe)
6. A légzési ciklus: légző-mozgások és légcsere emlősökben. Légzési térfogatok és
kapacitások
7. Vérfestékek, oxigénszállítás
8. A légzés szabályozása (agytörzsi ritmusgenerátor, a központi és perifériás kémiai és a
tüdő mechano-receptorainak szerepe)
9. A belső környezet, folyadékterek és meghatározásuk. A testfolyadékok alkotórészei és
mértékegységeik. Vérplazma, plazmafehérjék.
10. A thrombociták működése
11. Sav-bázis mérleg; pufferrendszerek fizikai és fiziológiai kémiája (Henderson-
Hasselbalch egyenlet).
12. A homeosztázis fogalma, tényezői, a szabályozási folyamatok alapjai: a „normális
érték” fogalma, a hibajel és érzékelése

1
 Kis Zsolt
Szív, keringés

1. Haemoreológia, haemodinamikai alapfogalmak. Lamináris és turbulens áramlás

2. Nyomás és áramlás a nagy vérkör artériáiban (magas nyomású rendszer)
3. A prekapilláris rezisztenciaerek áramlása
4. Mikrocirkuláció, a kicserélési érszakasz funkciója
5. A szövetközti tér és a nyirok
6. A vénás rendszer; a vénás rendszer kapacitása, a centrális vénás nyomás, a vénás
keringést befolyásoló tényezők
7. A kis vérköri keringés
8. A szívizom felépítése. A myociták osztályozása elektromos jellemzőik alapján
9. A lassú akciós potenciál és a pacemaker potenciál
10. A gyors akciós potenciál, a szív ingerelhetősége
11. Az EKG kialakulása. Standard bipoláris és unipoláris elvezetések
12. A mechanikai szívciklus
13. A perctérfogat szabályozása (heterometriás, homeometriás szabályozás)
14. Lokális keringésszabályozó mechanizmusok
15. A cardiovascularis rendszer központi szabályozása
16. A cardiovascularis szabályozásban szerepet játszó hormonok

Varga Csaba
Kiválasztás

1. Az emlősvese szerkezete, nefronok, filtráció a glomerulosokban,

2. A vese véráramlása és hemodinamikája, a renin-angiotenzin rendszer
3. Az emlősvese tubuláris folyamatai, Na és K kiválasztás intrarenális tényezői,
clearance
4. A vízreabszorpció változásainak intrarenális háttere
5. A nátrium és kálium kiválasztás hormonális szabályozása
6. A kálcium és a foszfátforgalom hormonális szabályozása
7. A sav-bázis mérleg
8. A vizeletelvezető rendszer működése, vizelettárolás és vizelet ürítés

Farkas Tamás
Harántcsíkolt és simaizom működése

1. Az izom-összehúzódás alapjai: a szarkomer szerkezete, a miofilamentumok

struktúrája. A csúszófilament-teória, a kereszthídciklus és az erő generálása.
2. Az erő és a sebesség kapcsolata. Az izom-összehúzódás energetikája, a gerinces
vázizomzat rosttípusai.
3. Az izomösszehúzódás szabályozása: troponin, tropomiozin, az elektromechanikai
csatolás. A t(ranszverzális) tubulusok, a szakoplazmatikus retikulum, a triád
receptorai, az összehúzódás, elernyedés ciklusa.
4. A simaizom osztályozása: egy-egységes és többegységes simaizom. A simaizom –
kontrakció és simaizom-elernyedés; Ca2+ tranziens kialakulása.

2
 Élettan szóbeli tematikák 2016-2017
II. félév
Tamás Gábor
Magasabb idegi tevékenységek

1. A tanulás és memória fogalma. A humán deklaratív memória kategóriái. Az

emlékezeti működés szakaszai. Amnézia és fajtái.
2. A humán memória fajtái időtartam szerint, és jellemzésük. A humán deklaratív
memória kialakulásának folyamata és agyi struktúrái; a hippocampus szerepe
(neuronhálózat).
3. Az implicit memória kategóriái, jellemzőik.
4. Az LTP kialakítása és sejtszintű mechanizmusai.
5. Az alvás jellemzői, ciklusok, stádiumok; Az alvás funkciói; Alvászavarok.
6. Az agy órája; A cirkadián ritmus. Az alvás/ébrenlét ciklus kettős szabályozása; A
felszálló retikularis ébresztő rendszer (ARAS).
7. A Thalamo-corticalis hálózat és a hypothalamus szerepe az alvás-ébrenlét
szabályzásában.
8. Az EEG-hullámok keletkezése és osztályozása.

Toldi József
Központi és perifériás idegrendszer, Érzőműködés,

1. Néhány pszichofizikai alapfogalom (adekvát inger, küszöb inger,Weber-Fechner-

törvény). Az inger érzet összefüggése. A szenzoros pálya szerveződésében
érvényesülő sajátosságok: előrecsatolt és visszacsatolt gátlás jelensége, az elsődleges
és másodlagos szenzoros neuronok receptív mezői
2. A szomatoszenzoros működés receptorai, a hátsó kötegi- lemniscus medialis rendszer,
szomatoszenzoros kéreg
3. Az anterolaterális rendszer szerveződése. A fájdalom fogalma. Nociceptorok. A
fájdalom neuroanatómiája. A fel- és leszálló analgetikus pályarendszer. Kisugárzó
fájdalom keletkezése. Viszketés. Termorecepció.
4. A szem anatómiája, optikai rendszere: fénytörő közegek, fénytörési hibák.
5. A retina szerkezete és működése: pálcikák, csapok. A fototranszdukció jelensége,
membránpotenciál-változások a fotoreceptorsejtekben
6. A fotoreceptorokhoz csatlakozó sejtek: bipoláris sejtek típusai és működésük;
ganglionsejtek típusai (M- és P sejtek) és működése: centrum/periféria receptív mező.
7. A látási inger központi feldolgozása: a látópálya és állomásai (CGL, látókéreg), ezek
szerveződése és működése. 3D látás, színlátás perifériás és centrális mechanizmusok.
A látáshoz kapcsolódó motoros működések (tekintetfixálás, VOR, saccad, nystagmus,
akkomodációs triász).
8. Fiziológiai akusztikai alapfogalmak: frekvencia, hangintenzitás. Az emberi halló- és
vesztibuláris rendszer makroszkópos anatómiája. A külső hallójárat és a középfül
működése.
9. A cochlea szerkezete és működése; a szőrsejtek és működésük. A belső és külső
szőrsejtek szerepe
10. A hallópálya és a hangingerek központi feldolgozása
11. A vesztibuláris működés: a félkörös ívjáratok, az ampula, az utriculus és sacculus
szerkezete és működése
12. Vegyi érzékelés: a szagló rendszer: szenzoros neuronok, a bulbus olfactorius. Az
ízérzékelés élettani alapja.

3
Kis Zsolt
Mozgató működés
1. A szomatomotoros működés proprioceptív ellenőrzése. Izomorsók, ínorsók
2. Gerincvelői reflexek
3. A testtartási reflex. A gerincvelő és az agytörzs szerepe
4. Az agytörzs feletti struktúrák szerepe a testtartás szabályozásában
5. Az akaratlagos mozgások szervezése. Primer motoros areák, premotoros areák
6. A kisagy felépítése, működése. A kisagyi modulok
7. A kisagykéreg afferensei. A kisagy funkcionálisan elkülönülő részeinek szerepe a
mozgáskoordinációban
8. A bazális ganglionok szerepe a mozgásban

Varga Csaba
Endokrinológia
1. Hormonok általános jellemzése, csoportosítása. Receptorok csoportosítása,
másodlagos hírvivők. Feedback mechanizmus.
2. Hipotalamusz, Neurohipofízis és adenohipofízis
3. Pajzsmirigy, Mellékpajzsmirigy, a vér Ca2+ szintjének hormonális szabályozása,
A növekedés hormonális szabályozása
4. Mellékvesekéreg hormonális működése
5. A férfi reproduktív működésének endokrin szabályozása
6. A női reproduktív működések endokrin szabályozása. Terhesség alatti hormonális
működések jellemzése
7. A gyomor-bélrendszer hormonális szabályozása –enkefalinok, galanin, GIP, , GRP,
SP,VIP,motilin, GLP, NPYY
8. A vércukorszint hormonális szabályozása. Hasnyálmirigy működése. Diabetes
mellitus
Farkas Tamás
Táplálkozás, felszívódás, vitaminok
1. Az enterális idegrendszer: pirmer afferens neuronok, interneuronok, effektor
neuronok. A gyomor-bél rendszeri simaizmok beidegzése. Az enterális idegrendszer
helyi reflexeinek paraszimpatikus és szimpatikus modulációja
2. Gyomor-bél rendszeri jelzőmolekulák jellemzése: szomatosztatin, proglukagon,
szekretin, gasztrin és kolecisztokinin.
3. A tápcsatorna motoros működései: nyelés, hányás.
4. A gyomor és a vékonybél motoros működése.
5. A tápcsatorna motoros működései: a vastagbél motoros működése, székletürítés. Az
epehólyag és az epeutak motilitása.
6. A tápcsatorna szekréciós funkciója: a nyál szekréciója.
7. A tápcsatorna szekréciós funkciója: a gyomor és a hasnyálmirigy szekréciós
működése.
8. A máj szekréciós és exkréciós működése. Az epesavak keletkezése, funkciója, útja a
szervezetben.
9. A vékonybélhám szekréciós és felszívó működése.A bélbolyhok. A felszívási
folyamatok transzporterei
10. A szénhidrátok, fehérjék és lebontása és felszívása
11. A lipidek lebontása és felszívása. Lipidreszintézis és koleszterintranszport.
12. A vitaminok.