Hormonrendszer

Írta és szerkesztette: Vaskor Gabriella

A szervezet szabályozói
A szervezet működésének szabályozói:
az ősibb hormonrendszer (a folyamatos, lassúbb szabályozás
jellemzi)
és a fiatalabb idegrendszer (a gyorsabb működésváltoztatást
eredményezi)

A hormonrendszer: lassít – gyorsít

feladata: a belső környezet állandóságának fenntartása,
a növekedés,
a fejlődés,
a szaporodás szervrendszerének folyamatos
működésének biztosítása
Idegrendszer: elindít – megállít
hormonrendszer felett is irányít→ neuronendokrin rendszer
feladata: a külső és belső környezethez való alkalmazkodás
érzékelés
mozgás
Belső elválasztású mirigyek
Belső elválasztásúnak nevezzük azt a mirigyet, amelynek nincs
kivezető-csöve, így váladéka közvetlenül a vérbe kerül.
Ezek a váladékok a sejtek működését szabályozó kémiai anyagok, a
hormonok.
A hormonok általában fehérjetermészetű anyagok, melyeket ezek a
mirigyek termelnek, a vér szállítja el a célszervhez, ahol a sejtek felszínén
lévő megfelelő receptorhoz kapcsolódva az adott célszerv sejtjeinek
anyagcseréjét befolyásolják: vagy serkentik, vagy gátolják azt.
(A hormonokat kémiai szerkezetük szerint alapvetően három csoportba
soroljuk: vannak köztük peptidek, egyszerű aminosav-származékok és
szteroidok. A sejtek sejthártyájában és citoplazmájában találhatók
olyan fehérjék, amelyek képesek megkötni meghatározott térszerkezetű
hormonokat. Ezeket a fehérjéket hormonreceptoroknak nevezzük.
Egy-egy sejtre csakis azok a hormonok hatnak, amelyek receptorát
tartalmazza a sejt.)
 A hormonok hatásának kialakulása
Sejtjeink felszínén olyan anyagok találhatók, amelyek megkötik a
különböző szerkezetű hormonmolekulákat. Amikor a hormon
hozzákapcsolódik a megfelelő „jelfogóhoz”, a sejt anyagcseréje
megváltozik, azaz kialakul a hormon hatása. Ennek alapján az is
érthető, miként lehetséges, hogy a különböző hormonok nem minden
sejtre hatnak, hanem csak azokra, amelyek sejthártyájában
megtalálható az adott hormonnak megfelelő szerkezetű jelfogó. Ha
egy szöveti sejt felszínéről hiányzik valamelyik hormont megkötő
molekula, akkor arra a szövetre a hormon hatástalan. Ugyanakkor azt
is könnyen beláthatjuk, hogy a szabályozó hatás erősen függ attól,
hogy milyen mennyiségben, koncentrációban találhatók egy hormon
molekulái a vérben. Magasabb koncentráció esetén ugyanis nagyobb a
valószínűsége annak, hogy a hormon molekulái megkötődnek egy
sejten.
A hormonok hatásának kialakulása
A hormonok hatásának kialakulása
 A poláris és a nagy molekulájú hormonok a membrán külső felszínén
levő receptorokhoz kötődnek, nem jutnak be a sejtbe. Ilyenek a
peptidek és egyes aminosav-származékok. A kapcsolódás hatására a
receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik, és ennek
következtében a célsejtek citoplazmájában módosulnak az anyagcsere-
folyamatok.

 Az apoláris oldékonyságú hormonok a sejthártyán könnyen átjutnak.

Ilyenek például a szteránvázas hormonok. A citoplazmában levő
hormonreceptorhoz kapcsolódnak, és a sejtmagba jutva, egyes gének
működését, ezen keresztül a sejtek fehérjeszintézisét szabályozzák. Az
újonnan megjelenő fehérjék lényegesen megváltoztathatják a sejt
anyagcsere-folyamatait. A génműködés szabályozása időigényesebb,
ezért a szteroid hormonok hatása általában lassabban alakul ki.
 Az ember belső elválasztású mirigyei

Az ember belső
elválasztású mirigyei: az
agyalapi mirigy, a
pajzsmirigy, a
mellékpajzsmirigy,
a mellékvese, a
hasnyálmirigy és az
ivarmirigyek (petefészek
és here ).
A hipotalamusz

A hipotalamusz a III. agykamra fenekét képző, a talamusz alatt

elhelyezkedő páratlan agy terület.
 A belső elválasztású mirigyek funkciói meghatározott, hierarchikus,
tehát alá-fölérendeltségi viszonyban kapcsolódnak egymáshoz.
 A hipotalamusz a legmagasabb szinten szabályzó belső
elválasztású mirigy, azt is mondhatnánk, hogy a „főnök” a csapatban.
 Az idegrendszerrel fennálló szoros kapcsolata mutatja, hogy
idegrendszerünk befolyása alatt áll a belső egyensúlyt kialakító
hormonháztartás, tehát a szervezetünket érő külső ingerek befolyásolni
tudják azt.
 A hipotalamusz feladata tehát az idegrendszer és a hormon háztartás
közötti kapcsolat közvetlen megvalósítása.
 A hipofízis
= az agyalapi mirigy

A koponya töröknyeregnek nevezett csontos

vájatába lóg alá az agyalapról a babaszem alakú
hipofízis, más néven az agyalapi mirigy, az ember
belső elválasztású rendszerének központja. A
hipofízis kisebb cseresznye nagyságú szerv, amely
egy nyélen keresztül van kapcsolatban az agy
hipotalamusz részével, ennek az irányítása alatt
áll. A nyélben az ereken kívül olyan idegsejtek
axonjai futnak, amelyek sejtteste a
hipotalamuszban található.
A hipofízis
= az agyalapi mirigy
 Az agyalapi mirigy két részre osztható: az elülső és a hátulsó lebenyre.
 Feladata a hormonháztartás „karmesterének” szerepét betölteni,
tehát a perifériás belső elválasztású mirigyek funkcióját
szabályozni, összehangolni. Számos olyan hormont termel, amelyek
más belső elválasztású mirigyek működését szabályozzák. Néhány
saját hormonján keresztül az anyagcsere folyamatokat közvetlen is
befolyásolja. Hormonjai peptidek.
Az agyalapi mirigy elülső lebenyének
hormonjai
Az elülső lebeny sejtjei 6-féle hormont termelnek. Ezek egy része más
belső elválasztású mirigyek működését szabályozza, így a
pajzsmirigyre, a mellékvese kéregállományában lévő
mirigysejtekre és az ivarmirigyekre hat. Serkentő hormonoknak
nevezik őket, hatásukra ugyanis fokozódik az adott szerv
hormontermelése.
Az agyalapi mirigy elülső lebenyében három olyan hormon
termelődik, amelyek az ivari működésekre hatnak. Ezek a hormonok
a férfiakban és a nőkben azonos kémiai szerkezetűek, de hatásuk
természetesen a nemtől függ, az ivarszervek különbözősége miatt.
Elnevezésük a női szervezetre gyakorolt hatásukat tükrözi. A nemi érés
után a férfiakban lényegében egyenletesen képződnek, nőkben viszont
28 napos ritmus szerint, ciklusosan változik a termelődésük. A
tüszőserkentő hormon mindkét nemnél az ivarsejtek képződését
serkenti. A sárgatestserkentő hormon a petefészek, illetve a here
hormontermelését szabályozza. A tejelválasztást serkentő hormon
nőkben a szoptatás időszakában serkenti az emlőmirigyekben az
anyatej termelését. Férfiakban ismeretlen a hatása.
Az agyalapi mirigy elülső lebenyének
hormonjai
 A növekedési hormon ezzel szemben a szervezet szinte minden
sejtjének anyagcseréjére hat, mégpedig úgy, hogy fokozza a fehérjék
felépítését. Elnevezése onnan származik, hogy gyermek- és
serdülőkorban serkenti a csontok megnyúlását, így gyorsítja a
növekedést. Fiatal korban, a növekedés időszakában a csontok
hosszanti megnyúlását, a vázizomzat gyarapodását (a vázizomszövet
sejtjeiben fokozza a fehérjeszintézist, és így elősegíti az izomzat
gyarapodását is), a belső szervek arányos növekedését biztosítja. Az
egész szervezet anyagcseréjét befolyásolja azáltal, hogy fokozza a
zsírok lebontását és gátolja a szőlőcukor felhasználását. Ifjúkorban a
csontok növekedése befejeződik, ezért a testmagasság utána már nem
változik lényegesen. Felnőttekben elősegíti a szervek sejtjeinek
megújulását, regenerációját. A szervezet zsír- és szénhidrát-
anyagcseréjét a növekedési hormon felnőttkorban is befolyásolja.
A növekedési hormon hiánya fiatalkorban arányos törpenövést okoz. Ez
azt jelenti, hogy az egészséges felnőttekre jellemző testarányok
kialakulnak, de a testmagasság szokatlanul alacsony. A csontok
hosszanti növekedésének üteme elmarad az átlagostól, a végleges,
felnőttkori testmagasság nem éri el a 140 cm-t. A növekedési hormon
pótlásával a rendellenesség megelőzhető, amennyiben sikerül a
hormonhiányt időben kimutatni. A hormon túltermelődése ezzel
szemben óriásnövéshez vezet, a végleges testmagasság jóval
meghaladhatja a 2 métert.
Az agyalapi mirigy elülső lebenyének
hormonjai
 A világ legmagasabb embere 271 cm volt.
Az agyalapi mirigy elülső lebenyének
hormonjai
 Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormontermelését a
hipotalamusz egyes idegsejtjeinek hormonjai befolyásolják. Azokat
az idegsejteket, amelyek hormont termelnek, neuroszekréciós
sejteknek nevezzük. A hipotalamuszban képződő hormonok a
hipofízis nyelében levő érhálózatba kerülnek, majd innen közvetlenül
az agyalapi mirigy elülső lebenyébe jutnak, ahol kifejtik hatásukat.

 Az agyalapi mirigy más belső elválasztású mirigyek

hormontermelését szabályozza
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének
hormonjai
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében két hormon tárolódik. Ezek a
hormonok a hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben
képződnek, és ezek axonjain jutnak a hátsó lebenybe.

A hátsó lebenyben raktározódó hormonok egyike a vízvisszaszívást

serkentő hormon, más néven vazopresszin vagy ADH. Ez fokozza a
vesékben a víz visszaszívását, így csökkenti a vizelet mennyiségét.

Másikuk szüléskor serkenti a méh izomzatának összehúzódását, a

szoptatás idején pedig elősegíti az emlőkből a tej leadását.
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének
hormonjai
A vazopresszin a vese nefronjainak elvezető csatornáiból és a
gyűjtőcsatornákból fokozza a víz visszaszívását a vérbe. Hatására
tehát kevesebb víz jut a vesemedencébe, vagyis csökken a vizelet
mennyisége. A vízvisszaszívást serkentő hormon a vizeletben oldott
anyagok mennyiségét közvetlenül nem befolyásolja, hatására a
vizelet kevesebb és töményebb lesz. A vazopresszin akkor jut nagyobb
mennyiségben a vérbe a hátsó lebenyből, ha magas a testfolyadékok
ozmotikus koncentrációja. Amikor valaki sok vizet veszít például
izzadással, akkor vérplazmája töményebbé válik, és ezért a
vazopresszin-elválasztás fokozódik. A hormon hatására nő a
vízvisszaszívás, ami lehetővé teszi a szervezet víztartalmának
megőrzését.
Ha viszont valaki túlságosan sokat iszik, akkor a felszívódó víz hígítja a
testfolyadékot. A csökkenő ozmotikus koncentráció miatt kevesebb
vazopresszin jut a vérbe. Ennek következtében a vesében csökken a
víz visszaszívása és több víz távozik a vizelettel. Így a fölösleges
víztől megszabadulhat a szervezet.
Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének
hormonjai
A vazopresszin hiánya ritka betegség. Ilyenkor a nefronok elvezető
csatornáinak végén és a gyűjtőcsatornákban víz már nem szívódik
vissza, ezért az ide jutó víz teljes mennyisége kiürül. A vizelet
mennyisége elérheti a napi 20 litert is. A nagymértékű vízvesztés miatt
a beteg szomjazik, és ugyanilyen mennyiséget iszik is naponta.

A hátsó lebenyben tárolódó másik hormon, az oxitocin egyes simaizmok

összehúzódását idézi elő. Elsősorban a terhes nők méhfalának
izomzatára hat:, a szülés során szerepet játszik a méh
összehúzódásában, a női orgazmus alatt is felszabadul, szerepet
játszhat a megtermékenyítés elősegítésében. A szoptatás idején az
emlőmirigyek falában levő izomelemek összehúzódását serkenti,
így biztosítja az anyatej kiürülését.
A hipotalamo-hipofízis rendszer
A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata
A hipotalamusz kétféle módon van összeköttetésben a hipofízissel.
Idegi úton a hipotalamusz idegsejtjeinek nyúlványai közvetlenül
kerülnek összeköttetésbe a hipofízis hátsó lebenyével, a
neurohipofízissel.
A neurohipofízisben tárolódik az a hormonmennyiség, melyet a
hipotalamusz termel, és idegsejtjeinek axonjain juttatja le a hipofízisbe.
A két hormon, amely így ugyan a hipofízisből szabadul fel, de
eredendően a hipotalamusz hormonjai,az antidiuretikus hormon
(ADH), illetve az oxitocin, amely a méh összehúzódásait, illetve a
tej kilövellést serkenti az emlőből szoptatáskor.
A hipotalamusz és a hipofízis kapcsolata
 A hipotalamusz másik része szabályos belső elválasztású mirigyként
funkcionál, és úgynevezett „releasing” (kibocsátást szabályozó)
faktorokat (RF) illetve gátló (inhibitor) faktort termel. Ezek a
faktorok közvetlenül a vérbe kerülnek, majd a véráram juttatja el
azokat a hipofízisbe. Ez az érhálózat egy speciális portális
rendszert alakít itt ki a két szerv között.
(Portális keringésről akkor beszélünk, ha egy ér kétszer oszlik
kapillárisokra anélkül, hogy az általa szállított vér oxigenizáltsága
változna).
Minden a hipofízisben termelődő hormonnak megvan a maga releasing
faktor, tehát beszélhetünk ACTH-RF-ról, TSH-RF-ről, és LTH-RF-
ről, valamint FSH-RF-ről. Ezen a releasing faktorok hatására a
hipofízis megkezdi a megfelelő hormonok vérpályába juttatását.
Egyetlen inhibitort is termel a hipotalamusz, és ez a prolaktin
termelődését gátolja.
 A pajzsmirigy
A pajzsmirigy elhelyezkedése

A pajzsmirigy a gége előtt és két oldalán

található szerv.

Sejtjei kétféle, eltérő hatású hormont

termelnek.
A tiroxin és a trijód-tironin jódtartalmú
aminosav-származékok.
Szabályozzák a sejtek anyagcseréjét.
A másik hormon a kalcitonin a szervezet
kalciumforgalmának szabályozásában
fontos.
 A pajzsmirigy tiroxin és trijód-tironin
hormonja
A jódtartalmú vegyületek, a
szervezet csaknem minden
sejtjére kifejtik hatásukat.
Fokozzák a szervezet
alapanyagcseréjét, a sejtek
oxigén-felhasználását és
energiatermelését, ezen keresztül
pedig a fehérjék szintézisét. A
tiroxinnak és a trijód-tironinnak
ezért fontos szerepük van a
növekedésben és a fejlődésben. Az
embrionális fejlődés során és
csecsemőkorban fontosak a
növekedés és a fejlődés
szabályozásában. Hiányukban
súlyos idegrendszeri károsodás
alakulhat ki.
A pajzsmirigy hormonjainak hatása az
anyagcserére - részletesebben
Apoláris jellegű aminosav-származék, a sejtekbe bejutva a
génműködésen keresztül egyes fehérjék szintézisét szabályozza.
Elsősorban a szervezet energiafelszabadító, ATP-termelő
folyamatait serkenti, ami a sejtek megfelelő energiaellátásához
szükséges. Ennek mérhető következménye, hogy hatására fokozódik
az oxigénfogyasztás és a hőtermelés. A szervezet
energiaforgalmának beállítása mellett a pajzsmirigy e hormonja
alapvető szerepet játszik a normális egyedfejlődésben is: az
egészséges növekedéshez és az idegrendszer kifejlődéséhez
nélkülözhetetlen.
A tiroxin mellett termelődő másik, hasonló hatású hormon a trijód-
tironin. Összetételükben az a különbség, hogy a tiroxin
molekulánként négy, a trijód-tironin pedig három jódatomot
tartalmaz. Valójában a hatások kialakulásában a tiroxinnál fontosabb
szerepet játszik a trijód-tironin, de későbbi felfedezése miatt ritkábban
szokták említeni.
A pajzsmirigyműködés hormonális szabályozása

A pajzsmirigy sejtjeinek hormontermelését az agyalapi mirigy

szabályozza. Ha a vérben alacsony a tiroxin mennyisége, akkor
fokozódik a hipofízisben a pajzsmirigyserkentő hormon
termelődése. A vér tiroxintartalmának emelkedése viszont gátolja a
serkentő hormon képződését. A két hatás eredményeként többé-
kevésbé állandó lesz a tiroxin mennyisége a vérben. A
pajzsmirigyserkentő hormon termelődését a hipotalamusz is
befolyásolja. Ez jól példázza a hormonális és az idegi szabályozás
együttműködését.
A pajzsmirigyműködés hormonális
szabályozása (részletesen)
A tiroxin termelését a hipotalamusz–agyalapi mirigy rendszer
szabályozza. A hipotalamusz egyes neuroszekréciós sejtjeiben olyan
hormon képződik, amely fokozza az agyalapi mirigy
pajzsmirigyserkentő hormonjának szintézisét. Hatására megnő a
pajzsmirigy hormontermelése. A tiroxin magas koncentrációja
viszont gátolja a hipotalamusz és az agyalapi mirigy
serkentőhormon-termelését, s ennek következményeként csökken a
pajzsmirigy működése is. Ez a szabályozási forma a negatív
visszacsatolás. A hipotalamuszba azonban a szervezet más részeiből
idegi ingerületek is érkeznek. A hipotalamusz idegsejtjei a befutó
információk feldolgozása alapján szabályozzák a neuroszekréciós
sejtek hormontermelését. Ezáltal a pajzsmirigy hormontermelése a
mindenkori környezethez is alkalmazkodik. Az agyvelő és az agyalapi
mirigy együttműködése kitűnően mutatja a hormonális és az idegi
szabályozás, tehát a neuroendokrin rendszer összehangoltságát.
A pajzsmirigyműködés hormonális
szabályozása (részletesen)
Amikor például valaki tartósan hidegben (pl.: sarkvidéki területen)
tartózkodik, akkor hipotalamuszában fokozódik az agyalapi
mirigyre ható hormon szintézise. A pajzsmirigyserkentő hormon
fokozott termelése következtében a tiroxin mennyisége is nagyobb
lesz. Ez pedig a lebontó folyamatok gyorsulása miatt a hőtermelés
növekedésével jár, ami a hideghez való alkalmazkodást lehetővé teszi.
A pajzsmirigyhormonok hiányát okozhatja, hogy nem képződik elegendő
pajzsmirigyserkentő hormon, vagy pedig a táplálék és az ivóvíz kevés
jódot tartalmaz. Ha a pajzsmirigy csecsemő- és gyermekkorban nem
működik kielégítően, akkor súlyos szellemi károsodással járó,
aránytalan törpenövés alakul ki. A tiroxin és a trijód-tironin
felnőttkori hiánya esetén az anyagcsere lelassul, csökken az
oxigénfogyasztás. Az étvágy is csökken, de a felvett szerves anyagok
egy része lebontás helyett raktározásra kerül, ezért a testsúly nő. Az
energia-felszabadító folyamatok lassulása miatt a mozgékonyság, az
aktivitás mérséklődik. Az idegrendszer működésének hibái miatt az
emlékezés is zavart szenved, a gondolkodás lelassul. Napjainkban a
jódhiány alig fordul elő, mert a konyhasót jódozzák.
A pajzsmirigyműködés hormonális
szabályozása (részletesen)
A tiroxin és a trijód-tironin túltermelése jellegzetes tünetekkel jár. A
lebontó anyagcsere felgyorsul, ezért megfelelő táplálkozás mellett is
csökken a testsúly és emelkedik a testhőmérséklet. Jellemző, hogy a
szemgolyó mögötti szövetek felszaporodása miatt a szem kidülled.
A pajzsmirigy megnagyobbodását strumának vagy golyvának nevezik.
Ilyenkor a gége alatti tájékon a nyak duzzadt, vastag. A pajzsmirigy
hiányos vagy túlműködése egyaránt járhat struma kialakulásával.
Pajzsmirigy-betegségek - részletesen
A tiroxin túltermelése következtében a sejtekben fokozódnak a lebontó
folyamatok, a testsúly csökken, állandó hőemelkedés jelentkezik. Az
ilyen betegek ingerlékenyek, pulzusuk szaporább, szemgolyójuk
kidülled. A háttérben legtöbbször az agyalapi mirigy túlzott
hormontermelése áll. A jódhiányos táplálék, illetve a serkentő hormon
fokozott termelődése egyaránt a pajzsmirigy megnagyobbodásával,
úgynevezett golyva, strúma kialakulásával járhat együtt.
 A pajzsmirigy túlműködése
A pajzsmirigy túlműködésének oka lehet a
hipofízis túlműködése, illetve a pajzsmirigy
önmaga is termelhet több hormont a
kelleténél. Az eredmény mindkét esetben a
hiperfunkciós kórkép kialakulása, de nem
mindegy a kezelés szempontjából. A
hiperfunkció nem kötelezően, de járhat
pajzsmirigy megnagyobbodással,
strumával. A pajzsmirigy túlműködése,
hipertireózis esetén az alapanyagcsere
felgyorsul, a szív frekvenciája állandóan
magas, a keringés gyors. A beteg sokat eszik, Golyva: göbösen
és mégsem hízik. Ingerlékeny, „izgága” megnagyobbodott pajzsmirigy
lesz. Testhőmérséklete emelkedik, bőre
mindig nyirkos.
A pajzsmirigy túlműködése
Jellegzetes szemtünetek alakulhatnak ki: kidülledt, hatalmas szemeket
láthatunk a szem mögötti zsírszövet megszaporodása miatt. Ez olyan
fokú lehet, hogy a beteg már nem tudja behunyni a szemét, mert a
szemhéjak nem érnek össze.

Pajzsmirigyrák
A pajzsmirigy elégtelen működése
 A pajzsmirigy működésének zavarai meglehetősen gyakran okoznak
különböző panaszokat, betegségeket.
 A pajzsmirigy elégtelen működése, azaz hipofunkciója a hipotireózis.
Kialakulhat a hipofízis TSH hormonjának hiányában (az agyalapi
mirigy sejtjei nem termelnek elegendő pajzsmirigyserkentő
hormont), illetve a pajzsmirigyben bekövetkező degeneratív
változások (tiroxinhiány) miatt.
 Alapvetően két részre oszthatjuk a hipotireotikus betegeket.
A) A veleszületett esetben kretenizmussal állunk szemben, amely egy
testi és szellemi elmaradottságot jelentő kórkép. A tiroxinhiány
következtében súlyosan károsodik az anyaméhben fejlődő magzat,
testi és szellemi visszamaradottsággal járó aránytalan törpenövés,
úgynevezett kreténizmus alakul ki. (Kialakulásának oka lehet a
jódhiányos anyai táplálkozás. Ha a táplálék nem tartalmaz elegendő
jodid-iont. A tiroxin ugyanis jódtartalmú vegyület, így képződéséhez
jód szükséges. Ezért a konyhasót „jódozzák”, vagyis kálium-jodidot
kevernek hozzá.)
A pajzsmirigy elégtelen működése
 Tehát tiroxin (jódhiány) miatt a betegek növekedése leáll, törpenövés jön
létre teljes szellemi képességcsökkenéssel. Nemi fejlődésük is elmarad.
Amennyiben időben felismerik, az újszülöttnek adagolható a pajzsmirigy
hormon, és teljesen egészséges felnőtt válik belőle. Ezért kötelező hazánkban
minden újszülött esetén a hipotireozis irányába történő szűrővizsgálat.

B) A másik csoport a szerzett hipotireozis. Ilyenkor a felnőttekben az

úgynevezett mixödéma nevű betegség alakul ki: csökken a sejtlégzés = az
anyagcsere folyamatok lelassulnak, ezzel együtt az energiatermelés, ami
testsúlynövekedéssel jár, hízás következik be, a bőr és a nyálkahártyák
alatt kocsonyás anyag rakódik le. Megváltozik az illető hangja. Általános
testi és szellemi levertséggel párosul ún. testi-lelki eltunyulás következik be.
A szőrzet kihullik, vérszegénység és szexuális zavarok figyelhetők meg.
A pajzsmirigy elégtelen működése
 A pajzsmirigy
megnagyobbodása
A pajzsmirigy kalcitonin hormonja
A pajzsmirigy másik hormonja, a kalcitonin a szervezet
kalciumforgalmának szabályozásában fontos. Csökkenti a vér
kalciumszintjét, elősegíti a kalcium beépülését a csontokba.
Pajzsmirigy kacitonin hormonjának hatása
a kalciumforgalomra
 A pajzsmirigy egyes mirigysejtjeiben kalcitonin nevű peptidhormon
termelődik. A kalcitonin csökkenti a vérplazma kalcium
koncentrációját, mivel gátolja a Ca 2 + -ionok leadását a
csontokból, és fokozza a vizelettel való ürülésüket. A kalcitonin
képződését a vér magas kalcium koncentrációja serkenti.
Mellékpajzsmirigy - A vér
kalciumkoncentrációjának szabályozása
A mellékpajzsmirigy több elkülönülő, függetlenül működő sejtcsoportot
alkot a pajzsmirigy felszínébe ágyazódva. Négy, borsnyi méretű
mellékpajzsmirigyünk van, melyek a pajzsmirigy két lebenyének
oldalsó szélén, alul-felül helyezkednek el.
Hormonja: a parathormon, kémiai összetételét tekintve peptid. A
parathormon a szervezet kálcium és foszfát háztartását hivatott
szabályozni. A szabályozott paraméter a vér kálcium és foszfát
szintjének szorzata, tehát amennyivel növeli az egyiket, annyival
csökkenti a másikat, és fordítva. Hatására a vér kálcium szintje
növekszik, illetve ezzel egyidejűleg a foszfát szint csökken,
mégpedig azáltal, hogy a kálciumot a csontokból felszabadítva a vérbe
juttatja azt, míg a foszfátot a vesén keresztül üríti, ha csökkenteni
kell a szintjét. A parathormon jelenléte elengedhetetlen a csontok
egészséges fejlődése és az izmok normális összehúzódásának.
szempontjából.
Mellékpajzsmirigy - A vér
kalciumkoncentrációjának szabályozása
A parathormon (a kalcitoninnal ellentétben) emeli a vérplazma
kalciumkoncentrációját, mivel fokozza a csontokból a Ca 2 +-ionok
vérbe jutását, fokozza a bélcsatornában a kalciumionok
felszívódását, és a vesében a szűrletből történő Ca 2 +
ionvisszaszívást. A mellékpajzsmirigy hormontermelését a vér
alacsony kalcium koncentrációja serkenti. A kalcium-ionok alapvető
szerepet játszanak a sejtek ingerületi jelenségeinek kialakításában. A
vér megfelelő kalciumion-koncentrációja nagyon fontos a
vázizmok működéséhez. Túlságosan alacsony koncentrációjuk
esetén a vázizmokban tartós izomgörcsök jönnek létre.
A mellékpajzsmirigy működésének zavarai
 A mellékpajzsmirigy túlműködése a hiperparatireózis. Ilyenkor az
első tünet lehet a gyakori veseköves roham. A parathormon
hatására ugyanis a csontokból fokozottan szabadul fel kálcium, és
ez a vesén keresztül kiürülve, kicsiny kövek kialakulásához vezet. A
csontok a kálcium hiány miatt törékennyé válnak. Az izmok
ingerlékenysége csökken.

 A parathormon hiányában kialakuló hipofunkciós kórkép a

hipoparatireózis. Ilyenkor a vér kálcium szintje igen alacsony. A
kialakuló tetánia nevű állapot súlyos, életveszélyes. Az izmok
ingerlékenysége olyan mértékű, hogy görcsös összehúzódások
jönnek létre, mely a légzőizmokra is kiterjedve fulladásos halálhoz
vezethet.
 A mellékvese
A mellékvese páros szerv. A két vese
felső pólusát sapkaszerűen fedő, a vese
zsíros tokjában található szervek.
Kéreg és velőállományból állnak.

A két rész alapvetően különböző

feladatot lát el, mivel a kéreg
állomány az endokrin rendszer
része, míg a velőállományt
tekinthetjük szimpatikus
idegrendszer részének, bár szintén
hormonokat termel.
A mellékvesekéreg
 A mellékvese kéreg szteroid hormonokat termel, tehát a hormonok
kémiai szerkezete a szterán vázra épül.
 Szövettani kép alapján három réteg különíthető el a kérgen belül,
amelyek nemcsak külalakilag különböznek, hanem ennek
megfelelően három különböző hormont is termelnek.
 Az első rétegében: a zóna glomerulárisnak nevezett részben a sejtek
kis gömböcökbe rendeződve helyezkednek el és
mineralokortikoidokat termelnek. A só- és vízháztartást szabályozó
hormonok a vese elvezető és gyűjtőcsatornáiban fokozzák a Na+-
ionok visszaszívását, K+ - és H3O+-ionokra történő kicserélését.
Hatásukra tehát a nátrium-ionok ürítése csökken, ugyanakkor a
vizelet savasabb lesz és kálium koncentrációja nő. A Na+-ionok
visszaszívását a vérbe az ozmotikus koncentráció növekedése miatt
vízbeáramlás követi. A mellékvesekéreg hormonjai tehát közvetve a
víz visszaszívását is fokozzák. Ezeknek a hormonoknak a
termelődését a vérplazma alacsony Na + és magas K+ koncentrációja
serkenti.
 A mellékvese kéregállománya
A só- és vízháztartást szabályozó hormonok közül a
legfontosabb az aldoszteron, mely a szervezet
ásványi anyag háztartását szabályozza: a kálium
és nátrium forgalmat befolyásolja. Az aldoszteron
úgy hat a vesére, hogy az kevesebb nátriumot és több
káliumot választ ki. Az aldoszteron-termelést
részben az agyalapi mirigyben lévő
kortikoszteron-stimuláló hormon szabályozza,
részben pedig egy, a vesékben lévő szabályozó
mechanizmus (a renin-angiotenzin rendszer).
A renin, egy a vesékben termelt anyag, mely
szabályozza az angiotenzin nevű hormon
aktivációját. Utóbbi a mellékveséket aldoszteron
termelésére serkenti.
 A mellékvesekéreg
A mellékvesekéreg második rétegét
zóna faszcikulárisnak nevezik, mert
a sejtek kötegeket képezve
helyezkednek el. A
glikokortikoidok, többek között a
kortizol termelődik itt. A kortizol
hatására a vércukor szint
emelkedik, illetve a szervezet
ellenállóképessége csökken, hiszen
a sejtes immunválaszban résztvevő
sejteket gátolja.
A mellékvesekéreg hormonjainak
hatása a szénhidrát-anyagcserére
A mellékvesekéreg
Mellékvesekéreg-hormonok hatása a szénhidrát-anyagcserére
 A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok a szervezetben
általános hatásúak. Fokozzák a fehérjék lebontását, és serkentik az
aminosavak, valamint az erjedésből származó tejsav glükózzá
alakulását. Emellett fontos hatásuk még, hogy gátolják az izom- és a
zsírszövet glükóz felhasználását. Mindezek miatt növelik a
vércukorszintet. Hatásukat elsősorban a vázizom, a máj és a zsírszövet
sejtjeire fejtik ki. A mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét
szabályozó hormonjainak termelését negatív visszacsatolással
befolyásolja az agyalapi mirigy mellékvesekéreg-serkentő
hormonja, illetve a hipotalamusz egyik neuroszekréciós hormonja.
A mellékvesekéreg
 A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok szerepe különösen
akkor lényeges, amikor a táplálék túl kevés szénhidrátot tartalmaz,
ugyanis az idegsejtek és a vörösvérsejtek kizárólag glükózt
hasznosítanak energiaforrásként. Amikor valaki nem fogyaszt elegendő
szénhidrátot, például éhezés vagy fogyókúrázás idején, az idegsejtek
és a vérsejtek glükóz szükségletét egy rövid ideig a májban tárolt
glikogén hidrolízise fedezheti. A szénhidrátraktár kimerülése után
azonban az idegszövet és a vérsejtek energiaellátása kizárólag az
aminosavakból történő glükóz-előállítás segítségével történik. Ennek
a folyamatnak a serkentéséhez és a fenntartásához pedig a
mellékvesekéreg szénhidrát-anyagcserét serkentő hormonjai
szükségesek. Lényeges, hogy a fogyókúrázó ember bizonyos
mennyiségű fehérjét fogyasszon, mivel ennek hiányában saját fehérjéi
kezdenek lebomlani, hogy a belőlük képződő szőlőcukor fedezze az
idegszövet és a vérsejtek szükségletét.
A mellékvesekéreg
 A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok fontos hatása, hogy
csökkentik a gyulladásos folyamatokat és lassítják az
immunreakciókat. Számos gyógyszer tartalmaz ilyen hatóanyagokat.
Ezek szigorú orvosi ellenőrzés mellett alkalmazhatók olyan esetekben,
amikor a gyulladás tüneteinek enyhítése szükséges. Fontos azonban
tudni, hogy ez a kezelés a betegség okát nem szünteti meg. A
gyógyszerként a szervezetbe jutó hormon is részt vesz a negatív
visszacsatolásban, tehát csökkenti a hipofízis mellékvesekéreg-
serkentő hormonjának képződését. Ezáltal lecsökken a
mellékvesekéreg saját hormontermelése.
 A szénhidrát-anyagcserét szabályozó hormonok közül legismertebb a
kortizol.
A mellékvesekéreg
A mellékvesekéreg ivari hormon-termelése
 A harmadik réteg a zóna retikuláris, ahol is hálózatot képeznek a
sejtek. Termékük a szexuálszteroidok férfiban és nőben egyaránt
termelődnek. Legjelentősebb képviselőjük a tesztoszteron, amely a
férfias jellegekért, az agresszióért és a szexuális vágyért felelős
hormon.
(A hím ivari jellegű szteroid hormonok a serdülőkortól kezdve
termelődnek az ivartól függetlenül mindenkiben lényegében azonos
mennyiségben. Ezeknek a hormonoknak a szerepe a felnőttkori
testalkat kialakítása, a test és az izomzat növekedésének fokozása. Az
izomzat fejlődésére kifejtett hatásuk miatt anabolikus szteroidoknak
nevezik ezeket a hormonokat. (A felépítő anyagcsere-folyamatokat
idegen szóval anabolikus anyagcserének nevezik, innen származik e
vegyületek elnevezése.) Az izomnövekedést serkentő tiltott
doppingszerek egyik csoportja az anabolikus szteroidok közül kerül
ki.)
A mellékvesekéreg hormonális
szabályozása
 A mellékvesekéreg működését a hipofízis ACTH (adeno-corticotrop)
hormonja szabályozza, serkenti. Hatására a mellékvesekéreg
mindhárom rétegében fokozódik a hormontermelés és -kibocsátás. A
megnövekedett perifériás hormonszint hatására csökken az ACTH
termelése, és a rendszer ismét nyugvó pontra jut. = Ha a
mellékvesekéreg által kibocsátott mineralokortikoidok,
glikokortikoidok és szexuálszteroidok mennyisége a vérben növekszik,
a hipotalamusz leáll az ACTH-RF termeléssel, és így a hipofízis sem
bocsát ki több ACTH-t. A mellékvesekéreg hormonjai a szervezet
ásványi anyag forgalmát, cukorháztartását, illetve a
tesztoszteronhoz kötött szexuális vágyat, férfi nemi jelleget (pl.
szőrnövekedést ) szabályozzák.
Mellékvesevelő
 A mellékvesevelő hormonja, az adrenalin egyszerű aminosav-
származék. A szervezetet meg terhelő stresszhelyzetekhez történő
alkalmazkodást (főképp vészhelyzetben a menekülés vagy támadás
lehetőségét) biztosítja. Általános hatású, gyakorlatilag minden szövet
működését befolyásolja. Serkenti a májban tárolt glikogén
hidrolízisét, a zsírszövetben pedig a zsírok bontását, ezáltal növeli a
vércukorszintet és a vér zsírsav-koncentrációját. Mindez a szövetek
energiaellátását javítja. Az izom glikogéntartalmának bontását is
fokozza, az innen származó szőlőcukor azonban ott helyben
használódik fel, a vérbe nem jut ki. Az adrenalin a vérkeringést is
befolyásolja: hatására a bőr és a belső szervek kisartériái
összehúzódnak, a vázizomzat erei pedig tágulnak, vagyis a vér
ilyenkor elsősorban az izmok ellátását biztosítja. A mellékvesevelő
működését az idegrendszer szabályozza, a hormontermelést a
gerincvelőből eredő idegrostok serkentik. Az idegrendszer és a
hormonális rendszer tehát együttműködik a készenléti állapot
kialakításában és fenntartásában.
Mellékvesevelő
 A mellékvesevelő másik hormonja a noradrenalin. Ennek
legfontosabb hatása, hogy az artériák izomzatának összehúzódását
idézi elő, ezáltal növeli a vérnyomást, ami javítja a vérkeringés
teljesítményét.

Mellékvese szöveti
szerkezete
A mellékvese velőállománya
Részletesen:
A mellékvese velő
részét a szimpatikus
idegrendszer részének
tekinthetjük, mert az
általa termelt hormonok
a szimpatikus
idegrendszerben
átvivő anyagként
szerepelnek. Hatásukra
stressz reakció alakul
ki. A mellékvese
velőállományában
képződik a szervezet
készenléti, izgalmi
állapotának
kialakításáért felelős
hormon, az adrenalin.
A mellékvese velőállománya
 A mellékvese velőállománya
Amikor nehéz fizikai
munkát végzünk,
veszélyhelyzetbe kerülünk
vagy megijedünk, megnő
vérünkben az adrenalin
koncentrációja. Ennek
hatására a szívműködésünk
fokozódik. A szív koszorús
ereinek átáramlása nő,
vérnyomásunk,
légzésszámunk emelkedik,
működő izmainkba több vér
áramlik, így az izmok, és az
agy vérellátása fokozódik,
míg a zsigeri szerveinkben
az erek szűkülnek. Így
bélcsatornánk, vesénk,
bőrünk vérellátása és
működése csökken.
A mellékvese velőállománya
A pupillánk tágul, a légvételek száma nő. Májsejtjeinkből nagy
mennyiségű szőlőcukor kerül a vérbe, vagyis vércukorszintünk
megnő. Emelkedik a vér zsírsav szintje is. Mindez azt jelenti, hogy
szervezetünk alkalmazkodik a fizikai megterheléshez, felkészül a
fokozott igénybevételre. A mellékvese adrenalin termelését az
idegrendszer szabályozza.
 A mellékvesevelő működésének
szabályozása
A szimpatiko-adrenális
rendszer
A mellékvese velőállomány
hormontermelése a szimpatikus
idegrendszer hatására
fokozódik, „rásegítve” ezzel a
szimpatikus reakcióra, amikor is
a szívműködés fokozódik,a szív
koszorús ereinek átáramlása nő,
az izmok, és az agy vérellátása
fokozódik, míg a zsigerekben az
erek szűkülnek. A pupilla tágul, a
légvételek száma nő. A vércukor
szint emelkedik. Ez egy tipikus
pozitív visszacsatolással
szabályozott funkció.
A másodlagos hírvivők szerepe a
hormonális szabályozásban
 Másodlagos hírvivők
 A poláris hormonok egy része ún. másodlagos hírvivők
közvetítésével fejti ki hatását. A másodlagos hírvivők olyan
szabályozó anyagok, amelyek egyes anyagcsere-folyamatokat
szabályozó enzimek működését serkentik vagy gátolják. Sejten
belüli koncentrációjuk a hormon kötődésének hatására megnő.
Másodlagos hírvivő közreműködésével alakul ki például az adrenalin
hatása. Az adrenalin erősen poláris molekulájú, ezért a sejthártyán
nem juthat be a citoplazmába. A májsejt membránjának külső
felületén hozzákötődik a megfelelő hormonreceptorhoz. A kötődés
következtében a receptormolekula térbeli szerkezete megváltozik. A
módosult szerkezetű membránfehérje a sejt belseje felé olyan
változásokat indít el, amelyek hatására a citoplazmában az ATP-ből
egy ciklikus AMP (röviden cAMP ) nevű vegyület keletkezik. A
képződő cAMP a májsejtekben nagyszámú enzimmolekula működését
befolyásolja, hatására hirtelen fokozódik például a glikogén-glükóz
átalakulást katalizáló enzimek működése.
A másodlagos hírvivők szerepe a
hormonális szabályozásban
 A májsejtben emiatt glükóz képződik, ami a sejtből kijutva növeli a
vércukorszintet. Mindez gyorsan lejátszódó folyamatsor, így nem
csoda, hogy adrenalin hatására egy-két perc alatt megnő a
vércukorszint.

Az adrenalin hatásának kialakulása a

májsejtben
A mellékvesekéreg túlműködésének
betegségei
 A mellékvesekéreg túlműködése két ok miatt alakulhat ki. Egyrészt a
hipofízis ACTH termelése lehet fokozott, másrészt a
mellékvesekéreg önmaga is termelhet több hormont a kelleténél.
Attól függően, hogy a kéreg mely rétege működik hibásan, más és
más kórkép alakul ki.
 Ha a hormontermelő jóindulatú daganat a zóna glomeruláris sejtjeiből
áll, akkor az aldoszteron túlzott jelenléte alakítja a betegséget, a
Conn szindrómát, és a vese kevesebb nátriumot és több káliumot
választ ki. A nátrium visszaszívás eredménye a fokozott
vízvisszatartás, és a vérnyomás emelkedése.
 A második réteget zóna faszcikuláris betegsége esetén a kortizol
termelődik nagyobb mennyiségben. A kortizol hatására a vércukor
szint emelkedik, diabetes lesz, illetve a szervezet ellenállóképessége
csökken, hiszen a sejtes immunválaszban résztvevő sejteket gátolja.
 A zóna retikuláris túlműködésekor szexuálszteroidjainak hatására a
férfias jellegek fokozódnak, jelentős szőrnövekedés indul meg,
agresszió és uralhatatlan szexuális vágy jelentkezik.
A mellékvesekéreg túlműködésének
betegségei
 Amennyiben a fokozott működés mindhárom réteget érinti, akkor
alakul ki a klasszikus mellékvesekéreg túlműködés kórképe, a
Cushing kór. Mindhárom rétegnél elmondott tünet egyidejűleg
jelentkezik, és a beteg jellegzetes külalakot ölt: kialakul a holdvilág
arc, furunkolózis jelentkezik a bőrön, a csípő és a comb jellegzetes
úgynevezett bricsesz-nadrág elhízása jön létre. (Emlékeztető: A
mellékvesekéreg hormonjai: a só- és vízháztartásra ható hormonok, a
szénhidrátcserét befolyásoló hormonok, és a nemi hormonok,
(szexuálszteroidok) amelyek mindkét nemben főleg hím nemi
hormonokat - de kisebb mennyiségben - női nemi hormonokat is
termelnek.)

A mellékvesekéreg
glükokortikoid túltermelésével
járó Cushing-kór okozott
szöveti elváltozások
A mellékvesekéreg túlműködésének
betegségei
 A mellékvesekéreg hormonokat tartalmazó ún. hormontabletták
szedése napjainkban elterjedt a sportolók körében. Való igaz, hogy az
intenzív edzések hatására a hormontartalmú tabletták növelik a
sportolók izomzatát. Szedésük mind a férfiakban, mind a nőkben
rendkívül veszélyes nem kívánt mellékhatásaik miatt (májkárosodás,
ízületi sérülések) léphetnek fel, valamint a nemi működésben, az
ivarsejtek termelésében potenciazavarok, frigiditás.
A mellékvese velő túlműködésének
betegségei
 A mellékvese velő túlműködése leggyakrabban annak daganatos
megbetegedése esetén alakul ki. A daganatos sejtek kontroll nélkül
termelik hormonjukat, és így alakul ki a jellegzetes tünet.
Leggyakrabban magas vérnyomásos krízisek esetén kell
feokromocitómára, azaz mellékvesevelő daganatra gondolni.
Ilyenkor extrém magas vérnyomásértékeket mérhetnek, akár 220
Hgmm-es szisztolés értékkel. A magas vérnyomáson kívül gyakori a
fokozott szívműködés, az izzadás, a légvételek számának
növekedése, tehát minden, ami a szimpatikus tónus fokozott
jelenlétére utal.
A mellékvese velő túlműködésének
betegségei
 Az állandó idegfeszültségben élő, túlhajszolt emberek vérében magas
az adrenalin koncentrációja. A fokozott megterhelés miatt szívük,
érhálózatuk hamarabb elhasználódik, szívműködési, keringési
panaszok jelentkeznek náluk, súlyosabb esetben szívinfarktus is
felléphet. Bélrendszerük csökkent mértékű vérellátása a nyálkahártya
sérüléséhez, fekélyek kialakulásához vezethet. A helytelen életmód, a
pihenés és kikapcsolódás hiánya mellett a korszerűtlen táplálkozás, a
túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás is gyorsítja az elváltozások
kialakulását. A legveszélyeztetettebbek ebből a szempontból a 30–45
év közötti, nagyvárosban élő férfiak. (Emlékeztető: A mellékvese
velőállománya termeli az adrenalint, ami nemcsak a szív de a
vázizmok ereit is tágítja és termeli.)
A mellékvesekéreg elégtelen működésének
betegségei
 A mellékvesekéreg elégtelen működésének következtében az Addison-
kór alakul ki. A három ismert hormon család hiánya miatt alacsony
vérnyomás, hipoglikémia alakul ki. A csökkent működés miatt a
hipofízis ACTH termelése jelentősen megnő. Mivel az ACTH
molekula egy része gyakorlatilag megegyezik az MSH-val, ezért
jellegzetes elszíneződés jön létre a betegeken.

A mellékvesekéreg
mineralokortikoid
túltermelésével járó Addosin-
kór okozat szöveti elváltozások
A hasnyálmirigy belső elválasztású
működése
 A hasnyálmirigy külső és belső elválasztású sejteket is tartalmazó,
úgynevezett kettős elválasztású mirigy. Az emésztőnedvet termelő
sejtek között, szétszórtan, szigetszerűen hormontermelő
sejtcsoportok láthatók, amelyeket Langerhans-szigeteknek
nevezünk. Váladékuk, az inzulin, a sejtek anyagcseréjét befolyásoló,
általános hatású peptidhormon. Az egyetlen hormon, amely a
vércukorszintet csökkenti. Hatására a sejtek glükózfelvétele és -
felhasználása is nő.
 (Fokozza a sejtek cukorfelvételét a vérből, ezzel csökkenti a vér
szőlőcukor tartalmát, a vércukorszintet. A felvett szőlőcukrot a máj,
a harántcsíkolt izomszövet és a zsírszövet sejtjei átalakítják és
elraktározzák, míg a többi sejt lebontja.
 A vérből fölvett szőlőcukor a májban így glikogénné, a
zsírsejtekben zsírrá alakul. Egyidejűleg a zsírok bontása is csökken.
Az inzulin termelődését a vércukorszint szabályozza. Az inzulin
elválasztását vér magas glükóz-koncentrációja serkenti. (Ha magas
a vérben a szőlőcukor koncentrációja, több hormon kerül a
hasnyálmirigyből a vérbe, így hamarosan ismét normális lesz a vér
cukortartalma.)
 A hasnyálmirigy hormontermelése

A hasnyálmirigy szöveti szerkezete

Az inzulintermelés zavaraira vezethető vissza az egyik leggyakoribb hormonális
eredetű anyagcserezavar, a magas vércukorszinttel járó cukorbetegség. A
cukorbeteg emberekben a hasnyálmirigy általában nem termel elegendő
inzulint, ezért vércukorszintjük magas, mert sejtjeik cukorfelvétele csökken.
A hasnyálmirigy hormontermelése
 Ennek ellenére sejtjeik tápanyaghiányban szenvednek, mivel nem
tudják felvenni a vérből a szőlőcukrot. A sejtek energiaszükségletét
zsírok és fehérjék lebontása fedezi. A zsírok oxidációja
szénhidrátok hiányában szintén zavart szenved, ezért a vérben káros
anyagcseretermékek halmozódnak fel. A magas vércukorszint miatt a
betegek vizeletében szőlőcukor jelenik meg, mert veséjük nem képes
visszaszívni a szűrletből a teljes cukormennyiséget. Súlyos esetben a
magas vércukorszint eszméletvesztéssel járó rosszullétet okozhat.
A cukorbetegség főleg idősebb korban alakul ki, de van örökletes,
veleszületett formája is. Enyhébb esetekben olyan gyógyszereket
adnak a betegnek, amelyek serkentik a hasnyálmirigy működését. A
súlyosabb betegek minden nap inzulininjekcióra szorulnak. Mindkét
esetben szigorú, szénhidrátokban szegény diétát írnak elő az orvosok.
 Hormonok hatása a szénhidrát-
anyagcserére

Sejtjeink anyagcseréjét és
a vércukorszintet
egyidejűleg számos
hormon szabályozza.
Legfontosabbak ezek közül
a mellékvesekéreg és -
velő, valamint a
hasnyálmirigy
Langerhans-szigeteinek
hormonjai. Mindezen
tényezők együttes hatása
alakítja folyamatosan a
szervezet anyagcseréjét,
szénhidrátforgalmát.
A férfi ivarszervek
A férfi ivarmirigyek: a herék

A here és mellékhere
felépítése
A here szerkezete
A férfi ivarmirigyek: a herék
 A férfiak ivarmirigyei, a herék, nagyobb szilvához hasonló méretűek
és formájúak. A magzati életben a hasüregben fejlődnek, és az érett
fiú újszülöttekben már „leszállnak” és a herezacskóban helyezkednek
el. Ha nem történik meg ez a folyamat, akkor beszélünk rejtett
heréjűségről.
 Feladatuk a spermiumok (hímivarsejtek) termelése, illetve a férfi
nemi hormonok, az androgének termelése. A „legférfiasabb” ezek
közül a tesztoszteron, amelynek hatására férfi nemi jellegnek
megfelelő anyagcsere változások mennek végbe a szövetekben. Az
anabolikus, tehát felépítő folyamatok gyorsulnak, az izomszövet
sejtjei például, szaporodnak. A szőrnövekedés és a mély hang
kialakulása is az androgén hatásnak köszönhető. Tehát szerepe van a
férfiakra jellemző, úgynevezett másodlagos nemi jellegek, például a
testalkat, a testszőrzet, a hangmagasság stb. kialakításában is.
Emellett befolyásolják a magatartást, az érzelmi életet is.
A herék hormontermelése - részletesen
 A tesztoszteron hatására befejeződik az ivarszervek érése, megindul a
hímivarsejtek termelése. Fokozott fejlődésnek indul a csontrendszer
és az izomzat, a csípő keskeny, a váll széles lesz. A gége gyors
növekedése miatt a hang mélyül. Kialakul az erőteljesebb testszőrzet,
megjelenik a szakáll és a bajusz. A férfiak anyagcseréje gyorsabb,
ezért a nőknél kevésbé hajlamosak a hízásra. A tesztoszteron fokozza
az izomzat növekedését, a férfias izomerő kialakulását. Ezt a
hormont, illetve származékait a sportolók teljesítményének
fokozására, „doppingszerként” alkalmazták, sőt alkalmazzák ma is,
annak ellenére, hogy ezt a törvények szigorúan tiltják. A tiltás oka az,
hogy a szerek használata mind férfiakban, mind nőkben súlyosan
károsítja az ivarszervek működését, helyrehozhatatlan
anyagcserezavarokhoz, súlyos egészségkárosodáshoz vezet.
 A férfi nemi működés hormonális
szabályozása
A herék hormontermelését az
agyalapi mirigy serkentő
hormonjai szabályozzák. A
tesztoszteron a serdülőkortól
folyamatosan termelődik, szintje a
vérben többé-kevésbé állandó.
Ennek az a magyarázata, hogy a
férfiak agyalapi mirigyében is
többé-kevésbé egyenletesen
képződnek az ivarmirigyekre ható
serkentő hormonok (FSH, LH).
A herék működési zavarai
 A herék működésének zavarai nemcsak a hormontermelés
szempontjából értékelhetők, de jelen fejezetben csak erről beszélünk.
A tesztoszteron fokozott jelenléte, illetve az idő előtti megjelenése
súlyos problémát, az úgynevezett pubertás prekoxot okozhatja. A
kisfiúban kialakuló másodlagos nemi jellegek ijesztő kórképet hoznak
létre: szakállas, fan szőrzettel rendelkező 5-6 éves gyermek
látványa igen meglepő. A felnőttkori túlműködés fokozott szexuális
agresszivitáshoz vezet. A herék hiányos működése a spermiumok
érésének elmaradásához, és a termékenyítő képesség
csökkenéséhez vezet.
A női ivarszervek
 Petefészkek
A petefészkek a női kismedencében,
a méh két oldalán, a petevezeték alatt
helyezkednek el. A petefészkek, a női
ivarmirigyek kicsiny tojásnyi páros
szervek. Tulajdonképpen a benne
találhatók tüszők, és az azokat
körülvevő tartó sejtekből épül fel.
Szerepük a petesejtek termelése,
illetve azoknak a hormonoknak az A nőies alkat (könnyebb csontozat, tál alakú
előállítása, amelyek a medence) kialakulásában, a zsírszövet
megtermékenyülést, a eloszlásában, az emlőmirigy állományának
megtermékenyült pete befogadását kialakulásában is részt vesznek hormonjai.
és a beágyazódott csíra kezdeti
fejlődését biztosítják, valamint a
méhnyálkahártya megújulását
irányítják.
Petefészkek
A két petefészek petevezetővel
A petefészkek alsó végét szalag köti a
méhhez, felső vége a petevezeték
szabad hasűri végével érintkezik. A
petefészek kéregállományában
különböző érettségi állapotban lévő
tüszők vannak, ezekből a tüszőkből
érési folyamat során keletkeznek az
érett petesejtek. Már az újszülött
leánygyermek petefészkében
megtalálható az összes tüsző,
melyekből az ivarérettség elérést
követően átlagban 28 naponként
megérik egy. Az érési folyamat
végeredményeként az úgynevezett
ovuláció során szabadul ki az érett
petesejt.
A petefészkek hormontermelése
A petefészkek két hormonja: a tüszőhormon (ösztrogén) és a
sárgatesthormon (progeszteron).
Az ösztrogén az ivarsejtek termelésének szabályozása és az
ivarszervek fejlődésének elősegítése mellett, a nőkre jellemző
másodlagos nemi jellegek kialakulásáért felelős. A nők
vázrendszere, izomzata kevésbé erőteljes, csípőjük szélesebb, válluk
keskenyebb, emlőik fejlettek. Átlagos testmagasságuk nem éri el a
férfiakét. Hangjuk magasabb, testszőrzetük gyérebb. Anyagcseréjük
lassúbb, ezért hajlamosabbak a hízásra. Az ösztrogén a petefészek
másik hormonjával, a progeszteronnal együtt szerepet játszik a
méhnyálkahártya szerkezetének alakításában is. A méh hónapról
hónapra felkészül a megtermékenyített petesejt befogadására, ehhez az
szükséges, hogy a méhnyálkahártya felépüljön, megvastagodjon, a
havi ciklusnak ez a szakasza a tüszőhormon hatása alatt áll.
A petefészkek hormontermelése
A petefészkek tüszőiben érő petesejt a ciklus közepén kiszabadul,
helyén egy heg képződik, ami hormontermelő sárgatestté alakul. A
sárgatest egy progeszteron nevű hormont termel, melynek hatására
lehetővé válik a megtermékenyített petesejt méhnyálkahártyán
történő megtapadása, a terhesség fenntartása és a méhlepény
kifejlődése. A progeszteron alkalmassá teszi a méhet a fejlődő
magzat táplálására, mivel fokozza méhnyálkahártya vérellátását,
vastagodását. Ha a megtermékenyítés elmarad, a progeszteron
termelés abbamarad, és a méhnyálkahártya leválik, elkezdődik a
havi vérzés. Ez egy átlagban 28 napos ciklusos folyamat, melynek
irányítását az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődő
hormonok végzik. Mindkét hormon mennyisége – az agyalapi
mirigy serkentő hormonjaival párhuzamosan – jellegzetesen
ingadozik a vérben, ezért a nők ivarszerveinek működésére átlagosan
28 napos ritmus jellemző.
A petefészkek hormontermelése -
részletesen
 Valójában a petefészkekben háromféle hormoncsoport termelődik:
ösztrogének, gesztagénak és androgének.

 Az emberi szervezetben 9 különféle ösztrogén található, ezek

legfontosabbja az ösztradiol, az ösztron és az ösztriol. A reproduktív
rendszer nőkre jellemző anyagcsere változásait hozzák létre. A méh, a
petevezető, az emlők és a hüvely kifejlődése elsősorban ösztrogén
hatás. Az ösztrogén fontos a nemre jellemző magatartás, érzelmi élet
kialakításában is.
 A gesztagének legismertebb képviselőjét, a progeszteront a sárgatest
termeli. Hatására a méh nyálkahártyája a megtermékenyült pete
befogadására válik képessé, illetve a beágyazódás után, amíg a
méhlepény ki nem alakul a terhesség fenntartásáért felelős.
A női nemi működés hormonális
szabályozása
 A női ciklus teljes folyamata szigorúan hormonok által vezérelt
folyamat. A menstruációt követően a hipofízis FSH hormonja kezdi
meg működését, és általa indul meg egy újabb tüsző érése a
petefészekben. Az érésnek indult tüsző ösztrogént termel, amelynek
hatására a méh nyálkahártyája a leválást követően ismét el kezd
felépülni az ott maradt mirigy állomány bazális sejtjeiből.

 Az ösztrogén és az FSH legnagyobb mennyiségben akkor áll

rendelkezésre, amikor a tüsző már olyan fejlett, hogy készen áll a pete
kilökésére. Az ovulációt az FSH és LH közösen váltja ki. A
kilökődést követően az LH szerepe nő. Hatására a már üres tüsző
bevérzik és kialakul belőle a sárgatest, amely a progeszteront
termeli.
A női nemi működés hormonális
szabályozása
 A progeszteron hatására a méh nyálkahártyája tovább vastagszik,
vérrel bőven átitatottá válik, hogy a rajta bárhol megtapadó,
megtermékenyített csírát, mint forró vasgolyót a viasz be tudja
fogadni. A beágyazódott és már fejlődésnek indult csíra egyes
sejtjeiből lesz a későbbi méhlepény, de addig, amíg nem termelnek
azok a terhesség fenntartását biztosító mennyiségű hormont, addig a
sárgatest progeszteronja szükséges.

 A méhlepény által termelt hormon hatására a hipofízis FSH-LH

termelése minimálisra csökken, tehát nem indítanak újabb ciklust.
Ha nem történt beágyazódás, akkor a sárgatest elhal, és a
progeszteron szint csökkenése kiváltja a méhnyálkahártya
lelökődését, az FSH- LH termelés növekedését, és újra indul a
peteérés.
 A petefészkek
működésének
szabályozása
A hipofízis FSH és LH a petefészek
ösztrogén hormonjaival és a
progeszteronnal vannak negatív Az agyalapi mirigy női ivarmirigyekre
visszacsatolásos szabályozási ható serkentő hormonjainak termelődése
körben. Ha nő az FSH, nő az
ösztrogén termelése a működő
petefészekben.

A petefészek hormontermelődése
 A női ciklus: ösztrogéntermeléssel
A női ciklusban alapvetően tehát két,
petefészek eredetű hormon vesz részt:
az ösztrogén (ek) és a progeszteron.
Az ösztrogénnek a peteérésen kívül a
fontos szerepe van serdülőkori
változásokban is. Ösztrogén a ciklus
teljes ideje alatt termelődik,
progeszteron csak a ciklus második
felében, és csak akkor, ha peteérés-
petekiszabadulás (ovuláció ) történt.
A méh hónapról hónapra felkészül a
megtermékenyített petesejt
befogadására, a méhnyálkahártya
felépül, megvastagszik, a folyamat az
ösztrogén hatására következik be.
 A női ciklus: progeszterontermeléssel
A női ciklusban alapvetően két, petefészek
eredetű hormon vesz részt: az ösztrogén
(ek) és a progeszteron.
A petefészek tüszőiben érő petesejt a
ciklus közepén kiszabadul, helyén egy heg
képződik, ami hormontermelő sárgatestté
alakul. A sárgatest egy progeszteron nevű
hormont termel, melynek hatására
lehetővé válik a megtermékenyített
petesejt méhnyálkahártyán történő
megtapadása, a terhesség fenntartása és
A hegestest felépítése
a méhlepény kifejlődése. Ha a
megtermékenyítés elmarad, a progeszteron
termelés abbamarad, és a méhnyálkahártya
leválik, elkezdődik a havi vérzés.
A menstruációs ciklus első fele (ösztrogén
fázis)
A menstruációs ciklus kezdete a menstruáció (havi vérzés ) első
napja. A vérzés általában 3-5 napig tart, a vesztett vér mennyisége
változó, kb. 30-40 ml. Az agyalapi mirigyben termelődő hormonok
(FSH, LH) hatására a petefészkekben beindul néhány petesejt
növekedési folyamata. A havi vérzés lezajlását követően a termelődő
tüszőhormon hatására a méhnyálkahártya fokozatosan felépül,
megvastagszik. Ez a folyamat (proliferációs fázis) a tüszőrepedésig,
átlagban 13-15 napig tart.
A tüszőérés
Az újszülött leánygyermek petefészkeiben, petefészkenként kb. 200
000 petesejtképződmény található, a születés után új sejtek már nem
termelődnek. A pubertás után az agyalapi mirigyben termelődő
hormonok (FSH, LH) hatására 28 naponként egy-egy petesejt érik
meg. Az úgynevezett érési folyamat során a petesejtkezdeményből
érett, megtermékenyíthető petesejt válik. A növekvő tüszőben a
petesejt a két menzesz közötti középidőben érik meg és lökődik ki
(ovuláció). Néha előfordul, hogy egy második, vagy harmadik tüsző is
megreped, és érett petesejtet szolgáltat.
Az ovuláció
A pubertás után az agyalapi mirigyben termelődő hormonok (FSH,
LH) hatására 28 naponként egy-egy petesejt érik meg. A
tüszőrepedés (ovuláció) általában a megelőző menstruációs vérzést
követő 14. nap körül következik be, ez nem tekinthető stabil
időpontnak, az ovuláció bekövetkeztét nehéz pontosan meghatározni.
Ha az érett petesejt kilökődött, akkor maximum 24 óráig
termékenyíthető meg. Néha előfordul, hogy egy második, vagy
harmadik tüsző is megreped, és érett petesejtet szolgáltat. Ez az első
tüszőrepedést követő 24 órán belül következik be, ezek a petesejtek
szintén 24 óráig képesek a megtermékenyülésre.
Az ovuláció

A tüszőérés és -
kilökődés folyamata
 A sárgatest
A petefészkekben a tüszőérés során
érett tüsző lesz, a tüsző megreped, a
petesejt kiszabadul és a visszamaradó A sárgatest
tüsző sárgatestté alakul. Ezt a
hónapról hónapra ismétlődő
folyamatot a női nemi hormonok
változása követi. A sárgatest egy
progeszteron nevű hormont termel,
melynek hatására a méh üregét borító
nyálkahártya alkalmassá válik,
felkészül a megtermékenyített
petesejt befogadására. Ha ez nem
történik meg, akkor a sárgatest nem
termel tovább progeszteront, és a
méh nyálkahártyája lelökődik.
Progeszterontermelés

A sárgatest-képződés
A menstruációs ciklus második fele
(progeszteron fázis)
 A petefészkekben a tüszőérés során érett tüsző lesz, a tüsző megreped,
a petesejt kiszabadul és a visszamaradó tüsző sárgatestté alakul, ami a
sárgatest hormont (progeszteront) termeli. A progeszteron a
megvastagodott méhnyálkahártyán további változásokat idéz elő: a
szövetek érdússá, táplálékban gazdaggá válnak. A ciklus ezen
szakaszát szekréciós fázisnak nevezzük, melynek lényege a
nyálkahártya felkészítése a megtermékenyült petesejt
befogadására. Terhesség esetén az ösztrogén és progeszteron
termelése fennmarad, illetve fokozódik, a felépült nyálkahártya a
terhesség során a növekvő magzat táplálását megfelelően képes
biztosítani. Ha a megtermékenyülés elmarad, a hormontermelés
visszaesik.
A menstruáció
A menstruáció, magyarul havi vérzés, havibaj, a latin menses (hónap)
szóból származik. Jelentését magyar neve egyértelműen jelzi: havonta
bekövetkező vérzés. A menstruáció, vérzés, már önmagában is ijesztő a
fiatal tizenéves számára, azonban tudni kell, hogy a havi vérzés
élettani folyamat. Azt jelzi, hogy minden rendben van, a szervezet
normálisan működik, aggodalomra nincs ok. A méhnyálkahártya az
ivarérett nőkben hónapról hónapra felkészül arra, hogy az
esetlegesen megtermékenyített petesejtet befogadja. A folyamat
során, a tüszőéréssel párhuzamosan megvastagszik a nyálkahártya,
majd a tüszőrepedést követően, a tüsző helyén képződött heg termelte
progeszteron nevű hormon hatására a nyálkahártya alkalmassá válik a
petesejt befogadására. Ha a petesejt nem termékenyül meg, akkor a
sárgatest nem termel tovább progeszteront, és a méh
nyálkahártyája lelökődik. A nyálkahártya lelökődését 5-7 napig tartó
vérzés,úgynevezett menstruáció kíséri. A folyamat elölről kezdődik a
tüszőéréssel, a tüsző ösztrogént termel, melynek hatására a
nyálkahártya újból felépül.
A menstruáció

A lányoknál a serdülőkorba érve jelentkezik először a havi vérzés

(menstruáció), és nagyjából 28 naponta ismétlődik.
A menstruációt kísérhetik bizonyos testi, lelki változások, ezek
mértéke egyénenként különbözhet. A változások közé hangulati
hullámzások, érzékenység, rosszullét, alhasi fájdalmak és görcsök
tartoznak, ezért sokszor havibajnak hívja a köznyelv. Az első szülést
követően az előbb említett panaszok rendszerint mérséklődnek.
A tüszők a pubertás előtt
 Az újszülött leánygyermek petefészkeiben már ott vannak azok a
petesejtképződmények, amelyekből a pubertást követően érett
petesejtek alakulnak ki. Összesen mintegy 400 000, azaz
petefészkenként kb. 200 000 petesejtkezdemény van születéskor, a
későbbiekben új sejtek már nem termelődnek. Nagyjából 28 naponként
egy petesejt érik meg, azaz évente átlagban 13, világos, hogy a
sejteknek csak nagyon kis hányada játszik majd szerepet
közvetlenül a megtermékenyülés folyamatában.
A pubertás

A tizenéves kor elején a petefészkek működésében agykérgi és

agyalapi mirigy termelte hormonok hatására változás következik
be, petefészkek megkezdik ciklusos működésüket: bekövetkezik az
első menstruáció. Az első időszakban - néhány hónapig, esetleg évig -
a havi vérzések még nem szabályosak, gyakran fordulnak elő
kimaradások. A ciklus rendszeressé válásával a ciklus hossza átlagban
28 nap. Néhány napos eltérés egyénenként és egyének között is
lehetséges.
 A női ciklus

Az agyalapi mirigy
tüszőserkentő hormonjának és
sárgatest-serkentő hormonjának,
valamint a petefészek ösztrogén
és progeszteron termelődése, a
tüszőérés, -kilökődés, a sárgatest
együttes fejlődésének a
bemutatása
A női ciklus

A hólyagcsíra
kialakulása és a
HCG termelődése
A petefészkek működési zavarai
 A petefészek hormontermelésének zavara esetén a reprodukció
szenved sérülést. Ha a peteéréssel van gond, akkor anovulációs
ciklusok vannak, tehát nincs kilökődött petesejt, míg ha a sárgatest
funkciója sérül, és nincs megfelelő progeszteron, akkor a
beágyazódás nem tud megtörténni.
A hormonális fogamzásgátlás
 A peteérés gátlásával érhető el szexuális aktivitás mellett a
fogamzásgátlás eddig ismert legbiztonságosabb és egyben bármikor
visszafordítható módja. A szervezetet be lehet csapni a kívülről
bevitt hormonokkal, és így a saját szabályzó köreit le lehet állítani.
A hormonális fogamzásgátlás alapötlete, hogy progeszteront
juttatnak be a női szervezetbe elérve ezzel azt, hogy a hipofízis
csökkenti FSH és LH termelését és ezáltal nem érnek újabb tüszők
és nem lökődnek ki újabb peték. A csak progeszteron tartalmú
hormonális fogamzásgátlók a méh nyálkahártyára kifejtett hatásuk
miatt gyakran okoznak vérzéses tüneteket, ezért általában
ösztrogénnel kombinálják azokat. A női élet folyamán a
fogamzásgátlási módszerek közül mindig érdemes azt kiválasztani,
amely az életkornak, a tervezett terhességeknek, illetve az adott nő
egészségének leginkább megfelel. A hormonális fogamzásgátlás csak
egy a sokféle lehetséges módszer közül.
 Hormonok és hatásaik
Mirigy Hormon Hormonhatás Hiány Többlet

Sejtlégzés, Súlyos szellemi károsodással járó

Pajzsmirigy-
energiatermelés fokozása. aránytalan törpenövés
nagyobbodás. Fogyás,
Pajzsmirigy tiroxin Fehérjeszintézis (kreténizmus). Lassú anyagcsere,
hőemelkedés, szapora
serkentése. Növekedés, levertség, állandó fáradtságérzés,
pulzus, ingerlékenység.
fejlődés szabályozása. elhízás.

Mellékpajzsmir Vér kalciumszintjének Csontritkulás,

parathormon Görcsös izom-összehúzódás.
igy emelése. vesekőképződés.

Állandó izgalmi állapot,

A szervezet készenléti
túlfeszítettség (magas
Mellékvese állapotának kialakítása. Alacsony vérnyomás, gyenge
adrenalin vérnyomás, szapora
velőállomány Alkalmazkodás a fokozott alkalmazkodóképesség és erőnlét.
pulzus, magas
megterhelésekhez.
vércukorszint).

A szénhidrátok
Mellékvese raktározásának, a Magas vércukorszint,
kortizol Alacsony vércukorszint.
kéregállomány fehérjék és a zsírok fehérjehiány, ödéma.
lebontásának fokozása.

Nátriumionok Vér magas nátriumion-

visszaszívásának fokozása tartalma, a vér lúgos
Vér alacsony nátriumion- kémhatása.
aldoszteron a vesében. Vér
tartalma, a vér savas kémhatása.
kémhatásának
szabályozása.
 Hormonok és hatásaik
Mirigy Hormon Hormonhatás Hiány Többlet
Vércukorszint
csökkentése. Zsírok Cukorbetegség. Magas
Alacsony vércukorszint.
Hasnyálmirigy inzulin képződésének serkentése vércukorszint. Fogyás. Cukor
(Ritka.)
a zsírszövetben. megjelenése a vizeletben.
Fehérjeszintézis fokozása.
Ivarsejtképzés
szabályozása. Nőies
Petefészek ösztrogén testalkat kialakítása. Meddőség. Elhízás.
Zsírok raktározásának
fokozása.

progeszteron Méhfal vastagodása, Meddőség.

vérellátásának fokozása.

Izomzat túlzott
Férfias testalkat
Here tesztoszteron Meddőség. fejlődése, erőteljes
kialakítása, ivarsejtképzés
testszőrzet.
fokozása.