Kedves Olvasó!

Bizonyára Önnel is elõfordult, hogy rövidebb-hosszabb ideig

voltak olyan panaszai, amelyek hátterében nem állt konkrét
betegség. A kötet címében szereplõ „titokzatos testi tünetek”
valójában a mindennapok során elõforduló panaszokra (pl. fej-
fájás, fáradtság, hasfájás, szédülés, émelygés) utalnak. E könyv
egyik célja, hogy valós példák segítségével bepillantást nyújtson
a mindennapos, szubjektív (egészség)panaszok hátterében álló 
bonyolult folyamatokba. Jól ismert a testi és lelki folyamatok kö-
zötti kölcsönhatás: személyiségünk, érzelmeink, gondolataink,
figyelmünk, tapasztalataink befolyásolják, hogy a testünkbõl
érkezõ jelzések közül mit veszünk észre, s azoknak milyen je-
lentõséget tulajdonítunk – illetve a fordítottja is igaz: a bennünk
zajló lelki folyamatok hatással vannak testünk mûködésére. A
test és a lélek egymásra hatását illetõen két véglet figyelhetõ
meg: az egyik csak a testi tünetekben hisz, s tagadja a lélek befo-
lyását, míg a másik minden „baj” mögött a lélek megbetegedé-
sét sejti. Könyvemben azt szeretném bizonyítani, hogy mindkét
felfogásban van igazság, vagyis a végletek helyett test és lélek
kölcsönhatását kívánjuk – példák segítségével – bemutatni. A
kettõ közötti mezõn bolyongva az ember mindenáron bizonyos-
ságot akar szerezni, hogy enyhítse gyötrõ kételyeit. Elsõ lépés-
ként fordulhatunk orvoshoz, s itt fontos megjegyezni:  az átme-
neti, rövid ideig tartó, nem túl intenzív testi panaszok általában
ártalmatlanok – de mivel elõfordulhat, hogy komoly problémát
jeleznek, érdemes a háziorvost felkeresni, ha a panaszok nem
múlnak, ha hatással vannak a munkavégzésre, a családi kapcso-
latokra. Kérdezzünk bátran az orvostól, akár  jegyezzük fel,  amit
mond – és  kérdezzük meg azt is, hol tájékozódhatnánk  tovább 
a panaszainkról (már ha szeretnénk, és õ is szükségesnek tartja).
Így biztosan hiteles, ellenõrzött és megbízható információkhoz

2
jutunk el. Ám ha továbbra is mardos bennünket a kétség, for-
dulhatunk az internethez is, de NE KEZDJÜNK A NETEN BA-
RANGOLNI TÜNETEINK NYOMÁBAN, ne legyünk „öndok-
torok”, ne állítsunk fel „öndiagnózist” – mert igaz ugyan, hogy
a hálón mérhetetlenül sok információ érhetõ el, köztük azonban
olyanok is, amelyek csak fokozzák egészségünkkel kapcsolatos
aggodalmainkat. Elõfordulhat, hogy egy ártalmatlan fejfájástól
az agydaganatig jut az ember, s máris beléköltözött a nehezen
elnémítható aggódás.

Könyvemben külön kitérek az egészség és/vagy betegség kér-

déskörére is. Az egészséggel és betegséggel foglalkozó  hírek,
információk, a „jobbnál jobb” termékek reklámjai folyamato-
san  erõsítik azt a tévhitet, hogy az ember vagy egészséges, vagy
beteg. Az egészséges életmódra való folyamatos ösztönzés pa-
radox módon csak növeli az egészséggel kapcsolatos aggodal-
makat, s ezzel a szorongást. Hajlamosak vagyunk túlzásokba
esni, minden tünet mögött betegséget feltételezni, illetve min-
dent, így a hangulatingadozásainkat, szorongásainkat, fáradt-
ságunkat a stressz rovására írni. Éppen azért e könyvnek az a
célja, hogy eloszlassa a stresszel kapcsolatos tévhiteket, s olyan
ismeretekkel szolgáljon, amelyek hasznosak lehetnek a minden-
napi stresszel való megküzdés során.

Dr. Kökönyei Gyöngyi

3
 TARTALOM

ELÕSZÓ 9

1 Általános bevezeto
1. Ha vannak testi tüneteim, az azt jelenti, hogy beteg vagyok?
(Egészség – betegség) 13
2. Mit tegyek, ha az orvosom azt mondja, semmi bajom, de nekem
továbbra is vannak panaszaim? Keressek egy másik orvost? 15
3. Mit jelent az, hogy egy betegség vagy panasz
pszichoszomatikus, vagy orvosilag megmagyaráz(hat)atlan? 16
4. És ha valaki csak tetteti a tüneteit? 18
5. Ki a hipochonder? Tényleg képzelt beteg? 19
6. Mi a különbség a szomatizáció és a hipochondria között? 20
7. A nõk vagy a férfiak panaszkodnak több szomatizációs
tünetrõl? Miért? 21
8. Gyerekeknél vagy serdülõknél is elõfordulhat, hogy testi
betegség nélkül vannak testi panaszaik? 23
9. Ha tapasztalok valamit a testemen, rögtön a legrosszabb
lehetõség jut eszembe… 25
10. Fokozottan figyelem a testemet. Jól teszem? 26
11. Az interneten azt találtam… 27
12. Miért aggódunk ennyire az egészségünk miatt? 28

2 Stressz és tünetek
13. Mi is a stressz? 33
14. Hányféle stressz létezik? 33
15. Mi történik szervezetünkben a stressz során? 35
16. Baj-e, betegség-e a stressz? 38
17. Elég lehangolt vagyok mostanában, ehhez társulhatnak
testi panaszok? (Hangulati állapotok és testi tünetek) 41

4
18. Azt mondják, hogy nehezen fejezem ki az érzéseimet,
van ennek jelentõsége? (Érzelmek, érzelemkifejezés,
alexitímia) 41
19. Gyakran rágódom régi történéseken, ez is befolyásolhatja
a panaszaimat? (Gondolatok és gondolkodásmódok) 43
20. Régi traumák hathatnak a testi mûködésre? 45
21. Vannak „típusok”, akikre inkább jellemzõk a gyakori testi
tünetek? (Személyiségvonások és testi tünetek, szenzitizáció) 47
22. A(z) (rendszertelen) életmód is befolyásolhatja a testi
mûködésemet? (Egészségmagatartás és testi tünetek) 49
23. Lehetnek hatásai a testi mûködésre a fizikai környezetnek,
például egy épületnek? (Sick building) 51
24. A modern eszközöknek, például a mobiltelefonnak
vagy a képernyõknek lehet hatása az egészségünkre? 52
25. Emberekkel foglalkozom, mostanában sokszor vagyok
fáradt, fáj a fejem, szédülök (Kiégés és testi tünetek) 53
26. Munkahelyi stressz és testi egészség 54

33 Test és lélek
27. Testi mûködésünk is hat lelkünk mûködésére?
(„Fordítva” is mûködik?) 63
28. Egy krónikus testi betegségnek lehetnek lelki hatásai? 64
29. Súlyosbíthat a stressz egy testi betegséget? 66

44 Stresszcsökkento módszerek
30. Hogyan tudom csökkenteni a stressz hatásait? 73
31. Mitõl lehet hatásos módszer a relaxáció? 75
32. Miért jó, ha megölelnek? (Társas támogatás) 76
33. Pozitív érzelmek és egészség 77
34. Mit jelent a jelentudatosság / éber figyelem (mindfulness)?
Milyen hatásai lehetnek az egészségre? 78
6
5
 5 A fájdalom
35. Mi a fájdalom? 85
36. A kultúra (hogyan) befolyásolja a fájdalmi élményt? 86
37. Van egyáltalán valami haszna a fájdalomnak? 87
38. Van-e különbség a nõk és a férfiak fájdalomélményében? 88
39. Elképzelhetõ, hogy valami fáj, ami nincs is? 89
40. A testünkön kívül más is fájhat? A lélek is fájhat? 90
41. Ha a fájdalom hátterében nem találnak semmilyen fizikai/
szervi okot, akkor az a fájdalom „beképzelt”? 90
42. És a hipochonderek fájdalma „beképzelt”? 92
43. Ha fáj valamink, inkább kerüljük a mozgást? 92
44. Érzelmeink befolyásolhatják a fájdalmat? 94
45. Csoportosíthatjuk-e valahogyan a fájdalmakat? 95
46. Mit tegyek, ha krónikus fájdalommal élek? 96
47. Milyen hatása lehet rám a krónikus fájdalomnak? 97
48. Hogyan hat az én fájdalmam, betegségem a környezetemre? 98
49. Hogyan támogassam a krónikus betegséggel élõ
családtagomat? 99
50. Jók a fájdalomcsillapító gyógyszerek? 101
51. Milyen (más) módszerekkel lehet befolyásolni a fájdalmat? 103

Fejfájás
52. Hányféle fejfájás létezik? 105
53. Mi válthatja ki a fejfájást? 106
54. Mit tegyek, ha gyakran fáj a fejem? 107
55. Jó, ha elkerülöm a fejfájásomat okozó dolgokat vagy
helyzeteket? 107

Hátfájás
56. Gyakran fáj a hátam… 109

6
Hasfájás
57. Mit tegyek, ha gyakran fáj a hasam? 111
58. Tényleg a helicobacter pylori okozza a gyomorfekélyt? 111
59. Sokszor látom az újságban: irritábilis bélszindróma 112

6 Egyéb tünetek
60. Mit tegyek, ha gyakran fájnak az ízületeim? 119
61. Az orvosom azt mondta, semmi sem indokolja az ízületi
fájdalmamat… 120
62. Gombócot érzek a torkomban… 121
63. Gyakran fáj a mellkasom, de a kivizsgálás során
nem találtak szívproblémát… 122

77 A menstruációhoz, illetve elmaradásához

(a menopauzához) kapcsolódó tünetek
64. Minden nõ „hisztizik” a menstruáció elõtt, ugye? 127
65. Miért különböznek a nõk a menstruáció elõtti idõszak
megítélésében? 127
66. Normális vagy sem a fájdalmas menstruáció? 128
67. Mi befolyásolja a menstruáció fájdalmasságának megítélését? 129
68. Kezd elmaradni a menstruációm, lehet ez az oka a hõhullá­-
moknak, alvászavaroknak és hangulati problémáimnak? 130

8
Fáradtság
69. Mi is tulajdonképpen a fáradtság? 135
70. Mi okozza a fáradtságot? 136
71. Mit jelent a krónikus fáradtság? 137
72. Perfekcionizmus és fáradtság 137
73. Jó-e, ha krónikus fáradtság esetén inkább ágyban maradok? 138
74. Hiába pihenek, a fáradtság nem múlik el. Mit tegyek? 139

7
2 Mit tegyek, ha az orvosom azt mondja, semmi bajom, de nekem
továbbra is vannak panaszaim? Keressek egy másik orvost?

Ha a leletek negatívak, vagyis a kivizsgálás eredményei azt

mutatják, hogy nincs semmilyen komoly probléma, akkor érdemes
elgondolkodni, mi állhat még a tünetek hátterében. Történt-e
valamilyen jelentôsebb változás akár a munkahelyünkön,
akár a családi vagy baráti kapcsolatainkban? A stressz ugyanis
szintén képes arra, hogy testi panaszokat okozzon. Érzelmeink,
konfliktusaink hatnak testi mûködésünkre – gondoljunk
csak arra, hogy megfájdulhat a gyomrunk, ha folyamatosan
aggódunk, szorongunk valami miatt. Ha „stresszes” az életünk,
hajlamosak vagyunk megfeszíteni az izmainkat, görnyedten
ülni, ami hátfájdalomhoz vezethet. És hosszasan sorolhatnánk,
hogy pillanatnyi vagy tartós érzelmi állapotaink hogyan jelennek
meg testi mûködésünkben (lásd még a 17. és 18. kérdést). Ha úgy
látjuk, hogy ilyen okok állhatnak a háttérben, talán érdemes
pszichológushoz fordulni, aki segíthet például hatékonyabbá
tenni a stresszkezelést (lásd errôl a 4. fejezetet).
Elôfordulhat, hogy azt gondoljuk, az orvosunk nem vett
észre valamit, és elmegyünk egy másikhoz. Ha ezt tesszük,
nagyon fontos, hogy vigyük magunkkal a korábbi kivizsgálás
eredményét, és ne csináljunk úgy, mintha most beszélnénk
elôször a panaszainkról. Miért fontos ez? A már meglévô
eredmények birtokában az orvos jobban el tudja dönteni, szükség
van-e új vizsgálatra vagy meg kell-e ismételni az elôzôeket. Ezzel
igazából saját magunkat is védjük. Nem biztos, hogy feltétlenül
szükséges az újbóli vérvétel vagy gyomortükrözés – ezt bízzuk a
szakemberre, aki viszont a már meglévô információk birtokában
tud jó döntést hozni.

8
A nôk vagy a férfiak panaszkodnak több szomatizációs 7
tünetrôl? Miért?

Epidemiológiai vizsgálatok is jelzik, hogy a testi panaszok nem

ritkák – a felnôttek egyharmada az elôzô hétre vonatkozóan
nagy valószínûséggel beszámol fejfájásról, hátfájásról. Egy
bizonyos idôszakra vetítve a nôk több testi panasz elôfordulását
jelzik – például nagyjából kétszer annyi nô számol be egy hétre
visszamenôleg fejfájásról, mint férfi. Ezen túl az adatok azt is
mutatják, hogy sokkal több nô fordul szomatizációs problémával
orvoshoz, mint férfi, s a nôk gyakoribbnak és krónikusabbnak vélik
tüneteiket. Ez a különbség már gyermekkorban is tetten érhetô.
A különbség hátterében egyrészt eltérô szocializációs stratégiák
állhatnak: a szociális környezet a lányoknak inkább megengedi
a fájdalom és a negatív érzelmek kifejezését, míg a fiúk nem
lehetnek „anyámasszony katonái”. Biológiai különbségek is
felfedezhetôk a fájdalmi ingerek feldolgozásában, aminek
eredményeképpen a nôknél fokozottabb a fájdalomszenzitivitás.
Kísérleti vizsgálatokban például a nôk ugyanazt az ingererôsséget
szubjektíve erôsebbnek ítélik meg, mint a férfiak. A nôk a
tartós fájdalommal együtt járó betegségekben is súlyosabbnak,
gyakoribbnak, hosszabb ideje elôfordulónak értékelik és több
testterületre kiterjedônek vélik a fájdalmat. Úgy tûnik, hogy
a fájdalomélményben – vagy akár a fájdalomküszöbben és
-toleranciában – megfigyelhetô nemi különbségeknek több oka is
lehet. Az említett szocializációs különbségeken kívül a nemek
eltérô vérnyomásértékei is befolyásolhatják a fájdalomélményt.
Tudjuk, hogy az alacsony vérnyomás fokozottabb fájdalom­
élménnyel társul, s általában a nôk vérnyomása alacsonyabb,
mint a férfiaké (lásd még a 38. kérdést).
A nôk serdülôkoruktól és az elsô menstruációtól fokozottan
figyelnek a testükre, annak mûködésére, így nagyobb az esélyük

9
arra, hogy a gyenge testi jelzéseket is észrevegyék, s adott esetben
ezeket a bizonytalan jelzéseket kórosnak, vagyis valamilyen
betegség jelének ítéljék. Mindemellett a nôknél nagyobb
mértékû felidézési torzítás is megfigyelhetô, ha visszamenôleg
kell értékelni az elôforduló tünetek erôsségét. Képzeljük el
azt a helyzetet, hogy egy hétig mindennap le kell írni, milyen
panaszaink voltak, s azok mennyire voltak erôsek. Majd egy
hét elteltével vissza kell tekinteni erre az idôszakra, s értékelni
az elôforduló panaszok erôsségét. Ebben az esetben lehetôség
nyílik arra, hogy a napi értékeléseket összehasonlítsuk ezzel
a visszatekintô összesítéssel. A nôk a visszatekintés, azaz az
utólag történô felidézés során erôsebbnek gondolják a tüneteiket,
mint amit a napi értékeléseknél feljegyeztek. Fontos azonban
azt is megemlíteni, hogy még ugyanazon nô is eltérôen reagál
a fájdalomra, attól függôen, hogy a menstruációs ciklusában
hol tart, milyen érzelmi állapotban van – egyáltalán milyen
gondolatai, elvárásai és múltbeli tapasztalatai vannak az adott
panasszal, például a fájdalommal kapcsolatban (lásd még a 35.
kérdést).
Egyes vizsgálatok viszont azt jelzik, hogy a nemi hovatartozásnál
fontosabb az érzelmi distressz mértéke. Ez arra utal, hogy a nôk
talán azért szomatizálnak inkább, mert magasabb érzelmi distresszt
(hangulatromlást, szorongást, ingerlékenységet) élnek át.
Az érzelmi distressz kérdése azért is fontos, mert megfigyelték
– és kutatásokkal is igazolták –, hogy a szomatizációs panaszok
gyakran járnak együtt pszichés panaszokkal. Általánosságban
megfigyelhetô, hogy a testi panaszokat fokozott szorongás
vagy lehangoltság kíséri. Ugyanakkor az is igaz, hogy ezekrôl
gyakran nem számolnak be azok, akik valamilyen szomatizációs
panasszal fordulnak orvoshoz, de rákérdezésre elmondják, hogy
a hangulatukban, érzelmeikben valami változást tapasztalnak.

10
Az interneten azt találtam… 11

Bizonyára már mindenki tapasztalta, hogy az interneten „minden”

információ és annak ellenkezôje is megtalálható. Sokszor nehéz
eligazodni, mely információk hitelesek s melyek nem. Hajlamosak
lehetünk azt gondolni, hogy a népszerû keresôprogramok
tulajdonképpen annyira intelligensek, hogy csak a megbízható
oldalakat jelenítik meg, vagyis „szakemberként” tekintünk rájuk.
Pedig ez nem így van. Ha egy panasszal vagy akár egy betegséggel
kapcsolatban hiteles információkra vagyunk kíváncsiak, akkor
érdemes orvosi, pszichológiai, egyetemi oldalakat felkeresni, s
elôször azokon tájékozódni, vagy olyan ismeretterjesztô oldalakat,
cikkeket keresni, amelyeket szakember írt. Ezeken az oldalakon
ugyanis megbízható, kutatási és gyakorlati tapasztalatokból
származó információkat találunk.
Ne essünk abba a csapdába, hogy az interneten egy-egy
panaszt (pl. hasfájást) megadva betegséget diagnosztizálunk.
Cyberchondriának, vagy magyarosabban kiberchondriának
nevezik azt a jelenséget, amikor valaki egy tünetre rákeresve
(súlyos) betegséget diagnosztizál saját magán. Mi is történik
ilyenkor? Torzítva dolgozzuk fel a megszerzett információkat,
mert a tünet lehetséges okai közül a legrosszabb lehetôséget
választjuk ki: a keresést egy egyszerû tünettel (pl. fejfájással)
kezdtük, aztán egy ritka, specifikus betegséggel zárjuk (pl. biztos,
hogy agydaganatom van).

Miért aggódunk ennyire az egészségünk miatt? 12

Az egészséggel kapcsolatban bizonyos mértékû szorongás

normálisnak tekinthetô, sôt akár életmentô is lehet. Gondoljunk
például arra, hogy a daganatos betegségek jó részénél a betegség

11
korai stádiumában való diagnosztizálás rendkívül fontos, mert
nagyobb gyógyulási esélyt ígér. Ezért lényeges a szûrôvizsgálatokon
való részvétel – pl. tüdôszûrés, nôgyógyászati vizsgálat.
Sok mindentôl függ, hogy ki mennyire aggódik az egészsége miatt.
Egyrészt befolyásolják személyiségbeli tényezôk: aki általában
szorongó vagy gyakran él meg negatív érzelmeket, hajlamos lehet
arra, hogy az egészsége miatt is aggódjon. Bizonyos betegségekbôl
– pl. daganatos betegségekbôl – való felgyógyulást is gyakrabban
követ fokozottabb aggodalom az egészséggel kapcsolatban.
De átmenetileg elôhozhatja aggályainkat az is, ha mondjuk
egy lelet eredményei között sok a „csillag”. Az egészségrôl-
betegségrôl való gondolkodásunkat azonban az is befolyásolja,
hogy gyerekként mit tapasztalunk meg. Azokban a családokban,
ahol valakinek gyakran vannak testi panaszai (pl. fejfájás), vagy
valamilyen krónikus betegséggel él (pl. cukorbetegség, daganatos
betegség), a figyelem önkéntelenül is gyakrabban irányul a testre
és a tünetekre, s azok lehetséges következményeire.
Probléma akkor van, ha az egészséggel kapcsolatos szorongás
túllép egy bizonyos mértéken, vagyis elönti a gondolatainkat,
és úgy érezzük, nem tudunk miatta normálisan mûködni.
Elôfordulhat, hogy ez a szorongás nem megfelelô helyzetben
aktiválódik – akkor, amikor semmi sem indokolja a megjelenését.
Például otthon kényelmesen üldögélünk a karosszékben, s
egyszer csak „beugrik”, hogy valami komoly bajunk lehet…
Gyakran a szorongás fellángolását olyan esemény idézi elô,
amely nem bennünket, hanem valamely szerettünket érinti,
például súlyos betegséget diagnosztizálnak nála. Az természetes,
hogy aggódunk érte, de probléma akkor lesz belôle, ha ennek
hatására mi magunk is olyan szinten kezdünk el aggódni,
aminek már komoly következményei lesznek. Ebben az esetben
tulajdonképpen az történik, hogy egy külsô esemény hatására
saját fenyegetettség-érzésünk fokozódik.

12
Lehetnek hatásai a testi mûködésre a fizikai környezetnek, 23
például egy épületnek? (Sick building)

Nagy vita zajlik arról, hogy az ún. modern épületek, ahol alig
van természetes fény és levegô – vagyis például légkondicionáló
mûködik –, milyen hatást tudnak gyakorolni a szervezet (észlelt)
állapotára. Vannak, akik ilyen helyen dolgozva egy idô után
különbözô általános, szubjektív tünetekre – fejfájásra, fáradtságra,
szédülésre, hányingerre, émelygésre, torokfájásra, szem- és
bôrirritációkra – panaszkodnak. Az ún. „beteg épület” szindróma
(sick building syndrome) elnevezést arra a jelenségre alkalmazzák,
amikor meglévô fizikai betegséggel nem magyarázható tünetek
(pl. fejfájás) kifejezetten az adott épületben lépnek fel, és az
épület elhagyásával elmúlnak. Persze a „diagnózissal” vigyázni
kell, hiszen ezeket a tüneteket sok minden okozhatja, lehetnek
kezdôdô allergia vagy asztma jelei, de akár fokozott munkahelyi
stressz eredményei is.
Mindenesetre ezek az eredmények arra hívják fel a figyelmet,
hogy az épített környezetnek lehetnek olyan jellemzôi, amelyek
összeadódva hathatnak a közérzetünkre. A hômérséklet, a zaj,
a levegô páratartalma, a megvilágítás és a légmozgás mind-
mind befolyásolják a munkahelyi közérzet, illetve komfortérzet
alakulását. Hasonlóképpen a különbözô – kinti környezetbôl
származó – kémiai anyagok, például a benzingôz vagy a kijelölt
dohányzóhelyrôl fel- és beszivárgó dohányfüst, az épület
belsejébôl származó kemikáliák, például padlószônyeg-ragasztó,
a sok fénymásoló és nyomtató is hatással lehet a közérzet
alakulására. A túlzott nedvesség és a penész pedig nemcsak a
modern, hanem régi munkahelyi épületekben, illetve az otthoni
környezetben is elôfordulhat. (A fényhiányról részletesebben lásd
Purebl György: Te jól alszol? c. kötetét)

13
A „beteg épület” szindrómához hasonlóan vitatott jelenség
az ún. többszörös kémiai szenzitivitás. Egyesek különbözô
– akár az adott környezetben nagyon kicsi koncentrációban
elôforduló – mesterséges kémiai anyagokkal (pl. tisztítószerek,
festékek, dezodorok, benzingôz) való találkozásnak tulajdonítják
különbözô testi tüneteik megjelenését. Nehéz állást foglalni abban,
hogy ezek valóban vezethetnek-e mindenféle orvosilag nem
magyarázott tünet elôfordulásához, vagy egyszerûen egyfajta oki
attribúcióról van szó – azaz ezt a magyarázatot adják a személyek
a testi tünetek kialakulására. Mindenesetre a jelenség ismét arra
hívja fel a figyelmet, hogy mesterséges környezetünk sajátosságai
– az, hogy ezek a kemikáliák milyen mértékben fordulnak elô,
mennyi szagingerrel árasztanak el minket, – hatással lehetnek a
közérzet alakulására, testi egészségünk szubjektív megítélésére.
Érdemes megemlíteni, hogy a fentiek alapján saját lakásunk fizikai
jellemzôi – a fény, a szellôzés, az esetleges mesterséges kémiai
anyagok jelenléte, a zaj mennyisége – is hathatnak hangulati
állapotunkra. De a lakás helyiségeihez kötôdô aktivitások, azok
társas vagy nem társas jellege, és legfôképp érzelmi jelentései –
nem feltétlenül tudatosan – szintén lényegesen befolyásolhatják
közérzetünk szubjektív megítélését. A környezetpszichológia
kifejezetten azzal foglalkozik, hogy a minket körülvevô (fizikai)
környezet hogyan hat a lelki mûködésekre.

14
Miért jó, ha megölelnek? (Társas támogatás) 32

A testi kontaktus, a simogatás oxitocin-termelôdéshez vezet,

az oxitocinról pedig kimutatták, hogy antistresszhormonként
mûködik (lásd 15. kérdés). Részben erre vezethetôk vissza a
masszázs jótékony hatásai is. De a testi kontaktus pozitív hatása
csak akkor érvényesül, ha nincs ellenünkre, hogy megöleljenek,
megérintsenek vagy megsimogassanak bennünket. Az ide­
genektôl, a számunkra nem szimpatikus emberektôl érkezô érintés
nem vált ki pozitív biológiai hatást, és persze pozitív pszichológiai
hatást sem. A kellemes érintés haszna természetesen nemcsak
biológiai szinten érhetô tetten, hanem az érzelmi támogatásról,
elfogadásról, vagy akár az együttérzésrôl is informál minket.
Fontos azt is megemlíteni, hogy csecsemôkorban az érintés, az
ölelés, minden pozitív testi kontaktussal járó inger (pl. ringatás)
azért is nagyon lényeges, mert hatással van az agyi és a pszichés
fejlôdésre. Ezt azokból a vizsgálatokból tudjuk, amelyekben
elhanyagolt gyermekek agyi fejlôdését, intellektuális és érzelmi
képességeit vizsgálták.
A felnôttkori pozitív „érintôkapcsolatok” hiányának kö­ vet­­
kezményeit a szociális kirekesztettség és magányosság
kutatásaiból ismerjük. A társas kirekesztettség és magány káros
hatásai mind biológiai, mint érzelmi szempontból rizikótényezôt
képviselnek. Például a magányos idôsek életét nyomon követve
kiderült, hogy nem magányos kortársaikhoz képest fokozottabb
vérnyomás-emelkedés és rosszabb alvásminôség jellemzi ôket.
A szociális kirekesztettség vizsgálatai pedig arra mutatták
rá, hogy aki úgy érzi, egy csoport kizárta, nem fogadta be, az
motiválatlannak érezte magát, jövôjét pedig reménytelenebbnek
látta – tehát tulajdonképpen megnôtt az esély a pszichés zavarok
kialakulására.

15
71 Mit jelent a krónikus fáradtság?

A krónikus fáradtság vagy fáradtság-szindróma más jellegû,

mint a mindennapos fáradtság – sokkal inkább kimerültségrôl,
teljes mértékû energiahiányról van szó, és hosszabb ideje
(legalább 6 hónapja) tart. Ráadásul egyéb panaszok is társulnak
mellé, például fejfájás, szédülés, egyensúly-problémák,
(éjszakai) hasmenés, koncentrálási problémák, torokfájás, izom­
gyengeség, alvászavarok. A krónikus fáradtság súlyossága a
teljesen enyhétôl a nagyon komolyig terjedhet. Míg az enyhe
krónikus fáradtsággal küzdôk képesek ellátni a munkájukat,
addig a súlyos változattól szenvedôk szinte már az ágyból sem
tudnak kikelni.
Sokáig azt gondolták, hogy ezeket az eseteket bizonyos
vírusfertôzések (például Epstein-Barr vírusfertôzés) elôzik
meg, de aztán kiderült, hogy csupán a krónikus fáradtságról
beszámolók egy részénél található a kórelôzményben ilyen
típusú fertôzés. Fontos azonban megemlíteni: nem valószínû,
hogy a „hétköznapi vírusfertôzések” – például azok, amelyek
felsô légúti megbetegedéseket okoznak, – krónikus fáradtságot
eredményeznek.

72 Perfekcionizmus és fáradtság

Ha azt keressük, mi tud teljes mértékû kimerültséget elôidézni,

vagy az energia elvesztésének érzését kialakítani, érdekes
módon döntônek tûnik a munkához vagy a teljesítményhez
való hozzáállás. Az nem baj, ha magasak az elvárásaink,
ha szeretnénk jó munkát kiadni a kezünkbôl, ha igényesek
vagyunk a megvalósítás során, legyen az bármilyen fizikai
vagy szellemi munka. Probléma akkor keletkezik, amikor

16
magas elvárásaink mellé egyfajta „mindent vagy semmit”
gondolkodás, vagyis a „csak a tökéletes elfogadható,
minden más kudarcnak tekinthetô” hozzáállás is társul
(lásd még a 21. kérdést). Vagyis ha túlságosan kritikusak
vagyunk a teljesítményünk megítélésében, ha folyamatosan
a lehetséges hibákra koncentrálunk. Ez az ún. maladaptív
perfekcionizmus: ha csak a tökéletes a jó, nagy eséllyel még
a sikert is kudarcnak fogjuk elkönyvelni. Mert nem az számít,
hogy mondjuk egy vizsga során 90 százalékos tesztet írtunk,
ami eléggé jónak mondható, hanem az, hogy mit sikerült
elrontani, mi volt a hibás 10%. Ez a fajta tökéletességre való
törekvés – fôként, ha az élet minden területére igaz, a munkától
elkezdve a társas kapcsolatokon keresztül akár a háztartás
vezetéséig – nagyon megterhelô, s ezáltal nagyon kimerítô is.
Talán nem véletlen, hogy a krónikus fáradtságban szenvedôk
személyiségmûködésében gyakran felfedezhetô ez a fajta
mûködésmód.

17
 ZÁRSZÓ
Az emberi test tehát egy nagyon bonyolult, finoman hangolt és
sajátos mûködésû „szerkezet”. Ha ebben a rendszerben hibát,
eltérést észlelünk, például panaszaink vannak, jó órásmesterként
megpróbálhatunk belenézni ebbe a szerkezetbe. S mit látunk: ha
az egyik fogaskereket elmozdítjuk, akkor azzal elmozdul egy
másik is, az pedig megforgat egy harmadikat és így tovább. A
probléma forrásának megtalálása és orvoslása során tehát érdemes
észben tartani, hogy belsõ világunk – érzelmeink, gondolataink,
vágyaink, céljaink – tudatos vagy épp nem tudatos tartalmai, és a
külvilág, azaz a fizikai és szociális környezet jellemzôi s magának
a szerkezetnek az adottságai kölcsönhatásban alakítják a rendszer
mûködését. A titokzatos tünetekrõl lehullhat a lepel, ha az ember
testi (és lelki) mûködésérõl így gondolkodunk. A testünkre az
óránkhoz hasonlóan vigyázni kell – hiába vízálló, törésálló és
még sorolhatnánk, mi mindent kibír egy modern óra, esténként
mégis letesszük, „tehermentesítjük”. . .

A könyv szerzôje dr. Kökönyei Gyöngyi pszichológus, egyetemi

adjunktus, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója, az MTA-SE
NAP-B Genetikai Agyi Képalkotó Migrén Kutatócsoport tudományos
munkatársa

Rendelje meg most!

A TITOKZATOS TESTI TÜNETEINK c. kötet ára
szállítással együtt 1990 Ft helyett
szeptember 1-ig csak 1490 Ft
MEGRENDELEM

18
 A Pszichológus a családban c. sorozat további két kötete is
nélkülözhetetlen ismeretekkel várja, választ adva
gyermeke viselkedésével, a gyermekneveléssel
– vagy épp alvási problémáival kapcsolatos kérdéseire!

A gyermeknevelés nap mint nap olyan „vizsgakérdések” elé állít

bennünket, amelyekre nem vagyunk fölkészülve. A Szülônek lenni
jó! címû könyv azért íródott, hogy minél jobb eredményt érhessünk
el a mindennapos vizsgán – no nem a magunk dicsõsége, hanem
gyermekeink egészséges fejlõdése érdekében. 72 fontos nevelési
kérdést tárgyal – a csecsemõkortól kezdve egészen a serdülõkorig,
a felnôtté válás küszöbéig. Nem használati utasítás gyerekekhez,
és nem receptgyûjtemény a gondok megoldásához. Sokkal több
annál: a szülôk és gyermekek közötti viszony lényegét világítja meg
lélektani szempontból, rendkívül gyakorlatiasan elemezve a sokakat
foglalkoztató, tipikus helyzeteket, hogy a szülõk a mindig egyedi
formában felbukkanó kérdésekre megtalálhassák a lehetõ legjobb
válaszokat.

> Tovább

19
Az alvás életünk egyharmadát kitölti, a másik kétharmadát pedig
befolyásolja. Aligha van olyan ember, akinek magának – vagy
családtagjainak – ne lett volna már alvással kapcsolatos gondja,
mégis csak nagyon kevesen gondolkoznak el azon, mit tehetnének
az éjszakai felébredések ellen, meddig lehet és érdemes korlátozni
a napi alvásidõt, vagy éppen milyen módon irányíthatjuk
álmainkat. A könyv választ ad arra is, mi kell ahhoz, hogy az alvás
a regenerálódás és felfrissülés, ne pedig a problémák forrása legyen
mindennapjainkban.

> Tovább

Kettőt fizet, hármat kap!

Ha mindhárom kötetet megrendeli,
most szállítással együtt 3980 forintért az Öné lehet.
MEGRENDELEM:

A jelen PDF minden eleme (szöveg és grafika) szerzői jogvédelem alatt áll, azok sem
egészükben, sem részben nem másolhatók, nem publikálhatók és más módon sem
használhatóak fel a kiadó előzetes írásbeli engedélye nélkül.

20
 S Z E N V E D É LY E I N K
F E JL ŐD É S B E N
32
A K T UÁ L I S
Menczigár Erika
MIELŐTT
ÚTRA
KELSZ…
Amikor valaki úgy dönt, hogy külföldre köl-
tözik, számos olyan kérdéssel kell szembe-
néznie, amelyek a gondolat megszületésekor,
a tervezgetés során talán fel sem merültek
benne. Az alábbi – egymással szorosan
összefüggő – jelenségek azonban előbb-
utóbb minden külföldre költöző életében
felbukkannak. Így az induláshoz szükséges
információk után kutatva a lélekben való
felkészülést sem hanyagolhatjuk el, hiszen ez
legalább annyira fontos, mint az, hogy mivel
utazzunk, vagy hol keressünk szállást…
Hogy sorozatunkban valóban olyan
jelenségekről olvashat az érintettek nem
csekély köre, amelyeket egy bevándorló átél,
arra garancia, hogy a szerző, aki maga is egy
másik országban kezdett új életet, átélte
mindezt, s találkozott a külföldre költözés
minden kellemes és kellemetlen hozadé-
kával. Tapasztalatainak összefoglalásával
abban kíván segíteni, hogy a külföldön sze-
rencsét próbálók olyan helyzetekre is fel
tudjanak készülni, amelyekkel talán nem
is számoltak volna.
Sorozatunkban nemcsak a jelenségek
pszichológiai hátterének megvilágításával
foglalkozunk részletesen, de hasznos – és
kipróbált – tanácsokkal segítjük a szerző
sorstársait.
Menczigár Erika – pszichológus, 2012-
ben diplomázott az ELTE-n. Az egyetem
után Londonban kezdett új életet. Jelenleg
egy evészavaros fiatalokat kezelő magán-
klinikán dolgozik.
42 M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 2 . S Z Á M
K A P C S O L ATA INK
38
F E JL ŐD É S B E N K A P C S O L ATA INK K A P C S O L ATA INK K A P C S O L ATA INK K A P C S O L ATA INK
Te
s h et-
Gyomlai Éva
é ges
Mi az az abszolút hallás?
AZ AGRESSZIÓ­ b
A muzikalitáshoz elengedhetetlen ké- izonyára mindenki átélt már hir-
pességeket leggyakrabban zenei adott- Az abszolút hallás az a képesség, telen, erős haragot – amolyan Honnan származnak
Martos Tamás – Sallay Viola
p
a szerződéseink?
gy
ságtesztek segítségével vizsgálják. A 20. amelynek segítségével egy személy „meg tudnám fojtani egy kanál
e re- a
században számos teszt született, leg- képes azonosítani és megnevezni a vízben” jellegű érzést –, amely- árokkal folytatott Rejtett szerződéseink az emberi faj tör-
KEZELÉS
többjük négy főbb feladattípusból építke- hallott hangokat külső viszonyítási ben benne volt a gyilkos indulat. Ezek az munkánk során ténetében gyökereznek. Az újszülöttek
zik: ritmus- és hangemlékezésre, valamint pont nélkül. Az adottság meglétét agresszív késztetések ijesztőek lehetnek. sokszor hasznos- néhány nagyon általános „szerződésmin-
hangmagasságok és hangerők megkülön- leggyakrabban hangmegnevezéses Amikor az újságban borzalmas tettekről nak bizonyul, ha az tával” jönnek a világra, melyeket aztán a
böztetésére irányuló kérdésekből. Első tesztekkel vizsgálják, amikor is a hal- olvasunk, akkor lényegében arról van szó, haragot vált ki belőlünk. Haragunk pedig ságot várjuk. Ezért nehéz sokszor a „fontos emberek fontos kapcsolataira s konkrét kapcsolati tapasztalatok töltenek ne bántsd meg a másikat, hanem
? MŰVÉSZETE
pillantásra úgy tűnik, hogy a zenei ké- lott hangok ABC-s nevét kell vissza- hogy ilyenkor hiányzik az impulzuskont- erőt ad ahhoz, hogy védekezni kezdjünk másikra” (szülő, pár, főnök) megharagudni, e kapcsolódások nehézségeinek meg részletekkel, illetve módosítanak. védjed, óvjad – akár saját álmaid
pességek a hang fizikai tulajdonságaihoz, adni, tehát az abszolút szolmizáció, a roll, a harag tettlegességhez vezet – vagyis (elmagyarázzuk, mi történt), vagy éppen mert a tudattalanul veszélyesnek megélt megértésére metaforát haszná- Olyan, mintha egy egyszerű alapszerző- feladása árán is! Feri pedig azzal,
kem
valamint az emlékezethez kötődnek. Va- kötött dó módszerét kell alkalmazni. az indulat cselekvésbe fordul. A fizikai bán- visszatámadjunk (például frappáns meg- érzést még a tudatba kerülés előtt elhárít- lunk. Úgy tekintjük szüleikkel, dést mutatna fel: „Ha már ezt a nagy utat ha olyan munkakörben dolgozna
jon elegendő-e ezen adottságok megléte Ezzel szemben relatív hallás esetén talmazásnál némileg jobb, ha szóban fejez- jegyzést téve vagy kifigurázva a sértegetőt). juk. A tudattalanunk nem tud különbséget párjukkal, munkatársukkal való megtettem, arra számítok, hogy továbbra végre, amit szeret, élő példája
a muzikalitáshoz, a zenei tehetség meg- a hallott hangok megnevezése külső zük ki haragunkat. Dühünkben kiabálunk, Ez triviálisnak tűnik és sokak számára az tenni érzések és tettek között, a haragot kapcsolataikat – sőt akár a világ- is törődésben, gyengédségben lesz részem, lenne valaminek, amit apja soha
jelenéséhez? A válasz egyértelmű nem. viszonyítási pont (általában egy másik, és bár ilyenkor testileg senki sem sérül is, épp ezért feltűnő, amikor ez hiány- rombolónak tekinti, ezért hárítja, s nem gal való kapcsolatuk egészét is –, táplálni és védeni fognak. Cserébe cuki nem tudott meglépni – ugyanis
Tyeplov szerint ez olyan befogadót fel- korábban már megnevezett hang) meg, az adok-kapok szócsata mindkét fél- zik, amikor valaki nem védi meg magát. engedi tudatosulni. Vagyis elhárítjuk, anél- mint amit sajátos belső szabályok vagyok, szemkontaktust keresek, és hason- egész életét keserűségben élte le,
tételezne, akinek a zenehallgatás csupán segítségével történik. nek lelki sérüléseket okoz. A mérgünkben Van, aki soha nem képes önvédelemre (ez kül, hogy tudnánk róla. Számos „elhárító szerint alakítanak, s e szabály- lítok rátok.” Ha pedig a szülők vagy gondo- a családja érdekében soha nem
Rejtett
Herceg tartalom nélküli hangokat jelent. Pedig ez kimondott szavak szó szerint „mérgezik” a súlyosabb eset), így állandóan áldozat- mechanizmust” működtetünk, például zók nem teljesítik ennek a szerződésnek mert kockáztatni, mindig biztosra
Attila rendszerek, „szerződések” szerint
nemhogy a profi muzsikusokra, de még a a kapcsolatot. Bár a veszekedések után ki helyzetbe kerül, más csak egy bizonyos elfojthatjuk a haragunkat, ami ha sikerül, cselekszenek. Úgy működnek, megfelelően a kötelezettségeiket, akkor a ment. Könyvtárosként soha nem
laikusokra sem jellemző. A zene sohasem képzettnek – pontosabban „iskolázottnak” lehet békülni, a sok sértő szó lerakódik, kapcsolatban válik védtelenné. nem okoz gondot. Az elhárító mechaniz- mintha lenne mögöttük valami- csecsemő azonnal jelzi, hogy szerződéssze- tett lépéseket afelé, ami igazán
tartalom nélküli, sohasem üres. Mindig – bizonyulnának. rombolja az önbecsülést, s a felgyülemlő musokat más néven védekező mechaniz- lyen íratlan megállapodás. Úgy gést észlel, és követeli jogos jussát: legörbül szeretett volna lenni – középiskolai
ad valamit. Éppen ezért lehet meglepő Talán az iskola „nem tesz jót” a zenei harag idővel tönkreteheti a (szülő-gyerek, Egy fiatal hölgy meséli, hogy a musoknak is nevezzük, hiszen védenek élünk, úgy reagálunk, mintha a szája, sír, nyűgös – azaz ő sem teljesíti tanár. Feri viszont arra vágyik, hogy
Igor Sztravinszkij gondolata, mely szerint tehetségnek? partner-, pár-, stb.) kapcsolatot. szülei soha nem dicsérik meg, sőt, a túlterhelő érzések tudatba kerülésétől. sajátos szerződéseket tartanánk a szerződés rá eső részét. Mindaddig ezt ne kelljen kompromisszumokat
kapcsolati
a zene önmagán kívül semmit sem képes Éppen ezért sokak számára az agresz- dicséret helyett mindig lekicsiny- Az elhárító mechanizmusok közül be és próbálnánk érvényesíteni. próbálja tenni, amíg valamilyen gondos- kötnie – de úgy érzi, mintha ezzel
kifejezni. A zenei képességek egy meglehetősen érde- szió csak negatív felhanggal bír, holott lő, szurkáló megjegyzéseket kap. most példaképpen csak egyet, a projekciót Ezért is neveztük el ezeket rejtett kodást nem kap. A csecsemő kezdettől megsértene egy láthatatlan megál-
De térjünk vissza a zenei képességek- kes formáját, az abszolút hallást vizsgálva – s ezt talán kevesen tudják – önmagunk Például amikor a munkahelyén emeljük ki: ezt alkalmazzuk, amikor saját kapcsolati szerződéseknek. A fogva a mosolyával és a sírásával tárgyal: lapodást: ha közénk akarsz tartozni,
hez. Tegyük fel, hogy valakinek kiváló egy amerikai kutatócsoport a kilencve- megvédéséhez, vágyaink kifejezéséhez, egy kiemelt feladattal bízták haragunkat másokra vetítjük ki: ők tűn- „szerződés” persze valóban csak megpróbálja a fejlődése szempontjából nem érezheted jól magad a mun-
ritmus- és hangemlékezete van, továbbá nes évek elején arra az eredményre jutott, a rivalizációs helyzetekben megfelelő meg, s boldogan felhívta édes- nek haragosnak, támadónak, de mi ma- metafora: nincs szó semmilyen leginkább előnyös feltételekkel kitölteni a kádban, mert azzal bántod apádat.
remekül meg tudja különböztetni a hang- hogy a 4 éves koruk előtt zenei képzésben pozíció kivívásához elengedhetetlenül apját, hogy megossza a jó hírt, a gunk egyáltalán nem éljük meg az érzést. formális megállapodásról, és szerződését… Ugyanakkor anyjától mindig azt
szerződéseink
Ki ne találkozott volna a kö- erőket és a hangmagasságokat. Kijelent- részesültek 40 százalékának volt abszolút szükséges saját – konstruktívvá tett – papa válasza ez volt: Miért, más különösen nem jellemző ezekre hallotta, hogy „Te vagy, aki még
zösségi oldalakon olyan vide-
ókkal, amelyekben gyermekek
hetjük, hogy ez az ember zenei tehetség?
Ugye Ön sem gondolja így, kedves Olvasó?
hallása, míg azoknál, akik 9 éves koruk
után kezdték zenei tanulmányaikat, ez az REJTETT ÉS NYÍLT agressziónk. Vagyis az agresszió nemcsak
rombolni tud, hanem segítségével épít-
nem vállalta? Elképzelhető a lány
csalódottsága, megbántottsága,
Egy férfi arról panaszkodott, hogy
magát nagyon gyengének, védte-
a szerződésekre, hogy írásban
rögzítenék őket.
Rejtett kapcsolati
szerződéseink
sokra viszi a családból”. Így aztán
gyermekként is, fiatal felnőttként
HARAGJAINK
Az interneten vagy a televízióban lát- arány mindössze 3 százalék. Ebből arra kezni is lehet – persze ehhez előbb némi ám mégsem tette szóvá. Nem lennek, a világot viszont fenyege- Feri történelemtanár. Régi álma, is sokat ábrándozott arról, hogy
ejtik ámulatba hallgatóikat
gy
ható gyerekek ennél többet tesznek. A a következtetésre jutottak, hogy a korai mentális munkát kell rajta végezni. tett szóvá semmit sem most, sem tőnek érzi. Fél buszon utazni, attól hogy iskolaigazgató lehessen, de valami különös és jelentős pályára
fantasztikus énekhangjukkal tart, megtámadják és nem képes
akorló zenepedagógusként ben- értelmezi. A vélemények nem csupán a zenei tehetség ugyanis az adottságokat zenetanulás egyértelműen kedvez a zenei A teljesség igénye nélkül szeretném korábban. Hogy lehet ez? – merül hosszú hónapok óta nem talál szóló küldetése van…
vagy hangszerjátékukkal. Ám a védekezésre. A környezetében
nem is folyamatosan felmerül laikusok, hanem a témával foglalkozó kiaknázva teljesítményt hoz létre. A zenei képességek fejleszthetőségének – mi több, felvillantani, hányféle módon dolgozunk fel a jogos kérdés a történetet vágyainak megfelelő munkát, így
nem szükséges elsétálnunk a adottságtesztek arra szolgálnak, hogy a az abszolút hallás szempontjából kimon- nap mint nap haragos érzéseinkkel: még hallva. Valószínűleg azért, mert lévő hangosabb, határozottabb inkább nem lép semerre, csak Mi köti össze ezeket a tapasztalatokat,
a kérdés: vajon mit várhatok el szakemberek körében is igencsak meg-
számítógépünkig, elég a táv- egy iskoláskorú gyermektől? oszlanak. Nézzük meg, milyen képes- kimagasló eredményekre való rátermett- dottan szükséges. a tudatba kerülésük előtt elfojthatjuk vagy veszélyesnek érezte szóvá tenni, embereket is veszélyesnek ítélte. panaszkodik. Barátnője, Réka egy helyzeteket? Miért nehéz Ferinek igazán
irányítóhoz nyúlni, ugyanis az
egyik kereskedelmi tévécsatorna
Melyek azok a zenei adottságok, amikkel
már akkor rendelkezik, amikor először vesz
ségeket tekinthetünk a zenei tehetség
alapköveinek.
séget vizsgálják.
Mi szükséges ahhoz, hogy készségein-
A későbbi vizsgálatok azonban rámu-
tattak, hogy a képlet korántsem ilyen egy-
más módon elháríthatjuk őket (néha ezek
az elhárítások tünetekhez vezethetnek),
mert veszélyesnek tűnhetett az
(egyébként gondoskodó) szülővel
Egy hosszabb terápiás folyamat
során derült ki, hogy mindez
1. bankban dolgozik, egyre elkese-
redettebb és dühösebb, úgy érzi,
hozzá illő munkát találnia? Hogyan lehet,
hogy még mindig jelen van az életében
műsorában iskoláskorú gyerekek hangszert a kezébe, és melyek azok, amiket ket tehetségre váltsuk? szerű. Való igaz, hogy a korai életszakasz- máskor ugyan a tudatba kerülnek, de nem szemben érzett harag. Indulata valószínűleg a szüleivel szemben Feri tartozna neki azzal, hogy végre mindaz, amit szüleivel tapasztalt gye-
énekversenye zajlik. nekem kell megalapoznom? Rátermettség vagy talentum? ban kezdett zenei nevelés nagymértékben dolgozódnak fel – szavakban, tettekben aztán más módon, másokkal való érzett – ki nem élt – haragra vezet- igazán a saját lábára álljon. Persze rekkorában? S vajon párkapcsolataira is
Minden gyermek rendelkezik valami- Először is fontos leszögeznünk, hogy a ze- Tanulni vagy nem tanulni – hozzájárul a muzikalitás fejlődéséhez, ám vagy éppen azok hiányában fejeződnek kapcsolataiban jelent meg és hető vissza, amelyet elhárított, Feri is átéli mindezeket, csakhogy ő rányomja bélyegét, ott is hasonlóképpen
Mi az, ami megbabonáz minket lyen szintű zenei képességekkel, ám az nei képességek megléte, avagy a muzikali- ez itt a kérdés önmagában nem tekinthető elégséges fel- ki (passzív agresszió). A verbális agresz- álmaiban „tért vissza”. mert úgy érezte, szülei nem bírnák mást is átél. Mintha valahol nagyon működik?
ezekben a kislányokban és kis- egyéni különbségek között jókora elté- tásra való hajlam nem tévesztendő össze Mondhatjuk, hogy a tehetségkutató mű- tételnek. Bár nem tudjuk, hogy az ameri- szió gyakori megnyilvánulása például a ki a szemrehányásait. Az egész mélyen el lenne temetve benne az
fiúkban? Minden bizonnyal az, rés mutatkozhat – ezt naponta tapasz- a zenei tehetséggel. Az persze tény, hogy sorok virágkorukat élik. Nemcsak ha- kaiak milyen megfontolás alapján válasz- leértékelés. Tudattalan szinteken a haragunkat ve- család úgy működött, hogy nem a magabiztosság, ami egy tényleg Amikor Feri fellelkesül egy új állás megpá-
hogy a huncut mosoly mögött talom. A zenei tehetség nagyon korán megfelelő adottságok hiányában a talen- zánkban, hanem a világ más tájain is ez a tották a 4 és a 9 éves korosztályt, valamire szélyesnek élhetjük meg, mert érzelmileg fejezték ki az ellenérzéseket, nem neki való állás megszerzéséhez lyázásának lehetőségétől, majd váratlanul
Ha hiányzik… távolítanak szeretteinktől. Ha megharag- illett megmondani, mi a zavaró teljesen elbizonytalanodik, sok minden fut
egy mini felnőttet látunk, akinek megjelenhet. tum nem fejlődhet ki, ám mint azt később tendencia mutatkozik. Bizonyára Önnek is mégis ráéreztek. Gyarmathy Éva írja, hogy kell. A párterápia során jön rá
feltűnt már, hogy a nyertesek között nem a zenei képességek fejlesztésében a 9 éves Amikor valaki megtámad minket – kriti- szunk valakire, legszívesebben otthagy- a másik működésében. A terá- arra, hogy eredeti családjuk egyik benne egyszerre. Már előre látja az elis-
a képességei messze megha- Azt, hogy pontosan mit értünk zenei látni fogjuk, ehhez számos egyéb tényező
tehetségen, szinte mindenki másképp összjátéka szükséges. igazán találunk olyanokat, akik zeneileg kor kritikus időszaknak számít, ugyanis zál, beszól, leértékelő megjegyzést tesz –, nánk – sokszor éppen azt, akitől a bizton- pia során idővel egyre közelebb legfontosabb szabálya az volt: merő pillantásokat, ami azért jár majd, ha
zudtolják az életkorát.
M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 3. S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 3. S Z Á M 33 26 M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 3. S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 3. S Z Á M 27 24 M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 2 . S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 2 . S Z Á M 25
A K T UÁ L I S K U TATÁ S K U TATÁ S L E L K II S ME R E T Ü NK L E L K II S ME R E T Ü NK
Szalay Ágnes
A jó, a rossz
ÚTRAVALÓ KIVÁNDORLÓKNAK – 1. RÉSZ
Napjainkig a legóvatosabb becslések szerint is mintegy 350 ezer magyar hagyta el Magyaror- Hogy vannak-e különbségek mentális
szágot, s a folyamat egyre gyorsul – legalábbis ezt mutatják a hivatalosan követhető adatok, képességekben férfiak és nők között, igen
további felmérések pedig arra utalnak, a harminc év alattiak fele tervezi, hogy külföldön próbál fontos lehet a munkavállalás terén – ilyen
szerencsét. Ennek ellenére úgy tűnik, az ezt fontolgatók nemigen találnak útmutatást arról, esetekben nem hagyatkozhatunk a laikus
és a kisbaba
hogy mindez milyen lélektani hatásokkal jár. Amikor ugyanis a külföldön élő vagy oda készülő megítélésre. Az intelligencia területén tu-
magyarokról beszélünk, ne feledjük, hogy kivándorlásuk nemcsak őket, hanem a hozzájuk közel dományos eszközökkel már régóta vizs-
állókat – családtagokat, barátokat, ismerősöket, munkatársakat – is érinti, a jelenség tehát nem- gálnak nemi különbségeket, de legalább
csak gazdasági, népességi, hanem társadalmi és pszichológiai kérdéseket is felvet. ennyire érdekes vizsgálati terület a ma-
„Nem azért kell a nőt a társadalmat irányító erők közé formálisan is napság egyre nagyobb népszerűségnek
Mit is kell tisztáznunk magunkban, amikor a kivándorlást fontolgatjuk? örvendő racionalitás is.
felvenni, mert ’van olyan’, mint a férfi, hanem mert nem olyan, mint a férfi.
Talán az első és legfontosabb a motiváció. Tudatában vagyunk-e annak, miért megyünk
S
külföldre? Ez nagyon lényeges kérdés, mert ettől függően változhatnak viselkedési min-
Nem lévén olyan, mást vesz észre, mást emel ki, mást akar, ami talán a Intelligencia ári lányom a harmadik szü-
rohangáltak, röhigcséltek, és csapatostul ezt? Mi a baj?” – kérdeztem. „Nem adtam
táink. Mik a legfőbb motivációink? Mi mindent vagyunk hajlandók megtenni a cél érdekében? férfinak kevésbé vagy egyáltalán nem jut eszébe” – írja Dienes Valéria, az A nemi különbségek kérdése a tudomá- letésnapja felé közeledvén
száguldottak a játszótér kapuja felé. A ma- vissza Emmának a lapátot, amikor kérte.”
nyos közegben például az intelligencia té-
Miről vagyunk hajlandók ezért (még ha átmenetileg is) lemondani? első magyar női egyetemi tanár ’63-as visszaemlékezésében. néha morális válságba ke-
mák követték őket, kivéve engem, mert én Hát igen, ez is tény. Pár perccel korábban
májában vált vitás területté, nehéz a saját rül. Történt például, hogy
egy elkeveredett fagyiskanalat keresgéltem történt. Ráadásul Emma a legjobb barát-
Ehhez szorosan kapcsolódik az önismeret témaköre is. Ismerjük-e magunkat annyira,
nézetektől, érzelmektől mentesen beszélni megszokott játszóterünkön töltöttük a a homokban (ekkortájt ennek volt a legma- nője, Sári sok mindennel kedveskedik neki,
NEMI KÜLÖNBSÉGEK A RACIONALITÁSBAN
hogy megfelelően fel tudjuk mérni fizikai, de legfőképp lelki erőforrásainkat egy ekkora
róla. Hírhedt például Lawrence Summers, délelőttöt, ebédidő közeledtével pedig az
gasabb árfolyama a játszóterünkön, nem de valamit oda- vagy visszaadni még neki
változáshoz? Tisztában vagyunk-e azzal, hogy mivel jár hazánk, szeretteink, megszokott kör-
a Harvard volt igazgatójának esete, aki egész gyerek- és mamacsapat elkezdett sze-
hagyhattam veszni). Mire összeszedtem sem tud. Ez bizony lelkiismeret-furdalás
nyezetünk elhagyása – legtöbb esetben a teljes bizonytalanságért cserébe? Tudjuk-e, hogyan
2005-ben egy nyilvános beszédében ab- delődzködni. A gyerekek, köztük Sári is,
minden holminkat, már csak Sári ácsor- volt, olyan erős, hogy még a jó viselkedése
fogunk majd megküzdeni a minket érő kihívásokkal és nehézségekkel?
béli meggyőződésének adott hangot, hogy remek formában voltak, együtt játszottak,
gott pityeregve a játszótéren, vágyakozva miatti dicséret örömét sem tudta élvezni.
Aztán itt van az önbecsülés kérdése. A külföldön szerencsét próbálók legtöbbjének Szöllősi Aba azért alacsony a női nem akadémiai kép- nézte a kaput, amin túl a gyerekek ban- Röpke egy óra alatt Sárinak kétszer is dön-
mindent az elejéről kell kezdenie – még akkor is, ha a saját hazájában elismert, sikeres Férfi-női különbségek viselete, mert kevésbé van meg bennük a dáztak tovább vidáman. Csatlakoztunk a tenie kellett jó és rossz között, egyszer így
Az ilyen sztereotípiák miatt a nőket
volt. Tapasztalat és megfelelő nyelvtudás hiányában – ritka kivételtől eltekintve – nem jellemző, velük született képesség, hogy sikeresek többiekhez, és a mamák rögtön jelentet- választott, másszor úgy. Külön pech, hogy
Sokszor hallhatjuk, hogy a férfiak inkább sok hátrány érte a múltban, például
hogy az első időkben olyan állást kapunk, amilyet szeretnénk. Ez pedig azzal jár, hogy képzett- legyenek ezen a területen. Többek között ték, hogy Sári, váratlan bölcsességről téve végül mindkettő kellemetlen volt számára,
racionális, matematikai, a nők pedig in- az 1800-as évek egyes filozófusai a
ségünk, tapasztalataink és igényeink ellenére el kell vállalnunk olyan munkákat is, melyeket nem ez is hozzájárult ahhoz, hogy a következő tanúságot, a játszótér kapujában megállt, nehéz volt kivonnia magát a többiek já-
kább érzelmi, intuitív gondolkodásúak. racionális gondolkodás hiányával
szívesen végzünk, ami sok-sok ellenérzést von maga után. Önbizalmunk is csorbulhat amiatt, évben le kellett mondania… és azt mondta: „Nem mehetek ki Anyu tékából és lemaradni a játszótéren – de
De megállja-e a helyét ez az állítás? Va- indokolták, hogy miért ne kapjanak
hogy sok éves tanulásunk, és nyelvvizsgákkal igazolt tudásunk nagyon keveset ér. Magabiztos- Az intelligenciateszteket úgy szer- nélkül, inkább megvárom az anyukámat.” nem volt jobb a lelkiismeret-furdalás sem,
lószínűleg mindenki tudna hozni pro és a nők választójogot. Az amerikai-
ságunkat ez sok esetben nagyon visszavetheti. Hogyan fogunk megküzdeni ezekkel a negatív kesztették meg, hogy a két nem átlaga ne Majd, átélvén ennek a döntésnek a súlyát, amit utólag érzett, miután a rosszat válasz-
kontra érveket mindkét válasz mellett és ak az 1800-as évek végéig nem
érzésekkel? mutasson egymáshoz képest eltérést az sírva is fakadt. Mindezt úgy, hogy so- totta. Mindenesetre, ha egy gyerek két és
ellen. Bizonyára többünknek vannak olyan tekintették jogilag személynek a
összpontszámban. A különböző alskálá- sem mondtam neki, hogy nem fél évesen ilyenekre képes, hogy egy egyedi
A kivándorlás kapcsán megkerülhetetlen a tolerancia és beilleszkedés problémaköre is. ismerősei, akikre nem igaz ez a sztereotí- nőket. Azonban még a múlt szá-
kon viszont eltérőek a pontszámok: a nők mehet ki nélkülem, nem helyzetre önállóan szabályt alkosson, ami
Manapság, bárhová megyünk, sorstársak százezrei, milliói vesznek körül bennünket a pia – de vannak olyanok is, akikre jól illik. zadban is akadtak ehhez hasonló
főként a verbális, míg a férfiak inkább a volt szökdösős fajta, így ráadásul össze is cseng azzal, amit a szülei
legkülönbözőbb etnikai, vallási és kulturális háttérrel. Mennyire vagyunk képesek alkalmazkodni gondolatok, például Freud szerint
térbeli feladatokon teljesítenek jobban – nem is került elő ez a gondolnak; hogy az alkotott szabályt be
az adott célország lakosaihoz, szokásaihoz, szabályaihoz, kultúrájához, ezenfelül pedig a meg- a nőknek fejletlen a szuperegója,
ez utóbbival szokták magyarázni, hogy probléma. Szegény is tartsa a csoport nyomása ellenére, vagy
számlálhatatlanul sok más nemzetiséghez? mely többek között a morális
a férfiak miért jobbak a matematikai fel-
...feltételezhetjük egy belső, Sári, jó következte- hogy lelkiismeret-furdalást érezzen – ak-
szabályokat tartalmazza; de akár
Nem kerülhetjük meg a honvágy kérdését sem. Miért olyan nehéz elszakadni, miért hi- adatokban. Azonban a férfiak eredménye ha nem is túl összetett, tést vont le egy ál- kor feltételezhetjük egy belső, ha nem is
gondolhatunk arra is, hogy Gö-
ányzik az otthon még akkor is, ha nagyon motiváltak vagyunk a változásra? Hogyan
rögországban és Svájcban is csak csak bizonyos matematikai feladatoknál de mégis egyéni talános szabályból túl összetett, de mégis egyéni értékrend
enyhíthetjük honvágyunkat? Néhány praktikus tanáccsal igyekszünk segíteni ebben.
az 1900-as évek második felében jobb, legtöbbször nem különbözik a fér- értékrend meglétét (nem megyünk ki meglétét.
fiak és a nők teljesítménye. Az eltérések az utcára az anyánk Dalma, a kisebbik lányom a maga tíz-
Végül, de nem utolsósorban beszélnünk kell személyes kapcsolatainkról is, hiszen kaptak választójogot a nők, vagy
kérdése a mai napig vitatott: egyes kutatók nélkül) és rögtön el is hónapos elkerekedett szemeivel figyeli
mindannyian Magyarországon hagytunk vagy hagyunk családtagokat, barátokat, isme- arra, hogy Angliában csak 1970-
rősöket –, olyan kapcsolatokat, melyek addigi életünk szerves és fontos részei voltak. Képesek ben született olyan törvény, amely képességbeli különbségnek tartják, míg kezdte megtapasztalni, ezeket az eseményeket. Míg Sári általában
mások szerint egyszerűbb magyarázatot hogy mennyire nehéz néha olyan, mint egy szappanopera hősnője,
leszünk-e új életet kezdeni nélkülük? Fel vagyunk-e készülve arra, hogy ezek a kapcsolatok – bár kötelezi a munkaadókat arra, hogy
is találhatunk a megfigyelhető különb- helyesen cselekedni. Büszke vol- addig Dalma egy elfogulatlan, ám min-
nem kell rögtön a megszűnésükre gondolnunk – drámaian meg fognak változni? Hogyan segít- ugyanazért a munkáért egyenlő
sünk otthon maradt szeretteinkkel elfogadtatni ez az új helyzetet? Hogyan tudunk megküzdeni fizetést kapjanak a nők és a férfiak. ségekre, például azt, hogy az intelligen- tam rá, hogy okosan viselkedett, és még denre kíváncsi haditudósítóra emlékez-
szeretteink hiányával? Sokak számára ez az egyetlen és utolsó szál, ami miatt nem képesek el- Ezek az előítéletek a mai napig cia-teszteket férfiak készítették, ezért az otthon, ebéd közben is megjegyeztem, mi- tet. Figyel, feljegyez, fényképez, de nem
szakadni és új életet kezdeni külföldön, vagy ha sikerül is, idővel mégis visszatérnek. mélyen be vannak épülve társadal- főként az ő gondolkodásukat méri. Annyi lyen ügyes volt, hogy megvárt. Erre, mit ad ítélkezik, nem alkot véleményt. Persze ez
munk gondolkodásába, de tudjuk, isten, ismét sírva fakadt, és azt hüppögte: korántsem biztos, hogy így van. Pszicho-
hogy sokszor félrevezetőek vagy „Nem ügyes voltam!” „De miért mondod lógusok, Freudtól Piaget-ig, de még az
egyenesen tévesek is lehetnek.
M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 / 2 . S Z Á M 43 56 M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /4. S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /4. S Z Á M 57 16 M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /1. S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /1. S Z Á M 17
K A P C S O L ATA INK M I T É R E K É N? M I T É R E K É N? PÁ LYÁ Z AT PÁ LYÁ Z AT
„POWER
Bóna Krisztina
Testtömeg és szexualitás
v
Kinga és László esete jó példa arra, milyen ne- koncentrál, László visszahúzódik. A nehéz idősza-
Mit
ajon szexuális életünkben tény- A szociálpszichológus Amy Cuddy 2012-es „Dominancia-pózok”
héz „élményekhez” vezet, ha egy pár nem tudja kot azonban együtt élték át, és abban még többé- leg jelentős szerepet játszik a előadását a testbeszédről, a magabiztos A kutatók régóta tisztában vannak azzal, hogy a legkülönfélébb
Martos Tamás – Sallay Viola „elég jól” kezelni a kapcsolatukat érő kihívásokat kevésbé egyetértettek, hogy a helyzet stresszes, testtömeg? Vagy sokkal inkább fellépés fontosságáról, ezek másokra és állatfajoktól az emberszabásúakon át az emberig az élőlények
Pár-baj
és az ebből származó stresszt. A következmény nehéz. De még egy ilyen törékeny egyezés sem az önelfogadásról, önértékelés- Bizonytalankodva magunkra gyakorolt hatásáról az interneten bizonyos expanzív, erőt vagy agressziót kifejező pózokkal, mozdu-
több mint 16 millióan nézték meg.
nemcsak az lehet, hogy kevésbé hatékonyan oldják
meg a problémákat, de még a
magától értetődő. Ami egyikünk számára stressz-
keltő, az nem feltétlenül lesz a másikunknak is
ről szóló belső harc mutatója, amihez épp kergetjük A témát tekintve ez nem jelent különösebb
latokkal fejezik ki dominanciájukat. A hím páva kiterjeszti a fark-
ezt a harcmezőt találtuk?
a tökéletességet, és nem újdonságot, hiszen manapság a nonverbális
tollait, hogy lenyűgözze a nőstényt; a nőstény hattyú felágaskodik
e
POSING”
lkeseredett fiatal pár kapcsolatuk is gyengülhet. A az – így volt ez kezdettől fogva Kinga és László és a szárnyával csapkod, hogy elijessze a fiókáit fenyegető embert.
mutat
viselkedés és annak minél hatékonyabb
jön az első családte- kihívással teli helyzetekben esetében is. Kinga sokkal inkább a magáénak Testtömeg és önelfogadás jut eszünkbe: ahogy kiaknázása hatalmas népszerűségnek A gorilla mellét kidüllesztő, mellkasát öklével csapkodó képe
rápiás konzultációra: nőhet köztük az érzelmi távol-
ság, s egyre kevésbé jólesőek
érezte a lehetőséget, aktivitásához jól illettek a
kihívások. László ellenben légüres térbe került,
Bizonytalankodva kergetjük a tökéletessé- minket, másokat is örvend. Elég csak körülnézni a könyvesbol- szinte automatikusan az alfahím sztereotípiáját és az ehhez kap-
László és Kinga. Úgy
érzik, kapcsolatuk romokban, a másik jelzései, gesztusai. A próbálkozásai elakadtak, s Kinga aktivitását is
get, és nem jut eszünkbe: ahogy minket,
másokat is megijeszt a tökéletesség hűvös
megijeszt a tökéletesség tok polcain, a tudományos vagy népszerű
pszichológiával, kommunikációval foglalko-
csolódó asszociációkat ébreszti fel bennünk, és csupán a viselke-
désük, testbeszédük alapján könnyen meg tudjuk különböztetni
Mit tesz a stressz a kapcsolattal – alig tudnak a fontos dolgokban negatív tapasztalatok következ- egyre nyomasztóbbnak élte meg. Mindketten távolsága. Sem Aronson kutatásaira nem hűvös távolsága zó blogokon, folyóiratokban – a testbeszéd egy csimpánzcsapat alfahímjét is egy passzív, alárendelt hímtől.
megegyezni. László lassú és tében pedig egyre fenyegetőbbé érezték, hogy stresszteli időszakot élnek át, de gondolunk, melyek rávilágítottak, hogy azt kommunikációs folyamatban játszott szere- Az embernél sincs ez másként – a testbeszédünk világosan meg-
és hogyan bánik a kapcsolat
válhatnak egymás számára. Az önmagukban és egymás között sok szempontból pe mindenki számára egyértelmű. Mi jelenti
a
megfontoltan reagál a kihívások- szeretik legjobban, aki igen szép és igen jó, mutatja, hogy mekkora hatalommal, önbizalommal rendelke-
ra, bizonytalanságában a végte- „elég jó” stresszkezelés ezért a másképp értékelték a dolgokat. de azért vannak hibái. Sem arra, hogy a mo- sok eredményeképpen jön létre, melynek hát az újdonságot Amy Cuddy előadásában zünk, mennyire érezzük magunkat fölényben vagy alárendelve a
a stresszel? A befelé (rendkívüli előadókészsége és az előadás
lenségig halogatná a cselekvést párkapcsolat egésze szempont- Az egyéni stresszélmény és az arra adott vá- solygóst tartják szimpatikusnak, és azt, aki hátterében nagy valószínűséggel a testtel beszélgetőtársunkhoz képest. Olyan kutatás azonban mindezidáig
– legalábbis Kinga így érzi. Ő jából is fontos. lasz azon múlik, hogy a személy hogyan értékeli nyit felénk – márpedig mosolyogni és ér- való elégedetlenség áll, a középpontba
személyessége mellett)? Miért terjedt ez nem létezett, amely azt vizsgálta volna, hogy egy erőt, dominan-
a helyzetet. Ugyanígy a párkapcsolat szintjén is a videó szinte futótűzként a közösségi
sugárzó erő
ugyanis azonnal tudja a legjobb deklődni az tud szívből, aki elfogadta a vilá- a szexualitás közvetítésével egyértelműen immár nem a testtömeg kerül, hanem az, ciát, magabiztosságot sugárzó viselkedés „visszafelé” is hat-e –
Egyéni stressz – egyezkedési folyamatok indulnak el egy közösen oldalakon? Mi az, ami újdonságot, friss
megoldást, és hol beavatkozik got, vagy magát. A testtömeg sokak számára befolyásolja a párkapcsolati sikerességet is. amit mi magunk arról gondolunk. azaz erősebbnek, magabiztosabbnak érezzük-e magunkat általa?
páros stressz átélt helyzetben: stressz vagy nem stressz, és ha szempontokat hozott a nonverbális visel-
László feladataiba, elintéz helyette egészen mágikus jelentőséggel bír: mintha Az az erő, amelyet kifelé, mások felé kommunikálunk, képes-e
kedésről szóló párbeszédbe? Miért érezte
tükör?
dolgokat, hol kioktatja arról, hogy Esetükben – ahogy minden igen, akkor mi okozta, ki hozta létre, és mi benne ez az egyetlen szám az elfogadhatóság és Testkép és társas elfogadottság Önértékelés, testkép befelé, az érzéseink, gondolataink irányába is hatni, egyfajta befelé
párkapcsolatban – a nehéz a nehéz? A válasz néha nem is annyira egyértelmű,
és érzi rengeteg ember megszólítva magát
siker mutatója lenne, mellyel szemben győ- és párkapcsolat sugárzó erőként?
hogyan kellene kézbe venni a Testem tulajdonságai egyben a rólam alko- általa? A válasz a kérdésfelvetésben és a
helyzetekből származó stressz mint hinnénk.
dolgokat, mi lenne a helyes lépés. zelmet aratunk, vagy vereséget szenvedünk. tott benyomás legelső támpontjai is egyben, Minél magasabb valakinek az önértékelése, kutatás kivitelezésének egyszerűségében,
Szinte a kapcsolatuk kezdete óta nem csupán egyéni, hanem De vajon a célul kitűzött testtömeget elérve melyek kihatnak a társas elfogadottságra. annál biztosabb partnere elkötelezettségé- illetve meglepő gyakorlati hasznosságában „Erősek” és „gyengék”
egyúttal páros stressz is. A Stressz vagy
jelen van ez a különbség: első tényleg elégedett leszek magammal? Vagy A holdudvar-hatást ismerve a fizikai szépség ben és saját kapcsolati készségeiben – így rejlik. A nonverbális viselkedés szakirodal- Ahhoz, hogy erre válaszolni tudjunk, először is tudnunk kell,
stressz megmutatja a kapcso- nem stressz?
nehéz élményük az volt, amikor épp az önmagammal való elégedetlenség könnyen a belső jóság, okosság, kedvesség bár az együttlétbe bevonódva a sebezhető- mának nagy részével ellentétben Cuddy és milyen szubjektív érzések, illetve fiziológiai állapotok jellemzik
Kinga ösztöndíjat kapott egy lat eleve meglévő sérülékeny Az egyezkedési folyamat többféle módon mehet miatt akarok lefogyni? Ha lefogyok, jobbak projekciójával társulhat. A női alakok att- séget is vállalja, mégis boldogabb marad a munkatársai nem arra kerestek választ, azokat az embereket, akik nagy hatalommal és önbizalommal
távoli ország képzőművészeti pontjait – de az erősségeit is, végbe. A legnyilvánvalóbb, ha a pár mindkét tagja lesznek a kapcsolati esélyeim is? Lehetnék raktivitásának megítélésében egy vizsgálat kapcsolata. A bizonytalanabb önértékelésű mit kommunikálunk magunkról mások felé, rendelkeznek. Az ilyen személyiségek neuroendokrin profilja
főiskolájára, László pedig követte fény derül alapvető kapcsolati nyíltan kimondja – vagy kimutatja –, hogy számára túlsúllyal is szexuálisan megerősített? során a válaszok több mint 70 százalékában feleségek ritkábban osztják meg legbensőbb
amikor így vagy úgy viselkedünk, hanem lényegében két hormon esetében különbözik a kevésbé dominán-
őt. A kint töltött hónapok alatt mintázatukra, „rejtett kapcso- valami nehéz a helyzetben. Lehet, hogy egyikük arra, hogy mindeközben milyen változások sakétól: a tesztoszteron magasabb, illetve a stresszhormonként is
a testtömeg állt első helyen. Az alakokat gondolataikat, bizalmatlanabbak férjük el-
lati szerződésükre”. dühösen szidja a stressz okozóját (mondjuk a ka- Szalai Testkép és/vagy énkép? történnek a testünkben és a gondolkodá-
Kinga egyre inkább kiteljesedett, 19-21-es testtömegindex mellett ítélték a fogadásában, és általában a kapcsolatuk is ismert kortizol alacsonyabb szintjében. Általában szubjektíven
Ilyen és ehhez hasonló meg- rambolt okozó autóst, vagy a tanárt, aki berendelte Tamás sunkban. Hatalmas különbség!
László viszont egyre elveszettebb- A testtömeg persze lecsupaszítás, elszigete- legcsinosabbnak, tehát a normális testtö- boldogtalanabb. Szinte azonos összefüggés is erősebbnek és magabiztosabbnak értékelik magukat; jobban
fontolások vezettek oda, hogy őket, mert a gyerek bukásra áll), míg a másikuk Dömötör
nek érezte magát, és hiába állt elő lés, hiányzik belőle a kisugárzás, a gesztu- meg-tartomány alján. Ez egy 165 centi ma- igaz a testkép elfogadásának hatására, mivel ki tudják használni kognitív képességeiket, asszertívebbek, gyor-
Kinga újabb és újabb javaslatok- az elmúlt évtizedben egyre csendben sírdogál, és azt mondogatja maga elé: sok, az arányok, a közelség, az élet – és ha gas nő esetén 55-57 kilogrammot jelent, ami a saját vonzerőről alkotott ítélet meghatá- sabban cselekszenek, s hajlamosabbak több kockázatot is vállalni.
kal, ötletekkel, hogy mihez kezd- többen kezdték kutatni a pá- „Jaj, most mi lesz?”. Reakcióik különböznek, de Ha feltesszük magunknak a kérdést: már szexről beszélünk: a személy, a másik. már önmagában nagy kihívások elé állíthat rozza, mennyire tartjuk bizonyosnak, hogy Mindezek alapján Cuddy és munkatársai azt a kérdést tették fel:
hetne magával, kudarcnak érezte ros stressz és páros megküzdés mindkettejük számára viszonylag egyértelmű, „vajon jó vagyok?”, rengeteg élmény, történet juthat Ugyanakkor jelentősége nyilvánvaló, mivel valakit. Ismert tény, hogy a túlsúlyosság már a párunk is kívánni fog minket. Aki tehát vajon az „erős” pózok felvétele („power posing”) segíthet-e abban,
az életét. Kingát egyre jobban sajátos folyamatait, jellemzőit. hogy ugyanannak a helyzetnek a következtében eszünkbe. Arcok és érintések. Emberek, akik mondtak a testtömeg meghatározza a testképet. A gyerekkorban is erősen kapcsolódik a test- testével kapcsolatban szégyent él meg, intim hogy valóban erősnek és magabiztosnak érezzük magunkat –
frusztrálta László tehetetlensége A párkapcsolati, más néven mindketten valami nehezet élnek át. Verbális és valamit erről, kapcsolatok, amelyek tettek valakivé. testkép pedig összefonódik, olykor egészen tel való elégedetlenséghez, a túlsúlyos nők viszonyában is több szorongásról számol illetve hogy ez a fiziológiai mutatóinkban is megmutatkozik-e?
és állandósuló rosszkedve, amin diádikus stressz legfontosabb nonverbális kommunikációs csatornákon is azon- Mikor egyedül, a tükör előtt kérdezzük ezt magunktól, összeolvadhat az énképpel: az vagyok, aki a körében pedig jóval magasabb a szorongás, be. Nagyobb visszautasítási lehetőséggel A válasz egy hangos és egyértelmű igen, amelyet egy lenyűgözően
odafordulásával, jó tanácsaival jellemzőjének azt tartják, hogy nal, egymás számára is félreérthetetlenül létrejött talán megtett és meg nem tett lépések, elért és elmaradt tükörbe néz. Tán emiatt is van, hogy a test- depresszió, extrém diétázás és evészavar számol, és a rizikószabályozás, azaz a sze- egyszerű kísérlettel demonstráltak. A résztvevőket két csoportra
sem tudott enyhíteni. a kihívás vagy nehézség a pár a konszenzus: „ez mindkettőnk számára stressz!” eredmények merülnek fel, de válaszul csak egy arcot látunk tömeg egész életünkben befolyásolja a tes- valószínűsége. xuális visszautasításból fakadó fájdalom osztották, az egyikben egy erőt sugárzó, magabiztos pózt kellett
mindkét tagját érinti. meg egy alakot. Egy testet, aminek szépségei, hibái, kiter- tünkkel való elégedettséget, mely az én-érték Ezzel szemben valóban „megváltana” elkerülése végett ritkábban kezdeményez, felvenniük és két percig tartaniuk, a másikban pedig ennek az
A közösen átélt nehéz helyzetekben általában De mi történik akkor, ha egy helyzet csak egyi- jedései vannak. Súlya, amit lemérhetünk, azt kérdezgetve, ez egyik legfőbb összetevője – fiatal nők önér- az alacsony testtömeg? Nem: izgalmas kisebb valószínűséggel bocsátkozik vi- ellenkezőjét. Az erős póz a nonverbális viselkedéssel foglalkozó
elég nyilvánvaló, hogy a pár együtt is érintetté kük számára stresszkeltő, a párja nem érzékel nehé- így elég jó-e? Mintha a számok mindenre választ adnának – jóra, tékelésének pedig legfontosabb komponense. módon minél alacsonyabb az élethossz szonyba. Szexuális vágya és aktivitása is szakirodalom alapján olyan testhelyzet, amely egyrészt expanzív,
válik, nemcsak a partnerek külön-külön. László és zséget – például a rossz jegyeket hozó gyerek miatt rosszra, magányra, együttlétre, párkapcsolati sikerre, sikertelen- Hogy testünket mennyire látjuk szépnek, alatti testtömeg, annál valószínűbb a li- csökkenhet, emiatt a saját vonzerőről al- azaz nagy helyet foglal el a térből (pl. terpeszállás, csípőre tett
Kinga is együtt utaztak külföldre, együtt szembe- csak az anya kezd szorongani, az apa elnézően ségre. Vonzó vagyok-e, kellek-e így valakinek? mennyire „mozgunk a bőrünkben termé- bidóvesztés, a szexualitással kapcsolatos kotott – egyszer megingathatatlan, máskor kezek), másrészt a testtartás nyitott (pl. a kezek össze vannak
sültek az új élet számos kihívásával, a stresszhely- legyint? Ilyenkor sokszor megindul egy meggyőzési szetesen”, kihat társas magabiztosságunkra, szorongás és a szexuális viszony hiánya. oly sérülékeny – meggyőződés nemcsak a fonva a tarkón). A „gyenge póz” ennek pontosan az ellenkezője:
zet mint párt érte őket. Reakcióik persze nagyon manőver: egyikük, másikuk, vagy akár mindket- közvetlenségünkre, a közelség zavartalan Figyelembe véve, hogy az alacsony testtö- magunk, de partnerünk kapcsolati elége- a testtartás inkább zárt, a karok vagy lábak keresztezettek, és a
különböztek, hiszen Kinga aktív, megoldásokra tőjük megkísérli megváltoztatni párja helyzetér- megélésére, érintéseink spontaneitására. Így meg gyakran súlycsökkentő próbálkozá- dettségét is befolyásolja. test összehúzódik, kevés helyet foglal el a térből. A kísérlet előtt és
M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /1. S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /1. S Z Á M 39 20 M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /5. S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /5. S Z Á M 21 28 M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /5. S Z Á M M I N D E N N A P I P S Z I C H O LÓ G I A • 2 014 /5. S Z Á M 29
Rendelje meg lapunkat!
rendeles.mipszi.hu
20 Látogassa meg weboldalunkat, iratkozzon fel ingyenes Hírlevelünkre! 21
www.mipszi.hu