2–2020.

• Ára: 980 Ft
Okosabbá tesz-e az éhség?
Lehet-e tanulni alvás közben?

Interpress magazin–tudta-e?
Mi köze a vízilónak a lóhoz?
Hol lehet a legkevesebb pénzért Lehet-e klónozni a dinókat?
Ki találta fel az egeret?
a legtöbb
újságot elolvasni?
Idén májusban debütált kiadónk új projektje, a Laptapír (www.laptapir.hu), melyen egy újság áráért
több mint 12 magazint olvashatnak az érdeklődők.

A felületen a kiadó összes kiadványa elérhető, így szinte minden érdeklődési körű olvasó igényeit kielégíti, hiszen
ezek között szerepel például női magazin, pszichológiai kiadvány, fényképezéssel és számítástechnikával
foglalkozó újság is. A Laptapíron nemcsak az aktuális számok, hanem az újságok és magazinok korábbi

73
lapszámai is elérhetők. Ráadásul két hétig ingyenesen kipróbálható. Egy előfizetéssel az egész család
olvashat, egyszerre akár öt eszközön. Segítségével a határon túlról is könnyen hozzájuthatnak magyar nyelvű
olvasnivalókhoz. A nyomtatott magazinok éves előfizetésével ellentétben az online platformos előfizetés összege
havonta kerül levonásra és bármikor lemondható.

www.laptapir.hu

150 érdekesség
kérdések és válaszok
rejtvények, fejtörők
 IPMTUDTA-E?
2–2019. • Fogyasztói ár: 980 Ft
Mitől pöttyös egy kanadai tó?
Miért fekete a jegesmedve bőre?

Interpress magazin–tudta-e?
3–2019. • Fogyasztói ár: 980 Ft
Miért rózsaszín a flamingó?
Miért a gólya hozza a gyereket?Micimackó fiú vagy lány?

extra
Mi adja a régi könyvek illatát?Hányan voltak a háromkirályok?

INTERPRESS MAGAZIN–TUDTA-E?
Kevésbé ázunk meg, ha futunk az esőben?
Hány lóerős egy ló?

extra
Tudnak-e hátrafele repülni a madarak?

43
A gondolkodó 53
ember lapja
Milyen gyors lehet egy agár?
A világ leggyorsabb kutyája az angol agár, rövid távon akár 80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
alig marad el a magyar agár sebessége, amely egy különös véletlennek köszönheti fennmaradását.

www.interpressmagazin.hu
Az erős testalkatú, hosszú lábú agarakat elsősorban vadászatra használták, ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-

Milyen gyors lehet egy agár?

szatokon ma már csak elvétve találkozni agarakkal –több országban törvény is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a

Fotó: Inge és Paul Croes

nemzetközi ebtenyésztő egyesület által elismert agárfajták
A világ között szerepel a magyar
leggyorsabb kutyája agárazis,angol
amely ugyan
agár,nem olyan
rövid gyors, akár
távon mint az80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
angol, azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb
alig maradterepen. A magyar
el a magyar nemesség
agár a török hódoltság
sebessége, amely egy előttkülönös
és után is elő-
véletlennek köszönheti fennmaradását.
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésreAzazerős
agarakat, a második
testalkatú, világháború
hosszú lábú agarakatutánelsősorban
azonban nemcsak a nemesség,
vadászatra használták,hanem
ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal
szatokon ma nem foglalkoztak
már csak és kihaltnak
elvétve találkozni is hitték–egészen
agarakkal 1963-ig, törvény
több országban amikor egy
is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,

140 érdekesség rejtvények, fejtörők

Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban.
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás Ekkor sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a
kérdések és válaszok

Fotó: Inge és Paul Croes

tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önállónemzetközi
fajtaként a ebtenyésztő
magyar agarat, amely azóta
egyesület számosagárfajták
által elismert hazai és nemzetközi versenyen
között szerepel a magyar agár is, amely ugyan nem olyan gyors, mint az
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol
angol, rokonával.
azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb terepen. A magyar nemesség a török hódoltság előtt és után is elő-
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésre az agarakat, a második világháború után azonban nemcsak a nemesség, hanem
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal nem foglalkoztak és kihaltnak is hitték egészen 1963-ig, amikor egy

150 ÉRDEKESSÉG REJTVÉNYEK, FEJTÖRŐK

Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban. Ekkor
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat, amely azóta számos hazai és nemzetközi versenyen KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol rokonával.

ELÔFIZETÉS
EGY ÉVRE (3 LAPSZÁM)
2940 FT HELYETT

2140 FT-ÉRT
MEGRENDELÉS:

WWW.MEDIACITY.HU/ELOFIZETES
+36-80-296-855 | elofizetes@mediacity.hu
 KÖSZÖNTŐ TUDTA-E?

TUDTA-E?
Gondolkodott már rajta, hogy vajon melyik a világ legjobban fi-
zető zeneszáma? Nem biztos, hogy abban az irányban kezdené
a kutatást a válaszért, amelyikben az valóban megtalálható. Ta-
lán egy fokkal könnyebb megtippelni azt, hogy vajon miért ép-
pen a 911 lett Amerika vészhívószáma. Amennyiben mégsem
járna sikerrel, elolvashatja legújabb kiadványunkban. Ahogyan
megtudhatja belőle azt is, hogy a fekete macska vajon mindig a
balszerencse szimbóluma volt-e, illetve, hogy melyek voltak a
legbotrányosabb maratonok az olimpiák történetében. Lehet,
hogy még nem tette fel magának a kérdést, de vajon készült-e
zene az űrben? S végre választ kaphat arra a kérdésére is, hogy
mégis kik találták fel a spanyolviaszt, és mire használhatták?

Metykó Vivien
 Feltámadhatnak-e maguktól
a kihalt állatfajok?

Létezik-e kék láva?

Miért hasonlítanak egymásra

a filmzenék?

ÁLLATVILÁG 6 TECHNOLÓGIA 34
TERMÉSZET 12 REKORDOK 38
FÖLDÜNK 16 SPORT 44
TÖRTÉNELEM 26 EGÉSZSÉG 50

Főszerkesztő: Varga Miklós • mail@holovm.hu

Felelős szerkesztő: Metykó Vivien • vivien.metyko@interpressmagazin.hu
Szerkesztő: Végh Janka • janka.vegh@mediacity.hu
Művészeti vezető: Takács Adrienne • Tördelés: Kiss Ilona, Sinka Andrea
Asszisztens: Nagyfi Renáta
Szerzőink: Benda László • Budai Lotti • Dózsa György • Harle Tamás,
Hubai Gergely • Jakabffy Éva • Metykó Vivien • Minya Károly • Podonyi Hedvig

extra
• Szita Péter • Végh Janka
Rejtvények: Károlyi Zsuzsanna • Sárdi Tibor • Szetei Zsolt
rejtvény- és feladványkészítők
 Mióta száguldanak
Japánban a „golyóvonatok”? TARTALOM TUDTA-E?

Lehet-e klónozni a dinoszauruszokat?

Miért öreg
az öreg hiba?

PSZICHOLÓGIA 54 ZENE 82
NYELVÜNK 62 VILÁGŰR 92
KULTÚRA 70 REJTVÉNYEK 11, 15, 24, 37, 49, 76, 81, 96
GASZTRONÓMIA 78 MEGFEJTÉSEK 98

Fotók: 123Rf
Kiadó: MediaCity Kft. • Felelős kiadó: Varga Miklós ügyvezető
A kiadó címe: 1053 Budapest, Kecskeméti u. 5. félemelet. Telefon: 225-2390, fax: 225-2399
Hirdetés: viktoria.orosz@mediacity.hu
Nyomás: Ipress Center CE Zrt., 2600 Vác, Nádas u. 8., Felelős vezető: Borbás Gábor • Terjeszti a Lapker Zrt.
A szerkesztőségi anyagok vírusellenőrzését az ESET NOD32 Antivirus programmal végezzük, amelyet a szoftver
magyarországi forgalmazója, a Sicontact Kft. biztosít számunkra. ISSN 2676-9603

MEGJELENIK ÉVENTE HÁROM ALKALOMMAL.

KÖVETKEZŐ SZÁMUNK 2020. SZEPTEMBER 30-TÓL KAPHATÓ.
TUDTA-E? ÁLLATVILÁG

Feltámadhatnak-e maguktól
a kihalt állatfajok?
Habár egyelőre ne várjuk, hogy az elefántok maguktól
kiszőrösödnek és mamuttá válnak, az iteratív evolúció nevű
ritka jelenség néhány állatfajnak új esélyt adhat az életre.
2019 májusában járta be a világsajtót a Zoological Journal of the Linnean
Society tanulmánya, melyben tudósok egy csoportja elemezte a fehér-
torkú guvat feltámadását. A madár ősei Madagaszkárról származtak, majd
az Aldabra-atollra érve egy új, röpképtelen faj alakult ki, ám őket szó sze-
rint elmosta a történelem vihara. A tengerszint emelkedésével az Aldabra-
atollon túl kicsi lett az életterület, és a madarak körülbelül 136 000 évvel
ezelőtt kihaltak. A tengerszint visszavonulásával azonban újabb madarak
érkeztek, akik a kényelmes, ragadozóktól mentes életmód mellett újra röp-

képtelenekké váltak, így a fehértorkú guvat ismét kialakult. A guvatok mel-
lett Aldabra az egyik legfontosabb régészeti bizonyítéka arra, hogy a tenger-
szint történelmi változása radikálisan átalakította a szigetek élővilágát. Az
iteratív evolúció elméletére manapság a fehértorkú guvat a legnépszerűbb
példa, de például a dugongok (a tengeri tehenek egy fajtája) kapcsán is
jelentek már meg kutatások egy állatfaj kétszeri kifejlődéséről.
Mennyi idős
a legrégebbi pókháló?
Kevés olyan sérülékeny alkotása van a
természetnek, mint a pókháló, mégis
előfordul, hogy akár egy 140 millió éves
példányra akadnak a kutatók.
Ez úgy lehetséges, hogy a hálót egy borostyánkő
őrizte meg az évmilliók alatt. Anglia déli partjai-
nál, a parti homokban akadtak a különleges bo-
rostyánkőre, amelyet később az Oxfordi Egyetem
munkatársai vizsgáltak meg. Az új lelet segítségé-
vel a kutatók tanulmányozhatták a dinoszauru-
szok korában szőtt háló szerkezetét, és összevet-
hetik a mai pókok által készítettekkel.

Melyik a világ legveszedelmesebb állata?

Vajon melyik állat pályázhatna Nem az a legnagyobb baj velük, hogy
nagy sikerrel „a világ leg- akadnak köztük vérszívók is, hanem az,
veszedelmesebb állata” hogy miközben a vérünket szívják, na-
címre? Talán a cápa, a krokodil gyon sokféle súlyos betegség kórokozói
vagy valamelyik vérszomjas juthatnak szervezetükből a miénkbe.
nagymacskaféle, netán Szúnyogok terjesztik egyebek között a
a mérgeskígyófélék egyike? maláriát, a nyugat-nílusi lázat, a dengue-
lázat, a sárgalázat, a Chikungunya-lázat,
Bár a félelmetesnek tartott állatok sem a Zika-lázat és a tularémiát is.
veszélytelenek, ha úgy érzik, hogy zavar- Csak maláriában évente mintegy 600-
juk köreiket, mégis lepipálják őket egy 800 ezer ember hal meg a világon, míg
sokkal kisebb termetű, népes faj képvi- például a cápatámadások miatt mind-
selői: a szúnyogok. össze évi 10-15.

6 IPMTudta-e?
 Mit eszik a tapír?
A tapír valójában növényevő állat, amely éjszaka indul
vándor­útjára, hogy megkeresse a legfinomabb falatokat
a szárazon és a vízben. De vajon csak leveleket eszik?

Levelek és friss rügyek mellett a vízinövények szárát is kedveli. Ehhez gyakran

teljesen bemegy a vízbe, sőt kitűnően úszik és rövid időre a víz alá is le tud bukni.
A sűrű erdőben saját területet jelöl ki és mindig ugyanazokon a csapásokon köz-
lekedik, így pontosan tudja, hol milyen élelmet találhat. Az, hogy természetes
környezetében csak növényeken él, nem jelenti azt, hogy ne szeretne megenni
bármi mást is, az állatkertben élő tapírok akár a húst is szívesen elfogyasztják.

IPMTudta-e? 7
tudta-e? állatvilág

Lehet-e klónozni a dinoszauruszokat?

A Jurassic Park című film nem-
csak a köznapi embereknek, de
a kutatóknak is megmozgatta
a fantáziáját, ám úgy tűnik, a film-
belivel ellentétben lehetetlen
klónozással újjáéleszteni a több
millió éve kihalt állatokat.
A klónozásnál minden a jó minőségű örökítő-
anyagon múlik, a dinoszauruszok esetében azon-
ban éppen ez okozza a problémát. Bár számos dinoszauruszlelettel
rendelkezünk, úgy tűnik, egyikből sem lehet kivonni a klónozáshoz
szükséges ép DNS-t. Azt már korábban is tudták, hogy a DNS idővel
lebomlik, így eltűnik a benne tárolt információ, egy kutatás viszont
azt is tisztázta, hogy nagyjából 500 évente kell számolni az infor-
mációt hordozó kapcsolatok felének felszakadozásával. A körülbelül
500 éves felezési idő és a dinók kihalása óta eltelt nagyjából 65 millió
év világosan jelzi, nincs esély arra, hogy olvasható DNS-kódot nyer-
jünk ki a maradványokból. Ez csak akkor lenne lehetséges, ha találnánk
egy olyan fosszíliát, amelyet 65 millió évvel ezelőtt laboratóriumi
körülmények között, különös körültekintéssel tartósítottak.

Mióta él velünk a kutya?

A kutya az emberiség első háziasított állata, de
úgy tűnik, hogy sokkal régebben él velünk, mint
eddig gondoltuk.
A klasszikus elgondolás szerint kb. 14 ezer évvel ezelőtt ment
végbe a kutya háziasítása, az utóbbi években azonban több 30
ezer évnél is régebbi olyan leletet találtak, amelyek már házia-
sított kutyákénak tűnnek. Vita van azonban arról, hogy hol is ment
végbe ez a folyamat. Az eddigi bizonyítékok az Európa–Ázsia-
elméletet támasztják alá, a közel-keleti és a kelet-ázsiai kutyale­
letek ugyanis nem régebbiek, mint 13 ezer év. Az sem tisztázott
még, hogy valójában hogyan is ment végbe a folyamat.
Az egyik legvalószínűbb elgondolás az, hogy a klasszikus, terri-
toriális életmódot feladva egyes farkasok követni kezdték a ván-
dorló embereket, és akkor sem keveredtek a többi farkassal,
amikor épp lehetőségük lett volna rá. Ezt az elméletet támasztja
alá, hogy ma is él olyan, vándorló életmódú embereket követő
farkascsorda az észak-amerikai tundrán, amely egyáltalán nem
keveredik a helyi farkasokkal.

8 IPMTudta-e?
 Mije kocka alakú a vombatnak?
A vombat aranyos, puha állat, mely kissé a medvére és kissé egy plüssfigurára
hasonlít. Gömbölyded formáit látva eszünkbe sem jut bármi szögletesre asszociálni,
azonban a vombatok ürüléke kocka alakú.

Ennek a szokatlan formának a titka a rendkívül alacsony nedves-
ségtartalom, ugyanis az emlősök közül a vombat ürüléke a leg-
szárazabb. A lomha kis erszényes állat igen sokáig, több mint két
hétig emészt. Ez alatt az idő alatt a szervezete kivon minden hasz-
nos tápanyagot és nedvességet az ételből, így mire az a hosszú
emésztőrendszer végére ér, az állatnak már csak a száraz rosttól kell
megszabadulnia. A hosszú emésztőrendszerének az első szakaszá-
ban vízszintes bordázat található, ami szintén segítheti a szögletes
forma kialakulását. Azonban elsősorban nem az emésztőrendsze-
rének vagy végbélnyílásának alakja okozza a szokatlan alakot, ha-
nem az, hogy túl száraz, illetve tömör az ürülék ahhoz, hogy az
formálódjon a távozás során.

IPMTudta-e? 9
tudta-e? állatvilág

Hogyan keletkezik az igazgyöngy?

Selymes gyöngyházfényű szépség, mely lehet
átlátszó, áttetsző, olykor átlátszatlan, lehet kékes-
szürke, fehér, sárga, barna, sőt: akár fekete is.
Igazgyöngyöt már az ókorban is használtak
ékkőként – pedig sokáig nem volt egyszerű
hozzájutni.
Az igazgyöngyöt valaha gyöngyhalászok hozták fel a tengerből,
7–22 méteres mélységből. Erre már az ókori Mezopotámiában,
Egyiptomban, de Európában és Ázsiában is volt igény. Az ókori kí-
naiak tenyésztéssel is próbálkoztak, ez azonban csak a 19. század
végén sikerült először, és nem a kínaiaknak, hanem a japánoknak.

A szemgyönyörködtető képződmény előállítására csak a puhates-

tűek egy része képes. A puhatestűek az állatvilág egyik legnépesebb
törzsét alkotják, testük három fő része a fej, a láb és a zsigerzacskó.
Számos fajuk a zsigerzacskó segítségével kalcium-karbonát alap-
anyagú héjat képez, és akadnak közöttük olyanok is, amelyek ab-
ban az esetben, hogyha bármiféle parazita vagy zavaró idegen
anyag kerül a héjukba, védekezésként meszes anyaggal tokoz-
zák be azt. Ilyen prózai módon keletkezik a csodás ékkő.
Bár igazgyöngyöket bizonyos tengeri csigafajok is előállítanak,
az ékszerboltokban kagylókból nyert példányaikkal találkoz-
hatunk; ezek többnyire tengeri gyöngykagylóból, osztrigából,
kékkagylóból vagy sonkakagylóból származnak.

Mi köze a vízilónak a lóhoz?

Ősét a nyelvújítás korában ősotromb néven is Fajainak legtöbbje mára kihalt. A legismertebbnek számító nílusi
emlegették, de az elnevezés végül nem terjedt el. víziló természetes élőhelye Afrika, bár a Nílusból éppenséggel már ő
Annál inkább a víziló név. De vajon miért? Hiszen is rég kiszorult. A vizet nagyon kedveli, csak táplálkozni jár ki a partra
ennek az állatnak a vízhez ugyan van köze, de éjszakánként. Napközben rendszerint a víz alatt alszik, miközben
a lóhoz annál kevésbé. néhány percenként automatikusan feljön levegőért; kicsinyeit is
a vízben szüli meg és ott
szoptatja.
A lóhoz jószerivel csupán
annyi köze van, hogy szin-
tén emlős állat. A DNS-
vizsgálatok tanúsága sze-
rint nem is a disznókkal áll
rokonságban, ahogyan
azt hinnénk, hanem a cet-
félékkel.
Az, hogy végül mégis ví­
ziló lett belőle, az ókori
görögök „bűne”, akik hip­
popotamusnak nevezték
el (hipposz: ló, potamosz:
folyó). Az ebből szárma-
zó latin kifejezést azután
számos európai nép vet-
te át, majd fordította le
saját nyelvére – köztük a
miénk is.

10 IPMTudta-e?
 cross sudoku
A cross (kereszt) sudoku nagyon hasonlít a szamuráj és a flower (virág) sudokura.
Mindháromnál egymást átfedő klasszikus sudoku feladványok alkotják a játéktáblát.
A cross (kereszt) sudoku öt darab, egymást átfedő klasszikus sudoku feladványt tartalmaz. Oldja meg az egyes fel-
adványokat úgy, hogy valamennyi sorban, oszlopban és vastag vonallal határolt négyzetben az egyes számjegyek
csak egyszer szerepelhetnek! (A rejtvény megfejtését a 98. oldalon találja.)

IPMTudta-e? 11
tudta-e? természet

Melyik a világ legnehezebb fája?

A világ legnehezebb fája, a fekete
vasfa több mint tízszer olyan nehéz,
mint a legkönnyebb fa.
A legtöbb embernek vannak általános fogal-
mai a fa mint anyag sűrűségéről, legalábbis
nem lepődik meg, ha a kezébe adnak egy
fenyőlécet. Ha viszont egy vasfadarabot ad-
nak oda, jócskán meglepődne, mert az
csaknem háromszor olyan nehéz, mint az
elterjedt fenyőfajták, és tízszer olyan nehéz,
mint a világ legkönnyebb fája, a balsafa. El-
sősorban a karibi térségben őshonos a fe-
kete vasfa, amelyet előszeretettel ültetnek
parkokban kitűnő szárazságtűrése miatt.
Elsősorban azonban arról ismert, hogy akár
1,42 g/köbcentimétert is elérheti a sűrűsé-
ge, amivel közel másfélszer olyan nehéz, mint
a víz, és nagyjából feleannyira, mint az alu-
mínium.

Melyik a legnehezebb kémiai elem?

Bár először 1999-ben jelentették
be a létrehozását, csak 2015-ben
ismerték el a létezését, és 2016
végén kapott végleges nevet
a 118-as rendszámú oganesszon.

Már Niels Bohr is megsejtette 1922-ben,

hogy lennie kell egy hetedik nemesgáz-
nak, amely a radon alatt foglal helyet a
periódusos rendszerben a 118-as rendszá-
mú helyen. Először 1999-ben jelentették
be a létrehozását, de a kísérletet nemhogy
más intézeteknek, de még a bejelentést
tevő Lawrence Berkeley Nemzeti Labora-
tóriumnak sem sikerült reprodukálni, így
vissza kellett vonniuk a publikációt.
Az elem legelső bomlási sorozatát 2002-
ben figyelte meg Jurij Oganyeszjan orosz
fizikus, majd 2006-ban hozta létre három
atomját úgyszintén Oroszországban egy
orosz–amerikai kutatócsoport. Nem volt
könnyű dolguk, ugyanis az elem felezési
ideje mindössze 0,9 milliszekundum. Sokáig csak ununoctium Oganyeszjan után az oganesszon nevet kapta. Az 1933-ban szü-
néven hivatkoztak rá (118 latinul), majd a felfedező kutatóinté- letett orosz kutató így előkelő társaságba iratkozott fel, a perió-
zetben a moszkovium nevet szerették volna adni neki. dusos rendszerben ugyanis többek között Bohr, Einstein, Fermi,
Hosszas egyeztetés után végül is egy másik elem (116) kapta Kopernikusz, Nobel, Rutherford vagy Röntgen rendelkezik saját
meg a moszkovium nevet, a 118-as pedig a kutatást vezető Jurij elemmel.

12 IPMTudta-e?
 Létezik-e kék láva?
Az indonéz Ijen vulkán az éjszakai felvételeken úgy néz ki, mintha ragyogó kék láva
csordogálna belőle, a megszokott, vörösen izzó lávafolyam helyett. Azonban
a világító anyag nem láva, de nem kell módosított képekre gyanakodni, a magyarázat
annál jóval egyszerűbb.
Az Ijen kráter és környéke hírhedt a kénkitermelésről, amely a közelben található vizek hihetetlenül magas
savasságát okozza és a levegőben terjengő mérges gázokért is felelős. Sőt, ez az anyag a titka a kék lávaként
emlegetett jelenségnek is, melyet a vulkáni aktivitás során megolvadó és időnként lángra kapó kén okoz. Az
olvadt kén gőzei 360 °C-on meggyulladva kék lánggal égnek. Ráadásul ezen a területen olyan magas a kén-
tartalom, hogy a kőzet repedéseiből helyenként folyamatosan – azonnal kigyulladó – kén folyik és a földből
kéntartalmú gázok törnek elő, melyek nagy, kék lánggal égnek.

IPMTudta-e? 13
tudta-e? természet

Képes-e a növény szimulálni?

Akinek van iskolás gyereke, az hamar megtanulja
megkülönböztetni a szimulált rosszullétet a valódi
betegségtől, és az állatvilágban sem ismeretlen ez a
trükk. A növényeknél azonban egészen különleges.

Egy Ecuadorban élő kontyvirágfajtánál (Caladium steudnerii-

folium) figyeltek fel arra a kutatók, hogy a növény egyes pél-
dányainak levelein fehér foltok találhatók, amelyeket azon-
ban nem indokol semmilyen kártevő vagy betegség jelenléte.
Az is feltűnt nekik, hogy a foltok eléggé hasonlítanak az akná-
zó moly petéi által rágott mintázatokhoz. Mivel a növényből
egyaránt nőttek foltos és teljesen zöld levelű példányok, kön�-
nyen megtehették, hogy kísérletképp a zöld levelekre is fehér
foltokat festettek, majd figyelték, hogy mit kezd az aknázó
moly a helyzettel.
Nos, a festett és a természetesen foltos leveleket szinte soha
sem támadta meg a kártevő, mert az csak azokra a levelekre
szereti tenni a petéit, amelyeket egészségesnek lát. A fehér mivel ugyanabból a fajból egyaránt találni foltos és nem fol-
foltokkal így a növény betegnek álcázza magát, még azon az tos populációkat, úgy tűnik, hogy a mindkét megküzdési
áron is, hogy így értékes felületet veszít, ugyanis fehér része- stratégia működik, a nagyobb zöld felületet használó és a
ken képtelen a fotoszintetizálásra. További érdekesség, hogy foltokkal szimuláló is.

Mi okozza a tengerek fenekén látható „gabonaköröket”?

A titokzatos tengerfenéki
alakzatokat egy japán fotós,
Yoji Ookata fényképezte le
először, és sokáig senki nem
tudta, hogy ki vagy mi által
kerülhettek oda.
A hatalmas, akár a két métert is meg-
haladó átmérővel rendelkező körök
kidolgozottsága és szimmetriája
sokakban azt az érzetet keltette,
mintha mesterségesen készült, föl-
dönkívüliek, de legalábbis emberek
által alkotott jelenségek lennének.
Az elképesztő mintázatok eredetét
sokáig rejtély övezte, amíg fel nem
fedezték a gömbhalak egy új alfaját
(Torquigener sp.). Kiderült, hogy a
halak hímjei alkotják ezeket a kü-
lönleges és bonyolult mintázatokat, az uszonyuk csapkodásával el egymáshoz, s a kör közepén történik a párosodás és az ikrázás
megzavarva a tengerfenéki homok felszínét. is. A különleges rituálé még csodálatraméltóbbá válik a halak
A munka nagyjából egy teljes hetet vesz igénybe, s célja a nősté- méretét tekintve, ugyanis a hím gömbhal nagyjából 12 centimé-
nyek elkápráztatása, ugyanis a két nem az alakzaton keresztül jut ter hosszú.

14 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?
Hogyan fejtették meg az egyiptomi hieroglifákat?
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

IPMTudta-e? 15
tudta-e? földünk

Miért van Kínának több mint 100 millió „királya”?

A Szung-dinasztia idején alig 500 vezetéknév volt forgalomban Kínában, így a nép kifejezés helyett
is előszeretettel használták a pajcsia – 100 név viselői – fogalmat. Azóta gyarapodott a számuk,
de a birodalom maholnap 1,4 milliárd lakosának csaknem egyharmada öt ilyen vezetéknévre hallgat.
Ha a népszámláláskor egy katonás rendszerszervező elkiáltaná: „Kérem, a Vangok lépjenek ki a sorból!” – szabályos tö-
megjelenetek képződhetnének. Kínában ugyanis – a rendőrség nemrég közzétett tanulmánya szerint – több mint 101 mil-
lióan viselik a Vang családnevet! Utánuk jönnek a Lik, Csangok, Liuk vagy Csenek. Ezekre a „hívószavakra” reagál jelen-
leg a Népköztársaság 433 millió polgára, vagyis minden harmadik lakos. Nem csoda, hogy a vezetéknév mellé az azt
követő neveket szabadon választhatják a szülők. A hagyományok értelmében egy Vang írásjelet többnyire (92 száza-
lékban) kéttagú – ritkábban egy vagy három – „keresztnév” követi, így segítve az emberek megkülönböztetését. Jó eset-
ben. Valaha születésük sorrendjében egyszerűen sorszámmal jelölték a csemetéket. Aztán szárnyalni kezdett a fantázia,
később a forradalmi utónevek sem bizonyultak utolsónak. De még mindig nem eléggé. Ezért a harminc éve bevezetett
„emancipációs” lehetőséggel élve egyre többen viselik apjuk és anyjuk családnevét is, így hosszabbra nyúlnak a nevek.
Ám a Vang változatlanul hódít – elvégre annyit jelent: király.

Hogyan detektálják
az atomrobbantásokat?
Hiába lépett hatályba 1996-ban az atom-
csendegyezmény, valahogy ellenőrizni kell
a betartását – az egész földgolyón.
Az 1996-ban érvénybe lépett, az aláíró országok
számára minden nukleáris robbantási kísérletet
megtiltó Átfogó Atomcsend Egyezmény betartását
egy nemzetközi detektorhálózat felügyeli. Ezt azért
hoztak létre, hogy ellenőrizni lehessen a föld alatti,
és a robbantó ország által akár földrengésként is
beállítható kísérleti robbantásokat. A különböző
országokban elhelyezett detektorok a föld bármely
pontján képesek érzékelni a föld alatti nukleáris
robbantásokhoz kapcsolódó rezgéseket, és ezeket
el is tudják különíteni a természetes földrengések-
től. Erre a 2006-os észak-koreai nukleáris teszt adta
a legjobb bizonyítékot, a detektorhálózat segítsé-
gével ugyanis azonnal nyilvánvaló volt a robbantás
ténye és helye.

16 IPMTudta-e?
 Milyen hírességről kapta nevét a János-hegyi kilátó?
A János-hegy csúcsán található, neoromán
stílusban épült, jellegzetes épület neve
Erzsébet-kilátó, ami Ferenc József feleségé-
re, Erzsébet királynéra utal. De vajon mióta
áll a kilátó és miért Sissiről nevezték el?
1908 előtt még csupán egy faemelvényre kapasz-
kodhatott fel az, aki a panorámát a főváros legma-
gasabb pontjáról, a János-hegy tetejéről szerette
volna megcsodálni. Ezután viszont az emelvényt
lebontották és nagy építkezés vette kezdetét.
A kő kilátótorony építését az első pesti pincériskola
alapítója és a szállodás ipartestület elnöke, Glück
Frigyes kezdeményezte a szállodások Budapesten
megtartott nemzetközi kongresszusán. Ezt köve-
tően gyűjtés indult, majd 1907-ben a főváros köz-
gyűlése is elfogadta a javaslatot.
A tervek elkészítésével Schulek Frigyest bízták
meg, az építésvezető Kluczinger Pál volt. Az épí-
tőknek sok kihívással kellett szembenézniük. A
köveket például kötélpályával kellett a helyszínre
szállítani, a vizet puttonyos kocsikon hozták a
Sváb-hegyről. emlékére, hogy a magyarok szeretett királynéja – ahogyan azt
A kilátót 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, és Fe- a helyszínen elhelyezett emlékmű felirata is mutatja – 1882-
renc József feleségéről, Sissiről nevezték el. Mégpedig annak ben három alkalommal is járt a hegyen.

Mióta siklik a Budavári Sikló?

Fenti kérdésre a rövid válasz az, hogy éppen 150 éve. Persze mára
már kissé megváltozott – 1870-es átadásakor még Budai Hegypá-
lya volt a neve és gőz hajtotta.
A világ első hasonló hegypályája Lyonban épült, ennek nyomán kezdemé-
nyezte az itteni sikló megvalósítását Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi Ist-
ván fia. A városfejlesztés célja nem utolsósorban az volt, hogy a Várban
működő minisztériumokat, hivatalokat és a Várszínházat könnyebben
megközelíthetővé tegyék.
A 95 méter hosszú közlekedési pálya nem egészen két év alatt épült meg
a Lánchíd budai hídfőjétől a várbeli Szent György térig, Juraszek Ödön ter-
vei alapján, amelyeket később az a Wohlfahrt Henrik módosított, aki a ki-
vitelezésben is oroszlánrészt vállalt.
Az utasokat szállító kocsik Bécsben készültek, és két drótkötél segítségé-
vel, gőzhajtással mozgatták őket. Amíg az egyik lefelé tartott, addig a má-
sik mindig fölfelé – mint ma is. Kevesen tudják, hogy nevük is van: az egyik
Margit, a másik Gellért. A különleges közlekedési eszköznek sok neves
utasa volt, köztük Ferenc József és családja, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán,
Tisza István, Széll Kálmán, Wekerle Sándor és Károlyi Gyula. 1944-ben azon-
ban súlyos bombatalálat érte, később elbontották. Csak 1986-ra építették
újra modern műszaki megoldással, villamos meghajtással – azóta igazi
turistalátványosság. Az emberek nem csupán praktikus okokból szeretik:
vonzereje a gyönyörű dunai panoráma is.

IPMTudta-e? 17
tudta-e? földünk
Mi okozta a Love Canal-katasztrófát?
Iskola, játszótér és számos lakóház épült a szivárgó
vegyszeres hordókra, húsz évig tartott, amíg fény
derült a szörnyű titokra.
Még az 1890-es években kezdett csatornaépítésbe egy Wil-
liam T. Love nevű ember a Niagara-folyó partján, nem mes�-
sze az Egyesült Államok és Kanada határától. Róla kapta a
nevét a terület és a soha el nem készült csatorna. A már
kiásott csatornarészbe először csak a helyiek szórták a sze-
metüket, majd egy 1940-es engedély birtokában a Hooker
elektrokémiai gyár helyezte el a vegyi hulladékát. Az egyko-
ri csatornát 1953-ban teljesen betemették, majd a bővülő
Niagara Falls városa megvásárolta azt a Hooker cégtől, hogy
arrafelé terjeszkedjen. Bár a szerződésben az eladó jelezte,
hogy ott vegyi hulladékot helyezett el, ez senkit sem izga-
tott túlzottan. A területre az 1950-es években két iskola és
számos lakóház épült. Az 1960-as években azonban a lera-
kott vegyszeres hordók kezdetleges szigetelését biztosító
agyagréteg megrepedezett, maguk a hordók is elrozsdá-
sodtak, valamint egy közeli autópálya-építkezés is megvál-
Hová tűnt a világ
hét csodája?
18 IPMTudta-e?
toztatta a hely föld alatti vízáramlási viszonyait, ezért a sú-
lyosan mérgező vegyszerek közvetlenül a földbe kerültek.
Esős időben így fekete, vegyszeres víz szivárgott a házak
pincéjébe, majd a felszínre is, sok helyen az agresszív anya-
gok miatt pusztulni kezdett a növényzet. A helyiek panasza-
it eleinte lesöpörték az asztalról, de 1978-ban egy riporter
cikke nyomán kirobbant a botrány. Kiderült, hogy a helyi
vetélések száma sokszorosa az átlagosnak, és hogy az 1974
és 1978 között az érintett területen született gyermekek
56%-a legalább egy rendellenességgel jött a világra. A város
vezetése és a Hooker cég utódja persze egymásra mutoga-
tott, végül Jimmy Carter amerikai elnök rendelte el az érin-
tett 800 család kiköltöztetését és a terület megtisztítását. Az
egykori Love Canal helyén több mint 200 szennyező vegyü-
letet mutattak ki, köztük súlyosan egészségkárosító, rákkel-
tő és mérgező anyagokat, például dioxinokat, kloroformot,
benzolt, valamint hexaklorociklohexánt, továbbá maró ha-
tású savas vagy lúgos anyagokat. A Love Canal teljes meg-
tisztításával végül is 2004-re végeztek, a teljes költség 400
millió dollár volt.
Az egykori hét csoda közül már csak
a gízai piramisok állnak, a maradék hatot
természeti katasztrófák vagy emberi
butaság pusztította el.
Az ókori világ hét csodája közül hármat pusztított el
földrengés. A rodoszi kolosszus az i. e. 226-os földren-
gés után nyomtalanul tűnt el a kikötőben, a halikarnas�-
szoszi mauzóleum viszont néhány középkori földrengés
után legalább a kövei szintjén fennmaradt és beépült a
környező épületekbe. Az alexandriai világítótornyot is
több földrengés sújtotta, végül az 1303-as krétai adta meg
neki a kegyelemdöfést. Az epheszoszi Artemisz-templo-
mot i.e. 356-ban egy Hérosztratosz nevű ember gyújtotta
fel azért, hogy a nevét örökre beírja a történelem­köny­
vekbe. Habár a hatóságok nemcsak halálra ítélték, ha-
nem a nevének említését is büntetendő cselekedetté
tették, a gyújtogató végül is elérte a célját. Az olümpiai
Zeusz-szobor sorsa már kérdésesebb – miután az olim-
piai játékokat más pogány ünnepekhez hasonlóan be-
tiltották, az isten temploma is az enyészeté lett. Vagy
425-ben pusztult el egy tűzvészben, vagy – ha hinni lehet
Geórgiosz Kedrénosz történetírónak – ötven évvel ké-
sőbb a Konstantinápolyba szállítása után pusztult el. Az
utolsó csodáról, Szemiramisz babiloni függőkertjéről igen
keveset tudunk, így eltűnéséről sem állíthatunk semmi
bizonyosat.
 Az Empire State
New York jelképéhez és büszkeségéhez
számtalan érdekes történet kapcsolódik, azt
azonban kevesen tudják, hogy egy komplett

Building tetején
léghajóterminált alakítottak ki a tetején
– amit aztán soha sem használtak.
Az 1931-ben elkészült épületbe szinte mindent belezsú-

léghajókikötő foltak, amit az 1920-as évek csúcstechnológiája megen-

gedett. Azok az évek pedig a léghajózás aránykorának
számítottak. Ennek megfelelően a felhőkarcoló 86. szint-

is volt? jére jegyirodát és várótermeket építettek a léghajós uta-

sok számára és persze lifteket is, ami felviszi őket a 101.
emeletre, ahonnan már létrán másznak fel a léghajó ka-
binjába. A léghajót a torony 106. emeletének a magassá-
gában kötötték volna ki az épület csúcsához. A gyakor-
latban azonban működésképtelen volt az ötlet. 1931
szeptemberében az amerikai haditengerészet személy-
szállító léghajója elsőként próbált meg kikötni, de a kí-
sérlet kudarcot vallott. Nem csak a 45 km/órás szél nehe-
zítette meg a dolgot, hanem maga a torony és a többi
környező épület által létrehozott feláramlások is. A kikö-
tés és az utasok beszállása közben ráadásul ballasztként
szolgáló vizet kellett volna kiengedni a járműből, ami
pont az Empire State Building melletti utcára folyt volna
a magasból. Néhány további sikertelen kísérlet után in-
kább felhagytak a próbálkozással.

IPMTudta-e? 19
tudta-e? földünk

Szilveszter éjszakáján a Föld lakossága elérte a hét és

háromnegyed milliárdot. A Német Világnépességi
Alapítvány (DSW) legfrissebb becslése szerint
csupán az elmúlt esztendőben 83 millió ember-
rel többen élünk a bolygón.
Még belegondolni is sok: egy év alatt annyival szaporod-
tunk, mint az Európai Unió legnépesebb tagállama,

Hányan lakjuk
Németország teljes lakossága. Ennyivel több gyer-
mek látta meg a napvilágot, mint ahányan átléptek
az árnyékvilágba. Ha a demográfiai (le)robbanás to-

ezt a törékeny
vább folytatódik, bolygónk össznépessége várható-
an 2023-ra lépi át a nyolcmilliárdos küszöböt. Minden
áldott másodpercben 2,6 újszülöttel gyarap­szunk.
Miközben az öreg kontinens jó néhány országában

bolygót?
és jó pár másik fejlettebb államban a lakosság lélek-
száma csökken, a népesség fokozatosan elöregszik,
egyre több emberről kellene egyre kevesebbeknek gon-
doskodniuk, a föld mostohábbnak mondott részein a
lakosság rohamosan nő. Statisztikai kimutatások szerint
Afrikában minden egyes nő 4,4 gyermeket hoz világra –
kettővel többet, mint a világátlag. A legfrissebb előrejelzések
szerint 2050-re a fekete földrész össznépessége a jelenlegi 1,3
milliárdról 2,5 milliárdra sokasodik.
Szinte hihetetlen, hogy amíg ezt a pár sort elolvasta, széles e földön
több mint 150 embertárssal gyarapodtunk.

20 IPMTudta-e?
 Van-e két egyforma országzászló?
Habár a közös történelmi gyökerek miatt sok egy-
máshoz hasonló zászló létezik (lásd például Oroszor-
szág, Szlovénia és Szlovákia fehér/kék/piros sávjait),
az igazi országzászlóikrek ritkábbak.

Három országpáros van nagyon közel ahhoz, hogy összekever-

jük a lobogóikat. Bár földrajzilag majdnem szomszédok, Luxem-
burg és Hollandia zászlaja egymástól függetlenül alakult ki. Ami-
óta a holland zászló felső sávját a narancs helyett praktikus okok-
ból vörösre cserélték, a két zászló között csak Luxemburg világo-
sabb kékje, illetve az aránybeli különbségek jelentenek különb-
séget (a holland zászló arányai 2:3, a luxemburgié 3:5). A második
páros, Monaco és Indonézia legalább más kontinensen találha-
tóak, az alul fehér, felül vörös zászlókat így nehezebb összekever-
ni hivatalos eseményeken. Különbséget itt is csak a vörös árnya-
latai, illetve az eltérő méretarányok jelentenek: (Monacóé 4:5, mivel így túlságosan hasonlított a közeli Malihoz, ezért kékre
Indonéziáé 2:3). Az igazi ikertestvéreket azonban a szomszéd- cserélték. Ekkor még a román zászlóban a címer különbséget je-
ban kell keresni: Románia és az afrikai Csád kék/sárga/piros füg- lentett, 1989. december 27-e óta azonban mindkét ország azo-
gőlegesen osztott zászlóinak ugyanis még a méretaránya is nos zászlóval rendelkezik – a minimális árnyalatbeli eltérések
egyezik (2:3). Csád zászlaján eredetileg zöld sáv szerepelt, de egy átlagos atlaszban nem tűnnek fel.

Mióta száguldanak
Japánban a „golyóvonatok”?
A felkelő nap országában szinte természetes, hogy számos nagyváros között az
olykor körülményes repülés helyett észszerűbb a hírneves sinkanszent igénybe
venni. Sokan észre sem vették, hogy nemrég már a villámvasút 55. születésnap-
ját ünnepelték.
Az első, még kék-fehér díszítésű szerelvény Tokióból Oszakába robogott (bár a tényleg csönde-
sen száguldó járműhöz finomabb szó illene). 1964 októberében a jó félezer kilométeres távot a
korábbi 16 és fél óra zötyögés helyett mindössze 3 óra 10 perc alatt siklotta végig! Abban az
esztendőben a Tokióban megtartott nyári olimpiai játékok mellett ez az esemény jelezte, hogy
a második világháborús bukását követően Japán végérvényesen visszaérkezett a nemzetközi
megbecsülés csúcsaira. Már a neve is ezt jelzi: „új vasúti fővonal”. A sinkanszen időközben háló-
zattá bővült a szigetország és a szélrózsa minden irányába – Naganótól Hirosimáig, Kobétól Ki-
otóig a száguldó fejlődés „természetes” velejárója. A Tókaidó vonalain óránként 13 szerelvény
süvít végig. Nem csoda, hogy időközben összesen 10 milliárd utas vette igénybe – csak Japán-
ban. A golyóvonat ugyanis később a Távol-Kelettől a nyugati világig számos térséget meghódí-
tott. Időközben, az akkor szegényes szomszédos Kínában is csaknem mind a 34 tartományba
elér. Az ég és föld között lebegő „mágneses vasút” még nagyobb sebességre és pontosságra
képes. Még hogy új fővonal? Világszerte újabbakkal bővül. A mit sem „korosodó” sinkanszenre
tisztelettel nézett egy korai magyar utazó: „Ez a golyóvonat annyi idő alatt ér el egy távoli nagy-
városba, mint amennyit nálunk a vasút két megálló között késik.”

IPMTudta-e? 21
tudta-e? földünk

Mióta működik a Szuezi-csatorna?

Ha ünnepélyesen nem emlékeztek volna meg róla, sokak figyelmét akár el is kerülhette, hogy
2019 vége felé lett kereken másfél évszázados a Szuezi-csatorna.
Az, hogy az Indiai-óceán és a Földközi-tenger között mesterséges vízi utat teremtsenek, már időszámításunk előtt majd kétezer
esztendővel III. Szenuszert fáraónak is szöget ütött a fejébe. Ám a műszaki megoldások hiánya még sokáig magával sodorta a nagy
tervet. A csatorna gondolatát Lesseps Ferdinánd francia diplomata halászta ismét elő azzal, hogy az új építmény alapvetően egy-
millió környékbeli gazda öntözési lehetőségeit is javítaná. 1859-ben Port Szaídnál még az első ünnepélyes csákánycsapást is a gróf
végezte el. Csak utóbb emlegették föl, hogy az óriási munkálatok során a projekt sikeréért mintegy százezer „mártír” az életével fi-
zetett. 1869-es fölavatását követően a Szuezi-csatorna forgalma nőttön-nőtt. Persze a „ráépült” hajózási társaságot is a francia gróf
vezette! (Nem csoda, hogy újabb tíz évvel később a Panama-csatornát építő vállalkozás élére is Lesseps került.) Miután Nasszer
baloldali rendszere államosította a hajózási társaságot, 1956-ban izraeli–brit–francia katonai támadás volt az erre adott válasz.
A csatorna-övezet az 1967-es és 1973-as arab–izraeli háborúkban is csatatérként szolgált. Ezután két évbe telt, míg a hajózás vis�-
szatért a normális medrébe. Pár esztendeje a csatornatársaság egy új vízi út építésére, illetve az eddigi bővítésére 1,2 milliárd dol-
lárnyi egyiptomi fontot ruházott be. Jelenleg a világkereskedelem mintegy tizede halad át ezen a vízi úton. A borúlátók mostaná-
ban azt rebesgetik, hogy a klímaváltozásnak, így az Északi-tenger hajózhatóságának kiterjedése jelentős forgalomcsökkenéssel
fenyegetheti a csatorna jövőjét. Ám a helyi agrártermelők gyarapodó aratásában ettől sem következnek soványabb esztendők.

22 IPMTudta-e?
 Honnan származik Grönland – netán téves – elnevezése?
Sokan esküsznek rá, hogy az egykori viking hódítók a
ludasak abban, hogy a két egymáshoz oly közeli sziget,
Grönland és Izland nevét elcserélték. Hiszen éppen a
„Zöldföld” túlnyomó részét jég, hó vagy fagy jellemzi,
míg „Jégország” (Iceland) – hála a Golf-áramlat áldásos
hatásának – kedvezőbb klímájú, néhol mediterrán nö-
vényzetű állam.

Egy másik teória szerint, amikor a hírneves „vörös Erik” viking hódí-
tót – apró-cseprő gyilkosságok vádjával – inkább száműzték Izland-
ról, bandériumával (harcostársaival, klánjával és szolgáival) nyugat
felé osont, és fölfedezett egy óriási szigetet. Újdonatúj mentsvárá-
ban, amelynek déli öblében sikerült partra szállnia, zöldellő növény-
zetet talált. 986 nyarát írták. Hozzáértők szerint ez volt a „középkori
meleg korszak”, az atlanti térség északi fertályán 1-2 fokkal mele-
gebb hőmérsékletet mérhettek (volna). A viking vitéz saját biroda-
lomról ábrándozott, amelynek menten nevet kellett adnia. Ha pedig
tartósan uralma alá akarta kaparni „fölfedezettjét”, vonzóvá kellett
tennie a későbbi bevándorlók előtt. Így lett a vadonatúj király biro-
dalma – a fölvirágzás reményében – Grönland.

Van olyan norvég sziget, ahol több az orosz, mint a norvég?

Európa egyik legészakibb pontja Norvégiához tartozik,
a második legnagyobb városa mégis orosz, a sziget partjai
mentén azonban amerikaiak fúrnak olaj után.
A különös hely nem más, mint a Spitzbergák, azaz egy kétharmad Ma-
gyarországnyi szigetcsoport a Jeges-tengerben, ami Európa legésza-
kibb pontja lenne, ha nem lenne ott kicsit északabbra még a Ferenc
József-föld. A kietlen földdarabra először Norvégia jelentett be igényt
1871-ben, amit az oroszok erősen vitattak, végül ötvenévnyi egyezke-
dés után 1920-ban olyan egyezményt kötött kilenc ország, amely elis-
meri ugyan a szigeteket Norvégia részeként, de a szerződést megkötő
és az ahhoz csatlakozó országok mindegyikének széles körű jogokat
biztosít. Például bármelyik ország bányászhat, halászhat, építhet ott
várost. A második világháborúban több ország is üzemeltett meteoro-
lógiai és hírközlő állomásokat, utána a legnagyobb létszámban az oro-
szok telepedtek meg a szigeten, több bányászvárost létrehozva. Soká-
ig több orosz lakott ott, mint norvég, jelenleg nagyjából 40% az oro-
szok aránya. A fővárosban Longyearbyenben 2000-en élnek, a második
legnagyobb település az orosz Barentsburg, ott közel 500 fő a lakosok
száma. Mindkét ország leginkább szénbányákat tart fenn a szigeten, és
érdekesség, hogy itt található a nemzetközi magbank, azaz itt tárolják
a permafrosztnak köszönhető állandó –18 fokos hőmérsékleten a világ
számtalan növényének begyűjtött magvait az utókor számára. A klíma
egyébként nem olyan vészes, mint amilyennek látszik, a meleg tenger­
áramlatoknak köszönhetően szinte egész évben hajózhatók a sziget
körüli vizek, és nyáron akár plusz 5-6 fokig is felmehet a napi középhő-
mérséklet.

IPMTudta-e? 23
 FLOWER SUDOKU
A flower (virág) sudoku nagyon hasonlít a szamuráj sudokura. Mindkettőnél egymást átfedő klasszikus
sudoku feladványok alkotják a játéktáblát. A flower (virág) típus a szamurájhoz hasonló nehézségű.
A flower sudoku öt darab, egymást átfedő klasszikus sudoku feladványt tartalmaz.
Oldja meg az egyes feladványokat úgy, hogy valamennyi sorban, oszlopban és vastag vonallal határolt
négyzetben az egyes számjegyek csak egyszer szerepelhetnek! (A megfejtést megtalálja a 98. oldalon)

24 IPMTudta-e?
 a z ú j s á g á r u s o k n á l ,
keresse
t e k b e n , b e n z in k u t a ko n !
szupermarke
www.mediacity.hu
tudta-e? történelem

Voltak-e boszorkányperek a középkorban?

A boszorkányüldözés kifejezést alighanem sokan társítják a „sötét középkor” fogalmával. Ezzel szem-
ben az igazság az, hogy a középkorban lényegében tagadták a boszorkányok létezését, üldözésük is
már az újkorban vette kezdetét, boszorkányperre pedig még a 19. századból is akad példa.
A középkori keresztény egyház még kifejezetten szkeptikusan állt a boszorkányokhoz: a természetfölötti képeségekkel
rendelkező, éjszakánként seprűnyélen lovagló csodalények létezésébe vetett hit pogány babonaságnak számított, s mint
ilyen, említést sem érdemelt. (Ezt a nézetet látjuk megjelenni Könyves Kálmán elhíresült törvénykönyvében is, ki mint
mondta, róluk szó se essék…) A boszorkányperek többsége már az újkorban zajlott le, méghozzá egészen rövid idő alatt,
1580 és 1670 között, illetve az Újvilág salemi boszorkányperei az 1690-es évekre – azaz már a felvilágosodás korára – értek
el tömeges szintet. A 18. századdal aztán lecsengtek a boszorkányperek: Angliában a Parlament 1735-ben, nálunk Mária
Terézia 1765-ben tiltotta be az efféle eljárások lefolytatását. A babonasággal azonban nem lehetett ilyen egyszerűen leszá-
molni, még a 19. századra sem: Svájcban 1782-ben egy Anna Göldi, majd 1811-ben porosz földön egy Barbara Zdunk nevű
asszonyt fogtak perbe. Hivatalosan „kuruzslás” volt ellenük a vád, ám az ügyek természete és a körülöttük fellángoló szen-
vedélyek miatt a történészek úgy vélik, hogy Göldi és Zdunk asszonyok voltak az utolsó kivégzett „boszorkányok”.

Tudta-e, hogy a George Washington protézise

rabszolgák fogaiból készült?
George Washinton, az Amerikai Egyesült Államok első elnöke egész életében
fogproblémáktól szenvedett, és élete során többféle műfogsorral is próbálta
pótolni saját fogait. Többek közt emberi fogakból készült protézissel is.
Az emberi fogak műfogsorhoz való felhasználása önmagában nem nevezhető a korban
szokatlan jelenségnek. Már a rómaiak is alkalmazták ezt a fogpótló technikát. A gyakorlat
csak azután kezdett eltűnni, hogy 1811-ben, Jean-Joseph Dubois-Foucou – Napóleon
udvari fogorvosa – elkészítette az első porcelán protézist. Az elnök emberi fogakból ké-
szült protézisét a Mount Vernon-i birtokán berendezett múzeum ma is őrzi, Washington
könyvelése pedig tartalmaz egy bizonyos tételt, miszerint 6 font 2 shillinget fizetett„feke-
ték fogaiért”. Amelyek több, mint valószínű, hogy az említett protézisben végezték, rá-
adásul a múzeum szakemberei szerint attól, hogy Washington fizetett a fogakért, koránt-
sem jelenti azt, hogy az említett feketéknek lett volna lehetősége visszautasítani az aján-
latot. Az elnök maga is rabszolgatartó volt, halálakor 317 fekete személy szolgált a birto-
kán, akik közül 123 volt a tulajdonában, felszabadításukról csak a végrendeletében szólt.

26 IPMTudta-e?
Mikor volt az első nemzetközi
szépségverseny és ki nyerte meg?
Az első jelentős szépségversenyeket Amerikában rendezték
a 20. század elején, praktikus okból: így könnyebben találhattak
utánpótlást a fejlődő filmipar számára. Hasonló, nemzetközi
rendezvényt a Miss Amerika sikerén felbuzdulva elsőként 1928-ban
hirdetett meg a párizsi Le Journal magazin.

A felhívás 16 éven felüli, feddhetetlen erkölcsű hajadonoknak szólt, akik Magyarország-

ról is szép számmal jelentkeztek a megmérettetésre. Köztük egy keszthelyi orvos 19 éves
lánya, Simon Böske is, aki néhány évvel korábban a Balaton szépe lett. Ismét sikert aratott:
a hazai zsűri a 218 induló közül őt kiáltotta ki nyertesnek. Így aztán meg sem állt Párizsig,
ott pedig a nemzetközi versenyen is első lett – maga a dán király adta át neki a díjat.
Ezt követően Európa szépeként a tengerentúlra kapott meghívást, ahol Miss Ameri-
kával együtt három hónapon át fellépésről fellépésre, fogadásról fogadásra járt. 1929
júliusában mindketten Franciaországba utaztak, hogy a deauville-i kaszinóban egy
utolsó versenyen vegyenek részt a világszépe címért. A nemzetközi zsűri azonban
képtelen volt eldönteni, melyikük szebb, így a két lány végül megosztva kapta a díjat és az azzal járó tetemes összeget. Simon Böske
mindezek után az összes filmajánlatot és egyéb kecsegtető lehetőséget elutasítva, visszatért hétköznapi életéhez. Férjhez ment, később
elvált, 1938-ban pedig a Vígszínház akkori művészeti igazgatójának, Jób Dánielnek a felesége lett.

Miért sárga a Yellow Pages?

Amíg a telefonkönyvek és szaknévsorok nem költöztek az internetre, a legtöbben csak Yellow Pages,
azaz sárga oldalak néven ismerték a népszerű regisztereket. De miért pont a sárga?
Az amerikai kontinensen eredetileg a telefonkönyveket hívták Yellow Pagesnek, de a név a legtöbb országban leginkább a különféle
szakmák szerinti szaknévsorokra utalt. A sárga szín oka prózai. 1883-ban történt az amerikai wyomingbeli Cheyenne városában,
hogy a helyi nyomdász kifogyott a fehér papírból, amikor a városi telefonkönyvet kellett volna kinyomtatnia. Talált helyette sár-
gát, kinyomta arra, de a következő kiadásnál újra fehér papírt használt. Az emberek azonban már megszokták a sárga
könyvet, és szóvá is tették, hogy miért nem sárgák az oldalak. Így az azután következő kiadással a nyomdász visszaállt
a sárgára. A sárga oldalak terjedésnek indultak az Egyesült Államokban és majdnem az egész világot meghódították,
hogy idővel szinte teljesen eltűnjenek, és átadják a helyüket a digitális változatoknak, amelyek már csak a nevük-
ben sárgák, mint például a www.yellowpages.ca.

IPMTudta-e? 27
tudta-e? történelem

Ki repült először motoros repülővel?

A kérdésre valószínűleg mindenki elsőre rávágja, hogy a Wright fivérek, a technikatörténetben tájékozottabbak
pedig az 1903-as időpontot is hozzáteszik. Nem biztos azonban, hogy ők voltak az elsők.
A múlt század első éveiben sokan kísérleteztek motoros repüléssel, szek előtt, és számos szemtanú is azt állította, hogy Whitehead való-
az első dokumentált és bizonyítható repülés pedig kétségkívül a ban repült, sőt állítólag létezett egy vagy több ezt ábrázoló fénykép-
Wright fivérekhez és 1903-hoz kötődik. Könnyen lehet azonban, felvétel is, később bizonyítékok hiányában úgy döntöttek a történé-
hogy a német bevándorlóként Amerikába érkezett Gustav White­ szek, hogy semmiképp sem lehet az övé az elsőség. Az utóbbi idők-
head Connecticutban 1901-ben már végrehajtotta a történelem el- ben azonban újra fellendültek az ezzel kapcsolatos kutatások, sőt
ső, levegőnél nehezebb szerkezettel végzett kontrollált motoros re- állítólag előkerült az a bizonyos eltűnt felvétel is, amely repülés köz-
pülését. Bár Whitehead munkássága ismert volt a repüléstörténé- ben ábrázolja a Whiteheadet és repülőgépét.

Miért lett a 911 Amerika vészhívószáma?

Ha az amerikai filmekben rendőrre, tűzoltóra vagy mentőre van szükség, mindenki a 911-et hívja. De miért ép-
pen ezt a három számjegyet?
1968-ig bezárólag Amerikában minden városban más-más telefonszámon kellett hívni a rendőröket, a tűzoltókat és a mentőket, de a
nagyobb városokban akár kerületenként is eltértek a hívó- és körzetszámok. A probléma megoldására a Szövetségi Hírközlési Bizottság
1967-ben kezdte el kifejleszteni az egységes segélyhívó rendszert, az AT&T telefontársasággal karöltve választva ki az egyetlen szeren-
csés számot. A 9-1-1 kombinációt az tette tökéletessé, hogy röviden és könnyen megjegyezhető volt, emellett gyorsan lehetett hívni a
régi, tárcsázós telefonokkal is. A tárcsázáskor az 1-est lehetett a leggyorsabban behúzni, a 9-es pedig azért kellett, hogy ne lehessen olyan
könnyen véletlenül félretárcsázni. Ezek a szempontok a nyomógombos telefonok korában már lényegtelenek, de akkoriban életeket
mentettek. Az első hívást 1968. február 16-án kezdeményezték az alabamai Haleyville városában. A számot Rankin Fite szenátor tárcsáz-
ta, a telefont pedig Tom Beville kongresszusi képviselő vette fel a helyi rendőrőrsön. Jelenleg Kanadában is a 911 a vészhívó.

28 IPMTudta-e?
 Tényleg volt egy csoda-telefonfülke
a szocializmusban?
A történet szerint a rendszerváltás előtt létezett egy kivéte-
les telefonfülke Budapesten, amelyből akár nyugatra is le-
hetett telefonálni.
A szocializmus éveiben a telefonvonal is hiánycikk volt, keveseknek volt
otthon saját és akár tíz-húsz évet is kellett várni, amíg bekötötték. A tele-
fonfülkék azonban voltak országszerte, bár a forgalmasabb helyeken
gyakran sorba kellett állni hozzájuk. A városi legenda szerint volt egy fül­
ke a Moszkva téren, más változat szerint a Keleti Pályaudvar mellett,
amelyből kivételes módon, akár nemzetközi hívást is lehetett indítani,
akár nyugatra is. Ez nem volt triviális akkoriban, ilyet csak személyesen, a
postán lehetett kezdeményezni. Már ott helyben, maga a telefonkezelő
is belehallgathatott a diskurzusba, a forgalmas postahivatalban, a telefo-
nos beugróból pedig minden szó kihallatszott, pláne, hogy a rossz vona-
lak miatt gyakran elég hangosan kellett beszélni. Nos, ebben a környe-
zetben valóban csodaszámba ment egy olyan fülke, ahonnan „biztonságosan” lehetett beszélni. Erre ugyanis leginkább azok lehettek
rászorulva, akik nem szerették volna mások orrára kötni a nyugati rokonokkal, ismerősökkel intézett ügyeiket. Egyesek szerint azonban
ezt a fülkét valójában a titkosszolgálatok üzemeltették, rögzítve az összes rajta folyó beszélgetést, pont arra számítva, hogy leginkább
olyanok használják ki a lehetőséget, akiknek valami takargatnivalójuk van. Az azonban, hogy valóban így volt-e, máig nem derült ki.

Mióta ugranak ki nők

a tortákból?
Ki hinné, hogy a legénybúcsúk népszerű szórakoztató
elemét, a tortából előugró sztriptíztáncosnőt egy hírhedt
gyilkossági ügyhöz kapcsolódó vacsora tette világ-
szerte ismertté?
Szokatlan állatokat már az ókori rómaiak és a középkori nemesség is
előszeretettel töltöttek különféle ételekbe. Az előbbiek egészben sült
ökörbe helyeztek matrjoska babákhoz hasonlóan disznót, bárányt és
csirkét, míg az utóbbiak élő madarakkal töltött tortákkal szórakoztatták
a barátaikat. Az élő emberek ennivalóba csomagolása a 18. században
jelent meg ekkor még zenészeket és törpéket rejtettek ételekbe, nagyjá-
ból a következő évszázadra váltották fel őket a csinos táncoslányok. Erre
a legismertebb példa Stanford White építész „lány a pitében” vacsorája
volt, mikor 1895-ben az akkor 15 éves Susie Johnsont rejtették el egy tor-
tába. Amikor 1906-ban White-ot lelőtték egy szerelemféltési ügyben, az
ezt követő perben a védelem számtalan olyan példát hozott fel a gyil-
kos védelmében, melyek az áldozat perverzitását bizonyították. Az
akkor már közel egy évtizede elfeledett vacsora volt az egyik legfonto-
sabb bizonyíték, az eset részletes leírása után minden újság szaftos rész-
leteket és természetesen illusztrációkat is közölt az esetről. A tortából
kiugró táncosok és prostituáltak ekkor váltak luxuscikkből szélesebb
körben elterjedt (és valamilyen mértékben elfogadott) partikellékké.

IPMTudta-e? 29
tudta-e? történelem

Hogyan tett szert hírnévre az igazi

Madame Tussaud?
Madame Tussaud-ról legtöbbünknek a londoni, hírességek
viaszfiguráit őrző panoptikum jut eszébe. Azt már keveseb-
ben tudják, hogy Madame Tussaud létező személy volt: egy
tehetséges viaszfigurakészítő, akit a francia forradalom bor-
zalmai arra kényszerítettek, hogy a létező legrémisztőbb mó-
don állítson emléket a terror véres napjainak.

1765-ben különleges múzeum nyílt Párizsban: Madame Tussaud, eredeti

nevén Anna Maria Grosholtz nevelőapjával közösen rendezte be kiállító-
termét. Ott a közönség a kor „celebjeinek” – politikusainak, nemeseinek,
illetve magának az uralkodó párnak – élethű viaszmásait tekinthette meg,
hasonlóan a mai idők pletykalapokat forgató emberéhez. A Bastille le-
rombolása azonban véget vetett Marie kellemes foglalkozásának: a forra-
dalom alatt kénytelen volt sorra készíteni a lefejezett nemesség tagjainak
képmásait, halotti maszkjait, később pedig Mária Antónia és XVI. Lajos
feje is megfordult a későbbi Madame Tussaud kezei közt. (A forradalmá-
rok által közszemlére állított viaszfejek javarésze egyébként máig fenn-
maradt.) Hiába szolgálta azonban ügyüket, a forradalmárok királypártinak
bélyegezték Marie Grosholtz-ot és letartóztatták. Nevelőapja az utolsó
pillanatban szabadíttatta ki, a sors iróniájaként pedig, végül a terror leg-
kegyetlenebb zsarnokának, Robespierre-nek a fejét is elvitték Marie-hoz.
Az asszony 1802-ben elhagyta hazáját és európai körútra indult: nagy si-
kerrel szervezett kiállításokat viaszfigura-gyűjteményéből. Örökségét ha-
lála után fia vette gondjaiba, aki sikeres vállalkozást épített anyja munkája
köré, melyet ma Madame Tussaud panoptikumaként ismerünk.

Kik találták fel a spanyolviaszt,

és mire használták?
Azon valószínűleg senki sem lepődik meg, hogy a spanyolviasz a spanyolok talál-
mánya, azt viszont minden bizonnyal kevesen tudják, miért is kellett feltalálni és
mire volt jó.
A dokumentumok hitelesítésének egyik legelterjedtebb módja a pecsételés. Korábban elterjedt volt a zárópecsét használata is,
mellyel az irat, a levél, a küldemény titkosságát, sértetlenségét igyekeztek biztosítani. Ezek tartalmához csak a pecsét feltörésével
lehetett hozzáférni.
A zárópecsét készülhetett fémből, ostyából, valamint viaszból is. A viaszpecsét alapanyaga sokáig a méhviasz volt, amelyhez külön-
böző adalékanyagokat kevertek színezékként, illetve a tartósság érdekében. A 16. századtól azonban ezt az eljárást egy másik váltot-
ta fel, miután portugál kereskedők Kelet-Indiából egy természetes gyantafélét, sellakot hoztak be Európába. Érdekes módon ez nem
növényi, hanem állati eredetű: egy fákon tenyésző élősködő rovar, a lakktetű váladékából állítható elő.
A középkori Spanyolországban a sellakot terpentinnel dolgozták össze. Színezték is, méghozzá általában ásványi eredetű cinóberrel.
Az így kapott fényes, ellenálló, vörös színű pecsétviasz, a spanyolviasz sokkal kevésbé volt rugalmas, mint a méhviasz, ami funkcióját
tekintve előnyt jelentett: könnyen eltört, így tehát nehezebben lehetett észrevétlenül manipulálni.

30 IPMTudta-e?
 Honnan ered a WC és OO jelzés?
Az első rövidítés feloldásához egészen az 1500-as évek végéig kell visszarepülni.

A modern vécé elődjét 1596-ban írta le Sir John Harington, majd telepített is egy ilyen szerkezetet I. Erzsébet angol királynő
számára a Richmond-palotába. A valódi áttörést azonban az ipari forradalom hozta el, és Alexander Cumming, aki 1775-ben
lefektette a vízöblítéses, bűzelzáró szifonos WC elvét, amelyet ma is változtatás nélkül alkalmazunk. Az új típusú illemhelye-
ket Water Closet néven emlegették, ennek a rövidítése a WC. (A francia eredetű closet, azaz zárt szót már régóta használták
a hálószobákhoz csatlakozó kicsi, zárt mellékhelyiségekre.) Ezen kívül természetesen több száz neve van a szerkezetnek, a
franciák lieu à l’anglaise-nek, azaz angol helynek is nevezték korábban, amerikában restroom, kanadában washroom, ang-
liában lavatory. Hazánkban még mindig elterjedt szó az angol vécé, ha meg kell különböztetni egy régimóditól, az angol
nyelvi szleng loo szavának eredetére pedig legalább egy tucatnyi megfejtés létezik. Az OO jelzés, amelyet sokszor szállodák-
ban látni, valójában 00, azaz két nulla egymás mellett. Onnan ered, hogy az egyes szinteken mindig a liftekhez legközelebbi
helyre éptették a WC-ket, és innen idult a szobák számozása is, nullától.

A Titanic valójában háromkéményes?

Mindenki, aki maga elé idézi a Titanic képét, meg
merne rá esküdni, hogy a hajó négykéményes. Ez
azonban csak a látszat, ami néha csal.
A hajó tervezésekor összesen 29 gőzkazánnal számoltak, ezek
látták el gőzzel a két darab 12 MW teljesítményű dugattyús
gőzgépet, amelyek a hajó két külső hajócsavarját hajtották, és
a 13,5 MW-os gőzturbinát, amely a középcső csavart forgatta.
A 29 kazánhoz az adott kiépítésnél azonban csak három ké-
ményre volt szükség, és a gépek elrendezése is ezt indokolta.
Akkoriban azonban a hajók kéményszáma is fontos jellemző
volt, a leggyorsabb, legszebb és legújabb gőzösök pedig mind
négykéményesek voltak a konkurens hajótársaságoknál. Nem
lehetett tehát, hogy a kor legmodernebb hajójának csak há-
rom legyen. Volt még egy fontos ok: ha a három kéményt a
műszakilag indokolt módon helyezik el, a hajó képe meglehe-
tősen aszimmetrikus lett volna, egyszerűen nem mutatott vol-
na elég jól. Így már a tervezés kezdetétől úgy számoltak, hogy
a három valódi mögé leghátulra egy álkéményt építenek. Ez
azonban jól jött, mert ebbe építhették bele a gépház, a kony-
hák és az első osztály szivarszobájának a szellőzését, és kialakí-
tottak egy létrát is, amelyen a személyzet tagjai akár fel is
mehettek körülnézni a magasból. Készült is egy érdekes fotó,
amikor a hajó a tragikus első és utolsó útjára indulva épp
Queenstown kikötőjéből futott ki. Ezen egy matróz feje ku-
kucskál éppen ki a hátsó kéményből.

IPMTudta-e? 31
tudta-e? történelem

Mióta rúzsozzák az ajkukat

a nők?
A rúzs neve a francia rouge (vörös) szóból ered, s bár ma már
szinte a szivárvány minden színében létezik, változatlanul a szépség
szolgálatában áll. És milyen régóta!
Már az ókori mezopotámiai és egyiptomi nők is éltek azzal a lehetőséggel, hogy ajkaikat
hennafestékkel vagy algából, porrá tört bogarakból, ásványokból készült színezőanya-
gokkal csábosabbá tegyék – mintegy 5 ezer évvel ezelőtt.
Az első illatosított rúzsrudacskát egy híres arab orvos, Abu al-Kaszim al-Zahravi (936–
1013), más néven Abulcasis találta fel. A sokoldalú tudós főként sebészként tevékenyke-
dett, állítólag még szépészeti műtéteket is végzett, emellett jól értett a gyógyszerekhez
és orvosi műszereket is feltalált.
A 16. századi Európában I. Erzsébet angol királynő teremtett smink- és rúzsdivatot, ám ez
akkor nem bizonyult tartósnak: az arcfestést, a rúzsozást ezután sokáig rossz szemmel néz-
te és az erkölcstelen nők eszközeként aposztrofálta a társadalom. 1770-ben az angol parla-
ment törvényben ítélte el azokat a nőket, akik „sminket használva csábítják el a férfiakat”.
A 19. század végétől a nők emancipációja és a filmsztárok megjelenése nyomán ismét
mindinkább létjogosultságot nyert a rúzs használata – diadalútja pedig azóta is töretlen.

Hogyan választották ki a kamikaze pilótákat?

A II. világháború öngyilkos pilótái elvileg önkéntesen sokan nem hazaszeretetből, hanem a fizikai bántalmazások elől me-
vállalták a halált – de csak mostanában derült ki, hogy nekülve vállaltak küldetést. A háború végéig nagyjából 3800 kami-
milyen pszichológiai nyomás alá helyezték őket. kaze pilóta adta életét a császárért és a hazáért.

Miután 1942 júniusában, a midwayi csata egyetlen nap-

ja alatt több pilótát vesztettek el, mint amennyit az elő-
ző évben kiképeztek, a japán hadvezetés megalakította
a gyorsabb kiképzésben részesülő, önkéntesekből álló
Különleges Támadóegységet. A legenda szerint min-
den repülőgépre három önkéntes jutott, az Admiralitás
büszkén csak méhrajnak keresztelte a jelentkezőket (hi-
szen egyetlen csípés után ők is meghalnak). A valóság-
ban azonban több módon is kényszerítették a fiatal ka-
tonákat a jelentkezésre. Az újoncok olyan kérdőívet
kaptak, amin az alábbi kérdés szerepelt: „Ön nagyon
szeretne / szeretne / nem szeretne kamikaze támadás-
ban részt venni?” Mivel a papírt alá kellett írni, az újon-
cok a megtorlásoktól félve inkább az első választ kari-
kázták be. Emellett a hivatalos tájékoztatókon a feltü-
zelt tömeg előtt azt a kérdést tették fel, hogy van-e
bárki, aki NEM akar kamikaze lenni – kétszáz másik piló-
ta előtt nyilván senki nem mert felállni. A kiválasztottak
élete sajnos ezután sem lett könnyebb, a kiképzések
alatt olyan brutális testi fenyítésben részesültek, hogy

32 IPMTudta-e?
 Mi robbant fel Fauldban?
Az atomkorszakot megelőző legnagyobb hagyomá-
nyos robbanás a brit légierő egy raktárában történt
1944-ben. A 250 méter átmérőjű kráter ma is látható.
A Brit Királyi Légierő a Birminghamtől 40 kilométerre található
Fauld bázisán hatalmas föld alatti raktárt alakított ki lőszerek,
bombák és más robbanóanyagok tárolására. Itt történt robbanás
1944. november 27-én, amelyben körülbelül 3500-4000 tonná-
nyi anyag robbant fel, ami a Hirosimára ledobott atombomba
erejének nagyjából a negyede. A detonáció teljesen megsemmi-
sítette a raktárbázist, a közeli gipszbánya épületeit, megrongált
egy közeli víztározót, a kiömlő 450 ezer köbméter víz pedig to-
vábbi károkat okozott. A robbanás helyén egy 250 méter átmérő-
jű, 90 méter mély kráter keletkezett, a halálos áldozatok számát
70-re teszik. Azt, hogy mi okozta a robbanást, ma sem tudják, de nem a megfelelő szerszámokat használták. A helyszínt még
vannak feltételezések arra nézve, hogy szerepe lehetett annak, 1971-ig használták robbanóanyagok tárolására, majd teljesen
hogy 189 megfelelő képesítés nélküli olasz hadifoglyot dolgoz- lezárták, a föld alatt ugyanis még jelentős mennyiségű fel nem
tattak a telepen, továbbá hogy a bázisvezető posztja hosszú ide- robbant eszköz lehet, a kármentesítés azonban túlságosan drága
je betöltetlen volt. Közvetlen okként felmerült az is, hogy korábbi lenne. A kráter ma is látható a légi vagy műholdképeken, a ter-
beszámolók alapján megesett, hogy a bombák hatástalanítására mészet azonban már teljesen a birtokába vette.

Mi a bűvös négyzetek
különlegessége?
Ön szerint van olyan négyzet, amelyben a sorok, az
oszlopok és az átlók összege is egyforma? Több
ilyen is van.
Az ilyet bűvös négyzetnek nevezzük és a legegyszerűbb for-
mája 3x3 mezőből áll, amibe 1-től 9-ig írhatók a számok. A
sorok, oszlopok és átlók összege 15 lesz. Az első bűvös négy-
zeteket az ókorban készítették, az európai tudósok a 16. szá-
zadtól foglalkoztak velük behatóbban. Ezeket a négyzeteket
a tökéletesség szimbólumának tekintették és módszereket
kerestek egyre nagyobbak és nagyobbak készítésére. Az
egyik leghíresebb ilyen négyzet Albrecht Dürer 1514-es Me-
lankólia című metszetén látható és 4x4 mezőből áll. A bűvös
összeg 34, ez azonban nemcsak a sorokban, oszlopokban és
átlókban áll össze, hanem a négy sarokban is és a középső
négy számból is, továbbá vagy 20 különböző szimmetriából
is. Ráadásul alul a két középső mezőben a metszet dátuma
látható. Bűvös négyzet azonban tetszőleges méretben és
kombinációban készíthető. Míg a 3x3-asból egyetlen variá-
ció lehetséges, egy 4x4-est akár 880-féleképp is ki lehet töl-
teni. Készülhetnek olyanok is, amelyben a bűvös összeg nul-
la, vagy olyanok is, amelyekben nem csak bűvös összeg, ha-
nem bűvös szorzat is van. A négyzetek mérete tetszőlegesen
növelhető, számítógéppel ugyanis bármekkora generálható,
a legnagyobb bűvös négyzet, amit kézzel, papírra írtak fel,
1111x1111-es, azaz több mint 1,2 millió számot tartalmaz.

IPMTudta-e? 33
TUDTA-E? TECHNOLÓGIA

KI TALÁLTA FEL AZ EGERET?

Bár ma már sokan leginkább érintőképernyőt és touchpadet
használnak, a billentyűzet mellett még mindig az egér a számítógép
legfontosabb beviteli eszköze.
Eleinte néhány száz kapcsoló, nyomógomb és lámpa volt az, mi összekötötte egymással a
számítógépet és az embert, aztán kis képernyőn világító pontok, majd kártyába szúrt apró lyu-
kak következtek. Áttörésnek számított a karaktereket megjelenítő képernyők és nyomtatók,
valamint az írógép-klaviatúrákra hasonlító billentyűzetek megjelenése. Az 1960-as évektől
már tudományos alapossággal kezdték vizsgálni a gép-ember kommunikációt, és hamar ki-
derült, hogy jó lenne egy olyan eszköz, amellyel gyorsan lehetne az akkor még leginkább karak-
teres képernyőn arrébb pozicionálni a kurzort. Egy ilyen kutatócsoportban dolgozott a Stanford
Egyetemen Douglas Engelbart, aki 1963-ban állt elő egy bogárnak nevezett eszköz gondolatá-
val. Az 1964-ben elkészült faborítású prototípus belsejében két egymásra merőleges tárcsa
foglalt helyet, hogy az immár egérnek átkeresztelt eszköz mozgását x-y koordinátákra bontsa,
és a számítógépbe továbbítsa. 1968-ban Engelbart nyilvánosan is bemutatta, majd szabadal-
maztatta is az egeret. Ugyanebben az évben azonban a német Telefunken már kereskedelmi
forgalomban is kínált egeret, ráadásul nem tárcsásat, hanem golyósat. Ők azonban teljesen
más úton jutottak el hozzá. Ugyanis golyós pozicionáló eszközt, amelyben felfelé áll egy
golyó, és azt lehet kézzel forgatni (trackball), már 1946-ban készítettek a britek egy radarrend-
szer kezeléséhez. Ezt akkor hadititoknak nyilvánították, de később más cégek is kifejlesztették,
köztük a Telefunken is. A német cég a már létező trackballt fordította meg, hogy a golyó le-
felé álljon, és az egész eszközt az asztalon lehessen húzogatni. Ők azonban olyan apróságnak
tartották ezt, hogy nem is gondolták, hogy szabadalmaztatni kellene. Pedig jó lett volna, ugyanis
a grafikus operációs rendszerekhez, mint amilyen a Xerox PARC volt (amelyről Steve Jobs a
Mac OS kezelőfelületét mintázta), nélkülözhetetlen volt az egér, amely nagyon sokáig golyó-
val működött, a ma is ismert optikai egerek csak az 1990-es évek legvégén jelentek meg.

34 IPMTudta-e?
 Hogyan készítette el
a Google az utcai felvételeit
a sivatag közepén?
A világ számos érdekes pontját járták be a Google
kamerákkal ellátott autói, hogy otthon a számító-
gépünk előtt ülve egyetlen kattintással „bejárhassuk”
a számunkra ismeretlen utcákat. De mi a helyzet
azokkal a helyszínekkel, ahol egy autó nem boldogul?
Az Abu-Dzabiban található Liwa oázis, az Arab-félsziget legnagyobb
oázisának feltérképezéséhez a tech cég úgy döntött, hogy a kerék-
Hogy működik a kubai internet?
Kubában legalább négy internet működik
párhuzamosan, van, amelyikhez csak a kiváltságosok
férnek hozzá és van olyan, ami a feketepiacon,
pendrive-okon terjed.
A hivatalos kubai internetet már mobilhálózatról is elérhetik azok,
akik ki tudják fizetni a meglehetősen borsosnak számító díjakat,
de ezen a hálózaton csak az országon belüli levelezőrendszer és a
kormányzat által jóváhagyott és cenzúrázott tartalom található
meg, a nagyvilág felé nincs rajta kijárás. Ebben a tekintetben szigo-
rúbb, mint a kínai változat, ahol alapvetően van kijárat a világ felé,
habár számos oldalt tiltanak. A kormányzati hivatalok, a kiváltsá-
gosok és a turisták számára persze szabadon elérhető a rendes
nemzetközi internet is, ám a többiek erről csak álmodhatnak, így
jobb híján alternatív megoldásokat találtak ki. Nagyjából 2015 óta
a kubaiak legfőbb illegális információforrása az El Paquete nevű
hálózat, ami gyakorlatilag egymás között cserélgetett és a feketepia-
con árult pendrive-okból áll. A kubaiak ezen a módon jutnak kül-
földi filmekhez, sorozatokhoz, zenéhez és számítógépes játékok-
hoz. A heti rendszerességgel frissülő információcsomagokban spa-
nyol nyelvű híroldalak és technológiai site-ok lementett változatai,
letöltött YouTube videók és még kubai cégeknek a lakossághoz
IPMTudta-e? 35
páros és hátizsákos fotósok helyett a sivatag megörökítésére a leg-
megfelelőbb módot egy tevére szerelt 360 fokos panorámakamera
jelentené. A küldetésben részt vevő állat a Raffia névre hallgatott, és
a Street View projekt indulásakor tíz éves volt. Monica Baz, a Google
képviselője nyilatkozta, hogy minden helyszínen megpróbálják test-
reszabni a rögzítés módját a helyi körülményekhez igazítva. Így
kapta a feladatot Liwában egy teve, aki a legautentikusabb módon,
legkisebb kárt okozva tette lehetővé a felvételek elkészítését.
szóló hirdetései is megtalálhatók. A folyamatosan bővülő, jelenleg
nagyjából 1 TB-os gyűjteményből a vásárlók általában csak kisebb
részleteket vagy az újdonságokat kérik, ezeket már egy amerikai
dolláros összegért meg lehet kapni. Bár senki sem tudja, hogy kik
állnak az El Paquete mögött, de vannak, akik szerint a pornográf
és politikai tartalmak teljes hiánya arra utal, hogy valójában a kor-
mányzat is részt vesz a csomagok összeállításában. A negyedik há-
lózatot számítógépes játékosok hozták létre, akik szerettek volna a
szomszédjaikkal multiplayer módban játszani. A nagyobb városok-
ban így a háztetőkön kifeszített kábelekkel valóságos mini internet
alakult ki, amelyeken a játék mellett megjelent a fájlcserélés, a cse-
vegés, a közösségi tevékenységek lehetősége is. A vezeték nélküli
eszközök újabb lendületet adtak az SNET-nek nevezett hálózat
terjedésének, így a lógó kábelek számára túl nagynak bizonyuló
távolságokban is össze lehetett köti egymással a kisebb csoportokat.
Míg korábban a kormányzat megtűrte a független SNET jelenlé-
tét, egy 2019-es rendelettel szabályozták a WiFi rádiók teljesítmé-
nyét, a kültéri kábeleket, és gyakorlatilag államosították az SNET
teljes rendszerét és tartalmát. A SNET szerint a kormány gyakorla-
tilag ellopta a szellemi tulajdonukat és a saját maguk által beszer-
zett hálózati eszközöket.
tudta-e? technológia

Mi volt a teflon ára?

A teflon egy valódi csodaanyag: nem tapad
hozzá sem a zsír, sem a víz, jól ellenáll
a behatásoknak, remek kenőanyag, számos
orvosi felhasználása is lehet.
A kifejlesztése és gyártása azonban
emberéletekbe került.

A teflon valójában az amerikai DuPont cég márkaneve-

ként kezdte az életét nagy kezdőbetűvel, mára azonban
köznevesült és úgy általában tapadásgátló bevonatot
jelent. Magát a politetrafluoretilén nevű anyagot vé-
letlenül fedezték fel 1938-ban a DuPont cégnél, ami-
kor hűtőgéphez való hűtőközeget akartak fejlesz-
teni: egy üveg falán képződött a szokatlanul síkos
és különlegesen ellenálló réteg. Az anyagról na-
gyon hamar nagyon sok jó tulajdonság derült ki,
a DuPont pedig a General Motorsszal leányválla-
latot alapított a Nyugat Virginia-i Parkersburgban
a nagyüzemi gyártásra. A teflont már az amerikai
atombomba projektnél is felhasználták, 1961-ben
pedig megjelent Amerikában a legelső teflonbevo-
natú serpenyő is. Hihetetlen ellenállóképessége miatt
ipari alkalmazások ezreiben kezdték használni, elekt-
ronikai alkatrészekhez, kábelszigetelésekhez, szénszál-
kompozitokhoz, textilek és ruházati termékek vízleper-
gető bevonataként, kenőanyagként, orvosi műszerekben,
fogselyemként és még ki tudja hány helyen. A probléma az
volt, hogy a teflongyártáshoz perfluoroktánsavra (PFOA) volt
szükség, ami egyébként önmagában is remek felületbevonó, de
egyben erősen rákkeltő anyag is. Évtizedekbe telt, amíg kiderült,
hogy a parkersburgi gyárban rengeteg munkást tettek ki közvet-
lenül PFOA-nak a gyenge munkavédelmi előírások miatt, és ton- védett. Először csak adatokért perelte a DuPontot, majd elérte,
naszámra engedték a mérgező anyagot a környezetbe és az Ohio hogy az Egyesült Államok addigi legnagyobb egészségügyi akció-
folyóba. Egészen a 2000-es évekig kellett várni, hogy széles körben jaként közel 70 000 Parkersburg környékén lakó ember egészségét
is ismertté váljon a szennyezés és az egészségkárosítás. A DuPont mérjék fel kérdőívekkel és vérvétellel. A több évig tartó projekt
cég azonban már korábban is tudott az PFOA és néhány hasonló keretében bizonyították, hogy a PFOA szinte mindenkinek a szer-
anyag veszélyeiről, állatkísérleteket is végeztek, amelyek bizonyí- vezetében jelen van, a statisztika pedig közvetlen kapcsolatot álla-
tották a rákkeltő hatást, sőt a munkásaikkal is végeztek kísérlete- pított meg a szennyező anyagok jelenléte, koncentrációja és a rákos
ket. A hatóságok azonban nem tettek semmit, mert például nem is megbetegedések között. 2017-ben a DuPont 670 millió dolláros
volt megállapított határérték az ivóvíz PFOA tartalmára, másrészt kártérítést fizetett ki az ivóvízben lévő PFOA miatt több mint 3500
pedig a DuPont is inkább az elhallgatást választotta, hogy fenn- Parkersburg környéki lakosnak a bizonyított egészségkárosítás mi-
tarthassa a remekül jövedelmező üzletét. A vihart végül is egy att. A legtöbb országban időközben szigorú szabályokat hoztak a
Robert Bilott nevű ügyvéd robbantotta ki, aki korábban pont egy PFOA-val és a hasonló anyagokkal kapcsolatban, az eddigiekben a
vegyipari vállalatokat védő irodánál a DuPonthoz hasonló cégeket környezetbe került mennyiséget azonban már lehetetlen kiszűrni.

36 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?
Mivel foglalkozott Rejtő Jenő, mielőtt szórakoztató regényeket kezdett írni?
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

IPMTudta-e? 37
tudta-e? rekordok

Mekkora a világ legmagasabb legótornya?

Bár 2014-ben a Szent István Bazilika előtt megépült az akkori világrekorder legótorony, sajnos
azóta több kihívóra is akadt a magyar vonatkozású építmény.
A 34,67 méter magas budapesti torony akkor elnyerte a világ legmagasabb legótornya Guiness-rekordot, ám a világelsőséget csupán
egy évig tudhatta magáénak. 2015-ben a milánói világkiállításra megépült egy 35,05 méter magas torony, melyet a Lego cég olaszorszá-
gi kirendeltsége állított. Ezt követően 2017-ben készült el egy még ennél is magasabb torony Izraelben. A tel-avivi Rabin téren több mint
félmillió elemből álló épületet húztak fel, melynek magassága elérte a szédületes 35,95 métert. A tornyot egy nyolcéves korában rákban
elhunyt kisfiú, Omer Sayag emlékére állították, aki rajongott a legóépítményekért. Utána nevezték el az építményt Omer-toronynak.

Ki volt a világ első női miniszterelnöke?

Ha nem vesszük figyelembe a monarchiák örökösödési rendjét, a választott politikusok, állam-
és kormányfők listájának élére meglehetős késlekedéssel kapaszkodtak föl a szebbik nem képviselői.
Sokak emlékében él még az indiai Indira Gandhi miniszterelnök (1966–77) vagy Golda Meir izraeli
kormányfő (1969–74). Ám mindkettejüket megelőzte a Srí Lanka-i (akkor még ceyloni) kabinet
élére többször megválasztott Szirimavo Bandaranaike asszony.
Az előkelő családból származó és sikeresen házasodó hölgy – leánykori nevén
Szirima Rátvátte – 1960-ban, férje meggyilkolása után kerülhetett a szigetország
kormányának élére. Ám posztján és pártja, a Szabadság Párt élén annyira ered-
ményesnek bizonyult, hogy első mandátumát (1960–65) követően még kétszer
állt a volt brit gyarmat kabinetjének csúcsán, 2000-ben bekövetkezett haláláig.
Tán a sajátos dél-ázsiai hagyományok is teszik – lásd Indiában a Nehru-Gandhi-
dinasztia, Pakisztánban a Bhuttók, egy-egy bangladesi vagy burmai kiemelkedő
família leányai –, hogy a sors és a politikai fordulatok jóvoltából utóbb a néhai Ban-
daranaike miniszterelnök-házaspár leánya, Csandrika Kumaratunga is egy periódu-
son át kormányozhatta Srí Lankát. Szőrszálhasogató szovjet történészek némi ciniz-
mussal rávághatták volna: a kommunista világhatalomba besorolt, Mongóliával
szomszédos Tuvai Népköztársaság élére már 1940-ben egy elvtársnőt állítottak.
Csak az ínyencek kedvéért: Hertek Ancsimaa-Toka asszony az ott és akkor meg-
szokott népi demokratikus „választás” révén került a sztálini hűbérbirtok élére.

38 IPMTudta-e?
 Melyik a világ legdrágább
festménye?
A világ jelenlegi legdrágább festményét Leonardo
da Vincinek tulajdonítják, az árát természetesen az is
befolyásolja, ki mennyire hiszi el a történet hátterét.
2017. november 16-án a szaúdi kulturális miniszter, Badr bin Abdullah bin
Mohammed bin Farhan Al Saud 450 millió dollárt ajánlott a Leonardó-
nak tulajdonított Salvator Mundiért (A világ megváltója). Összehasonlí-
tásképpen ez másfélszerese volt az addigi rekordtartónak: Willem de
Kooning Interchange című festménye nagyjából 300 millió dollárért
kelt el két évvel korábban. A festményt az tette különösen érdekessé,
hogy egy korábban eltűntnek hitt festményről volt szó, melyet addig
csak másolatok révén ismertek. 2011-ben a londoni National Gallery a
festményt eredetiként ismerte el és azonnal beválogatta egy aktuális
kiállításába is – a szakértők véleménye azonban megoszlott abban a
kérdésben, hogy tényleg az egész Leonardo munkája-e. Amikor Dmitrij
Ribolovljev orosz üzletember 2013-ban megvette a festményt, még
csak 127,5 millió dollárt fizetett érte, majd négy évvel később a Christie’s
cégen keresztül bocsátotta árverésre, ahol a már említett szaúdi herceg
vásárolta meg. A befektetés egyfajta önbeteljesítő jóslatként sok ember
szemében hitelesebbé tette a festményt, ami az Abu-Dzabiban találha-
tó Louvre ékköve lett volna. Jelenlegi tárolási helye ismeretlen.

IPMTudta-e? 39
tudta-e? rekordok

Melyik Magyarország első vasbeton hídja?

Az 1800-as évek végén a vasbeton még újszerű és érdekes anyagnak számított, az első ilyen híd pedig
1889-ben épült meg Solton, és Budapesten is áll egy igencsak érdekes darab.
A beton különleges anyag, legrégebbi betonépítményünk a római Pantheon kupolája, közel 2000 éve áll. A betonnal azonban az a problé-
ma, hogy bár nyomó igénybevételnek remekül ellenáll, a húzót nem viseli jól, ilyenkor hamar törik. A vasbeton ötlete abban áll, hogy a vas
remekül viseli a húzó igénybevételt is, így ha a beton
belsejébe helyezzük, akkor a két anyag előnyös tulaj-
donságai kombinálódnak. Így már nemcsak tisztán
nyomó erőkre épülő kupolaformát, hanem például sík
födémet és laposabb íveket is lehet készíteni, amelyek-
ben húzó és nyomó igénybevétel is egyaránt fellép. Az
első magyarországi vasbeton hidat 1889-ben építették
fel Zoltán Győző tervei alapján Solton, mindössze négy
hét alatt. A híd ma is áll, és 130 éve viseli magán az 51.
főút forgalmát. Bár nem az első, de az egyik legérdeke-
sebb történetű vasbeton hidacskánk a Városligetben
található, nem messze az Állatkerttől és látszólag nincs
semmilyen funkciója, csak áll egy füves terület köze-
pén. Természetesen nem volt ez mindig így, ugyanis
1973-ig a földalatti a városligeti szakaszon a felszínen
halad, a híd pedig a vágányai fölött ívelt át.

Melyik volt a leghosszabb teniszmérkőzés?

A tenisz történetének leghosszabb találkozóját a két játékos a folytatásban még 1 órát és 5 percet töltött a pályán,
2010-ben vívták Wimbledonban. Kedden kezdték, és ekkor nem csupán az ő pályájuk lelátóin, de a wimbledoni tenisz-
szerdán folytatták, végül csütörtökön fejezték be. központ minden kültéri kivetítője előtt tömegek gyűltek össze,
Az amerikai John Isner és a francia Nicolas Mahut hogy szemtanúi legyenek a sporttörténelmi küzdelemnek. Végül a
összesen 665 percet, azaz 11 órát és 5 percet küzdött meccs 138. játékát követően a 208 cm (!) magas Isner boldogan terült
egymással. Csak a 138 játékot hozó ötödik játszmájuk el a gyepen, majd fejét fogva szaladt a hálóhoz, hogy átölelje hősie-
sen harcoló ellenfelét. „Ezek a srácok nemcsak holnap, de a következő
is hosszabb volt, mint az addigi leghosszabb
héten és a következő hónapban is fáradtak lesznek” – kommentálta
(6 óra 33 perc, Roland Garros, 2004) teljes mérkőzés.
a mérkőzést Roger Federer. A wimbledoni rendezők ott, azon nyom-
A wimbledoni találkozó második napján, a döntő szettben egyre in- ban kisebb ünnepséget rendeztek és meg is ajándékozták a két já-
kább világossá vált, hogy egyik játékos sem képes veszélyeztetni a tékost, akik örökre beírták magukat a tenisz históriás könyvébe.
másik adogató játékát. Fontos hozzátenni, hogy napjaink gyakorla-
tával ellentétben ekkor még a régi szabály volt érvényben, azaz a
döntő játszmában 6:6 után nem következett rövidítés; addig kellett
harcolni, amíg az egyik játékos két game előnyre nem tett szert. A má-
sodik napon helyi idő szerint 17 óra 45 perckor lépték át a korábbi re-
kordot és innentől kezdve már a valaha volt leghosszabb hivatalos
teniszmérkőzést játszották. A Wimbledoni teniszközpontban hamar
híre ment, hogy valami nagy dolog van születőben, így a nézők a
többi pályáról egyre-másra érkeztek Isnerék találkozójára. 47:47-es
állásnál a helyi eredményjelző felmondta a szolgálatot, a torna inter-
netes portáljának eredményjelzője pedig 50:50-es állásnál átfordult
nullára, így az operátorok megkérték a felhasználókat, hogy maguk-
ban adjanak hozzá 50-et a látott eredményhez.
Az előző napival együtt összesen immár 10 óra játék után Mahut je-
lezte, hogy már a labdát is alig látja, így a sötétedés miatt ismét fél-
beszakították a mérkőzést, a két sportoló pedig vastaps kíséretében
hagyta el a küzdőteret. Másnap minden erről a meccsről szólt. Nos,

40 IPMTudta-e?
 Lehet-e vakon hegyet mászni?
Nemcsak, hogy lehet, hanem egy vak férfi, Erik Weihenmayer
2001. május 25-én meghódította még a Mount Everestet is.
Természetesen ez a teljesítmény nem egyedülálló, hiszen sokan mászták már meg
a legendás hegycsúcsot, azonban Weihenmayer az első vak ember, akinek sikerült
feljutnia a legmagasabb hegy tetejére. A férfi 13 éves korában vesztette el látását
és 16 éves kora körül ismerkedett meg a
hegymászással, mikor az apja elvitte egy va-
koknak szervezett kalandtúrára. Egy interjú-
jában azt mondta, hogy rögtön megtetszett
neki a sport, s ettől kezdve hegymászóként
sorra ért el nagy teljesítményeket. Később
belevágott a hét hegycsúcs kihívásba is,
azaz sorra megmászta a hét kontinens leg-
magasabb hegyét, melyből az utolsót 2002
szeptemberében győzte le.

IPMTudta-e? 41
tudta-e? rekordok

Melyik a világ legdrágább választása?

Közismert tény, hogy egy-egy ország parlamenti
választása meglehetősen költséges vállalkozás.
A kampány, a mozgósítás, a szavazási infrastruktúra
megszervezése – mind-mind borsos árat követel.
De hol volt a legborsosabb?
Ki ne tudná jobban, hogy drága mulatság a választás, mint a „világ
legnépesebb demokráciája”, India pénzügyminisztere? A földrész-
nyi dél-ázsiai birodalom rendszeres voksolása csakugyan megter-
heli az új-delhi kabinet büdzséjét. A világ második legnépesebb
államának tavalyi parlamenti választása legalább 500 milliárd
rúpiát (hét milliárd dollárnyit) kóstált, ami tetemesen meghalad-
ta a legutóbbi amerikai kongresszusi és elnökválasztás költségeit.
A Himalája ötezer méteres magasságaiban megbúvó falvaktól a
nyugat-indiai dzsungelekig már az is srófolja a kiadásokat, hogy a
választási helyiségeket előkészítsék. Néhol elefántháton viszik az
elektronikus szavazógépeket az eldugott településekre. A költsé-
gekből tetemes részt harapnak ki a médiahirdetések és a tévéspo-
tok is. Ha ehhez hozzávesszük a hivatalosan el sem számolt kiadá-
sokat, a rúpiaösszeg még ropogósabbra hízik. Az össz-szövetségi
jelöltek több mint 90 százaléka érez késztetést arra, hogy kész-
pénzzel, arannyal, tévékészülékkel vagy akár márkás alkohollal
csábítsa az urnákhoz potenciális szavazóit. Tavaly a helyi választási
bizottság csak Karnataka tagállamban 1,3 milliárd rúpiányi „aján-
dékot” kobozott el.

Melyik volt a világ legnagyobb ingyenes zenei koncertje?

Mindannyiunk ananászüstökű
kedvence, Rod Stewart tartotta
a legnagyobb ingyenes zenei
koncertet.
A rekedt hangú skót rocksztár 1993-ban, Rió-
ban a híres Copacabana strandon 4,2 millió
ember előtt lépett fel. Rossz nyelvek szerint
a tömeg nagy része nem is a koncertre
ment, hanem a szilveszteri tűzijátékra volt
inkább kíváncsi, de ez nem kisebbíti Rod
Stewart érdemeit – milliókat szórakoztatott
aznap éjjel. A második ebben a sorban Jean-
Michel Jarre 1997 szeptemberi koncertje
Moszkvában, amelyen 3,5 millióan vettek
részt. Szintén Moszkva adott otthont listánk
harmadik helyezettjének, a Monsters of Rock
fesztiválnak 1991-ben, ahol 1,6 millió ember egyébként fontos jelképe lett a szovjet hata- ott, a Copacabanán tartották meg. A Rolling
gyűlt össze. Fellépett az AC/DC, a Pantera, a lom összeomlásának. Rio de Janeiro úgy lát- Stones 2006-os, A Bigger Bang című világ-
Metallica, a The Black Crowes és egy orosz szik hálás terepe a gigakoncerteknek, mert körüli turnéjának riói állomására másfél mil-
heavy metal zenekar, az E.S.T. A megabuli listánkon a következő rendezvényt szintén lióan voltak kíváncsiak.

42 IPMTudta-e?
 2020/7 A VEZETŐ MOTOROS MAGAZIN
WWW.MOTORREVU.HU

TESZT:
KANYAR-ABS-EK LAPTAPIR
Magazinok
■ Adventure letölthetők
textilkombik www.laptapir.hu

■ Yamaha
Tracer 700

TRIUMPH
Tiger 900 ÁRA: 980 FT
ELŐFIZETŐKNEK: 765 FT

Aprilia RS 660 • Yamaha MT-03 • Honda CMX500

KTM 1290 Rebel • Don Performance Harley–Davidson Road
SUPER DUKE R King Special • KTM 390 Adventure • Honda NT650V
Deauville • Túra: USA, Kalifornia, Arizona • Finálé:
65 éves a Yamaha Motor Company

MOTO GUZZI
V7 III NIGHT PACK

KERESSE AZ ÚJSÁGÁRUSOKNÁL,
benzinkutakon V7 III NIGHT PACK
MOTO GUZZI
és szupermarketekben! 65 éves a Yamaha Motor Company
Deauville • Túra: USA, Kalifornia, Arizona • Finálé:
SUPER DUKE R King Special • KTM 390 Adventure • Honda NT650V
KTM 1290 Rebel • Don Performance Harley–Davidson Road

Tiger 900
Aprilia RS 660 • Yamaha MT-03 • Honda CMX500

ELŐFIZETŐKNEK: 765 FT
ÁRA: 980 FT
tudta-e? sport

Milyen körülmények között hunyt

el Kesjár Csaba autóversenyző?
Kesjár Csaba 1988. június 24-én
szenvedett végzetes balesetet
a németországi Norisringen. Egy
Forma–3-as edzés utolsó körében
a szalagkorlátnak vágódott;
a pályaorvos szerint olyan ütés
érhette, mint amikor a lágytojás
tetejét lecsapják.
Személyét több mint harminc évvel a halála
után is mítosz övezi, a legnagyobb közös-
ségi oldalon a két róla szóló emlékoldalnak
több mint 3000 követője van. Korának nem-
csak ünnepelt sztárja, de férfiideálja is volt
a feketehajú fiatalember, aki mindössze
huszonhat évet élt.
Ha valakire igaz, hogy a motorsportba szü-
letett, rá mindenképpen. Nagypapája és
édesapja is sikeres motor-, illetve autóver-
senyző volt, nem csoda, hogy Csaba már kis-
gyerekkorában autós sikerekről álmodozott.
Négyévesen, biztonsági övet mímelve spár-
gával a biciklijére kötözte magát, 13 évesen
legfiatalabbként is megnyerte az ifjúsági
gokartbajnokságot, később sorra nyerte a
hazai versenyeket, huszonévesen pedig a
Formula–3-as kategóriában építhette a
nemzetközi karrierjét. Sokan úgy tekintet-
tek rá, mint aki az első magyar Forma–1-es
pilóta lehet, egy évvel a halála előtt csak-
nem százezren ünnepelték, amint a Hun-
garoringen a Zakspeed versenyautójában
körözött. 1988. június 23-án, egy csütörtöki
napon Budapestről barátnőjével autózott
el Nürnbergbe, és délután már pályabejá-
rást tartott csapattársával, a német Ralf
Kellenersszel. Az utolsó kanyarhoz érve
Csaba megállt, és a pálya melletti területre
mutatva így szólt pilótatársához: „Te jó ég,
Ralf, ez ott egy oltári nagy tó. Ha itt elszá-
mítod a kanyart, egyenesen beleszállsz!”
Mire Kelleners így felelt: „Nyugi, ott a korlát,
az megfog.” Alig 24 órával később Kesjár metlenebb halál – idézte fel az eseménye-
Csaba halott volt. Az edzés utolsó körében ket Lothar Bendel fotográfus, aki a külföldi
fékezés nélkül lyukasztotta át a szalagkor- versenyzők közül a magyar fiút kedvelte
látot ott, abban a kanyarban. A fél percen leginkább.
belül odaérkezett mentősök egy hihetetle- Három héttel a tragédia után a Farkasréti
nül összeroncsolódott autót láttak, az alkat- temetőben sok ezren kísérték utolsó útjára.
részek szanaszét hevertek. „Sok évtizedet A nürnbergi államügyészség az egy eszten-
töltöttem el az autópályák mellett, de kije- dővel később lezárt vizsgálatában nem álla-
lenthetem, hogy ami és ahogyan Csabával pított meg személyi felelősséget, azonban
történt, az a legérthetetlenebb és legértel- az okokat sem sikerült felderítenie.

Melyek voltak a legbotrányosabb maratonok az olimpiák történetében?

Az olimpia atlétikai számai közül a 100 méteres síkfutás mellett rendre
a maratonfutást övezi a legnagyobb érdeklődés. Kevésbé ismert tény,
hogy Robert Browning Pheidippidészről, az ókori hősről szóló 1879-es
versének hatására iktatta be a maratont az olimpiai versenyszámok közé
Pierre de Coubertin. Nos, a számban botrány botrányt követett
az első versenyeken.
Az 1896-os premieren a harmadik helyen célba ért Belokas Spiridonról kiderült, hogy a táv egy
részét szekéren ülve tette meg – természetesen kizárták s ennek köszönhetően az eddigi
egyetlen magyar érem született ebben a számban Kellner Gyula révén. Nyolc évvel később,
St. Louisban pedig az amerikai Fred Lorz már nem elégedett meg a szekérrel, ő autóba pat-
tant, így hiába ért elsőként a célba, diszkvalifikálták. Az aranyérmet honfitársa, Thomas Hicks
nyakába akasztották, igaz róla pedig azt jegyezték fel, hogy a táv közben brandyvel erősítet-
te versenyszellemét. 1908-ban Londonban a sporttörténelem egyik legvitatottabb ítéletével
zárták ki a versenyből az elsőként célba ért olasz Dorando Pietrit, aki az utolsó métereken
többször összecsuklott, végül ájultan terült el. Ekkor tűnt fel a stadion bejáratánál John
Hayes, Pietrit honfitársai átsegítették a célvonalon, de hiába, a győztes az amerikai lett. Négy
évvel később senkit sem kellett kizárni, ám a maratonfutásra szomorú árnyékot vetett, hogy
a portugál Francisco Lázaro verseny közben súlyos napszúrást kapott és meghalt. Még egy
érdekesség: 1960-ban a római olimpia rajtjánál sokan csodálkozva méregettek egy etióp ver-
senyzőt, aki mezítláb vágott neki a távnak. Az addig teljesen ismeretlen versenyző, Abebe
Bikila (képünkön) azonban az egész sportvilágot megdöbbentve 2:15:16-os világcsúccsal meg-
nyerte az olimpiát, sőt négy évvel később az első maratonfutóként meg is védte a címét.

44 IPMTudta-e?
 Lehet valaki 170 centiméteres
magassággal zsákolókirály?
Vannak olyan sportok, melyeknél egyáltalán
nem lényeges a testmagasság. Na de ki gondolná,
hogy a világ legerősebb kosárlabda-
bajnokságában, az NBA-ben is lehet 170 centi-
méter alatt boldogulni? Sőt, bármily hihetetlen:
még zsákolóbajnokságot is nyerni.
Az amerikai kosárlabda-rajongók máig álmélkodva emlegetik
azt a pillanatot, amikor (a 2009-es gálán) a 175 cm-es Nate Ro-
binson a 211 cm-es Dwight Howardot átugorva(!) húzta a gyű-
rűbe a labdát és ezzel meg is nyerte az az évi zsákolóbajnoksá-
got. Az óriások földjén. Ám nem ő a legapróbb szuperhős az
NBA világában. Sőt! A 170 cm-es Anthony Webb az 1986-os All
Star-gálán 106 centis súlypontemelkedést produkálva vitte el
a zsákoló pálmát a hórihorgasak előtt. Webb legnagyobb pilla-
nata azonban akkor jött el, amikor is a 231 cm-es Manute Bol
ellen húzott be zsákolással a gyűrűbe egy lasztit, mégpedig
egy éles bajnoki meccsen.
De még mindig van ennél feljebb – akarjuk mondani, lejjebb.
Tyrone Muggsy Bogues nem akárki a profi kosárlabdázók világá-
ban. 1986-ban világbajnok lett a Team USA tagjaként, emellett
889 NBA-mérkőzéssel dicsekedhet, miközben legtöbb ellenfe-

Hogyan gyűrte le az amerikai lének éppen a köldökéig ért. Merthogy pontosan 160 centisre
nőtt. Amerika – és benne az NBA – tényleg a végtelen lehető-

középhegység az orosz medvét?

ségek hazája.

Repülőgéppel egy jeges tóba zuhant, motorjával

autónak ütközött, egy balul sikerült hómobilozás
után teste 32 fokra lehűlt és kis híján megfagyott. Ám
az amerikai Rulon Gardner túlélte valamennyi meg-
próbáltatást. A sporttörténelembe azonban nem a
fentiek miatt írta be a nevét kitörölhetetlenül, hanem
azért, mert 2000-ben Sydney-ben minden idők legna-
gyobb meglepetését produkálta a birkózószőnyegen.
Gardner egy amerikai farmercsalád kilencedik gyermeke volt, hatal-
mas termete predesztinálta arra, hogy a +130 kg-os súlycsoportban
birkózzon. Ám arra senki egyetlen fabatkát sem tett volna, hogy Syd-
ney-ben a döntőben legyőzheti Alekszandr Karelint. A novoszibirszki
óriás ekkor már 12 éve volt veretlen és az első birkózó lehetett volna,
aki egymás után négy olimpiai aranyérmet nyer. Nem így lett! Pedig az
olimpiai fináléban a csupaizom szikla Karelin mellett Gardner inkább
puhánynak és pufinak tűnt. Csatájuk azonban egyetlen értékelhető
akció nélkül ért véget, és az amerikai egy hosszan tartó videózást köve-
tően kapott segédponttal nyert. Az „amerikai középhegység” legyőzte
az „orosz medvét”.
Gardner később Japánban megpróbálkozott a szumóval, napjainkban
fiatal birkózók trénere Amerikában. Csaknem 200 kilósra terebélyesed-
ve inkább hasonlít egy mesebeli ogréra, mintsem egy rettenthetetlen
sportolóra. Pedig ő az az ember, aki az élete során már többször is vég-
hez vitte a (csaknem) lehetetlent.

IPMTudta-e? 45
tudta-e? sport

Túl lehet élni

egy 110 menetes
ökölvívó-mérkőzést?
„A ringben tilos a stoplis vagy szöges
cipő használata” – szólt az egyik korabeli
ökölvívó szabály, ami jelzi, igencsak
kemény csatákra számíthatott, aki az
1880-as években a kötelek közé lépett.

Pankráció vagy vízilabda?

Ekkortájt a hivatalos mérkőzéseken győzni (illetve
veszteni) csak feladással vagy kiütéssel lehetett, így
fordulhatott elő, hogy 1893. április 6-án New Orleans
egyik klubjában 110 meneten át püfölték egymást a
küzdő felek. Ez pontosan hét órán és 19 percen át tar-
tó küzdelmet jelent. Este 9-kor kezdtek, másnap haj-
nalig harcoltak, eközben a nézők egyik fele haza-
ment, aki maradt, azok többsége éjfél után el-el-
szunyókált.
A 2500 dolláros díjért és persze a bajnoki övért folyó
meccsen előzetesen Jack Burke számított esélyesebb-
nek, és a feljegyzések szerint az első 25 menetet meg
is nyerte (lám, a pontozók végig éberek maradtak),
mégsem volt képes kiütni Andy Bowent. Sőt, a 25. me-
netben éppen Burke került padlóra, ám a menet végi
gong megmentette. További 85 meneten át folyt az
ökölharc: egyiküknek mindkét karja eltört, másikuk
pedig később arról panaszkodott, hogy a vége felé
már inkább holt volt, mint élő. Nem csoda hát, hogy
John Duffy bíró végül leállította a küzdelmet és kihir-
dette az igazságos döntetlent. A pénzdíjat is elosztot-
ták. Fényes sportkarriert ugyan egyikük sem ért el, de
beírták magukat a sport történelemkönyvébe, és leg-
alább maradandó károsodást sem szenvedtek. A tör-
téntek után ez utóbbi kisebbfajta csoda.
Magyar szempontból messze a legsikeresebb labdajáték
a vízilabda, amely a megszületésekor (az „anyaföld”
természetesen ezúttal is Anglia volt) inkább hasonlított
egyfajta vizes pankrációhoz.
A partról vagy a célterületet jelentő tutajról (!) magát vízbe vető kapus kivé-
telezett helyzetet élvezett, neki mindent szabad, ám őt bántani tilos volt.
Előfordult, hogy a csata hevében kis híján vízbe fojtotta az ellenfél csatárát
vagy súlyos csigolyatörést okozott neki.
A mai vízilabda távoli „ősapja” lehet az a különös játék, mely során férfiak
felnyergelt hordókon „lovagoltak” és evezőlapátjaikkal egy labdát tereltek:
az angolszász országokban az 1880-as években a lovas póló vizes változatát
igyekeztek így meghonosítani. A hordókat (amelyekhez még fából faragott
lófejeket is illesztettek) félig megtöltötték vízzel, így viszonylagosan stabili-
zálták, hogy a játékosok ne zuttyanjanak minden mozdulatnál a vízbe.
A „normál” vízilabda (amelyet ekkortájt még sekély vízben játszottak) 1900-ban
olimpiai sportág lett, ám míg az európai kultúrában már-már a mai formájára
kezdett hasonlítani, addig Amerikában továbbra is a brutális változat élt to-
vább. Mindennek ékes bizonyítéka az a mérkőzés, amelyet az 1932-ben olim-
piai címet nyert magyar válogatott Amerikában játszott – volna. Ám a durva
meccsnek egy oldalba harapás vetett véget: az amerikaiak a maguk „szabá-
lyai” szerint akarták folytatni, a magyarok pedig ragaszkodtak a bunyómentes
pólóhoz. Megegyezés híján a felek partra szálltak – de hál’ istennek ott már
nem folytatódott a verekedés.

Kerékpárreklám ihlette az olimpiai ötkarikát?

Ki gondolná, hogy az újkori olimpiák egyik legfőbb jelképe, az öt karika
csupán 1913-ban jelent meg (a hivatalos bemutatkozására pedig az 1920-as,
antwerpeni olimpiáig kellett várni), s maga Pierre de Coubertin báró rajzolta
és festette egy általa kézzel írt levél papírjának tetejére?
Egyes feltételezések szerint a jelképhez egy Dunlop gumiabroncs hirdetése adta az ötletet, mások
szerint a legfőbb korabeli francia sportszervezet, az USFSA emblémája (fehér alapon egy piros és egy
kék gyűrű összekapcsolódása) volt az ihlető.
„Ez az öt gyűrű a világ öt részét képviseli, amely most elfogadja az olimpizmus eszméjét. Sőt, a hat
szín (a fehér alap jelenti a hatodik színt – a szerk.) kivétel nélkül az összes nemzetet együttesen kép-
viseli”. Mindezt az újkori olimpiák megalapítója vetette papírra 1913-ban. És bár maga Coubertin
soha nem határozta meg, hogy az egyes karikák mely földrészeket jelképezik, az elfogadott nézetek
szerint a kék Európát, a fekete Afrikát, a sárga Ázsiát, a zöld Ausztráliát, a piros pedig Amerikát szim-
bolizálja. A fehér háttérszín pedig az Antarktisz lehet.
46 IPMTudta-e?
 Paavo Nurminak tényleg csak
rohadt áfonya volt a siker?
„Csak” 9 olimpiai bajnoki címet szerzet. A csak
annak szól, hogy két győzelmet elvettek tőle
– mégpedig úgy, hogy nem engedték rajthoz állni.
Az egykori pékségbeli kifutófiú (apja halálát követően már 12 éve-
sen dolgoznia kellett) mindig is különös figura volt. Beszélni nem
sokan hallották, mosolyogni nem sokan látták. De amikor futni kel-
lett! A katonaságnál például: a szakaszparancsnok jutalmat ígért an-
nak, aki a 20 kilométeres nehezített terepet teljes menetfelszerelés-
ben a leggyorsabban teszi meg. Néhány kilomméter után mindenki
lankadt, Nurmi azonban végig futva nyert. Forradalmasította a kö-
zéptávfutást: órával a kezében a táv teljes egészében kontrollálta a
tempót. Állóképessége lenyűgöző volt. Az 1924-es párizsi olimpián
az 5000-es start után mindössze 90 perccel rajtolt el az 1500 síkfutás:
mindkettőt megnyerte, sőt a brutális hőségben induló terepfutás,
majd pár napon belül még két csapatverseny aranyérmét is a nyaká-
ba akasztották. A némileg keserű poén csak ezután következett:
10 000 méteren a finnek már nem őt indították, Nurmi megsértő-
dött és a versennyel párhuzamosan az edzőpályán lefutotta a távot:
persze gyorsabban, mint az olimpiai aranyérmes. A repülő finn végül
12 érmet, ebből 9 aranyat hozott el az olimpiákról, magánélete
azonban zátonyra futott. Vele élni nem lehetett vidám dolog. A Time
magazin a valaha élt legnagyszerűbb atlétának választotta, ám a ke-
serű, magának való Nurmi mindezt csak így kommentálta: „a hírnév
annyit sem ér, mint egy rohadt áfonya”.

IPMTudta-e? 47
Hogyan teszik lehetővé a doppingellenőrzéseket?
A doppingról sokan mondják, hogy a sport gyilkosa. Mások szerint hiábavaló a küzdelem a tiltott
serkentőszerek és eljárások ellen, ezért hagyni kellene az egészet, hadd tegyen mindenki a testével azt,
amit akar. Annyi azonban bizonyos, hogy évről évre egyre több doppingellenőrzést végeznek el, hogy
aztán a levett mintákat detektívfilmekbe illő biztonsági intézkedések közepette vigyék a laborokba.
A nemzeti doppingügynökségek csak saját autóval, saját embereik- biztonsági zár sértetlen, nem manipulálták. Azt is igazolnia kell a fo-
kel szállíthatnak; útközben nem állhatnak meg, ám ha valamilyen gadó félnek, hogy analízisre alkalmas állapotban, tehát például kel-
rendkívüli esemény miatt mégis erre kényszerülnek, a küldeményt lőképpen lehűtve kapta-e meg a mintákat, nem sérült, nem tört
egyetlen percre sem nem hagyhatják őrizetlenül. össze, nem csöpög, nem nőtt ki belőle baktérium, és így tovább, és
„Amíg a mintát át nem adtuk, addig a felelősség a miénk” – indokol így tovább. Minderről ő nyilatkozik, és onnantól már minden az ő
Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője. A célállo- felelőssége. Ezt nevezik a doppingellenőrzésben felelősségi lánc-
máson a labor írásban nyilatkozik az átvételről és arról, hogy milyen nak. A folyamat bármelyik láncszemében, bármilyen apró hiba vagy
állapotban kapta meg a csomagokat, tehát hogy az összes plomba, szabálytalanság a vizsgálat érvénytelenségét jelentheti.

Mikor lett világbajnokverő

a Fradi?
A múlt század 20-as, 30-as éveiben nem volt
ritka, hogy legjobb labdarúgó klubcsapataink
télen hosszú tengerentúli túrára indultak. Így
tett 1929 nyarán a Ferencváros is, amely sok
ezer kilométeres tengeri hajóút után érkezett
Dél-Amerikába és aratott világra szóló diadalt.
A magyar bajnok azt az Uruguay-t verte el idegenben, amely koráb- lan magyar roham, amelynek nem lehetett ellenállni” – írja a Nem-
ban az 1924-es és az 1928-as olimpiai tornát egyaránt megnyerte, a zeti Sport 1929. július 22-én a meccsről, amelynek 23. percében már
Fradi elleni meccs utáni évben pedig a sportág első világbajnoki 3–0-ra vezettünk az uruk ellen. A házigazdák csak a rendes játékidő
címét is elhódította. Nem kérdés tehát, hogy a korszak legerősebb hosszabbításában szerzett 2 góllal tudtak szépíteni. Nem csoda,
nemzeti válogatottja ellen diadalmaskodtak a zöld-fehérek. A Fradi hogy a korabeli magyar riporter ily lelkesülten zárja a cikkét: „S aho-
legendás mesterét így hívták: Tóth Potya István. Fiai azonban nem gyan az uruguayi nézősereg nem értette meg ezt a csodát, úgy fojt-
potyáztak. „Minden ideg feszül, minden szem a labdára mered. Meg- ja a boldogság, az öröm mámorát az itthoniak szívébe a kérdés:
szólal a síp és elindul a labda mögött a gyilkos, viharos, feltarthatat- hogyan történhetett ez?”

48 IPMTudta-e?
 SZAMURÁJ SUDOKU
A szamuráj sudoku öt darab, egymást át­fe­dő klasszikus sudoku feladványt tartalmaz.
Oldja meg a feladványokat úgy, hogy vala­mennyi sorban, oszlopban, vastag vo­nallal határolt
négyzetben az egyes számjegyek csak egyszer szerepelhetnek!
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

IPMTudta-e? 49
TUDTA-E? EGÉSZSÉG
Honnan származik az ételpiramis?
Manapság az egészséges életmóddal
azonosítják, azonban a különböző ételpiramisok
ősét nem az egészség, sokkal inkább
gazdasági megfontolások hozták létre.
Amikor az 1970-es években Svédországban túlságosan meg-
emelkedtek az élelmiszerárak, a kormány megbízásából készül-
tek el az első ételpiramisok, melyeken az alapvető, valamint a
kiegészítő ételeket bontották két csoportra. Ezzel akarták arra
ösztönözni a vásárlókat, hogy tudatosabban költsék el a fize-
tésüket az élelmiszerboltban, fókuszáljanak a létfontosságú
ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó, alapvető élelmi-
szerekre. Az első terven még kör alakba rendezték az ételeket,
ez azonban nem kommunikálta világosan, hogy milyen élelmi-
szerből mennyi kell, ezért rendezték őket inkább piramis for-
mába. Az épület alján szerepeltek a gabonatermékek, például
a rizs, illetve a kenyér, a középsőn a gyümölcsök és a zöldségek,
a tetején pedig a húsok.
A későbbi, amerikai modellekben sok minden változott, példá-
ul külön szekciót kaptak a tejtermékek, a csúcsra pedig termé-
szetesen az édességek, illetve az olajos ételek kerültek. Ettől
függetlenül az ételpiramis nem biztos, hogy jót tett az embe-
rek egészségének – a hetvenes évek óta folyamatosan növekvő
kenyérfogyasztás egyik magyarázata lehet, hogy az ételpirami-
sok legalján már a svéd modell óta a gabonatermékek helyez-
kednek el, ez pedig gyakran túlfogyasztáshoz is vezethet.
 Hol hal meg a legtöbb ember a környezet-
szennyezéstől?

A legtöbben bizonyára menten rávágják: Kínában,
ahol a szürke ötven árnyalatában pompázik a levegő,
és a szmogtól szenvedők – járványon innen és túl –
olykor csak maszkban merészkednek ki az utcákra.
A halálesetek 15 százalékát, 8,3 millió embertársunk halálát csak-
ugyan a víz, a levegő vagy a munkahelyi körülmények okozzák. Töb-
bekét, mint a dohányzás, az alkoholizmus vagy a drogfogyasztás.
Az Egészség és Környezet Világszövetsége (GAHP) legújabb tanul-
mánya szerint a környezeti ártalmaknak a legtöbben Indiában es-
nek áldozatul. Minthogy szemléjük a halálesetek számát lajstro-
mozza, ebben nyilván az is szerepet játszik, hogy a világ második,
sőt maholnap legnépesebb országáról beszélünk. A 2017-es sta-
tisztikai adatok szerint a kontinensnyi Indiában, ebben az 1,3 mil-
liárd lelket számláló dél-ázsiai birodalomban csak a fent említett
okok miatt 2,3 millió állampolgártól kellett végső búcsút venni. Jó
fél millióval kevesebben hunytak el hasonló következmények okán
Kínában, őket követi a gyászos rangsorban Nigéria, majd Pakisztán.
Az Egyesült Államok a kevéssé dicsőséges hetedik helyen végzett.
Tán nem kisebb meglepetést kelthet, hogy – szintén demográfiai
alapon – Európában a listavezető Oroszországot Németország
követi. A legkevesebb honfitársuktól az Arab-félsziget csekély né-
pességű miniállamaiban kellett elbúcsúzni – a feje tetején álló pira-
mis alsó csúcsán Katar szerepel.

Aki keveset eszik, annak jobb

a memóriája?
Egy kísérlet tanulsága szerint a csökkentett kalóriabevitel
jótékonyan hat az emlékezőképességre.
A németországi kísérletben átlagosan 60 éves alanyok rövid távú memóriáját
vizsgálták. A tesztcsoport tagjait arra kérték, hogy csökkentsék napi kalória-
bevitelüket, nagyjából 30 százalékkal. Ők három hónap után 20 százalékkal
jobb eredményeket produkáltak a szómemória teszteken, mint a kontroll-
csoport tagjai. A megjegyzendő 15 szóból a diétázók átlagosan 12,5-et tud-
tak visszaidézni, míg a többiek csupán 10,5-et. A kétszavas különbség első
ránézésre nem tűnik jelentősnek, de valójában ez nagyobb eltérés, mint
amennyi egy 30 éves és egy 50 éves ember eredményei között van.

IPMTudta-e? 51
tudta-e? egészség

Miért hordtak ijesztő

maszkot a pestisdoktorok?
A pestisdoktorok csőrös maszkját leginkább a velencei karneválok
egyik népszerű jelmezeként ismerik. A fekete halál idején
ténykedő „orvosok” viselete valóban egy baljós kinézetű kosztümre
emlékezetet, noha azt nem babonából, sokkal inkább a korban
helytállónak hitt egészségügyi okok miatt viselték.
A pestis hiába majd ezerötszáz éve része az emberiség történetének, terjedésének okairól
csak a 19. században kezdtünk képet kapni. A legnagyobb pestisjárványok idején, azaz
a 14–17. század között még úgy tartották, a kórság a bűzös, „rossz levegővel” (mal ariá-
val) terjed. A járványok idején a mal aria távoltartása végett viselték a város vezetése
által fizetett pestisdoktorok az egész testet fedő köpenyüket, illetve a hosszú csőrös masz-
kot, amelynek különös formája azt a célt szolgálta, hogy a beletömött illatos gyógynö-
vények, valamint az ecetbe áztatott rongydarabok távol tartsák a betegséget. Ez való­
színű­leg nem bizonyult hatékony fegyvernek a Yersinia pestis nevű enterobaktérium ellen, ami valójában főleg a patkánybolhák emberre
való átterjedésével fertőzött. Ebben az időszakban az erős illatú növények és fűszerek – úgymint a menta, a rozmaring és a fokhagyma – gyógy­
erejéhez egyébként is nagy reményeket fűztek, amolyan, „ami nem bűzlik, nem fertőz” alapon, így járványok idején a város levegőjét fűsze-
rekkel illatosított máglyatüzekkel is igyekeztek megtisztítani. A pestisjárványok csitultával a pestisdoktor alakját az olasz commedia dell’arte
őrizte meg az Il Medico della Peste alakjában, és így eshetett meg, hogy a csőrös maszk végül karneváli kellékké alakult át.

52 IPMTudta-e?
Miért szenvednek jobban a férfiak
a megfázástól?
Ha egy férfi beteg, akkor nagyon
beteg – mondják mosolyogva azok
a nők, akik akkor is tartják
a frontot, amikor párjuk már szinte
a halálán van valami kis
vírusfertőzés miatt. Van azonban
észszerű magyarázat.
Egy kutatás azt tárta fel, hogy a férfiak agyában
sokkal több olyan receptor található, amely a
testhőmérsékletre érzékeny, márpedig az influ-
enzás, meghűléses betegségeket gyakran kí-
séri hőemelkedés vagy láz. Ez valójában a szer-
vezet természetes védekező mechanizmusa,
a férfiaknál azonban erősebb hatást vált ki,
mint a nők esetében. Érdekesség, hogy a gyer-
mekeknél még nincs különbség ebben a te-
kintetben, az csak a kamaszkor után alakul ki.

Volt idő, amikor a heroint gyógyszerként

használták?
Heroin a köhögés elleni szirupban. Bármilyen
bizarrul is hangozzék a mai ember számára,
a heroin egy időben a Bayer cég egyik leg-
népszerűbb, kifejezetten gyerekek számára
ajánlott köhögés elleni szirupjának alkotó-
eleme volt, amelyet addiktív hatása ellenére
is csak nagyon lassan tiltottak ki a piacról.

Az amerikai polgárháború idején a sebesültek érzéstelení-

tése és kezelése során hatalmas mennyiségben alkalmaz-
tak morfiumot. Becslések szerint a háború 1865-ös lezárása
után négyszázezer túlélő katona küzdött még évtizedekig morfi-
umfüggőséggel, így nem csoda, hogy sok orvos és kutató foglal-
kozott a leszokás lehetséges módozataival. C. R. Alder Wright angol
kémikusnak 1874-ben sikerült is egy új típusú morfiumszármazé-
kot előállítania: ez volt a heroin, melyet akkoriban „addikciót nem
okozó, azonban a morfiumnál ötször hatékonyabb” fájdalomcsil-
lapítóként írtak le, amit sikerrel lehetett akár morfiumfüggők ke-
zelésében is alkalmazni. 1895-ben a Bayer gyógyszeripari cég is
felfedezte Alder munkásságát és piacra dobta a heroin alapú kö-
högéscsillapítóját. Annak ellenére, hogy orvosok és patikusok
számára idővel egyértelmű lett a szirup addiktív hatása, és egyre
több szakember ítélte el gyógyszerként való használatát, szirup-
ját a Bayer egészen 1913-ig forgalmazta, teljes betiltására is csak
egy évtizeddel később került sor. Addig azonban egyes hirdeté-
sek éppen azzal igyekeztek megnyerni a vásárlóikat, például az
édesanyákat, hogy a gyerekek kifejezetten „rajonganak” a gyógy-
készítményért. Nem egyszer az üvegek után lelkesen kapdosó
gyerekeket ábrázolva.

IPMTudta-e? 53
TUDTA-E? PSZICHOLÓGIA

Gyengíti-e a pánikreakció a fizikai immunitást?

A stresszválasz mozgósítja a testi
és szellemi erőforrásainkat, de eközben
az immunvédekezésre már nem feltétlenül
marad elegendő energiánk.
Amint olyan helyzetbe kerülünk, amely túlmutat a kialakult
sztereotípián, és valami váratlan megzavarja köreinket, ata-
visztikus hajlamunk van három alapvető genetikailag kó-
dolt viselkedésmód szerint reagálni: lefagyás, agresszió
vagy menekülés. Járványveszély esetében a pánik külö-
nös alakzatot ölt. Elmarad a szokásos menekülési kísérlet,
hiszen igazából nincs hová: a kórokozók mindenütt fel-
bukkanhatnak. Az emberek jobbára helyben maradnak,
várakoznak és hosszú időre úrrá lesz rajtuk a bizonytalan-
ság. Stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon
szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdés-
hez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor
gyengülni kezd. Eközben gyulladáskeltő citokinek terme-
lődnek, mivel ezek az anyagok képesek gyorsítani a sebgyógyulást kat, így továbbra is a szervezetben keringenek. Állandósult stressz
és csökkenteni a fertőzésveszélyt. Ha viszont nincs tényleges sérü- esetén a szervezetben tartós, alacsony szintű gyulladás jön létre,
lés, vagy fertőzés, a citokinek nem tudják elvégezni eredeti feladatu- amely számos fizikai és pszichés betegség forrása lehet.

HOGYAN ŐRIZZÜK MEG ÉP ELMÉNKET SOSEM TAPASZTALT SZITUÁCIÓKBAN?

Bármikor kerülhetünk olyan helyzetbe, akár tömegesen is, amelyre
nemhogy saját életünkben nem volt példa, de közvetlen felmenő-
inkében sem. Ez az újszerűség átmenetileg megborítja agyi szi-
mulációinkat és szomatikus markereinket (testi jelzéseket).
Akár az is előfordulhat, hogy az egyik pillanatban tökéletes nyugalmat ér-
zünk, és arra gondolunk, ide nem érhet el semmi baj. De aztán éppen ez
a túlzott nyugalom ijeszt meg, és fordul át ellentétébe. Tina Montreuil
pszichológus professzor (McGill Egyetem) azt javasolja, hogy képzel-
jünk el két belső coach-ot, az egyik a katasztrofizálást képviseli, a
másik a józan észt. Például az első azt mondhatja, hogy biztosan
bekövetkezik, ami számunkra a legrosszabb, és ez katasztrófa lesz.
Ekkor kell arra gondolni, amit a második, magasabb szintű coach
felelne. Nem azt, hogy „az első számú coach téved”. Inkább: „Igen,
ez is egy lehetőség, de nagyon is megvan a valószínűsége, hogy
ez másképp fog történni.” Kinek lehet szüksége külső coach-ra
vagy pszichológusra? A professzor szerint annak, aki képtelen
megbirkózni a stresszel és a szorongással. Ennek jele, hogy a szoká-
sosnál ingerlékenyebb, kötözködő, agitált, türelmetlen és álmatlan.
De az ellentéte, a túlzott passzivitás, aluszékonyság, közömbösség
sem jó jel: arra utal, hogy a stresszel való megküzdés miatt kimerültek
a tartalék energiái. Mindkét esetben nehézséget okozhatnak még az
egyszerű, mindennapi teendők is.

54 IPMTudta-e?
 Hogyan tarthatjuk fenn a kontroll
érzését, ha „kizökkent az idő”?
Először is el kell fogadni: vannak olyan dolgok, amelyek nem
befolyásolhatók. Ezt persze jóval könnyebb kimondani,
mint megtenni, de e kognitív lépés megtételére szükség van
ahhoz, hogy azután megbirkózzunk a helyzettel.

Mindeközben, ha valamit időponthoz tudnánk kötni, máris csökkenne a bizonyta-

lanságfaktor és így a stressz is. Sokan próbálnak ezért kiokosodni a különféle előre-
jelzésekből, mások pedig egy kis megkönnyebbülésért asztrológusokhoz, jósokhoz,
jóskönyvekhez fordulnak. A kontroll érzése, sőt bizonyos fokú illúziója mindenkor
szükséges ahhoz, hogy ne gyűrjön maga alá a depresszió. Ezért a kiszolgáltatottság
közepette is érdemes körülnéznünk és kitalálnunk, mi az, ami felett kontrollt gyako-
rolhatnánk. Először is ilyen a közvetlen környezetünk, ahol, ha megteremtjük a ren-
det, máris kézben tartunk valamit. Kontrollálhatjuk testsúlyunkat, és valamennyire
egészségi állapotunkat is diétával, edzéssel, csökkentve ezáltal rizikófaktorainkat.
Sokan ilyenkor képesek arra, amire máskor nem, például leteszik a cigarettát. A leg-
több ember túlbecsüli, milyen jól fogja viselni akár a hosszas izolációt. Steven Taylor
klinikai pszichológus (British Columbia Egyetem) szerint az idő strukturálásával és
mások támogatásával kerekedhetünk leginkább felül a szétesettségen. De hogyan
lehet megelőzni az összezártság során kialakuló úgynevezett „expedíciós betegsé-
get”? Főleg azoknak, akik kis helyen élnek együtt, fontos megtervezniük, mit tegye-
nek, amikor elkezdenek egymás idegeire menni. („Amikor elviselhetetlenné válok,
bemegyek a másik szobába.”) Fontos, hogy még nyugalmi állapotban készítsünk
forgatókönyveket a kritikus időszakokra.

IPMTudta-e? 55
TUDTA-E? PSZICHOLÓGIA

SZÜLETHET-E ÚJ FELFEDEZÉSÜNK, MIKÖZBEN ALSZUNK?

Vajon alvás közben növekszik-e
kreativitásunk? A tudomány-
történészek véleménye megoszlik
Kekulé Uroborosz kígyó epizódjának
hitelességéről, ám az éjszakai „inkubáció”
gondolata széles körben elterjedt
a tudósok és a művészek körében.

A tervező Philippe Starck, több száz újszerű tárgy al-

kotója egy közelmúltbeli interjúban humorosan ezt
mondta: „Amikor lefekszem, azt mondom a felesé-
gemnek: na, akkor megyek dolgozni!” A német alvás-
szakértő, Jan Born a nappal folyamán összetett algo-
ritmusra tanított be önkénteseket. Számítások egész
sorát kellett alkalmazniuk egy kiinduló számra. De a
problémának volt egy rejtett, rövidebb megoldása:
egy trükk, amely jelentősen csökkentheti a számítási
időt. Elalvás előtt nagyon kevés alany jött rá erre. A jó
éjszakai alvás azonban megduplázta azoknak az ön-
kénteseknek a számát, akik felfedezték a rövidebb
megoldást, míg az alvásukban gátolt személyeknél
ilyen heuréka nem fordult elő. Az eredmények nem
függtek a tesztelésnek a napon belüli időpontjától,
vagyis nem az eltelt idő volt a meghatározó, hanem
maga az alvás. Alvás során a megszerzett ismeretek
nemcsak rögzülnek, hanem elvontabb és általáno-
sabb formában át is kódolódnak. A csapongó nappa-
li gondolatok minden éjjel több százszor, gyorsított
ütemben játszódnak újra, ami növeli annak esélyét,
hogy agykérgünk értelmes szabályokat fedezzen fel
bennük. Ez a mechanizmus ideálisnak tűnik „a nyers
információk” csoportosítására és szintetizálására, hasz-
nos és hasznosítható tudássá alakítására.

Miért hajlamos az ember a tekintélynek való engedelmeskedésre?

Honnan ered az engedelmességi
hajlam, amelyre a híres Milgram-
kísérlet és utódai világítottak rá,
s amelyekből úgy tűnt, egy tekinté-
lyes kísérletvezető utasítására
sokan hajlandók igen fájdalmas
áramütést is adni egy a szomszéd
szobában lévő személynek?
Bár ma már felmerül, hogy Stanley Milgram szá-
mos kísérleti személye rájött: valójában nem
is ad áramütést senkinek, színjáték az egész,
ettől még a tekintélynek való engedelmesség
jellemző ránk. Ahogy számos szociális fajra is,
amelynek egyedei követik vezetőjük paran-
csait. A farkasoknál néhány egyed dönt a hely-
változtatásról vagy a vadászat megindításáról,
és a falka engedelmeskedik. A főemlősöknél
a domináns hímek ösztönzik a csoport többi
tagját, és ez az élelem hatékonyabb gyűjté-
sét teszi lehetővé. E vezetőtől bizonyos elő-
nyök, például a ragadozók elleni védelem
fejében még a despotikusabb viselkedést is
elfogadják. A falkában élő állatokhoz hason-
lóan a mi túlélésünkhöz is hozzájárulhatott,
hogy követtük vezetőinket. Ma, amikor fa-
junk uralja a bolygót, az engedelmesség a
túlélés szempontjából már kevésbé logikus.
Sőt, az elmúlt évszázadok számos emberi ka-
tasztrófája, háborúja és mészárlása az enge-
delmességgel is összefügg. De miért jellemző
egyesekre a fenntartás nélküli engedelmes-
ség? Erik Asp pszichológus (Hamline Egye-
tem, USA) agysérülteknél vizsgálta az auto-
riter személyiségvonásokat. Úgy találta, hogy
akiknél sérült a középső és elülső prefrontá-
lis kéreg, „lefelé” hajlamosak parancsolgatni,
a tekintélyek parancsait viszont vakon, kriti-
ka nélkül követni, így az átlagnál nagyobb
valószínűséggel követnek el erőszakos cse-
lekedeteket. Természetesen nem áll fenn min-
den különösen engedelmes egyénnél ilyen
agysérülés, az adatok csupán a szóban forgó
agyi zóna kulcsszerepét tükrözik.

56 IPMTudta-e?
Okosabbá tesz-e az éhség?
A ghrelin nevű étvágyhormon a szellemi képességekre
is hatással van, legalábbis kísérleti állatokban. Ha ez
embereknél is igaznak bizonyul, új lehetőségek nyílhatnak
a szellemi leépüléssel járó betegségek, például
az Alzheimer-kór kezelése terén.
A ghrelin leginkább az üres gyomorban termelődik, majd innen a vér a hipo-
talamuszban lévő éhségközpontba szállítja, ahol az éhségérzet kiváltásában
játszik szerepet. Horváth L. Tamás és munkatársai (Yale Orvostudományi Iskola)
arra lettek figyelmesek, hogy ha kísérleti egereiknek ghrelint adtak, az állatok
tanulási képessége és memóriája 30-40 százalékkal javult. A kutatók olyan gene-
tikailag módosított egereket is létrehoztak, amelyek szervezete nem termelte
a ghrelint. Ezek az állatok egyértelműen butábbak voltak, ám ha kívülről meg-
kapták az étvágyhormont, utolérték társaik szellemi képességeit. Az össze-
függés egyik lehetséges magyarázata az, hogy a memórianyomok megszilár-
dításában, a tanulásban és a térbeli tájékozódásban is jelentős szerepet játszó
hippokampusz éppúgy képes megkötni a ghrelint, mint az éhségközpont. A tu-
dósok szerint az éhség azért „okosít”, mert a táplálék megszerzése érdekében
a legtöbb élőlénynek komoly szellemi munkát kell kifejtenie, és emlékeznie
kell a hozzá vezető útvonalakra.

Miért őszülhetünk meg a stressztől? Használhat-e a pánikreakció

A haj hirtelen megőszülését erős stressz idején
a szervezet „harcolj vagy menekülj” reakciójáért felelős
szimpatikus idegrendszer túlműködése okozza.
a túlélésében?
A régi rejtély megválaszolásához Ya-Chieh Hsu és munkatársai kísérle-
teik kezdetén abból indultak ki, hogy a stressz tévútra viszi az immun-
rendszer sejtjeit, amelyek elkezdik pusztítani a haj pigmentjeit előállító
sejteket. A hipotézis tesztelésére genetikailag módosított, immun-
rendszer nélküli egereket hoztak létre. Csakhogy stressz hatására ezek
az állatok is megőszültek. A következő gyanúsított a mellékvese kortizol
nevű hormonja volt,
de nem jártak siker-
rel, ugyanis a mellék-
vesével nem rendel-
kező egerek szőre is
elveszítette a színét.
Ezután terelődött fi-
gyelmük a szimpati-
kus idegrendszerre,
mert idegrostjai a haj-
tüszőkhöz is eljutnak.
Felfedezték, hogy az
ezek által stressz hatására termelt noradrenalint a tüszőben lévő, a
pigment utánpótlására hivatott őssejtek veszik fel. A noradrenalin ha-
tására az őssejtek aktiválódnak és nagy mennyiségben alakulnak pig-
menttermelő sejtté, így idő előtt kimerül az az őssejtkészlet, amelynek
feladata a festékanyag biztosítása. A kutatók szerint ez akár néhány
nap alatt is megtörténhet, és a folyamat visszafordíthatatlan.
A pánik okozta vészreakció legtöbbünknél
leblokkolja a gondolkodást és az észszerű
előrelátást. Mégis hasznos lehet, ha fokozza
az éberséget, és az ember gondolkodás
nélkül teszi, amit a kritikus helyzetben kell.
Hosszabb lefutású vészhelyzet esetén a magabiztos, ra-
cionális személyek, akikre általában véve a probléma-
centrikus megküzdés jellemző, az első sokk után hamar
felmérik, miféle kiutak lehetségesek. Informálódnak, cse-
lekvési terveket készítenek, megbeszélik a feladatokat.
Akiknél viszont az érzelemcentrikus megküzdés dominál,
többnyire azt hiszik, nincs hatásuk az eseményekre, vagy
bizonytalanok, adott helyzetben egy lépés jó-e. Így elő-
ször is arra összpontosítanak, hogy valahogy kibírják.
A stresszcsökkentés pozitív módjai: relaxálás, meditálás,
olvasás, online játékok, zenélés, szép emlékek felidézése
vagy útitervek készítése szebb időkre. Negatív módjai
az önkárosító viselkedések (alkohol, cigaretta, drogok),
vádaskodás, bűnbakkeresés, gyűlölködés. Kétes hatású
az is, ha valaki teljesen megpróbálja kizárni a külvilág
stresszkeltő információit (mondván: „a média mindent
felfúj” vagy „úgyis mindenki hazudik”), mert így a valóban
hasznos cselekvési támpontoktól is megfosztja magát.

IPMTudta-e? 57
TUDTA-E? PSZICHOLÓGIA

Mi az a Próteusz-hatás?
Amikor kialszik a képernyő, a virtuális
világok továbbra is hatnak a játékosokra.
Az agyi összeköttetéseknek módosulása
– tehát az agyi plaszticitás – olyankor is
működik, amikor az élmények virtuálisak.
Az egyre több résztvevős, online szerepjátékok (MMORPG) ra-
jongói hetente átlagosan 20 órán át élnek virtuális világukban.
S milliónyian vannak olyan fiatal felnőttek, akik ugyanannyi időt
töltenek képzelt tájak bejárásával, mint munkával. Kirándulásaik
a virtuális valóságba leggyakrabban avatár formájában történ-
nek, vagyis a digitális hasonmáséban, aki végez az ellenségekkel, rejtélyeket old meg, szövetségeket épít. Jeremy Bailenson (Stanford)
kísérletében a játékosoknak kiosztottak egy-egy többé vagy kevésbé nagy, illetve vonzó avatárt, majd 90 másodpercen át magukat
kellett nézniük a tükörben. Amikor a kutatók ezután lehetséges partnerek listájával szembesítették a játékosokat, a jobb külsejű ava-
tárral rendelkezők gyakrabban választották a legvonzóbb partnereket. Akiknek az avatárjai nagyobbak voltak, a való világban lefolyta-
tott tárgyalásaikban agresszívebbek lettek. Az avatárok tehát nyomot hagynak valós énünkön! A tényleges magatartásnak az avatárok
jellemzői által kiváltott megváltozását a görög metamorfózis isten neve után Próteusz-effektusnak is nevezik. Ha az avatár repülni tud,
mint egy szuperhős, az illető a játékot követően segítőkészebbé válik a valóságos világban. Ha fiataloknak önmaguk öregített változatát
mutatják meg, takarékosabbá válnak: mintha ez az idősebb „én” öntudatlanul is a jövő felé irányítaná a figyelmet. A virtuális favágáson
résztvevők automatikusan visszafogják papírfogyasztásukat.

Mik a szenzitív periódusok?

Minden képességnek megvan a maga nyitott
időszaka, általában az élet valamely korai szakaszában,
amikor a leginkább tud fejlődni. Ha ennek során
a gyermek nem találkozik a megfelelő ingerekkel,
később már nem, vagy nem jól sajátítja el az adott
készséget.
Az agy számos területén a plaszticitás (képlékeny formálhatóság) csak
abban a korlátozott időtartományban áll fenn, amelyet fogékony kor-
szaknak hívnak. Sok képesség esetén a korai gyermekkorban éri el
csúcspontját, majd fokozatosan lezárul. Bár a tanulás soha nem áll le tel-
jesen, a plaszticitás csökkenésével egyre nehezebbé válik. Kisgyerekek-
nél a kéreg minden régiójában a szinapszisok túltermelésének, majd
csökkenésének folyamatos hullámait kell elképzelnünk. A szinapszis-
túltermelés hullámai nem egyszerre érkeznek mindenhová. A tanulási
képesség leggyorsabban a látás és a hallás területén vész el. A szi-
napszis-túltermelés csúcsa 2 éves korra tehető a látókéregben, 3 vagy
4 éves korra a hallókéregben, s az 5 és 10 éves kor közötti időszakra a
prefrontális kéregben, de ez utóbbi még a serdülőkorban és azon túl is
erőteljesen formálódik. Tipikus példa a fogékony időszakra a nyelvelsa-
játítás. A csecsemők a nyelvtanulás bajnokai: születéskor minden nyelv
összes fonémáját hallják. Az egyik legelső készség, amely az életkorral
gyengül, az idegen nyelv fonológiájának elsajátítása: ebben már a kis-
gyermek sem olyan kompetens, mint egy néhány hónapos csecsemő.
Jóval tovább, a pubertásig tart az az időablak, amíg a gyerek hatékonyab-
ban képes megtanulni idegen nyelvek grammatikáját. Az új szavak el-
sajátítása viszont semelyik életkorban nem okoz különösebb gondot.

58 IPMTudta-e?
 Miért szitkozódunk, amikor
fájdalmat okozunk magunknak?
Az évszázadok óta létező káromkodás nem káros,
sőt tanulmányok szerint fájdalom esetén valódi meg-
könnyebbülést hozhat.

Diákoknak kétszer kellett jeges vízzel teli vödörbe mártaniuk a kezüket. Az

első alkalommal egy csúnya szót kellett ismételgetniük, a másodiknál egy
semleges szót. Amikor káromkodtak, jelentősen tovább bírták, és kisebb
fájdalomról számoltak be! A szakértők szerint a szitkozódás nyugtató hatású
anyagokat, például endorfint szabadít fel az idegrendszerben. Minél dur-
vább a káromkodás, annál eredményesebb. Steven Pinker pszichológus
professzor (Harvard Egyetem) szerint a káromkodás gyökere egy védekező
reflexben kereshető, hasonlóan ahhoz, amikor az állatok dühkitöréssel rea-
gálnak egy ijesztő helyzetben.

IPMTudta-e? 59
 LEHET-E TANULNI ALVÁS KÖZBEN?
Mi a „tanult tehetetlenség”
ellentéte?
A tanult tehetetlenség eredeti fogalma
szerint, ha egy állat vagy ember
következetesen gyötrelmes állapotnak
van kitéve (fájdalom, kellemetlen zaj),
és nem képes azt hárítani, akkor egy idő
után felhagy a menekülési kísérletekkel.
Sőt még akkor sem próbál szabadulni,
ha egyértelműen mutatják neki
a lehetőségeket.
A tanult tehetetlenség ellentéte a tanult leleményes-
ség. Akikre ennek magas szintje jellemző, azok ha-
tékonyabban szabályozzák érzelmeiket és fizioló-
giai válaszaikat, képesek elhalasztani az azonnali
jutalmakat a későbbi siker érdekében, és eredmé-
nyesebb problémamegoldó stratégiákat alkalmaz-
nak. Mindez speciális copingstratégia-tréningek,
terápiás technikák révén fejleszthető. A tanult lele-
ményesség a tanult optimizmussal is összefügg.
Az optimista szemléletű emberek a stresszteli szi-
tuációkban is hajlamosak a lehetséges pozitív vég-
kifejletre irányulni, ami segíti a megküzdést. A po-
zitív beállítódás a szervezet fiziológiai működésére,
az immunrendszerre is kedvező hatást gyakorol. Az
optimista emberek általában mind a kontrollálható,
mind a kontrollálhatatlan stresszorokkal jobban
megbirkóznak.
60 IPMTudta-e?
Alvás közben létrehozhatók új asszociációk, de vajon
tanulhatunk-e új nyelvet?
Dr. Anat Arzi (Weizmann Tudományos Intézet) csapata dohányosokat álmukban
kondicionálva elérte, hogy megundorodjanak függőségük tárgyától. A módszer
két szagnak tette ki őket: az első a cigarettáé, a második egy kellemetlen bűz (pél-
dául romlott halé). A cél, hogy a dohányt egy taszító érzéklethez társítsák. A kont-
rollcsoporttal ugyanezt tették, de éber állapotukban. Az eredmény döbbenetes:
utóbbi csoporttal ellentétben az álmukban kondicionált dohányosok a következő
napokban kevesebb cigit szívtak. Úgy tűnik, az alvás felhasználható olyasmik meg-
tanítására, amikre ébren nincs módunk. A tudatosság meggátolja, hogy valakinek
a szóban forgóhoz hasonló, kissé erőltetett asszociációi támadjanak. Viszont az
alvó agy ezeket is megtanulja, mert könnyebb rászedni. Ez a fajta társítás azonban
csak korlátozottan alkalmazható. Mi a helyzet a bonyolultabb asszociációkkal? Tév­
hit, hogy alvás közben teljesen új képességekre tehetünk szert. Egyes sarlatánok
azt ígérik, hangfelvételeikkel éjjel megtanulhatunk idegen nyelveket, de tapaszta-
latok szerint a módszer hatástalan. Az alvó agy semmit sem tanul, mert csak azt
ismétli, amit ébren már megtapasztalt. Az új nyelvhez mérhető komplex képessé-
gek megtanulásánál az egyetlen, ami működik, ha napközben tanuljuk, majd
hagyjuk, hogy az alvás újra aktiválja és megszilárdítsa azt, amit elsajátítottunk.
Agyunk alábecsüli az egyenlőtlenségeket?
Míg az egyenlőtlenségek az utóbbi 30 évben szinte fel-
robbantak, az egyének rendszeresen alábecsülik őket. Ez egyfajta
furcsa „vakság”, amelynek eredete agyunkban keresendő.
S ez végül tovább erősíti az egyenlőtlenséget!
Michael Norton szerint „a médiafigyelem ellenére a gazdasági egyenlőtlenségekre
vonatkozó felfogásunk messze esik a valóságtól”. Számos országban végzett fel-
mérései alapján a többség félreértelmezi a helyzetet. „Az Egyesült Államokban
5000 embertől kérdezték meg, szerintük hogy aránylik egymáshoz a szakképzetlen
munkavállalók és a vállalati vezetők bére.” Átlagos becslésük 1:30-hoz volt, míg a
valóság: 1:354-hez! Ne feledjük, hogy az 1970-es években csak 1:20-hoz volt. Miért
becsüljük alá az egyenlőtlenségeket? A kognitív tudományok és az evolúciós bio-
lógia szerint az ok a kognitív torzításokban keresendő. Ilyen a „szociális buborék”:
érzékenyebbek vagyunk a környezetünkben lévő egyenlőtlenségekre, mint az or-
szágos statisztikákra. Tovább erősíti ezt „önmagunk túlbecslése”, amikor azt kép-
zeljük, hogy saját gazdasági helyzetünk nem is olyan kedvezőtlen. A legkevésbé
egalitárius társadalmakban ez még jellemzőbb. Végül előnyben részesítjük a status
quót, még ha ez számunkra kedvezőtlen is. Hogy ne sértsük ösztönös hajlamunkat
az együttműködésre, magunknak is hazudva inkább azt hisszük, hogy társadalmunk
igazságos. A társadalmi létra alján lévők jobban elfogadják a kereseti különbsége-
ket, mint a magas jövedelműek, mivel azokat az érdemeknek tudják be.
 a z ú j s á g á r u s o k n á l ,
keresse
t e k b e n , b e n z in k u t a ko n !
szupermarke
www.mediacity.hu
tudta-e? nyelvünk
Milyen szavakat nevezünk
mordnilapnak?
A nyelvi játékok egyik sajátságos kategóriáját
alkotják a mordnilapok, melybe olyan szavak tartoznak,
mint az akta, a tétel vagy a cél.
A palindromokat mindenki ismeri, aki egy kicsit is érdeklődik a nyelvi
lelemények iránt – ezek azok a szavak, melyek oda- és visszafelé olvasva
is ugyanazt jelentik. Ez a fajta tükröződés megvalósulhat a szavak szint-
jén (pl. Anna, Ede) de akár egy-egy cirkalmas mondat is rendelkezhet
ilyen képességekkel (egy ismertebb magyar példa: Rám német nem lel,
elmentem én már). A mordnilap ennél egy fokkal trükkösebb – ezek
azok a szavak, melyek oda- és visszafelé olvasva is értelmesek, de mást
jelentenek. Egyik első irodalmi említése az Alice Csodaországban szer-
zőjétől, Lewis Carolltól származik. A Sylvie és Bruno sorozat második
kötetében az egyik főszereplő az EVIL szót visszafelé olvasva LIVE-nak
értelmezi. A magyar nyelvben is tucatnyi mordnilap található – a leg-
hosszabbak közé a darázs – szárad és az ingovány – nyávogni tartozik
attól függően, hogy a kétjegyű betűk elemeit egybe, vagy külön-külön
használjuk fel.
Melyik a helyes?
A siserahad vagy a siserehad?
A két lehetőségből vajon melyik számít a helyes alaknak? Miért
terjedt el kétféle verzió és honnan erednek? A választ az Etimoló-
giai szótár adja meg. A siserahad jelentése: garázda, gyülevész
sereg; lármás, zsibongó embercsoport. A bibliai Sisera nevéből
származik a szó, aki a Bírák könyve szerint Jábin kánaáni király
hadvezére volt, és hadaival húsz éven át sanyargatta Izraelt. A si-
serehad alak a tájnyelvi sisereg (sistereg, bizsereg, nyüzsög) ige
beleértésével magyarázható. A szótárakban a siserahad kifejezés
szerepel. A siserehad szóra 4430 találat van az internetes kereső-
ben, a siserahadra pedig 3830, tehát csaknem azonos számban
használják a helyes és a kifogásolható alakot.
62 IPMTudta-e?
Miért volt hálás Kosztolányi
Dezső Kücsüknek?
A török jövevényszavak több hullámban
érkeztek a magyar nyelvbe, és igen-igen
nagy számban, az alapszókincsünk
több mint 300 kifejezése innen származik,
így például a bor, búza, borjú, bársony,
bika, hogy csak a b betűsöket említsük.
Kosztolányi Dezső Esti Kornél című művéből vett részlet
azt mutatja be, milyen jutalom járhat a szavakért. „– Te
vagy az első török leány – mondtam, mert már tegeztem
is –, a legelső török leány, akivel találkoztam. Kücsük, Kicsi,
Kicsikém, szeretlek. Hajdan, az iskolában a mohácsi vészről
tanultam. Tudom, hogy őseid az én őseim vérét ontották, s
másfél évszázadig tartottak bennünket szégyenletes rab-
ságban. Mégis, újabb százötven évig lennék a rabod, a cse-
léded, az adófizetőd, édes kis ellenségem, édes napkeleti
rokonom. Tudod mit? Kössünk békét! Én sohase haragud-
tam a te népedre, mert tőle kaptuk legszebb szavainkat,
azokat a szavakat, melyek nélkül boldogtalan volnék. Költő
vagyok, a szavak szerelmese, bolondja. Ti adtátok nekünk
ezt a szót: gyöngy, és ezt a szót: tükör, és ezt a szót: koporsó.
Te gyöngy, mely lelkem tükrében tündökölsz, koporsóm
zártáig. Érted-e, ha ezt mondom: gyűrű, gyűszű, búza, bor?
Már hogyne értenéd, hiszen ezek a ti szavaitok, s a betű is,
az írás is, amelyből élek. Gyűrűm te, gyűszűm te, tápláló
búzám, részegítő borom te. Háromszázharminc legékesebb
szavunkat nektek köszönhetem. Régóta kerestem már va-
lakit, egy törököt, akinek kifejezhetném érte el nem múló
hálámat, s legalább részben visszafizethetném ezt a szó-
kölcsönt, letörleszthetném ezt a nyelvtörténeti adósságot,
mely azóta annyit, de annyit kamatozott nekem...”
Létezik-e a mesebeli
Óperenciás tenger?
Sok mese kezdődik olyan bevezetéssel, amely
a történet helyszínét így írja le: „Az Óperenciás
tengeren is túl”. Vajon hol lehet az?
A kutatók e kérdésben egyelőre nem jutottak egységes
álláspontra. Többen feltételezik, hogy az Óperencia szó
egyszerű katonáktól származhat, akiket úgy soroztak be
háborúk idején, hogy korábban még alig láttak többet a
világból saját falujuknál. Kiindulópontjuk a szóalkotásnál
Felső-Ausztriának, az Enns folyó felső vidékének régebbi
neve – Ober-Enns – vagy az Ob der Enns tartománynév le-
hetett. A napóleoni háborúk idején ez már a Habsburg Bi-
rodalmon túli, idegen országokat jelenthette számukra.
Más feltételezések szerint a 10. századi kalandozások koráig
kell visszanyúlnunk a szó eredetéért, amikor a magyar ha-
dak még az Ennsen túlra jártak zsákmányt szerezni. További
magyarázatok is léteznek, ami viszont biztos: az Óperenciás
tengert nem a térképeken érdemes keresgélnünk.

Ösztövér kútágas hórihorgas gémmel.

Értik ezt a diákok?
Ha a Toldi értelmezési nehézségeit vesszük számba,
akkor ennek négy okát adhatjuk meg: elsősorban
a mára archaikussá vált kifejezések, a költői képek
és a nyelvjárási elemek alkalmazása, valamint
a diákok által olyannyira nem szeretett leírások.
Ha jól megnézzük, ez minden, a 20. század előtt írott
szépirodalmi alkotásra érvényes lehet.

Ebből máris arra a dőre következtetésre juthatnánk, hogy csak kor-

társ irodalmat taníthatunk. A klasszikus idézet: „Ösztövér kútágas
hórihorgas gémmel.” Egyetlen szót sem ért belőle a gyerek. Igen,
tudjuk, de ha megtanítjuk velük az archaizmusok jelentését, vajon
nem olyan, mintha egy idegen nyelvet tanulnának? És ez jó vagy
rossz? Mintha az anyanyelv idegen nyelv volna, azonban mégsem.
Tehát az ösztövér azt jelenti sovány, ványadt testű, a kútágas felül
villás végű faoszlopot, amely a gémes kút kiásott része mellett áll, a
hórihorgas pedig nagyon magasat és soványat. A Toldit sem átírni,
sem lecserélni nem kell a régies kifejezései miatt. Már csak azért
sem, mert ez a mű többek között a hazaszeretet és az édesanya sze-
retetének az elbeszélő költeménye, a kitartás és a hősiesség eposza.

IPMTudta-e? 63
tudta-e? nyelvünk

Mit csinál a plázakommandó?

A turizmus és a kommandó szavak természetesen jelentésükben nem mutatnak
semmiféle összefüggést, azonban másvalamiben igen. Abban, hogy ezek a szavak
időnként gomba módra szaporodnak, főként összetételi utótagként.

A turizmussal például a következő szavak születtek: benzinturizmus, katasztrófaturizmus, egészségturizmus. A kom-

mandó szónak a Magyar értelmező kéziszótár szerint a harmadik jelentése a következő: terroristák, túszszedők ártal-
matlanná tételére kiképzett rendőri különítmény. A szó jelentése az utóbbi időben bővült a következővel: törvénytelen
tevékenységet feltáró, felszámoló rendészeti szervezetek valamelyike. Még egyszerűbben: rajtaütésszerű ellenőrző
csoport. Így született meg aztán az áramkommandó, amely az áramszolgáltató vállalatok által szervezett, szakem-
berekből álló csoport, és amely igyekszik megállapítani, tetten érni az áramlopást. Továbbá van borkommandó, fes-
tékkomandó, hulladékkommandó, húskommandó, plázakommandó, sonkakommandó, vámkommandó. Ezek közül
a leghumorosabbnak a sonkakommandó tűnik, ez az az ellenőrző csoport, amelyik húsvét előtt az üzletekben kínált
sonka minőségét vizsgálja. Viszont részben más értelmű a plázakommandó kifejezésünk, amely nem a bevásárló- és
szórakoztatóközpont üzleteit ellenőrzi, hanem a csellengő, iskolából lógó diákokat.

64 IPMTudta-e?
 Mit jelentett régen
a kiving?
A kiving sajátos hangzása ellenére nem
valami angolszász lelemény, csupán egy
szóösszerántás.
A szó jelentése kívül (hordott) ing, a nadrágon kívül
hordott rövid ujjú ing. Tehát az első szó (kívül) első
szótagját és a második szót kapcsolták össze. Ez biz-
tosította a 60-as években a könnyed megjelenést, a
férfidivat slágere, a nyárias, olykor sokzsebes ingkabát
megnevezése volt. A szóösszerántással több régi kife-
jezésünk jött létre, például az ucsora (uzsonna + vacso-
ra), a burizs (búza + rizs), a rocsó (roham + csónak) és
a hot dog magyarítási kísérlete, a vifli (virsli + kifli).
IPMTudta-e? 65
Miért öreg
az öreg hiba?
Manapság az „öreg” szót hallva mindenekelőtt
koros, idős ember vagy régi tárgy jut az eszünkbe, pedig
valamikor régen nem elsősorban ilyen értelemben
használták.
Az „öreg” valószínűleg ótörök eredetű melléknév, aminek a jelentése a
régmúltban még „nagy” volt. Ezt tükrözi például a „hírnevét öregbíti” kife-
jezés. Hasonló okból nevezték valamikor régen öregujjnak a láb nagyuj-
ját, illetve a kéz hüvelykujját, öreg hibának a nagy hibát, öregbetűnek a
nagyméretű betűt, ezért volt „öreganyám” a „nagyanyám” és „öregapám”
a nagyapám.
Földrajzi nevekben is felfedezhetjük ugyanezt a jelentéstartalmat, hiszen
számos tájon található például Öreg-hegy – ami persze valójában nem fel-
tétlenül olyan nagyon magas, viszont az adott környéken valószínűleg a
leginkább kiemelkedő geológiai képződmény, a helybeli „nagy” hegy.
Mi a különbség
a végett és a miatt között?
Időnként előfordul, hogy szépirodalmi művekben, kortárs magyar
drámákban a szereplők nyelvhelyességi kérdéseket is beleszőnek
párbeszédükbe. Így például Szántó Péter A csomagolt lány című
könnyed komédiájába. A mű egyik szereplője, Nóri ekképp szól:
„Roppant furcsa ez a mi kapcsolatunk. Ahányszor találkozunk, ma-
ga mindig sértődött az előző találkozás végett… miatt… Na, ezt most
hogyan kell helyesen mondani? Régen se tudtam.” Mire Andris vá-
lasza: „Mindegy. Valahányszor valami fontos mondatba kezdene,
úgyis mindig átvált a nyelvtanra. Szándékosan.”
A végett célhatározót kifejező névutó. Például: gyógykezelés végett
kellett kórházba szállítani. A nyelvjárásokban és a városi népnyelv-
ben okhatározói értelemben is használják, pl.: betegség végett
zárva. A miatt okhatározói szerepű névutó, például: rémhírter-
jesztés miatt jelentették fel. Akik ódzkodnak a végett-től, használ-
hatják a céljából vagy az érdekében névutókat, bár terjengősebb,
például: Az ügyintézés meggyorsítása céljából szerdán hosszabbí-
tott ügyfélfogadást vezettünk be. E két szó – a miatt és a végett –
jelentése nem különül el élesen a beszélt nyelvben, ebben az eset-
ben nem kifogásolható. Természetesen az igényes írásbeliségben
feltétlen jelentésüknek megfelelően kell használni őket.
tudta-e? nyelvünk

Bodabácsi, bödekati,
fűzkacsa. Mi az?
A fenti szavak ugyanazt jelölik, de vajon mit? Vajon eszik-e vagy isszák?
Tárgyat, élőlényt rejthetnek a különös kifejezések?
Globalizálódó, uniformizálódó világunkban szellemi csemege a Kárpát-medencei magyar
nyelv hajdani szókincsbeli sokszínűségére, gazdagságára való rácsodálkozás. Ezt tehetjük
meg akkor, ha tájszótárakat olvasgatunk. Megtudhatjuk többek között azt, hogy a katicabo-
garat a különböző nyelvjárásokban milyen sokféleképpen nevezték: babutyka, bodabácsi,
bödekati, fűzkacsa, gatyelinkabogár, gincgönc, istenbocikája, pispödér. A tájszavak egy mára
eltűnt paraszti-gazdálkodó világot idéznek fel. Mindegyik ékes kincsünk.

66 IPMTudta-e?
 Mit jelent a meghekkel ige?
A meghekkel ige tipikus útját mutatja annak
a folyamatnak, ahogy egy idegen szó gyökeret
ereszt a magyar nyelvben.
A hacker szó már régen megjelent a nyelvünkben, jelentése: szá-
mítógépbetyár, olyan személy, aki feltöri a weboldalakat, interneten
elérhető adatbázisokat, és azt átírja, vagy az ellopott adatokat pén-
zért továbbadja. Célja lehet csupán a becsvágy vagy a rongálás is.
Magyarítása, a webmetsző, sajnos nem terjedt el. A következő lé-
pés, hogy a hacker egy igeképzővel ellátva jelent meg szókin-
csünkben: hackel, ezután pedig egy igekötőt kapott: meghackel.
Majd megtörtént a fonetikus átírás, azaz már nem az angolos írás-
móddal olvashatjuk ezt a kifejezést, hanem a magyar ejtésnek meg-
felelően: hekkel. Végül az utolsó változás az, hogy az igét már nem-
csak számítástechnikai kifejezésként használják, hanem bekerült
a politika nyelvébe is, íme egy példa egy politikai hírből: „Épp a
szövetségekhez szükséges alapvető bizalmat rombolta az, hogy a
választási győzelem érdekében kezdeményezek egy rendezvényt,
amelyet aztán meghekkelnek.” A tágabb szövegkörnyezetből ki-
derül, hogy a meghekkelés azt jelentette, hogy az ellenzék egyik
vezető politikusát lekiabálták a színpadról. Egy rejtélyes cikkcím:
Titokzatos Smiley-Man hekkelte az ARC kiállítást. Magyarra lefor-
dítva az történt, hogy az Arc nevű óriásplakát-kiállításon valaki
vidám és szomorú emotikonokat, azaz hangulatjeleket ragasztott
a plakátokra, és a kiállítás témájára reagálva tett boldoggá, illetve
boldogtalanná képeket.

Mi az a Mondolat?
A Mondolat a nyelvújítás korának híres gúnyirata volt, amelyet
az ortológusok (hagyományőrzők) írtak a neológusok (nyelv­
újítók) kigúnyolására. A sok sikertelen szó bemutatásával azt
kívánták elérni a nyelvújítás ellenzői, hogy bebizonyítsák, az új
szavak miatt nem fogják megérteni egymást az emberek.
Maga a mondolat szó is egy sikertelen kifejezés, szónoki beszédet jelentett. És
bár a nyelvújítással foglalkozó írások mindig megemlítik a sikertelen szavakat,
azonban fontos kiemelnünk, hogy több mint tízezer ma is használatos kifejezés
született ekkor. Ilyen például a történelem, cukrászda, gyár, folyóirat, könnyel-
mű. A Mondolatban szereplő szótárban viszont a következő sikertelen újításokra
bukkanhatunk: begyeskedő (’szerető’), bűnkemence (’purgatórium’), csecsecses-
mérettség (’az emlő természetrajza’), életfekvés (’sors’), érdempolc (’kitüntetés’), fütyészni (’kutatni’, ’fürkészni’), hátahupás (’egyenetlen’),
templombilincs (’házassági esküvés’). Virág Árpád Mennyire időtálló a nyelv­újítás szókincse? című tanulmányában azt vizsgálta, hogy
Szily Kálmán A magyar nyelvújítás szótára című munkájában lévő cs és c betűs szavak közül hány él ma is. Az eredmény: a 86 szóból a
mai napig ugyanazzal a jelentéssel általános körűen is 56 kifejezés használatos. Ez is jó arány.

IPMTudta-e? 67
tudta-e? nyelvünk

Hol hagyjuk azt,

akit faképnél hagyunk?
Valószínűleg nincs ember, akit valaha faképnél
ne hagytak volna, és olyan sem, aki faképnél
ne hagyott volna már valakit. De vajon honnan
ered ez a kifejezés?
A fakép valamikor régen faszobrot, illetve fabálványt jelentett. Fabálvány-
nak nevezték a faragott kapufélfák emberszerű figuráit is, amelyekről sok
tudós úgy tartja, hogy eredetileg a ház védőszellemét jeleníthették meg.
A szólás magyarázata tehát részben már megvan – de kit és miért hagy-
tak faképnél?
Erre a kérdésre a kutatók szerint kétféle válasz is létezik. Az egyik, hogy a
vendégét egészen a kapuig kísérő házigazdát a látogató faképnél hagyta,
ha az még beszélgetett volna, ő viszont már nem. A másik, hogy a fiatal
falusi lányok nemegyszer a kapuban várták kedvesüket egy kis esti cse-
vegésre, azonban ha az udvarló ígérete ellenére mégsem jött el, akkor a
lányt szó szerint faképnél hagyta.

Helyes-e az, hogy Melyek a legősibb szavak?

Úgy tűnik, létezett valaha egy olyan közös

fasírtban van valakivel?

ősi nyelv, amelyből a legtöbb ma beszélt
nyelv kifejlődött. Erre utal, hogy legalább
23 olyan szó létezik, amely nagyon sok mai
„Azt beszélik, fasírtban van egymással Meghan nyelvben közös, és több mint 15 000 éves.
és Katalin hercegné.” Ezt az újságban olvashattuk, Ma is vita tárgya, hogy létezett-e egyáltalán egy közös ősi
és elgondolkodhatunk azon, hogy miképpen nyelv, az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy létezik néhány
olyan szó, amely nagyon hasonló, közös formában létezhe-
kerül a csizma az asztalra, azaz a fasírt ebbe a hírbe.
tett 15 000 évvel ezelőtt is. Egy kutatásban számos nyelv
Vajon nem úgy lenne, hogy faséban vannak egymással? De bizony, az 200 legalapvetőbb szavát hasonlították össze, és 23 olyan
volna a helyes, ám mivel a fasé elavult szavunk, ezért fasírtot monda- szót tudtak közülük azonosítani, amelyek a legtöbb nyelvben
nak helyette. Az etimológiai szótár tanúsága szerint a fasé bécsi német ma is nagyon hasonló formában vannak jelen, és ugyanazt
eredetű szó, fosché, melléknévként (valakire) mérges, bosszús, főnévként is jelentik. Ilyen például az én, az adni, a férfi, a nő, az öreg,
nézeteltérés, viszály a jelentése. A magyarban főnévi szerepű. A városi az anya, a tűz vagy a fekete. Könnyen lehet, hogy néhány
nyelv bizalmas árnyalatú szava. Szigligeti Ede Szökött katona című szín- ezer év múlva a legtöbb ember teljesen más nyelvet beszél
művében is előfordul: „Aztán ne akarjon mindig francia szókat monda- majd, ám ezek a szavak valószínűleg akkor is megmaradnak.
ni, ma is halálra szégyelltem magam: azt mondá mama: »Gróf Cinege
fachirtba jött Pityóka bárónéval«, ahelyett: »Fachéba jött«. – Aztán ne
kacagjon olyan parasztosan, hogy valamennyi rossz foga kilássék; csak
minden lépten kirí magá-
ból, hogy kovácsné.”
Tehát a „fasírtban van va-
lakivel” vagy szótévesztés,
vagy tréfás ferdítése a „fa-
séban van valakivel” szer-
kezetnek. Jelentése pedig:
haragban, rossz viszony-
ban van vele.

68 IPMTudta-e?
 Miért mondják arra, aki bajba kerülhet,
hogy megütheti a bokáját?
Korábban „megüti az inát” és „megüti a szárát” (lába szárát) alakban is
használták ezt az ismert szólást, melynek az eredete nem túl szívderítő.
Miért ütheti meg a bokáját az, akiről úgy vélik, hogy meglakolhat tettéért, bajba sodródhat?
A magyarázathoz érdemes megemlíteni egy valaha széles körben ismert átkot is: „A szél üs-
se össze a bokádat!”
Az akasztás korábban bevett, gyakorta nyilvános büntetőeljárási forma volt, és a holttestek
általában sokáig a bitófán maradtak. Ha fújt a szél, az akasztottak teste ide-oda lengedezett,
bokájuk összekoccant, ami az egykori átlagember számára nem volt szokatlan látvány. Ere-
detileg tehát, ha valakit arra figyelmeztettek, hogy megütheti a bokáját, az annyit jelentett,
hogy ő is könnyen hasonló sorsra juthat: tettéért az akasztófán találhatja magát.

IPMTudta-e? 69
tudta-e? kultúra

Miből készült a rizspor?

18. századi portrékról vagy a Mária Antónia életét feldolgozó filmekből
bizonyára sokan ismerik a „rizsporos paróka” kifejezést. S bár mind
a fehérített haj, mind a méter magas parókák divatosak voltak az említett
korban, az bizonyos, hogy egyiknek sem volt köze a rizshez.
A rokokó kor embere ismerte a rizsport, de azt nem a hajra, hanem púderként, az arc és a dekoltázs
fehérítésére használta. A frizurákhoz alkalmazott port elsősorban gabonafélékből nyerték ki. A ke-
vésbé tehetősek kukorica vagy búzaliszt alapú készítményeket, míg a nemesség tagjai finomra
őrölt és alaposan átszitált búzakeményítőt használtak. A keményítő egyébként a mai szárazsampo-
nokban is megtalálható. A „rizspornak” is ez volt az alapvető szerepe: vagyis megakadályozni, hogy
– a jó esetben néhány havonta megmosott – haj zsírtól legyen fényes. Ezt a hatását nem önmagá-
ban érte el, ehhez előbb a hajat pomádéval kezelték, ami birkafaggyú és különböző illatanyagok,
például rózsaolaj keverékéből állt, s a haj egyfajta sprőd, de mégis könnyen fésülhető állagot kapott
tőle, és megtapasztotta a fújtatóval hajszálakra szórt keményítőszemcséket. Az ily módon kezelt haj-
ból készültek el Mária Antónia korának híresen extrém hajkölteményei, ám a forradalom kitörésével
nagyon hamar eltűntek a divatból. Már csak azért is, mert az éhínségtől és kenyérhiánytól szenvedő
nép szemében vörös posztónak számított a búza és liszt felhasználásával készült frizura.

Hol alakult meg a The Beatles? Hogyan került a kirgiz kalpak

az UNESCO kitüntető asztalára?
A harang formájú, fehér filcből készült, fekete
hímzéssel díszített kirgiz fejfedőt pásztoroktól
a politikusokig előszeretettel viselik. Állításuk szerint
kialakítása a hegyek hósipkáját formázza,
amelyekben Kirgizisztán csakugyan dúskál.
Az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szerve-
zete (UNESCO) három kategóriában évről évre a világörökség részévé
minősít nemes épületegyütteseket, patinás városnegyedeket, termé-
Bár a nagy négyest mindenki Liverpoollal szeti csodákat, vagy sajátságos, de megőrzésre érdemesített szokáso-
kat, érinthetetlen hagyományokat, fesztiválokat, netán apáról fiúra
azonosítja, John Lennon, Paul McCartney, George
szálló viseleteket. Így történhetett, hogy 2019-ben a kolumbiai fővá-
Harrison és Ringo Starr nem Angliában álltak rosban tanácskozó ítészek a kirgiz „kalpakot”, a férfiak tradicionális
először egy színpadon. fejfedőjét vette föl a feltétlen megőrzendők listájára. Vezetőik állítják:
1960 őszén a The Beatles nevű együttes Hamburgban játszott a az UNESCO mostani kitüntetése előmozdíthatja náluk az idegenfor-
Kaiserkeller klubban a Rory Storms and the Hurricanes néven galom fejlődését – csak tavaly mintegy 1,3 millió turista kereste föl az
futó, szintén liverpooli formációval felváltva. A banda ekkoriban eldugott közép-ázsiai birodalmat. És aki kalpakot akar venni, egy ere-
deti darabot már 20 dollárért haza is vihet. A spórolósok jóval olcsób-
még öt főből állt: John, Paul és George mellett Pete Best dobos
ban megvehetik a sityaknak a szomszédból származó, „hamisítatlan”
és Stu Sutcliffe basszusgitáros alkotta az együttest. 1960. októ-
kínai, műanyag másolatát.
ber 8-án a Hurricanes egyik tagja, Lu Walters lehetőséget kapott
arra, hogy felvegyen három dalt az Acoustic Studióban, a Beat-
les három tagját is magával vitte. Mivel Pete Best aznap ment új
ütőket venni, a dobok mögé Richard Starkey, a későbbi Ringo
Starr ült be. Habár a felvétel után a tagok ismét külön váltak, Ri-
chard gyakran ült be a Beatlesbe, ha Pete Best épp betegeskedett.
Amikor az előző dobos sok kihagyása és magánjellegű problé-
mák miatt Ringót kérték fel 1962 augusztusában, a zenész egy
másik ajánlatot is kapott a Kingsize Taylor and the Dominoes
nevű bandától. Ők heti 20 fontot ajánlottak, a Beatles heti 25-öt.
Ringót a választása végül a zenetörténelem részévé tette.

70 IPMTudta-e?
 A stílus maga az ember
– és még mi?
„A stílus maga az ember” – mondta
a kifejezésmódra, a megnyilvánulások
mikéntjére célozva a jeles francia

A fekete macska régen

természettudós, Buffon. De a stílus
eredetileg mást jelentett.

szerencsét hozott?
Ókori latin betűs írásos emlékek nemcsak cserépen,
kövön, fémfelületen, papiruszon, pergamenen marad-
tak fenn, hanem viaszos táblácskákon is. A táblák ké-
Ki ne rezzenne össze, ha egy fekete macska átszalad előtte
szülhettek fából, de akár elefántcsontból is. Perem-
az úton? Mert 21. századi gondolkodás ide vagy oda, mel látták el és a peremen belül viaszréteggel vonták
a fekete macska mint a balszerencse szimbóluma olyan be őket; kiválóan alkalmasnak bizonyultak a minden-
mélyen gyökerezik az európai babonás hagyományokban, napi használatra, ha valamit fel kellett jegyezni. A spe-
hogy a legracionálisabb ember lelki nyugalmát is ciális írófelülethez persze speciális íróeszközre volt
megzavarhatja. Ugyanakkor a fekete macskát korántsem szükség: fából, csontból faragott, vagy bronzból ön-
tartották mindig balszerencsét hozó jószágnak. tött stilusra. Ennek hegyes végével kellett viaszba róni
Elmondható, hogy a kontinentális Európában a kereszténység eleve ferde a betűket, míg másik, széles és lapos végével lehe-
szemmel nézett a macskákra, ennek oka az állatok ókori Rómában betöltött tett törölni a nem kívánt szövegeket, illetve elsimítani
szerepében keresendő: a szabadság, a szexualitás és a luxus megtestesítői a viaszt. Az ehhez hasonló táblácskák és íróeszközök
voltak, ráadásul a macska volt a szimbóluma Diána istennőnek is. Ő pedig a használata nemegyszer még a középkorban is meg-
boszorkányok „ősanyjának” számított a keresztények szemében, így aztán a szokottnak számított.
macska, különösen a fekete macska alakja a boszorkánysággal, a rontásokkal
és a balszerencsével is összekapcsolódott. Persze nem mindenhol viszolyog-
tak ezektől a szőrös jószágoktól. Angliában például kifejezetten szerencseho-
zó állatoknak tartották őket. I. Károly angol király kedvence is egy koromfeke-
te cicus volt, s mikor szegény elpusztult, a király úgy sóhajtott fel, hogy ezzel
vége a jó szerencséjének. A legenda szerint másnap fogták perbe árulás vád-
jával, melynek végeredményeként kivégezték. A tengerészek is szerencsének
tartották, ha hajójukra bevette magát egy fekte macska; egyrészt védelmet
jelentett a patkányok elszaporodása ellen, másrészt úgy vélték mágikus tulaj-
donságai megvédik a hajót a tengeren. A brit hadihajókon egészen 1975-ig
szolgáltak macskák: a „ship cat”-ek kivételes megbecsülésnek örvendtek a
brit haditengerészet berkeiben, a HMS Amethyst Simon névre hallgató macs-
kája még háborús érdemérmet is szerzett 1949-ben.

Miért akarják „japánosítani” a nevek használatát?

A távol-keleti szigetország konzervatív politikusai hadba indultak azért, hogy a nagyvilág átvegye
az ottani nevek hagyományos sorrendjét. Visszatérnének ahhoz a régi gyakorlathoz, hogy külhoni
használatban is elől szerepeljen a vezetéknevük, azt kövesse a „keresztnév”.
„Olyan sokszínű a világ, nem árt, ha mások is megkísérlik tiszteletben tartani a mi hagyományos írásmódunkat” – érvelt a japán kultusz-
miniszter. Ha a kínaiak és a koreaiak sikerrel jártak ezen a téren, nem árt ezzel kísérletezni a felkelő nap országában sem. Sokan vitatják,
érdemes-e ismét változtatni a bevett külföldi (latinbetűs) gyakorlaton. Amikor Japán a Meidzsi-korszakban (1868–1912) szakított „ragyogó
elszigeteltségével” (splendid isolation), és nyitott a külvilág felé, nemcsak az ipari-technológiai fejlesztést, hanem a globális, kulturális
körülményeket is igyekezett figyelembe venni. Jó száz évvel ezelőtt áttértek nevük tradicionális sorrendjének nyugatias változatára. Ezért a
legtöbb országban kormányfőjüket Shinzo Abénak titulálják, csak a vezetéknevet elől szerepeltető (magyar, kínai, koreai) nyelvközössé-
gekben maradt a régi használat. Mifelénk – az akadémiai átírás követelményeinek megfelelően – a kormányfő neve helyesen: Abe Sindzó.
Angol nyelvű japán publikációik fogalmazói, no meg a nyugati tömegkultúrán fölnevelkedett fiatalok körében fölösleges fordulatnak,
vaskalapos törekvésnek minősítik a politikai kezdeményezést. Nevén is nevezik (!) a politikai mostohagyermeket: „Volna annyi aktuális
probléma, amivel a kormányzatnak meg kellene birkóznia, semmint hogy ómódú nacionalista őskövületekhez kanyarodjon vissza.”

IPMTudta-e? 71
tudta-e? kultúra

Honnan ered a kínai lábelkötés hagyománya?

A lábelkötés szokása a 10. század körül jelent meg, és még a 20. század
derekán is fellelhető volt Kína egyes tájain. A kegyetlen hagyomány
egy bizarr szépség­eszményt szolgált, amelynek eléréséhez ezer
év alatt 3 milliárd nőt nyomorítottak meg életre szólóan.
A történelem egyik legfájdalmasabb „szé- is törték –, majd egy tíz méter hosszú szö-
pészeti” tradíciójának alighanem Kína az ott- vetcsíkkal, nyolcas alakot leírva, saroktól a
hona. Az apró lábfej, az úgynevezett arany- lábujjakig áttekercselték a lábfejet. A lába-
lótusz elérése érdekében a kislányok lábát kat egyre szorosabbra kötötték s kétheten-
négy és kilenc éves koruk között kötözték te negyed-fél centivel kisebb cipőt húztak
el úgy, hogy a négy kisebb lábujjat behajlít- rá.  Így kb. két év alatt érték el a kívánt 7-8
va szorosan a talphoz préselték – gyakran el centiméteres lábhosszt. A szokás eredeté-
ről több legenda is szól. Egy né-
zet szerint, Xiao Baojuan császár
(i. sz. 483–501) kedvenc ágyasa
élt deformált lábakkal, és az ud-
var minden hölgyének el kellett
kötnie a lábát, hogy az övé le-
gyen a szépségideál. tánc közben a lótuszszirmot idézi. Bármelyik
Egy későbbi történet pedig Li Jü verzió is az igaz, a szokás elterjedéséhez hoz-
császár (i. sz. 937–978) ágyasát zájárult, hogy az elkötözött láb státusszim-
említi, aki a mai balerinákhoz ha- bólumnak is számított: apró lábakkal egy nő
sonlóan szövetcsíkokkal kötözte nem tudott dolgozni, ezért csak egy vagyo-
el a lábát, és az uralkodónak meg- nos családban engedhették meg maguknak,
tetszett, ahogyan annak formája hogy a lányokat ily módon eldeformálják.

Milyen hölgyre utal Lillafüred neve?

Furcsa belegondolni, de igaz: ha Csokonai nem írja meg Lilla-
verseit, továbbá, ha Vay Elemér Borsod vármegyei főispánnak
1860-ban nem születik szépséges húga, akkor ma Lillafüredet
sem úgy hívják, ahogy.
Lillafüred Miskolc egyik legmagasabban fekvő, bükk-vidéki része. Itt találkozik a
Szinva és a Garadna patak, melyek összefolyásánál természetes tó alakult ki. A ta-
vat 1813-ban visszaduzzasztották egy völgyzáró gáttal, hogy biztosítsák a közeli
vashámorok működéséhez szükséges vizet. Az utóbbiakról kapta nevét a vas-
művesek lakta Hámor falu, mely felett a 19. század végétől mind népszerűbb
kiránduló-, majd üdülőhely alakult ki.
Ennek elnevezésére Miskolc polgármesterének fivére, Soltész Nagy Albert tett ja-
vaslatot 1882-ben Bethlen András miniszternek, megköszönve a környék fejlesz-
tésében nyújtott támogatását. Azt kérte tőle, hogy a terület a „Bethlen-Füred”
nevet kaphassa. A miniszter azonban felvetette, hogy a településrészt inkább
keresztlányáról, a gyönyörű Vay Erzsébetről nevezzék el abból az alkalomból,
hogy az ifjú hölgynek épp ekkor kérték meg a kezét. Így is történt.
Hogy hogyan lett az Erzsébetből Lilla? Úgy, hogy a Vay családban Csokonai tiszteletére
minden Erzsébetnek Lilla volt a beceneve. Egyébként úgy hírlik, Vay Erzsébet később
inkognitóban a Palotaszálló 1930-as átadásán is jelen volt, ám az életét nem itt, hanem
Verőcén, majd Franciaországban és Ausztriában élte férjével.

72 IPMTudta-e?
 Miért fekete a japán
gésák foga?
A fogak feketére festése, azaz az ohaguro
népszerű szokásának számított Kína egyes
részein, illetve Délkelet-Ázsia bizonyos
országaiban is, mégis elsősorban Japánnal
és az ottani gésákkal azonosítjuk eme
különös szépészeti eljárást.
A fogak elfeketítésének szokása bizonytalan eredetű, de
Japánban valószínűleg már i. sz. 250 körül alkalmazták.
Esztétikai célja valószínűleg a Heian-korban terjedni kez-
dő, vastagon fehérre púderezett arc hangsúlyozása volt.
Arról nem is beszélve, hogy a vakítóan fehér bőr mellett a
legápoltabb fog is sárgának hathatott, így célszerűbb le-
hetett egészen eltüntetni őket. A fogfeketítés elsősorban
a férjezett, arisztokrata hölgyek körében dívott, de egyes
magas rangú hivatalnokok és szamurájok is feketére fes-
tették fogaikat. Ehhez pedig egy kanemizu nevezetű anya-
got használtak: vasreszeléket ecetben oldottak fel, s az így
létrejövő sötétbarna vas-acetáthoz magas tannintartalmú
növényeket például tealeveleket kevertek. A folyadékkal
öblögetve feketére színeződtek a fogak, aminek fenntar-
tásához elegendő volt naponta egyszer megismételni a
műveletet. A fogon képződő bevonat egyébként érdekes
módon nemhogy roncsolta volna a fogakat, éppen ellenke-
zőleg: az ohaguro védte a fogzománcot és megelőzte a
fogszuvasodást!

IPMTudta-e? 73
tudta-e? kultúra

Tényleg csak a nők hordtak fűzőt?

Az, hogy mit tekintünk „férfias alkatnak”, mindig is változott
a történelem során, és azt gondolnánk, hogy a „darázs-
derekat” sosem sorolták ezek közé. Csakhogy meglepő
módon, volt olyan időszak, amikor az urak akár fűzőt is
hajlandóak voltak ölteni, hogy derekukat keskenyítsék.
A fűző kisebb-nagyobb megszakításokkal, évszázadokig alakította a női vona-
lakat, pontosabban a derekakat. A vékony derék ily hosszú időn keresztül való
„fetisizálásának” létezik egy evolúciós nézőponttal összefüggő magyarázata is:
a vékony derék optikailag még hangsúlyosabbá teszi a klasszikusan nőiesnek
tartott, azaz a termékenységgel összefüggésbe hozott testrészeket, vagyis a
kebleket és a csípőt. Ennek fényében még érdekesebb a tény, hogy bizonyos
korszakokban a férfiak is hordtak fűzőt: az 1820-as, 30-as években számos –
legalábbis a divatra adó úr – viselt fűzőt a ruhája alatt. A tipikus dandyk ideje
volt ez, azaz a megjelenésükre, modorukra és ízlésükre sokat adó világfik kora,
de ma már teljes léleknyugalommal neveznénk őket egyszerűen piperkőcök-
nek. A korabeli férfidivat – amelynek jellemző darabjai a szűk fazonú redingot,
azaz hosszú kabát, a színes mellény és a lábszárra simuló hosszú nadrágok
voltak – egyébként is sudárabb alkatú uraknak állt jól. Egy tipikus dandy fűző-
viseléssel és – korabeli karikatúrák alapján – akár más alakformáló eszközök,
például váll- vagy vádlitömések használatával is hajlandó volt tenni az óhajtott
megjelenésért. A dandyk viselete azonban mind gyakrabban vált nevetség
tárgyává, és a század közepére a magazinokból is eltűntek a férfifűző hirdeté-
sek, s még ha meg is maradt a ruhadarab egy-egy férfi öltözete alatt, ettől
kezdve csak titokban viselték az urak.

Mit énekel HAL 9000, a 2001: Űrodüsszeia robotja?

A filmtörténelem egyik legfélelmetesebb mesterséges intelligenciája élete
végén egy gyermekmondókát szaval el. De nem mindenhol ugyanazt.

Amikor a 2001: Űrodüsszeia végén Dr. David Bowman űrhajós hatástalanítja a társát meggyilkoló
mesterséges intelligenciát, HAL 9000 utolsó „leheletével” elszavalja az először beletáplált informá-
ciót, a Daisy Bell, ismertebb nevén Bicycle Built for Two című mon-
dókát. Kubrick részben azért választotta ezt a dalt, mert HAL
lényegében gyermeki létbe zuhan vissza, miközben szép
lassan hatástalanítják (egyfajta lobotómiát kap), a má-
sik oka az volt a választásnak, hogy az intelligencia
karakterét ihlető IBM 704 szintén ezt a dalt tanulta
meg először, amikor a beszédimitációt kellett rajta
tesztelni. Ám az első szempont vélhetően fon-
tosabb volt a rendezőnek, hiszen a film külön-
böző szinkronváltozataiban HAL 9000 mindig
más, az adott kultúrában ismert gyermekdalt
énekel. A francia változatban az Au clair de la
lune, a németben a Hänschen klein, az olaszban
pedig a Giro giro tondo című dalok szólalnak
meg, melyek tartalmukban eltérnek ugyan az ere-
deti verziótól, ám mind olyan mondóka, melyet a
gyerekek tipikusan korán megtanulnak.

74
Egykor valóban divatos volt
a fedetlen kebel?
Arra, hogy a régi korok embere miként viszonyult
a női mell látványához, nem egyszerű vissza-
következtetni. A ránk maradt festmények,
metszetek, divatrajzok, valamint naplóbejegyzések
alapján azonban úgy tűnik, hogy egyes korokban
a női mell látványa nemhogy szokványosnak,
de egyenesen divatosnak számított.
Ilyen divatot teremtett például az 1422 és 1450 között élt Agnès So-
rel, VII. Károly francia király kedvese. Mint arról Jean (II) Juvénal des
Ursins a korban élt történész tudósít, a divathóbortjairól ismert
hölgy olyan ruhákat varratott magának, amelyek egyik vagy olykor
mindkét mellét teljes mértékben láttatni engedték, és ezzel divatot
teremtett az egész udvarban. Későbbi időkből is maradtak ránk
olyan, előkelő hölgyeket ábrázoló portrék, amelyeken mellük pőrén
látható. És e portrék modelljei még csak nem is ókori istennők meg-
testesítőjeként vagy nimfákként jelennek meg a festményeken.
Ilyen festményen látható például Hortense Mancini (lent), (aki Ma-

Miért hordtak régen fekete

zarin bíboros unokahúgaként a francia udvar egyik legelőkelőbb
hölgyének számított) Simonetta Vespucci (jobbra), Pauline Bona-
parte vagy Lamballe hercegnéje is. De nyilvánosság előtt még koro-
nás fők is megjelenhettek fedetlen kebellel. Erről tanúskodik az a
ránk maradt jelmezterv is, amelyet Inigo Jones, építész és díszletter-
vező tervezett egy udvari balettelőadáshoz az egyébként szigorú
katolicizmusáról híres angol királyné, Henrietta Mária számra.
pöttyöket az arcukon a nők?
Kosztümös filmek kedvelői bizonyára találkoz-
tak már olyan alkotásokkal, ahol a női szereplők
arcán itt-ott fekete pöttyök díszelegtek. Jogo-
san merülhet fel ugyanakkor az emberekben
a kérdés, miért „csúfították el”, egykor a hölgyek
gondosan kisminkelt arcukat álszeplőkkel?
A válasz akár romantikusnak is tekinthető.
A fekete kartonpapírból vagy bársonyból kivágott, arcra ra-
gasztott pöttyök, avagy a „mouche”-ok (szó szerint: legyecs-
kék) a 18. században élték fénykorukat, és eleinte egészen gya-
korlatias céljuk volt: takarni az esetleges bőrhibákat. A rokokó
flörtöt kedvelő idejében azonban a megfelelő helyre helye-
zett pötty, másodlagos jelenítéssel is bírt; általa kifejezhetővé
vált viselőjének pillanatnyi lelkiállapota, hangulata, de akár
egész személyisége is: a szemzug alá helyezett pötty azt je-
lentette, hogy az illető „szenvedélyes”, az orca közepére került
a „ledér”, a homlokra a „méltóságteljes”. A száj szegletében
pötty jelezte a külvilág felé, hogy az illető csókos kedvében
van, míg az állon hordva azt, hogy viselője jó titoktartó és így
tovább.
A tapaszokat eleinte kör formájúra vágták, később megjelen-
tek az apró csillagok és félholdak, így a jelentések is tovább
bonyolódtak. A szemzugba ragasztott félhold például a friss
szerelmi bánatra utalhatott, míg ugyanott a csillag egy bim-
bózó románcról adott hírt. Idővel pedig egészen bonyolult
alakzatok is helyet kaptak az arcokon, például csatahajókat
vagy hintókat is megformázhattak a kis bársonydarabkák.

IPMTudta-e? 75
 IQ-MIX
A megfejtéseket a 98. oldalon találja.
3) Hány ananász egyensúlyozza ki
az alsó mérleget?

1) Melyik szó kapcsolja össze

az itt felsoroltakat?

4) Melyik ábra illik a kérdőjel helyére?

2) Melyik szám
illik a legalsó
szőlőszembe?

5) Melyik betű hiányzik

az utolsó háromszögből?

6) Melyik számmal kell helyettesíteni

a KOBRA szót ahhoz, hogy teljesüljön kobra7 x 7
az egyenlőség? =
28kobra
76 IPMTudta-e?
 Megjelent az
IPMTUDTA-E?
könyv
Kapható a könyvesboltokban,
vagy kedvezményes, 3990 forintos
áron megvásárolhatja a kiadónál,
mely a házhozszállítás díját is
tartalmazza.

LAPTAPIR
www.laptapir.hu

TudTa-e? Találmányok
64?
mikor készülT a Commodore
TudTa-e? egészség

on találta fel a villanykörtét?

túlságosan is
rántotta, amely eleinte

nem is edis
modore céget is magával újabb fej-
mint 30 éve dobták piacra fel üzleti stratégiáját, majd
1982-ben, azaz több egyetlen termékre építette ki-
otthoni felhasználásra A C64 kék képernyője azonban
az egyik legsikeresebb, lesztései is kudarcot vallottak. eszmélő ti-
Végül
t, a Commodore 64-et. az 1980-as, 90-es években
tartósabb lámpát készíthet. törölhetetlenül beleégett felejt-
k, elszenesítve az addigiaknál ame- szánt mikroszámítógépe nek ez volt az első és máig
az izzólámpát Edisonna rostjai bizonyultak a legjobbnak, módo- nédzserek agyába. Legtöbbünk
Mindenki tudja, hogy egy japán bambuszfajta nemcsak a Bécsből különböző fondorlatos kazet- a számítástechnikával.
ak köszönhetjük. lámpát készített. Edison Ma is sokan emlékeznek eleinte hetetlen találkozásunk
a zseniális amerikai feltalálón lyekkel 1200 órán át világító tudta, hogy gépekre, az egymástól
remek üzletember is volt, kon behozott Commodore és az éjszakák-
Ez azonban csak részben
igaz. zseniális feltaláló, hanem átmásolt programokra
a teljes rendszernek, elektromos tán, majd mágneslemezen kezdő-
be a szénszálas izzólámpára
vo- az izzó csak egy apró darabja megbíz- játékokra. A történet 1982-ben
üvegkörte. Az addigi ba nyúló, joystickszaggató Machines cég az
Bár Edison 1879-ben jegyeztette hálózat nélkül csak egy értéktelen Commodore Business
Davy (aki egyébként a biztonsá- jobbat tervezett, fogyasztásmérő dött, amikor a kanadai piacra
natkozó szabadalmát, Humphry vékony hatatlan generátorok helyett há- jóval alacsonyabb áron dobott
már 1802-ben készített és felépíttette az elektromos akkoriban megszokottnál modellt. A 600
gi bányászlámpát is feltalálta) nem szerkezetet épített, megtervezte Nem igen fejlett számítógép
fényforrást. Lámpái azonban eljuttatták a villamos áramot. egy kortársaihoz képest fejlettebb amelyeknek jelentős tápérté-
platinaszál izzításával működő erre a lózatokat, amelyek bárkihez hogy azokat gép versenytársainál sokkal használják ezt a kifejezést,
platina is túl drágának bizonyult tet tett az izzók végeire, dolláros ár alatt kínált nép- sokat, de anya- mölcsökre a szervezet bizonyos
voltak elég tartósak, és a

ölcsök?
és feltaláló utolsósorban csavarmene valódi ter- nságokkal rendelkezett, így hamar tartalmaz kiemelkedően hatásuk van, hozzásegítik

Hogyan hatnak ránk a gyüm

végéig még számos fizikus a felhasználók is. Így válhatott grafikai és hangtulajdo hobbiszá- A körte semmiből sem hatással, kük és antioxidáns , hozzájárulnak bizonyos
betegsé-
feladatra. Az 1870-es évek izzólámpa problémáját,
a si- könnyen tudják cserélni továbbfejlesz- írták rá, és sok helyen nemcsak vannak különösen jótékony
izzólámpát azóta persze szerű lett. Játékok ezreit Az olcsó gai a vesére és a gyomorra molekuláit a helyes működéshez Ilyen még többek között a feke-
próbálta megoldani az elektromos került a leg- mék egy régi ötletből. Az özként is használták.
a csontokra kedvezően
hatnak. ak megelőzéséhez.
angol Joseph Wilson Swan mérnökök is jelentős szerepet mítógépként, hanem termelőeszk lehetett, hanem könyvelni és emellett az izmokra és más gek kialakulásán
kerhez azonban a szintén az izzószálat, tették, a történetben magyar egészen a közel- játszani magas C-vitamin-tartalma mellett áfonya, a mangó vagy a gránátalma.
papírrostokból készítette megszületet t az géppel ugyanis nemcsak készítettek A csipkebogyó nagyon gyökök- te és a vörös hatását számos kuta-
közelebb. Ő elszenesített létre- kaptak, míg az 1940-es évekre információs rendszert is tartalmaznak. amelyek segítik a szabad fogyasztásának jótékony
nem tudott elég erős vákuumot as, kriptontöltésű izzó. Legnagyobb tervezni is, de például katonai A karakteres es, mert sok vitamint olyan anyagokat is tartalmaz, kezelése A növényi rostok az 1995 és 2004 között
Ameri-
az üvegburában azonban múltig használt wolframszál lmi Egyetemen. betegségek például az
áramforrások sem voltak
elég megbíz-
fény mellett nagyon sok
hőt termel – hozzá a Zrínyi Miklós Nemzetvéde fogyasztása egészség l káliumot, től való megszabadulást,
így meghűléses tás támasztja alá. Ilyen
hozni, és az általa használt problémáját – hogy a néven grafikus ope- hogy a gyümölcsök kihasználni. Az áfonyábó amelynek kezdetén három
és félmillió
egy ismert, de még megoldatlan megoldania. Így mára a
hagyo-
felhasználófelületre GEOS Azt mindenki tudja, is, amelyeket érdemes a meggy pedig serkenti mellett az öregedés hatásait
is visszafogja. kában végzett felmérés, év elteltével
így 1878-ben
viszont senkinek sem sikerült más jótékony hatásuk ban vannak nak, majd kilenc
hatóak. Edison
és eltökélte, hogy minden
eddiginél
teljesen felváltották a jóval
energiata-
rációs rendszert is írtak,
szövegszerkesztő és Van azonban számos i a vérrögképződés esélyét, A meggyben az egyik
leghatékonyabb kombináció
hat a vérre, ezen kérdőívet
küldtek ki nyugdíjasok
részt vevő 388 000 fő
problémával került szembe, mányos izzókat szinte kkal. A C64 nk, a szőlő csökkent az adatokat. A vizsgálatban
az almából foszfort nyerhetü A gyümölcs jótékonyan
kísérletek .
műszaki háttér birtokában, és a LED-es fényforrások táblázatkezelő alkalmazáso jelen az antioxidánsok. ritkítja a újra felvették összefüggést mutattak
a
jobbat fog alkotni. Kellő amelyet karékosabb kompakt fénycsövek években is esélyé- és a szívre is. Fogyasztása statisztikái végül egyértelmű
kereste meg azt az anyagot, népszerűsége az 1990-es a szívműködést. var enyhítésére, az agyvérzés keresztül a májra, a vesére az egészséges halálozási . A vizsgált nyugdíjasok
leg-
ezreivel szisztematikusan ugyanis a PC ben kialakuló szívritmusza ére. Emel- en is helyreáll -fogyasztási szokásokkal
jelentős volt hazánkban, a ben-
nyersen és frissen fogyasztjuk, szá- magas vérnyomás kiegyenlítés ként és vért, így a legapróbb hajszálerekb elősegíti a szer- növényirost alacsonyabb
a többszö- A gyümölcsöket általában nek csökkentésére és a vese kiválasztó hatását, fogyasztó ötöde 22 százalékkal fogyasztó
számítógépek még mindig állapotukban értékesek ot, mangánt, cinket, keringés, megélénkíti a an több növényi rostot mint a legkevesebb rostot
Commodo- nük lévő anyagok így természetes lett kalciumot, vasat, magnézium savjának és vitaminjának kö- Segít az alacsony vérnyomásb halálozási arányt mutatott,
rösébe kerültek, mint egy mellett nyomelemeket
is tartalmaznak, Számos vezetben felgyűlt víz távozását. szenvedőknek is. étrend nemcsak a
már egyre kevesebb munkra. A vitaminok foszfort is találunk benne. fejt ki, javítja a betegségek ben ötöd. A vizsgálat kimutatta, hogy a rostdús e, hanem
re, bár nyugaton
A gyártást végül 1994-ben számunkra, és nem szabad
megfeled- lis és vizelethajtó hatást vagy légzőszervi
tele van antioxidánsokkal,
védelmet
betegségek kockázatát
csökkentett
amelyek létfontosságúak szönhetően antibakteriá A szőlő amellett, hogy szintén
ódivatú masina talált gazdára. sem. Ezek a sejtek természetes
műkö- rugalmasságát. kkel szív- és érrendszeri ét is. Ez eddig nem
megmosolyogtató képességű, kezni az antioxidánsokról vénák és az artériák falának
komplex és dés és a szívkoszorúér-betegsége és a fertőző betegségek
állították le, az akkorra már peroxid és szuperoxid gyökök
hatás- hatású gyümölcs, A-, B- nyújthat a rák, az érelmeszese át (szőlő- a légúti kórképekét
a kereslet. A lépés a Com- dése során keletkező káros Az alma leginkább tisztító vasat és hatása mellett cukortartalm ismert tény.
8 bites készülékekre megszűnt A sejtek saját antioxi- között kalciumot, foszfort, szemben. Vértisztító, vízhajtó így rövid idő alatt volt naponta egyszer gyümöl-
talanításában játszanak
fontos szerepet. C-vitamin mellett többek leginkább az dolgozni szervezetünk, rendszeresen, legalább
usa különösen betegség
esetén szorul Anyagai összhatásukban cukor) gyorsan fel tudja A szőlőt Érdemes tehát
dáns-termelő mechanizm magnéziumot tartalmaz. anyagcserét. energiát ad fáradt izmainknak. megéri!
igen fontos a gyümölcsök
fogyasztá- a beleket és segítik az serkenti gondolkodásunkat, azokra a gyü- csöt fogyasztani,
emésztést segítik, tisztítják is. Az élelmiszeriparban

ai?
segítségégre, így ilyenkor a ko-

Miből vannak a teniszütők húrj

bb gyümölcsün k az áfonya, amelynek ma segít feloldani azokat a zsírokat, amelyek nevezik szupergyümölcsnek
sa. Az egyik legértékese itelben Pektintartal
káliumtartalma. Az ingerületátv leszterin lerakódását okozzák.
kiemelkedően magas a a szívszélhűdé s következté-

tek?
még
szerepet játszó kálium hasznos

Mitől sárgulnak be az újszülöt

amelyek
l készítették a húrokat,
és jobban tapadó poliészterbő anya-
voltak, ma azonban ével jöttek létre. Ezek az
Régen báránybélből leginkább több szál összetekerés

aki sHoppingol, Tovább él?

de
ól készülnek a húrok, a sztárok a korábbiakná
l feszesebbre
szintetikus anyagokb gok tették lehetővé, hogy haza őt és anyukáját
néhány
ritkaságszámba addiginál gyorsabb labdákkal
kápráztas-
bb bánatára nem engedik
napjainkban sem megy húzott ütőkkel minden a se- akkor a család legnagyo
használata. versenyeken. Azonban nemcsak Ha az újszülött besárgul,
az állati eredetű húrok sák el a közönséget a nagy
ezt vi- l. De mitől sárgul be? ulni ettől a megnö-
pörgetése is fontos szempont, nap után a kórházbó illetve a széklet útján megszabad

mikor küldték az első e-mailt?

voltak, de besség, hanem a labdák köny- oxigént pes a vizelet, fehérjén sajátságos
báránybélből készített húrok strapabíró bélhúrokkal
hogy a rendszeres n van, a számára szükséges az a bőrén és a szeme
A legelső teniszütőkön szont a jobban tapadó, bár
kevésbé
méltán beláthatják, Amíg a magzat az anyaméhbe vekedett mennyiségtől, minden újszülött
állat beleire volt szükség,
a 20. század az egyik irányban szintetikus
szálak-
Most már a férfiak is az anyai vérből kapja, amint
megszü- vezethet. Valamennyire
nyebb kivitelezni. Így sokan a jó oldaluk is. a köldökzsinóron keresztül, sárgás elszíneződéshez esetben ez kis-
mivel egyetlen ütőhöz hét ushoz a vér sárga lesz, de a legtöbb
bevásárlótúráknak megvan
azonban így egye- hozzá. A kétféle mechanizm
marhabélre. A  bélhúrok húrozott ütőket használnak, letik, már légzés után jut az ötödik
Ekkor jelent meg elejétől áttértek az olcsóbb műanyagok- kal, a másik irányban béllel a halálozás esélyét. Sőt mértékű, és hamar, általában
levelet 1971 végén küldték. így a század közepén már és a modern technika előnyeit. esetében 27%-kal csökkenti vörösvértesteinek másfajta
hemoglo- okoz semmi-
Az első elektronikus lónevet a levelezési rosszul reagáltak a párára, sítik a hagyományos eljárás A vásárlás az idősebb emberek vásárol-e vagy sem. napig elmúlik, így nem
elválasztotta a felhaszná Eleinte nejlonból, majd
a rugalmasabb számít, hogy az ember ténylegesen Tudományok In- binnal kell rendelkeznie.
A születés pil- n a kiürü-
először a @ jel is, amely kezdtek kísérletezni. mindeközben még az sem gügyi tek el- lyen problémát. Amennyibe
kal jutottak a tajvani Népegészsé lanatában a régi vörösvértes nem megy
fiókot kezelő számítóg
ép nevétől. Erre a különös eredményre
sben 1841 65 éven felüli,
önállóan, külső segít- helyüket lés valamilyen oknál fogva
egyik fejlesztője, Ray Tomlinson tézetének tudósai. A megkérdezé részt, és jelölte a válaszokat a „soha” és a „min- pusztulnak, hogy átadhassák végbe néhány nap alatt, akkor egy-
a légzéses
elődjének számító ARPANET a BBN- ség nélkül élő tajvani nő
és férfi vett gyűj- az immár felnőtt típusú, részt fokozott folyadékbev
itellel, más-
1971 végén az internet nagyságú számítógépről vizsgálatban ezután információt -szállításhoz
a BBN-TENEXB nevű, szekrény -hálóza- dennap” között húzódó
skálán. A követéses
l, majd ezeket az adatokat oxigénmegkötéshez és részt UV-fényterápiával
lehet segíteni.
küldte az első üzenetet egy laborban. Számítógép vevők testi és lelki egészségérő vértes-
eszköz egymás mellett állt töttek a tanulmányban részt szerint azok az idős ideális testeknek. Az elpusztult Az előbbi gyorsítja az
anyag kiürülé-
TENEXA nevű gépre. A két ezek azonban nem tekinthe- adataival. Az eredmény le-
már ezelőtt is küldtek üzeneteket, az összevetették a következő
évek halálozási
kisebb eséllyel haláloznak
el, mint tek által tartalmazott hemoglobin a sét, utóbbi a bőrben elősegíti
a biliru-
tok gépei között persze levélnek. Tomlinson vezette be, hogy vásárolni mennek, 27%-kal A tanulmány bomlási terméke a bilirubin,
amely történő átala-
univerzális elektronikus emberek, akik mindennap zpontokat és egyéb boltokat. esetben bin vízoldható formába
tőek a maihoz hasonló jellel választja el a számítógép üzeneteket a célszámí- látogatták a bevásárlókö ráta majdnem 28%-kal csök- sárgaságot okozza. Normális
regisztrált felhasználó nevét egy @ kizárólag szöveget tartalmazó kortársaik, akik ritkábban a nők: esetükben a halálozási bilirubin, kulását.
adott számítógép en k az akkoriban még
k egy levélhez, mégis az profitáltak, mint fel az ok és az okozat, is van a vérben valamennyi
a végződés alapján továbbítottá szerint a férfiak többet hogy nem cserélődött-e állapota. A tanulmányt
nevétől. A hálózati eszközök bármilyen tartalmat csatolhatun 177 23%-kal. Felmerülhet a kérdés, mint akinek rosszabb az de ha az újszülött szervezete
nem ké- 45
a került. Napjainkban már kent, míg a nőké mindössze magasabb életkorra számíthat, kerülnek kapcsolatba, és
köz-
felhasználó postafiókjáb z. és fitt, az mindenképpen az idősek más idősekkel
tógéphez, ahol az az adott működik az első változatáho hiszen aki el tud járni vásárolni, hogy bevásárlás közben
az a szolgáltatás, amely ma is nagyon hasonlóan IPMTudta-e? azonban úgy vélik, a magyarázat abban keresendő, örömet okoz, és ezzel a léleknek is jót
tesz.
IPMTudta-e?
e-mail IPMTudta-e? jegyzők
is végeznek. Ezenkívül a
bevásárlás
IPMTudta-e?
ben még bizonyos testmozgást
176 44

LAPTAPIR
www.laptapir.hu

tudta-e? művészet
TudTa-e? gaszTronómia

hogyan születtek Mitől lesz dugós a bor?

a hatlábú kutya?
Miért néz hátra az aGIP logóján a goldberg-variációk?
hogy
b borral is előfordul,
Időnként a legdrágáb
szagot, magán a boron
a parafa dugóján dohos fo-
érezni. A dugós bor
logókat vártak, amely formában íródott művét pedig kesernyés ízt lehet
tett pályázatára olyan Bach egyetlen, variáció okozza a jelenséget?
Az Agip 1952-ben meghirde bárhol azonnal fel- és lelkes csemballistájának gyaszthatatlan, de mi
energiavállalatot a világon egy álmatlan grófnak
egyszerűségében az olasz
termé-
bafajták állnak, amelyek
köszönhetjük. A háttérben egyes penészgom
ismerhetővé teszi. Guzzi terjesztette be, aki
a való- orosz nagykövete, báró paratölgyerdőkben. E
gombák
közül a nyertes vázlatot Giuseppe , Luigi Brog- A mű keletkezéstörténete
szerint Szászország szetes módon élnek a
A beérkezett 4000 pályamű A jelkép valódi megalkotója gyakran betegeskedett
és szenvedett , anyagcseretermé-
szerzője, csupán befejezője. Hermann Karl von Keyserlingk klórvegyületekkel táplálkoznak
ságban nem volt annak is hasonló irány- lakó csemballistának, a fiatal
Goldberg- (2,4,6-triklóra-
előre nézett és a lángnyelv kük pedig a TCA nevű vegyület
gini szobrászművész első
vázlatán a hatlábú kutya az ötlet, hogy a álmatlanságban, így a házában dallamokkal szó-
agresszívnek találták, jött hogy Keyserlingket lágy nizol), amely már nagyon
kis mennyiség-
miután ezt a változatot túl vad tartást, nek jutott a hálátlan feladat, meg Keyser-
ba tartott. Csak később, természetellenes, bár kevésbé t. Bach Drezdában ismerkedett ben is képes tönkretenni
a bor ízét.
így öltötte magára azt a ezért a rakoztassa éjszakánkén
kutya fejét fordítsák meg, hogy Broggini soha nem védette le művét, említette is az akkor már
sikeres szerzőnek:
A gombák azonban a feldolgozás
Érdekesség, aki egy alkalommal
hagyatékát, és lingkkel,

meddig áll el egy konzerv?

melyet ma oly jól ismerünk. miután fia feldolgozta a álmatlan éjszakáin
Goldberg számára, hogy és a tárolás során is bejuthatnak
csak halála után (1983) vált, óha- szeretne néhány darabot korábban idegen-
szimbólum atyjává már az is, hogy valójában Broggini hallgathasso n. Bár Bach
a parafába, illetve a már
kész
közzétette azt. Ekkor kiderült lágy, de vidám dallamokat el volt ragad-
amikor Dante Ferrari újságíró be a győztes pályaművel. elvállalta a munkát. Keyserlingk dugókba. A  táplálkozásu
khoz
ja volt, hogy nevét ne hozzák
összefüggés kedett a műfajtól, mégis el egyet-
kérte Goldberget, hogy játsszon a szükséges klórral pedig
a fel-
tatva az eredménytől, gyakran reknek is lejár egyszer
A tartósított élelmisze

LétezIk-e hegedülő robot?

aranyserleg-
gazdagon jutalmazta, egy azért olyan is, ami több dolgozás, a mosás vagy
a szál-
egyet a variációk közül. Bachot összegnek szavatosságuk, de akad ,
neki, ami akkoriban jelentős ató marad. lítás során kerülnek kapcsolatba
ben 100 Lajos-aranyat adott mint 60 év után is fogyaszth

Igaz-e, hogy fából van

mű gyönyörű pél-
zenemű fizetségeként. A ugyanis nagyon sok célra
használnak

Lehet piros is a répa?

számított, kiváltképp egy önálló karakter- nzerv esetében nem biztos,
hogy ér- de sok helyen a mosásukhoz
használt
feladat, a hangszerek
meg- észetnek, mind a 30 változat
Egy hús- vagy gyümölcsko klóralapú tisztítószereket, más gombák
dája a barokk variációműv tárolással próbálkozni,
de egy 1948-
egyik legösszetettebb összekötőkapocsként tér
vissza az ismétlődő klórral kezelik. Ezenkívül
A hegedülés talán az miközben demes lenne több évtizedes ivóvizet is kis mennyiségű fertőzöttek-e
lesz a robotok erőssége. rel jelentkezik,
riációkat ma Bach művészetén
ek egyik rácáfolt eredeti lejárati
dátumára.
de azt, hogy az egyes dugók
szólaltatása pedig sohasem as disznózsírkonzerv alaposan is tönkretehetik a bort,

a balettcipő orra?
basszustéma. A Goldberg-va rténet Bach férfi kapta 1948-ban Rostock
közelében kibontása után lehet megtud-
szebb hangot adjon. számon. Az itt leírt keletkezéstö a sárgarépára A konzervet egy német vagy sem, csak a palack
folyamatosan, hogy az csúcspontjaként tartják friss volt, nem és mikrohullámú
tte el Seth fel, de igazságtartalmát
egynémely mai A répa szó hallatán mindenkipirosra, lilára, egy amerikai segélycsom
ag részeként, de amikor ni. Ma már léteznek vegyszeres
Ez azonban nem kedvetleníte Az előre programozott
dalokat meglepően első életrajzírójánál bukkant de rá, és saj- amelyekkel a dugókat
biomérnökként a legnagyobb erő- Wolff szerint a variációk
nem megren- gondol, esetleg a fehérre, használta fel, utána meg
már régiségként tekintett fertőtlenítési eljárások,
Goldsteint, aki nyugdíjas jól játssza le, azonban Bach-kutató vitatja. Christoph döntött úgy, hogy megpró- de ezek a módsze-
ként különle- tudja túlszárnyalni gyakorlatai közé illeszkedik. valamelyikében egy citromsárgára kevesen. a felhasználás előtt kezelik,
és az MIT volt munkatársa feszítések ellenére sem delésre íródott, hanem a
szerző Billentyűs
Aki ült már az első sorok répá- nálta kidobni. 64 év elteltével magasabb mi-
ütötte el idejét. Az kopogásából joggal színben és formában növő az evéssel kezdte, hanem
elvitte
rek jellemzően csak a drágább,
ges robotok építésével egy közepesen tehetséges
12 éves gyerek
balettelőadáson, a cipők Az eredetileg számtalan kertészek bálja felbontani, de nem nyt nyújtanak védelmet,
szerkezete egyrészt csupán tévhit. nemesítették ki holland laborba, hogy szakvélemé nőségű borok számára
egész asztalt elfoglaló az is hozzá-
gondolhatja így, de ez ból csak a 17. században narancssárga egy élelmiszerbiztonsági ára is magasabb.
hegedűjátékát. Az igazsághoz -tartalmú hosszúkás, megállapította, hogy bár
állaga ke- ugyanis az így kezelt dugók
mozgatja a hegedűt és a vonót a megfe- gépet már 1925- papírból és szaténból készül- a magas béta-karotin kérjen róla. A vizsgálat
tásához, a tartozik, hogy hegedülő A spicc-cipők bőrből, textilből, az egész világon elterjedt.
Létezik
ízéből és illatából, de teljes
mér-
lelő húr vagy húrok megszólalta mechanikus szer- többszöri rétegeléssel, szövetből változatot, amely aztán gá- mény lett, vesztett eredeti
ben készítettek, a teljesen nek, kézzel. A cipő orr-része így is, amely a színezőanya
fogásokat pedig négy,
motoros mozgatású volt minden zenélő erős ragasztó tart össze, azonban számos más változata tékben fogyasztható maradt.
kezet a legösszetettebb és kartonból készül, amelyeket a tápanyagokban bővelkedik.
Goldstein még a s és kéthege- t, amely képes megtartani tól függően különféle hasznos
leszorítókerék hajtja végre. gép között, és volt egyhegedű nyeri el végül azt a keménysége hogy meg- a paradicsom színezőanya
-
vibráló hatásról is gondoskod
ott: az emberi hiszi, keressen rá a keményített bőrből van, A  piros fajták színét például

Hány szó fér el

balerina súlyát. A talprész a sár-
dűs változata is. Aki nem antioxidáns, a likopin adja,

Ki KészíTeTT
valósítja meg, szatén-
hegedűs ezt a lefogó ujjával néven! a cipő többi része pedig gaként is ismert hasznos
YouTube-on Violano Virtuoso felelőképpen tartsa a lábat, borítanak belülről. találhatók.
hegedűt mozgatja gákban pedig xantofillok
a szerkezet azonban a ból vagy textilből, amit
puha bőrréteggel
században
óta használnak, bár a 17.

egy bélyegen?
Spicc-cipőt az 1680-as évek

először radLerT?
először
volt. Sarok nélküli cipőben
a cipőknek még sarka is A francia
opera táncosa lépett fel.
Marie Camargo, a párizsi lapo-
végleg eltűntek, a cipők
a forradalom után a cipősarkak
Guinness-rekordot jelent őket a lábhoz. Ekkor azonban is egyre az egészet
belga bélyegen látható
606 sak lettek és szalaggal rögzítették Marie Az utóbbi években nálunk citromlével, és elnevezte
használatban. Ilyen volt és citromléből . Az ital
még kerek orrú cipők voltak színházi népszerűbb a sörből radlernek, azaz „biciklis”-nek
szavas felirat. először használt spicc-cipőt kevert fogva rend-
Bár a bélyegeken általában
csak a Taglioni lábbelije is, aki még inkább vagy más savanyú üdítőből nagy sikert aratott, ettől
Ez a cipő azonban jutott először k és a
legszükségesebb feliratok
vannak, előadás során a Szilfidben.
volt benne tartani a bo- radler nevű ital. De kinek szeresen keresték a kerékpároso
nehéz a sörbe? 2-3%-os alko-
eszébe limonádét keverni
cs volt,
a kibocsá- átalakított szaténpapu meg- természetjárók, ugyanis
mint például a címlet és kényelmes. A mai spicc-cipő fenyegetett
posta egy kát, és egyáltalán nem volt egy Franz Xaver Kug- holtartalmánál fogva nem
tó hivatal neve, a belga nevéhez fűződik, aki korának A legenda szerint 1922-ben savanykás-ke-
alkotása az orosz Anna Pavlova fogadójában készült a berúgás veszélyével,
világrekorder bélyeget készített. táncosnője volt. Lába kes- ler nevű kocsmáros alpokbeli frissített.
nő- legbefolyásosabb és leghíresebb miatt mégpedig azért, mert a sernyés íze viszont remekül
A  Guinness-rekorder bélyeget az egy ujjra nehezedő nyomás először laza, citromos sör, recept mel-
ki keny és hegyes volt, ami haszná- júniusi napokban Ma a klasszikus limonádés
nap alkalmából bocsátották számára a kerek orrú cipő fogadó sörkészletei a legforróbb bodza- vagy
szó sze- nagyon fájdalmassá tette és a kocsmáros attól tar- lett narancs-, grépfrút-,
2014-ben, és összesen 606 kemény bőrdarabot tett és kiegye- vészesen megcsappantak, sőt alko-
női arcot latát, ezért ő a cipőjébe adni a nagy számban arra málnás ízesítéssel is kapható,
repel rajta, amelyek egy ítette a spiccrészt. tott, hogy nem tud mit inni
tek a nesítette, valamint megkemény k és a túrázóknak. A még meg- holmentes változata is népszerű.
rajzolnak ki. A  szövegrészle kerekező biciklistákna
meg- 135 arányban szénsavas
nőkkel szembeni hátrányos lévő sört így felöntötte fele-fele 89
-
különböztetés elleni ENSZ-egyez
ményből származnak.
IPMtudta-e?
IPMtudta-e? IPMTudta-e?
IPMTudta-e?
134
88

megrendelés: www.mediacity.hu/elofizetes
TUDTA-E? GASZTRONÓMIA
Mi a különbség a törköly-
és a seprőpálinka között?
Igaz, mind a kettő szőlőből készül,
mégsem szőlőpálinkának hívjuk őket,
hiszen az egy harmadik típus.
De vajon mi közöttük a különbség?
Sokféle gyümölcsből készülhet pálinka, ahogyan a nép­
szerűnek számító sárgabarackból, illetve körtéből, úgy
szőlőből is főznek magas szesztartalmú italt. A szőlő­
pálinkához viszont az egész szőlőbogyót felhasználják
– préselés nélkül –, így a kész nedű légies és könnyed lesz.
Ezzel szemben sokkal tömörebb, erőteljesebb ízű és illatú
pálinka főzhető törkölyből. A törköly a szőlő préselése
78 IPMTudta-e?
után hátramaradt gyümölcsrészek, a kocsány, a héj, va­
lamint a magok elnevezése. A visszamaradt részekben
lévő cukrot először erjesztik, végül párolják. A seprő­
pálinka készítéséhez pedig az úgynevezett borseprőre
van szükség, amely a bor készítésekor keletkező mellék­
termék. A must erjedése után a hordó vagy tárolótartály
alján összegyűlt, lerakódott üledék a borseprő, mely az
elhalt élesztősejtekből áll. Ebből az üledékből a törköly­
pálinkához hasonló módon készülhet ital, ám mennyi­
ségre kevesebb, ám értékesebb pálinka főzhető belőle,
mint a törkölyből. Az erjesztés és párolás után fahordó­
ban érlelik.
Ki találta fel a margarint, és mikor?
Valószínűleg sokan nem tudnának válaszolni a fenti
kérdésre, de arra sem, mi is tulajdonképpen a margarin.
A szálak a 19. századi Franciaországba vezetnek.
A margarint Hippolyte Mège Mouriès francia vegyész jegyeztette be
saját találmányaként, 1869. július 15-én. Hogy a vaj helyett új, olcsó,
tápláló zsiradékfélét fejlesszen ki, arra egy olyan, III. Napóleon császár
által meghirdetett verseny inspirálta, melynek célja a francia tengerészet
élelmiszer-ellátásának segítése volt. A versenyt megnyerő Mouriès for­
mulájában egy olyan zsírtartalmú adalékanyag is helyet kapott, mely­
nek köszönhetően a faggyú alapú kence gyöngyfényűvé vált – innen
kapta nevét a készítmény a görög gyöngy (margaritari) szó után.
Ma a margarin már sok mindenben eltér attól, amit az egykori feltaláló
állított elő. Nem utolsósorban azért, mert jelenlegi formája emulzió,
vagyis pici zsiradékszemcséket tartalmaz, amelyek nem oldódnak fel a
hozzákevert komponensben. Változott az alapanyaga is: míg kezdet­
ben marhafaggyút, bálnazsírt használtak fel a gyártáshoz, később már
nagyrészt növényi zsírokat, mindenekelőtt pálma- és kókuszolajat.

Hogyan került gipsz a viktoriánus kenyérbe?

A 19. századi Angliában a felgyorsuló városiasodással
párhuzamosan a feldolgozott élelmiszerek iránt
rohamosan kezdett nőni az igény. A korai szabályozatlan
viszonyok pedig a gyártási folyamat szereplőit
és a kereskedőket gyakran csábították – akár ember-
életeket is veszélyeztető – csalásra.

A kenyérbe például liszt helyett gyakran került őrölt csont vagy oltott
mész, melynek fehér színét – hosszútávon mérgezést okozó – ólomszár­
mazékok adták. A tej ugyancsak gyakran vált csalás tárgyává. A pasztöri­
zálás feltalálása előtt a kereskedők gyakran vették el borsavval a nyaku­
kon maradt tej savanyú ízét, ami hányást, hasmenést, tartós emésztési
zavarokat okozhatott. Ezen helyzet javulását nagyrészt az élelmiszerbiz­
tonság úttörőjének számító Arthur Hill Hassallnak köszönhetjük, aki az
1850-es évek első felében tesztelte mikroszkóp és különböző kémiai
anyagok segítségével az általa vásárolt kétezer-ötszáz élelmiszermintát.
Munkája során olyan további veszélyes anyagokat is azonosított, mint a
vörös ólom, amely a sajtok színét javította, vagy mint az ólom- kromát,
amely a mustár sárga árnyalatát fokozta – ma például ez utóbbi anyagot
Amerikában iskolabuszok festésére használják. De találkozott ciánnal is,
amellyel a zöld tealevelek színét élénkítették a tisztességtelen árusok.
Dr. Hassel munkája eredményeként már 1860-ban elfogadták Angliában
az első, élelmiszerrel kapcsolatos visszaélések megakadályozását célzó
törvényt, ám az ártalmas anyagokat még így is évtizedekbe került eltün­
tetni a boltok polcairól.

IPMTudta-e? 79
tudta-e? gasztronómia

Miből van az élesztő?

Maga az élesztő nem más,
mint egy egysejtű gombafajta,
különleges tulajdonságokkal.
Az élesztőgombák eredetileg vadon tenyész­
nek és véletlenül kerülhettek évezredekkel
ezelőtt a különféle, gabonából készült éte­
lekbe, így születhetett meg a kelt tészta és
a sör is. Először Louis Pasteur írta le tudo­
mányosan a működését 1859-ben: liszttel
és vízzel keverve az élesztőgomba a liszt
keményítőjéből származó cukrot felhasz­
nálva szén-dioxidot termel, ami kitágítja,
azaz megkeleszti a tésztát. Valójában ma
szinte kizárólag a Saccharomyces cerevisiae
gombafajtát használják élesztőként, nagy­
üzemben tenyésztik, majd darabolják és
csomagolják. A boltban kapható élesztő
nem áll másból, mint az egysejtű gombák
sokaságából. Abban azonban proteinek,
szénhidrátok és ásványi anyagok, valamint
vitaminok is találhatók, így maga az élesz­
tő igen egészséges.

Miről kapta a nevét

az egri bikavér?
Szinte mindenki kóstolta már az egri bikavért, de
ha nem, hallani akkor is hallott már a legendás borról.
De honnan kapta a nevét?
A kérdésre két legenda adja a választ, melyeknek valóságtartalmát nem is­
merjük. Írásos emlékek erről a névről a 19. század második feléből maradtak
fent. Mindkét legenda az egri vár ostromához köthető, az egyik szerint Dobó
István erős vörösbort hozatott fel a várvédőknek, amitől azok új erőre kap­
tak. A törökök azonban csak a lecsorgó vörös folyadékot látták és ebből arra
következtettek, hogy bikavért isznak a magyarok és onnan kapják az erejü­
ket. A másik legenda szerint egy magyar asszony a bor segítségével szökte­
tett meg egy magyar lányt a török fogságból, s mikor kérdőre vonta a pasa,
hogy mivel itatta az asszony, hogy így elkábult, az azt a választ adta, hogy:
„nem tiltott ital volt az, hanem bikavér, amit én igencsak használtam az igazán
finom sültek készítésére is.” Ám a legendák valószínűleg csupán legendák,
hiszen a török hódoltságig kizárólag fehérbort termeltek, a vörösbor csak a
törökök elől menekülő rácoktól vált ismerté hazánkban. Így az egri bikavér
készítése is csak hozzávetőlegesen 130-150 éves múltra tekint vissza.

80 IPMTudta-e?
 TUDTA-E?
Általában milyen távolságra kell eljuttatni a golflabdát egy teljes pálya (az összes lyuk)
végigjátszása során? (A megfejtést a 98. oldalon találja.)

IPMTudta-e? 81
tudta-e? zene

Miért hasonlítanak egymásra

a filmzenék?
Ha már Önnel is előfordult, hogy filmnézés közben ismerős zenét
hallott, akkor a hiba nem az Ön készülékében van – a filmzenék
világában a másolás alapvető kényszer.
A hasonlóságokat az okozza, hogy a filmek vágása közben a vágók már létező zenéket
(legtöbbször más filmzenéket) használnak arra, hogy ritmust adjanak a munkájuknak.
Ez a gyakorlat nagyjából a hetvenes években kezdődött, azonban a vágók mellett a
rendezők is ráéreztek a módszer hatékonyságára. Ezentúl már nem szavakban kellett
magyarázniuk a zeneszerzőnek, hanem a filmhez illesztettek egy másik darabot – ezt
hívják a mai napig temp zenének (a temp azt jelenti, hogy ideiglenes). Habár a kommu-
nikációt ez megkönnyíti, de nagyon veszélyes is lehet. Mivel a vágás során a rendező
akár több százszor láthatja ugyanazt a jelenetet a temp zenével, így előfordulhat, hogy
egyszerűen semmi más nem helyettesítheti számára az adott darabot. Ilyenkor vagy
megveszik a zenét (ami egy népszerű dal esetén nagyon költséges lehet) vagy másolás-
ra kényszerítik a zeneszerzőt. A filmzenék történetében eddig egyszer lett bírósági ügy
temp zene másolásából: a 300 című film esetén Tyler Bates zeneszerző néhány tételben
túlságosan pontosan kopírozta le Elliot Goldenthal Titus aláfestését. Jelenleg ezt a ha-
tárt nem ajánlatos átlépni.

Mi köze van Paul McCartney-nak a tojásrántottához?

Talán a legtöbbet feldolgozott Beatles dal a Yesterday, Paul McCartney szerzeménye, bár szerzőként fel van
tüntetve John Lennon is, aki egy interjújában el is mondta, hogy a dal zseniális, de Paulé, és ő a maga részéről
örül is ennek.

McCartney visszaemlékezése szerint egy reggel egyszer

csak felébredt, és ott volt a fejében a dallam. Ismerősnek
tűnt neki, olyannak tűnt számára, mintha egy jazzballa-
da lenne. Apja sok jazzt hallgatott, így először arra gon-
dolt, hogy ezekből jutott álmában eszébe valami. Meg-
mutatta barátainak, de senkinek nem volt ismerős.
A dallam aztán sokáig keresett szöveget magának. Mc-
Cartney, hogy ne felejtse el, fabrikált egy kis szöveget is
hozzá: „Scrambled eggs, Oh my baby how I love your
legs.” (Szabad fordításban: „Tojásrántotta, ó drágám,
mennyire imádom a lábaidat.”) Végül 1964-ben mene-
dzserükkel, George Martinnal konzultált. Eleinte attól
tartott, hogy a Yesterday (tegnap) túl banális cím, de
Martin biztosította róla, hogy jó az ötlet. A teljes szöveg
1965 nyarára készült el, akkor fel is vették – Martin javas-
latára vonósnégyes kísérettel is, így elsőként használtak
klasszikus zenei hangszerelést a Beatles történetében.

82 IPMTudta-e?
Schubert tényleg elfelejtette a saját darabjait?
„Minden reggel komponálok, amikor kész vagyok egy darabbal, nekilátok a következőnek” – mondta egyszer a híres
zeneszerző. Több mint 600 dalt szerzett sajnálatosan rövid élete folyamán, 31 éves korában hunyt el. 1811 és 1828
között évente átlagosan 35 dalt írt. Emellett számos zenekari művet, kamarazenét, zongoradarabokat, templomi
zenét és operát is komponált.
Dalainak egyik első híres előadója Michael Vogl, kora ünnepelt énekese volt. Az egyik Schubert dal azonban számára túlságosan magas han-
gokat tartalmazott, így áttette egy másik, számára kedvezőbb hangnembe. Két héttel később egy koncerten elő is adta. Schubert is jelen volt
a hangversenyen, az előadás után odament az énekeshez és azt mondta
neki: „igazán gyönyörű ez a dal, ki komponálta?”. Schubert és Vogl, (aki
egyébként zeneszerző is volt) kapcsolata egészen különleges volt. Vogl –
aki egyébként jogásznak készült – 1795-ben debütált Bécsben. Schubert
16 évesen, 1813-ban látta először színpadon Gluck Iphigéina Tauriszban
című operájában Oresztész szerepében – teljesen elvarázsolta az ifjú
Schubertet. Egy évvel később Beethoven operájában látta az énekest, a
Fidelióban Pizarro szerepét adta elő. Schubert az iskolai könyveit adta el,
hogy jegyet tudjon venni rá. Végül 1817-ben találkoztak személyesen,
Vogl-t lenyűgözte Schubert zenéje, Schubertet pedig Vogl énektudása.
A zeneszerző számos dalt írt erre a hangra, az egyik legnagyobb korai si-
kerük az 1812-ben bemutatott Goethe vers, a Rémkirály (Erlkönig) megze-
nésítése volt.

Hogyan lett híres a What a Wonderful World

Louis Armstrong előadásában?
A jazz óriása, a modern, 20. századi popzene megkerülhetetlen alakja híresebb volt, mint amennyit ezzel
keresett. Aztán elege lett abból, hogy mindenféle pop-rock sztárocskák bankszámlája hízik, őt meg hiába
respektálják, mégsem fizetik meg eléggé.
Így 1967-ben 66 évesen lecsapott a What a Wonderful World című dalra. A dalt Bob Thiele és George David Weiss írta. Eredetileg
szintén a jazz világában sztár Tony Bennettnek ajánlották fel, de neki nem nyerte el a tetszését. A sláger eleinte nem nagyon fogyott
az Egyesült Államokban (nem tetszett Larry Newtonnak, Armstrong kiadójának, az ABC Records fejének, így nem is promotálta azt),
alig ezer példányt adtak el belőle kislemezen. Nagy-Britanniában azonban szinte kapásból a toplisták élére ugrott, így megkezdte
világ körüli hódító útját, azóta az Egyesült Államokban is több milliót adtak el belőle. A dal népszerűségének nagy lökést adott, hogy
felhasználták a Jó reggelt, Vietnam! című filmben (annak ellenére, hogy a film 1965-ben játszódik, a felvétel azonban csak két évvel
később készült csak el).

IPMTudta-e? 83
tudta-e? zene

Mi az a klezmer?
A klezmer kifejezés két héber szóból származik. A „kli” szerszámot, eszközt, a „zemer” pedig zenélést,
éneklést jelent.
A klezmer kelet-európai eredetű városi zsidó népzene, s mint ahogy a többi nép- és tánczenének, ennek is megvolt a maga speciális
funkciója a zsidó közösségek életében. Ünnepek, vallási események fontos része. Az esküvőknél például meghatározott zene (tánc)
vezet át a szertartás egyik részéből a másikba. A klezmer fejlődésére nagy hatást gyakorolt a 18-19. században Kelet-Európában elterje-
dő haszid mozgalom. A misztikus haszidizmus az Istent a mindennapi élet szentségeiben, az evésben, az ivásban, a zenében, a táncban
kereste. Az egyik leghíresebb haszid rabbi, a breszlovi (ma Uman, Ukrajna) Rabbi Náchmán azt tanította, hogy az Istenhez elsősorban a
zenén keresztül lehet közeledni. A haszid hagyomány rövid dallamokat hozott létre, ezeken keresztül érhető el egyfajta eksztatikus, Is-
tenhez közelítő állapot. Ezekből a nigunnak nevezett dallamokból sokat átvett a klezmer zene.

Melyik a világ legjobban fizető zeneszáma?

1893-ban egy óvodát üzemeltető brit testvérpár,
Patty és Mildred Hill kitalálta, hogy kéne nekik egy dal
a gyerekek szülinapjainak megünneplésére. A „Happy
Birthday” mára a világ legtöbb pénzt hozó dala lett.
A dal tulajdonjoga az elmúlt több mint 100 évben többször is gazdát
cserélt. Legutóbb a Warner Chappell Music kiadóvállalat vette meg
a jogokat (pontosabban a jogokat tulajdonló vállalatot vették meg)
1998-ban 25 millió dollárért. A dal valószínűleg az első a legnagyobb
jogdíjbevételt hozó zeneművek között, évi 2 millió dollár körüli
összeget hozott. A szám lejátszása egy mozifilmben vagy tévés
produkcióban 25 ezer dollárba került. A Guinness magazin szerint
a szám a legismertebb angol nyelvű dal. A szerzői jog az EU-ban
2017 januárjában járt le. Az Egyesült Államokban a Warner Chappell
Music megpróbálta kitolni a védettséget, azonban 2017-ben egy
szövetségi bíróság elutasította a keresetet.

84 IPMTudta-e?
 Mi az a mikrotonális zene?
Ma a zene szinte minden területén a jól áttekinthető és célszerű,
kiegyenlített hangolású kromatikus hangsort használják, vannak azonban
különleges esetek, amikor eltérnek ettől.
Évszázadok alatt, számtalan kitérővel és érdekes kerülőúttal alakult ki az a hangsor és hangolá-
si rendszer, amelyet ma szinte minden hangszernél alkalmaznak. A kromatikus skála 12 fél-
hangja között a kiegyenlített hangsorban pontosan azonosak a lépcsőfokok, ami könnyedén
teszi lehetővé a transzponálást, azaz más hangnembe való áthelyezést és jól áttekinthető. Van-
nak azonban más hangolások, ezek között is különleges azonban a mikrotonális, amelynél a
szabályos félhangokénál kisebb hangközöket használnak. Eredetileg a hindu népzenében
használtak az oktávot 22 részre osztó, nem matematikai, hanem egyszerű hallás alapú hango-
lást, a 20. században pedig számos kísérletező zeneszerző írt darabot valamilyen mikrotonális
hangolású hangszerre. Eleinte probléma volt a megfelelő hangszerekkel, mert míg egy hegedű
vagy gitár könnyen áthangolható, egy zongoránál, már kicsit tovább tart ugyanez, a legtöbb
fúvóst pedig egyedileg kell megépíteni az adott mikrotonális skálához. Az elektronikus hang-
szerek megjelenésével a probléma egy csapásra szertefoszlott, így ma már semmi akadálya a
kísérletezésnek. Az egyik legismertebb, mikrotonális skálát használó szerző az amerikai Wendy
Carlos, aki 1986-ban készítette el a Beauty in the Beast című különleges albumát, de például
Ligeti György vagy Nagy Ákos is írt mikrotonális skálára épülő műveket.

Hogyan alakul ki az abszolút hallás?

Az abszolút hallás nemcsak csodálatos dolog, hanem átok
is lehet, kialakulásával kapcsolatban azonban még ma is
több nézőpont létezik.

Ha valaki egy referenciahang segítsége nélkül meg tudja nevezni a különböző zenei hangokat, annak abszolút hallása van. Átfogó
kutatások hiányában még az abszolút hallók arányára is meglehetősen tág becslések vannak, néhány százalékra, de annál 1-2
nagyságrenddel kevesebbre is szokták tenni ezt a számot. Vannak, akik szerint az abszolút hallás genetikai eredetű, mások szerint
inkább veleszületett tulajdonság és korai, még a gyermekek négyéves kora előtti fejlesztéssel bárkiből kihozható. Az igazság va-
lószínűleg a két nézet között van, ugyanis van olyan kutatás, amely szerint még a kiskorukban zenei nevelést kapó gyermekek
között is csak 50%-os az abszolút hallók aránya. Van azonban olyan eredmény, amely szerint ez az anyanyelvvel is összefügg.
Azokon a távolkeleti nyelvterületeken, ahol a kiejtett szótag hangmagassága is jelentéstartalommal bír, mérhetően nagyobb a
hangmagasságot abszolút módon megítélni képesek aránya. És hogy miért lehet átok is ez a kivételes képesség? Vannak, akiknek
az utcán sétálva, minden egyes zaj hallatán megjelenik egy hangjegy a fejükben, ami meglehetősen fárasztó. Nekik egy kicsit is
hamisan elfütyörészett dallam már szabályos fájdalmat is okozhat.

IPMTudta-e? 85
tudta-e? zene

Miről szól valójában a 99 luftballon?

Az 1981-ben alakult német Nena együttes leghíresebb száma máig népszerű darabja a retró repertoárnak,
és aki nem figyel a szövegre, az egy kifejezetten könnyed dalnak is vélhetné. Pedig nem az.
A szám alapötlete egy 1982-es Nyugat-Berlinben rendezett Rol- jelképezte jobban a hidegháborút. Az ott élők pedig nagyon is
ling Stones koncert kapcsán született meg, ahol luftballonokat tudatában voltak, hogy országuk lenne a hadszíntere a harmadik
engedtek fel. A Nena gitárosa azon gondolkodott el, hogy mi len- világháború egyik legpusztítóbb csatájának. A dalszöveg így arról
ne, ha az alakját folyamatosan változtató és épp ufónak kinéző szól, hogy 99 luftballont engednek fel, amelyeket a katonaság ufó-
lufifelhő átlebegne a fal fölött a keleti szektorba. A másik ötletadó nak néz. Amikor az odaküldött repülőgép pilótája látja, hogy csak
egy 1973-as amerikai esetről tudósító újságcikk volt, amely leírta, veszélytelen léggömbökről van szó, hatalmas tűzijátékot rendez
hogy néhány gimnazista 99 fényvisszaverő léggömböt (egy ki- az égen. Ezt nézi támadásnak mindkét fél, kirobbantva a mindent
pukkadt az eredeti 100-ból) engedett fel, amelyek visszaverve a elsöprő, győztesek nélküli, 99 évig tartó háborút. Az eredetileg né-
nap sugarait hatalmas vörös ufónak látszódtak az égen. A nyugat- met szövegű dalt, kissé átdolgozott, de hasonló tartalmú szöveg-
német popcsapatnak több sem kellett. A kettévágott Németor- gel angolul is felvették, így az nemcsak a német, hanem többek
szágnál, és azon belül is körülkerített Berlinnél talán semmi sem között a brit toplisták első helyét is meghódította.

Lehet egy hadsereg zenekara nagyobb,

mint maga a hadsereg?
Létezik egy ország, amelynek az állami zenekara majd-
hogynem több tagot számlál, mint a hadserege.
A monacói nagyhercegség hivatalos (katonai) zenekarának 85 tagja
van, a hadsereg pedig 82 tagból áll. (A hivatalos létszám 255, de eb-
be a rendőri, tűzoltói, parti őrségi feladatokat végzők is benne van-
nak.) Végül is ez nem meglepő, hiszen a zenekarnak több dolga van,
mint a katonáknak. Monaco hadseregét ez idáig egyetlen egyszer
helyezték harckészültségbe, mégpedig 1962-ben, amikor Charles
de Gaulle francia elnök azzal fenyegette meg a hercegséget, hogy
lekapcsolja őket a francia villamosenergia- és vízhálózatról, ha III. Ra-
iner herceg nem hajlandó bevezetni a Párizs által szorgalmazott jö-
vedelemadót. A herceg kénytelen volt engedni a nyomásnak. Mo-
naco a világ második legkisebb állama a Vatikán után, 3 kilométer
hosszan terül el a tengerparton és legszélesebb részén alig 500 mé-
ter. Lakossága 37 ezer fő, de így is a világ legsűrűbben lakott önálló
állama. A hercegség egyben a világ leggazdagabb országa is, az egy
főre jutó jövedelem eléri a 180 ezer dollárt.

86 IPMTudta-e?
Teltházas volt az első Faust opera?
Az operairodalom egyik gyöngyszeme, Gounod Faust jegyeket kínált nekik. Az első előadás végül elismerő, de nem túl lel-
című darabja katasztrofális bukásnak nézett ki a bemu- kes fogadtatásra talált. A második után már nagyobb volt a lelkese-
tató előtt. 1863-ban Londonban mindössze 30 font ér- dés, a harmadik pedig még jobb lett. A negyediken aztán a „két” jegy-
tékben fogyott el rá jegy, holott az impresszárió négy re oly sokat várakozó feltüzelt londoniak szinte szétszedték a házat,
előadást kötött le. akkora siker volt – lett is belőle még néhány előadás.
James Henry Mapleson, az impresszárió
ekkor cselhez folyamodott és az összes
jegyet visszavonta a pénztárból és szét-
osztotta ismerősei között. Kivette az ese-
mény hirdetését a Times című lapból, he-
lyette egy másikat tett be. A hirdetésben
az állt, hogy az első három előadásra min-
den jegy elkelt, viszont egy sajnálatos csa-
ládi haláleset miatt akad két eladó jegy. A
színház pénztárában mindenkinek azt
mondták, hogy elfogyott az összes jegy. A
„két” eladó jegyet pedig – ami igazából az
első három előadás összes jegye volt, egy
Cockspur Street-i ékszerésznél és egy
könyvesboltban lehetett átvenni. A két
bolt tulajdonosa persze be volt avatva,
Mapleson a szívességért cserébe ingyen

Tényleg van tiltott gitárriff?

Egyes hangszerboltokban tényleg ki van írva, hogy milyen dallamokat tilos eljátszani
a gitárok próbálgatása közben? Miért lenne így, és tényleg tilos-e?
Az tiltott riff (rövid, jellegzetes gitármotívum) története onnan ered, hogy voltak gitárbolti el-
adók, akik nagyon, de nagyon unták már, hogy a betérő és a gitárokat próbálgató vásárlók
mindig ugyanazt a néhány ikonikus rockszámot játszották el. Pláne, ha ezt fülsértően hi-
básan tették és nem is akartak igazán vásárolni. Ilyen például a Deep Purple-től a Smoke
on the Water, a Led Zeppelintől a Stairway to Heaven vagy a Guns N’ Rosestól Sweet
Child o’ Mine, egy-egy jellegzetes részlete, és még lehetne tovább sorolni. A tör-
ténet szerint egyes amerikai hangszerboltokban így ki is volt írva,
hogy tilos a Stairway to Heaven. A tiltott riff legendájának
terjedéséhez az adott további lökést, hogy az 1992-ben
hazánkban is bemutatott Wayne világa című film
egyik jelentében pontosan ez történik: az el-
adó határozottan jelzi, hogy nem szabad
Stairway to Heavent játszani, hiszen ki
is van írva. Valójában, ha valaki tény-
leg gitárt akar venni, akkor azzal a riffel
tesz próbát, amivel akar, ha pedig a
boltos tényleg gitárt akar eladni ne-
ki, akkor végig is fogja hallgatni azt.
Ennek ellenére, ha tehetjük, akkor ne
próbálgassunk végig csak szórakozás-
ból tizenhárom gitárt hamis Stairway to
Heaven részletekkel a hangszerboltban.

IPMTudta-e? 87
tudta-e? zene

Ki volt Django Reinhardt?

A legendás francia jazzgitáros, Django Reinhardt cigány létére
nemcsak hogy sikeresen túlélte Párizsban a nácik üldöztetését, de
ekkoriban vált igazán nagy sztárrá.
Ebben egy dzsesszrajongó német tiszt, Dietrich Schulz-Köhn, (Dr. Jazz), a német
légierő tisztje volt segítségére. A nácik betiltották a dzsesszt, hiszen az alsóbb-
rendű „néger” faj zenéjének tartották. Dr. Jazz segítségével Django mégis kapott
fellépési engedélyt, de a dalok listáját a koncert előtt be kellett mutatnia a Pro-
pagandastaffelnek, a helyi cenzúrának. A megszállás idején betiltották a francia
himnuszt, a Marseillaise-t is. Django egyik kompozíciója vált ebben az időben a
párizsiak himnuszává, a Nuages (Felhők) című dal melankolikus, nosztalgikus
hangulata és gyönyörű dallama a franciáknak felidézte a német megszállás előt-
ti aranykort. A dalt a Salle Pleyel nevű koncertteremben játszották el először,
1940-ben, a közönség tomboló tapsára háromszor kellett egymás után eljátsza-
niuk. A 78-as fordulatszámú lemezből szinte pillanatok alatt adtak el 100 ezer
példányt.

Mi történt
a Don Giovanni
nyitányával?

Mozart 1787 októberében Prágába utazott a Don Giovanni című opera bemutatójára. Sajnálatos módon
azonban a zenemű nyitányával még nem készült el.
Már a ruhapróbánál tartottak az énekesek, mindenki nagyon ideges volt a bizonytalanság miatt. A bemutató előtti éjszakán a mester
nekiállt a komponálásnak és arra kérte feleségét, hogy tartsa valahogy ébren. Constanza az Ezeregyéjszaka meséiből olvasott fel, és
puncsot főzött neki. Ám a zeneszerzőt az ital csak még álmosabbá tette, és amint Constanza abbahagyta a mesélést, lebukott a feje és
elszundikált. Az asszonynak megesett a szíve rajta, nem tudta felébreszteni. A zeneszerző hajnali 5-kor riadt fel, 7-ig befejezte a kom-
ponálást, aztán rohantak a kottamásolókhoz, hogy az esti előadásra a zenészek megkapják a kottákat. Később Mozart komponált egy
külön, hangverseny-előadásokhoz illő befejezést is a nyitánynak.

88 IPMTudta-e?
 Mi köze Britney
Spearsnek
a szomáliai
kalózohoz?

A 2010-es évek elején riasztóan elharapózott Afrika nyugati part-
jainál a kalózkodás. A szomáliai haramiák gyors motorcsónakok-
kal támadtak, súlyos veszteségeket okozva ezzel a kereskedelmi
forgalomnak. Több állam, például az amerikaiak és a britek is
katonai kísérettel látták el a hajókat, köztük az óriási olajszállító
tankereket. A brit flotta egyik tisztje beszámolt arról, hogy amint
a radaron meglátták a kalózokat, a hajóra szerelt óriási hangszó-
rókból Britney Spears dalokat kezdtek el bömböltetni. Az
Oops!...I Did It Again és a Baby One More Time tökéletes fegyver-
nek bizonyult, a szomáliai banditák ugyanis utálják a nyugati
kultúrát és zenét, így villámgyorsan menekülőre fogták. A tiszt
szerint a hangszórókat a tenger felé fordították, így a hangos ze-
ne nem zavarta a legénységet. A kalózoknak valószínűleg azon-
ban nem a brit popsztárral volt bajuk, sokkal inkább vehették a
jelzést, hiszen pontosan tudhatták, hogy a brit haditengerészet
is jelen van, és ezért iszkolhattak el. 2011-ben összesen 176 ka-
lóztámadást regisztráltak, a Brit Királyi Haditengerészet 1500
katonát és 14 csatahajót állomásoztatott a térségben.

Straussból majdnem
bankár lett?
Az ifjú Johann szembesült mindazzal, amit egy híres és befutott
apa jelent. Idősebb Johann Strauss egyáltalán nem akarta, hogy
fia kövesse a pályán. Bankárt akart nevelni belőle.
A kis Johann titokban kényszerült hegedű leckéket venni. Egyszer, amikor
apja észrevette, hogy gyakorol, irgalmatlanul elverte, „kiverem a zenét belő-
led!” – mondta dühödten. Évekkel később apja elhagyta a családot, így az
ifjabb Johann kötelességének érezte, hogy pénzt keressen – nem volt kérdés,
hogy a zenei pályát választja. Saját zenekart alapított 1844-ben, nem volt
hajlandó apja mellé beállni, s ezen nagyon összevesztek. 1849-ben apja el-
hunyt, az ifjabb Johann így egyesítette a két Strauss zenekart, és elkezdte
diadalútját Ausztria és Európa báltermeiben. Több mint 400 keringőt írt, szoros
barátságban volt Johannes Brahms német zeneszerzővel. Egyszer mostoha-
lánya, Alice von Meyszner-Strauss megkérte Brahmsot, hogy adjon egy au-
togramot a legyezőjére. A német mester a Kék Duna keringő első néhány
ütemét kottázta le a legyezőre és odaírta mellé: „sajnos NEM Johannes Brahms
szerzeménye”.

IPMTudta-e? 89
tudta-e? zene

Hogyan zenél a tenger?

A horvátországi Zadarban nemrég adták át a felújított tengeri orgonát, amely még a második
világháborúban pusztult el.
Tulajdonképpen egy tengerparti sétány hullámtörő gátjáról van szó, amelynek üregeit polietilénnel bélelték ki, ezek-
be pedig sípokat szereltek. A szél és a partot ostromló hullámok szólaltatják meg a hangszert. Az újjáépítést Nikola
Bašić horvát építész vezette, 2005-ben fejezték be a munkálatokat. A különlegesség gyorsan a turisták egyik kedven-
ce lett, később a jobb megközelíthetőség kedvéért egy lépcsősort is építettek a tömör betonba. A tengeri orgonától
pár méterre található egy másik Bašićhoz köthető alkotás is, a Pozdrav suncu (Üdvözlet a Napnak). Az alkotás három-
száz, egymásba épített üveglapból áll, amelyek egy 22 méter átmérőjű kört alkotnak. A felület alá napelemeket és
lámpákat építettek be. A szerkezet éjszaka varázslatos fényjátékkal szórakoztatja az arra járókat. A tengeri orgona és
a napjáték egymást kiegészítő alkotások. Előbbi a hangok, utóbbi a fény révén létrejövő kommunikáció szimbóluma.

Mi az a Rossini rakéta?
Rossini 37 év alatt 39 operát írt, ami alighanem világrekord. Utolsó
és egyben legnagyobb szabású műve, a Tell Vilmos 1829-es bemutatója
után hosszú évtizedekig élt még, visszavonulva a zeneszerzésről, hiába
könyörögtek neki barátai, folytassa.
Az élet szeretetétől azonban távolról sem vonult vissza, imádott enni, inni, élni. Rossini
1792. február 29-én, szökőnapon született, s ha a szökőéveket vesszük figyelembe, 19
évesen halt meg – a hagyományos időszámítás szerint 76 éves volt. Híres volt crescen-
dóiról, arról a zenei technikáról, amikor a zene fokozatosan felhangosodik. Beceneve is
ebből eredt: Signor Crescendo, technikája pedig Rossini crescendo, a Rossini rakéta néven
került be a zenetörténetbe. A Rossini rakétában egy egyszerű kis zenei motívum ismét-
lődik egyre gyorsulva és egyre hangosodva. Híres volt szellemes beszólásairól: „adjatok
nekem egy mosodai listát és zenét írok belőle” – szól az egyik leghíresebb. „Milyen csodá-
latos is lenne az opera, ha nem lennének énekesek” – szól egy másik. „Wagnernek van-
nak jó pillanatai, viszont rettenetesek a negyedórái” – kritizálta egyszer német kortársát.

90 IPMTudta-e?
 AZ Ú JS ÁG ÁR US OK NÁ L,
KERESSE
TEKB EN , B EN ZIN KU TA KON!
SZUPERMARKE
IPMTudta-e? www.mediacity.hu
91
tudta-e? világűr

Mennyit keres egy űrhajós?

Azt gondolhatnánk, hogy az űrhajós az egyik
legjobban fizetett és egyben a legvonzóbb
foglalkozás, mégis volt, aki pár küldetés után
jobban fizető állás után nézett.
A NASA-nál – állami szervezet révén – hivatalos és nyilvános bér-
táblázat alapján kapják az űrhajósok a fizetésüket. A civil űrhajósok
felkészültségüktől és tapasztalatuktól függően négy bérkategóriá-
ba kerülhetnek, amelyek alapján évi 50 000 és 110 000 amerikai dollár
közötti alapbért kaphatnak. Ehhez jönnek még a különféle pótlékok
és kiegészítések, amelyekkel akár 140 000 dollárra is felkúszhat egy jó
űrhajósfizetés. Ez körülbelül havi hárommillió forintot jelent. A hadse-
reg kötelékébe tartozó asztronauták kénytelenek megelégedni kicsivel
alacsonyabb alapbérrel, ők azonban nagyobb mértékben vehetnek igény-
be különféle béren kívüli juttatásokat. (Ez az összeg persze eltörpül az
egyéb költségek mellett, a NASA ugyanis már 81 millió dollárt kénytelen
fizetni minden egyes asztronauta után az Orosz Űrhivatalnak az űrállomás-
ra szóló retúrjegyért.) Az orosz kozmonauták jóval alacsonyabb bérért dol-
goznak. Bár egy-egy űrutazásért alkalmanként 130 000 és 150 000 dollárnyi
rubelt kapnak, a földi alapbérük jóval kisebb, mint amerikai kollégáiké. Alig-
hanem ez késztette pályaelhagyásra Jurij Loncsakovot is, aki három űrmisszió
után, már a negyedik küldetésére készülve lépett ki, ugyanis felesége nyomá-
sára egy jobban fizető állás után nézett, amit meg is talált az orosz gázóriás
Gazpromnál, ahol nagyjából az űrhajós fizetésének dupláját kapta.

Valaha a Hold másik oldala nézett a Föld felé?

Azt mindenki tudja, hogy a Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk, azt azonban
kevesen, hogy nem volt ez mindig így.
Néhány milliárd éve minden valószínűség szerint a Hold másik oldala nézett a Föld irányába, ezt pedig a kráterek eloszlásának
matematikai vizsgálatából vezették le. Egy égitest esetében ugyanis mindig a pályájukon való haladásuk irányában nagyobb a
becsapódások valószínűsége. A holdkráterek pedig elárulják magukról, hogy nagyjából milyen sorrendben keletkeztek, hiszen a
fiatalabb kráterek mindig nyomot hagynak az öregebbeken. A jelenlegi helyzetet és haladási irányt azonban csak a fiatalabb krá-
terek eloszlása támasztja alá, így minden valószínűség szerint a Hold korábban fordult egy nagyot egy nagyméretű aszteroida
vagy egy üstökös becsapódása miatt.

92 IPMTudta-e?
Milyen gyorsan kell menni,
hogy megszökjünk a Földről?
Ahhoz, hogy elhagyjuk bolygónkat, előbb le kell
győznünk a gravitációs terét, ez azonban nem megy
olyan könnyen.
Ha elhajítunk egy követ, akkor az előbb vagy utóbb visszahull a föld
felszínére, van azonban az a sebesség, amelynél már körpályára áll körü-
lötte. Ez az első kozmikus sebesség, ami a mi bolygónk esetében kb.
28 500 km/óra. A jóval kisebb méretű Holdnál ez mindössze 6000 km/
óra körül van. Ahhoz, hogy el is szakadjunk a bolygónk körüli körpályá-
ról, már jóval nagyobb sebességre van szükség, minimum 40 271 km/
órára. Ezt hívják szökési sebességnek, vagy második kozmikus sebes-
ségnek. Még ez sem elég azonban, ha a csillagközi térbe igyekszünk,
azaz a Napunk gravitációjától is el szeretnénk szakadni. Ez a mi esetünk-
ben, egy közvetlenül a Földről indított űrhajónál kicsivel több mint
152 000 km/órára adódik. Van azonban két űrszonda is, amelyek immár
a Naptól elszakadó pályán tartanak a mélyűr felé, sebességük mégis a
töredéke ennek. Az 1972-ben indított Pioneer–10 és az 1977-ben indí-
tott Voyager–1 űrszondák ugyanis többször kihasználva a különböző
égitestek gravitációs terét, folyamatosan plusz sebességet nyertek,
amellyel egyre távolabb és távolabb kerültek a Naptól, nagyobb távol-
ságban pedig a Naptól való szökési sebesség is jóval kisebb, így már
könnyedén átléphették. A két űrszonda jelenleg 43 000, illetve 61 000
km/órás sebességgel halad.

Hány holdja volt

régen a Jupiternek?
Sokan fel tudják sorolni a Jupiter négy nagy
Galilei-féle holdját, egykor azonban jóval
több nagy hold keringhetett a gázóriás körül.
A Szaturnuszhoz hasonlóan a Jupiternek is vannak gyűrűi,
bár jóval halványabbak. Egy kutatás szerint a gyűrűk anyaga
szoros összefüggésben áll a bolygó nagy holdjaival. Valaha
akár 20 nagy hold is keringhetett a bolygó körül és ezek folya-
matosan szedték magukra a gyűrűkben található anyagot.
Ahogy növekedett a tömegük, úgy csökkent a pályamagas-
ságuk, míg bele nem zuhantak a bolygóba. A jelenleg is is-
mert négy nagy hold azért maradhatott meg, mert megszűnt
a gyűrűk törmelék-utánpótlása, így ezek már nem voltak ké-
pesek túlságosan nagyra hízni.

IPMTudta-e? 93
tudta-e? világűr

Milyen messze jutottak a rádiójeleink?

Az első rádiójeleket 1901-ben továbbította Marconi, az első emberi hangot pedig

1910-ben küldték. Ezek a jelek ma már több mint száz fényévnyire járhatnak Földünktől.
1920-ban indult a kereskedelmi rádiós műsorszórás, 1930-ban pedig már a televíziózással kísérleteztek. A hideghá-
borúban nagyon sok és nagy erősségű rádiójelet sugároztak, ezek azonban még csak 30-40 fényévnyi távolságra
juthattak el. Azóta is televíziós és rádiós adások milliói utaznak fénysebességgel az űrben, a befogásukkal azonban
van egy kis gond. A rádiófrekvenciás hullámok intenzitása a fordított négyzetes törvénynek megfelelően csökken,
azaz a dupla akkora távolságba érve már negyedére csökken az erősség. Ha azt feltételezzük, hogy valahol valaki
észlelni próbál ilyen jeleket, mint ahogy azt mi is tesszük itt a Földön, nem valószínű, hogy a korai, igencsak gyenge
rádiójelekből bármit is észlelne, vagy meg tudná különböztetni őket a kozmikus háttérzajtól, de a későbbi adásokkal
is hasonló lehet a helyzet. Sokkal esélyesebbek a szándékosan a kozmikus kapcsolatfelvétel céljából küldött üzene-
tek. Ilyet eddig 11 alkalommal küldtünk. Az elsőt az eredetileg a Vénusz bolygó megradarozására épített szovjet
kutatóállomás küldte 1962-ben és morzeábécével a béke, Lenin és SSSR (Szovjetunió) szavakat tartalmazta. Ez a
nagy energiájú jel a mérleg csillagkép irányába halad ma is. Többek között 2008-ban és 2009-ben a Gliese 581 nap-
rendszer irányába küldtünk immár jóval kifinomultabban összeállított üzenetet, ugyanis ott található az első felfede-
zett Föld típusú bolygó, amely csillagának lakható zónájában kering. Válaszoltak azonban a híres Hűha!-jelre is. 1977-
ben ugyanis egy amerikai rádióteleszkóp olyan rádiójelet vett, amely nem igazán származhat természetes forrásból.
2012-ben az eredeti észlelés 35. évfordulóján egy 10 000 Twitter-üzenetből összeállított csomagot sugároztak a hí-
res Arecibo rádióteleszkóppal az eredeti Hűha!-jel forrásának irányába. Azóta, 2017 nyarán egy csillagásznak sikerült
megoldania a rejtélyt. A jel kibocsátásáért egy üstököspárt (266P/Christensen és 335P/Gibbs) körülvevő hidrogén-
felhők okolhatók.

94 IPMTudta-e?
Meddig él még a galaxisunk?
Az égbolton látható objektumok csak
szabad szemmel látszanak állandónak, ha
ugrunk az időskálán néhány nagyságrendet,
drámai változások rajzolódnak ki.
Saját galaxisunk, amelynek egyik spirálkarján található a Nap-
rendszerünk, úgy tűnik, hogy nagyjából 3,75 milliárd év múlva
megszűnik létezni ebben a formájában. A NASA kutatói ugyan-
is kiszámították, hogy egyesülni fog a legközelebbi galaxissal, a
szomszédos Androméda-köddel. A folyamatos közeledést a két
galaxis közötti gravitációs vonzás okozza, sőt egyes vélemé-
nyek szerint a végső egyesülésben nemcsak ez a kettő, hanem
egy harmadik galaxis is részt fog venni. Látványos ütközésre
vagy robbanásra azonban nem kell számítani, könnyen elkép-
zelhető, hogy Naprendszerünk is változatlan formában ússza
meg a dolgot, az azonban biztos, hogy az égbolt egészen más-
képp fog majd kinézni.

Készült zene az űrben?

Egy kanadai asztronauta, Chris Hadfield volt
az első, aki a világűrben vett fel egy lemezt
– legalábbis egy részét.

Az album 2015-ben jelent meg, a felvételek a Nemzetközi

Űrállomáson készültek Hadfield ott eltöltött 144 napja alatt.
A lemez tisztelgés David Bowie előtt, rajta is van Bowie legen-
dás számának, a Space Oddity-nek a feldolgozása. Az album
címe szintén egy Bowie parafrázis: Space Sessions: Songs
from a Tin Can. Hadfield később elmesélte, hogy az űrben
zenét felvenni, egyáltalán zenélni meglehetősen bonyodal-
mas vállalkozás. Zéró gravitációban nehéz helyesen fogni a
gitárt. Producere, Paul Mills mondta is neki, hogy „kicsit zűrö-
sen szól az a hangszer”. „Gyere fel ide egyszer, és próbálj meg
gitározni” – válaszolta neki a rock and roll kozmonauta. A gra-
vitáció hiánya az éneklésnek sem tesz jót – Hadfield panasz-
kodott arra, hogy a súlytalanságban folyadék gyűlik össze a
fejben, ami megnehezíti a helyes intonálást. A felvételeket
az űrhajós kis hálófülkéjében készítette, egy iPadbe dugott
mikrofonnal. Az űrbe egy kis méretű akusztikus, úgynevezett
parlor gitárt vitt magával, hogy elférjen a szűkös helyen.

IPMTudta-e? 95
 tudta-e?
Melyik a legmagasabb híd Európában?
(A megfejtést a 98. oldalon találja.)

96 IPMTudta-e?
mindent
a fotóról
Nem csak
profiknak
www.fotomagazin.hu
tudta-e? megfejtések

Cross sudoku 11. oldal Szamuráj sudoku 49. oldal

Flower sudoku 24. oldal IQ-mix 76. oldal

Megoldások:
1) Íz (Mindegyik szónak szinonimája.)
2) 848 (Mindegyik szám a felette lévő két
oldalszomszédos szám összegének
a kétszerese.)
3) 2
4) A
5) E (Az azonos színű háromszögekben lévő
betűket visszafelé összeolvasva zeneszerzők nevét kapjuk:
Bizet, Verdi, Haydn és Erkel.)
6) 40579

Skandináv rejtvények
15. oldal megfejtés: A rosette-i kövön található
háromnyelvű felirat segítségével.
37. oldal megfejtés: Színészkedett, lapot adott ki, kabarékat
írt, és bejárta Európát.
81. oldal megfejtés: Akár hat kilométerre is.
96. oldal megfejtés: A franciaországi millau-i völgyhíd
magassági rekordernek számított.
 IPMTUDTA-E?
2–2019. • Fogyasztói ár: 980 Ft
Mitől pöttyös egy kanadai tó?
Miért fekete a jegesmedve bőre?

Interpress magazin–tudta-e?
3–2019. • Fogyasztói ár: 980 Ft
Miért rózsaszín a flamingó?
Miért a gólya hozza a gyereket?Micimackó fiú vagy lány?

extra
Mi adja a régi könyvek illatát?Hányan voltak a háromkirályok?

INTERPRESS MAGAZIN–TUDTA-E?
Kevésbé ázunk meg, ha futunk az esőben?
Hány lóerős egy ló?

extra
Tudnak-e hátrafele repülni a madarak?

43
A gondolkodó 53
ember lapja
Milyen gyors lehet egy agár?
A világ leggyorsabb kutyája az angol agár, rövid távon akár 80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
alig marad el a magyar agár sebessége, amely egy különös véletlennek köszönheti fennmaradását.

www.interpressmagazin.hu
Az erős testalkatú, hosszú lábú agarakat elsősorban vadászatra használták, ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-

Milyen gyors lehet egy agár?

szatokon ma már csak elvétve találkozni agarakkal –több országban törvény is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a

Fotó: Inge és Paul Croes

nemzetközi ebtenyésztő egyesület által elismert agárfajták
A világ között szerepel a magyar
leggyorsabb kutyája agárazis,angol
amely ugyan
agár,nem olyan
rövid gyors, akár
távon mint az80 km/órás sebességet is elérhet. Ettől
angol, azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb
alig maradterepen. A magyar
el a magyar nemesség
agár a török hódoltság
sebessége, amely egy előttkülönös
és után is elő-
véletlennek köszönheti fennmaradását.
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésreAzazerős
agarakat, a második
testalkatú, világháború
hosszú lábú agarakatutánelsősorban
azonban nemcsak a nemesség,
vadászatra használták,hanem
ugyanis még a gyorsabb vadakat is utolérik. Bár a vadá-
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal
szatokon ma nem foglalkoztak
már csak és kihaltnak
elvétve találkozni is hitték–egészen
agarakkal 1963-ig, törvény
több országban amikor egy
is tiltja ezt – agárversenyeken ma is megmutathatják,

140 érdekesség rejtvények, fejtörők

Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban.
hogy mire képesek. Ez pedig sík terepen akár 80 km/órás, terepen akár 50 km/órás Ekkor sebesség, ami elképesztőnek számít egy kutyától.
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
A hagyományos versenytáv 481 méter, ami 525 yard, és az agárversenyek őshazájának számító Angliában alakult ki. Az FCI, azaz a
kérdések és válaszok

Fotó: Inge és Paul Croes

tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önállónemzetközi
fajtaként a ebtenyésztő
magyar agarat, amely azóta
egyesület számosagárfajták
által elismert hazai és nemzetközi versenyen
között szerepel a magyar agár is, amely ugyan nem olyan gyors, mint az
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol
angol, rokonával.
azonban kitartóbban fut és jobban boldogul nehezebb terepen. A magyar nemesség a török hódoltság előtt és után is elő-
szeretettel használta vadászatra majd versenyzésre az agarakat, a második világháború után azonban nemcsak a nemesség, hanem
a hozzájuk kapcsolódó agarászat is eltűnt az országból, a fajjal nem foglalkoztak és kihaltnak is hitték egészen 1963-ig, amikor egy

150 ÉRDEKESSÉG REJTVÉNYEK, FEJTÖRŐK

Mátyás királyról szóló történelmi film forgatásához mégis találtak néhány példányt a nagyecsedi, volt Károlyi-uradalomban. Ekkor
kezdtek tudatosan foglalkozni a faj megmentésével, génbankot hoztak létre és társaságot alapítottak a magyar agarászás újjáélesz-
tésére. Az FCI végül is 1966-ban fogadta el önálló fajtaként a magyar agarat, amely azóta számos hazai és nemzetközi versenyen KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
mutatta meg, hogy minden tekintetben felér a híres angol rokonával.

ELÔFIZETÉS
EGY ÉVRE (3 LAPSZÁM)
2940 FT HELYETT

2140 FT-ÉRT
MEGRENDELÉS:

WWW.MEDIACITY.HU/ELOFIZETES
+36-80-296-855 | elofizetes@mediacity.hu
 2–2020. • Ára: 980 Ft
Okosabbá tesz-e az éhség?
Lehet-e tanulni alvás közben?

Interpress magazin–tudta-e?
Mi köze a vízilónak a lóhoz?
Hol lehet a legkevesebb pénzért Lehet-e klónozni a dinókat?
Ki találta fel az egeret?
a legtöbb
újságot elolvasni?
Idén májusban debütált kiadónk új projektje, a Laptapír (www.laptapir.hu), melyen egy újság áráért
több mint 12 magazint olvashatnak az érdeklődők.

A felületen a kiadó összes kiadványa elérhető, így szinte minden érdeklődési körű olvasó igényeit kielégíti, hiszen
ezek között szerepel például női magazin, pszichológiai kiadvány, fényképezéssel és számítástechnikával
foglalkozó újság is. A Laptapíron nemcsak az aktuális számok, hanem az újságok és magazinok korábbi

73
lapszámai is elérhetők. Ráadásul két hétig ingyenesen kipróbálható. Egy előfizetéssel az egész család
olvashat, egyszerre akár öt eszközön. Segítségével a határon túlról is könnyen hozzájuthatnak magyar nyelvű
olvasnivalókhoz. A nyomtatott magazinok éves előfizetésével ellentétben az online platformos előfizetés összege
havonta kerül levonásra és bármikor lemondható.

www.laptapir.hu

150 érdekesség
kérdések és válaszok
rejtvények, fejtörők