A sejt

• Az élő szervezetek legkisebb alaki és működésbeli egysége.

• Életjelenségei:
• Kapcsolatban áll a környezetével, onnan
»anyagokat vesz fel,
»azokat anyagcserével feldolgozza
»a keletkezett salakanyagokat pedig kiválasztja
• Az anyagcsere folyamán keletkező energiát:
»átalakítja
»felhasználja
»raktározza
• Védekezik a környezet káros hatásaival szemben.
• Mozog
• Növekszik
• Szaporodik, miközben átörökíti tulajdonságait
Prokariota - eukariota
Milyen alkotórészeket tartalmaz egy
eukariota sejt?
 Sejthártya –biológiai membránok
• Minden biológiai membrán alapja egy lipidmolekulákból álló kettős
réteg
 A kettős réteg
mindkét oldalán a
víz felé néznek a
molekulák poláris
végei,

míg a foszfatidok apoláris szénhidrogénláncai a kettős

réteg belseje felé fordulnak és hidrofób részt alkotva
kiszorítják onnan a vizet.
Azért, hogy a
foszfatidok hidrofób
részei sehol ne
érintkezzenek a vízzel, a
kettős réteg
összegömbölyödik, így
minden oldalról
körülhatárolt teret hoz
létre.
A hártya jellemzői:
• A lipidmolekulák függőlegesen nem
tudnak elmozdulni,
• oldalirányú mozgásuk természetes.
• Egymás mellett könnyen
elmozdulhatnak, helyet
cserélhetnek.
• Inkább folyadékszerű, mint merev
szilárd váz.
• Ezért rugalmasak és hajlékonyak a
membránok.
• A foszfatidhártya sajátossága még,
hogy szemipermeábilis.
• Ha két hártyafelszín összeér, akkor
összetapad.
Membránfehérjék
 Membránfehérjék csoportosítása
• A membránfehérjék kapcsolata a kettős lipidréteggel különböző mértékű
lehet.
• INTEGRÁNS MEMBRÁNFEHÉRJÉK: A membránba beépülve, molekulái
teljesen átérnek a membránon, mintegy csatornát képezve a külső és
belső felület között. (A membránon áthaladó szakaszai hidrofóbok.)

• A membránfehérjék kapcsolata a kettős lipidréteggel különböző mértékű

lehet.
• INTEGRÁNS MEMBRÁNFEHÉRJÉK:
• Szállító (carrier) pumpák
• Csatornafehérjék
• Membránreceptorok
• Adhéziós molekulák
 • A membránfehérjék kapcsolata a kettős lipidréteggel különböző mértékű
lehet.
• INTEGRÁNS MEMBRÁNFEHÉRJÉK
• PERIFÉRIÁS MEMBRÁNFEHÉRJÉK: Lazán kötődnek a membrán
külső vagy belső felszínéhez. A membránon elhelyezkedve csak
kisebb-nagyobb mértékben süllyed a lipidrétegbe. (A fehérjék
poláris és apoláris felszíni csoportjai határozzák meg a
membránba besüllyedés mértékét.) a sejten belüli jelátviteli
mechanizmusban játszanak fontos szerepet.
Vízcsatornák - aquaporin csatornák

• Működési mechanizmusuk
leírásáért: 2003 Kémiai Nóbeldíj >
Peter Agre és Roderick
MacKinnon
• A víz felvételét illetve leadását
szabályozzák.
• A víz képes ugyan diffúzióval is
átjutni a plazmamembránon, az
aquaporinon keresztül azonban ez
a folyamat ezerszer gyorsabb.
• Például egyetlen AQP1 csatorna
másodpercenként 3 milliárd
vízmolekulát képes átengedni.
• Az aquaporin családba többféle
fehérje molekula is tartozik
jelenleg több 10 emlős
aquaporinfélét ismerünk,
amelyek pórusainak mérete
különböző, ez teszi lehetővé,
hogy a vízen kívül más
anyagokat is átjuttassanak a
membránon pl: glycerin, CO2,
ammónia, karbamid..
• A víz transzportja kétirányú
(bidirekcionális), a konkrét
irányt az uralkodó ozmotikus
viszonyok határozzák meg.
Szénhidrátok a membránban
 A plazma membrán fehérjéinek felszínéhez
cukormolekulák kötődnek
• – Rövid oligoszacharidok – glycoproteinek
• – Hosszú poliszacharidok - proteoglykánok
• Ezek a cukormolekulák alkotják a glycocalyx-ot
• – A sejt felszínét nedvesen tartják
• – Sejt felismerése (lectins) és molekulák adhéziója

• Általában oligoszacharid (rövid szénláncú szénhidrát)

láncok.
• Például a vércsoportok jellemző anyagai (A,B,0)
oligoszacharidok.
• Ezektől is függ a membránok különbözősége.
• Lehetővé teszik a membrán felismerését, illetve a
memránhoz kapcsolódás lehetőségét.
 Lipoidok a membránhoz kapcsolódva
• A koleszterin beilleszkedik a foszfolipidek közé, ennek következtében a
gátolja a lipidek mozgását a membránban és kevésbé fluiddá teszi a
membránt.
 A membránokon keresztüli
anyagforgalom
• Diffúzió
• Ozmózis
• Passzív transzport
• Aktív transzport
• Endocitózis
• Exocitózis
Diffúzió - szétterjedés
• Az anyagok részecskéinek önálló mozgása során
létrejövő lassú elegyedése
 Facilitált diffúzió

- Olyan diffúzió, amikor a víz áramlását

aquaporin csatornák gyorsítják.
- Szintén energiabefektetés nélkül történik az
anyagtranszport, de a folyamathoz egy
csatornafehérje szükséges.
- A transzport itt is (a diffúzióhoz hasonlóan) a
koncentrációgrádiens irányába zajlik.
 Ozmózis

• Folyadékáramlás
szemipermeábilis hártyán
keresztül.
• A nagyobb molekulájú
oldott anyag nem képes
ezen a hártyán áthatolni.
• Így csak az oldószer áramlik
át az oldat felé. > Ez az
OZMÓZIS
• Tehát az ozmózis
folyadékáramlás
féligáteresztő hártyán
keresztül.
• A kisebb koncentrációjú
(hígabb oldat) felől a
nagyobb koncentrációjú
(töményebb oldat) felé.
 Ozmózisnyomás
• Az ozmózis jelensége során a töményebb oldatnak a
sejthártyára gyakorolt nyomása.
 Ozmózisnyomást kialakító anyagok az:
– intracelluláris térben (a sejtben): K-ionok, szervetlen és szerves foszfátionok,
egyéb szerves vegyületek anionjai (ezeket a sejthártya nem engedi át).

– extracelluláris térben (a sejten kívül): Na-, Ca- Cl-ionok, hidrogénkarbonát

anionok, glükóz
 A sejtek vízforgalma
• Vörösvértestek viselkedése különböző ozmózisnyomású oldatokban
• A sejtek anyagcseréjüknek csak kis
részét bonyolítják le passzív
transzporttal.
Azonban az aktív transzporthoz az energián kívül
szükség van érzékelő és szállító (carrier) fehérjékre is.
Na-K-pumpa

• Ez a pumpa 3 Na+-t ürít és

2K+-iont juttat a sejtbe, 1
ATP bontásával. Ez nem
csak
koncentrációkülönbséget
hoz létre a két ion
szempontjából, hanem a
sejt belső negatív
töltésének fenntartásában
is szerepet játszik.
 Az endocitózis folyamata
A barna membránnal körülvett térben befűződik a kék anyag. /Forrás:ttmk.nyme.hu/
 Az endo- és exocitózis
• Az endocitózis ás az exocitózis lényegében bonyolult aktív transzport
folyamat, amelynek energiaigényét elsősorban az ATP biztosítja.
 Endo- és exocitózis
• Az eukarióta sejtek sejthártyáján vízben oldódó makromolekulák (fehérjék,
nukleinsavak) nem juthatnak át. Az ilyen anyagok membránnal határolt
hólyagocskákban kerülhetnek a sejt belsejébe. Ez a folyamat a bekebelezés
(endocitózis), amelynek során a sejt a környezetéből vesz fel makromolekulákat. Első
lépésben a sejthártya egyes fehérjéi megkötik azokat az anyagokat, amelyek felvételre
kerülhetnek. Ezután a sejthártya egy része bemélyed a citoplazma felé, és végül egy
membránhólyag fűződik le róla. Így az anyag a sejthártya egy részletével körülfogva a
citoplazmába jut. Ezután a hólyagocska lizoszómával egyesül, amelynek
emésztőenzimei lebontják a felvett makromolekulákat. A lebontás termékei a
lizoszóma membránján át a sejtplazma alapállományába kerülnek. Az emészthetetlen
anyagok ellentétes irányú folyamattal, exocitózissal ürülnek ki a sejtből. Endocitózissal
történik például az egysejtűek táplálékfelvétele, és ily módon közömbösítik egyes
fehérvérsejtek a szervezetbe került kórokozókat.
• A mirigysejtek (pl. emésztőnedveket termelő külső elválasztású mirigyek, hormonokat
képző belső elválasztású mirigyek) exocitózissal adják le váladékukat.
 Az endo- és exocitózis
• A mirigysejtek (pl. emésztőnedveket termelő külső elválasztású mirigyek,
hormonokat képző belső elválasztású mirigyek) exocitózissal adják le
váladékukat.
 Az endocitózis két fő típusa:
• Fagocitózis: Részecskék, nem
oldott anyag felvétele,
specializált sejtek (fagociták)
funkciója, az immunválasz
egyik lépése. Csak speciális
ingerek hatására beinduló
folyamat.

• Pinocitózis : Oldott anyagok

felvétele.
 Transzportfolyamatok csoportosítása:

SZABAD KÖZVETÍTETT MEMBRÁN-

transzport transzport ÁTHELYEZŐDÉSSEL
JÁRÓ
transzport
A részecskék önállóan Specifikus fehérjékből
jutnak át a membránon. álló rendszerre van
szükség a
transzportfolyamathoz
(integráns fehérjék)
Pl: ozmózis Pl: aktív transzport Pl: endocitózis, exocitózis
A CITOPLAZMA

A sejt alapállománya.
A sejtplazma szerkezete nem egyszerűsíthető le egy félfolyékony
állapotú kocsonyás tömegre, mivel jelentős szerkezeti vázzal
rendelkezik. Ez lényegében egy állandóan újra rendeződő
fehérjefonalakból álló szövedék, a sejthártya és a sejtmag között.
• A sejtplazma kémhatása általában enyhén lúgos
(emberben:pH=7,4)

•citoszol:

•Folyékony, vízben gazdag.

•A fehérjefonalak által határolt teret tölti ki.
 Háromfázisú diszperz rendszer,
• mert benne az oldott anyagok egy része
• valódi oldatot, másik része
• kolloid oldatot, harmadik részük
• durva diszperz rendszert képez.
 Sejtváz (citoszkeleton)
➢Az eukarióta sejtekben vékony
fonálszerű struktúrából álló belső
támaszték van, amelyet sejtváznak vagy
citoszkeletonnak nevezünk.

➢Ez a váz biztosítja:

A sejt mechanikai ellenálló-képességét,
stabilizálja a sejt alakját,
módot ad arra, hogy a sejt változtassa
alakját, mozogjon, összehúzódjon,
a sejten belül aktív mozgások jöjjenek
létre


 Fehérjetermészetű fonalak
– a citoszkeleton alkotói

•Mikrofilamentumok

•Intermedier
filamentumok

•Mikrotubulusok
 Fehérjetermészetű fonalak
– a citoszkeleton alkotói
Mikrofilamentumok
➢Vékony fonalak, 5-7 nm vastagságú
➢A sejtmembrán belső felszínén rendezett, aktin tartalmú mikrofilamentum réteg van.
➢Szerepe a membránfehérjék membránon belüli mozgatása és a sejtfelszín alakváltozásai
(endocitózis)
➢A citoszkeleton legdinamikusabb része

•Intermedier filamentumok
➢Fonálszerű struktúrák, Vastagsága 10 nm, Vázfehérjék
➢A sejtek alakját határozzák meg.
➢Sejtfajtánként eltérő összetételű

Mikrotubulusok
➢Csőszerű (tubuláris) struktúra, 25 nm vastag
➢Egyik vége folyamatosan nő, amely azt eredményezi, hogy a hozzá kötött
anyagokat képes a tubulus mentén transzportálni.
➢Másik vége pedig folyamatosan lebomlik.
➢Sejtorganellumot is képez (csilló, ostor, oszlási orsó).
Intermedier filamentumok

 A hámsejtek intermedier  Korneocyták – cornfield

filamentuma a keratin, az envelope (elszarusodott burok)
idegsejteké a neurofibrillum. A  Ez egy nagyon erős lipid-fehérje
hám- és idegsejtek plazmáját polimer struktúra.
szinte teljes egészében ez tölti
ki.
 Fel.: mechanikai támasztékul
szolgálnak, a sejteket
szövetekké szervezik
(kapcsolják össze).
 Citokinek

 Jelzőmolekulák, a sejtek közötti

 kommunikációban (pl. immunválasznál) van szerepük.
 Szerkezetüket tekintve lehetnek:
• Proteinek
• Peptidek
• Glükoproteinek
• A különböző sejtek membránján elhelyezkedő specifikus cirokin-
receptorokhoz kapcsolódva fejtik ki hatásukat.
• Aktiválni és gátolni egyaránt képesek.
• Mennyiségük fertőzés vagy trauma hatására rövid idő alatt ezerszeresére is
nőhet.
 Feladataik általánosságban
 - sejtek közötti kommunikáció (pl. fehérvérsejtek között)
 - fehérvérsejtek működése
 - sejtosztódás
 - differenciáció
- sejtek érése

 Feladataik konkrét élettani folyamatokban:

 - gyulladási folyamatok kórokozók szervezetbe kerülése
 - veleszületett és adaptív immunitás esetén termelődnek
 - hemopoézis (a vér alakos elemeinek keletkezése, fejlődése)
 - embriogenezis
 Nem csak az immunrendszer sejtjei termelik.
 Termelhetik:
• Monocyták
• Limfocyták
• Granulocyták
• Fibroblasztok
• Keratinocyták

A citokinek fajtái:
 - IFN (interferonok): vírusok hatástalanítására termeli a szervezet
 - IL (interleukinok): fehérvérsejtek közötti kommunikáció
 - TNF (tumor nekrózis faktorok): daganatos sejtek apoptózisát, ezzel a
daganat pusztulását képes okozni.
 - TGF (transforming growth factor): gyulladáscsökkentés, regeneráció,
fibrózis
Az endoplazmatikus retikulum (ER)

A maghártyával összefüggő ER reakció-edények

és csövek bonyolult hálózata. Itt termelődnek a
fehérjék (az ER-hoz kap-csolódó riboszómákon)
és a lipidek.

Az ER belső felszíne és lumene enzimek-ben

gazdag.

A riboszómákat tartalmazó ER-t „durva” (DER),

a riboszóma-mentes ER-t sima (SER) jelzővel
különböztetjük meg.
Membrán-kötött riboszómák és az ER
A mag felett riboszómákban gazdag DER helyezkedik el, két oldalon viszont jól
láthatók a SER riboszóma-mentes csövei, hólyagjai, vezikulumai.
 Az endoplazmatikus retikulum típusai
• SER
• DER
DER – a Riboszómákkal
Riboszóma
• A riboszómák két alegységből álló, fehérje- és RNS-tartalmú sejtalkotók.

Ribo = ribonukleinsav
Szóma = test
 A riboszómák
A riboszómák fehérjék és RNS molekulák komplexei. A ribo-
szómák végzik a fehérjék szintézisét. Az oldható fehérjéket a
citoplazma „szabad” riboszómái készítik, a membrán fehérjéket és az
„exportra” kerülő fehérjéket pedig a DER riboszómái.
A riboszóma az mRNS által kódolt aminosavakból építi
fel a fehérjeláncot.
SER

• Feladata:
• Lipidek szintézise
• Méregtelenítés (idegen szerves molekulák átalakítása)
 Golgi-készülék

▪A Golgi-készülék általában
3-10 egymáshoz simuló, lapos
membránzsákocskából áll,
amelyek

▪felszínéről membránnal
határolt hólyagok fűződnek le.
A Golgi készülék

•A Golgi apparátus az ER-hoz hasonló

felépítésű, ahhoz kapcsolódó membrán-
rendszer, amelynek feladata a fehérjék és
lipidek módosítása, osztályozása és célba
juttatása.

•A Golgi készülékről lefűződő vezikulu-

mok más sejtszervecskékbe juttatják az
oda „címzett” anyagokat, de a Golgi
„fogadja” is az onnan érkező
küldeményeket, további feldolgozásra.

•A Golgi fontos feladata még a „selejtes”

termékek eljuttatása a lebontó
lizoszómákba.
Golgi-készülék

Az ER és a sejthártya
közötti kapcsolat-
teremtésben van szerepe
Golgi – kozmetikai szerepe

• Segítségével alakul ki a bőrfelszín minőségét is befolyásoló ún.

bőrfelszíni hidrofil lipid (foszfolipidek, glikolipidek), amely a szemcsés,
fénylő és szaruréteg sejtjei közötti teret tölti ki.
 mitosz = fonal
kondroid = gömbölyded
A mitokondrium
• Csak az eukarióta sejtekben található meg.
• A mitokondriumokat egy külsö membrán választja el a
sejtplazmától. Ezen belül található a belső membrán,
• A nagy membránfelület a mitokondriumok belső terét számos
kisebb egységre osztja. Ez a felépítés teszi lehetővé a sok
lépésből álló lebontási folyamatok térbeli elkülönítését.
• Enzimei a dehidrogenázok.
• Nagy energiaforgalmú sejt > sok mitokondrium
• Az ATP-képződés legnagyobb része a
mitokondriumokban megy végbe a glükóz bontása során,
melyben CO2 és víz keletkezik.
• Az első lépés a glükolízis, a második a terminális oxidáció
(sejtlégzés).
• Ez a folyamat csak oxigén jelenlétében játszódik le. Oxigén
hiányában erjesztéssel > tejsav > izomláz > kevesebb
energia is termelődik
 Peroxiszóma
• Kisméretű, kerekded sejtszervecskék, melyek egyszeres
membránnal határoltak.
• Számos enzimet tartalmaznak, közülük a kataláz található a
legnagyobb mennyiségben.
• Ez az enzim a szervezetben keletkező H2O2-ot bontja vízre és
molekuláris oxigénre.> Az elnevezése is innen származik.
• Fő feladatai:
– A szervezet számára mérgező anyagok (alkohol, fenol, hangyasav,
NO2) átalakítására.
– Képesek a szervezetben a lebontási folyamatokban molekuláris
oxigén és H2O2 előállítására is. > Ezek a szervezet számára
rendkívül veszélyes szabadgyököket eredményezhet.
Szabad gyökök
• Legveszélyesebb:
– szuperoxid anion
– Hidroxilgyök
– Perhidroxid-anion
• Ők okozzák az ún. oxidatív stresszt
• Sejt védekezik ellenük gyökfogókkal, antioxidánsokkal (C-, A-,
E-, K-vitaminnal, koenzim Q10-el, antioxidáns enzimekkel:
SOD (DNS hibákat javító enzim)
• Szabad gyökök a bőrben is képződnek > korai öregedés,
szövetszaporulatok
 lízis = bontás
szóma = test
Lizoszóma
• Általában ovális alakú sejtszervecskék, amelyek a sejtek
méregtelenítésére szolgálnak. Ehhez a belsejükben a
pH=savas és kb 40 féle hidroláz enzimet tartalmazhatnak.
 Lizoszóma
• Egyes lizoszómák a sejtbe
bekebelezett részecskéket
bontják le enzimjeikkel.
• Más típusuk a sejt saját anyagait
bontó enzimeket tartalmaznak.
Ezek végzik a feleslegessé vált
sejtalkotók, vagy a különböző
sejttörmelékek lebontását.
• Fontos, hogy a lizoszómák csak
membránnal körülvett anyagot
tudnak lebontani.
 Lizoszóma
• Ha az enzimek elvégezték a
lebontást, akkor a sejt
számára hasznosítható
anyagok a membránon át
felszívódnak, a
salakanyagok pedig a
hólyagban maradnak. Ez
vagy úgynevezett
maradványtestként
megmarad a sejtben, vagy
exocitózissal kiürül.
 Dezmoszóma - mechanikai (folt szerű)
kapcsolóstruktúra - (macula adherens junction):

• A hámsejtek tartalmazzák
nagyobb mennyiségben
ezekez a sejtalkotókat,
melyek az egymással
szemben található hámsejtek
sejthártyáinak
megvastagodásai Ezek
szakaszosan helyezkednek
el, és belőlük a citoplazma
belseje felé sugarasan
vékony lemezkék ágaznak
szét.
 Dezmoszóma
A dezmoszómák a sejtek közötti anyagcsere lebonyolításában
vesznek részt.
 Sejtközpont (centriolum)
• A sejtmag közelében egy erősen fénytörő szervecske figyelhető
meg, ez a sejtközpont.
• A sejtközpont kilenc cső alakú képletből áll, amelyek egymással
párhuzamosan egy hengerpalást felszínén helyezkednek el.
• Felépítésében részt vesznek a mikrotubulusok és
mikrofilamentumok
• A sejtközpont feladatai:
– A sejtosztódás irányítása, a kromoszómák mozgatása
sejtosztódáskor.
– a sejt alakváltozásaiban játszik szerepet.
 A sejtmag
• A citoplazmában megfigyelhető erősen fénytörő részt sejtmagnak
nevezzük, amely rendszerint gömb vagy lencse alakú.
• A sejtmag szabályozza a sejtalkotókban végbemenő folyamatokat.
 A sejtmag
 Az állati sejtek magja a citoplazmától elkülönült,
maghártyával határolt organellum. Itt található az örökítő
anyag (túlnyomó többsége).
 A sejtmag DNS-e (kromatin)az osztódási folyamat során
kromoszómákba szerveződik. A kromoszómákban tárolt
információ átadására (DNS-ből RNS-be) is a magban
kerül sor
 A magon belül magvacska(ák) figyelhetők meg, amelyek
más organellumok (pl. riboszómák) szintéziséért és
szervezéséért felelősek.
• DNS helix: A két DNS szál, amely alkotja négyféle
nukleotidból épül fel (adenin, citozin, guanin, timin).
Összesen kb 2m és 46 db-ból áll.
• Kromatin: a DNS-molekulák és a hozzájuk kapcsolódó
fehérjék együttese. (Interfázisban)
• Kromoszóma: A sejtosztódás idejére összetömörített
kromatinállomány (1 sejtmagban embernél 46
kromoszóma van)
Maghártya
 A sejtmag feladata

• A sejtmag – DNS tartalmánál fogva – irányítja a

sejtanyagcsere folyamatit, és biztosítja, hogy a
sejtosztódás során a sejtműködésre vonatkozó
információk átkerüljenek az utódsejtekbe.

• A sejtmag belsejében jól elkülöníthető egységet képez a

magvacska. Ez a riboszómakészítés helyszíne.
A sejtciklus
Sejtosztódás
Mitózis fázisai
PROFÁZIS -ELŐSZAKASZ
METAFÁZIS -KÖZÉPSZAKASZ
ANAFÁZIS - UTÓSZAKASZ
TELOFÁZIS - VÉGSZAKASZ
 Hogy jegyezzük meg? ☺

 Pisti
 Mártival
 Akar
 Találkozni
 A sejtciklus zavarai
• A sejtciklus lefolyása szigorúan szabályozott folyamat. Bizonyos esetekben
ez a szabályozás zavart szenved, és egyes szöveti sejtek osztódása kórosan
felgyorsul. Ha a szervezet védekező rendszere nem ismeri fel ezeket a
hibás, túlságosan gyorsan osztódó sejteket, akkor a folyamat
sejtburjánzáshoz, daganatok kialakulásához vezethet. A rosszindulatú
daganatokat képző, ún. „rákos sejtek” kialakulásuk helyétől távoli
szervekbe, szövetekbe is eljutnak, ott megtelepednek, más szóval
áttéteket okozhatnak. Ennek következményeként a szervezet más részein
is megjelennek a daganatok. A rákos sejtek kialakulásának valószínűségét
különböző rákkeltő anyagok (pl. kátrányos égéstermékek, különböző
vegyszerek, röntgensugárzás) fokozzák, ezért a betegség megelőzésében
fontos szerepe van az egészséges környezetnek és életmódnak.
 A sejtek öregedésének jelei:
• Lipofuszcin (sötétebb pigment) megjelenése.
• Lipidcseppek felhalmozódása
• Csökken:
– ER mennyisége
– Sejtmag térfogata
– Víztartalom
– A membrán áteresztőképessége
– Az enzimaktivitás
– A sejtlégzés
– A fehérjeszintézis
• DNS- károsodások (pl. sok szabad gyök károsító hatása, UV-sugarak,
ionizáló sugarak, vegyi anyagok,)
 Öregedéselméletek

 Két elmélete van:

 1. Genetikai óra elmélete (belső okokra vezethető vissza):
• Kromoszómáinkban meg van határozva , hogy egy adott sejt, mennyi
sejtosztódást tud végrehajtani. A leginkább elfogadott elképzelés szerint a
telomer folyamatos rövidülése biztosítja ezt a belső órát. Ha a sejt már
képtelen az osztódásra, elpusztul.
• A kromoszómák stabilitásának fenntartásában a 2-3 ezer bázispár eltűnése
a kromoszómák végéről a kromoszómák destabilizációjához vezethet,
ami a sejtfunkciót negatívan befolyásolja.
• (Egy emberi sejt 130-135 évig, ha nem lenne külső tényező)

 2. Szabadgyök – elmélet (külső károsító tényezőkre vezethető vissza)
• A szervezet és a külvilág által ért káros hatások, folyamatok
folyamatosan pusztítják a szervezetet.
• Ilyen káros hatások a szervezetben képződő illetve károsító tényezők
hatására (pl. UV-fény) keletkező szabadgyök. Amelyek elektronhiányos
ionok (külső héjon hiányzik egy –e), azért nagyon reakcióképes, mert
„megtámadja” a sejtek alkotóit, láncreakciókat képeznek.
• Van ellenük saját antioxidáns (automatikus védekező rendszer), amely
felismeri a hibákat és kijavítja működésüket enzimek is segítik (kataláz,
SOD).
• Ám egy idő után a szabadgyökök okozta káros hatások
felhalmozódnak a szervezetben.
• A szabadgyök elméletet támasztják alá azok a megfigyelések
melyek szerint a hosszú életidejű állatokban magasabb a
szabadgyököket bontó szuperoxid dizmutáz enzim szintje.
A sejtek kétféle módon pusztulhatnak el.:
Köszönöm a figyelmet!