Lorem Ipsum

 A hidrofób oldalláncok közötti kcsh. Erőssége lipidösszetételtől függ

 Fázisátalakulási hőmérséklet alatt rigid gélszerű struktúra alakul ki

o E felett a lipidmolekulák mobilisak

 Telített zsírsav oldalláncok flexibilisebbek, mint a kettős kötés tartalmúak

 A telítetlenekben a hidrofób molekularészek között a kcsh. Gyengébb
o Nagyobb a cisz törések miatt a szeparálási távolság
o Csökken a fázisátmeneti hőmérséklet a telítetlen jelleg növekedésével
 Rövidebb szénláncok között a kcsh. Gyengébb
Koleszterin
 Minél alacsonyabb egy membrán fázisátmeneti hőmerséklete annál kevésbé viszkózus
 Hidrofób rész: planáris gyűrűs szteránváz + rövidebb szénhidrogén lánc
 A szénhidrogénlánc a rigid planáris struktúra miatt csak a másik oldali lipid hirofób részével
képes kcsh.ba lépni. -> lipidréteg átrendeződést lokálisan akadályozza

 Lipidek tengely körüli mozgása

 Biológiai membránokban laterális diffúzió 10 -8/-9 cm2/s nagyságrendű
o Minél nagyobb a lipidek mozgékonysága annal kevésbé akadályozott a rotációs,
síkbeli mozgás, annal kisebb a membrán viszkozitása, annál nagyobb a
fluiditás(viszkozitás ellentéte)
 Emissziós anizotrópia -> lipid kettős réteg rendezettségének vizsgálata
Membránfehérjék
 Integrális membránfehérjék kcsh.ban vannak a sejtmembrán lipid kettős réteg hidrofób
magjával
o Ha átívelik az egész kettős réteget -> transzmembrán-fehérje
 Membrán két oldalán hidrofil régiók
o Vízben oldhatatlanok
o Detergensekkel eltávolíthatók
 Perifériális fehérjék nincsenek közvetlen kapcsolatban a membrán hidrofób régióival
o Membranhoz integrális fehérjék kapcsoljak v.
o Foszfolipidek poláros fejével kapcsolódnak (elektrosztatikus kapcsolat)
o Ionerősség változtatásával eltávolíthatók
  Extracelluláris oldalon kapcsolódhatnak oligoszacharidok membránfehérjékhez ->
glikoproteinek
 GPI – glikozil-foszfatidil-inozitol membránlipidekhez kovalensen kötődő membránfehérje
Transzportfolyamatok biológiai membránon keresztül
 Nyugalmi állapotban
o Nagy sűrűségű organellumok lassítják a molekuláris diffúziót
o Citoplazma folyadéknak nagyobb a viszkozitása mint a vízé
o Citoszkeleton: feherjékből felépülő hálózatszerű struktúra
o Biológiai membránon a diffúzió erősen szelektív ( csak bizonyos anyagokat enged át)
 Passzív diffúzió (töltéssel nem rendelkező részecskéknék)
o Membrán-itt közeg
o Erre merőlegesen x-tengely ->diffúzió áramlás iránya
o Akkor zajlik le ha cc. Különbség van
 DeltaC/delta-x koncentráció esés szolgaltatja az áramlást fenttartó
termodinamikai erőt
o Ha a cc. A membránon belül egyenletesen változik->
 Jm = -D * c/x= -Dm * c/d
 Dm diffúziós együttható
 d vastagságú membrán
 pm=Dm/d -> permeabilitási állandó m.e. m/s
 Stacionárius diffúzió alapján:
 Cm1/ cv1 =cm2/cv2=állandó=K
 K: megoszlási hányados
o Átjut: O2, nitrogén, poláros víz, urea, glicerin, szén-dioxid molekulák, glükóz,
szacharóz
o A semleges részecskék áramlását kiváltó termodinamikai erők nem a
koncentracióesés hanem a kémiai potenciálesés
 Onsager-egyenlet: J=L*X
Ionok passzív diffúziója
 Töltéssel bíró részecskék esetén Onsager egyenlet:
o Kémiai potenciálesés helyett elektrokémiai potenciál esés
 Mert a részecskék a töltéssel együtt vándorolnak
 Dk=Lk*(1/ck)*R*T – diffúziós együttható
 Lk=ck*(Dk/R*T)=ck*uk/NA
 uk : k-dik részecske mozgekonysága a membránban

2
  Na-avogadro szám
Facillált diffúzió
 Mesterséges membránokon a transzport
 Sebessége nagyobb, mint amit a Fick tv. Alapján várnánk
 Szelktív, egy molekula fajtát transzportál
 Telíthető a cc. Növelésével, mert korlátozott számú a közvetítő molekulák száma
 Elvileg mindkét irányba történhet -> molekula elektrokémiai potenciálesése szabja meg
 Gátlószerekkel gatolható
 Közvetített díffúzió két fő típusa:
o Ioncsatorna-fehérje: a transzportálandó részecskék nem kötődnek
membránfehérjékhez
 Sejtmembránt teljesen átérő, több fehérje alegységből felépülő
szupramolekulária struktúrák
 Hidrofil molekulapólusokat hoznak létre a membránon
 Ezeken jutnak át azionok
 Csatornák nyitott/zárt állapota gyorsan tud változni
 Feszültségvezérelte –membránpotenciálra érzékenyek
 Receptor/ligand vezérelte: molekula kötését kísérő
konformációváltozások nyitják meg
o Extracellurálisan: neurotranszmitter lehet
o Intracellulárisan: ionaktivált csatorna
o Karrierfehérjék: oldott iont vagy molekulát specifikusan megkötik és átsegítik a
membránon
 Reverzibilis konformációváltozás révén
 Transzportálandó szubsztrát megkötése
 Karrier konformációjának megváltozása
o Aktiválási E-t a szubsztrát kötési E-ja fedezi
 Szubsztrát áthaladása a membránon, levállása a másik oldalon
 A karrier visszaalakul
o V1=k1[AB]
 A transzport sebessége arányos a közvetítő/karrier A és a transzportálandó
molekula B által alkotott ütközési komplex AB cc.-vel
 K1: sebességi állandó
o Passzív diffúzió nem specifikus, telíthető, és kisebb sebességű
o Ioncsatornákon 106 ion/mp haladhat át
o Ionfórok

3
  Kis, hidrofób molekulák
 Ionokat képesek lipidoldékony komplexbe vinni
 Gombák v. Baktériumok termelik
 Másokét gátolják
 Csoport:
 Transzportált ionok töltését leárnyékolva szállítják
 Hőmérsékletfüggő
 Mobilis ionkarrierek
o Gyűrű alakú, belsejében poláros csoportok (ion megkötés)
o Valinomicin, nonaktin,monaktin,nigericin,ionomicin
 Csatornaképzők
o Gramicidin-A
 Alfa hélixet alkotva sejtmembránban csatornát
formál-> egyértékű kationok szabad diffúziója
 Polién antibiotikumok : megváltoztatják a membrán struktúráját
o Nystatin koleszterin molekulával lép kcsh-ba és nagy
pólusokat alakít ki a membránban-> nagyobb molekulák is
diffundálhatnak
Aktív transzport
 Kémiai/elektrokémiai potenciáleséssel ellenkező irányba áramlik
 ATP transzporterekkel
 Fény transzporterekkel
 Csatolt transzporterek (másik molekula gradiens ellenében)->másodlagos
 Uniporterek -1 molekulat, szimporter-2 részecske azonos irányban, antiporter-ellentétes
irányban
 Na+ -K+ pumpa – ATP hidrolízishez kapcsolt
o ATP-áz intracelluláris oldalon nátriumionokat köt meg
o ATP hidrolízis és fehérje foszforilálással megváltozik a konformáció
o A nátriumionok extracelluláris oldalon disszociálnak és fehérjében kialakul a
káliumion kötőhely
o Káliumionok kötődése, fehérje defoszforilálása -> konformációváltozás
o Káliumion intracelluláris részen disszociál, kialakul a nátriumion-kötőhely
o 3 kipumpált nátriumionra 2 bepumpált káliumion esik és 1 ATP használódik fel
o Csak együtt játszódhatnak le
o Inhibitor kötőhely- extracelluláris oldalon Kaliumion transzportjat gátolja
o Elektrogén: több pozitív töltést szállít kifelé, mint befelé

4
  Passzív nátrium beáramlás meghaladja a passzív kálium kiáramlást
o Ca2+ pumpa
 Citoszolban a Ca2 cc sokkal nagyobb
 ATP-áz uniporter
 Csatolt transzporterek
o Na+ megkötése konformáció változást okoz-> glükóz képes megkötődni
 Extracellulárisan nagyobb cc.-ban van jelen-> fehérjéhez kötődik, glükózt így
képes nagyobb affinitással kötni
 Intracellulárisan ennek ellentetje-> glükóz leválás
 Na+ - kaliumion pumpa a hajtóerő- szimporterként glükózt szállít ki
Nyugalmi membránpotenciál
 Sejtekbe mikroelektródokat vezetnek
o Üvegkapillarisok, amelyek KCl oldattal vannak töltve
o Ha külső felszínre elektródot teszünk és feszültségmerőre kapcsoljuk -> elektromos
potenciálkülönbseget mutat
 Nyugalmi állapotban is mérhető elektromos potenciálkül. A terek között
 Intracelluláris tér potenciálja mindig negatív (-30—-100V)
 Hidratált ionok növekvő sorrendje K+, Cl-, Na+
 Nagy Fehérjek- foszfát-anionok számára átjárhatatlan
 Nem azonos mértékben átjárható egyes ionokra
 GHK- Goldman-Hodgkin-Katz egyenlet
o Nyugalomban a sejtmembrán két oldala között állandó elektrokémiai potenciálesés
által fenntartott ionáramlás folyik úgy, hogy az egyes ionáramsűrűségek egymást
kompenzálják
o Membránok közötti cc. Különbség állandó ez csak a Na + - káliumion pumpával
lehetséges
Nerst egyenlet
 GHK egyenlet nem foglalkozik azzal, hogy a biokémiai, szerkezeti oldalról milyen jellemzők
vannak
 Első feltevés: a membrán egy zárt hártyás rendszer, amelyen az ionok átjárhatnak
o Hártya két oldala között az elektrokémiai potenciál megegyezik
 Megadhatjuk vele egy-egy cc.-s elem elektromos erejét
 Önmagában nem alkalmas membránpotenciál jellemzésére
 Sejtmembrán és környezete nem tekinthető zárt rendszernek -> egyes ionok nem
függetlenek egymástól

5
Donnan egyensúly biológiai membránokra
 Az az egyensúlyi cc.- különbség, amely egy féligáteresztő membrán két oldalán elhelyezkedő
sóoldat ionjai között elektroneutralitás mellett kialakul, ha az egyik térfél membránon átjutni
képtelen polielektrolitot tartalmaz.
 Intracellularis térben – átjutni képtelen polianiont teszünk, kísérő kation pedig a káliumion
o Ez biztosítja az elektromos neutralitást
 Extracelluláris térbe KCl oldatot teszünk
o A membran permeabilis a káliumionra és kloridionra is -> bediffundálnak
o A intracellularis térrészben negatív töltésfelesleg jön létre
o Kialakuló elektromos tér gátolja a kloridionok diffúzióját
o Az elektromos ter a szigetelő(kettős réteg) között felületi töltéssűrűséget hoz létre
o Egyensúly beálltát segíti a káliumionok kloridionokkal való parhuzamos vándorlása is
o Elektromos neutralitásnak teljesítődnie kell
o Áljutásra képes ionok cc.je(r) nem egyenlő 1 -> az ioncc.-k különbségéből adódik egy
0-tól különböző szám -> Donnan-potenciál
 R értéke a sejten belüli membránon átjárni kepes anioncc. (na)
növekedésével nő, a sejten kívüli sócc.(c) növekedésével csökken