Orálbiológia Szigorlati Tételek

Orálbiológia
szigorlati tételek
1, A keményszövetek kialakulása, a mineralizáció - mitokondriumok és mátrix
vezikulumok szerepe

A keményszövetek kialakulásához szükség van:
• olyan sejtekre amelyek a szerves mátrixot szintetizálják, ami képes
megkötni a szervetlen anyagokat, lehetővé teszi az anorganikus kristály
képződést, és azok növekedését
• szükség van azokra a mechanizmusokra is, amelyek biztosítják a
szervetlen állományt alkotó ionok transzportját, és a megfelelő
koncentrációjukat

Sejtek:
• "szintetizáló típusú" sejtek
• fehérjeszintézisre és szekrécióra vannak berendezkedve
o ER
o Golgi
o mitokondriumok (energia!)

Szerves mátrix:
• nagy mennyiségben tartalmaz egy fibrózus szerkezetű fehérjét: kollagént
(kivétel a zománc, ami nem tartalmaz kollagént)
• ezen kívül non-kollagén fehérjék is vannak

Bioapatitok: a keményszövetek szervetlen állománya
• emlősökben mindig kalcium tartalmú vegyület
• legnagyobb mennyiségben az apatit van jelen

Mineralizáció:
• a kristályképződés túltelített oldatban jön létre (nem elégséges
önmagában)
• a koncentráció egy adott mértéke fölött ionpárok, ionkötegek
keletkeznek, ezek méretének és rendezettségének növekedése nagy
energiát vesz igénybe, de ha adott, akkor létrejön a kritikus nucleus
(kristályosodási góc)ègócképződéssel létrejövő kristályosodás (seeding
mechanism)
o lehet homogén góc
o vagy heterogén góc (epitaxis): egy adott anyag egy másik
kristályosodásánál szerepel gócként

Ha egy alapvegyület (pl. kalcium-foszfát) többféle összetételű ásványt képezhet,
akkor először egy oldékonyabb forma jön létre, amely később spontán
átkristályosodással a a nehezebben oldódó formába alakul át.
• amorf kalcium-foszfátèbrushitèapatit

1. fázis: a sejtek optimális mineralizációs tulajdonságú matrix vezikulumokat
hoznak létre, majd ezeket az EC térbe bocsájtják ki

2. fázis: a sejtek megfelelő EC körülményeket hoznak létre a kristályosodás
számára, elsősorban az iontranszport segítségével
Orálbiológia szigorlati tételek
Iontranszport szerepe: hatalmas mennyiségű kalcium és foszfát kell!
• diffúzió:
o nem igényel energiát
o messze nem fedezné a szükségletet
o a diffúzió útja nem szabad (zárt sejtsor!)
o a mineralizációs front és az EC tér között nem akkora az ion
koncentráció különbség, hogy a diffúzió hatékony legyen
• sejteken keresztüli transzport:
o energia igényes
o mivel nem emelkedhet az intracelluláris kalcium koncentráció,
ezért a kalcium membránnal körülvéve, a citoplazmától elzártan
megy át a sejten
o kalcium összegyűjtése, tárolása:
§ mitokondriumok
§ mátrix vezikulum
§ ER

Mitokondriumok szerepe:
• kalcium és foszfát kumuláció
• elmeszesedő szövetekben a mitokondriumok sokkal nagyobb arányban
tárolnak kalciumot és foszfátot mint máshol
• D-vitaminnal ás csontosodást szabályozó hormonokkal befolyásolható a
mitokondrium kalcium és foszfát raktározása
• a mineralizációs fronthoz közeledve egyre több mitokondrium volt
megfigyelhetó (csöves csontok), a kalcium és foszfát raktáruk is nőtt

Mátrix vezikulumok szerepe: 100 nm átmérőjű, membránnal körülvett, gömb
alakú képletek
• megjelenés a mátrixban: osteoblast, odontoblast, chondrocyta megfelelő
membránrészén (ami a mineralizációs front felé néz) kiboltosulás jön
létre, amely később lefűződik
• öszetétel:
o kalcium
o foszfát
o citoplazma részek
o preformált kristályok (apatit kristály)
o foszfatázok
• a vezikulum membránjának felszakadása után kristályok kerülnek ki a
mátrixba, ahol mint kristályosodási gócokon megindul a, vagy folytatódik
az adott terület mineralizációja

2, A keményszövetek kialakulása, a mineralizáció - kollagén és nem kollagén
fehérjék, proteázok szerepe

Mineralizáció: lásd előző tétel

Kollagén szerepe:
• indirekt módon szerepel, mint mineralizációs góc
• a kollagénrostok szerkezetében lévő résekben proteoglikánok vannak
(amik kalciumot kötnek)
• a mineralizáció során a proteoglikánok enzimatikusan lebomlanak, így
kalcium szabadul fel, ezt követően a helyüket foszfoproteinek foglalják el
• a kollagénrostok orientálják az apatitkristályok kialakulását, az apatit
kristályok a kollagén rostokkal párhuzamosak lesznek

Non-kollagén proteinek szerepe:
Foszfoproteinek:
• foszforil- és karboxil csoportjaik megkötik a kalciumot, kelát képződik
• ilyen módon mineralizációs gócként szerepelnek
• kötődhet a kollagénhez is
• kontrolláló szerep:
o a szabad foszfoprotein kötődik a növekedő kristály felszínére
(kalciumhoz kötődve kelátot képez)
o így megakadályozza a kristály további növekedését

Gla-tartalmú fehérjék:
• gócképzők
• a legerősebben mineralizált szövetekben vannak jelen
• kiegészítő szerepük van az orientációban

Glikoproteinek:
• a kalcium a savanyú csoportokhoz kötve tárolódik
• degradációjukkor kalcium szabadul fel
• lehet önmagában is kalcifikációs góc
• ezek az első makromolekulák, amit szekretál az ameloblaszt
• heterogén gócképzők a zománc mineralizációjában

Proteoglikánok: mind az elmeszesedő, mind pedig a nem elmeszesedő
szövetekben megtalálható mátrix protein
• fehérje váz + glukózaminoglikán láncok
o hexuronsav
o glükuronsav
o iduronsav
• a szulfátcsoportok teszik savanyú karakterüvé
• nagy mennyiségű vizet kötnek meg
• legnagyobb lokális kalcium raktár
• hasításukkor: mindegyik a mineralizációt segíti
o kalcium szabadul fel
o mátrix víztartalom jelentősen csökken
o ionok transzportja javul
o pH lúgos írányba tolódik
• szabályozás rajtuk keresztül történik

Plazma fehérjék

Proteázok szerepe:
• ezek képesek hasítani a mátrix vezikulumok körül lévő proteoglikánokat
o kalcium felszabadulás
o a mineralizációt gátló hatásuk megszűnése

Alkalikus foszfatáz szerepe:
• a szerves foszfát észtereket hidrolizálja, így szervetlen ortofoszfát
szabadul fel
• a legfontosabb funkciója a pirofoszfát hasítása, amely egyébként gátolja
a mineralizációt

Orálbiológia szigorlati tételek 1. Orális biológia
3, A keményszövetek alapállománya: kollagének

Szerkezet: három balmenetes, helikális fehérjelánc
egy jobbmenetes triplahélixet A kollagén láncok a durva felszínű endoplazmatikus reticulumon s
• a láncok aminosav sorrendje jellemző módosulásokon, hidroxiláción és glükoziláción esnek át, spec
elengedhetetlenek a tripla hélix feltekeredéséhez. A prolin hidroxiláz és
periodicitást mutat: glicin-X-Y egyaránt vasat tartalmaz (Fe ) és molekuláris oxigént használ fel. A
2+
tényező mindkét enzim működésében. Ez magyarázza a C-vitami

• X helyzetben gyakran prolin, Y-ban pedig polipeptid abnormális szekvenciája okozza az örökletes "osteogenesi
lizin van betegséget.
• a kollagén molekulák fibrilláris A prokollagén-kollagén

Az összes molekula, amelyet átalakulás a kötőszövetközé
a kollagének sejtek közötti terében
sorolunk tartalma
közreműködésével majd a keresztkötéseknek a létrejöttével a kollagén o
elrendeződésűrostokat képeznek, periodikus keresztcsíkozattal kollagének szöveti eloszlása széles körű.
1.19. ábra - 6. ábra – A kollagén bioszintézisének áttekin
1.17. ábra - 4. ábra
Szintézis: vízoldékony prekurzora a prokollagén
• a kollagén láncok a DER-en szintetizálódnak,
majd poszttranszlációs módosulásokon esnek
át: hidroxiláció, glükoziláció
o a prolin-hidroxiláz és a lizin-hidroxiláz 1. Orális biológia
prosztetikus csoportjai vasat (Fe2-) és
molekuláris oxigént használnak
§ az aszkorbinsav (C-vitamin)
esszenciális mind a két enzim
számára Az kollagént vízoldékony prekurzor, a prokollagén formájában te
során mind a C-, mind az N-terminális régió az extracelluláris
o glükoziláció: galaktozil-transzferáz és független polipeptid lánc, úgynevezett α-láncok építik fel, a
glüközil transzferáz Mindegyik
1. Orális α-láncbiológia balmenetes helikális szerkezetet vesz fel, egy
szuperhélixet, kötélfonat-szerű struktúrát alkotnak, A láncok am
• a prokollagénèkollagén átalakulás a glicin-X-Y-tripeptidek ismétlődésével, ahol az X és az Y a gl
1.20. ábra - 7. míg
ábraaz– Y Hidroxiláció a kollagén lizintbioszintézi
kötőszöveti sejtek közötti térben történik specifikus proteolitikus
gyakran prolint, pozícióban gyakran találunk. I
triplet ismétlődik. A három α-láncból felépülő tripla-hélix sza
enzimek közreműködésével, a keresztkötések létrejöttével a kollagén
aminosav; a rendelkezésre álló térben éppen elfér, a prolin és
1.21. ábra - 8. ábra – A kollagén tripla-hélix szerkezetének kialakulása
oldhatatlanná válik aminosavakkal ellentétben csak korlátozott rotációra 12 képesek, fo
kollagén molekulák fibrilláris elrendeződésű Created byrostokat
XMLmind képeznek
XSL-FO Conve pe
o mind a C, mind pedig az N
terminális lehasa 1.18. ábra - 5. ábra – A prokollagén szerkezete
• a kollagén molekulák között
kerestkötések jönnek létre:
o 4 kötési hely van

Az összes molekula, amelyet a kollagének közé sorolunk tartalmaz egy tripla-hélix régiót. A különb

kollagének szöveti eloszlása széles körű.
A kollagén tartóssága igen fontos. Lebontását keresztkötései és oldhatatlansága miatt a proteolitikus enzimek
többsége nem képes elvégezni, ezért ez speciális metalloproteázokat, kollagenázokat igényel. Ezek az enzimek
egyszerre képesek mindhárom lánc peptidkötéseit hasítani.
Típusok: 1.22. ábra - 9. ábra – A kollagén enzimatikus hasítása – emlős kollagenázok

11
Created by XMLmind XSL-FO C

13
Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Az kollagént vízoldékony prekurzor, a prokollagén formájában termelődik. A prokollagén-kollagén
során mind a C-, mind az N-terminális régió az extracelluláris térben lehasad. A kollagén moleku
független polipeptid lánc, úgynevezett α-láncok építik fel, amelyek mindegyike 1056 aminos
Mindegyik α-lánc balmenetes helikális szerkezetet vesz fel, egymás köré tekeredve pedig egy job
szuperhélixet, kötélfonat-szerű struktúrát alkotnak, A láncok aminosavsorrendje jellemző periodici
glicin-X-Y-tripeptidek ismétlődésével, ahol az X és az Y a glicintől eltérő aminosavak. Az X h
gyakran prolint, míg az Y pozícióban gyakran lizint találunk. Ilyen módon az α-láncokban 338

Lebontás: a keresztkötései és oldhatatlansága
miatt speciális metalloproteázokra van
szükség, a kollagenázokra
• ezek mind a három α-láncot egyszerre
hasítják el
• kollagenáz inhibitor: α2-makroglobulin

A nem-kollagén fehérjék arról nevezetesek, hogy valamilyen formában mindann
lépni a hidroxi-apatit kristályok felszíni töltéseivel, s így a mineralizáció folyama
között igen sok hasonlóság van, de megfigyelhetők igen jelentős eltérések is. Tö
adódóan a biomineralizációs fehérjék szerkezete rendezetlen, s ennek foka m
rendezetlenségét is meghaladja. Ez a rendezetlenség, flexibilitás nemcsak magába
de annak gyors kialakulásában is szerepet játszhat a rendkívül gyors fehé
következtében.

1.23. ábra - 10. ábra – Kölcsönhatások a hidroxiapatit kristály és

1.24. ábra - 11. ábra – Rendezetlenségi gyakoriság különböző bio
fehérjék aminosav láncaiban

14

Orálbiológia szigorlati tételek 1, Glüloproteinek
2, Gla proteinek
4, A keményszövetek alapállománya: nem kollagén proteinek 3, Proteoglikánok
4, Plazma proteinek
Közös jellemzőjük, hogy valamilyen formában mindannyian 5, Foszfoproteinek
képesek kölcsönhatásba lépni a hidroxi-apatit kristályok
felszíni töltéseivel, s így a mineralizáció folyamatát
befolyásolni. Elsősorban szerkezeti elemként funkcionálnak, a mineralizáció
iniciátorai, előrehaladásának segítői, vagy gátlói.

Glüköproteinek:
• a kötőszöveti fehérjék nagy része ide tartozik
• jellemzően szialinsavat tartalmaznak
• példa:
o szialoprotein I (osteopontin)
o szialoprotein II

Gla proteinek:
• a peptidláncban a glutaminsav γ szénatomja karboxilálva van (az
enzimatikus reakció bikarbonátot, és K-vitamint igényel)
• a Gla-csoportok kalcium kötőhelyként
működnek K-vitamin hiányában a Gla
• gátolják, modulálják a kalcifikációt fehérjék nem karboxilálódnak,
• példa: viszont ekkor sincs drámai
o osteokalcin változás a csont
o csont Gla fehérje (BGP) szerkezetében.
o matrix Gla protein (MGP)

Proteoglükánok:
• konjugátumok, proteinekből és glükóz-aminglikán szénhidrát
prosztetikus csoportokból épülnek fel
o glukóz-aminoglikán: két különböző cukor ismétlődő egységeiből
állnak 1. Orális biológia
§ hexózamin + glükuronsav vagy galaktóz
• hozzájárulnak az alapállomány
kocsonyás állagának
fenntartásához
• kalcium kötő képesség:
mineralizáció lassítása
• nem mineralizált kötőszövetben
akkumulálódnak, a mineralizáció
folyamán a mennyiségük
jelentősen csökken
• példa:
o decorin
o biglycan

A proteoglükánok A proteoglükánok konjugátumok, proteine
prosztetikus csoportokból épülnek fel. A glükóz-aminoglükánok ké

állnak. Az egyik alegység egy hexózamin (D-galaktózamin vagy g
pedig glükuronsav vagy galaktóz. Hozzájárulnak az alapállomány k
kalcium kötő képességük révén a mineralizáció lassításában.
kötőszövetben akkumulálódnak, s a mineralizációs folyamat során me
1.27. ábra - 14. ábra – Az γ-karboxil-glutaminsav kiala


Foszfoproteinek:
• a fehérje lánchoz kovalens kötéssel foszfát kapcsolódik, foszfotreonin,
vagy foszfoszerin formájában
• a foszfátionok affinitása nagy a kalciumhoz, a mátrixhoz kötött foszfátnak
döntő szerepe van a mineralizáció megindításában
• emellett foszfátdonorként is szerepelnek a folyamat előrehaladásában
• példák:
o osteopontin
o osteonectin
o dentin-szialo-foszfo-protein (DSPP vagy foszfoforin)
§ csak foszfoszerint tartalmaz

Plazma fehérjék:
• csontból és dentinből egyaránt kicserhetők, jelentőségük nem ismert
• példa:
o albumin
o α2HS-glükoprotein

Az emberi szervezetben a legnagyobb mennyiségű mineralizált szö
A csontok és a fogak fő komponense a hidroxi(l)-apatit. A fogakb

Ca10(PO4)6(OH)2 és a fluoro-apatit Ca10(PO4)6(F)2. A fluoroapatitb
Orálbiológia szigorlati tételek ezáltal a zománc a savas behatásokra ellenállóbbá válik. (Ebben se
1.79. ábra - 1. táblázat – Csont és a fogak keménysz

5, A zománc és a dentin ásványianyag összetétele. Bioapatitok.
g / száraz súlyra vonatkoznak
Az emberi szervezetben a legnagyobb
mennyiségű mineralizált szövet a csont. A
csontok és a fogak fő komponense a
hidroxil-apatit. Fogakban előfordul a
fluoro-apatit is, ebben a hidroxil-ion,
fluorid ionra cserélődik ki, ezáltal a
zománc ellenállóbbá válik a savas
behatásokkal szemben.

A zománc ásványianyag összetétele:
ez a legkeményebb, és legjobban
mineralizált szövet
• szervetlen összetevők: 96-99%
• szerves összetevők: 1-2%
o kollagén nincs!!
o érett zománc: enamelin és
TRAP (tirozin rich protein)
• víz: 1-2%
• sűrűség: 3 g/ml

A dentin ásványianyag összetétele:
100 g/száraz súlyra
Zománc: a legkeményebb és a legjobban mineralizált szövet az em
• szervetlen összetevők: 70%
tartalmaz 1-2% szerves anyagot a maradék 1-2% pedig víz.
• szerves összetevők: 20% A szervesanyag-tartalom funkciói:
o fő fehérje típus
• 1, Nukleátor funkció
benne a kollagén
o savanyú glikoproteinek 42
• víz: 10%
szulfátcsoporttal Created by XMLmind XSL-FO C
• sűrűség: 2,1g/ml o foszfoproteinek

• 2, Mátrixfehérjék: képesek már preformált
A cement ásványianyag
kisebb kristályokat kötni, amelyek a mátrix
összetétele:
felületén tovább növekednek
• szervetlen összetevők: 61% o érettlen zománc: amelogenin, enamelin
• szerves összetevők: 27% o érett zománc: enamelin, TRAP (ez az
• víz: 12% amelogenin bomlásterméke)
• sűrűség: 2,1 g/ml o dentin és cement: kollagén
• 3, Regulátor fehérjék

Bioapatitok

Biológiai apatitok, vagy más néven dahllitok olyan hidroxiapatitok, amelyek
zömmel rosszúl kristályosodtak, és a Na-, Mg-, és CO3 tartalmuk nem
sztöchiometrikus.

Az apatit kristályokba beépülő ionok mérete jelentős mértékben befolyásolhatja
1. Orális biológia
az egész kristály stabilitását. Szerkezetileg orto- (PO43-), piro- (P 2O7 ) és poli-
4-
( (PO3)nn- ) foszfátokat
különböztetünk meg.
• az ép zománcban és
dentinben a hidrofil-
apatiton kívűl kis
mennyiségben más
apatit-szubsztituensek
pl.: fluoroapatit,
klórapatit is
megtalálhatók 1. Orális biológia

Szerkezetileg orto- (PO ), piro- (P O ) és poli-
4
3- A kalciumionokat
2 7
4- és a hidroxidionokat
((PO ) ) foszfátokat
3 n
n-
különböztetünktérben
meg.ábrázolva
Számos megkapjuk
kóros a
Az apatitkristályok térbeli szerkezete:
kalcifikációban (kalcium lerakódásban) az ortofoszfátok mellett a pirofoszfátok is jelen vannak. Az ép
zománcban és dentinben a hidroxiapatiton kívül 1.84.kisábra - 2. ábra
mennyiben más apatit-szubsztituensek pl. fluoroapatit,
• a kalcium és az ortofoszfát csoportok úgy
klórapatit is megtalálhatók.
helyezkednek el, hogy a térkitöltésük a

1.82. ábra - 3. táblázat – Különböző kalcium-foszfát vegyületek. A táblázatban a
legalacsonyabb legyen, továbbá, hogy eleget
szervezetben előforduló kalcium-foszfát vegyületek típusai láthatóak, az előfordulási
helyük feltüntetésével együtt. A különböző típusok feltehetően egy érési folyamat
tegyenek az elektroneutralitás törvényének
keretében alakulnak át egymásba. A fogkőben szinte az összes kalcium-foszfát vegyület
• a tér nagy részét az ortofoszfátok töltik ki, ezeket
megtalálható az amorf formán kívül A kalciumionokat és a hidroxidionokat térben ábrázolva megkap
egymástól kalcium ionok választják el
• a kalcium/foszfát arány 1,67, ezért egy kalcium
ion több ortofoszfáthoz is tartozik egyszerre
• a kalcium ionok nagy része egymáshoz képest
háromszögekben állnak
• hidroxid ionok is vannak benne, így összeáll az
elemi cella 1.85. ábra - 3. ábra – Az elemi cella felépítése. Az ele
építő egysége. Jellemzően ellapított kocka alakú és az a
Biológiai apatitoknak, vagy más néven dahllitoknak nevezzük a zömmel rosszul kristályosodott formáját a
nem sztöchiometrikus Na-, Mg-, CO - tartalmú hidroxiapatitoknak.
Az elemi cella az apatit kristályok alap építő egysége: 3
6.2. Kristályképződés jellemzői

• jellemzően ellapított kocka alakú, az alapja pedig rombusz
• a zománc alapegysége a zománc prizma
Gibbs-Kelvin elve: a kristály stabilitása nő a standard szabadenergia és az entrópia csökkenésével. Mindkettő
akkor a legkisebb, ha a részecskék a lehető legközelebb vannak egymáshoz. Ez minimális térfogatkitöltéssel jár
• mind a zománc, mind pedig a dentin kristályszerkezete szabályos
együtt, amelyet az alkotórészek ionátmérője és töltése határoz meg.
hexagonális rácsokból épül fel 1.85. ábra - Ez

Túltelített oldatban könnyen megindul a kristályképződés. 3. ábra – Az
egyszerre többelemi
pontoncella felépítése. Az
is megindulhat.
Amennyiben ezek a kis kezdődő kristályok összeolvadnak,
építő clusterképződésről
egysége. Jellemzően beszélünk. Ezek fajlagos
ellapított kocka felülete
alakú és
• a zománckristályok mérete jóval nagyobb mint a
az összeolvadással csökken. Így a kristályfelületek oldódása csökken, ez pedig a kristályok növekedéséhez
dentinben lévő kristályoké, ez azzal
vezet. Ha a növekvő kristályban hibahelyek, szennyező ionok vannak, az a kristály stabilitásának
megbomlásához, végső soron a kristály feloldódásához vezet. Hibahelynek nevezzük egy-egy rácspont kiesését,
magyarázható, hogy a zománckristályokban
vagy távolságuk növekedését.
kevesebb a heterogén nukleátorok mennyisége, 44

másrészt a maturáció folyamán egyre tömörebbé Created by XMLmind XSL-FO Converter.
válik, miközben elveszíti a szervesanyag és víz

tartalmának nagy részét!
A zománc alapegysége a zománc prizma. Mind a zománc, mi
hexagonális rácsokból épül fel. A zománckristályok mérete jóval nag
azzal magyarázható, hogy a zománckristályokban kevesebb a heter
maturáció folyamán egyre tömöttebbé válik, mert elveszíti szervesany
6.4. Nyomelemek hatásai az apatit kristá

Cariogén nyomelemek: Al - a kristályfelszínhez kötődve hat, Hg,Cd,
Carioprotektív nyomelemek: F, Sr, Sn – a kristályrácsba épülnek be,

A zománc alapegysége a zománc prizma. Mind a zománc
hexagonális rácsokból épül fel. A zománckristályok mérete jóva
azzal magyarázható, hogy a zománckristályokban46kevesebb a
maturáció folyamán egyre tömöttebbé válik,
Created mert elveszíti
by XMLmind XSL-FO szerv
Conv
6.4. Nyomelemek hatásai az apatit kris

Cariogén nyomelemek: Al - a kristályfelszínhez kötődve hat, Hg
6, Homogén és heterokén kristályképződés, Gibbs-Kelvin elv: a kristály stabilitása nő a
nyomelemek szerepe a standard szabadenergia, és az entrópia
kristályképződésben csökkenésével
• mind a kettő akkor a legkisebb, ha a
A kristályképződés jellemzői: részecskék a lehető legközelebb
• túltelített oldatban könnyen vannak egymáshoz
megindúl a kristályképződés, • minimális térfogat kitöltés: az
egyszerre több ponton is alkotórészek ionátmérője és töltése
• ha ezek a kis kezdődő kristályok határozza meg
összeolvadnak, az a clusterképződés
• az összeolvadással a fajlagos felület csökken, így a kristályfelületek
oldódása is csökken, ami a kristályok növekedéséhez vezet
• ha a növekvő kristályban hibahelyek, szennyező ionok vannak, az a
kristály stabilitásának megbomlását, végső soron a kristály feloldódását
okozza
o hibahely: egy-egy rácspont kiesése, vagy a távolságuk növekedése

Homogén nukleáció: a kristály szervetlen alkotóelemein kívül nincs más anyag
jelen, kialakulásához nagy energia szükséges
• beoltás: túltelített oldatba egy már kész, azonos minőségű kristályt
juttatnak, a mag felszínén így homogén kristály alakul ki
• seeding(magképződés): példa a zománc kialakulása a preformált dentin
kristályokon

Típusok:
• 1, mononukleáris: a kristályfelület rétegről-rétegre növekszik

• 2, polinukleáris: nagyfokú túltelítettség esetén több mag is kialakul

Epitaxis: két kristály egymásra nő, kétféle kristálystruktúra figyelhető meg

Heterogén nukleáció:
• magképző szerves anyagok (savanyú glikoproteinek, foszfoproteinek,
esetleg foszfolipid) is jelen vannak
• a mag anyagi minősége, vagy a kristályszerkezete nem azonos, a
létrejövő kristályéval
• kisebb az energiafelhasználás: az élő szervezetekben ez a
kristályosodás jellemző módja

Booster hatás: heterogén anyagok, amelyek a kristály stabilitását fokozzák

A kristályképződést befolyásoló tényezők:
1. kalcium-foszfátok minősége
2. kristályosodási környezet túltelítettségének mértéke
3. hőmérséklet (emelkedése gátolja, a csökkenése elősegíti)
4. pH: savas pH-n a kalcium-foszfát disszociációja nő, a kalcium könnyebben
rakódik le, vagyis elősegíti a kristályosodást
5. nukleáció
6. mátrix fehérjék jelenléte
7. nyomelemek
8. inhibítorok: a magnézium meggátolja a mitokondriumokban az amorf
kalcium-foszfát kristályosodását
9. kalciummal, vagy foszfáttal reakcióba lépő anyagok

Nyomelemek hatásai az apatit kristályokra:

Cariogén nyomelemek:
• alumínium (Al): a kristályfelszínhez kötődve hat
• higany (Hg)
• kadmium (Cd)
• ólom (Pb)
• réz (Cu)
• szelén (Se)

Carioprotektív nyomelemek:
• fluor (F)
• stroncium (Sr) beépülnek a
• ón (Sn) kristályrácsba

• molibdén (Mo)
• vanádium (V)

7, A fogcsíra kialakulása, fejlődése, a Zománc: a szájüregi epitheliumból
fogfejlődés stádiumai differenciálódó ameloblastok szekrétuma
1. fejezet - 1. Orális biológ
A fogak szerves egységben fejlődnek a Dentin: a dentalis papilla
rögzítésükre szolgáló csontszövettel, a 1. 1.1. A fogcsíra
ectomosenchymalis sejtjei (odontoblastok) kialakulása, fejlődé
cementummal és a parodontalis Aáltal elválasztott extracellularis mátrix

fogak szerves egységben fejlődnek a rögzítésükre szolgáló csontszövette
A fogfejlődés folyamata az embrionális szájüreget borító ektodermából indul ki az epithelium bazális
ligamentummal. A fog nem homogén szövet, sejtsorának ligamentummal.
osztódásával. EzekEzen túlmenően
a sejtek mélyebb maga
rétegek felé, a fog nem
a mesenchyma irányábahomogén szövet,a s
szaporodnak létrehozva
differenciálódásával
foglécet, alakulaz ki.
azaz a dentális laminát, valamint A zománc
ajaklécet, a szájüregi
azaz a lamina epitheliumból
vestibularist. Utóbbiból jönnek létrediffer
az
nem egyetlen csíralemez sejtjeinek ajkak és a pofa.
míg a dentin a dentális papilla ectomesenchymalis sejtjei által elválasztott ex
differenciálódásával alakul ki. 1.3. ábra - 3. ábra – Fogfejlődés 1.
1.1. ábra - 1. ábra – A fejlett fog keresztmetszeti képe

I. Iniciális szakasz: 6. hét
• a fogfejlődés folyamata a szájüreget
borító ectodermaból indul ki, az
epithelium bazális sejtsora fog
osztódni
• ezek a sejtek a mélyebb rétegek felé, a
mesenchyma irányába osztódnak, és
létrehozzák a foglécet (lamina
dentalis), valamint az ajaklécet
(lamina vestibularis)
• ezzel párhuzamosan a crista
neuralisból idegi elősejt eredetű sejtek Ezzel párhuzamosan a crista neuralisból, azaz az ideglemezből idegi elősejt eredetű sejtek vándorolnak erre a
vándorolnak ide, amik mesenchymalis transzdifferenciálódáson esnek
területre, miközben mesenchymalis irányú transzdifferenciálódáson esnek át. Így valójában a kötőszöveti
A fogak
tulajdonságokat kialakulása
hordozó három alapvető
pulpa és dentin ectodermalis szakaszra
eredetű, így ezeket osztható,nevezzük.
ecto-mesenchymalisnak iniciális,
átètehát a kötőszöveti tulajdonságokat hordozó pulpa és dentin
differenciálódás szakaszaira. Morfológiai szempontból bimbó, sapka
A fog alakja az alaki differenciálódás szakaszában formálódik a fogcsírát alkotó különböző sejtféleségek
fogkezdemény,
osztódásának, migrációjánakmajd a mineralizációt
eredményeképpen. követően az előtöréssel
A fog morfodifferenciálódása válika teljessé
a bimbó állapotban, dentális a
ectodermalis eredetű, így ezeket ecto-mesenchymalisnak nevezzük
laminán kialakuló gömb alakú sejtszaporulatok megjelenésével kezdődik. Az epitheliális sejtszaporulat szélein a
sejtek gyorsan szaporodnak és a félkörívben nyomulva körbeveszik az oda vándorolt ectomesenchymalis
1.2.
sejteket. Így ábra 2. ábra
alakul ki a-sapka – Fogfejlődés
alakú zománcszerv,
osztódó, később a dentális papillát alkotó sejtekkel.
alatta a még morfodifferenciálódáson át nem esett, de szintén
Az ectomesenchymalis sejtek felé tekintő sejtsort belső zománchám sejteknek nevezzük, míg a zománcszerv
II. Alaki differenciálódás: 7. hét

külső oldalán elhelyezkedőket külső zománchám sejteknek. A két sejtsor között egyre növekedő mértékben
alakul ki a laza reticulum stellatum, azaz a zománcpulpa. Az itt található csillag alakú sejtek hálózata nemcsak a
kialakuló fog formája szempontjából fontos, de tápláló rétegként is szolgál a belső zománchámból kialakuló
• 1, Bimbó stádium ameloblastok szekréciós folyamatainak ellátására. A zománcszerv beöblösödésével a fogcsíra harang alakot
vesz fel. A harang stádiumban a zománcszerv kapcsolata megszűnik a fogléccel és megjelenik a stratum
o a dentalis laminán gömb alakú intermedium, a belső zománcsejteket közvetlenül tápláló réteg. Ez az a pont, amikor megindul az addig
differenciálatlan, blastoid morfológiát mutató ectomesenchymalis sejtek morfodifferenciálódása is, létrehozván
sejtszaporulatok jelennek meg parodontális ligamentum és a cement képződése a dentális folliculusból.

a dentális papillát. Emellett a harang alakú szövet apikális csúcsain megindul a mesenchymalis jellegű
o a fogcsíráknak megfelelő 1.4. ábra - 4. ábra – Fogfejlődés 2.

helyeken 10-10, kezdetben gömb
alakú sejtszaporulat 2
• 2, Sapka stádium: 8. hét Created by XMLmind XSL-FO Converter.
o a fogbimbó széliein a sejtek

gyorsan szaporodnak, és
félkörívben nyomulva
körbeveszik az oda vándorolt
ectomesenchymalis sejteket
o így alakul ki a sapka alakú
zománcszerv, alatta vannak a még nem differenciálódott, de
szintén osztódó sejtek, amelyekból a dentalis papilla fog kialakulni 1
o az ectomesenchymalis sejtek felé tekintő sejtsor a belső Created by XMLmind XSL-FO Converter.
zománchám, a zománcszerv külső oldalán helyezkednek el a külső

zománchám sejtek
§ a két sejtsor között egyre növekvő mértékben alakul ki a
reticulum stellatum vagyis a zománcpulpa
§ itt csillag alakú sejtek hálózata található, amelyek:
• fontosak a kialakuló fog formája szempontjából
• és tápláló rétegként szolgál az ameloblastok számára
(belső zománchámból alakulnak ki) 1. Orális biológia

• 3, Harang stádium:
o a zománcszerv
beöblösödésével jön létre
o ekkor a zománcszerv
kapcsolata megszűnik a
fogléccel, létrejön a
stratum intermedium, ez a
belső zománchám sejteket
közvetlenül tápláló réteg
o ekkor indul meg az eddig
blastoid morfológiát
mutató
ectomesenchymalis sejtek
morfodifferenciálódása,
A szöveti differenciálódás során ekkor alakul ki a két egymással szemben elhelyezkedő, kettős palástot alkotó
így létrehozva a dentalis papillát
egy-egy rétegű sejtsor. Kívül a belső zománchámból származó ameloblastok rétege figyelhető meg, amelyet
kezdetben bazális membrán választ el a belül elhelyezkedő ectomesenchymalis sejtek sorától amelyek pedig
o az apicalis csúcsokon megindul a mesechymalis jellegű
odontoblastokká differenciálódnak a továbbiakban. A mineralizáció az odontoblastok által szekretált
köpenydentin elválasztásával indul meg, amely egyúttal triggerként szolgál a zománcképződés megindulásához
parodontalis ligamentum és a cement képződése a dentalis
is. A belső és külső zománchám nyaki áthajlása alakítja ki a Hertwig-féle gyökérhüvelyt.
folliculusból 1.5. ábra - 5. ábra – A fog keresztmetszete – finomszerkezet

III. Szöveti differenciálódás

• ekkor alakul ki a két egymássla
szemben elhelyezkedő, kettős
palástot alkotó, egy-egy rétegű
sejtsor
o kívül: belső zománchámból
származó amelobalstok
rétege van
o belül: ectomesenchymalis
sejtekből kifejlődő
odontoblastok
• a mineralizáció az odontoblastok
3
által szekretált köpenydentin Created by XMLmind XSL-FO Converter.
elválasztásával indul meg, amely

Epithelialis-ectomesenchimális interakciók a fogfejlődés során
egyúttal triggerként szolgál a zománcképződés megindulásához is
Igen fontos tény, hogy mind az epitél eredetű zománc, mind az ecktomesenchymalis eredetű dentino-pulpális
• a belső és a külső zománchám áthajlása alakítja ki a Hertwig-féle
komplex epithelialis-mesenchymalis kölcsönhatások folyamata során alakul ki. A belső dentális epithelium
sejtjeiből felszabaduló növekedési és transzkripciós faktorok hatására a dentális papilla kezdetben
gyökérhüvelyt differenciálatlan sejtjei osztódnak és differenciálódnak egy sejtrétegben odontoblastokká. Az így kialakuló
odontoblasztok hozzák létre a dentint, s teljesítik ezzel a pulpa legfőbb funkcióját. Másfelől a zománcszerv
belső sejtsorából nem alakulhat ki zománctermelő ameloblastok rétege a dentális papillából felszabaduló
transzkripciós és differenciálódási faktorok hatása nélkül. Állatokban végzett vizsgálatok mutatják, hogy a
zománcszerv és a dentális papilla szétválasztható, ennek a következménye azonban a további fejlődés azonnali
megrekedése.
1.6. ábra - 6. ábra – Zománcszerv és dentális papilla
4
8, A fogcsíra kialakulása, epithelialis-mesenchymalis kölcsönhatások, ecto- 1. Orális biológia
mesenchyma, molekuláris tényezők

Epithelialis-mesenchymalis interakciók
• mind a zománc (epithel eredetű) mind
pedig a dento-pulpalis komplex
(ectomesenchymalis eredetű) epithelialis-
mesenchymalis kölcsönhatások folyamán
alakul ki
• a belső zománchám sejtjeiből növekedési
és transzkripciós faktorok szabadulnak fel, aminek hatására a dentalis
1.7. ábra - 7. ábra – A bazális membrán elválasztja az ameloblast és az odontoblastokat
papilla sejtjei differenciálódnak és osztódnak, létrehozzák az egyrétegű

odontoblast sejtsort
• az odontoblastok hozzák létre a dentint
• ugyanakkor az ameloblastok kialakulásához is szükség van a dentalis
papillából felszabaduló transzkripciós és differenciálódási faktorokra
o a zománcszerv és a dentalis papilla szétválasztása a fejlődés
megállását okozza!
• a fogak méretének és alakjának A fogak méretének és alakjának kialakulása is alapvetően az ectodermalis-mesenchymalis kölcsönhatások
eredménye. A fogív mentén a Barx1 gén expressziós mintázatának változását figyelték meg a mesenchymában.
A metszőfogak területén a Barx1 expressziója rendkívül alacsony, a premolárisok irányában növekszik, s szintje
kialakulása is alapvetően ectodermalis- legmagasabb a mesenchymalis sejtekben a molárisok területén. A mesenchymalis dentális papilla vezető
szabályozó szerepét az is igazolja, hogy izolált fogcsírák zománcszervét in vitro szétválasztva, majd
mesenchymalis kölcsönhatások újrakombinálva, a moláris dentális papillára metszőfogból származó zománcszervet ültetve a kialakuló fog
molárissá válik. Ez megfordítva is igaz. Izolált metszőfog dentális papillára molárisból származó zománcszervet
ültetve metszőfog alakul ki.
eredménye: 1.8. ábra - 8. ábra – A fogak kialakulásának kontrollja – az ectomesechymalis sejtek
o Barx1 gén: szerepe
§ a metszőfogak területén
az expressziója
rendkívül alacsony, a
premolarisok felé nő, és 5
a legmagasabb a
molarisok területén a
mesenchymalis Az epithelialis-mesenchymalis interakciók következtében kialakuló differenciálódás hátterében a sejtek között
megvalósuló kommunikáció áll, amelynek alapja ez egyik sejtből egy adott faktor felszabadulása, s ennek a
sejtekben ligandumnak a kötődése a másik sejthez, amelynek következménye az akceptor sejt működésének
megváltozása.
o a mesenchymalis dentalis papilla vezető szereppel bír a fogak
1.9. ábra - 9. ábra – Növekedési és differenciálódási faktorok hatásának mechanizmusa
alakjának meghatározásában (kísérlet: zománcszer és dentalis
papilla szétválasztása) 1. Orális biológia

Molekuláris tényezők:
• a differenciálódás hátterében a sejtek Ennek fogak esetében az iniciátora a korai zománcszervből felszabaduló BMP-4 (csont morfogenikus protein-
4), FGF-8 (fibroblaszt növekedési faktor-8) amelyek a dentális papilla progenitor sejtjein hatva Msx
közötti kommunikáció áll: az egyik sejt által
génaktivációt okoznak, s ezzel beindítanak egy többlépéses kaszkádreakciót. Ennek során programozottan,
kétoldalú információcserét felhasználva jön létre mind a zománc, mind a dentin kialakulása, a fog felépülése és
termelt ligandot a másik megköti, az előtörése.
eredmény az akceptor sejt működésének 1.10. ábra - 10. ábra – A szabályozás molekuláris komponensei
megváltozása
• a korai zománcszervből BMP-4 (bone
morfogenikus protein-4) és FGF-8
(fibroblast growth faktor) szabadul fel, Ebben a programsorozatban nagy számú transzkripciós és differenciálódási faktor vesz részt. Ezek közül számos
amelyek a dentalis papilla progenitor sejtjein hatva Msx génaktivációt olyan elem van, amelyek funkciója átfedő, (mint például a többféle BMP és BMP receptor), így funkciókiesésük
nem okoz komoly fogfejlődési zavart.
okoznak, elindítanak egy többlépéses kaszkádot 1.11. ábra - 11. ábra – Génaktiválódás a fog fejlődése során
6
• a kaszkád során programozottan kétoldalú információ csere zajlik, így jön

létre a mind a zománc, mind a dentin, a fog felépülése és előtörése is!

• Runx2 gén:
o mutációja és funkciókiesése már az embrionalis fejlődés igen korai
szakaszában, a bimbó stádiumban megakasztja a fog további
fejlődését
• ectodysplasin (EDA) gén:
o kiesésekor a fogak száma csökken
o a kialakuló fogak csökevényesek, normál funkcióra alkalmatlanok

Ectoderma
belső sejtek

Ecto-mesenchymalis BMP Dentalis papilla
sejt külső sejtjei
BMP
FGF
Shh
Belső zománchám

BMP
FGF
Pre-odontoblast

Pre-ameloblast

Odontoblast

Predentin

Ebben a programsorozatban nagy számú transzkripciós és differenciálódási faktor vesz részt. Ezek közül számos
Dentin
olyan elem van, amelyek funkciója átfedő, (mint például a többféle BMP és BMP receptor), így funkciókiesésük
Zománc Szekretoros ameloblasz
nem okoz komoly fogfejlődési zavart.

1.11. ábra - 11. ábra – Génaktiválódás a fog fejlődése során
Típusok:
Orálbiológia szigorlati tételek • csöves csont
o diafízis
o epifízis (csont
9, A csontok szöveti szerkezete, az osteogenesis formái vége)
• lapos csont
A csont az emberi szervezet legnagyobb mennyiségű • köbös csont
mineralizált szövete. Szerkezetalkotó, támasztó funkciója • légtartalmú csont
mellett magába zárja a csontvelőt, Csontszövet:

amely a vérképzés helye. Emellett • substantia compacta (tömött állomány)
kulcsszerepet játszik a szervezet • substantia spongiosa (szivacsos állomány)
kalcium-foszfát metabolizmusában is, o trabekularis szerkezet: a trabekulák
és ezen ionok optimális A kompakt csontok a hossztengellyel párhuzamosan futó cilindrikus
úgy formálódnak, hogy a
közepén a Havers-csatornában erek és idegrostok futnak. A csontok nemc
plazmaszintjének fenntartásában. mechanikai hatásoknak ellen
a felnőtt élet során is folyamatosan átépülnek. Az átépülés (remodelling)
újraképződéséből áll. A koncentrikus lamellák lacunákban osteocytákat
tudjanak állni (erővonalaknak
helyezkednek el az interstitialis lamellák.
megfelelően)
A csontok szöveti szerkezete: 1.32. ábra - 3. ábra – A csont makroszkópos szerkezete
• a kompakt csontok a hossztengellyel
párhuzamosan futó, cilindrikus
osteonokból épülnek fel
• az osteon közepén található a Havers-
csatorna, amelyben ér és idegképletek
futnak
• a csontok a felnőtt élet során is képesek
átépülésre (remodelling), ami lényegében
az osteonok leépüléséből és
újraképződéséből áll
• a lamellák lacunái osteocytákat zárnak 1. Orális biológia
magukba A csontok sejt közötti állományának, az extracelluláris mátrixnak jellemző az összetétele. Mintegy 20%-ban
1.33. ábra - 4. ábra – A csontsejtek a kompakt csontokban
vizet, 45%-ban hidroxi-apatit kristályokat és más Ca-foszfát és Ca-karbonát sókat, valamint nyomelemeket (Zn,
• az osteonok között interstitialis lamellák helyezkednek el Cu, Sn, Mg, F) tartalmaz. Emellett 35 %-ban pedig szerves összetevőket, mindenekelőtt kollagént (85-90 %) és
a mineralizáció kontrolljában részt vevő, azt elősegítő vagy éppen gátló nem-kollagén fehérjéket foglal magába.
• a Havers csatornákat a csont hossztengelyére 1.34. ábra - 5. ábra – A csontok főbb alkotóelemei
merőlegesen futó Volkman-csatornák kötik

össze

Ectracelluláris mátrix összetétele:
• 20% víz
• 45% hidroxi-apatit kristály, kalcium-foszfát, és
kalcium-karbonát sók
• 35% szerves összetevők: kollagén, és
mineralizációt irányító nem-kollagén fehérjék A csontszövet legfontosabb sejttípusai az osteoblastok, az osteocyták és osteoclastok. Az osteoblastok
felépíteni, az osteoclastok pedig lebontani képesek a csontállományt. Az osteoblastok a csontképződés

befejezésekor nyugvó osteocytákká alakulnak, amelyeket az általuk képzett csontállomány vesz körül.
Legfontosabb sejttípusok: 1.35. ábra - 6. ábra – A csont fő sejtes és sejtközötti állomány összetevői
19
• osteoblastok: csontállomány felépítése Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• osteocyták: nyugvó sejtek
o hajszálvékony
nyúlványaik a
canaliculusok-ban
futnak, ez az
intercelluláris
kommunikáció alapja
20
• osteoclastok: csontállomány Created by XMLmind XSL-FO Converter.
lebontása
Osteogenesis formái: Desmális csontosodás az állkapocsban –
a kalcifikáció a Meckel-porctól elkülönülő területen történik

I. Desmalis csontosodás (intramembrán
csontosodás)
• lapszerű kötőszöveti membránok helyére
csontszövet épül
• a keletkező csontok kezdetben kötőszöveti
membránok formájában jelennek meg,
majd osteoblastok vándorolnak a 1. Orális biológia
membránokhoz és csontos mátrixot
termelnek maguk köré, ekkor már 1.37. ábra - 8. ábra – Csontképződés 2 – Kondrogén csontosodás
osteocytáknak hívjuk őket

• példa:
o koponya bizonyos lapos csontjai
o néhány irregularis csont
o állkapocs

II. Kondrogén csontosodás: a csontok többségének kialakulásáért ez felelős
1.38. ábra - 9. ábra – Endochondralis csontosodás: A porc elcsontosodásának lépései

Három lépésben történik:
• 1, Először lágy porcos alap termelődik
• 2, Ezt követően kalcium- és
foszfáttartalmú ásványok rakódnak le
szerte a porcos alapban, így létrehozva a
csont alapszerkezetét
• 3, Végül ez a nyers állomány formálódik
és szilárdul csonttá a csontos átépülés
folyamán, ha itt hiba történik az 1.39. ábra - 10. ábra – Csontosodás: A csöves csontok növekedése egészen a felnőttkorig
fejlődési rendellenességek és csontbetegségek kialakulását okozza
folytatódik
• példa:
o csöves csontok
o csonttörést követően

Osteoblastok, csontképzés szabályozás:
• mesenchymalis eredetű, csontvelői stromális őssejtekből differenciálódik 22
• osteogén sejtvonal:
o őssejtèosteoprogenitorèpreosteoblastèosteoblastèosteocyta 1. Orális biológia
• az osteoblastok differenciálódásáért és proliferációjáért nagyszámú

növekedési és 1.41. ábra - 12. ábra – A csontképzést szabályozó főbb tényezők
differenciálódási faktor
felelős
o G-proteinhez kapcsolt,
tirozin kináz, szerin-
treonin kináz kaszkád
o IC szteroid receptorok

A növekedési faktorok egy része szövetátépülés esetén magából a csontmátrixból szabadul fel.
• a növekedési faktorok egy része szövetátépülés esetén magából a
csontmátrixból szabadul fel
• az extracelluláris mátrix is fontos differenciációs hatással rendelkezik
o integrin receptor aktiválása, IC, autokrin és parakrin
A növekedési mechanizmusok
faktorok egy része szövetátépülés esetén magából a csontmátrixból szabadul fel.

1.42. ábra - 13. ábra – A csontképződést bizonyos bioaktív fehérjék (pl. BMPk) és más
növekedési és differenciálódási faktorok szabályozzák


Emellett az extracelluláris mátrix (ECM) is fontos differenciációs hatással rendelkezik az integrin receptorok
aktiválásával, s ezen keresztül a sejteken belüli, valamint autokrin és parakrin mechanizmusok befolyásolásával.
Szöveti regeneráció:
1, Sejtproliferációs szakasz
• 1.43. ábra - 14. ábra – Az extracelluláris (ECM) mátrix szerepe a csont képződésében és
• anyagcseréjében
2, Korai átépülés
• 3, Késői átépülés: itt alakul ki az eredeti, vagy ahhoz nagyban hasonlító
A szöveti sérülést vagy törést követő regenerálódás nem egy lépésben történik. Röviden összefoglalva a
struktúra
megújulás lényegét, az első sejtproliferációs szakaszt a korai átépülés követi, majd végül a késői átépülés során
alakul ki az eredeti vagy ahhoz nagyon közeli struktúra.
24
1.44. ábra - 15. ábra – A csont válasza sérülés esetén

3.1. Teszt – Osteogenesis (válaszok)

1. A csont morfogenezis kulcspeptidje
10, Kalcium-anyagcsere, szerepe a fogak és csontok fejlődésében,
homeosztázisában

A szervezet kalcium- és foszfát anyagcseréje döntően hormonális szabályozás
alatt áll, melyet lokálisan termelődő citokinek modulálnak.

Fogorvosi szempontból fontos:
• tartósan hyperkalcaemiás állapot
• D-vitamin mind gyermekkori, mind pedig időskori hiánya
• alkalikus-foszfatáz hiány (csontelváltozásokkal és kóros dentitio-val jár)

Kalcium anyagcsere:
Külső kalcium forgalom: kalcium bevitel és kalcium ürítés mérlege
• a bélből naponta 0,2g szívódik fel (kalcitriol szabályozza)

Belső kalcium forgalom: a vérplazma ionizált kalcium tartalma folyamatos
kicserélődési egyensúlyban van a csontszövet interstitialis terében lévő
kalciummal, ez hormonalis és parakrin szabályozás alatt áll

Kalcitrotrop hormonok:
Parathormon (PTH): peptidhormon, plazma kalcium nő, de a foszfát csökken
• mellékpajzsmirigyek termelik
• szekréciójának szabályozásában az E.C. kalcium koncentráció a
legfontosabb
• hatások:
o csontban: kalciumot és foszfátot mobilizál
o vesében: 1, ürített foszfát mennyisége nő, 2, kalcium visszaszívás
nő, 3, kalcitriol szintézisének fokozása
• túltermelés: patológiás törések, vesekő

Kalcitriol: szteroid hormon, plazma kalcium nő
• két hidroxilációs lépésben alakul ki kolekalciferolból, a májban zajlik az
egyik, a vesében a másik
• hatásmechanizmus: I.C. receptoron keresztül a magba kerül,
génexpressziós változást okoz
• hatások:
o csontban: rövidtávon kalciumot és foszfátot mobilizásl,
hosszútávon kell a csont normál fejlődéséhez
§ osteoblastok kihelyezik a RANKL-ot, ez aktiválja az
osteoclast-okat

Kalcitonin: peptid hormon, csont felépítés fokozása, plazma kalcium csökken
• a pajzsmirigy állományának C-sejtjei termelik
• elválasztás szabályozása: az E.C. kalcium koncentrációval együtt nő
• hatások: csontra: csontfelépítést fokozza
• terápiás felhasználás: sokáig ez volt az egyetlen gyógyszer az
oszteoporosis-ra
• kalcitonin hiányában nincsenek kalcium megvonási tünetek
Hyper- és hypocalcaemia: a szervezet számára mind a kettő súlyos
következményekkel jár

Hypercalcaemia:
• tünetek:
o gastrointestinalis:
§ obstipatio, nausea, vomitus: ileus, hasi fájdalom
§ ulcus pepticum, pancreatitis, anorexia
§ polydipsia
o renalis:
§ hypercalciuria, polyuria (Na és K vesztéssel), nycturia,
albuminuria
§ nephrolithiasis, nephrocalcinosis, azotaemia,
veseelégtelenség
o idegrendszeri:
§ emocionalis labilitás, delirim, psychosis
§ neuromuscularis zavarok, izomgyengeség
o keringés:
§ hypertonia
§ rövid QT
§ ingerképzési és vezetési zavarok
• kiváltó okok: első helyen a primaer hyperparathyreosis okozza, aminek
a hátterében 80%-ban hyperfunkciós solitaer adenoma áll

A primaer hyperparathyreosis

részben csontreszorpciós

folyamatokhoz, részben

hypercalcaemiához köthetően okoz

elváltozásokat a szájüregben:

• az állcsontokban cystikus léziók

jönnek létre, amiket "barna

tumorszövet" (epulis) tölt ki
• lamina dura hiánya,
parodontalis rés kiszélesedése

• mind a basalis mind pedig a

stimulált nyál kalcium tartalma

nő, így nő a fogkőképződés

intenzitása is!

A PHP-t 80 %-ban hyperfunkciós solitaer adenoma okozza.
1.88. ábra - 3. táblázat – Primer hyperparathyreosis (gyakoriság 1 ‰)

Hypocalcaemia:
Akut hypocalcaemia:
• tünetek:
o izom és idegingerlékenység fokozódik, testszerte izomgörcsök
jönnek létre
§ jellemző a tetania, beavatkozás nélkül halálos
• kiváltó okok:
o vér pH akut emelkedése: hyperventillációs respiratorikus alkalózis
§ a vérben a proton koncentráció esik, az így felszabaduló
kötőhelyekre az ionizált kalcium be tud kötődni, így
csökken a koncentrációja
o akut pancreatitis súlyos esetében
§ intenzív zsíremésztés zajlik, melynek következménye a
peripancreaticus kalcium szappan, ami szintén sok
kalciumot ki tud vonni a szérumból
§ akut pancreatitisben a hypocalcaemia jelzi a folyamat
progresszióját

Krónikus hypocalcaemia:
• tünetek: Hypoparathyreosisban: (PTH dependens
o testszerte megnyilvánuló hypocalcaemia)
izomspaszticitással jár • alacsony kalcium szint
o fáradékonyság • magas szérum foszfát koncentráció
o izomfájdalom
o emócionális labilitás
o dentalis hypoplasia,
röntgenen látható lamina
dura megvastagodás
• kiváltó okok:
o PTH dependens:
§ hypoparathyreosis
o PTH independens:
§ D-vitamin és/vagy kalcium hiány
§ felszívódási zavarok, hypoproteinaemiák
§ uremia
§ EDTA-, citrát-, oxalát mérgezés
§ akut pancreatitis
§ hypercalcitotinaemia (medullaris pajzsmirigy tumorok egy
részében

D-vitamin ellátottság fogorvosi vonatkozásai:
D-vitamin hiány:
• zománc: vékonyabb, csökkent mineralizációjú és szabálytalan felszínű
lesz
• dentin: predentin kiszélesedik, dentin-predentin határvonal egyenetlen
lesz, dentin elvékonyodik, és interglobularis üregek képződnek

D-vitamin többlet: fogfejlődés alatt hypopláziás zománcot okoz, a visszaszorított
PTH szint és hatás miatt
Az aktív D-vitamin a bélhámsejtek szteroid receptorain keresztül befolyásolja a
kalcium felvételét, két fehérjének az expressziójának a fokozása révén:
• kalcium-proton kicserélő: a sejtek bazolateralis oldalán fokozza a sejtek
kalcium elválasztását az érpályák felé
• calbindin: kalcium kötő fehérje
o megakadályozza az I.C. kalcium koncentráció felborulását a
kalcium megkötésével 1. Orális biológia

1.99. ábra - 7. ábra – A kalciumegyensúly szabályzása: parathormon, kalcitonin,
kalcitriol (D-vitamin)

Az osteoclast aktivitás legfontosabb aktivátora tehát a keringő plazma szintjének csökkenése. A folyamat
azonban több tényezős, hiszen a közvetlen hormonhatások mellett döntő szerepet játszik ebben a szervezet Ca
2+
metabolizmusa, a szervezet táplálékkal, vékonybélből történő kalcium felvétele is. Ezt viszont alapvetően
befolyásolja az aktív D vitamin működése, amely a bélhámsejtek szteroid receptorain keresztül befolyásolja a
kalcium felvételét. Ennek mechanizmusa két fehérje expressziós szintjének fokozása. A Ca /H kicserélő a
2+ +
sejtek bazolaterális oldalán fokozza a sejtek kalcium elválasztását az érpályák felé, a sejt által akkumulált
kationok terhére. A másik döntő tényező a kalcium-kötő calbindin fehérje, amely a sejtek által felvett ion

57
11, Csontreszorpció és osteoclastok

A csontok átépülése és reszorpciója egymással szorosan összefüggő folyamatok.
A csont átépülése az osteoblastok és az osteoclastok kiegyensúlyozott
működésének eredménye, a csontreszorpció viszont egyértelműen az
osteoclastokhoz kötődik.
A csont anyagcseréje:
Csontreszorpció: Folyamatos átépülés
Gátolja a csontreszorpciót: kalcitonin Reszorpció Átalakulás Csont képződés Nyugalmi állapot
• osteoclast basolateralis membránján A

receptorhoz köt B C
Oszteon kialakulása
• podoszómák száma és aktivitása Coupling
Oszteoklaszt
csökken
Oszteoblaszt Lamellaris csont
Stimulálja a csontreszorpciót: retinol,
retinoinsav
• mikrotubulusok, illetve a A B C
mikrofilamentumok újrarendeződését
hozzák létre
• podosomák jelennek meg az apicalis
membránon

Osteoclastok: Osteoclast - struktúra-funkció
• monocita-makrofág sejtvonalból származnak, sejtfúzióval létrejövő, összefüggés
sokmagvú, speciális fagocitálásra képes Szekretoros domain
sejtek Bazolaterális membrán
• a sejtek apicalis felszínén, a reszorpciós Tapadási Zóna
Tapadási Zóna
tér elzárását a tapadó apparátus végzi
• a tapadó apparátus gyűrűjén belül a
sejtmembrán nagy gyűrődéseket vet
(ruffled border)
Oszteopontin Reszorpciós tér
• a citoplazma erősen bazofil, sok TRAP Fodros felszín
vakuolumot, Golgi-komplexet és Katepszin K (Apikális membrán)
mitokondriumot tartalmaz
• differenciálódásukat és migrációjukat a
parathormon aktiválja, a PTH viszont a
plazma szabad kalcium
koncentrációjának csökkenésekor
szabadul fel
• a kalcitonin (amely magas plazma
kalcium szintnél keletkezik) direkt
módon gátolja az osteoclast aktivitást
• osteoclast aktiválódáshoz kell:
o RANKL ligand (osteoblastok teszik
ki)
o M-CSF (makrofág kolónia
stimuláló faktor
12, Az osteoclast sejtek speciális partikulumai, szerepük a resorpcióban

Osteoclast aktiválás:
Az osteoclastok differenciálódását és migrációját a parathormon egyaránt,
aktiválja, a PTH felszabadulást a plazma szabad kalcium koncentrációjának
csökkenése szabadít fel.
Aktív osteoclasthoz kell:
• RANKL (osteoblastok helyezik ki)
• M-CSF

Osteoclast gátlás:
A magas plazma kalcium szint következtében kalcitonin szabadul fel, ami
receptoriálisan, direkt módon gátolja az osteoclast aktivitást.

Speciális partikulumok
Tapadási terület: sealing zone
• a tapadási terület rögzülését speciális adhéziós struktúrák, a podosomák
biztosítják
• a tapadás az integrin receptor, és a speciáls RGD szekvenciákat
tartalmazó osteopontin között jön létre

Apicalis membrán: ruffled border
• vakuoláris ATP-áz proton gradienssel szemben protonokat juttat a
reszorpciós térbe, így extrém alacsony pH tud létrejönni, ami kalcium,
foszfát és kevés szénsav kioldódását okozza
• klorid-bikarbonát kicserélő: a bikarbonát visszakerül a sejtbe
• kalcium aktivált kalcium csatorna:
o a kalciumot a koncentráció függvényében engedi be a sejtbe
• az osteoclastok hidrolitikus enzimeket is ürítenek a reszorpciós térbe
• lizoszomális enzimek:
o katepszin K (kollagenáz aktivitás)
Mivel nagy mennyiségű
o különböző foszfatázok
protonra van szükség, ezt
o matrix metalloproteázok: MMP-9, MMP-13
a setben működő
• egyéb enzimek:
karboanhidráz enzim
o kollagenáz (bár ennek a pH a legtöbb helyen túl
termeli CO2 és víz
alacsony!)
felhasználásával.
o lizozim

Bazolateralis membrán:
• klorid-bikarbonát kicserélő: bikarbonát távozik a sejtből
o a citoplazma pH-jának emelkedése okozza
• natrium-proton kicserélő:
o proton lép ki a sejtből
• natrium-kalium pumpa: A reszorpciót szabályozza
o natrium ki, kalium be az osteoclastok I.C.
• kalcium-ATPáz: kipumpálja a kalciumot az E.C. tér felé kalcium koncentrációja,
minél magasabb, annál
gyengébb a reszorpciós
tevékenység.
Az osteoclastok fontos tulajdonsága, hogy különböző BMP és TGF
differenciálódási faktorokat is elválasztanak, amelyek közvetlenül hatnak az
osteoblastok differenciálódására a mesenchymalis prekurzoraikból, illetve a
szövetépítő funkciójukat is serkenti.

Osteoclast - struktúra-funkció
összefüggés
Szekretoros domain
Bazolaterális membrán
Tapadási Zóna
Tapadási Zóna

Oszteopontin Reszorpciós tér
TRAP Fodros felszín

Katepszin K (Apikális membrán)

13, Amelogenesis - az ameloblastok felépítése, szerepe a zománc kialakulásában

A zománcot két lépésben, az ameloblastok termelik: A zománcképződés a
• 1, szekréciós fázis: már meglévő
o viszonylag alacsony mineralizáltságú struktúrálatlan köpeny-
alapállomány létrehozása dentin felszínén
o fehérje elválasztás kezdődik. (ez lesz a
o kristályszerkezet megalapozása kristályosodási mag)
• 2, érési fázis:
o az alapállomány átépítése zajlik, a magas mineralizáltsági fokú
végállapottá
o fehérje reabszorpció és vízvisszavétel
Az ameloblastok a belső zománchám sejtjeiből alakulnak ki, és életciklusuk során több állapoton menne
o ásványi anyagok elválasztása
keresztül aktuális funkciójuknak megfelelően. Ezek a fázisok a morfogenetikus, az induktív, a korai szekréciós
a késői szekréciós, az érési fodros, az érési sima felszínű, s végül a protektív fázisok.

Az ameloblastok a belső zománchám sejtjeiből alakulnak ki, életciklusuk során
1.66. ábra - 3. ábra – Az ameloblasztok formai és strukturális változásai
zománcképzés különböző stádiumaiban
morfológiájuk a funkciójuk szerint
változik:
• 1, Morfogenetikus
• 2, Induktív
• 3, Korai szekréciós
• 4, Késői szekréciós
• 5, Érési (fodros felszínű)
• 6, Érési (sima felszínű)
• 7, Protektív

I. Szekréciós fázis Az amelogenezis szekréciós fázisában az ameloblastok oszlo
Ezek a fázisok pontos időrendi beosztásban követik egymást és egyúttal funkcionális jelentőségük van az ado
transzportfolyamataiknak megfelelően rendkívül gazdagok mitokondriumokba
• az ameloblastok oszlopos, hosszú sejtek Golgiban. Élesen megkülönbözteti az odontoblastoktól, hogy ezek a sejtek m
szakasz alatt lezajló folyamatokban.
• az aktív transzportfolyamatoknak megfelelően: gazdagok

1.67. ábra - 4. ábra rendelkeznek az epitheliumokra jellemző, a teljes felületet lezáró, a bazolateráli
elkülönítő szoros kapcsolat rendszerrel. Ez biztosítja a rendkívüli grádiens kül
mitokondriumban, ER-ben és Golgiban és bazolaterális extracelluláris terek között. A terminális bar megakadál
nyúlványba kerülését. Az ameloblastok Tomes nyúlványa rövid, lándzsaszerű,
• működésük teljes ideje alatt rendelkeznek az epitheliumokra jellemző, a
felületén történik. A mineralizációhoz szükséges kalcium és foszfát ionok vek
bazolateralis és apicalis oldalt egyaránt lezáró szoros kapcsolat
irányba történő aktív transzporttal kerülnek a mineralizációs térbe. Ennek mo
csak részben felderített.
rendszerrel: rendkívüli gradiens különbséget tesz lehetőve a
bazolateralis illetve apicalis E.C. terek között 1.68. ábra - 5. ábra – Szekréciós ameloblastok – a prizma
• terminalis bar: megakadályozza az organellumok Tomes-nyúlványba
interprizmatikus zománc (IPE) képződése
kerülését
• Tomes-nyúlvány:
o rövid, lándzsaszerű
o a szekréció alapvetően ennek a 35
felületén történik
• a mineralizációhoz szükséges kalcium
és foszfát a bazolateralisról az apicalis
irányba történő aktív transzporttal
kerülnek a mineralizációs térbe (a
mechanizmus csak részben felderített)

36
• a zománcmátrix nem homogén, kialakulásakor centralis
kristálykötegek (prizmatikus zománc) és lateralis kristálykötegek
(interprizmatikus zománc)
o centralis kötegek: A szekréciós fázis befejeztével
§ nagyobb denzitású a mineralizáció kb. 30%-os.
§ közvetlenül a Tomes-nyúlvány alá Ebben a fázisban a
eső területeken szekretálódnak mineralizált fázis vékony,
o lateralis kötegek: párhuzamosan futó
§ a Tomes-nyúlványtól kristályszalagok formájában
A zománc érése. A zománc érési fázisában az ameloblastok átalaku
oldalirányban keletkeznek van jelen. A közbülső részeket
felszínű forma között oda-vissza alakulnak, amelyek alapvető s
§ itt a mineralizáció hatásfoka
elválasztása, illetvemagas amelogenin tartalmú
a hidroxiapatit kristályok keletkezésekor feldú
alacsonyabb lesz kallikrein-4 és MMP-20 által lebontott amelogenin visszavétele és leb
alapállomány tölti ki.

1.70. ábra - 7. ábra – Az ameloblasztok típusai az érési
II. Érési fázis
• az ameloblastok átalakulnak, két
forma között oda-vissza alakulnak:
ezeknek a fő szerepe egyrészt a
kalcium és foszfát elválasztása,
illetve a hidroxil-apatit kristályok
keletkezésekor feldúsulú
protonok neutralizálása,
másrészt a kallikrein-4 és MMP-20
által lebontott amelogenin
visszavétele és lebontása
o sima felszínű forma
§ itt a sejtek főleg
enzimeket
termelnek és szekretálnak a feleslegessé vált anyagok
A többlépéses folyamat lényege tehát a kristályszalagok körül a mag
lebontására mátrix oldása, s ezzel párhuzamosan a kristályszalagok vastagságá
protein mátrix eliminálódik, s ennek helyére felépül a szor
o fodros felszínű forma kristályszerkezet. A sima felszínű fázisban a sejtek főként enzimeke
§ itt az elektrolitok transzportja az elsődleges
vált anyagok
folyamatnak a mechanizmusa és pontos szabályozása jelenleg nem ismert részleteiben. lebontására.
Mindenesetre a zománcA fodros felszínű állapotban pedig az elek
• a többlépéses folyamat lényege, hogy oldani kell a kristályszalagok közötti
érésében fontos szerepük lehet az ameloblastok felett elhelyezkedő papilláris sejteknek, amelyek támogatják az
ameloblastok transzportfolyamatait és a feleslegessé vált anyagok eltávolítását. A fodros felszínű és a sima
magas fehérje tartalmú (főleg amelogenin) mátrixot, és ezzel
felszínű állapot ciklust képez, azaz a két forma sokszorosan átalakul egymásba. 37
párhuzamosan növelni kell a szalagok vastagságát egészen addig, amíg a Created by XMLmind XSL-FO Con
1.71. ábra - 8. ábra protein mátrix el nem tűnik
– A mineralizáció során felszabadult protonok semlegesítése a
fodros-felszínű ameloblasztok által – hipotetikus modell

A folyamat végeredménye egy gyakorlatilag teljes mértékben impermeábilis szerkezet, amelyben a

kristálykötegek és a köztes állományban van ugyan némi sűrűségbeli különbség, de a teljes állomány 96%-ban
mineralizált, az emberi szervezet legkeményebb szövetét képezve.
A folyamat végeredménye egy gyakorlatilag teljes mértékben im
kristálykötegek és a köztes állományban van ugyan némi sűrűségbeli kü
mineralizált, az emberi szervezet legkeményebb
szövetét képezve.
A folyamat eredmélye egy gyakorlatilag teljes mértékben impermeábilis
1.72. ábra - 9. ábra – A zománc kristálykötegeine
szerkezet, amelyben a kristálykötegek és a köztes állomány között van némi
denzitás beli különbség, ugyanakkor a teljes állomány 96%-ban mineralizált.
elrendeződése

1.73. ábra - 10. ábra – Az érett zománc szerkezete

38
Created by XMLmind XSL-FO Converte

válnak, s a fog előtöréséig védő réteget képeznek.
A szekréciós ameloblastok által számos fehérjét termelnek, ezek fu

alapvetően fontos a zománc kétlépcsős felépítése és átépítése szemp
Orálbiológia szigorlati tételek - 11. ábra – Amelogenezis – zománcfehérjé

1.74. ábra
14, Amelogenesis - zománcfehérjék,

amelogenesis imperfecta

A szekréciós ameloblastok számos fehérjét
termelnek, ezek funkciói csak részben
tisztázottak. Működésük alapvetően fontos a
zománc kétlépcsős felépítése és átépítése
szempontjából.

Zománcfehérjék:
Amelogenin: 1. Orális biológia
• két gén, az AMELX és az AMELY terméke
Az amelogenint két gén, az AMELX és az AMELY is képes t
egyaránt lehet, ezek az X és az Y helyezkednek el. Előbbi messze több fehérje produkciójára képes.
kromoszómán helyezkednek el termelődő zománcfehérje. Pontos szerepe nem teljesen ismert. Ki
o az AMELX sokkal több amely azonban egy önösszeszerelő folyamatban globuláris nan
egymással is kölcsönhatásba lépve rácsozatos lapokat alakítanak k
fehérje produkciójára képes kialakulását és orientációját. Az érési folyamat soránbiológia
1. Orális a korai fázisba
• ez a legnagyobb mennyiségben 4 megbontja a rácsos struktúrát és dezintegrálja a nanoszférák
termelődő zománcfehérje lebonthatóvá és a sejtek számára felvehetőkké válnak, miközben
kristályok vastagodása tölti ki. Az érési folyamat befejezésére az
• kis, globuláris fehérje formájában eltűnik a zománcból.
termelődik, ez azonben egy
önösszeszerelő mechanizmus által 1.75. ábra - 12. ábra – Jelenlegi elképzelésünk az a
globuláris nanoszférákká áll mineralizációjában
össze
• ezek a nanoszférák egymással is
kölcsönhatásba lépve rácsozatos
lapokat alakítanak ki, amelyek szabályozzák a zománckristályok
Az ameloblastin a zománc második leggyakoribb fehérjéje. Nem teljesen felderített funkciói közé tarto
hatása az ameloblastok működésére. Megfelelő szintű extracelluláris ameloblastin jelenléte specifi
kialakulását és orientációját receptorokon keresztül sejtdifferenciálódást indít el. A tumor szupresszor 21 és p27 gének aktivációján keres
39 gátló hatásá
gátolja a sejtosztódást. Emellett blokkolja az MSX2 transzkripciós faktort, így feloldva annak
• az érési folyamat során a korai fázisban az enamelin a késői fázisban pedig
amelogenin elválasztására. Végső soron tehát a differenciálódás, mátrixépítés irányába tolja a folyamatokat.
Created by XMLmind XSL-FO Co
a kallikrein-4 megbontja a rácsos struktúrát és dezintegrálja a
1.76. ábra - 13. ábra – Az ameloblasztin szerepe az ameloblasztok működésén
szabályozásában
nanoszférákat, így az enamelin alkotórészeit az ameloblastok vissza
tudják venni és lebonthatják, a felszabaduló helyet az egyre vastagodó
zománckristályok töltik ki
• az érési folyamat végére az amelogenin lényegében teljesen eltűnik a
zománcból
Az ameloblastin a zománc második leggyakoribb fehérjéje. Nem telj
Ameloblastin: hatása az ameloblastok működésére. Megfelelő szintű extracellulá
receptorokon keresztül sejtdifferenciálódást indít el. A tumor szupresszor
• a zománc második leggyakoribb fehérjéje
Az enamelint is az ameloblastok szekretálják. Pontos szerepe nem ismert, de képes az amelogeninnel és
gátolja a sejtosztódást. Emelletta zománckristályok
blokkolja az MSX2 transzkripciós
mátrix proteinekkel interakcióba lépni, s szabályozni növekedését. Az enamelysinfakto
(MM
• nem teljesen felderített funkciói közétertozik a hatása az ameloblastokra
20) egy korai amelogenin elválasztására.
fázisban termelődő proteináz, amely Végső soron tehát
képes lebontani a differenciálódás,
a zománcmátrix mátrixép
fehérjéit. A kallikrein
(KLK-4) proteináz 2-nek is nevezik, elsősorban az érési fázisban termelődik és választódik el. Az enamel
• megfelelő szintű E.C. ameloblastin jelenléte specifikus receptorokon
által el nem bontott fehérjéket eliminálja.
1.76. ábra - 13. ábra – Az ameloblasztin szerepe az
keresztül sejtdifferenciálódást indít el
Az amelogenesis imperfectát (AI) az AMELX több különböző mutációja okozhatja. Nem ismerünk AME
mutációkat. Az szabályozásában
AMELX gén kiütése transzgenikus egerekben nagyon vékony zománcot eredményez.
• aktiválja a tumor szupresszor 21 és p27
ameloblastin mutációja ugyancsak AI-t eredményezhet. Az enamelysin génkiütés egerekben ugyanc
csökkent a zománc vastagságát és prizmatikus szerveződését. Eddig az enamelin három különböző mutáci
géneket: gátolja a sejtosztódást írták le. Az aktív proteázok szintén okozhatják a betegséget.
• blokkolja az MSX2 transzkripciós faktort,

1.77. ábra - 14. ábra – Amelogenesis imperfecta
így annak gátló hatása megszűnik:
40
amelogenin elválasztás lesz az eredmény Created by XMLmind XSL-FO Converter.
• a differenciálódás és a mátrixképzés
irányába tolja el a folyamatot

Az enamelint is az ameloblastok szekretálják. Pontos szerepe nem ism
mátrix proteinekkel interakcióba lépni, s szabályozni a zománckristályo
20) egy korai fázisban termelődő proteináz, amely képes lebontani a zom
(KLK-4) proteináz 2-nek is nevezik, elsősorban az érési fázisban terme
által el nem bontott fehérjéket eliminálja.
Az amelogenesis imperfectát (AI) az AMELX több különböző mutáció

mutációkat. Az AMELX gén kiütése transzgenikus egerekben nagyo
Enamelin:
• ezt is az ameloblastok szekretálják
• pontos szerepe nem ismert, de képes az amelogeninnel és más matrix
proteinekkel interakciókba lépni, és szabályozni a zománckristályok
növekedését

Enamelysin (MMP-20):
• korai fázisban termelődő proteináz
• képes lebontani a zománcmátrix fehérjéit

Kallikrein-4:
• proteináz 2-nek is nevezik
• elsősorban az érési fázisban termelődik
• az enamelysin által el nem bontott fehérjéket eliminálja

Amelogenesis imferfecta:
• az AMELX gén több különböző mutációja is okozhatja
o transzgenikus egerekben ennek a génnek a kiütése nagyon vékony
zománcot eredményezett
• az ameloblastin mutációja is eredményezheti
• az enamelysin kiütése is csökkent zománcvastagságot és csökkent
prizmatikus szerveződést eredményez
o ennek három különböző mutációját írták le

1.78. ábra - 15. ábra – Az emberi amelogenin gén X kromoszómán elhelyezkedő
kópiájának struktúrája

5.1. Teszt – Amelogenesis (válaszok)
Az amelogenesis

1. Zománcképző sejtek
periódusai a
A. osteoblastok maradó fogak
B. odontoblastok tekintetében
C. cementoblastok emberben.
D. ameloblastok

2. Az amelogenin jelenléte a zománcérést megelőzően az összes fehérje százalékában: Bars: az
A. 5-10%
iniciációtól a
befejezésig.

41
4. 1.4. Dentinogenesis és za
és tercier dentinképződés,
Varga
Gábor
Az ectomesenchymalis eredetű dentin a fogak töm
15, Dentinogenesis - odontoblastok szerkezete, szerepe a dentinogenesisben,
tekintetben hasonlítanak a csontokhoz, azonban sejtte
dentinogenesis imperfecta kalcium-foszfát metabolizmusában. Ennek megfelelően
Vannak szekréciós,
Az ectomesenchymalis eredetű dentin a fogak tömegének A dentin struktúrája és kialakulása. A dentin, a cem
átmeneti és
legnagyobb részét alkotja. Tulajdonságai sok tekintetben tartalmú szerves mátrixot hoznak létre, amelyben anorg
jelennek meg. A dentin nyugalmi
mintegy 70%-a ásványi anyag,
hasonlítanak a csontokhoz, azonban sejttesteket nem zár magába,
alkotója a kollagén,odontoblastok!
valamint számos, a mineralizáció fo
és nem vesz részt a szervezet kalcium-foszfát metabolizmusában.
Ennek megfelelően átépülése és regenerációja igen korlátozott.
1.45. ábra - 1. ábra – A dentin összetevői

Struktúra és összetétel: 1. Orális biológia
• 70% ásványi anyag
• 20% szerves anyag
o fő szerves alkotórésze a kollagén
o ezen kívül számos nem-kollagén
fehérje is, amelyek a mineralizáció
folyamatában játszanak szerepet
• 10% víz

Kialakulásukat tekintve többféle dentint különböztet
Csoportosítás: kialakulás szerint mineralizálódást iniciáló, zománc-dentin határán elhely
• 1, Köpeny dentin (Mantle dentin) által elválasztott amorf struktúrájú, csatornákat nem t
o a mineralizációt iniciáló, tubuláris szerkezetű, a fog fő tömegét alkotó primer d
nyúlványokkal még nem egész élet folyamán termelődik. A külső ingerek káro
gyakorlatilag az irritált felületen képződő záró réteg.
rendelkező odontoblastok
A fogak kialakulása ectodermalis-mesenchymalis interakciók eredményeként in
termelik
1.46.
papilla odontoblast sejtjeiábra - 2.amelyek
termelik, ábraegy – (A) Primer,
sejtsorban a teljes (B) szekun
felszínen befed
o amorf struktúra, pulpaszövet irányába. A csonttal ellentétben a dentin nem tartalmaz sejteket, csak a
csatornákat nem tartalmaz Az odontoblastok ectomesenchymalis eredetűek, a blastoid progenitoraik differen
felől érkező triggerek hatására indul meg.
• 2, Primer dentin (A)
A kezdeti fázisban kollagén mellett kalcium-foszfát tartalmú mátrix vezikulum
o jellemzően tubuláris felhasadása során az amorf struktúrájú köpeny dentin képződik. Ezzel párh
szerkezetű megnyúlnak, polarizálódnak, és szorosan egymás mellett oszloposan rende
vastagodásával az odontoblastok sejttestje visszahúzódik, de nyúlványaik a kiala
o a fog fő tömegét ez adja egyre hosszabbak lesznek, kialakítva a tubuláris szerkezetet. Az epithelialis ered
• 3, Szekunder dentin (B) soha nem alakítanak ki a teljes felületre kiterjedő junkcionális kapcsolatot. A sejtte
2
és Golgi-apparátusban rendkívül gazdag, ugyanakkor a sejtekCreated nyakánálbyelhelyezke
XMLmin
o a fogak kialakulását bar) záró filamentum hálózat miatt a nyúlványokba már nem jutnak el a fentebb em
követően, az egész élet A fogak
1.47. ábrakialakulása
- 3. ábra – ectodermalis-mesenchymalis interakciók ered
Odontoblasztok differenciálódása
folyamán termelődik papilla odontoblast sejtjei termelik, amelyek egy sejtsorban a teljes fe
• 4, Tercier dentin (Reparatív pulpaszövet irányába. A csonttal ellentétben a dentin nem tartalmaz s
Az odontoblastok ectomesenchymalis eredetűek, a blastoid progenit
dentin) (C)
felől érkező triggerek hatására indul meg.
o külső ingerek károsító
hatására termelődik A kezdeti fázisban kollagén mellett kalcium-foszfát tartalmú mátri
o gyakorlatilag az irritált felhasadása során az amorf struktúrájú köpeny dentin képződik
megnyúlnak, polarizálódnak, és szorosan egymás mellett oszlo
felületen képződő záró vastagodásával az odontoblastok sejttestje visszahúzódik, de nyúlvá
réteg egyre hosszabbak lesznek, kialakítva a tubuláris szerkezetet. Az epi
soha nem alakítanak ki a teljes felületre kiterjedő junkcionális kapcso
Dentinogenesis: az odontoblastok ectomesenchymalis eredetűek, blastoid
és Golgi-apparátusban
1.48. ábra - 4. ábra – Arendkívül gazdag,kialakulása
köpeny dentin ugyanakkoraa mineralizáció
sejtek nyakán
bar) záró filamentum hálózat
progenitoraik differenciálódása a belső zománchám felől érkező triggerek miatt a nyúlványokba már nem jutnak e
hatására indul meg
1.47. ábra - 3. ábra – Odontoblasztok differenciálódása
• kollagén és kalcium-foszfát tartalmú mátrix vezikulumokat választanak
el, amelyek felhasadása során az amorf struktúrájú köpeny dentin
keletkezik
27
A köpeny dentin mineralizációjával szinkronban a sejtekben kialaku
A köpeny dentin mineralizációjával szinkronban
körülvevő dentincsatorna. Az odontoblastok és a mineralizált felszín
az odontoblastokkörülvevő
sejtteste ésdentincsatorna.
a mineralizációsAz odontoblastok
front és a
között elhelyezked
az odontoblastok sejtteste és a mineralizációs fron
Orálbiológia szigorlati tételek 1.49. ábra - 5. ábra – A dentin az odont

1.49. ábra - 5. ábra – A dentin az odontoblasztok termé
• ezzel párhuzamosan az odontoblastok

megnyúlnak, polarizálódnak, és szorosan egymás
mellett oszloposan rendeződnek
o de nem alakítanak ki a teljes felületre
kiterjedő junkcionális kapcsolatot (úgy
ahogy pl. az ameloblastok)
• a minerális réteg vastagodásával az
odontoblastok sejttestje visszhaúzódik, de a
nyúlványaik a kialakuló csatornákban maradnak,
egyre hosszabbak lesznek, és kialakítják a 1.50. ábra - 6. ábra – Érett szekréciós odontoblasztok
tubuláris szerkezetet 1.50. ábra - 6. ábra – Érett szekréciós o
• a sejttest sok ER-t és Golgi-t tartalmaz,
de ezek a terminal bar-nak (a sejtek
nyakánál lévő záró filamentum
hálózat) köszönhetően nem jutnak be
a nyúlványba
• a köpeny dentin mineralizációjával
párhuzamosan a sejtekben kialakul a
stabil odontoblast nyúlvány, és az azt
körülvevő dentincsatorna
• az odontoblastok és a mineralizált
felszín között található a predentin
o ez az odontoblastok sejtteste és
a mineralizációs front között
Az odontoblastok szekréciós aktivitása differenciáltan valósul meg
elhelyezkedő, részben mineralizálódott alapállomány
gyökerénél választják el a kollagént, a proteoglikánokat és a kalcium
jól megfigyelhető a dentin kollagén rostokból álló szerves vázszerk
Az odontoblastok szekréciós aktivitása differenciáltan valósul meg:
magasságában történik a foszfoproteinek,
Az odontoblastok szekréciósvalamint a proteázok
aktivitása differenc
exocitózissal. Ezek folyamatosan bontják a proteoglikánokat és a
• a sejtek a nyaki részükön, a nyúlványok gyökerénél válaszztják el a
gyökerénél választják el a kollagént, a proteogliká
csökken a mineralizációt gátló tényezők száma, míg utóbbiak f
kollagént, a proteoglikánokat és a kalcium ionokat jól megfigyelhető a dentin kollagén rostokból ál
előrehaladását.
magasságában történik a foszfoproteinek, val
• a mineralizációs front területén szekretálják a foszfoproteineket és a
exocitózissal. Ezek folyamatosan bontják a pro
különböző proteázokat 1.51. ábra csökken - 7. aábra – A keményszövetek
mineralizációt gátló tényezők szám
mineralizációjának
o a proteázok folyamatosan bontják a proteoglikánokat és a
előrehaladását.
foszfoproteineket
1.51. ábra - 7. ábra – A kem
o a proteoglikánok eltávolításával csökken a mineralizációt gátló
mineralizációjának 1. Orális biológia
tényezők száma, míg a foszfoproteinek foszfát donorként
szerepelnek a lebontásuk után
• dentin szialofoszfoprotein (DSPP) vagy
más néven foszfoforin:
o erősen savas fehérje, a dentin
legfontosabb nem-kollagén
összetevője
o heterogén mineralizációs góckét és 28
Created by XMLmind XSL-FO Conv
foszfor donorként egyaránt
eszenciális
o mutációja okozza a
dentinogenezis imperfectát!! Created by X

Az odontoblastok által termelt dentin szialofoszfoprotein (DSPP), má
fehérje. A dentin legfontosabb nem-kollagén komponense heterogén
donorként egyaránt esszenciális. Jelentőségét mutatja, hogy mutációja o
jelentkező dentinogenesis imperfectát.
1.52. ábra - 8. ábra – Dentinogenesis Imperfecta

jelentkező dentinogenesis imperfectát.

1.52. ábra - 8. ábra – Dentinogenesis
Imperfecta
Dentinogenezis imperfecta:
A foszfoforin génjének mutációja okozza!!!!
• autoszomális domináns öröklődés
• opaleszcens fogak jönnek létre
• irreguláris szerkezet
• hipomineralizált dentin
• szürke, sötét sárga, barna szín

Radiológiai kép:
• hagymalevél vagy tulipánszerű
fogkorona
• nagy pulpakamra, vékony dentinmátrix

Dentin permeabilitás. A dentin csatornás szerkezete permeábilis
valamilyen ok, így fogkopás vagy szuvasodás miatt megnyílik a felsz

odontoblastok nyúlványai irányítják.

1.53. ábra - 9. ábra – Kollagén rostok a tubulusok körü

29
16, A dentin permeabilitás és a dentinben kialakuló érzékenység, fájdalom
Dentin permeabilitás: a dentinállomány csatornás szerkezete permeábilissé
teszi a dentint, amennyiben a csatornák megnyílnak (pl. fogkopás vagy
1.56. ábra - 12. ábra – A dentincsatornák száma és á
szuvasodás miatt) a külvilág felé. A dentincsatornák kialakulását az odontoblast
helyein
nyúlványok irányítják.

Dentincsatornák:
• átmérőjük 1-3 mikrométer, így
szűrőként funkcionálhatnak a
baktériumokkal szemben
• a sűrűségük a pulpakamra felső
harmadában a legnagyobb, a gyökér
felé csökken
• az odontoblast nyúlványokban
dentinfolyadék, illetve ásványi
anyag kicsapódások találhatók
A dentincsatornák megnyílása érzőideg aktivitás1.fokozódást Orális 1.
biológia
eredmény
Orális biológ
okoz, s mint ilyen, a mindennapi fogorvosi munka központi problémáj
A dentincsatornákon keresztüli folyadék- és anyagtranszport alapvetően kétféle
folyadék- és anyagtranszport alapvetően kétféle módon jöhet lét
módon jöhet létre: transzporttal vagy a diffuzív transzporttal, amely oldott anyagok diff
• 1, konvektív transzport: anyagmozgáson alapul 1.57. ábra - 13. ábra – A pulpa/dentin idegrost hálózata
o értékét mindenekelőtt a dentincsatornák átmérője határozza meg
(Hagen-Poiseullie törvény)
o oka lehet a külső és a pulpális tér közötti nyomáskülönbség
o például:
§ gyulladás
Folyadék áramlás növekedés
§ magas cukortartalmú oldat gyulladáskor
1.59. ábra1.59.- 15.
ábra ábra
- 15.– ábra
A pulpából kifelé történő
– A pulpából folyadé
kifelé történő
hatására caries esetén esetébenesetében
§ dentin leszárításakor
§ kimozdúlt tömésre való
ráharapáskor
o a csatornák elzárása/szűkítése a
terápia alapja

Az elsődlegesen fontos konvektív transzport oka lehet például
nyomáskülönbség, így például gyulladás fellépésekor, magas cukortart
dentin papírvattával vagy levegővel történő szárításakor, illetve kimoz
folyadékáramlás mértékét a Hagen–Poiseuille-egyenlet írja le. A konve
dentincsatornák átmérője határozza meg. A dentincsatorna nem ideális
kollagén rostok, az idegrostok és az ásványi anyag vagy fehérje kicsap
A transzport
diffúzív transzport szerepe másodlagos, azhiszen az anyago
vagy A diffúzív
• 2, diffuzív transzport: oldott anyagok diffúziója révén valósul meg
legalább szűkítése szerepe
fontos másodlagos,
lehet a gyakorlat hiszen
számára. anyagok diffúzi
lassúbb, lassúbb,
1.59. ábra - 15. ábra – A pulpából kifelé történő folyadékáramlás mint
mint a növekedésea nyomásváltozás
nyomásváltozás gyulladás kialakulása.
kialakulása. A diffúzívA diffúzív
transzporttra
o szerepe másodlagos
esetében eredményezi
eredményezi a pulpában.
a pulpában. Ezek közülEzekkülön
közüljelentősége
külön jelentősége van
van a fogsz
1.58.felszabaduló,
ábra -felszabaduló,
14.s ábra s– diffúzióval
diffúzióvalHagen–Poiseuielle
a a csatornákon
csatornákon át a egyenlet
át a fogbélbe
fogbélbe jutó – jutó
foly
toxinokn
o károsító kémiai elemek megjelenését eredményezi a pulpában második
törvénye törvénye
írja le. Aírja le. A mértékét
diffúzió mértékét elsősorban a d
elmélet alapja
második diffúzió elsősorban a diffúziós
§ pl: baktériumok toxinjai carieskor különbségkülönbség
határozzahatározza
meg. meg.
o a diffuzív transzport mértékét Fick második törvénye írja le
1.60. ábra1.60. ábra
- 16. - 16.
ábra ábra – Diffúzió
– Diffúzió – Fick 2. – Fick 2. törvénye
törvénye
§ a diffúziót a távolság, a felszín és a koncentráció különbség
határozza meg leginkább

31
Created by XMLmind XSL-FO Conve
A diffúzív transzport szerepe másodlagos, hiszen az anyagok diffúzióval történő bejutása- nagyságrendekkel
1.61.- ábra 17. –ábra – Fogszuvasodás
1.61.károsító
lassúbb, mint a nyomásváltozás kialakulása. A diffúzív transzport ábra 17.anyagok
kémiai ábra Fogszuvasodás
megjelenését során asorán
kari

Dentinérzékenység, fájdalom:
• általában az az oka, hogy a fognyak
területén a zománc és a cement
közötti átfedő terület nagyon
vékony, vagy hiányzik
• terápia:
o dentincsatornák elzárása
(kalcium sók, fehérje
precipitátumokkal)
o idegrostok hiper vagy
depolarizációja az ionos
környezet megváltoztatásával (magas kálium koncentrációjú
1.62. ábra - 18. ábra – Dentinérzékenység
fogkrém)

1.62. ábra - 18. ábra – Dentinérzékenység

A dentinpermeabilitás különösen fontos az úgynevezett hiperszen
az oka, hogy a fognyak területén a zománc és a cement közötti átf
részlegesen hiányzik. A kezelési lehetőségek magukban foglalják a
sók vagy fehérje precipitációjával. Emellett a mindennapi gyak
hiperpolarizációja vagy depolarizációja az ionos környezet
koncentrációjú fogkrém alkalmazásával.

1.63. ábra - 19. ábra – Dentin hiperszenzitivitás – Te

A dentinpermeabilitás különösen fontos az úgynevezett hiperszenzitivitás esetébe
az oka, hogy a fognyak területén a zománc és a cement közötti átfedő terület nagy
részlegesen hiányzik. A kezelési lehetőségek magukban foglalják a csatornák elzár

sók vagy fehérje precipitációjával. Emellett a mindennapi gyakorlatban alkalma

hiperpolarizációja vagy depolarizációja az ionos környezet megváltoztatásáv
koncentrációjú fogkrém alkalmazásával.

1.63. ábra - 19. ábra – Dentin4.1. hiperszenzitivitás – Terápia
Teszt – Dentinogenesis és zavarai,
tercier dentinképződés, a dentin-perme
33
17, Primer, szekunder és tercier dentinképződés - különbségek a kialakulásban
és a szerkezetben

Primer dentin: a fog fő tömegét ez adja
• a Mantle-dentin mineralizációjával az odontoblastok a pulpaszövet
irányába tolódnak el
o kialakul a stabil odontoblast nyúlvány, és dentin csatorna
o a sejtek visszahúzódásával a mineralizációs front távolabb kerül
tőlük, így kialakul egy nem mineralizált mátrixsáv a predentin, ez a
fog teljes kialakulásakor sem kalcifikálódik
• a dentinállomány vastagodásával az odontoblast nyúlványok egyre
hosszabbak lesznek
• a primer dentin mineralizációjában a heterogén gócképződés lesz
meghatározó
• a sejttestben szintetizált anyagokat az odontoblast a nyúlványa különböző
részein szekretálja (lásd dentinogenezis)
• termelődés sebessége: 4-8mm/nap (?)

Szekunder dentin: az egész élet során termelődik, képződése csak a
sebességében tér el a primer dentintől
Termelődés:
• bizonytalan, hogy mikor kezdődik (A) Primer, (B) szekunder és (C) tercier vagy
Minőség: reparatív dentin
• nehéz megkülönböztetni a primer
dentintől, a tubulusok lefutási irányában
különböznek
Képződés sebessége:
• kb. 75%-al lasabb mint a primer dentiné
Előfordulás:
• minden felnőtt fogban jelen van a
pulpaüreg körül egy szekunder dentin réteg

Tercier dentin: a primer vagy szekunder dentin
pulpalis oldalán, a külső irritációnak megfelelő
helyen, többé-kevésvé szabálytalan struktúraként
képződik
Termelődés:
• termelődése akkor kezdődik, ha a dentincsatornákat külső noxa éri
• keménység: 50 unit (Vickers)
Minőség:
• ha nem nagy a behatás akkor szabályos szerkezetű lesz, ha nagy akkor
irregulárissá válik
o tubulus nélküli, fibrodentalis képződmény képét mutatja
o a meglévő tubulusok is szabálytalan mintázatúak lesznek
• keménység: 46 unit (Vickers)
Képződés sebessége:
• 1,5 mm/nap

rostokat.
A rostok legnagyobb hányada a gyökérfelszínre
Orálbiológia szigorlati tételek merőleges lefutású és ezek lényegében a gyökérhártya
fő rostjainak a cementbe ágyazott részét jelentik
A kollagén rostokat
18, Cementogenesis (extrinsic rostok).
finom, amorf szemcsés
mátrix övezi.
A cement csoportosítása: Megkülönböztetünk
• Acelluláris fibrillaris cement intrinsic és extrinsic
o a gyökér koronalis 2/3-át fedi rostokat. A rostok
nagyobb hányada a
o sejteket nem tartalmazó, gyökérfelszínre
mineralizált szövet merőleges lefutású,
o folyamatosan vastagodik az ezek a gyökérhártya fő
rostjainak a cementbe
élet során ágyazott részét jelentik
o a cementréteg a fognyak (extrinsic rostok)
irányába a zománc-cement
határnál elvékonyodik
o appoziciós fejlődés, gyökérfelszínnel párhuzamosan futó lamelláris
szerkezet
• Cellularis fibrillaris cement
o a fogak gyökerének apicalis harmadát borítja, és az elágazásokat
o kalcifikálódott cementmátrixban cementocyták vannak
o az appozicionális rétegek vastagabbak, Sharpey-rostokban
gazdagabbak
o a cementképződés és mineralizáció itt lényegesen gyorsabb, a
cementmátrixban foglyul eső cementoblastok alakulnak át később
cementocytává
Sejttípusok:
Cementoblastok:
• a legősibb cementoblastok a fogzacskó ectomesenchymalis rétegéből
származnak, később a gyökérhártya pluripotens mesenchymalis sejtjeiből
differenciálódnak
• ezek képezik a cementszövet lazán elhelyezkedő saját rostállományát és a
proteoglycan tartalmú amorf masszát, amely a gyökérhártya Sharpey
Cementocyták
rostjait veszi körül
Cementocyták csak a
Cementocyták: celluláris cement
alkotó elemei. A
• csak a celluláris cementben találhatók meg
számos cytoplasma
• citoplasma nyúlványokkal rendelkező sejtek, a
nyúlvánnyal bíró sejtek
a cementlacunákban
cementlacunákban foglalnak helyet foglalnak helyet.
cementocyta
• a nyúlványokat tartalmazó microcsatornácskák a
gyökérfelszín irányába mutatnak Atartalmazó
nyúlványokat
microcsatornácskák a
gyökérfelszín irányába
mutatnak.
Cementoclastok: cementocyta
• többmagvú óriássejtek (morfológiailag osteoclastoknak felelnek meg)

• feladatuk:
o tejfogak gyökereinek gyors reszorpciója
o felnőttkorban localizált cement reszorpció

Cementogenesis: A RÖGZÍTŐ APPARÁTUS
A cementképződés az egész élet során a teljes FEJLŐDÉSE OF THE
DEVELOPMENT
ATTACHMENT APPARATUS
gyökérhossz mentén zajlik. Azonban kezdetben KÜLSŐ ZOMÁNC HÁM
ez csak a mélybe nyomuló Hertwig-féle HERTWIG’S ROOT SHEATH
hámhüvely élénél zajlik. DENTAL
BELSŐ FOLLICLE
ZOMÁNC HÁM
• a gyökér dentint a fogzacskó
AMELOBLASTOK
kötőszöveti elemeitől a Hertwig-féle
hámhüvely választja el, ez irányítja a HERTWIG-FÉLE
HÁMHÜVELY
gyökér fejlődését
FIBROCELLULARIS
• a hámhüvely belső rétegét módosúlt FOLLICULUS RÉTEG
ameloblastok sejtek alkotják, ezek
zománcmátrix szerű protein réteget
(hyalin) szekretálnak a gyökérdentin
felszínére
• a Hertwig-féle hámhüvely epithelialis
sejtjeinek proliferációja kezdetben a koronai rész erupcióját segíti elő,
csak ezután indul apicalis búrjánzásnak (majddem occlusioban van már a
fog ilyenkor)
• miután a gyökérhüvely feltöredezik a predentinen lévő amelogenin rétek
közvetlen kapcsolatba kerül a fogzacskó pluripotens sejtjeivel, így azok
cementoblastokká differenciálódnak
o ezek lefektetik az acelluláris gyökér cement első rétegét

Cement-dentin egyesülés:
• az első fogzacskó eredetű mesenchymalis sejtek, amelyek a még nem
mineralizálódó dentin mátrix mentén megjelennek fibroblast szerű
sejtek
• ezek kollagén mátrixot termelnek a nem mineralizált dentin eredetű
kollagén rostok köré
• a dentin mineralizációja a pulpa felöl indul, és csak akkor fejeződik be ha
a legfelszínesebb dentin eredetű és a legmélyebb fogzacskó eredetű
kollagén rostok már teljesen integráltakènagyon erős lesz a junkció

Cellularis intrinsic rostos cement:
• ellentétben az acelluláris cementtel, ennek a mátrixát a cementoblast
sejtek termelik
• az első réteget a még el nem meszesedett dentinréteg kollagén rostjai
közé fektetik le
• több nem-kollagén fehérjét is szekretálnak, amelyek irányítják a
mineralizációt
• mindig megtalálható a felszínen egy nem mineralizált cementoid réteg

Cellularis extrinsic rostos cement:
• a Sharpey-rostok inkorporálódása és elmeszesedése révén fejlődik ki
• irregulárisan, intervallumokban történikèez adja az évgyűrű rajzolatot

Cementogenesis szabályozás:
• Csont morfogenikus proteinek (BMP)
o BMP2, 4, 7: serkenti a precementoblastok differenciálódását
• sialoprotein: elősegíti a felszín elmeszesedését
• osteopontin: mineralizáció, és a sejtek kitapadásának szabályozása
• zománc mátrix proteinek(EMP)
o acelluláris és celluláris cementképződés serkentése
o hámsejtek apicalis migrációjának megakadályozása

19, A fogak előtörésének mechanizmusa

Szabályozása:
A fogelőtörés polarizált folyamat, amely során a fog
lokálisan szabályozott
koronalis része körül csontfelszívódás, apicalisan
folyamatokból áll, irányításában
pedig csontfelépülés zajlik. A csontépítés már az 1. Orális biológia
főszerepe van a fogzacskónak!
erupció előtt megkezdődik, és az áttörés során a
gyökérfejlődéssel reciprok módon hatva a
csontfelszívódás által előkészített erupciós úton fogmozgást eredményez.
11.1.2. Molekuláris háttér
Az áttörés sebessége:
• intraossealisan: 1-10μm/nap
Számos vizsgálat kimutatta, hogy az epidermális növekedési faktor (EGF), a transforming grow
• supraossealisan: 75μm/nap
(TGF- β), az interleukin-l (Il-1), colony-stimulating factor-l (CSF-1) és két, a folliculusból és a z

izolálható protein játszanak szerepet a fogelőtörés szabályozásában.
Szakaszai:
• preerupciós:
Előtöréskor a fogzacskó kollagén és nem-kollagén fehérjéi megváltoznak, kollagén és proteo
• erupciós: gyökérképződés, mozgás, áttörés
növekszik. A folliculus szialoproteinjei közül a legjelentősebb a F-95. Ez a folliculus-fe
• posterupciós: occlusalis kontaktus
zománcszervben található az ameloblastok közötti tonofibrillumokban koncentrálódik. Közve
Sejtes folyamatok:
előtt több proteáz hatására részlegesen fragmentálódik, mely elindítja a fog előtörését.
• a csont lokális felépüléséért és lebontásáért az osteoblastok és az
Az EGF,osteoclastok felelősek
TGF-α, CSF, valamint a TGF-β1 hatására a follikuláris sejtek periodon
• coronalisan mind a dentalis folliculus mind pedig a zománcot a
differenciálódnak.
fogzacskótól elválasztó zománc-epithelium szükségesek a fog
EGF-telőtöréséhez
injektálva a fogak korai erupcióját tudták kiváltani. Az EGF növeli az IL-1α expressz
• a dentalis folliculus előtörés előtt koronalisan, a csontfelszívódás helyén
jelenléte a reticulum stellatabanban (RS) azért érdekes, mert ez növeli a CSF-1 mRNS expresszi
mononuclearis sejteket kötm ,elyek enzimatikus és ultrastruktúrális
fogzacskó sejtekben, melyet sem az EGF, sem a TGF-β1 közvetlenül nem stimulál. Tehát a
tulajdonságaik alapján preosteoclastoknak minősülnek
CSF-1 génexpresszió az EGF vagy a TGF-β1 hatására az a SR IL-1 termelésén keresztül jön lé

molekula a TGF-α szintén az EGF-receptorhoz kötődik, és így gyorsítja a fogak előtörését.
Molekuláris háttér:
a folliculus szialoproteinjei közül a legjelentősebb az F-95
A • colony-stimulating factor-l (CSF-1) a monociták fejlődését stimulálja, és osteopet
o az ameloblastok közötti tonofibrillumokban koncentrálódik
metszőfogainak előtörését kezdeményezi. CSF-1 injektálása nélkül ezeknél az egereknél
o közvetlenül előtörés előtt több proteáz hatására részlegesen
deficiencia következtében nem megy végbe a csontreszorpció, és így lehetetlenné válik a fogak el
fragmentálódik, ez elindítja a fog előtörését
EGF:
A •TGF-β1 monocyta kemoattraktáns faktorként szerepelhet, és a RS-ben csak a monocytaszám
o növeli az IL-1α expresszióját
maximuma előtt található meg. Ezek arra utalnak, hogy a TGF-β1 kezdheti meg az erupció
• CSF-1:
Kutatások alapján elmondható, hogy a TGF-β1 in vitro serkenti az extracelluáris matrix proteinek
o monocyták fejlődését stimulálja
es típusú kollagén, és a fibronectin szekrécióját tenyésztett dentalis folliculus sejtekben
o hiányában nem megy végbe a csontreszorpció, így lehetetlen a
kialakulásában vesz részt.
fogak előtörése
• TGF-β1:
Eddig egyetlen inhibitor molekulát mutattak ki, egy 167 kDa-os fehérjét, mely mind a dentali
o monocyta kemoattraktáns faktorként szerepelhet
mind az oRS-ből izolálható. Western blot vizsgálatok alapán ez valószínűleg olyan EGF-re
ez kezdheti meg az erupció sejteseményeit
normális EGF-aktivitást csökkenti.
o serkenti az 1es típusú kollagén és a fibronektin szekréciójátèPDL
kialakulásában vesz részt
11.1.3. A tej- és maradófogak előtörésének sorrendje

1.116. ábra - 1. táblázat – Az áttörés hatos szabálya
A tej- és maradó fogak előtörésének sorrendje:

1.117. ábra - 2. táblázat – A 4/6 szabály. A tejfogakat jellemzi, ugyani

hónapban 4 fog jelenik meg a szájban
1.117. ábra - 2. táblázat – A 4/6 szabály. A tejfogakat jellemzi, ugya
hónapban 4 fog jelenik meg a szájban


1.118. ábra - 3. táblázat – A 4-es szabály.
A maradófogakra v
bölcsességfogakat leszámítva

71
11.1.4. Fogelőtörés zavarai Created by XMLmind XSL-FO Converter.
A fogelőtörés zavarai: Resorptio externa
Kései fogzás: 1-2 fogat érint, kialakulásában
• kései fogzás: 1-2 fogat érint, kialakulásában lokális háttér feltételezett.
A külső resorptio egyik formájáról beszélünk, ha a
lokális háttér feltételezett tejfog gyökere nem a saját csírája által kifejtett
Reszorpció externa: A tejfoggyökér nem az alatta fekvő, hanem egyiknyomóerő szomszédhatására szívódik fel, hanem az egyik
fog előtörése Ez gyakoribbmiatt
• reszorpció externa:
szomszédos fogcsíra következtében.
a felső állcsontban, mint az alsóban, ill. fiúkban,
föl. Fölső állcsontban, illetve fiúkban gyakoribb, oka: a hely szűke. mint lányokban.
o a tejfoggyökér nem az alatta fekvő, Előfordulási valószínűség:
Szisztémás hanem egyik szomszédos fog előtörése

reszorpciós zavarok: általában hormonális, és•• Felsőa PTH másodikszekréciójához
tejmolarisok distalis gyökereinvagy
a maradó receptorának
6os miatt h
miatt szívódik fel
A második tejmetszők gyökerein a maradó 1es miatt
kapcsolható. Herediter formája is ismert. • A tejszemfogak gyökerein a maradó második metszők miatt, ritkábban a
maradó 4es miatt
o felső állcsontban, illetve fiúkban Ennek oka legtöbbször a hely hiánya, de okozhatja a maradó fogak
előnytelen tengelyállása is.
Ankilotizáltgyakoribbèa hely szűke miatt
tejfogak: Oka kérdéses, párosul a maradófog csírahiányával. Klinikai kép: rágósík alatti o
• szisztémás reszorpciós zavarok:
felszín (infraokklúzió), a szomszédos maradófogak tovább szűkítik a tejfog fölötti rést.
CÍM beírása!!! DÁTUM
o általában hormonális, a PTH szekréciójához, vagy receptorának

Aplázia, oligodontia, hypodontia: Egyes fogak fogcsoportok hiánya (leggyakrabban a fogcsoport uto
hibájához kapcsolható
érintett
• ankilotizált tejfogak: redukció elmélete). Gyakoriság: M3 10-25%, P2 3-4%, I2 2%. Családi halm
– Bolk-f terminális
mutat. o oka kérdéses, párosul a maradófog csírahiányával
o infraokklúzió
Aplázia, perzisztáló tejfogak: Aplázia esetén a tejfog gyakran különböző gyökérmérettel a szájba
• aplázia, oligodontia, hypodontia:
néha infraokklúzióba kerül, ilyenkor a megtarthatósága kérdéses.
o egyes fogak, fogcsoportok hiánya
Bizonyos leggyakrabban egy fogycsoport utolsó dagja hiányzik (terminalis
o fogcsoportok erupciós zavarai: Leggyakoribb a helyszűkére visszavezethető bölcses
impakciója. redukciós elmélet)
• aplázia, perzisztáló tejfog:
o aplázia esetén a tejfog gyakran különböző gyökérmérettel, de a
1.119. ábra - 5. ábra – Resorptio externa
szájban marad
o ha infraokklúzióba kerül a megtartása kérdésessé válik
• bizonyos fogcsoportok erupciós zavarai:
o leggyakoribb a helyszűkére visszavezethető bölcsességfog
impakciója

11.2. Fogmozgatás
Equilibrium Teória: A fog nem mozdul el, am
Orálbiológia szigorlati tételek erőegyensúlyt megbontjuk, a fog elmozdul.
Fogmozgás típusai: Fiziológiás: Erupció. Patológiá

20, A fogak elmozdulása (tankönyv alapján) folyamat a szájüregben, csontban, idegen test (cumi, uj

1.122. ábra - 8. ábra
Equilibrium teória: a fog nem mozdul el, amennyiben a rá ható erők eredője
nulla. Ha az erőegyensúly megbomlik, a fog
elmozdul.

Fogmozgás típusai:
Fiziológiás: erupció
Patológiás:
• korai tejfog vagy maradófog extrakció
• térfoglaló folyamat a szájüregben, csontban
• idegen test (cumi, ujj)
• izom diszfunkció
Terápiás: fogszabályozás
11.2.1. Aktív fogmozgatás – alapelvek

Periodontalis ligamentum: a fogakat a csontállományhoz rögzítő kötőszövet,
A húzási oldalon csontappozíció, a nyomási oldalon cs
amely a fogak gyökerét borító cementréteg és az alveolus csontállomány közötti
rést tölti ki.
A rostok három szerkezetileg különböző formáját különítjük el: Created by XMLmi

ALVEOLUS
• 1, külső zóna:
o érett, durva rostok (Sharpey-rost) alkotják
o az alveolus falában rögzülnek
• 2, középső zóna:
o főleg prekollagén rostokat tartalmaz
o a ligamentum labilis, dinamikusan változó része PDL
o új kollagén szintézisére elsősorban ez a réteg képes (itt
lévő fibroblastok)
• 3, harmadik zóna:
o a külső zónához hasonlóan érett rostok
o a cementben rögzülnek
CEMENT

Fogak elmozdulása:
• a remodelling az osteoclastok stimulus hatására történő
differenciálódásával indul el:
o a környezetben lévő mononuclearis sejtek fúziója jön létre, majd
ezek hoznak létre differenciálódás után osteoclastokat
o ezek utána mitózissal szaporodnak fel
• nyomási oldal: az osteoclastok reszorbeálják a nyomási oldalon az
alveolus falát
o egyidejűleg a PDL rostjai az új helyzetnek megfelelően
újjáalakulnak
o ha itt az erő meghalad egy adott mértéket, akkor a kapillárisok
komprimálódnak, és így vérellátás zavar alakul ki
o a kompresszió a PDL elemeinek, idegeknek és ereknek a ruptúráját
okozhatják, vér alakos elemek kerülhetnek a ligamentum rostjai
közé, a PDL-ben hyalinizáció jön létre
• húzási oldal: az alveolus falán csontképzés történik
o az osteoblastok mátrix anyagot választanak ki az alveolus
felszínére, amely beágyazza a a kollagénrostokat egy bizonyos
mélységig
o a középső zóna rostjai érett rostokká alakulnak

Fogszabályozás: 20-50g folyamatos erőt alkalmaznak
A válaszreakció 3 szakaszra bontható: A folyamatos, kisebb erők
alkalmazása jelentős
• 1, Kezdeti elmozdulás
mértékben segít kiküszöbölni
o másodpercek alatt létrejön
a szövetkárosodást, ami a
o a PDL teljes kompressziója 1-3 órát vesz
kezelést is lerövidíti.
igénybe
• 2, Átmeneti fázis (hyalinizáció)
o 2-3 hét de akár 10 hét is lehet
o nincs további elmozdulás a kezdeti A hatékony fogelmozdítás
fázishoz képest éppen ezért nem egyenesen
• 3, További elmozdulás arányos az erő nagyságával, el
o miután a PDL reszorpciója és átépülése kell érjen egy küszöbértéket,
megtörténik megindul a nyomásnak kitett de nem haladhat meg egy
területen az alveolusfal reszorpciója bizonyos erőt.
o a fog viszonylag gyorsan mozgatható
o elmozdulás: kb. 0,3mm/hónap

Az adagolt erő nagysága

arányos kell legyen a

mozgatandó fog

gyökérfelszínével.

21, Fluorid források. A fluoridok felszívódása és eliminációja. A nyál és a vizelet
fluoridszintjét befolyásoló tényezők.
Szájápolás:
Fluorid források: • fogkrém
• ételek • szájvíz
• víz • fluorid gél
• levegő
kiegészítő fluorid forrás:
• fluoridozott só Fluorid felvétel
• fluoridozott tej naponta (étel-ital):
0,2-0,5 mg

Fluoridanyagcsere:
Felszívódás:
• Szájnyálkahártya:
o pl.: fogkrém, szájvíz
o 5-8% szívódik fel, a koncentráció
fontos
• Gyomor-bél traktus:
o savas pH-n HF formájában
(gyomor)
o vagy passzív diffúzióval
A felszívódás függ a fizikokémiai
tulajdonságoktól is, pl: oldékonyság (NaF). A
calcium jelenléte jelentősen csökkenti a
felszívódást.

Megoszlás: a keringéssel eljut mindenhova
• keményszövetekben 99%ban előfordul

Kiválasztás: Fluoridkiválasztás
• vizelet: ez a fő iránya a fluorid
eliminációjának
o a fluorid kiválasztás pH függő, a
vizelet savasodásával a fluorid
kiválasztás nő
• széklet: 10%
• nyál: 1%
• anyatej: alacsony
• verejték: minimális
• sulcus váladék A fluoridreabszorpció pH függő savas vizelet mellett

A nyál és a vizelet fluoridszintjét befolyásoló
tényezők:

Nyál:
• a plazma és a nyál fluoridkoncentrációja
parallel változik
• a nyál fluorid koncentráció mindig
alacsonyabb mint az adott időponthoz
tartozó plazma koncentráció
• lokális fluoridálásban van szerepe

Plazma:
fluorid lehet: szabad vagy kötött formában

felszívódást befolyásolja:
• vegyületforma
• dózis
• éhomi állapot vagy étkezés után
• eltelt idő a bevitel óta
• napszak
• A plazma fluorid koncentrációs csúcs a bevitel után 30 perc múlva áll be.

22, Az akut és krónikus fluorid toxikózis okai, tünetei és megelőzésének
lehetőségei. Szisztémás és dentalis fluorozis.

Akut fluorid toxikózis: egyszeri nagy adag bevitele, azonnali orvosi ellátást
igényel
• valószínüleg toxikus dózis: 5mg/kg (de valahol 1-10 között)
• 8mg/kg alatt enye, 3-6 óra alatt lecsengő GI tünetek
• letális dózis: 32-64 mg/kg
o Elmex gél (gyógyszer) 12,5mg/g (12.500 ppm), 25 és 125g-os
kiszerelés
• mechanizmus:
o a fluorid kalciumhoz kötődikèhypocalcaemia
§ bénítja az acetilkolin-észteráztèkolinerg tünetek
(hypersalivatio, hányinger)
§ hypocalcaemiaègörcsök
o súlyos esetben centrlis vasomotor bénulás, légzésbénulás,
ritmuszavar (direkt kardiotoxikus hatás)
• tünetek:
o hasi fájdalom, hasmenés, hányinger
o hiperkalaemia, hypocalcaemia, hypoglicemia,
o izomgyengeség, görcsök, tetánia
o a halál oka a szívmegállás általában
• terápia:
o ha dózis kevesebb mint 5mg/kg:
§ kalcium vagy tej adása
§ megfigyelés
o ha a dózis 5-15 mg/kg:
§ kórházi kezelés
§ toxikológus bevonása (speciális eszközök és gyógyszerek)

Krónikus fluorid toxikózis:lassan kialakuló következménye a huzamos
túladagolásnak
Dentalis fluorosis: klinikailag a fehér opálos foltoktól, a barnás elszíneződéseken

1.2. táblázat - 1. táblázat – Az életkor, a testsúly, illetve a lenyelt fogkrém mennyisége
szerinti számítás
keresztül, a porózussá váló zománcig sok variációja van

1000ppm fluorid tartalmú 400ppm fluorid tartalmú
fogkrémből 100gr tubusból fogkrémből 45 gr tubusból 1. Orális biológia
lenyelt mennyiség lenyelt mennyiség
a gyerek kora a gyerek PLD testsúly súly tubus súly tubus
• enyhe fluorosis (2ppm F az ivóvízben)

átlagos súlya szerint
5mg/kg
2 év 12 kg 60 mg F- 60 g 60% 150 3
4 év 15 kg 75 mg F- 75 g 75% 188 4
• közepes fluorosis (3-5ppm F az ivóvízben)

6 év 20 kg 100 mg F- 100 g 1 egész 250 5,5
48.2.2. A fluorid krónikus túladagolása
• súlyos fluorosis (5-6ppm F az ivóvízben)

48.2.2.1. Fluorosis dentium vagy „foltos zománc”
Az elváltozásnak klinikailag a fehér opálos foltoktól a barnás elszíneződésen keresztül, a porózussá váló
zománcig számtalan variációja létezik. A napjainkban a legelfogadottabb osztályozás a Thylstrup-Fejerskov
szerinti 10 fokozatú skála, amelynek alapján nem csak az elváltozás súlyossága definiálható, de a kezelési terv is
Osztályozás: Thylstrup-Fejerskov szerint (10 fokozatú skála)

felállítható. Más osztályozási rendszer is van használatban, pl. az amelyikben az ivóvíz F- koncentrációja
alapján történik a fluorózis fokozatainak meghatározása:
• enyhe fluorózis (2ppm F- az ivóvízben)
1.660. ábra - 1. ábra – Enyhe fluorózis klinikai képe • súlyos fluorózis (5-6ppm F- az ivóvízben)
1.662. ábra - 3. ábra – Súlyos fluorózis klinikai képe

• közepes fluorózis (3-5ppm F- az ivóvízben)
• súlyos fluorózis (5-6ppm F- az ivóvízben) A fogzománcban mikroszkóposan megfigyelhető károsító hatás: krónikus fluorid túladagolás esetén. az
A fogzománcban mikroszkóposan megfigyelhető károsító hatás: krónikus

1.661. ábra - 2. ábra – Közepes fluorózis klinikai képe ameloblastok fejlődési zavara és az általuk képzett zománc-mátrix appositiojának és mineralizációjának zavarát
láthatjuk.
1.662. ábra - 3. ábra – Súlyos fluorózis klinikai képe
48.2.2.2. Szkeletális fluorosis
túladagolás esetén az ameloblastok fejlődési zavara áll be, így azáltaluk

396
Created by XMLmind XSL-FO Converter. Részjelenségei: osteosclerosis, inak kalcifikációja, multiplex exostosisok megjelenése.
48.3. Szisztémás fluoridálás

képzett zománc-mátrix appositioja és mineralisatiója is zavart szenved. 48.3.1. Az ivóvíz fluordúsítása
Az ivóvíz ideális fluorid koncentrációját literenként 1 mg mennyiségben határozták meg. (koncentrációban
tartalmazzon fluoridot). Viszonylag kevés földrajzi helyen tartalmaznak a természetes vizek optimális
mennyiséget. Néhány ország ezért a vezetékes víz fluor dúsítása mellett döntött. Bár kedvező hatása bizonyított
sokan ellenzik a fluoridált ivóvizek bevezetését., mert a vízfogyasztás egyénenként változik, nagyobb
mennyiségű ivóvízfogyasztása során a fluoridbevitel megsokszorozódhat ( ilyen lehet a meleg klíma, bizonyos
munkahelyek). Csak ott megoldható, ahol vezetékes vízhálózat van, ez esélyegyenlőségi kérdéseket vet fel.
Bizonyos környezetvédő csoportok részéről ellenállást tapasztalunk: indoklásuk szerint a fluorozás beavatkozás
a természet rendjébe és bizonyos természeti folyamatokat károsan befolyásolhat. Más csoportok részéről a
személységi jogok megsértése merül fel, hiszen az általános fluorozás mellett nem lehet nem fluorozott ivóvizet
választani, ami a választás szabadságát korlátozza. Mindezen ellenvetések mellett világszerte jellemzően nő a
397

Legnagyobb kockázat: 22-26 hónap Thylstrup- -Fejerskov
között (kb 2éves kor) ép

Biztonsági megfontolások:
• 6 hónapos kor előtt semmilyen, 6 Enyhe
éves kor előtt csökkentett
adagolás Súlyos!
o 500 ppm-es gyermek
fogkrém
o borsónyi mennyiség

Szisztémás fluorosis:
• osteosclerosis
o bordák
o medence
• inak kalcifikációja
• multiplex exostosisok megjelenése

A három pár nagy nyálmirigy (glandula parotis vagy fültőmirigy, glan
glandula submandibularis vagy állkapocs alatti mirigy) felelős az elv
fennmaradó mennyiséget a szájüregben elszórtan található kis nyálmir
buccalis, labialis, palatinalis és lingualis régiókban helyezkednek el, ille

Ebner mirigyek). Számuk 600 és 900 között van. A gingiva és a kemény s
kis nyálmirigyek.
1.128. ábra - 5. ábra – Nyálmirigyek

23, A nagy nyálmirigyek funkcionális morfológiája,
szerkezet-funkció összefüggések

A három nagy nyálmirigy (gl.parotis,
gl.submandibularis, gl.sublingualis) felelős az
elválasztott nyál 95%-áért.

Morfológia:
Acinus: serosus (basophil) és mucinosus (habos)
A nyálmirigyek 2-4 havonta újulnak meg, ezért a "lassan megújuló szervek"-hez soroljuk őket
piramis alakú acinus sejtekből áll
• nyálmirigyek homeostasisát őssejtek differenciációja és proliferációja, valamint más diffe
primer nyál szekréciója
• osztódása 1.129. ábra - 6. ábra – Nyálmirigyek
tartja fönn. Tehát a normális nyálmirigy sejt kicserélődéséért, fenntartásáért többféle
az acinusok lumene a ductus sejtek lumenében
• felelős. Felnőtt nyálmirigyet vizsgáló tanulmányok leírták, Az acinusok és az intercalaris
hogy az intercalaris ductus sejt
folytatódik
differenciálatlan őssejt populáció is kimutatható. Ezek az ductusok kosárszerű
intercalaris ductus sejtek acinusokká és
képesek differenciálódni, ami arra utal, hogy szerepükelrendezésben myoepithelis
lehet a nyálmirigy megújulásában. Em
Ductusok:
osztódó sejtek közé tartoznak az acinus sejtek, a ductus sejtekkel vannak körülvéve.
sejtek, a myoepithelialis és a kötőszö
Intercalaris ductus
• Mindezek Ezek kontrakciójuk során az
többféle őssejt/progenitor sejt jelenlétét valószínűsítik a felnőtt nyálmirigyben. A nyálm
kocka szerűek
o jellemzése
alapos még nem teljes szakirodalomban. intraluminalis folyadékot a
o egy sejtréteget képeznek szájüregbe juttatják.
• AStriatalt ductus
nyálmirigyekben három fő sejttípus található: acinus sejtek, ductus sejtek és myoepithelialis se
sejtek
o piramis alakúak, és mirigyszerű végződéseket, acinusokat alakítanak ki. A parotist t
hengeresek sejtek
acinusok alkotják, amelyek bő, magas víztartalmú nyálat választanak el. A gl. submandibularis
o mély basolateralis betűrődésekkel Az embrionális fejlődés során mindegyik mirigy az epithelium mes
mindo serosus, mind mucinosus acinusok részt vesznek,
intercellularis plazmamembrán integrációk ez amelyet
formálódik, enyhén viszkózus
egy elágazódási nyál
folyamat követ,képződésé
kialakítva a mi
Végülo asok mitokondrium
gl.sublingualis mucinosus acinusokat és serosus félholdakat alkot, amelyek 77
erősen v
elválasztásáért
• Excretorius ductus felelősek. Az acinusok lumene az intercalaris, a striált és az excretoros
Created by XMLmind ductus
XSL-FO sej
Converter
folytatódik. Az acinusok és az intercalaris ductus sejtek kosárszerű elrendezésben myoepithe

o hengeresek sejtek
vannak körülvéve. A myoepithelialis sejtek kontrakciójuk során az intraluminaris folyadékot
o mély basolateralis betűrődésekkel
rendszeren keresztül a szájüregbe továbbítják. Az intercalaris ductus sejtek kocka-szerűek,
o intercellularis plazmamembrán integrációk
képeznek. A striált és az excretoros ductus sejtek hengeresek, mély basolateralis betű
o sok mitokondrium
intercellularis plazmamembrán interdigitációkkal, valamint sok mitokondriummal. A na
o ezeket többrétegű hengerhám borítja
ductusokat többrétegű hengerhám borítja. A mirigyek fő ductusai többszörösen elágaznak, val
A mirigyek fő ductusai többszörösen elágaznak, valódi faágszerű struktúrát
struktúrát alakítanak ki.
hoznak létre.

1.134. ábra - 11. ábra – Nyálmirigyek anatómiája és szövettana

A nyálelválasztás és fehérjeszekréció szabályozása
A nyálelválasztás szabályozásában a paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszer is részt

hatásra, bár nagyon különböző utakon, fokozódik a nyálszekréció, és bonyolult kölcsönhatá
mirigyre mást eredményezhet. A kis nyálmirigyek szekréciós aktivitását kevésbé kontrollálja a
Az epithelialis-mesenchymalis interakció hasadások kialakulásához veze

bimbókra tagolja. Ez a folyamat többször megismétlődve létrehozza az ún.
végső bimbó stádiumokat. Míg a fő ductusban megkezdődik a lum
Fejlődés: elkezdődik az acinusok és a lumen kialakulása, így egy folyamatos, az
Az embrionális fejlődés során mindegyik mirigy az epithelium mesenchymába
kivezetőcső rendszer jön létre. A sejtdifferenciálódás során fontos szere
növekedési faktorok (FGF), különösen az FGF7 és az FGF10. Más jelátv
burjánzó sejtkötegéből formálódik, amelyet egy elágazási folyamat követ,
van, pl. az ectodysplasin és receptorai által közvetített útvonalaknak.
kialakítva a mirigyek szőlőfürt-szerű struktúráját.
epihelialis ágfejlődéssel társultan folyik. A sejtdifferenciálódás és az ágk
• a fejlődés a primitív szájüregi epithelium megvastagodásával kezdődik
zajlanak. Az embrionális mirigy differenciálatlan sejtjei acinusokká, myo
• ez belenő az első kopoltyúív mesenchymájába, kialakítva az epithelialis
excretoros ductus sejtekké differenciálódnak. A nagy nyálmirigyekkel el
plakódot fejlődik ki az elágazó kivezetőcsövek rendszere. Ehelyett mindegyik kisnyá
• a plakód befelé nőve a mesenchymába létrehoz egy sejtcsomót (bimbó
1.131. ábra - 8. ábra – A nyálmirigyek
kezdemény), ez egy éretlen ductuszsejtekből álló ággal kapcsolódik az
epithelialis/mesenchymalis interakciók
oralis epitheliumhoz
• az elsődleges bimbó további
bimbókra oszlik
• a ductusokban megkezdődik a
lumen formálódás, a
bimbókban szintén elkezdődik
az acinusok kialakulása
(fibroblast növekedési
faktorok)

1.132. ábra - 9. ábra – Az FGF7 és FGF10 hatása a m
Glandula parotis: ectodermalis eredetű (4.-6. hét)
• tisztán serosus acinusok alkotják keresztül
• serous nyál, magas víztartalom
• amilázban és prolinban gazdag fehérjéket termel
• Stenson-féle kivezetőcső

Glaundula submandibularis: endodermalis eredetű (6. hét körül)
• serosus és mucinosus acinusok is vannak bennne (kevert nyálmirigy) 78
• mucinózusabb váladék, enyhén viszkózus nyál
• Warthon-féle kivezetőcső

Glandula sublingualis:
• mucinosus acinusok, Gianuzzi-félholdak
• viszkózus nyál
• Rivinus és Bartholin féle kivezetőcső

24, A fehérje elválasztás mechanizmusa és szabályozása a nyálmirigyekben

A nyálelválasztás szabályozásában a paraszimpatikus és a szimpatikus
idegrendszer is részt vesz. Mindkét hatásra, bár nagyon különböző utakon, de
fokozódik a nyálszekréció, és bonyolult kölcsönhatásuk mirigyről mirigyre mást
eredményez. A kis nyálmirigyek szekréciós aktivitását kevésbé kontrollálja a
központi idegrendszer, ezek folyamatosan elválasztanak egy kis mennyiségű
nyálat, éjszaka is, ezért ezek fontosak a speciális nedvesítő, felület-védő
tulajdonságuk miatt.
1. O
Paraszimpatikus stimuláció: 1. Orális biológia
• muscalinos kolinerg receptorèGq

proteinèPIP2 hidrolízise IP3-ra és DAG-
raèIP3 kalcium felszabadulást okoz az ER-
ből, ami a kalcium csatornák aktiválódását,
és az IC kalcium szint növekedését
okozzaèaz emelkedett kalcium aktiválja a
bazolateralis kalium és az apicalis klorid
csatornákat, ez felgyorsult klorid
szekréciót okoz az acinaris lumenbeèezt az elektrokémiai különbséget
1.136. ábra - 13. ábra – Stressz/nyálszekréció
kompenzálja a paracellularis natrium, majd a para- és transzcellularis víz
áramlásènagy víztartalmú, bő nyálelválasztás

1.136. ábra - 13. ábra – Stressz/nyálszek
Szimpatikus stimuláció:
• noradrenlinèβ-adrenerg receptorèGs
A nyálmirigyek muscarinos receptorai Gq/11 típusú intracelluláris G protein
proteinèez az adenilát-cikláz aktivációját Aktivációjuk a foszfatidilinozitol-4,5-biszfoszfát (PIP ) foszfolipáz-C által közve
2
okozza, vagyis ATP-ből AMP képződikèenzimek inozitol-1,4,5-triszfoszfát (IP ) és diacil-glicerol (DAG) másodlagos hírvivő mo
3
vízoldékony IP Ca felszabadulást indukál az endoplazmás retikulumból, ami a sejt

3
2+
aktivációja (pl. protein-kináz A)èkisebb aktivációjához és az intracelluláris Ca szint növekedéséhez vezet. Az emelkedett C
2+
bazolaterális K és apikális Cl csatornák kinyílásához vezet, ami felgyorsult Cl

+ –
térfogatú, viszkózus, fehérjében gazdag nyál acinaris lumenbe. Ezt az elektrokémiai (potenciál)különbséget kompenzálja a parac
transzcelluláris úton történő vízáramlás.

Noradrenalin hatására a β-adrenerg receptor stimuláció intracellulárisan GS-t
eredményez. Ezután a megnövekedett adenilát-cikláz (AC) aktivitás az ATP-ből cik
(cAMP) képződését katalizálja. Végül ez különféle enzimek, mint pl. a protein ki
A nyálmirigyek
ami szabályozza muscarinos
a szintetizált fehérjék receptorai
exocitózisát az acinaris lumenbe. Gq/11
1. Orális biológia Aktivációjuk
1.137. ábra - 14. ábra a foszfatidilinozitol-4,5-biszfoszfát
inozitol-1,4,5-triszfoszfát (IP3) és diacil-glicerol
vízoldékony IP3 Ca2+ felszabadulást indukál az end
aktivációjához és az intracelluláris Ca2+ szint növek
bazolaterális K+ és apikális Cl– csatornák kinyílá
acinaris lumenbe. Ezt az elektrokémiai (potenciál)
transzcelluláris úton történő vízáramlás.

Noradrenalin hatására a β-adrenerg receptor s
eredményez. Ezután a megnövekedett adenilát-cik
(cAMP) képződését katalizálja. Végül ez különfé
ami szabályozza a szintetizált fehérjék exocitózisát

1.137. ábra - 14. ábra

81
A fentebb leírt két fő szabályozási rendszer egymást kiegészíti, egymással közvetlenül "kommunikálva", szoros
kölcsönhatásban működik az acinus sejtekben. A szimultán szimpatikus és paraszimpatikus aktiváció egymást
erősítve fokozza a folyadék és fehérje-szekréciót. Bár a szimpatikus stimuláció elsősorban a fehérje kiürülést
növeli az acinusokból, mérsékelt mennyiségű folyadék szintén szekretálódik stresszhelyzetekben. Emellett a
paraszimpatikus stimuláció is indukál kisebb mértékben fehérje szekréciót, például táplálkozás kiváltotta
muscarinos aktiváció során. Mind a szimpatikus, mind a paraszimpatikus hatás a myoepithelialis sejtek
Fehérje elválasztás mechanizmusa:
• az acinus sejtek folyamatosan szintetizálják az exportra kerülő
nyálfehérjéket
o a szintetizálódó naszcens fehérjeláncok poszt-transzlációs
módosulásokon esnek át a Golgi-apparátusban (pl. glikoziláció)
o ezután szekréciós granulumokba kerülnek, és zimogén szemcsék
formájában tárolódnak
• megfelelő stimulációra válaszolva a zimogén granulumok
transzportálódnak és fuzionálva az apikális membránnal tartalmuk
exocitózissal a lumenbe ürül
• a szekréciós granulumok kiürülését követően megindul a fehérjék
reszintézise, és a granulumok újraképződése
• a parotis és a submandibularis nyálmirigy
esetében az exocytosis-t szimpatikus idegi Serosus acinus:
stimuláció váltja ki, β-adrenerg receptorokon • α-amiláz és más enzimek
keresztül, cAMP közreműködésével • antiviralis és antibakterialis
• paraszimpatikus stimuláció: a sublingualis fehérjék
nyálmirigyek mucosus granulumainak exocytosis- • elektrolitok
át muszkarinos kolinerg és VIP-stimulus váltja ki
o ezeknek a granulumoknak a kiürülése Mucinosus acinus
tovább tart • sűrű, mucinban gazdag
folyadékot termelnek
Az egyes nyálmirigyek a fehérjéket különböző
összetételben termelik:

Parotis: az összes elválasztott amiláz 70%-át termeli

1. Orál
Orálbiológia szigorlati tételek1.139.

ábra - 2. ábra – Nyálszekréció kétlép
25, Az ion és vízszekréció mechanizmusa és
szabályozása a nyálmirigyekben

A víz és elektrolit szekréció energiaigényes, aktív,
kétlépcsős folyamat:
• először az acinusok izozmotikus primer nyálat
állítanak elő
• ez a folyadék a kivezetőcső rendszerben az
elektrolitok reabszorpciója során módosul,
kialakul a hipotóniás szekrétum
A nyál összetétele függ az időegység alatt elválasztott 1. Orális biológia
nyál mennyiségétől (flow rate).
1.140. ábra - 3. ábra – Nyálszekréció kétlép

I. Az elsődleges (primer) nyál képződése
az acinusokban:
• transzcelluláris transzport:
o legfontosabb elemei az
acinus sejtek luminális
felszínén elhelyezkedő
aquaporin5 (AQP5)
vízcsatornák
o az AQP5 hiánya csökkenti a
folyadéktranszport
mértékét, nemcsak Az elsődleges nyál képződése az acinusokban
transzcellularisan, hanem
A különböző szekréciós hámokban a folyadék trans
paracellularisan is transzporttal, vagy a sejtek között szoros kapcsol
(claudinok és occludinok nyálmirigyekben a transzcelluláris transzport útvonal
Az acináris vízszekréciót elsősorban a vektoriális, transzcellulá
expressziójának csökkenése miatt) kloridion mozgáshoz
elhelyezkedő aquaporin 5 (AQP5) vízcsatornák. Az
szükséges energiát valójában
Azhasznál, nemcsak
acináris3 vízszekréciót a plazmamembránon,
elsősorban hanem aegy
a vektoriális,
aktív
szoros pu
kapcs
• a basolateralis-apicalis irányú vízmozgás az ozmotikus gradiensek miatt
Na+ kilépését
claudinok és 2 Koccludinok
és
+
belépését lehetővétranszcellulári
téve. Ennek
expressziójának csökkentk
kloridion mozgáshoz
jön létre (elektrolit transzport alakítja ki a gradienst)
terek közötti Na + szükségessokkal
gradiens energiát valójában
magasabb egy mint
lesz, aktív apum
K +
acinusokban az elektrolit transzport és apikális
használ, 3 Na +
kilépését és
+ 2+ K belépését
+
lehetővé téve. Ennek köv
• tehát a víz passzívan követi az előzőleg aktív szekrécióval létrejött
gradiens terhére,
terek közötti Na +
a Na /K /2Cl
köszönhető.
gradiens
Tehát kotranszporter
sokkal
–
a passzív vízmozgás
magasabb
(NKCC1)
lesz, mint a
3 Na
az azt megelő
K +
+
k
acinus sejtekbe,létrehozza
elektrolit gradienst, így jön létre az izotóniás primer nyál így az az izotóniás elsődleges
intracelluláris K ésszekréciós
+ folyadéko
Cl koncentrác
–
gradiens terhére, a Na+/K+/2Cl– kotranszporter (NKCC1) 3 Na+, 3

potenciáljuk.
o az acinaris vízszekréciót elsősorban a vektorialis, transzcellularis
acinus sejtekbe, így 1.141. az ábra
intracelluláris
- 4. ábra K
+
és Cl
– Nagy
–
koncentrációt
nyálmirigyek
klorid transzport hajtja, a klorid mozgatáshoz az energiát az aktív
potenciáljuk.
1.142. ábra - 5. ábra – Az acinus sejt transzportren
natrium-kalium ATP-áz biztosítja (3Na ki, 2K be)
1.142. ábra - 5. ábra – Az acinus sejt transzportrend
o a natrium koncentráció terhére a natrium-kalium-2 klorid
kotranszporter 3
natrium, 2 kalium és 6
klorid iont jutatt az acinus
sejtekbe

Created by XMLm
Muscarinos receptor stimulációra válaszul megemelkedik az int

az apikális membránon át Ca-aktivált klorid csatornákon ke
Muscarinos receptor stimulációra válaszul megemelkedik az intra
bazolaterális membrán megnyíló kalcium-aktiválta kálium csato
az apikális membránon át Ca-aktivált klorid csatornákon kere
a szoros kapcsolatokon keresztül, paracellulárisan Na+ áramlik az
bazolaterális membrán megnyíló kalcium-aktiválta kálium csatorn
elektrokémiai gradiens kiegyenlítésére. +
1. Orális
• az izotóniás, lesődleges nyál mintegy 30%-

áért két alternatív mechanizmus felelős:
o 1, az alternatív klorid felvétel másik
módja a basolateralis membránban
lévő Na/H és Cl/HCO3 kicserélők
működése
§ szén-diocid diffundál a sejtbe
basolateralisan, a szénsav-
anhidráz protonra és
bikarbonátra bontja
§ bikarbonát kikerül a sejtből,
cserébe jön egy klorid
§ a proton kimegy, jön cserébe 1. Orális biológia
egy natrium
1.144.
Az izotóniás, ábra - 7. ábra
elsődleges – Nyálmirigyek transzportrendsze
nyálszekréciójának mintegy 30%
o 2, kisebb mértékben a szekréció bikerbonáttal is működhet klorid
Cl felvételt a bazolaterális membránban megtalálható
–
helyett lehetővé. A bazolaterális membránon keresztül CO2 diffu

katalizálja a vízből és CO2-ból történő H+ és HCO3– term
II. A nyál másodlagos módosulásai a ductusokban /HCO3– kicserélő végzi Cl– ellenében, míg a sejtben lévő
• intralobularis ductusok: intercalaris és striatalt ilyen módon felhalmozódott intracelluláris Cl ionok
–
folyamat egy bizonyos fokig klorid mentes körülm

ductusok konduktancia a csatornákon keresztül kisebb mértékben H
• extralobularis ductusok: extretoros ductusok
• mind a két típusban folyik NaCl reabszorpció
• a ductusok fala a vízre impermeábilis, tehát az
elektrolit visszaszívás közvetlenül hipotóniás nyál
keletkezéséhez fog vezetni Az elektrolitok reabszorpciójához szükséges energiát a nagy aktivit
rendkívül alacsony Na szintet eredményezve. Az epithelialis Na cs
+
• a végső nyál elektrolit koncentrációja nagyban függ a termelődés apikális membránjában kifejeződve döntő szerepet játszik a ductalis
blokkolása amiloriddal súlyosan gátolja a Na visszaszívás folyamatá +
sebességétől: és NHE másodlagos, kisebb szerepet játszanak a folyamatban. K

3
csatornákban, amiért apikális klorid csatornák, nevezetesen a cAMP-f

o az alapszekréciós ráta alacsony, ezért a szekrétum lassan halad anion cserélők felelősek.
keresztül a ductusokon, így a visszaszívás majdnem teljes lehet 1.145. ábra - 8. ábra – Kivezetőcső reabszorpciós mech
o táplálkozáskor a nyáltermelés fokozódik, a primer nyál
1.144. ábra - 7. ábra – Nyálmirigyek transzportrendszerei
gyorsabban halad, ezért a visszaszívás nem teljes, a szájüregbe

kerülő nyál ionkoncentrációja az acinusokban termelődötthöz
hasonlóbb
• az elektrolitok reabszorpciójához szükséges energiát a Na/K ATP-áz
biztosítja (a sejtben nagyon alacsony natrium szintet hoz létre)
• az epithelialis Na csatorna a ductus sejtek apicalis membránjában van,
döntő szerepe van a natrium reabszorpciójában
• klorid visszaszívása: cAMP-függő CFTR csatorna és klorid-bikarbonát
Az elektrolitok reabszorpciójához szükséges energiát a nagy aktivitású Na /K ATP-áz szolgáltatja, a sejtben + +
kicserélő rendkívül alacsony Na szintet eredményezve. Az epithelialis Na csatorna (ENaC), az ENaC a ductus sejtek
+
apikális membránjában kifejeződve döntő szerepet játszik a ductalis Na reabszorpció folyamatában. Az ENaC
+
A nyál másodlagos módosulásai

Klorid ionok is avisszaszívásra
ductusokban
blokkolása amiloriddal súlyosan gátolja a Na visszaszívás folyamatát, míg két Na /H kation-cserélő, az NHE
+ + +
• másodlagos natrium visszaszívás: Na/H kicserélő

2
és NHE másodlagos, kisebb szerepet

3 játszanak a folyamatban. kerülnek a
csatornákban, amiért apikális klorid csatornák, nevezetesen a cAMP-függő CFTR klorid csatorna és a Cl /HCO – –
anion cserélők felelősek.

A nyálmirigy kivezetőcső sejtjei közül intercalaris és s
1.145. ábra - 8. ábra – Kivezetőcső reabszorpciós mechanizmusa
ductus sejtek főleg extralobulárisak. Az intralobulári
reabszorpció. A ductus sejtek a víz számára imperme
A nyálmirigyekben a K koncentrációja magasabb, mint a vérpla+
rendszerben közvetlenül
extralobuláris nyálmirigy hipotóniás
csatornák szintjénnyál történik.képződéséh
Apikális K /H +
nagymértékben függ
részt vesznek a nyálszekréció sebességétől. M
a folyamatban.
kivezetőcső rendszerenmechanizmusa
A fehérjeszekréció keresztül alacsony sebességgel h
teljes, rendkívül hipotoniás folyadékot létrehozva. Táp
primer nyál nagyobb sebességgel halad át a ductalis ren
visszaszívás nem teljes, így a szájüregbe kerülő 87 nyál i
képződő izotóniás elsődleges szekrétuméhoz és a plazmá

86
Created by XMLmind
A nyálmirigyekben a K+ koncentrációja magasabb, mint a vérplazmában. K+ felhalmozódás az intra- és

extralobuláris nyálmirigy csatornák szintjén történik. Apikális K+/H+ kicserélők és K+-Cl– kotranszporterek is
részt vesznek a folyamatban.

Acinus Ductus
Primer szekréció Másodlagos ductális módosulás
- izotóniás folyadék - hipotóniás folyadék
3Na+ + K-
+
K+ Na
+ 2Cl
2K
Na+
K+
3Na+ Cl-
2K+
Na+
H+ Cl- H+ K+
-
CO2 CO2CAHCO
H+ 3
HCO3- Cl- H2O -
Na+ Cl- Na+ H+
HCO 3 2K+ 2K+
2K + +
H2O HCOH -+
Na 3
3Na+ Cl- 3Na+ H O
K+ H2OCA 2
3Na+
CO2
H+
CO2

26, A kis nyálmirigyek morfológiája, szájüregi megoszlása. A kis nyálmirigyekre
jellemző szekréciós paraméterek, és a szekrétum jellegzetességei

A kis nyálmirigyek becsült száma: 400-700db. Egy cm2-re átlagosan 3-5 mirigy
esik, az eloszlásuk nem egyenletes.

Elhelyezkedés:
• sublingualis
A gingivában, kemény szájpad
• lingualis:
elülső harmadában és annak
o Nuhn-Blandin
középvonalában egyáltalán
o Ebner
o Weber nincsenek!
• palatinalis
• glossopalatinalis
• buccalis
• labialis

Morfológia:
• nem fejlődik ki az elágazó kivezetőcsövek rendszere, ehelyett mindegyik
kis nyálmirigynek egyszerű ductusa van
• a szerkezet nem tér el lényegesen a nagy nyálmirigyektől:
o lobularis mirigyvégkamrák vannak
o kivezetőcső rendszer
o az acinusok lumene szűkebb, sejtjeinek többsége mucinosus
• a ductus striatus teljesen hiányzik (vagy rövidebb), a natrium és klorid
mennyisége a kis nyálmirigyek szekrétumában nagyobb mint a nagy
nyálmirigyekében

Szekréciós paraméterek:
• az összes nyál 5-8%-át termelik
• szekréciós aktivitását kevésbé kontrollálja a központi idegrendszer, ezek
folyamatosan elválasztanak egy kis mennyiségű nyálat
• alvás közben: felületek bevonása, védelme
• szekréciós ráta:
o nyugalomban: 0,1-0,4 μl/perc/cm2
• a kis nyálmirigyek ingerlése a szekréció növekedését okozza: ízinger,
mechanikai inger (rágás)èa szekréció maximalis ingerléskor is csak 2-3x
lesz
Szekrétum jellegzetességei: ez is hipotóniás a plazmához képest!
• az innen származó nyál opálos, erősen viszkózus
• elektrolitok: klorid, bikarbonát, natrium, kálium
o a natrium és klorid koncentráció nagyobb
o bikarbonát alig van a szekrétumban
• szerves összetevők:
o lingualis lipáz (nagy nyálmirigyek nem termelik!)
o amiláz: több prolint és kevesebb valint tartalmaz (a parotis
amilázhoz képest)
• a nyál összes mucintartalmának a fele innen jön
• az összes nyálban lévő immunglobulin 2/3-át a kis nyálmirigyek
termelik
• a szekrétum összfehérje-koncentrációja a kevert nyálra jellemző átlag
többszöröse

Szabályozás: nem ismert részleteiben
• a labialis mirigyeknél a paraszimpatikus miscarinos cholinerg szabályozás
tominál

27, A nyál jelentősége a szájüregi és egyéb kórfolyamatok megelőzésében - a nyál
védőfunkciói és komponensei

Egészséges emberben kb. 1-1,5 liter nyál képződik naponta, ami főleg vizet,
elektrolitokat és fehérjéket tartalmaz. A gl. submandibularis termeli meg a napi
nyálmennyiség 65%-át, a gl. parotis a 25%-át, a gl.sublingualis kb. 5%-át, a kis
nyálmirigyek is kb. 5%-át. Táplálkozáskor ez megváltozik, a gl. parotis kerül
előtérbe ekkor.
A nyál jelentősége a kórfolyamatok megelőzésében:
• puffer (bikarbonát, foszfát, protein)èszájüregi pH optimalizálása, ha a pH
esik az a zománc destrukciójával jár
• ionrezervoár a remineralizációhoz
• nyálkahártya nedvesen tartása
• pellicula képződés lehetővé tétele
• immunglobulin A a nyállal együtt kerül kiválasztásra a szájüregbe
• tisztít, nedvesít
• antimikrobás hatás
• emésztés (amiláz, lingualis lipáz)
• ízlelés
• kiválasztás, víz balance A szájüreg elsődleges puffere a 4-40 mmol/l-nyi bikarbonát. A fog
felett megy végbe. Ez alatt a pH érték alatt a zománc oldódni k
• agglutináció (mucinok) összetevők és alacsony pH-jú italok, mint a legtöbb ízesített szénsav
csökkentik a pH-t. Ilyen körülmények között a kalciumfoszfát oldód
nyál bikarbonátja ennek a mechanizmusnak a fő semlegesítő tényez
Nyál hiányában jelentkező kórfolyamatok: neutralizálója a szövet roncsoló savas gyomor refluxnak, amelynek
• jelentős fogszuvasodás szájüregbe.
o sem a clearance sem a pufferhatás nem érvényesül
1.147. ábra - 2. ábra – A nyál hiányának következmény
o a szubsztrátum tovább marad a
szájüregben
o pH a demineralizáció irányába
tolódik el
• erózió
o nincs pellicula képzés, és
pufferhatás
o reflux vagy savas italok
fogyasztása jobban károsít, mint
normál esetben
• nincs remineralizáció
o nincs hozzá ionrezervoár
o fluorid jótékony hatása sem A védelem szerves összetevői
érvényesül
A prolin gazdag fehérjék viszonylag nagy méretűek, míg a stather
és kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészt megakadályozzák a kalciu
Szervetlen összetevők: a kivezető rendszerben van. Másrészt ezek a fehérjék nagy affini
• klorid, nátrium, kálium szájban. Így ezek képezik a dentális pelliculát, a fogakat fedő biofilm
táplálék komponenseket, melyek egyébként károsíthatják a szájüregi
o ozmotikus alapon a víz szájüreg felé való mozgatását segítik
• kalcium (1-2 mmol/l), foszfát (4-6 mmol/l) 1.148. ábra - 3. ábra – A kevert nyál organikus összete
o ezeknek a remineralizációban van szerepük
o a kalcium fele szabad ion formában van jelen, a másik fele pedig
prolin gazdag fehérjékhez és statherinhez kötve, ez meggátolja a
kalcium-foszfát kicsapódását a bikarbonáttal pufferolt közegben
Fiziológiás körülmények között a nyál folyamatosan nedves
komponensei beépülnek a dentális keményszöveteket védő p
A nyál az immunrendszer több adaptív elemét tartalmazza különb
mucin rétegbe, míg mások a szervezet immunrendszere rés
IgG, IgM). Az immunoglobulin A a legjelentősebb ezek közül. A
Mindezek a funkciók igen fontosak a szájüreg kemény- és a lág
polipeptid (J lánc) kapcsol össze és egy proteolízis-ellenálló szek
Orálbiológia szigorlati tételek hosszú biológiai felezési idejét a szájüregben.
ábra - 1. ábra – A nyugalmi és stimulált nyá
1.146.
A histatinok a relatíve kisméretű, hisztidin gazdag kationos pep
• bikarbonát (4-40 mmol/l) aktivitás kifejtése különböző patogén gombák, különösen a C
o ez a szájüreg elsődleges puffere sejtfalának bontásával valósítják meg. A mitokondrium a hista
okozza a sejtlégzés megzavarásával. Ennek során reaktív oxigén
mitokondriális funkciót.
Szerves összetevők:
• prolin gazdag proteinek (nagyok), A lizozim, a laktoperoxidáz és a laktoferrin a veleszületett véd
enzimatikus aktivitása révén megbontja a Gram-pozitív baktéri
statherinek (kicsik) aktívan szekretált komponensét, a tiocianátot oxidálja, , hipotiocia
o mindkettőnek negatív töltése van A laktoferrin egy vas-kötő glikoprotein, ezen fellül antimikrobális
o kettős funkció:
A nyálat ismert sérülés gyógyító hatásai miatt az „élet forrás
§ kalcium kötése: tényezője az epidermalis növekedési faktor (EGF), mely a paroti
megakadályozzák a kalcium-sejt védő hatása van a szájüregben, az oesophagusban és elérheti a
foszfát kicsapódását nyálkővé
faktorok (TGF-α, TGF-β, FGF, IGF-I, IGF-II and NGF) általában
nyálban.A védelem szervetlen összetevői
§ nagy affinitású kötés a fogfelszínhez: pellicula kialakítása

1.149. Aábra - 4. ábra
nyálmirigyek nagy– mennyiségben
A nyál védőfunkciói
transzportálnak elektrolito
• mucinok: mucosalis felszíneket fedik szolgálja - elsődlegesen ozmotikus alapon - a víz szájüreg fe
o fő feladatuk a mucosa bikarbonát fontos szerepet játszanak a normális szájüregi áll
mmol/l kalcium és a 4-6 mmol/l foszfát a zománc remineralizác
integritásának védelme, a falat formában található, míg a másik 50% a nyál fehérjéihez kötő
síkosítása reach protein, ppp) és a statherinhez. Ez a fontos védelm
kicsapódását a bikarbonáttal pufferelt közegben, ahol a pH köze
o vírusok, baktériumok, gombák
elleni védelem
§ képesek a
baktériumokhoz kötődni, 89
Created by XMLmind XSL-F
és agglutinálni őket
o a legfontosabb mucin a szájban:
MUC5B
o glikoprotein 340: nyál
agglutininként különösen erős
kötési potenciálja van az oralis
streptococcus-ok hoz A nyál emésztést elősegítő komponensei
A nyál fontos szerepet játszik az elfogyasztott táplálék megemés
• immunglobulinok: rágási inger közvetlenül is stimulálja a nyálelválasztást. A bolu
o a legjelentősebb az IgA (dimer) vízáramlás és az emelkedett amiláz szekréció megkönnyítik az o
nyálamilázt és a hasnyálmirigy amiláz izoformáit más gének kód
§ proteolízisnek ellenálló komponenst is tartalmaz, ez
O-glikozidos kötések mentén hidrolizálja. Mivel a működési
eredményezi a hosszú felezési időt
közegében inaktiválódik. Azonban a vékonybélben semleges
renaturálódhat. A nyáleredetű lipáz egy másik emésztőenzim,
mirigyek szekretálnak, egyaránt kis mennyiségben. A korai
• histatinok: hisztidin tartalmú, kationos peptidek
funkcionálisan nem elég érett, így az anyatejben található ki
o fő feladatuk toxikus hatást gyakorolni különböző patogén
nyáleredetű lipáz végzi. Így lényeges élettani szerepe a születés
gombákkal szemben pl.: Candida albicans
pancreas még képtelen a tejben lévő zsír emésztéséhez szük
nyálmirigyek ezek mellett gustint is termelnek. Ez a fehérje érzé
o bontják a gombák sejtfalát, illetve támadják a mitokondriumait
azok működését.

• lizozim:
o muramidáz enzimaktivitás: bontja a Gram+ baktériumok sejtfalát
91

• laktoperoxidáz:
o a tiocianátot oxidálja hipotiocianáttá, ami jelentős antibakteriális
ágens

• laktoferrin: köti a vasiont, így gátolja a baktériumok fehérje szintézisét
o immunmodulátor tulajdonsága is van

• epidermalis növekedési faktor (EGF) 1. Orális biológia
o sérülések gyors regenerációja
1.150. ábra - 5. ábra – Táplálkozással és beszéddel ö
• nyálamiláz:
o a keményítőt az O-glikozidos
kötések mentén hidrolizálja
o pH 6 az optimuma
A védelem szerves összetevői

• lingualis lipáz:
A prolin gazdag fehérjék viszonylag nagy méretűek, míg a statherin kicsi. M
o újszülött korban a pancreas
és kettős funkcióval rendelkezik. Egyrészt megakadályozzák a kalcium-foszfát
funkcionálisan még nem elég érett,
a kivezető rendszerben van. Másrészt ezek a fehérjék nagy affinitással köt
ekkor van különösen fontos
szerepe az anyatej zsírtartalmának
szájban. Így ezek képezik a dentális pelliculát, a fogakat fedő biofilmet. Emell
lebontásában

táplálék komponenseket, melyek egyébként károsíthatják a szájüregi szöveteket
• gustin: nyálmirigyek érzékenyítése A nyál mint diagnosztikai faktor
1.148. ábra - 3. ábra – A kevertA nyál organikus
nyálgyűjtés összetevői
non-invazív beavatkozás. A nyál egy könnyen ho
nyálmirigy eredetű betegségek kimutatására is. A szájüregből kü
A kevert, nem-stimulált és stimulált teljes nyál mellett tiszta
mirigyekből. A gingivalis crevicularis folyadék és a nyálka
felszínekről kapillárisba történő felszívással. Buccalis kenetminta
juthatunk. A plakk gyűjtés fontos eszköz a fogszuvasodás ku
illékony, gőz vagy gázfázisú anyagok elemzésére is.

1.151. ábra - 6. ábra – Szájüregből vehető minták típ

Standard, klasszikus tesztek már régóta használatosak a nyálm
Azonban az utóbbi időben számos, nem-nyálmirigy célú laborató
teszt alkalmazható AIDS-betegség gyanúja esetén. Számos káb
igényel vérvételt. A torokváladék-kenetből nyert kultúra vizsgála
korai kimutatása válik lehetővé, amelyek gyakran okoznak fer
valamint sportolók ellenőrzése céljából gyakran végeznek szt
Nyálból vett DNS minták egyedi nukleotid polimorfizmusok
azonosítására is használhatóak, amelyekből genetikai determ
következtetni bizonyos betegségekkel összefüggésben.
A mucosalis felszíneket fedő mucinok1.152.
fő ábra
feladata, hogy síkosítsák a falatot,
- 7. ábra – Az orális tesztek fontosabb fe
hozzájáruljanak a vírusok, baktériumok és gombák elleni védelemhez. A m

képesek a baktériumokhoz kötődni és agglutinálni őket, főként a szénhidrát cs
a glikoproteinek általában tartalmaznak sziálsavat, amely szabadgyök fog
gazdaszervezet ligandok és a mikroorganizmusok interakciójához. A legfonto

92
90
28, A nyál, a dentalis plakk és a dentalis caries összefüggései, a fogkő

A nyál jelentősége a kórfolyamatok megelőzésében:
• puffer (bikarbonát, foszfát, protein)èszájüregi pH optimalizálása, ha a pH
esik az a zománc destrukciójával jár
• ionrezervoár a remineralizációhoz
• nyálkahártya nedvesen tartása
• pellicula képződés lehetővé tétele
• immunglobulin A a nyállal együtt kerül kiválasztásra a szájüregbe
• tisztít, nedvesít
• antimikrobás hatás
• emésztés (amiláz, lingualis lipáz)
• ízlelés
• kiválasztás, víz balance
• agglutináció (mucinok)
• kis nyálmirigyek: amikor a nagy nyálmirigyek nem aktívak ezek akkor is
termelnek nagy mucin és IgA tartalmú váladékot

Dentalis plakk:
a fogak vagy egyéb szilárd szájképletek (fix és kivehető pótlások) felszínén
szervesen tapadó baktérium aggregátum, amely csak mechanikai dörzsöléssel
távolítható el

Kialakulása: Coaggregatio: több,
1. Pellikula kialakulása különböző baktérium
a. glikoproteinek törzs összekapcsolódása
b. foszfoproteinek
c. lipidek
2. Egyes baktériumok megtapadása (0-4 óra) - colonisatio
3. Mikrokolóniák kialakulása (4-24 óra)
4. Successio, coaggregatio, mikrokolóniák növekedése (1-
14 nap) - multiplicatio Successio: az aerob
5. Érett plakk (2-3 hét) - maturatio dominanciát anaerob
dominancia váltja fel
Iniciális kolonizáció: 1
• Streptococcus speciesek, a Str.mutans tapadóképességét fokozzák
o Str. sanguis
o Str. mitis
o Str. oralis
• Lactobacillusok
o fissura caries, caries
progresszió
• Actinomyces speciesek
• Heamophilus speciesek
• Neisseria speciesek
• Adhezinek (adhéziós molekulák

41.4. Plakk, mint biofilm


Mikrobiális flora változása
(successio, coaggregatio)
• a kezdeti bakteriális adhéziót
a plakk érése, maturációja
követi, két vagy több
baktériumtörzy
összekapcsolódik
(coaggregatio)
• a plakk idősödése során: a
Streptococcus dominancia az
Actinomyces dominancia felé
tolódik el (succesio)
• a plakk vastagságának
növekedésével az oxigén
ellátottság egyre csökken, ez
az anaerob fajoknak kedvez
o sima felszini plakk esetében a Lactobacillus száma csökken, a
helyét Veillonella fajok veszik át
• a pelliculához mostmár szorosan kötődő baktériumok képesek a
szervezetből származó szubsztrátok (nyálfehérjék) vagy táplálékrészek
(szénhidrátok) lebontásáraènövekedésèosztódás
• a baktériumok produktumai hozzájárulnak ezután a plakk
patogenitásához!

Az érett dentalis plakk: 1.554. ábra - 1. táblázat – A plakk jellemző baktériumai
• a fog felszínéhez legközelebb eső réteg sűrűn egymáshoz tapadó Gram-

pozitív baktériumokat tartalmaz (Actinomyces speciesek)
• a felette lévő középső és külső baktériumrétegek lazább szerkezetűek,
változó összetételt mutatnak
• a baktériumok intermikrobialis mátrixbavannak ágyazva

Patogenitás: 1.555. ábra - 3. ábra – Pellikula-baktérium és baktérium-baktérium kapcsolatok a
• Caries plakkban
o lokális pH csökkenés okozta

irreverzibilis
anyagveszteséget okoz
• Gingivitis
o ínysél közelében
felhalmozódó baktériumok
o LPS felszabadulás: redkívül
erős gyulladáskeltő
• Parodontitis
o hajlam esetén a
szövetpusztulás oka a
Plakk érése. A plakk vastagodásával egyes területeinek fizikai és kémiai jellegzetességei heterogénné válnak. A
plakk mélyebb részeibe az oxigén és a nyálból származó tápanyagok nem jutnak be. Ezért a plakk külső részén
aerob és fakultatív anaerob szacharolitikus kórokozók, a mélyebb, szubgingivális részén obligát anaerob
baktériumok szaporodnak el. Az utóbbiak bakteriális anyagcseretermékeket illetve a sulcusváladék és a vér
lokális gyulladás, illetve az anaerobok által termelt proteolitikus 1. Orális biológ
enzime
Direkt bakteriális faktorok:
• szolubilis proteolitikus enzimek
47. 1.47. A carieses lézió kialak
• kis molekulasúlyú anyagcsere termékek: ammónia, indol, H2S
• bakteriális toxinok, ezek serkentik a szervezet citokin termelését
• LPS: remineralizációs folyamatok. A
o poliszacharid lánc: antigenitás
hatásai – Dr. Szántó Ildikó
o lipid: direkt toxikus hatások
• baktériumok fali antigénjei

47.1. Fogszuvasodás (caries) definíc
Subgingivalis plakk bakteriális komplexei: meghatározott munkamegosztás, jól
szervezett anyagcsere, csatornarendszer a plakkban a folyadék áramlás
érdekében A fogszuvasodás olyan progresszív betegség, ami a fog k
• Actinomycesek remineralizációs folyamatok egyensúlyának megbomlása okoz
• Sárga komplexum Streptococcusok
savi pH környezetben. A fogak szájüreggel érintkező és leped
• Zöld komplexum: innen a mélybe hatoló krónikus folyamat. Kezdetben reverzib
o mikroaerophilek
destrukció alakul ki. Ha a szájüregben túlsúlyba kerülnek
o Eikenella corrodens
megjelenik a caries: elsőként az iniciális lézió (krétafolt, macu
o Campylobakter concisius
a zománc felületi rétegeit érinti. Ez az elváltozás gyógyíth
• Bíbor komplexum: megelőzi a Gram-negatív anaerobok megjelenését
o Veillonella parvula remineralizáció történhet. A szájüregi, illetve a dentalis plak
miatt kalcium és foszfátionok vándorolnak ki a zománcból
o Actinomyces odontolyticus
demineralizáció egy reverzibilis folyamat, melynek dinami
Caries határozza meg. Ha a pH egy kritikus szint (5.5) alá süllyed, de
Olyan progresszív betegség, ami a fog keményszöveteiben zajlik, a
fordítottja, remineralizáció történik. Beavatkozás nélkül a z
demineralizációs és remineralizációs folyamatok egyensúlyának megbomlása
anyagok szétesése , igy krétafehér folt keletkezik, aminek a kö
okozza a felületre tapadó bakteriális ágensek hatására, savi pH környezetben.
a folyamat mélybe terjedése, ilyenkor a folyamat már visszafor
• kezdetben reverzibilis, mely idővel reverzibilissé válik, szöveti destrukció
alakul ki
Mindezeknek megfelelően a caries kialakulásához 4 tényezőre
• ha túlsúlyba kerülnek a demineralizációs folyamatok, megjelenik a caries
• pH 5,5 a kritikus szint, ez alatt demineralizációt tapasztalunk, e felett
remineralizáció történik 1.634. ábra - 1. ábra – A caries kialakulásához szü

Caries:
• gazdaszervezet
• idő
• táplálék
• mikroflóra

47.2. A fogzománc szerkezete

A fogzománc az emberi test legkeményebb anyaga , mikro
Szubgingivális fogkő
A szubgingivális plakk a sulcusváladék és vér által mineralizá
A szubgingiválisfeltétele
Kialakulásának plakk aa már
sulcusváladék és vér által
meglévő parodontális mineralizá
tasak, tehát n
Kialakulásának feltétele a már meglévő parodontális tasak, tehát ne
a parodontitisnek.
Orálbiológia szigorlati tételek a parodontitisnek.
Összetétel
Összetétel

A fogkő jelentős része szervetlen állomány, melynek kétharmada k

A fogkő jelentős része szervetlen állomány, melynek kétharmada kr

1.558. ábra - 4. táblázat – A fogkő összetétele
A fogkő: a dentalis plakk mineralizációjával jön létre
1.558. ábra - 4. táblázat – A fogkő összetétele
Supragingivalis fogkő:
• kezdetben sárgásfehér, krétaszerű
képlet, ami idővel elszíneződhet és
nagyon keménnyé válhat
• predilekciós helyek: a nagy
nyálmirigyek kivezetőcsöveivel
szemben található fogfelszínek
o alsó metszők lingualis
felszíne 1.559. ábra - 5. táblázat – A fogkőben található ásván
1.559. ábra - 5. táblázat – A fogkőben található ásván
o felső molarisok buccalis
felszínei
• a mineralizációjában a nyál játszik
szerepet

Subgingivalis fogkő:
• a subgingivalis plakk a
sulcusváladék és a vér által
mineralizálódik A különböző lokalizációjú és korú fogkő eltérő tulajdonságait főleg
A különböző magyarázzák.
különbségek lokalizációjú és korú fogkő eltérő tulajdonságait főleg
• sötét színű (áttűnhet az ínyen keresztül), nagyon kemény képlet
különbségek magyarázzák.
• a kialakulásához kell már egy meglévő parodontalis tasak, nem oka, de
A fogkő patogenitása
A fogkő patogenitása
fontos fenntartó tényezője a parodontitisnek
A fogkő patogenitását a felszínét állandóan borító plakk oko
A fogkő patogenitását
eltávolítani, a felszínétszövetek
így a parodontális állandóanközelségében
borító plakkfolyam
okoz
Összetétel: a fogkő jelentős része szervetlen állomány, melynek kétharmada
eltávolítani, így
következményével. a parodontális szövetek közelségében folyam
kristályos szerkezetű következményével.
41.7. Teszt – Gyakorlat: Dentális plakk
Patogenitás: 41.7. Teszt – Gyakorlat: Dentális plakk (
1. Melyik a dentális plakk kialakulásának első lépése?
• a fogkő patogenitását a felületén folyamatosan jelen lévő plakk okozza
1. Melyik a dentális plakk kialakulásának első lépése?
• tehát folyamatos gyulladást tart fenn a parodontalis szövetek
A. biofilm kialakulása
A. biofilm kialakulása
közelségében, ennek minden következményével együtt
B. plakk érése
B. plakk érése
C. extracelluláris mátrix lerakódása
C. extracelluláris mátrix lerakódása
D. szerzett pellikula kialakulása
D. szerzett pellikula kialakulása
E. iniciális kolonizáció
E. iniciális kolonizáció
2. Milyen típusú baktériumok fordulnak elő legnagyobb mennyi
2. Milyen típusú baktériumok fordulnak elő legnagyobb mennyi
között?
között?

324
324XSL-FO C
Created by XMLmind
Created by XMLmind XSL-FO Co

29, A rágás aktív és passzív komponensei, a szimmetrikus és asszimetrikus
leharapó/rágó állcsontmozgások

Aktív komponensek: Izmok
Izmok
Szájnyitó izmok:
• m. pterygoideus lateralis
• nyelvcsont feletti izmok Izmok húzásiránya
(digastricus, geniohyoideus,
mylohyoideus)

Szájzáró izmok:
• m. temporalis (gyors zárás) M : m. masseter
MP: m. pterygoideus med.
• m. masseter (erőteljes, örlő típisú AT: m. temporalis ant.
PT: m. temporalis post.
mozgás) LP: m. pterygoideus lat.
• m. pterygoideus medialis

Passzív komponensek:
Fogak:
• fogforma
• fogak lokalizációjaèharapási forma
• a fogazat funkcionális egységet képez az állcsontokkal

Állcsontok: Bennet szög: a medialis és
• mandibula lateralis irányú mozgások
• maxilla soha nem szimmetrikusan
történnek a két ízületben, a
TMI: korlátolt szabadízület, mert a térben mindhárom Bennet szög a fejecs
egymásra merőleges tengely mentén képes kisebb-nagyobb középvonal felé történő
mértékben elmozdulásokat végezni kitérését írja le
• két részre bontható:
o art. discotemporalis Side-shift: a fejecs lateralis
§ transzlációs (csúszó) mozgás elmozdulását írja le
• szájnyitás
• áll előre tolása (protrusio)
§ a tuberculum articulare alsó felszínén előrefelé és le mozdul
o art. discomandibularis
§ a condilusok forgó mozgást végeznek
• horizontális: a transzláció során folyamatosan
változtatja a helyét
o ez a legjelentősebb
• saggitalis
• frontalis

A mindkét ízületben kivitelezett összesen két-két transzlációs és rotációs mozgás
változó arányú kombinációjából állnak össze az állkapocs bonyolult, 3D
mozgásai!
A mandibula mozgásai:
Protrusio:
a két oldali TMI-ben szimmetrikusan, jórészt transzlációs mozgás történik, ami
kis mértékű rotációval egészülhet ki

Lateraltrusio:
a két oldal mozgásai egymástól teljesen eltérnek. A kitérés oldalán a munkaoldali
A normál szájnyitás a transzlációs és a forgó mozgás változó arányú kombinációja. Fontos, hogy a régebbi
fejecs a függőleges tengely körül fordul el, ennek a mértékét mutatja meg a shift
tankönyvekben említett 1,5-2 cm-es szájnyitásig tartó tiszta rotációs mozgás csak a TMI erőltetett hátrahúzott
helyzetében, a sagittalis Posselt diagram hátulsó határoló görbéjén tapasztalható, a mindennapokban használt
szög. Side-shift: a munkaoldali ízület oldalra mozgása.
kényelmes szájnyitásnál néhány mm után megindul a transzláció is. 1, 2, 4
Laterotrusio során a két oldali mozgások egymástól teljesen eltérnek. A kitérés oldalán, a munkaoldali fejecs
meghatározó elmozdulása a függőleges tengely körül történő elfordulás, ennek mértékét a shift szöggel
Mandibula határmozgások saggitalis síkban: jellemezzük. Ez egy 0-2,5 mm-es lateralis irányú elmozdulással egészül ki. Az állkapocsnak ezt a testes
oldalirányú elmozdulását leírójáról Bennett mozgásnak hívjuk. A munkaoldali ízület oldalra mozdulásának
• saggitalis Posselt diagram: az elülső középpont mozgásainak határoló
mértékét a side-shifttel írjuk le. 1, 2, 4
görbéje 43.1. A mandibula határmozgásai a sagittalis síkban

o 1, RKP: a lehető leghátsó fogérintkezéses helyzet
Az elülső középpont lehetséges mozgásainak határoló görbéje a sagittalis Posselt diagram (2. ábra). 5
„Megrajzolása” során a mozgást a lehető leghátsó, fogérintkezéssel is társuló ízületi helyzetből, RKP-ból kell
o 2, IKP indítani. Innen a fogérintkezés megtartásával az IKP helyzetbe, majd tovább, a maximális protrúziós helyzetbe
o 3, P: maximalis protrusio (P) kell csúsztatni az állat, mindvégig ügyelve arra, hogy a fogérintkezés megmaradjon. Ebből a helyzetből
indul a szájnyitás, ami a lehetséges maximumig 1. Orális(NY)
biológia
halad. A maximális szájnyitási helyzetből az áll
o 4, Ny: maximális szájnyitás hátrahúzása mellett a szájzárást az RKP helyzetbe kell vezetni.
2. a1.574.
maximális
ábraprotrusio (P) során a fejecs nem kerül maximális transzlációs helyzetbe, azt csak a maximális
- 2. ábra
szájnyitáskor (NY) éri el,
3. az erőltetett hátsó helyzetben történő szájzárás során az incisivus pont mozgásában egy markáns töréspont
(TP) van. A mozgástartomány hátsó határoló görbéjén (és csak itt!!) a transzlációs és rotációs mozgás
elkülönülnek egymástól. Az ebben a helyzetben kivitelezett szájzárás TP előtti része transzláció, a TP utáni
pedig rotáció,
4. összezárt fogak mellett végzett protrusiohoz képest az erőltetett hátsó pozícióban végzett szájzárás esetén a
transzlációs mozgás akár 1-2 mm-rel caudalisabban futhat. Ennek oka az ízület reverzibilis kompressziója
illetve disztrakciója,
5. a protrusio – retrusio mozgástartománya a szájnyitás előrehaladtával egyre csökken.

A sagittalis Posselt diagramról leolvasható:
43.2. A mandibula határmozgásai a frontalis síkban
1. az RKP-ból az IKP-ba vezetett mozgás során a mandibula fejecsek előrefelé és kisebb vagy nagyobb
Mandibula határmozgások frontalis síkban: mértékben
A frontalis Posseltfelfelé térnekazki,első középpont lehetséges mozgásainak határoló görbéje a frontalis síkban. A
diagram
jobb (zöld) és bal oldali ízület kitérései a sagittalis síkban megegyeznek a sagittalis Posselt diagrammon
• frontalis Posselt diagram: az első középpont lehetséges mozgásainak
látottakkal. A horizontális síkban a mozgás kiegészül332
kitéréssel. Az elülső középpont (kék) jellegzetes címer
a laterotrusionál leírt munka illetve balansz oldali
alakot mutat.Converter.
Created by XMLmind XSL-FO
határoló görbéje frontalis síkban
1.575. ábra - 3. ábra

A frontalis Posselt diagramról leolvasható:
Mandibula határmozgásai horizontális síkban:

1. A középpont felső kitérésének íveltsége és meredeksége az oldalmozgások során érintkező fogak rágófelszíni
morfológiájától függ. Jelen esetben közepes fokú mélyharapáshoz társuló szemfogvezetést látunk.
• különösen fontos az első középpont oldalirányú és protrusiós-retrusios
2. A szájnyitás előrehaladtával a frontalis síkban is egyre szűkül a mozgástartomány. Maximális szájnyitáskor
kitérése, az úgynevezett "nyílhegy rajzolat" amit a protetikai ellátás során
gyakorlatilag semmilyen irányú kitérés nem lehetséges.
is használunk a centralis ízületi pozíció meghatározására

43.3. A mandibula határmozgásai a horizontalis síkban
A horizontális sík határmozgásai közül kiemelt jelentőséggel bír az első középpont oldalirányú és protrusios –
retrusios kitérése, az úgynevezett „nyílhegy rajzolat”, amit a protetikai ellátás során is használunk a centrális
ízületi pozíció meghatározására (4. ábra).
1.576. ábra - 4. ábra

333
A videon a frontalis és sagittalis Posselt diagramhoz tartozó mozgások láthatók. A mandibula mozgásait a két
condylus (jobb zöld, bal piros) és az első középpont (kék) kitérésein keresztül mutatjuk be.
1. video – Mozgás térbeli Posselt.
43.4. Teszt – Gyakorlat: A rágómozgások – temporomandibuláris

ízület (TMI) elemzése (válaszok)
Szimmetrikus nyitó- és zárómozgások:
A nyitás kezdetén a rotációval egyidőben a condylusok le- és előre mozdulnak az
ízületi lejtőn, zárás kor fordítva, fel és hátra siklik. A rotáció folyamatosan mozgó
tengely körül történik, a nyitás és a zárás nem ugyanazon az ív mentén zajlik.

Harapás, leharapás:
• puha táplálék: a nyitott, eőretolt mandibula metszők és a maxilla metszői
közé vett ételdarab egy erőteljes retrusioval kombinált zárással
lenyíródik
• kemény táplálék: az előbbi metsző jelleghez az ételtől függően tépő
komponens is társul. A harapási hely egyre lateralisabbra tolódik (szem
és kisörlők területe).

Asszimetrikus, rágás közbeni mozgások:

Munkaoldal és balanceoldal:
• munkaoldal: itt helyezkedik el a falat fő tömege
• balanceoldal: a másik
Rágás közben ezek többször cserélődnek, a jobb illetve bal dominancia egyéntől
függ.

Ciklusosan folyamatos rágómozgás:
Három üteme:
• 1, gyors záróütem
o munkaoldali condylus: hátra és fel, lateral irányba mozdulva
húzódik vissza az ízületi lejtőnés még az IKP előtt eléri a fossáját és
ott is marad, ez a középponti mozgás a Bennett-mozgás
o balanceoldali condylus: a záróütem utolsó szakaszában az ízületi
lejtőről a fossája felé mozog
• 2, erőütem: az izmok nagy erővel közelítik a fogpárokat
o munkaoldal: a premol és mol fogak szétpréselik az ennivalót, a
condylus felszabadul az erő alól (a megtámasztás az ételdarabon
van)
o balanceoldal: a condylusát nagy erő éri
• 3, nyitóütem
o mindkét condylus előre és lefelé mozdul az artikulációs lejtőn
o hasonlít a szimmetrikus nyitáshoz
A 3 ütem szükség szerint ismétlődik!

30, A rágás speciális vonatkozásai (a rágási lokalizáció, a domináns oldal, a
tréning szerepe a rágóerő mértékében, fogérintkezések a rágás során)

Rágási lokalizáció:
• egészséges fogazat esetén ciklusosan változik:
o a bólus örlése a premol-molaris fogakon történik, innen a nyelv az
incizalis régioba tolja egy-két zárás idejére, ezután vagy megosztja
a két molaris régió között, vagy egyikről átteszi a falatot a másikra
• teljes felső és részleges alsó protézis:
o az incizális terület kezdeti gyakorisága gyorsan csökken
o premolaris terület hangsúlyosabb
• teljes felső és alsó protézis:
o premol és molaris területen a legjobb a hatásfok
o incizális területen alig van a falat (itt nagy a billentőerő)

Domináns munkaoldal:
• a domináns oldalon kialakul egy optimális artikuláció/izomreflex
harmónia, illetve az ellenkező oldalon egy eltérő szituáció és
mozgásforma jön létre, ezzel jól magyarázható a rágás asszimetrikus
jellegének létrejötte
• a domináns oldalnak jobb az öntisztulása, jobb a vitalizáltsága is
• a teljes fogatlanná váláskor a fogsor stabilitását zavarja a domináns
berögződés
• a dominancia kialakulását okozhatja helytelen tömés vagy fogpótlás,
ilyenkor a "legfiziológiásabb" részen lesz a dominancia

A tréning szerepe a rágóerőben:
• a pontos, fogankénti rágóerő mértéket a gnato-dynamométerel lehet
mérni
• a legnagyobb erőt a molaris régióban, ezen belül is a 6-osokkal tudjuk
elérni
• rágóeró civilizált környezetben:
o férfi: 45 kp
o nő: 30 kp
• itt is fontos a tréning, a rágóerő fokozható/megduplázható a vizsgálatok
szerint

Fogérintkezések rágás során:
• az érintkezés ideje ép fogsornál: kb. 0,2 s
o a kontaktidő erősen függ a táplálék minőségétől
o szétroppanó ételnél (pl. keksz) rövidebb
o puha ételnél a kontaktus tovább tart, lényegében a CO-ig
• a fogakra ható erő megszűnése nyitóütem-reflexet vált ki

31, A nyelés ( a nyelés előkészítése, a nyelést kiváltó reflex-zónák és fogorvosi
vonatkozásai, a folyadék és szilárd anyagok nyelési folyamata. nyelési
térfogatok)

Nyelés előkészítése:
A nyelést megelőző rágási ciklusokban a nyelv egyre többször tereli a bolust a
szájpad frontalis területére, a receptorok megfelelő konzisztencia esetén
beindítják a nyelési folyamatot.
• 1, a nyelvcsúcs előrenyúl, és rásimul a frontok mögötti palatinalis
területre
o a falat közben ingerli a nyelv nyálkahártyáját, aminek
következtében hátrafelé erősödő kontrakciós hullám fut végig
rajta
• 2, a fogak intercuspidalis helyzetben erősen összezárnak, m. buccinator
összehúzódik, az ajak záródik
• 3, a m. digastricus és a m. mylohyiodeus összehúzódik, felemelik a
nyelvet, amely így nyomást gyakorol a szájpadra, az itt lévő falat
egyenesen hátrapréselődik a garatba, ami ott elérve a mucosat
reflexsorozatot indít el
Garati szakasz:
• 4, a m. palatoglossus és m. palatopharingeusösszehúzódik, lezárja az
orrüreget
• 5, a garat összehúzódása felszorítja a légcső bejáratát az epiglottisra, így
elzárva a légcsövet
Nyelőcsői szakasz: r
• 6, perisztaltikus nyelőcső mozgás: 6-7 s alatt éri el a gyomrot
• 7, a perisztaltikus reflexhullámra a gyomor cardia záróizma megnyílik, a
falat bepréselődik a gyomorba 234 23. F

Reflex zónák: nincs olyan meghatározott L6gy sz6jpad:
4,0+
Uvala:
30,4+
pont, amely ingerlése mindenkinél H6ts6 garatfal:
15,2++
80,7-
1,6++
68,0-
egyformán nyelést váltana ki 27,8+
47,5++
Els6 garatlv:
60,3+
• hátsó garatfal 24,7-
16,7++
23,0-
• hátsó garatív H6ts6 garativ:
30,4+
• lágy szájpad 28,0++ Tonsilla:

41,6- 28,6+
19,1++
• uvula H6ts6 garatfal 52,3-
• első garatív
als6 r6sze:
18,8+ Nyelvgyok:
50,5++ 36,6+
• tonsilla 30,7- 7,3++
62,1-
• nyelvgyök
Jelmagyar6zat, %-os 6rtekben
+: van reflexv6lasz
++: er6s reflexv6lasz van
A nyelés szakaszai: -; nincs reflexv6lasz
• Garati szakasz 2316.6bra

• Nyelőcsői szakasz Kfs6rleti alanyokon vizsg6lva a sz6jureg egyes ny6lkahertya terrileteinek 6rint6sre adott
kulonboz6 m6rt6k0 nyelSsreflex intenzitdsAt - ,,6rz6kenys6g6t" - l6thatjuk sz6zal6kos
6rt6kekkel kifejezve. Tanuls6gos az indivfdumok kozdtti nagy elt6r6s. M6g az 6ltal6ban

leg6rz6kenyebbnek ad6d6 h6ts6 garatfal is, a vizsgrilt egy6nek 25-3A%-AnAl,,ntima" marad,
teh6t 6rint6sre nem ad nyel6si reflexvilaszt. Ugyanakkor bizonyos egy6neken olyan teruletek
is kiv6lthatnak nyel6singerl, amelyekre 6ltal6ban nem sz6mftunk

A nyel6si reflex szdjUregi z6nii az 6lel vagy folyad6k orriiregbe jut6s6t, ill
vesz a nyomdsviszonyok kialakit6s5ban.
Kis6rleti szemdlyeken m6rt6k a garat 6rz6kenys6- Vita folyik az epiglottis mfkod6s6r6l. Leg
g6nek lokaliz6ci6j6t igy, hogy egy tivegbottal a dottabb n6zet szerint a garahzmok osszehriz
garat nydlkahlrtydiit ktilonboz6 pontokon meg- kor az epiglottis igen gyorsan lefeld mozdul,
6rintett6k. Regisztr6ltdk, hogy az illet6 ponton z64a az utat a l6gcs6 fel6, a leveg6 tereli az
kiviilthat6-e nyel6si reflex (23 / 6. 6bra) L6that6, nyel6cs6be. Ha tobb nyel6s kciveti gyorsan eg
hogy nincs egy meghatlrozolt pont, amellmek in- (p1. soriv6 versenyz6kn6l) az epiglottisnak ne
gerl6se minden egy6nen egyformdn v6ltana ki minden esetben visszahriz6dni nyugalmi he
nyel6si reflexet. B5r a pharynx a legtobb emberndl be. A teljes folyamat id6ig igen rovid id6 alat
igen 6rz6keny, avizsgllatb6l kideri.il, hogy vannak le (kb. 1 sec).
Nyomásviszonyok:
• a falatot az izmok tovahaladó kontrakciós hullámából adódó
nyomáskülönbség hajtja előre
• a nyelés kezdeti fázisában a nyomásviszonyokat főleg a nyelv és a kemény
szájpad anatómiája módosítja
• a garatbna 4-10 Hgmm nyomást regisztráltak
• a pozitív nyomásnak van nagyobb szerepe (ha a negatív nyomás, vagyis a
falat előtti tágulásból adódó szívóhatás megszűnik, a falat akkor is megy
tovább)
• a palatumhoz simult nyelv garat felé mozdulása vákumot hoz létre a
frontalis területenèszopásnál van jelentősége

Folyadékok nyelése:
• a szájüregbe kerüléshez szívóhatást (negatív nyomást) hozunk létre
o a fogívhez simuló nyelv, valamint a szájfenék elülső része, a
mandibula zárt ajkak melletti nyitásához kapcsolódva lefelé
mozdul
o az így keletkező résbe szívódik be a folyadék
• a nyelés ugyanúgy zajlik tovább
• a folyadékok gyorsabban leérnek a cardiához (gravitáció), de a gyomorba
jutáshoz szükség van a reflexhullámra is a cardia zárózimának
elernyesztéséhez

Nyelési térfogatok: átlagos mértékét adott térfogatú folyadék lenyeléséhez
szükséges nyelésszámból határozzuk meg:
• férfiak: 21 ml
• nők: 14 ml
• 2-3 éves gyerekek: 4-5 ml
nyelnek le egy kortyban.

32, Vérzékenységgel járó kórképek patomechanizmusa, klinikai jellemzői

A hemosztatikus rendszer három
A hemosztázis bonyolultan szabályozott folyamat,
alapeleme:
amely biztosítja, hogy az érpályán belül a vér
1. érrendszer (vaszkuláris
folyékonyan keringjen, ha sérülés történik, akkor
endothel)
csak ott és annyi aktiválódás történjen, ami
2. véralvadási rendszer
megállítja a vérvesztést.
3. fibrinolitikus rendszer

A hemosztázis 4 fázisa:
• 1, Érösszehúzódás - vérzéscsillapítás (másodpercek)
• 2, Trombocita-trombus képződés
o kölcsönhatás az érfal, trombocita, és adhezív fehérjék között
o trombocita dugó
o primer hemosztázis
• 3, Véralvadás - trombus megszilárdítása
o alvadási faktorok és inhibitorok
o másodlagos hemosztázis
• 4, Fibrinolízis - alvadék oldódása, az érfal rekonstrukciójával (napok,
hetek)

Kórképek:
Vaszkuláris eltérés:
• ritka
• általában a bőrön, nyálkahártyán
megjelenő enyhe vérzést okoz

Trombocita defektus:
veleszületett vagy szerzett is lehet, a
vérlemezkék csökkent képzésével, fokozott
pusztulásával vagy megváltozott
funkciójával járhat. Tünetei: petechia,
suffusio (bevérzés) orrvérzés, menorrágia,
hugyúti vérzés. Szájüregben petechia,
spontán gingiva vérzés, vérző bullák.
• Trombocitaszám csökkenés (trombocitopenia)
Véralvadás veleszületett defektusai (koagulopátiák) közül a von Willebrand faktor (vWF), a VIII. és IX. fakt
defektusa a leggyakoribb (hemofilia A és B). Vérzéses tünetek: bőrön mély, lap szerinti bevérzések, izületi
o lehet enyhe, mérsékelt vagy súlyos testüregi vérzések, szájüregben spontán gingiva vérzés, műtétek utáni, elhúzódó vérzés. 25% faktorsz
beavatkozás nélkül általában elégséges a hemosztázishoz (enyhe faktor hiány). 5%-os szint (mérsékelt fakt
o fogászati beavatkozáshoz minimum 50G/l szájsebészeti műtéthez
hiány) enyhe traumára nagy vérzést, míg 1%-os szint (súlyos faktor hiány) spontán vérzést okoz. Vérzéke
beteg szájsebészeti ellátás csak hemosztazeológiai konzílium mellett, vérzékeny betegek ellátásában jár
100G/l kell intézetben lehetséges. A beavatkozás előtt faktorpótlással 50-100% szintet kell biztosítani, amelyet a telj
sebgyógyulásig fent kell tartani. VWF enyhe, mennyiségi defektusa esetén a faktor raktárokból va
o veleszületett trombocitopénia ritka, általában más anomáliákat
mobilizálásával (DDAVP, Desmopressin) kisebb fogászati beavatkozás elvégezhető. 1, 2, 3, 4
kísér Szerzett vérzékenységi állapotot leggyakrabban antithrombotikus kezelés okoz. Orális antikoaguláns (kumar
származékok) adásakor a K-vitamin függő faktorok (II., VII., IX. és X. faktor) működése lecsökken. Kise
o leggyakrabban immun eredetű (pl. idiopátiás trombocitopéniás
fogászati beavatkozás helyi vérzéscsillapítással terápiás tartomány (2-3 INR, 24 órán belüli meghatározá
mellett elvégezhető.
purpura)
• Trombocita funkciózavar: INR = nemzetközi normalizációs ráta, PI = prothrombin idő, ISI = nemzetközi szenzitivitási index.
o veleszületett: Ha a beavatkozás invazív, nagy vérzési kockázattal járó vagy elhúzódó, többnapos, a kumarin dózi
§ nagyon ritka, pl: Glanzmann trombasthenia, amely
csökkenthető vagy LMWH-ra átállítható. Ehhez hemosztazeológiai konzilium, intézeti háttér nélkülözhetetle
Enyhe vérzésnél a vérzést K-vitamin adással csillapítjuk. Sürgősség esetén friss, fagyasztott plazma (FFP
születéskor, kora gyerekkorban jelentkező, mukokután
rVIIa faktor, PCC (prothrombin komplex koncentrátum) alkalmazása szükséges. Vérzékeny betegek ellátásáb
a szakmai kollégiumok konszenzusán alapuló irányelvek a követendők. 5
vérzékenység 1.111. ábra - 3. ábra – Antikoagulánsok

o szerzett:
66
§ leggyakrabban terápiás céllal adott, antitrombotikus szerek
váltják ki
§ Aspirin származékok adásakor (100 mg/nap) ha nincs
vérzéses tünet, akkor a szer abbahagyása nélkül lehet
fogászati beavatkozást végezni, atraumatikus módon, , helyi
vérzéscsillapítással
§ a hasonló hatású, nem szelektív szteroid
gyulladáscsökkentők adását a műtét előtt 2-3 nappal abba
lehet hagyni, utána újra lehet adni

Véralvadás defektusai (koagulopátiák): 25%-os faktorszint:
Veleszületett: • enyhe hiány
• von Willebrand faktor defektus • általában beavatkozás nélkül
• hemofília A (VIII. faktor defektus) elég a véralvadáshoz
• hemofília B (IX. faktor defektus) 5%-os faktorszint:
• mérsékelt hiány
Szerzett: • enyhe traumára is nagy vérzés
• leggyakrabban antitrombotikus kezelés következik be
okozza, de lehet még: 1%-os faktorszint:
o von Willebrand szindróma • súlyos hiány
o májbetegség • spontán vérzések
o nefrózis szindróma miatt
• oralis antigoaguláns adásakor (pl. kumarin) a
K-vitamin függő alvadási faktorok (II, VII, IX,
X) működése lecsökken
• INR=2-3 értéknél kisebb fogászati beavatkozásokat végre lehet hajtani
(24 órán belüli meghatározás)
• ha nagy beavatkozásra van szükség, akkor a kumarin dózisa
lecsökkenthető vagy LMWH-ra átállítható
• enyhe vérzés: K-vitamin adásával csillapítjuk
• sürgősségi vérzéscsillapítás:
o fagyasztott plazma adása
o rVIIa adása
o PCC (protrombin komplex koncentrátum) adása

Tünetek:
• a bőrön mély, lap szerinti
bevérzések
• ízületi és testüregi vérzések
• műtétek utáni elhúzódó
vérzés

1.112. ábra - 4. ábra – Nátrium-citrátot tartalmazó vérvételi cső alvadásvizsgálatokhoz

defektusa a leggyakoribb (hemofilia A
testüregi vérzések, szájüregben spont
beavatkozás nélkül általában elégséges
Orálbiológia szigorlati tételek hiány) enyhe traumára nagy vérzést, m
beteg szájsebészeti ellátás csak hemo
intézetben lehetséges. A beavatkozás
Klinikai jellemzők: sebgyógyulásig fent kell tartani. VW
Vérzékeny beteg szájsebészeti ellátása:
• hemosztazeológiai konzílium szükséges
mobilizálásával (DDAVP, Desmopress
• a beavatkozás előtt faktorpótlással 50-100%-os szintet kell biztosítani,
Szerzett vérzékenységi állapotot leggy
amit fennt is kell tartani a teljes sebgyógyulás ideje alatt
• származékok) adásakor a K-vitamin fü
vWF enyhe, mennyiségi defektusa esetén a faktor raktárakból való
mobilizálásával (pl. Desmopresszin) kisebb fogászati beavatkozásokat el
lehet végezni
fogászati beavatkozás helyi vérzéscsi
mellett elvégezhető.
INR=nemzetközi normalizációs ráta
• PI: protrombin idő
• ISI: nemzetközi szenzitivitási index

INR = nemzetközi normalizációs ráta, P
Fogászati ellátás irányelvei antitrombotikus kezelést kapó betegeknél:
• 1, Antitrombotikus terápia folytatása:
Ha a beavatkozás invazív, nagy vé
o INR 2,5 alatt a foghúzást el lehet végezni, ennél magasabb értéknél
vagy invazív terápia esetén konzultálni kell a kezelőorvossal
csökkenthető vagy LMWH-ra átállítha
o LMWH kezelés esetén konzultáció, ha felfüggesztik, akkor azt a
kezelés előtt 4-6 órával kell Enyhe vérzésnél a vérzést K-vitamin
o UFH leállítása után APTI ellenőrzés rVIIa faktor, PCC (prothrombin kompl
• 2, Antibiotikum: a szakmai kollégiumok konszenzusán a
o egyszeri, profilaktikus antibiotikum adása nem igényel OAT
megváltoztatást
1.111. ábra - 3. ábra – Antikoa
o többszöri dózis adásakor 2-3 nap múlva INR ellenőrzés
o amoxicillin, erytromycin szedésekor a beteget figyelmeztetni kell,
hogy figyeljen a vérzéses tünetekre
• 3, Műtét előtti vizsgálatok:
o INR meghatározás 24 órán belül
o általános állapot felmérése, anamnézis
o aszpirin szedésekor nem kell vérzési időt meghatározni
• 4, Műtét alatt:
o trauma minimalizálása C
o kevesebb mint 3 fog/alkalom
o műtét a nap és hét elején
• 5, Posztoperatív ellátás
o varratszedés 4-7 nap múlva
o tamponálás 15-20 percig
o felszívódó hemasztatikus töltőanyag (kollagen, zselatin)
o fájdalomcsillapításra aszpirin vagy NSAID nem alkalmazható

hatják az ereket és vérzést okozhatnak. Az eze- lést azonban átmeneti, és csak a való-
ket a traumákat csak abban az esetben élheti túl, ha az ban hatásos és tartós vérzéscsillapító mechanizmusok
érsérülést vérzést csillapítani képes. A felsorolt megindulására ad (11-1. ábra).
rendkívüli eseteken tú l a kisebb ereket a mozgásokkal A vérzéscsillapodás második szakasza a vérlemezkék

kapcsolatos mindennapos traumák is érik. A (thrombocyták) kitapadása (adhézió) , aktiválódása és
mikrosérülések inindadd ig nem okoznak vér- összecsapzódása (aggregálódás). Az aggregált throm-
zést, amíg a vérzéscsillapít6 mechanizmus, a haemosta- bocytákból alakul ki az érsé rülés helyéhez tapadó
sis hibátlan ul H a a vérzéscsillapító mecha- thrombocytadugó, más néven fehér thrombus. Ezzel
Véralvadás részletesen (élettan) nizmus elégtelen, akko r kisebb, látszólag „spo ntán" párhuzamosan indul meg a haemostasis harmadik sza-
A szorosan vett hemostasis néhány percen belül lezajlik. A helyreállító
alatti vérzések (petechiák, suffusiók) jelentkeznek. kasza, a véralvadás (koaguláció), de az alvadási folya-
Az evolúció során kialakult vérzéscsillapító rend- mat csak a th rombocytadugó kialakulása után válik tel-
folyamatok az alvadással párhuzamosan kezdődnek, de csak több órás vagy több
szerre hogy egészséges egyénekben gyorsan jessé. Az alvadás végeredményekén t a vérpla zma oldott
napos késés után lesznek észlelhetők. A vérzéscsillapító mechanizmus pontos
lép, csak érsérülést aktiválódik, a fibrinogénje a sérülés helyén oldhatatlan fibrin né alakul
működése alapvetően fontos a szervezet életben maradásához. Mind a

sérülés helyére korlátozódik és a vérzéscsillapodás után
inaktiválódik. A rendszert biztonságossá teszik a párhu-
át, és ez zárja el az érsérülés helyét. A vérsejtek és a fib-
rinhálózat együttesen képezik a sérült eret biztonságo-
vérzéscsillapodás hiánya, mind túlműködése veszélyezteti az életet.
zamosan funkcióban egym ást ele- san és tartósan záró alvadékot (vörös thrombus, koagu-
Alapkövetelmények a működésével kapcsolatban:
mek (redundancia), a pozitív és negatív visszacsatolású lum).
szabályozás és a bcépíLett inaktiváló mechanizmusok. A haemostasis folyamatának egyik jellegzetessége,
• az ereket ért trauma után késés nélkül aktiválódjon
Az eredetileg nagyon pontosan kiegyensúlyozott rend- hogy a felsorolt 3 szakasz több ponton kapcsolódik egy-
• a folyamat korlátozódjon az érsérülés helyére
szer kiegyensúlyozatlanná válása azonban súlyos követ- 1násho:t., és egymást (pozitív visszacsatolás). A
kezményekkel járhat: az elégtelen vérzékeny- második szakasz thrombocytaaktiválódása eléSsegíti a
• ne aktiválódjon, ha nincs sérülés séget okoz, míg kóros esetén éren belüli al- vasoconstrictiót: az aktivált thrombocytákból
• ha az érsérülés elzáródott, akkor az aktivált rendszer működése legyen
vadás, thrombosis lép fel. Az emberi patológiában anyagok szabadulnak fel. Az alvadási folyamathoz
felfüggestve mindkét hibás gyakori. szükség van az aktivált thrombocyták felületére, a véral-
A haemostasis sok köszönheti felfedezését
genetikai vérzékenységgel járó betegségek vi7..s-
A vérzéscsillapítás fázisai (egyszerre indulnak):
gálatának (ezek közül a legrégebben és legiobban a kü-
Alvadás Stabil alvadék
hemofíliákat ismerjük). A betegekben a geneti-
• 1, vasoconstrictio kai kód hibája következtében valam ely fon tos Trombin <±>
Thrombocyta-
<±>
Alvadási faktorok
o 1-2 s alatt bekövetkezik hiányzik vagy funkcióképtelen. E zen állapotok labora- felület
Thrombocytaadhézió
o részben reflexes, részben humoralis:
''
tóriumi elemzése vezetett a haemostasis fiziológiás fo- -aktiválás, -aggregálodás ''
lyamatában azonosításához és elhe-
§ tromboxan A , szerotonin, 2 folyamatában.
lyezéséhez a haemostasis
adrenalin Vasoconstrictio
----- 1
• 2, thrombocyta aktiválódás
A vérzéscsillapodás fázisai +
Sérülés
o néhány perc alatt jön létre 142
/(
11. rész • A vér élettana 1 1 1 1 1 1 1 1 }/ 1 1 1

.-JJ
. 0 2 3 4 5 6 7 8 1 2, 3
-
Percek Orák
o adhézió és aggregáció
I·
A sérülést els5 lépésként helyi 11
(va-
vadás
soconstrictio) jön létre, sorána sérült érfalsimaizmok
amely trombin pedig maga 1 is1-részt
1. vesz ni k a vérzés; egészséges egyénben 3-4 perc között van.
o fehér thrombus keletkezik (átmeneti
1
közvetl en reakciójára,a athrombocyták aktiválásában (reciprok aktiválás).
helyileg felszabadult A vérzéscsUlapodás Elhúzódó vérzési vázlata
folyamatainak esetén vagy a thrombocyták szá-
dugó) A folyamatsorok egy további jellegzetessége, hogy

egyes prokoagulá ns reakcj6k (így pl. a trombin keletkezé-
ma csökkent, vagy a thrombocyták nem
• 3, véralvadás (koaguláció) se) m egindítják az antikoaguláns folyamatot (negatív

• Az érfal sérülését a vér thrombocy-
o további néhány percet vesz igénybe

visszacsatolás, az a lvadási fo lyamat beépített korlátozása). tái az end otheliumsérülés helyéhez tapadn ak (kitapa-
A szorosan vett l1ae111ostasis néhány percen belül le- dás, prime r adhézió). A ki tapadt thrombocyták aktivá-
o a plasmában jelenlevő faktorok hatására keletkezik
zaj lik. A helyreállító folyamatatok - bár az alvadással lódnak, alakjuk megváltozik és n1egindul a szekréció. A
párhuzamosan - csak több órás vagy több sérülés helyén kit.apadt és aktivált thrombocyták a ke-
o létrejön a vörös thrombus napos késés után válnak A fibrinolízi s eltá- további thrombocytákat aktiválnak, és a sé-
volítja az alvadékot. Ezzel párhuzamosan a sej tprolife-

rációs folyamatok helyreállítják az érendothelium fo.lya-
rülés h elyéhez rögzítenek (összecsapzódás, aggregáló-
dás): ezzel kialakul a throm bocytadug6 (11-2. ábra).
,,
Thrombocyták élettana: matosságát, és ez a folyamat esetben az érlu-
men új ramegnyílásához, az ér rekanalizációj ához ve-

zethet.
száma a keringésben: 150.000-300.000 db/μ liter Thrombocyták
111
Kollagén
a keringésben ,,
,,
• 50.000 alatt thrombocyta hiányèthrombocytapenia e t:>

Sérült
Kollagén, vWF
A thrombocyták
11
C> 0
endothelium
Q expozíciója
o klinikai tünetek: tűszúrásszerű kis vérzések A thrombocyta szerkezete
t> •
látszanak a bőrön (petechia) A thrombocyták (vérlen1czkék) discoid alakú testecskék,
morfológia: 1-3 μm átmérőjű, kerek lemezkék m éretük nagyjából 0,5 mm X 3,0 m m. A

gakaryocyták proto plazman yúlvá n yainak 1ef(í
me-
• van plasmamembrán, minden alkotórésszel

származnak (l. a 9. fejezetet); sejtmagot nem tartalmaz- . GP la-Ila, GP VI közvetlen,
'
,, Primer GP lb-IX-V komplex közvetett
együtt, jellegzetesek a glikoproteinek
nak, és fehérjcszintézisre csak korlátozott mértékben adhézió
képesek. A thrombocytákat plazmamembrán veszi kö-
• dens tubulusrendszer (más sejtek ER-jének
rül, ame ly felszíni adhézi ós glikoproteinekct és a throm-
bocyta aktiválásában receptorokat tartalmaz. A
felel meg) Ca raktárként működik
2+ felszíni receptorokhoz csa tlakoznak az S. fejezetben is- ••
• granulumok: mertetett jelátviteli mech an izmusok

thrombocytafelszínt
elemei. A
megnöveli a thrombocy- Aktivált .....
Jelátvitel,
[Ca +]t,
' 2
Ki tapadt PKC-aktiválás
o denz granulum: mediátoranyagokat
ta belsejébe .m é lyen behúzódó nyitott csatornarendszer. thrombocyták thrombocyták
tartalmaz (ADP, szerotonin, adrenalin)

A thrombocyták különleges sejtorganellumokat tarta l-
1naznak. A sötét (denz) tubulusrendszer m egfelel az cn- l
o α granulum: elsősorban alvadási faktorokat
doplasma-reticulumnak, a thrombocyták mobilizálható
Aktivált
t
.
kalciumraktárát képezi. A tubulusok m embránj ában
tartalmaz, membránjában az egyik legfontosabb
IP 3-é rzékeny Ca2+ -csatornák (IP3-receptorok, l. az S.
thrombocyták
= .„
„ •
Alakváltozás,
glikoprotein található fejezetet) és C a2+ -pumpa-molekulák vannak. A sötét
granulum okba n raktározódnak a
A thrombocyta aktiválódás: háromfázisban zajlik le
ták aktiválását
thrombocy-
molekulák. Az a -granulum ok-
aktiválása §5:1
thrombocyták
e:;-::.
enzimaktiválódás,
szekréció
ban egyes alvadási fehérjék (faktorok) találh atók)

amelyek az akti válás alatt elhagyják a thrombocytákat. Aggregált
1, Thrombocyták kitapadása a sérült érfalhoz (primer adhézio)
A thrombocyták száma a vér egy mikrolite- thrombocyták
rében 150 000-300 OOO között van. Ha ez a szám 50 OOO Thrombocyta- GP llb-llla expozíció,
dugó thrombocyták
a lá csökken (thrombocytopeni a), akko r a betegen észre
aggregálódása
nem vett mikrotraumákra látszólag „spontán" jelent- (fibrinogén,
vérzések keletkeznek. Ezek a el- plazma vWF,
petechiák formájában vitronektinhidak)
Az emberi th rombocytafunkcióról a vérzés i iné- 11 -2. ábra
rése tájékoztat. E z az az amely a latt a A thrombocyták kitapadása és aggregálódása
ejtett standard és nagyságú megszCí- GP: glikoprotein; vWF: von Willebrand-faktor
• a nyugvó thrombocyták az érsérülés helyére tapadnak ki (egy rétegben)
A thrombocyták l<itapadása
• a kollagén a legfontosabb tényező a kitapadásban, az érsérülés kapcsán a
az érfalhoz
subendotheliumban megtalálható kollagén elérhetővé válik a
Az érendothelium sérülését szabaddá válik a
thrombocyták számára alatta rostrendszer, a su bendotheliali
• a kollagénhez való kötés különböző glikoproteineken keresztül történik:
mátrix. A fehér thrombus kialakulásának lépése
ként a még aktiválatla n thrombocyták felszíni glikopro
o direkt kötés: teinjeik (GP) segítségével a szabaddá vált subendotheli
§ a thrombocytamembrán egyes glikoproteinjei közvetítő
um meghatározott fehé rj éihez tapadnak.
A thrombocyták rétegének kitapadásában ké
molekula nélkül kapcsolódnak a fedetlenné vált
párhuzamos mechanizmus, egy közvetl en és egy közve
kollagénrostokhoz tett kölcsönhatás szerepel (11-3. ábra).
§ lassú kölcsönhatás, alacsonyabb áramlási sebesség mellett

thrombocyták egy-egy specifikus felszíni glikoprotein
komp lcxe a subendothelium fehérjéihez.
jelentősek A közvetlen kölcsönhatásban a thrombocytamemb
§ GP Ia-IIa és GP VI komplexek rán egyes gli koproteinj ei (kollagénreceptorok) közvetle

nül a kolJagénrostokhoz. A glikoproteinek kö
o indirekt kötés: zül a legfontosabbak a GI) la-Il a kompl ex és a GP VI. A
§ von Willebrand faktor, az endothel termeli, mindkét irányba

közvetlen kölcsönhatások
alacsony áramlási sebesség mellett
lassúak, ezér
szecernálja
§ a subendothelium felé szecernált vWF
lekötődik a kollagénhez, és komplexet képez,
Az aktiválást
1 1
primer Kollagén
ehhez tud majd a nyugvó thrombocyta adhézió
GP la-Ila
GP VI
§ a keringő vWF-hoz a nyugvó thrombocyták
nem tudnak kapcsolódni J
§ GP Ib-IX-V komplex vWF
• akár direkt, akár indirekt módon kapcsolódik a GP lb-IX-V /

1
thrombocyta a kollagénhez, ez mindenképp stimulust jelent Az aktíváit
thrombocyták
a thrombocyta számára, ezzel indul a második fázis aggregálódása
GP Illa
2, Thrombocyta aktiváció: párhuzamos folyamatok összessége, sejtfelszíni

receptorok ligandkötésével kezdődik, a thrombocyta alakja megváltozik
(citoszkeleton átrrendeződés) majd szekréció történik, az eredmény a
thrombocyták aggregációja l 1-3. ábra
• a kötődés bonyolult szignalizációs sorozatot indít el a thrombocytában,

Az adhézi6ban és az aggregál6dásban
glikoprotei nek
membrán
aminek az eredménye a az IC Ca2+ koncentráció növekedése A) Primer adhézió: az ábrán két nyugvó állapotú thrombocyta
o a kalciumjel hatására aktiválódik a PLA2, a egy membránrészlcte látható. A GP la-Ila és a GP Vl glikoproteinck
közvetlenül. míg a GP lb-IX-V glikoprotein a szöveti von Willebrand
membránfoszfolipidekből arachidonsavat hoz létre, abból pedig
faktor (vWF) közvetítésével rögzül a kollagénhez
tromboxán A2 keletkezik, amit szekretál a thrombocyta B) Az aktivált thrombocyták aggregálódása: az aktiválás és alakválto
zás következtében exponálódott GP llb-llla glikoprotein köti a fibri
o a kalciumjel másik hatása az, hogy a granulumokból (elsősorban
A thrombocyták aktiválásában szereplő receptorok nogénmolekula RGD- (-arginil-glicil-aszparagin
denz granulumok) felszabadul a tartalmuk (exocitózis) sav-) szekvenciákat; a fibrinogén a két thrombocyta közölt hidat képez
§ ADP, szerotonin (helyi vasoconstrictio), adrenalin (α2 típusú

receptoron hat)szekréció fog léterjejönni
aktiváló
§ mindezekre a szekrétumokra a thrombocytának is van
receptoraèrészben a saját sejt aktiválását is befolyásolja,
de ami fontosabb az az, hogy a nyugvó thrombocytákra is
gátló
hatnak!
• a trombin receptor:
o 7 TM receptor, Gq
fehérjéhez kapcsolt
o amikor kötődik a trombin,
akkor proteolitikusan
elhasítja a trombin
receptor extracelluláris
részét, és ennek az
eltünése indítja a
konformáció változást,
aminek az eredménye az, hogy Gq fehérje aktiválva lesz
o irreverzibilis aktiváció!
• gátló mechanizmusok: mind a kettő az endothel sejtből származik
o PGI2 (prosztaciklin)
§ arachidonsav származék
§ minden irányba diffundál
§ Gs fehérjeècAMP termelés serkentésècAMP csökkenti a
A thrombocyták l<itapadása
kalcium szignált
o NO az érfalhoz
§ a thrombocytában guanilát-ciklázt aktiválècGMPècGMP
Az érendothelium sérülését szabaddá válik az
gátolja a kalcium szignált alatta rostrendszer, a su bendothelialis
• szintén a klacium szignál hozza létre a citoszkeleton aktiválást is, ami
mátrix. A fehér thrombus kialakulásának lépése-
alakváltozást fog létrehozni ként a még aktiválatla n thrombocyták felszíni glikopro-
o nyúlványos sejt keletkezikèmegnő a felszín teinjeik (GP) segítségével a szabaddá vált subendotheli-
A thrombocyták alakváltozása aktiváláskor
um meghatározott fehé rj éihez tapadnak.
o a GP IIb-IIIa a felszínre kerül, ez van az α granulumok
A thrombocyták rétegének kitapadásában két
membránjában párhuzamos mechanizmus, egy közvetl en és egy közve-
o a membránfoszfolipidek átalakulnak, tett kölcsönhatás szerepel (11-3. ábra). a
negatív töltésű foszfolipidek thrombocyták egy-egy specifikus felszíni glikoprotein-
komp lcxe a subendothelium fehérjéihez.
kerülnek a felszínre! A közvetlen kölcsönhatásban a thrombocytamemb-
rán egyes gli koproteinj ei (kollagénreceptorok) közvetle-
3, Aggregáció: az aktivált thrombocyták egymáshoz nül a kolJagénrostokhoz. A glikoproteinek kö-
kapcsolódása, stabil komplexet képez, ez lesz a fehér zül a legfontosabbak a GI) la-Il a kompl ex és a GP VI. A
trombus. alkalmas arra, hogy az érsérülést közvetlen kölcsönhatások lassúak, ezért
alacsony áramlási sebesség mellett
átmenetileg elzárja
• kitüntetett szerepe van a GP IIb-IIIa-nak
o ez lényegében egy integrin, RGD-szekvenciát ismeri fel
Az aktiválást
o az aggregációhoz olyan molekulák kellenek, amiknek a felszínén
primer
11
Kollagén
GP la-Ila
több RGD-szekvencia is van, így egyszerre több thrombocytához is
adhézió
GP VI
tud kapcsolódni:
§ fibrinogén
§ vWF, a keringő vWF csak az aktivált thrombocytához tud
J
kapcsolódni és így aggregálni őket GP lb-IX-V /

vWF
1
Video: Az aktíváit
thrombocyták
https://www.youtube.com/watch?v=- aggregálódása
F73CMjVuqg GP Illa

l 1-3. ábra
Az adhézi6ban és az aggregál6dásban membrán -
glikoprotei nek
A) Primer adhézió: az ábrán két nyugvó állapotú thrombocyta

egy membránrészlcte látható. A GP la-Ila és a GP Vl glikoproteinck
Pharmakológiai támadáspontok: lehetővé teszik, hogy a megbomlott egyensúlyt kívülről
állítsuk helyre
• thrombocyta aktiválódás és aggregáció gátlása:
o a ciklooxigenáz enzim gátlása, hogy az arachidonsav további alakulása gátolva
legyenèaspirin (acetil-szalicil sav)
o TA2, ADP, szerotonin receptor antagonista
o GP IIb-IIIa gátlószere, ami egy antitest

Thrombocyta aktiválás további lehetőségei: A thrombocytákat a nyíróerők is aktiválhatják.
Ilyen nyíróerők a keringésben a turbulens áramlás miatt alakulnak ki! Ennek az oka lehet az
érszűkület az artériákban, itt mindig megvan a thrombocyta aktiválódás és a trombózis
veszélye. A turbulens áramlás diagnosztizálható a hang alapján sztetoszkóppal.

Véralvadás. Fibrinolízis. Fiziológiás alvadás-gátló mechanizmusok

A véralvadásban résztvevő faktorok a plazmában keringenek, aminek a döntő
része a májban szintetizálódik.
• a plazmában inaktív formában keringenek
• az egyes enzimek szerin-proteázok (egyet leszámítva: XIII. faktor, ami
transzamináz)
• az aktiválás legtöbbször proteolízis, az aktivált faktor sok esetben önmaga
is enzimaktivitást nyer, és képes a következő faktort aktiválnièígy alakul
ki a véralvadási kaszkádèahogy haladunk a végtermék felé a folyamat
gyorsul, ennek az okai:
o hogy a folyamat felszínhez kötve magy végbe
o sok a pozitív feedback
o ahogy halad előre a folyamat a keletkező termékek koncentrációja
egyre nagyobb, egyre több újabb enzim keletkezhet
• az alvadási folyamat számos lépésénél nélkülözhetetlen a Ca2+ ionok,
amik hídként kötik össze az alvadás negatív töltésű résztvevőit, ezentúl
megváltoztatják egyes fehérjék konformációját, így erősítve a fehérjék
közötti interakciókat (in vivo körülmények között a kalcium hiánya nem
lehet az alvadás akadálya!)

Gla fehérjék (γ-karboxi-glutaminsav):negatív töltésűek! a fehérje peptidlánca
a transzlácót követően utólagosan módosul, a kialakult fehérjék polipeptidlánca
glutaminsavban gazdag régiót tartalmaz, ami γ-pozícióban karboxileződik, a Gla
fehérjék Gla-n keresztül Ca2+-t kötnek meg, így rögzülnek a másik fehérjéhez. Az
utólagos karboxileződéshez K-vitamin kell, enélkül a fehérjék nem tartalmaznak
Gla-t, funkcionálisan inaktívak, pharmakológiai támadáspont: K-vitamin
antagonisták (warfarin, dikumarin)
• prokoaguláns fehérjék:
o protrombin (II. faktor)
o VII. faktor
o IX. faktor
o X. faktor
• antikoaguláns fehérjék:
o protein C
o protein S

A fiziológiás alvadási folyamat
megindításának két variációja
lehetséges:
• extrinsic út: az első lépésben egy
olyan anyag (szöveti faktor, TF)
szerepel, ami nincs jelen a
keringő vérben
o ezzel kezdődik a
véralvadás, ez vezet a
korai fibrinkeletkezéshez
• intrinsic út: a megindulásához
nincs szükség külső alvadási
faktor hozzáadására A fiziológiás véralvadás mechanizmusa
o ez a folyamatsor csak XIa XI
később lép be, felerősíti Extrinsic út
az alvadási kaszkádot, TF + VIIa IXa IX Intrinsic út
VII
szilárdabbá teszi az alvadékot VIIIa ← VIII
Közös út
o ez az út is kell a normális véralvadáshoz X Xa

Aktiválás
Gla-fehérjék
V → Va
Prothrombin Thrombin
Fibrinogen Fibrin monomer
Extrinsic út: XIIIa ← XIII

Fibrin polimer
• a sérülés helyén a vér kapcsolatba kerül az
adventitia sejtek membránjával
• a TS faktor hatására indul az extrinsic út, VII. faktor aktiválásával
• Extrinsic tenase komplex: TS faktor + VIIa + X + Ca2+
o további VII. faktorok VIIa-va történő aktiválás
o X. faktort közvetlenül Xa-vá aktiválja
o aktiválja (XIa faktorral együtt) a IX. faktort, ezzel a lépéssel
kapcsolódik az intrinsic úthoz
• csak éppen annyi alvadék keletkezik ebben a folyamatban,
A két különböző
amennyi éppen elzárja az érsérülést!
úton létrejött Xa

molekulák viszont

azonosak.
Intrinsic út:
Ugyanakkor az
• az extrinsic út után indul meg, szükség van rá a teljes alvadási intrinsic út több
folyamat létrejöttéhez, biztosítja a magas trombinkoncentrációt, Xa-t hoz létre, így
ami ellensúlyozza a korai fibrinolízist több trombint
• az első tényezője a plazmában jelenlévő XI. faktor, amit a trombin generál.
fog aktiválni XIa-vá
• XIa faktor indítja meg a IX. faktorèIXa faktor átalakulást
• Intrinsic tenase komplex: IXa + X + VIIIa + PL + Ca2+ álló molekula. A molekula felszínén elhelyez-
o X. faktor a szubsztrát ionizáló csoportok elektrosztatikus taszításukkal
akadályozzák a fibrinogénmolekulák asszociálódását.
o IXa faktor az aktív enzim Az alvadás helyén trombin a
o mind a kettő Ca2+ jelenlétében negytív töltésű foszfolipid felülethez
kisebb peptideket hasít le: fibrin és fibrinopepti-
kapcsolódik, ezt normál esetben az aktivált thrombocyta

dek keletkeznek. A fibrinopepti<lek tartalmazzák azokat
a negatív aminosavhalmazokat, amelyek fe-
átrendezett membránja biztosít voltak a taszító hatásért. A fibrin monomérek
• VIIIa faktor egy szabályozó fehérje, biztosítja a megfelelő térbeli

elektrosztatikus (só-) kötésekkel és hidrofób kölcsönha-
tásokkal asszociálódnak, a m.olekulák mind hosszirány-
elhelyezkedést, nagyságrendekkel növeli így a sebességet! ban, „vég a véghez", mind harántirányban, „oldal az ol-
dalhoz" csatlakoznak a szomszédaikhoz (11-7. ábra).
A csak gyenge kölcsönhatásokkal rögzített fibrinhá-
A véralvadás "közös szakasza": a protrombin trombinná alakulása lózat nem képes a keringésben mechanikai
• az átalakulás résztvevői ebben az esetben is komplexet fognak alkotni ellenállni. A stabilitást kovalens kötések alakít-
ják ki. A trombin proteolízissel aktiválja a XIII. faktort,
• Protrombináz komplex: Xa + protrombin + Va + PL + Ca2+ és azt aktív transzglutaminázzá (XIIIa) alakítja. (A Xilla
o Xa az aktív enzim az alvadás egyetlen nem szerinproteáz enzime.) A X IIIa
az egyes fibrinmolekulák glutamin és lizin oldalláncai
o protrombin a szubsztrát között transzamidációt katalizál, közben ammónia vá-
o Va szabályozó fehérje, biztosítja az lik szabaddá. A kovalens kötések stabilizálják a fibrin-
hálózatot.
Az extrinsic és az XIII. faktorút
A intrinsic genetikai
szerepe hibájában nem ala-
Az extrinsic és az intrinsic „tenase” (Xase) komplex enzim és a szubstrát megfelelő térbeli kul ki stabil fibrinhálózat,
a fiziológiás véralvadásban és vérzékenység lép fel.
elhelyezkedését
o a komplex Ca2+ jelenlétében Trombin
j Fibrinmonomer
X foszfolipid felszínen alakul ki, ezt a Intrinsic út
X IXa <I • e» Q
felszínt ebben az esetben is az altivált • QQ
<>
<1 NExtrinsic út
<1
<>
Q
thrombocyták felszíne alakítja ki • Q() i:><>
Stabil fibrinháló kialakulása: Xllla

(aktív transzglutamináz)
• a képződött trombin a fibrinogénből kisebb
peptideket hasít le, keletkezik fibrin és
fibrinopeptidek (ezek tartalmazzák azokat a
negatív töltésű aminosavakat, ami miatt volt
a taszítás!) Fibrinlánc
• a fibrinmonomerek elektrosztatikus kötésekkel és

hidrofób kölcsönhatásokkal
asszociálódnakèfibrinpolimer
• ezek viszont csak gyenge kölcsönhatások, nem lenne
elég erős, ezért az XIIIa faktor (trombin aktiválta), ami
mellesleg az egyetlen nem proteáz enzim a kaszkádban,
hanem transzamináz, az egyes fibrinmolekulák Fibrin lánc
glutamin és lizin oldalláncai között transzaminációt fog 11 -7.
katalizálni, ezek a kovalens kötések stabilizálják a A fibrinpolimer kialakulásának vázlata
fibrinhálózatotèkialakul a keresztkötött fibrinpolimer,

ez lesz a váza a vöröstrombusnak!
-


A trombin hatásai:

Prokoaguláns hatások:

• fibrinogénèfibrin átalakulás kialakítása

• a fibrinhálózat stabilizálása XIIIèXIIIa faktor

segítségével

• két szabályozó fehérje a VIII. és a V. faktorok

aktiválása

• az intrinsic út beindítása (XI. faktorèXIa

átalakulás)

• trombocyták aktiválása (közvetve prokoaguláns
hatás)

• korai fibrinolízis gátlás:

o trombinaktivált fibrinolízisinhibitor, viszont

ehhez magas helyitrombin koncentráció

kell, ekkorát csak az intrinsic út tud

létrehozni

Antikoaguláns hatások:

Antikoaguláns hatások:

• protein C aktiválásán keresztüli negatív feedback:

o a trombin a sérülés helyén kotődik a trombomodulinhoz, ezzel megváltozik a trombin

konformációja és szubsztrátspecificitása

o a módosult trombin aktiválja az eddig a receptorához kötött protein C-t

o protein C irreverzibilisen inaktiválja a VIIIa és Va faktorokat

A trombin enzimatikus aktivitása a plazmában jelenlévő antitrombinhoz való kötődés után szűnik meg. Ez

az inaktiválás önmagában lassú folyamat, gyorsítja a heparán-szulfát és a heparin (katalitikus jellegű hatás)

Fibrinolízis:
A sérült erek elzárását követően pár napos késéssel elkezdődik az eredeti állapot
visszaállítása, ennek első lépése a fibrin enzimatikus lebontása, a fibrinolízis.
A végrehajtó enzim a plazmin, ami az inaktív proenzimből a plazminogénből
keletkezik:
• a plazminogén a fibrinszálak
hozzáférhető lizin oldalláncaihoz
kapcsolódik
• a fibrinkötés olyan konformáció
változást okoz a
proenzimmolekulán, hogy az
elérhezővé válik a
plazminogénaktivátorok számára
• az aktiválást két különböző
enzim végzi, szöveti típusú
plazminogénaktivátor és
urokináz típusú plazminogénaktivátor
A keletkezett plazmin egyik funkciója a fibrin lebontása.

Szabályozás:
• a plazminogénaktivátor-inhibitorok a különböző plazminogénaktivátorok
hatását gátolják, ezzel megakadályozzák a plazmin kialakulását
o ezek megtalálhatók a plazmában, illetve a thrombocyták α-
granulumaiból is felszabadul
• a plazmininhibitor valószínűleg a legfontosabb szabályozó molekula
o együtt kapcsolódik a fibrinszálakhoz a plazminogénnelèkéslelteti
a folyamat indítását
• további szabályozási lehetőség: trombinnal aktiválható
fibrinolízisinhibitor

Fiziológiás alvadás-gátló mechanizmusok:
• endothelsejtek épsége:
o az endothelsejtek elfedik a kollagént, és ezzel akadályozzák a thrombocyta
aktiválódást
o elfedik a tissue faktort (TF) ezzel megakadályozzák a véralvadást
o termelnek prosztaglandint és NO-t: akadályozza a thrombocyta aktiválást
o trombomodulin termelés: aktivált protein C képződést segíti
o fibrinolízis aktivátort termelnek
• antitrombin: nem csak a trombint, hanem más tényezőket is gátol
• keringési viszonyok:
o az laminális/axialis áramlás az erekben jótékony hatású, mert nem okoz
thrombocyta aktiválódást (ellentétben a turbulens áramlással)
o a túl lassú áramlás sem jó, mert bedúsúlhatnak a véralvadási faktorok, és elindulhat
trombusképződés (vénákban fordulhat elő)
• a különböző véralvadás gátló anyagoknak (pl. gyógyszeres kezelésnél) a hatása
potencírozódik (mindig rá kell kérdezni a paciensnél, hogy szed-e ilyen szert, valószínüleg
szed)

33, Thrombophiliás kórképek patomechanizmusa, klinikai jellemzői,
szövődményei

Thrombosis: vérrögképződés az érpályán belül
• oka: Virchow-triász
o érfalsérülés
o kóros áramlás
o túlzott véralvadás
• lokalizáció:
o artéria
o véna
o szívüregek
o billentyűk

Thrombus sorsa:
• feloldódás
• szervülés, rekanalizáció
• növekedés, propagáció
• embolizáció:
o tüdő: mélyvénás trombózisból
o agy: pitvarfibrilláció esetén
Tünetek:
• artériás:
o fájdalom
o sápadt, hűvös bőr
o nincs perifériás pulzus
• vénás:
o oedema, bőrpír, cianózis
o fájdalom, nehézlégzés

Hajlamosító tényezők:
• veleszületett thrombophiliák:
o Leyden mutáció
o C, S protein hiány
o anti-trombin hiány
• szerzett:
o varicositás
o dohányzás
o obesitás
o fogamzásgátlók
o pitvarfibrilláció
o műbillentyű

Diagnózis:
• APTI: aktivált parciális tromboplasztin idő
• INR
• D-dimer
o érpályában képződött fibrinből származik (fibrin degradációs
termék, ekkor a szintje nő (nem specifikus)

Kezelés:
• artériás: vérlemezke probléma:
o thrombocyta aggregáció gátlása: pl.: aspirin
• vénás: alvadási faktor probléma:
o antikoaguláns kezelés:
§ heparin
§ OAT: K-vitamin antagonista (szinkumar, warfarin)

Az ionizáló hatás a további kémiai/biológiai hatást részben direk
ionizáló sugárzás közti közvetlen kölcsönhatásként, részben indi
Orálbiológia szigorlati tételek fejti ki. Ez utóbbi esetben a létrejött szabadgyökök mó
hatás). A biokémai folyamatokban, biológ
(kémiai/biokémiai
változások eredményezik a sejt/szövet/szerv/szervezet szinű biológ
34, Ionizáló sugárzások és a sugárterápia következtében kialakuló oralis tünetek
1.219. ábra - 2. ábra – Az ionizálós sugárzás és az any
Ionizáló sugárzás: olyan sugárzás típusok,
amelyek az anyag részecskéinek
gerjesztésével ionokat hoznak létre az
elnyelő anyagban

Ionizáló sugárzás fajtái:
• részecskesugárzások:
o α, β, neutron
o közvetve ionizál, az
atommaggal való
kölcsönhatása ionizáló 1. Orális biológia
részecskéket eredményez
• elektromágneses sugárzások: • Részecskesugárzások: α, β, n (közvetve ionizál, az atommaggal való kölcsönhatása ionizáló részecskéket
eredményez).
o γ, röntgen, távoli UV • Elektromágneses sugárzások: γ, RTG, távoli UV (λ < 100 nm).

130
A biológia hatás alapja az ionizáló sugárzás elnyelődése a biológia anyagban (sejtben/szervben/szövetben),
amely fizikai kölcsönhatás következtében jön létre. A szájüregi hatásokat tekintve elsősorban a releváns
klinikai szituációkban általában használt terápiás gamma/RTG sugárzás a legjelentősebb. Az RTG és a γXSL-FO Co
Created by XMLmind
A biológiai hatás alapja az ionizáló sugárzás elnyelődése a biológiai anyagban,
sugárzás az anyaggal történő kölcsönhatás tekintetében megegyezik. Az ionizáló sugárzás és az anyag közti
fizikai kölcsönhatások típusait ld. az ábrán. A domináns kölcsönhatást a fotonenergia és a kölcsönható közeg
amely fizikai kölcsönhatás következtében jön létre. Szájüregi hatásokat tekintve
effektív rendszáma határozza meg.
a RTG és γ sugárzás a legjelentősebb, ezeket 1.218. ábra - 1. ábra – Az ionizálós sugárzás és az anyag fizikai kölcsönhatása
alkalmazzák terápiás céllal.
Az ionizáló sugárzás és az anyag közti
kölcsönhatások:
• Részecsksugárzás:
o αèfékezési sugárzás
o βèδ-elektron
o neutronèrecall proton
• Elektromágneses:
o fotoeffektus
o Compton-szórás
Az ionizáló hatás a további kémiai/biológiai hatást részben direkt módon, a molekulák/kémiai kötések és az
o párképzés ionizáló sugárzás közti közvetlen kölcsönhatásként, részben indirekt módon, szabadgyök képzésen keresztül
fejti ki. Ez utóbbi esetben a létrejött szabadgyökök módosítják a kémiai/biokémia folyamatokat
A biológiailag fontos makromolekulák közül a DNS és az RNS a legérzékenyebb
(kémiai/biokémiai hatás). A biokémai folyamatokban, biológiailag fontos makromolekulákban létrejött
változások eredményezik a sejt/szövet/szerv/szervezet szinű biológiai hatást.
az ionizáló sugárzásra. A károsító hatás eredményezhet apoptózist, de mutációk

1.219. ábra - 2. ábra – Az ionizálós sugárzás és az anyag kölcsönhatása
kialakulásához is vezethet.
A DNS károsodást a repair mechanizmusok aktiválódása is jelentősen
befolyásolja:
• a hosszabb idő alatt és vagy több alkalommal leadot dózis (dózis
frakcionálás) kisebb károsodást okoz
• a különböző szövetek érzékenysége sem egyforma, a legérzékenyebb a
nyirokszövet, csontvelő és a gyomor-bélrendszer nyálkahártyája 130
Determinisztikus hatás: akut sugárkárosodás

• van küszöbdózis, a a károsodás e fölött jelenik meg
• a súlyossága arányos a dózissal

Sztohasztikus hatás: késői sugárhatás, küszöbdózis nincs
• a károsodás bekövetkezésének valószínűsége arányos a dózissal

A sugárterápia kapcsán kialakuló oralis tünetek:

1, Osteoradionecrosis
Csontgenerációs probléma, amely azoknál a pácienseknél fordul elő, akik nagy
dózisú fej-nyak besugárzást kaptak. Leggyakrabban dentoalveolaris sebészeti
beavatkozás után fordul elő. A pontos patomechanizmusa nem ismert.
Etiológia:
• a mandibula érellátása lényegében végartériásnak tekinthető
• a mandibulát és a maxillát csak a gingiva választja el a külvilágtól, gingiva-
mucosa sérülés is közvetlenül befolyásolja a csont turnover-t
• a besugárzott területen relatíve kis beavatkozások is rosszabbúl
gyógyulnak, illetve necrosishoz vezethetnek
• az alapbetegségek között gyakori a diabetes, magasvérnyomás,
Rizikótényező:
• 50 Gy feletti dózis
• besugárzási idő, a frakcionált besugárzás több időt ad a szövetek
regenerációjához
• rossz oralis higiénia
• sebészi beavatkozások kiterjedése, szövetkárosodás mértéke
Patomechanizmus:
• klasszikus hipotézis:
o a besugárzás következtében létrejövő endarteritis és a
következményes mikrocirkulációs zavar áll
o a hipoxia miatt a lebontó folyamatok kerülnek túlsúlyba
o újabb eredmények szerint az osteoclastokon már hamarabb
megfigyelhető a sugárzás hatása, továbbá az osteoblastok
életképessége csökken
• új hipotézis:
o a besugárzás miatti endothelialis sérülés citokin felszabadulást
eredményez, gyulladásos válasz jön létre, ami további
szabadgyökképződést okoz
o a citokinek (TNFα, TGFβ, FGFβ, IL-1, IL-4 stb) kontrollálatlan
fibroblastproliferációt okoz
o a remodelling során eleve csökkent osteocyta aktivitást
következtében a csontszövet helyét atrofiás, fibrotikus hegszövet
veszi át

2, Csökkent nyálmirigy funkció
A nyálmirigy funkció csökkenése a kezelést követően szinte azonnal jelentkezik,
az első héten 50-60%-ra csökken a nyáltermelés, a 7. hét elteltével kb. 20%-ra. A
funkcióvesztés a terápiát követően hónapok múlva is folytatódik, némi javulás
lehetséges a terápiát követő 12-18 hónap múlva, ez függ a nyálmirigyeket ért
dózistól. Új tanulmányok szerint kb 32%-os javulás lehetséges az első 5 éven
belül.
Patomechanizmus:
• az acinus sejtek vakuolizációja és a szekretoros granulumok eltűnése
mutatható ki
• a későbbiekben az acinus sejtek p53-függő apoptózisa figyelhető meg, ez a
ductus sejteket nem érinti
• a mirigy végül fibrotikusan átalakul
• a patomechanizmus nem tisztázott, a krónikus zavarra a klasszikus
sugárkárosodási modell adhat magyarázatot:
o progenitor sejt pusztulásèkárosodott szöveti
sejtpótlásèfunkcióvesztés
• jelenlegi elméletek:
o az akut funkcióvesztést a szelektív acináris membránkárosodás
magyarázhatja
o a besugárzás rövid időn belül erősen csökkenti a muszkarinos
a sugárzás károsítja a gyorsan osztódó sejteket → klonogén sejthalál
receptorokon keresztül serkenthető nyálszekréciót
→ ulceráció
o AQ5 csatornák számának csökkenését is kimutatták
Az újabb adatok azonban jelentősen finomítják ezt a képet. A kutatáso
megelőzi az epitheliális károsodást. A nyálkahártya defektus komplex fo
3, Oralis mucositis citokinek és az apoptózis kulcsszerepet játszanak.
A tumorok kezelésével járó radio- és kemoterápia egyik leggyakoribb,
1.224. ábra - 7. ábra – Új megfigyelések az orális mucositis
potenciálisan a túlélést is befolyásoló mellékhatása. A gyulladt, fellazult,
kifekélyesedő nyálkahártya egyrészt
fájdalmas, másrészt behatolási kaput
jelent a kórokozók számára, amely
különösen veszélyes a terápiát követő
immunszupresszált állapotban.
• klasszikus elmélet: klonogén
sejtek pusztulásának
következménye
o sugárzás károsítja a
gyorsan osztódó
sejteketèklonogén
sejthalálèfelborul az
epithelialis
egyensúlyèulceráció

A károsodás Sonis által javasolt modellje (Sonis et al. 2007) ezen új adat
Patomechanizmus: folymatot vázol fel.
• Iniciáció:
1.225. ábra - 8. ábra – Az orális mucositis pathomec
o besugárzásèazonnali sejthalál
modellje
o szabadgyök képződés
o további DNS és szövetsérülés
o makrofág stimuláció
• Elsődleges károsodási reakció:
o TNF, IL-6 és IL-1β szint emelkedés
o NF-κB indukálta apoptózis: BCL-2 aktiváció
o ceramide útvonal aktiválása
o AP1èMMP aktiváció
• Jelerősítési fázis:
o pozitív visszacsatolások
o TNF aktivációèNF-κB aktivációèTNF család egyéb tagjainak
aktivációjaèszvingomielináz aktiválás
o ceramid és NF-κB aktivációèMAPKèc-JUNèAP1èMMP
• Ulceráció:
o gyulladásos elemek
1.226. ábra - 9. ábra – Az orális mucositis pathomec
modellje
o pszeudomembrán képzés
o szekunder kolonizációèbakteriális sejtfal elemekègyulladásos
citokinek, MMP-k aktivációja
• Gyógyulás:
o a sugárterápiát követő 2-3 hétben
o COX-2 szerepe: angiogenezis?
o a gyógyult mucosa szerkezete eltér az eredetitől

1.227. ábra - 10. ábra – A mucositis kialakulásában szerepet

20.3. Teszt – Ionizáló sugárzások és sugárter

kialakuló orális tünetek (válaszok)

1.
Válassza ki a legsugárérzékenyebb szervet az alábbiak közül!

A.

csontvelő/vér

B.
nyálmirigyek

C.
izmok

D.
tüdő

E. központi idegrendszer
2. A nyálmirigyek funkciócsökkenésének mértéke 7 héttel a sugárterápiát köv
A. a normál funkció 90%-a

35, A fej-nyak terület besugárzásának gyakorlati jelentősége

Gyakran a fej-nyak régió besugárzása az egyetlen terápiás lehetőség az itt
megjelenő, aggresszív daganatokkal szemben!

A besugárzás kapcsán kialakuló kórképek:
1, Osteoradionecrosis

2, Nyálmirigyek (kis nyálmirigyek is) károsodása
• acinusok atrofiásak lesznek, a ductusok ellenállóbbak
• a mirigy fibrotikusan átalakul
• hyposalivatio:
o fogszuvasodásé
o parodontopáthiáké
o oralis védekezésê

3, Oralis mucositis:
• frakcionált terápiával megelőzhető
• fontos a jó szájhigéné
• iriitációs faktorok megszüntetése: dohányzás, alkohol

4, Ízérzékelés vesztés: ízlelőbimbó károsodás

5, Trismus: edzéssel megelőzhető

6, Gócok akutan fellángolhatnak

36, A szájnyálkahártya felépítése és gyakoribb immunológiai hátterű
elváltozások patomechanizmusa

Oralis epithelium: a szájüregi képleteket fedő epithelium
Szerep:
• védelem
• érzékelés
• szekréció
Típusai:
• masticatory:
o 25%, gingiva és kemény szájpad területe
o itt nincs submucosa
o rágás során igénybevett
o lehet keratinizált
• borító:
o 60%, mindent borít a szájüregben
o nem keratinizált
• speciális:
o 15%
o a nyelv dorsalis oldalán (papillák!!)
Felépítés:
• epithelium: t.r.e.n.sz.l.h.
o str. superficiale
o str. intermedium
o str. basale
• lamina propria
• submucosa
• nincs lamina muscularis mucosae

Immunológiai elváltozások:
3. Megtartó fogászat
• Pemphigus vulgaris: intraepitheliális 3.416. ábra - 5. ábra – Pemphigus vulgaris (bucca)
bulla képződés
o kórok:
§ a desmosomák ellen
antitestek termelődnek
(hámsejtek membránján
lévő glikoprotein ellen)
§ IgG típusú antitestek
o megjelenés:
§ 0,5-4 cm átmérőjű laza,
petyhüdt falú hólyagok
§ gyulladásos udvar nincs 3.417. ábra - 6. ábra – Pemphigus vulgaris (palatum durum et palatum molle)
§ a hólyagok felrepedésével fekélyek alakulnak ki

3.418. ábra - 7. ábra – Pemphigus vulgaris (immunfluoreszcens: C3) (Dr. Tornóczki

Tamás képanyagából)
• Benignus oralis pemphigoid (Bullosus pemphigoid): szubepitheliális bulla
képződés
o kórok:
§ a basal membrán ellen termelődnek antitestek
§ IgG antitestek lerakódása a bazális membránzónában
o megjelenés:
§ 20-40%-ban a gingiván kialakuló, kemény falú, sárgás
bennékű bullák
o diagnózis: Tzanck-próba negatív, immunfluoroszcens
mikroszkópos vizsgálat

• Lichen oris: vékony, szűrkésfehér csíkok, vonalak a nyálkahártyán
o kórok: celluláris immunválasz zavara (autoimmun)
§ Langerhans-sejt proliferáció
§ IL-1 termelés
o terápia: A-vitamin olaj

1.293. ábra - 1. ábra

37, A sulcus gingivalis és a sulcus folyadék biológiai
jelentősége

Sulcus gingivalis: az ínyszél és a fogak találkozásánál
kialakuló, a fogakat körülvevő sekély árok, az
ínybarázda okkluzális irányból kommunikál a
szájüreggel

Határai:
• belső fala: zománc (idősebb korban cement)
Belső fala az életkortól függően a zománc, illetve idősebb k
• külső fala: a szabad ínyszél fog felőli sulcushámja sulcushámja, a feneke pedig a junctionalis hámtapadás teteje
• feneke: a junctionalis hámtapadás teteje A fogak átlyukasztják a nyálkahártyát. A különböző rétegek
• mélysége: egészséges ínyben kisebb mint 2 mm ha a külső, fertőzött szájüregi és a belső, steril subging
bélrendszer egyéb szakaszai is bakteriálisan kolonizáltak, d
alapot biztosít a bakteriális biofilm elhorgonyzásához. Ha
Jelentősége: (gingivitis) alakul ki. Amennyiben örökletes, szerzett szerv
• itt történik a külső baktériumok által fertőzütt szájüregi környezet és a
is jelen van, akkor destruktív fogágygyulladás (parodonti
pusztulása, valamint a hámsejtek apicalis proliferációja
steril subgingivalis tér elválasztása mélyül. Amennyiben az alveolaris csontpusztulás jelentő
• a fogak szilárd talapzatot jelentenek a bakteriális biofilm számára:
progressziója végén úgy esik ki, hogy a fog különben egészs
o ha a biofilm akkumulációja zavartalan, akkor gingivitis alakul ki

A fogágyba behatoló baktériumokkal szemben az első vé
védelmi mechanizmusok működnek, hogy távol tartsák a p
o ha örökletes, szerzett szervezeti vagy magatartási rizikótényezők
ínyszéltől a junctionalis hámig tartó sulcus hámszakasz ne
is jelen vannak, akkor destruktív parodontitis alakul ki, a fog
ínyt a szájüreg felé borító többrétegű elszarusodó oralis h
tartószöveteinek progresszív gyulladása oralis hámmal ellentétben már nem teljesen impermeábi
fokozott lizoszomális aktivitás, ezen felül antibakteriál
o a hámsejtek apicalis proliferációja miatt az ínybarázda fertőzött
természetes védelmi rendszer részét képezik.
parodontalis tasakká mélyül Az ínybarázda alját képező, a fogakat gallérszerűen körül
o ha az alveolaris csontpusztulás jelentőssé válik, a fog mozgatható
biztosítja a tényleges hámzárást. Ez a funkcionálisan módos
lesz különülnek el a szájüregben található egyéb hámterületekhe
stratum basale-t a kötőszövet felöli (köbös sejtek) és stra
• az ínybarázda a fogágyba behatoló baktériumokkal szemben az első
sejtek foggal párhuzamos tengellyel), melyek vastagsága ap
védelmi vonal 30 sejtsornyi. A basalis osztódó sejtek „turn over”-e – míg a
és azt elérve leválnak – az egyéb orális hámszakaszok 4
• védelmi mechanizmusok:
o a ínyszéltől a junctionalis hámig tartó sulcus hámszakasz nem
169
csupán egy passzív barrier, felépítése hasonló az oralis epithelhez, Created by XMLmind XS
de teljesen impermeabilis a folyadékra illetve a sejtekkel szemben 1. Orális biológia
o jellemző a fokozott lizoszomális aktivitás
o antibakteriális polipeptideket termel (defenzimek), ezek a
hámsejteknek a koronális vándorlásuk során a fogfelszínnel való dinam
természetes védelmi rendszer részét képezik
másik sajátosság, hogy két basalis lamina borítja ezt a hámrészt, az úgyn
pedig a fogfelszín felé való kapcsolatot biztosítja.
• junctionalis hám:
o az ínybarázda alját képezi, a fogakat gallérszerűen körülveszi, a
1.294. ábra - 2. ábra
foghoz direkt kapcsolódik
o két rétegét különböztetjök meg: a
turnover kb. 1 hét
§ str. basale: a kötőszövet
felöli köbös sejtek
§ str. subrabasale: a fog felöli
oldalon
o a hámsejtek koronalis vándorlásuk
során a fogfelszínnel való
dinamikus kapcsolatuk végig
megtartott
Jellemző még erre a hámterületre a nagyfokú permeabilitás (széles

kapcsolat), ez a leukocyták fő útvonala is az ínybarázda felé. A speciális
a gyors, tölcsérszerű koronális hámmigráció mechanikusan „mossa ki” a
a hám antimikróbiális anyagainak (defensin, lizoszomális enzimek, M
kemokinek (IL, TNF, citokinek) szekrécióján keresztül a sziszté
o két basalis lamina borítja ezt a hámszakaszt:
§ külső: ez a kötőszövet felől
§ belső: ez pedig a fogfelszín felől
o jellemző erre a hámra a nagyfokú permeabilitás:
§ ez a leucocyták fő útvonala az ínybarázda felé
§ a gyors, tölcsérszerű hámmigráció mechanikusan "mossa
ki" a behatoló mikróbákat
§ a hám anitmikrobiális anyagai:
• defensin, lizoszomális enzimek, MMP
§ kemokinek, ezek odavonzzák az immunrendszer speciális
sejtjeit (PMN, fimfocyták)
• IL, TNF, citokinek

A sulcusfolyadék jelentősége:
• egészséges körülmények között a subepithelialis transsudatum
diffúziójából származik, melynek gradiensét a kapillárisok és a kötőszövet
onkotikus és hidrosztatikus nyomásának különbségei biztosítják
(leukocitáknál a transzmigrációt a különböző kemotaktikus faktorok
serkentik)
• a folyadék kidiffundál a junctionalis hámon keresztül, feladat:
o biztosítja a hámsejtek ellátását
o és a megfelelő belső környezetet
• az ínybarázdában a sulcus folyadék keveredik a nyállal
• egészséges sulcusban a mennyisége kevés, összetétele az interstitialis
folyadékra emlékeztet (hámsejtek, leukocyták és baktériumok is vannak
benne)
• gyulladás esetén a sulcus folyadék mennyisége jelentősen nő, ez kimossa
a bakteriális metabolitokat az ínybarázdából
• a mennyiségének és összetételének vizsgálata rapid diagnosztikai és
terápiát ellenőrző mérésekre alkalmas 1. Orális biológia

A biológiai szélesség: ha a restaurációk lezárása az ínybarázdánál apicalisabban
történik, akkor sérül a biológiai 1.295. ábra - 3. ábra
szélesség
• a biológiai szélesség
átlagosan 2mm
o az alveolaris
csonttaréj és a sulcus
alja között 1mm
o junctionalis
epithelium és a
kötőszövetes tapadás
között 1mm

A biológiai szélesség (átlagosan 2 mm) a sulcus alja és az alveolaris csontt

junkcionalis epitheliumból (1 mm) és a kötőszöveti tapadásból (1 mm) áll. E
megsértése kiszámíthatatlan fogágy pusztulást okoz, melynek során a szerve
számára protektív biológiai szélesség nagyságát.
általános jellemzői – Kerémi Be
18.1. Gyulladás
A gyulladás a szervezet és szöveteinek védekező reakciója
lépésből álló folyamat: (1) a sejt sérülés elsődleges okának m
38, A gyulladás fajtái, fázisai és mechanizmusának általános jellemzői
neutralizálása és elpusztítása, 1. Orális biológia
(2) a sérült szövet eltávolítása, (3)
4. Glossary of Prosthodontic Terms Journal of Prosthetic Dentistry 2005; 94: 10-92
5.A gyulladásos
P. E.: Functional occlusionválasz
from tmj to smilekiváltásában az 2007 immunreakciók, a sér
A gyulladás a szervezet és szöveteinek védekező reakciója a károsító stimulusok
Dawson, designe. Elsevier St. Louis, Missouri
szerepet.
6. Okeson J. P.: Management of Temporomandibular Disorders and Occlusion Ed 6. Elsevier Mosby St. Louis
kiküszöbölésére. A gyulladásos válasz kiváltásában az immunreakciók, a
2008
sérülések és az ischemiás károsodások 18. 1.18. A gyulladás pathomechanizmusa, típusai és

játszanak szerepet. 1.193. jellemzői
általános ábra - 1. táblázat
– Kerémi Beáta – Gyulladás okai
18.1. Gyulladás
Lépései: A gyulladás a szervezet és szöveteinek védekező reakciója a károsító stimulusok kiküszöbölésére. Több
1. a sejt sérülés elsődleges okának lépésből álló folyamat: (1) a sejt sérülés elsődleges okának megsemmisítése - pl. a károsító ágensek higítása,
neutralizálása és elpusztítása, (2) a sérült szövet eltávolítása, (3) új szövet képzése.
megsemmisítése (pl. károsító A gyulladásos válasz kiváltásában az immunreakciók, a sérülések és az ischémiás károsodások játszanak
szerepet.
ágensek higítása, neutralizálása 1.193. ábra - 1. táblázat – Gyulladás okai

és elpusztítása)
2. sérült szövet eltávolítása
3. új szövet képzése

1.194. ábra - 1. ábra – Gyulladás klasszikus tünetei. Az első négy tünetet Celsus (ie. 30 –
isz. 38) írta le, míg az ötödik tünettel Galenus (isz. 129 – kb.200/216) egészítette ki

A gyulladás klasszikus tünetei: 1.194. ábra - 1. ábra – Gyulladás klasszikus tünete
• calor isz. 38) írta le, míg az ötödik tünettel Galenus (isz.
• rubor
• tumor
• dolor
• functio laesa

A szervezetben működnek helyreállító (repair) mechanizmusok, ide tartoznak a trombotikus és fibrinolitikus
rendszer, a gyulladás, az immunreakció és a szájüregi védelem. Ezek mindegyikében megtalálható közös

114
Közös mechanizmusok, amelyek Created by XMLmind XSL-FO Converter.
Helyreállító, repair mechanizmusok: valamennyi rendszerben szerepelnek:

• trombotikus, és fibrinolitikus rendszer • 1, Szérum proteáz-antiproteáz
• gyulladás rendszer
• immunreakció • 2, oxido-redukciós rendszer.
• szájüregi védelem szabad gyökök
• 3, komplement rendszer
• fagocitózis

A gyulladás fajtái:
Krónikus gyulladás:
• a kiváltó ok baktérium, vagy más irritáció tartós jelenléte
• időtartam: hetek, hónapok, évek a kiváltó ok függvényében
• jellemző tünet: A szervezetben működnek helyreállító (repair) mechanizmuso
o proliferatív-fibroblasztok rendszer, a gyulladás, az immunreakció és a szájüregi véde
o nincs exudáció
• főbb komponensek a folyamatban: 114
o makrofág Created by XMLmind XSL-FO
o limfocita
o eozinofil granulocita
o óriás sejt
• kapcsolódó reakciók: immun válasz
Akut gyulladás:
• kiváltó ok: egyszeri sérülés
• időtartam: órák, napok
• jellemző tünet:
o permeabilitás nő
o exudáció
• főbb komponensek a folyamatban:
o folyadék
o fehérjék: proteáz, és proteáz gátlók
o PMN leukociták
o makrofágok
• kapcsolódó reakciók: véralvadás (exudáció miatt nő a viszkozitás)

Az akut gyulladás két fő szakasza: 1. Orális biológia
• I. Vaszkuláris szakasz: • megnövekedett viszkozitás
o véráramlás növekedéséhez vezet • véralvadás fokozódása (órák).

o a mikrocirkulációban résztvevő kiserek változását hármas válasz
1.197. ábra - 2. ábra – A gyulladás vaszkuláris szakasza. Jellemző a hármas válasz: 1.
vazokonstrikció, 2. vazodilatáció, 3. fokozott kapilláris permeábilitás, fokozott exsudátum
jellemzi: és ennek következtében ödéma képződés
§ 1, pillanatnyi
vazokonstrikció
(másodpercek)
§ 2, vazodilatáció
(arteriolák, venulák -
percek)
§ 3, megemelkedett
kapilláris permeabilitás
o a fokozott permeabilitás
következményei:
§ duzzanat
§ mediátor felszabadulás
• hisztamin Celluláris szakasz
• az erek endothel sejtrétegének változásával kezdődik, amely

• nitrogén-monoxid • a leukociták véráramból kilépéséhez vezet,
§ megnövekedett viszkozitás • a fagocitáló leukociták a sérülés vagy a fertőzés helyére mozognak,
§ véralvadás fokozódás (órák) • aktiválásukkal megsemmisíthető a károsító tényező.
• II. Celluláris szakasz: Fő lépései:
o az erek endothel sejtrétegének változásával kezdődik, amely a

1. gördülés - rolling,
2. margináció
leukociták véráramból való kilépéséhez vezet
• vazodilatáció– sztázis,
o a fagocitáló leukociták a sérülés vagy a fertőzés helyére mozognak
• vvt-ek „pénztekercs” képzése az érpálya közepén,
o aktivitásukkal megsemmisíthető a károsító tényező

• granulociták az erek falán – adhéziós molekulák felszabadulása (szelektin, integrinek: ICAM-1, VCAM).
o Lépései: 3. kitapadás - adhézió
§ 1, Gördülés (rolling) • adhezív fehérjék funkciója,
§ 2, Margináció • granulociták az endotheliumhoz tapadnak,
• vazodilatáció-sztázis 117
• vvt-ek "pénztekercs" képzése az érpálya közepén

• granulociták az erek falán - adhéziós molekulá

kfelszabadulása (szelektin, integrinek: ICAM-1,
VCAM)
§ 3, Kitapadás
• adhezív fehérjék
• kemotaktikus anyagok (ld. később).
6. lobgát kialakulása,
7. opszonizáció
• a célpont feismerése és bemutatása.• granulociták az endithelhez tapadnak

• utcakó képződés
8. fagocitózis § 4, Emigráció (diapedesis)
• granulocita citoplazmájában mátrix változás
• felismerés és tapadás, • extravasatio a porusokon keresztül
§ 5, Kemotaxis - migráció
• bekebelezés. • migráció a célsejthez
• kemotaktikus anyagok
9. ölés - killing § 6, Lobgát kialakulása (sérült terület elszigetelése)
§ 7, Opszonizáció
• Intracelluláris ölés (killing),
• célpont felismerése és bemutatása
• reaktív oxigén, § 8, Fagocitózis
• felismerés és tapadás
• nitrogén termékek, • bekebelezés
§ 9, Ölés
• lizozimek. • I.C. ölés
• reaktív oxigén és nitrogén termékek
10. a baktérium megemésztése. • lizozimek
§ 10, baktérium megemésztése
1.198. ábra - 3. ábra – Celluláris válasz lépései

A gyulladásos
folyamatokban számos mediátor anyag szabadul fel, amelyek lehetnek vazoaktív anyagok és
kemotaktikus
anyagok. A vazoaktív anyagok az lokális véráramlásra (rubor, calor), exudatum képződésre

118


18.2.2. Az akut gyulladás két fő szakasza

Vaszkuláris szakasz

• véráramlás növekedéséhez vezet,

• mikrocirkulációban résztvevő kiserek változását hármas válasz jellemzi:
1. pillanatnyi vazokonstrikció (másodpercek),

2. vazodilatáció – arteriolák, venulák (percek),
3. megemelekedett kapilláris permeábilitás következményei:

• duzzanat,
• mediátor felszabadulás

• hisztamin
• nitrogén-monoxid (NO)

116

(tumor), trombocita aggregációra,
így áttételesen a sebzáródásra fejtik k
pedig a szöveti védekezésben résztvevő sejtek migrációját segítik elő.
39, A mediátorok szerepe a gyulladás létrejöttében
1.199. ábra - 4. táblázat – Gyulladásos mediátorok az aku
A gyulladásos folyamatokban számos
mediátor anyag szabadul fel, amelyek
lehetnek vazoaktív anyagok vagy
kemotaktikus anyagok. A vazoaktív
anyagok a lokális véráramlásra (calor,
rubor) exudatum képződésre (tumor),
trombocita aggregációra, így
áttételesen a sebzárásra fejtik ki
hatásukat. A kemotaktikus anyagok a
szöveti védekezésben résztvevő sejtek
migrációját segítik. Arachidonsav metabolito

1.200. ábra - 5. táblázat – Gyulladásos mediátorok csopor
Gyulladásos mediátorok csoportosítása a funkció alapján:
• 1, Vazoaktív és simaizom kontraháló
tulajdonságúak:
o hisztamin, szerotonin
o arachidonsav metabolitok (membrán
foszfolipidekből származik)
A ciklo-oxigenáz és prosztaglandin szintézis § foszfolipáz-A2
útvonal gátlása nem-szteroid gyulladásgátló
anyagokkal • prosztaglandinok, tromboxán
Fiziológiai
stimulus
Gyulladásos
stimulus (ciklooxigenáz útvonal)
Gátlás
NSAID-vel
• leukotriének (lipoxigenáz
Cox-1
Konstitutív
Cox-2
indukálható útvonal)
Gyomor Vese
§ trombocita aktiváló faktor
Gyulladásos helyek
Bél Trombocita (makrofágok,
Endothelium synoviociták)
PGE2
Gyull.
§ egyéb gyulladásos és
TXA2 PGI2 Proteázok O2
vérzéscsillapító mediátorok
PG-k

Fiziológiai funkció Gyulladás

• 2a, Plazma proteázok:
o komplement rendszer
§ vazodilatáció, érpermeabilitás és fagocita aktivitás fokozás
§ aktiválódás:
• normál út: baktérium vagy vírus infekció
• alternatív út: antigén-antitest komplex képzése
§ C3a, C4a, C5a -
anafilaxin A kinin, alvadási, fibrinolitikus és
o kininogének:bradykinin komplement rendszer kölcsönhatása
Hageman faktor
felszabadítás Nagy molekulatömegű kininogén (HMWK)
§ simaizom kontrakció, Prekallikrein
Felszín-aktív ágensek
és ér dilatáció, 18.2.3. Citokinek
permeábilitás Prekallikrein Kallikrein XI XIA
A citokinek kisméretű glikoprotein molekulák, amelyeket a gyulladás
növelése Protrombin Trombin
sejtek termelik. Az információ továbbításában és az immunválasz szabály
• 2b, Koagulációs faktorok HMWK Bradykinin Fibrinogén Fibrin
(kinin)
o Hageman faktor (faktor XII) Három fő funkcionális csoportjuk:
Plazminogén Plazmin Fibrinopeptidek
• 2c, Vazoaktív fehérjék I. természetes immunitásban (clotting)
és gyulladásos folyamatokban
(Fibrinolitikus) résztvevők,

C3 C3a Fibrinszakadás
119
(Komplement) termékei
Created by XMLmind XSL-FO Converter
• 3, Kemotaktikus faktorok
• 4, Reaktív molekulák és citokinek - leukocitákból felszabadulva
o raktározott (preformált) mediátorok
o újonnan szintetiz mediátorok
§ nitrogén-monoxid,
oxigén A szuperaktív O2- metabolitok
szabadgyökök kialakulása és inaktiválása
§ citokinek hidroxilgyök endogén antioxidánsok
• 5, Adhéziós fehérjék képződése
O2 szuperoxid-dizmutáz
o szelektin csoport e- 2 O2 + 2 H+ H2O2 + O2
• 6, Ellenanyagok szuperoxid- anion O2
• 7, Neurogén mediátorok e
- 2 H2O2
kataláz
2 H2O + O2
o P-anyag hidrogén-peroxid H2O2
o kalcitonin génhez glutation- peroxidáz
e- H2O2 + 2 GSH 2 H2O + GSSG

kapcsolt peptid (CGPR)
hidroxilgyök OH-
• 8, Egyéb faktorok
e-
o növekedési faktorok
o kolónia stimuláló H2O
faktorok

Citokinek: kisméretű glikoprotein molekulák, amelyeket a gyulladásban és az
immunválaszban résztvevő sejtek termelnek. Az információ továbbításában, és
az immunválasz szabályozásában van szerepük. 1. Orális biológia
Három fő funkcionális csoportjuk van:

• 1, természetes immunitásban és gyulladásos folyamatokban résztvevők
II. limfociták aktivációját és differenciálódását szabályozók,
• 2, limfociták aktiválódását és differenciálódását szabályozók

III. immunsejtek érésére hatók.
• 3, immunsejtek érésére hatók
1.201. ábra - 6. táblázat – Főbb citokinek és funkcióik

18.2.4. Kemokinek
Kemoattraktánsok, azaz felerősítik és irányítják az immun– és gyulladásos sejtek vándorlását a sérülés helye
Két alcsoportja van:
1. A -C-x-C- csoport előtt, az N-terminális közelében egy Glu-Leu-Arg s

anyagai a neutrofil granulocitákra kemotaktikusak.
Orálbiológia szigorlati tételek 2. Az alcsoportba olyan vegyületek tartoznak, amelyek az 1.1 alcso
tartalmazzák. Az alcsoport anyagai limfocitákra kemotaktikusak.
Kemokinek: kemoattraktánsok, vagyis felerősítik és irányítják az immun- és

2. β-kemokin: itt az első két Cys szomszédos egymással, tehát itt -C-C- stru
gyulladásos sejtek vándorlását a sérülés helye és/vagy a kórokozók behatolási
3. γ-kemokin: csak 2 Cys tartalmaz, agy egyik az N-terminálisnál a találhat
kapuja felé. 8-10 kD molekulasúlyú fehérjék, amelyek aminosav sorrendje 20-
4. fractalkin: itt a két Cys között három aminosav van, tehát a –C-x-x*-x**
70%-ban egymással azonos.
A kemokinek különböző receptorai G proteineken keresztül fejtik ki hatás
Két csoportjuk van: helix receptor szupercsaládhoz tartoznak. Léteznek sejtspecifikus kem
• 1, gyulladásos kemokinek sejtspecifikus receptorok.
o válaszul termelődik a bakteriális toxinokra és gyulladásos

A két legfontosabb receptor osztály az α- és a β-osztály.
citokinekre 1. α-kemokin receptorok: Ebbe a csoportba 6/7 receptor tartozik, amelye
• 2, homing (önirányító) kemokinek helyen túl R1, R2-R6 aminosavat tartalmaz -C-x-C-R1.
o folyamatos expresszió 2. β-kemokin receptorok: csoportjába 10 receptor tartozik -C-C-R1 stb. str
o túltermelődnek (up-regulálódnak) a gyulladásos reakció és az
3. γ-kemokin receptor: jelenleg 1 receptor ismert (-x-C-R1).
immunválasz ideje alatt 4. CX C-receptor: jelenleg 1 receptor ismert (–C-x-x*-x**-C-R1) szerkeze
3

1.202. ábra - 4. ábra – Kemokinek osztályok általános szer
Az alosztályokat a ciszteinek molekulán belüli elhelyezkedése alapján különítik
László engedélyével
el:
• α kemokin: -CxC- struktúra
o két csoport:
§ 1, -CxC- csoport előtt az N-
terminális felől Glu-Leu-Arg
szekvencia, az a neutrofil
granulocitákra hat
§ 2, olyan vegyületek vannak
itt, amik nem tartalmazzák
az előző szekvenciát,
limfocitákra kemotaktikusak 18.2.5. Gyulladás – orális vonatkozások
• β kemokin: az első két cisztein szomszédos egymással: -C-C-
A szájüregi gyulladásokban is ugyanezek alapfolyamatok zajlanak le, term
• γ kemokin: csak két ciszteint tartalmaz, az egyik az N-terminálisnál van,
körülményekhez (az emésztőtraktus első szakasza, külső és belső környe
szájüregben: pulpitisz, gingivitisz, parodontitisz, mukozitisz. A gyulladás
amásik belsebb, jelölése: -C- olvashatnak az egyes specifikus gyulladásokkal foglalkozó fejeze
• fractalkin: két cisztein között három aminosav van: -Cx-x-x-C-
mechanizmusokkal foglalkozó fejezetben.
1. video – Hiperémia.
Kemokin receptorok: 18.3. Teszt – A gyulladás pathomechanizmus
• G-fehérjéhez kapcsoltan működnek általános jellemzői (válaszok)
• vannak sejtspecifikus illetve nem sejtspecifikus receptorok
121
A legfontosabb receptor osztály az α és a β:
• α kemokin receptor:
o 6-7 receptor tartozik ide
o -CxC- csoportot kötő helyen túl, R1, R2-R6 aminosavat tartalmaz:
-CxC-R1
• β kemokin receptor:
o 10 receptor tartozik ide
o -C-C-R1 struktúra
• γ kemokin receptor:
o 1 receptor ismert: -x-C-R1
• CX3C receptor
o 1 receptor ismert: -C-x-x-x-C-R1

Oralis vonatkozások:
• a szájüregben is ugyanezek az alapfolyamatok zajlanak le, alkalmazkodva,
a speciális körülményekhez
• tipikus gyulladások a szájüregben:
o pulpitis
o gingivitis
o parodontitis
o mucositis

Fenti példák mellett számos lehetséges további területe lehet a genomikának a fog
még kidolgozása várnak.
1.242. ábra - 15. ábra – A molekuláris genomika lehetséges alkal

40, A génterápia potenciális fogorvosi vonatkozásai
A veleszületett szájüregi és fogászati rendellenességek
genetikai hátterének felderítése jó A veleszületett szájüregi és fogazati rendellenességek genetikai hátterének fe
ezeknek a betegségeknek jövőbeni gyógyítására a génterápia eszközrendszerével.
alapot szolgáltat ezen betegségeknek a 1. Orális biológia
segítségével olyan DNS szekvencia sejtbe történő juttatása, amely a sejt transz
addig hiányzó vagy nem megfelelően működő fehérjét pótol a sejt saját működésé
jövőbeli gyógyítására a génterápia sejtből kiválasztva a sejten kívüli funkciók ellátására.
eszközrendszerével. 1.243. ábra - 16. ábra – A génterápia alapjai

A génterápia célja: egy vektor
segítségével (pl. adenovírus, adeno-
asszociált vírus) olyan DNS szekvencia
sejtbe történő juttatása, amely a sejt
transzkripciós folyamatai során egy
addig hiányzó vagy nem megfelelően 142
működő fehérjét pótol a sejt saját

működésének javítására, vagy hoz
létre a sejtből kiválasztva a sejten
kívüli funkciók ellátására. Az első sikeres génterápiás
A nyálmirigyekbe történt eljárás
célzotta génbevitel
súlyos kombinált legcélszerűbb immunhiány
módja
Immunodeficiency Disease) kezelésére szolgált. A
történő bejuttatása a kivezetőcsőrendszerbe, amellyel gyakorlatilag betegség lényege, hogy
mutációja a T-sejtek érésének és működésének
kapcsolatban van. Egyes vektorok, mint az adenovírus alapúak m súlyos zavarához
Nyálmirigy betegségek terápiája: immunrendszert arra, hogy
képesek kötődni, míga például
behatolóazmikrobák adeno-asszociált ellen védekezzék.
vírusok egyedül a
Nyáltermelés helyreállítása:
A páciensek véréből fehérvérsejteket izolálnak, s ezekbe ex vivo retrovirá
• a nyálmirigyekbe történő célzott génbevitel legegyszerűbb módja a
1.246. ábra - 19. ábra – A nyálmirigyek mint
1. Orális a géntera
biológia
transzfekciós vektor retrográd be, majd az ilyen módon módosított sejteket infúzióval
immunműködés helyreállása. Az adott betegségben ez a teljes izoláltsá
visszajuttatják
injectioval történő bejuttatása a jelenti. tartalmazó vírusok a ductalis sejteket megfertőzik. Az így permeábilissá te
kivezetőcsőbe (ezzel gyakorlatilag s így a nyál produkciója.
minden acinus és ductus sejt apikális

1.244. ábra - 17.1.248. ábraábra – Génterápia – például mint
- 21. ábra – A nyálmirigyek, a SCID a génterápia
oldala kapcsolatban van
o adenovírus vektor: mind az
acinus, mind pedig a ductus
sejtekhez kötődik
o adeno-asszociált vírus
vektor: csak a ductus sejteket
fertőzi meg
A fehérjeszekréció elsődleges útja a nyálmirigyekben a szabály
• a nyálmirigy génterápia célja a nyálmirigy funkció helyreállítása
proteinek, mint például az amiláz, szekréciós granulumok
• besugárzást követően, vagy Sjögren-syndroma következtében az acináris
stimulációjakor a lumen felé ürülve a nyálba kerülnek. A konstit
parenchyma elpusztul, a ductusok pedig vízáteresztő képesség hiányában
Számos olyan betegséget ismerünk, amelyeknek oka egy adott fehérje szin
működő útvonalon
a szisztémáselválasztódó
keringésben. Ilyen fehérjék
például az inzulinnemtermelés raktározódnak
csökkenése d
csak az ionok reabszorpciójára képesek kiválasztódnak, elsősorban
csökkenése krónikusa veseelégtelenség
sejt bazális és laterális oldalán
előrehaladásával, az ainte
vagy éppen növe
út fiziológiás termelésének
szerepe a hiánya az agyalapi mirigy
nyálmirigyekben még genetikus
nem vagy egyéb okból
tisztázott, de szá
pél
• vektorral az aquaporin-1 génjét be lehet juttatni a kivezetőcsőbe, így
következtében. Ez indította el azt a kutatómunkát, amelynek célja
útja.
azok is áteresztővé válnak a víz számára, tehát a ductus sejtekben is lehet
eritropoietint és más fehérjéket kódoló gének bejuttatása a nyálmir
konstitutívan elválasztott eritropoietin elsősorban a véráramba kerül, a sza
víz szekréció, így nyáltermelés hormon pedig a nyálba. Így az utóbbi véráram felé tereléséhez még tovább
1.247. ábramellett
- 20.a nyálmirigy
ábra –génterápiaA nyálmirigyek, mintvana olyangénte
alkalmazásával lehetőség bioa
jutatására terápiás célból, amelyek akár a parodontális gyulladás folyamat
Fehérje termelése: közvetlenül a szájüreg felől képesek befolyásolni.
• sok olyan betegség van, amikor egy adott fehérje szintjének csökkenése,
1.249. ábra - 22. ábra – A nyálmirigyek, mint a génterápia
vagy hiánya okozza a bajt, pl:
o inzulin (diabetes)
o eritropoetin (veseelégtelenség)
1.245. ábra - 18. ábra – Génterápia – például a SCID
o növekedési hormon hiánya
• a konstitutívan termelődő fehérjék a
nyálmirigyben elsősorban a véráramba
A fej-nyaki régióban kialakuló laphámrákok kutatása egy másik fontos

A nyálmirigyvizsgálatok
génterápia
céljára legkézenfekvőbb célja a hoztak
kutatók egy módosított adenovírust nyálmirigy
létre, am
károsodás és megfertőzni, azonban replikációra csak p53 deficiens sejtekben képe
Sjögren-szindróma esetén a szekréciót végző aciná
pusztíthatóak el azok a szájüregi daganatsejtek, amelyekben ennek a tu
kerülnek (ez sikerült már az epo-val), a szabályozottan termelődő
fehérjék viszont a szekréciós granulumokon keresztül a nyálba (a
növekedési hormon ilyen pl., ezzel van még munka)
• viszont ezzel a módszerrel lehetőség van olyan bioaktív fehérjék
folyamatos termeltetésére a szájüregbe, amelyek a parodontális gyulladás
folyamatát, vagy a daganatos sejtek osztódását képesek gátolni

Szájüregi daganatok génterápiája:
• fej-nyak tájékon kifejlődőtt daganat visszaszorítása Onyx-015
alkalmazásával
• módosított adenovírust hoztak létre, amely képes megfertőzni minden
epitheliális sejtet, viszont replikációra csak a p53 deficiens sejtekben
képes
• így szelektíven pusztíthatók azok a szájüregi daganatsejtek, amikben a
p53 tumorszupressziós funkciója kiesett 1. Orális biológia

21.1. Teszt – A génterápia és a gén-polimorfizmus a

fogorvoslásban (válaszok)

1. Mit kódol egy gén az esetek többségében?
A. egy fehérjét
B. két fehérjét
C. három fehérjét
41, A gén polimorfizmusok potenciális fogorvosi vonatkozásai
Az Msx1 és Pax9 transzkripciós faktorok több egyedi nukleot
emberben is szerepet játszanak a foghiányok kialakulásában. E
Két gyakori fogászati rendellenesség, a foghiányok és a parodontitis genomikai
hogy mindkét fehérje TGF-α gén expressziójának, működéséne
hátterét már részlegesen ismerjük.
1.239. ábra - 12. ábra – Hipodontia (fogfejlődés)
Hypodontia: egy vagy több maradó fog hiánya
• ez a leggyakoribb rendellenesség, kb. a
lakosság 20%-át érinti világszerte
• MSX1 és a Pax9 transzkripciós faktorok
szerepet játszanak a kialakulásukban!
mind a két fehérje a TGF-α gén
expresszióját szabályozza
• Oligodontia: hat, vagy annál több
maradó fog hiánya
• több mint 200 gén vesz részt a
fogfejlődésben (állatkísérlet)


Az íny- és fogágybetegségek népbetegségnek tekinthetőek
Íny és fogágybetegség: ínygyulladásban, megközelítőleg 20%-a pedig destruktív f
• népbetegségnek tekinthető, a lakosság több mint 50% ínygyulladásban,
1)klinikai
gének és kísérletes
a tumor vizsgálatok
nekrózis faktor-α
számos(TNF-α) gének szerep
rizikótényező polimo
kb. 20%-a destruktív fogágybetegségben szenved
bizonyították
közé a parodontitisben.
tartoznak a rossz száj-higiéné, a helyi plakkretenci
• számos rizikótényező ismert: emocionális stressz, életkor és nem, az immunvédekezés
1.241. ábra - 14. az
hiánybetegségek, ábra – Parodontitis
osteoporosis, és a genetikai/genomikai tén
o rossz szájhigéné
o plakkretenciós tényezők 1.240. ábra - 13. ábra – Kockázati tényezők parod
o occlusalis túlterhelés
o dohányzás
o emocionális stressz
o életkor és nem
o immunvédekezést csökkentő
általános betegségek
o táplálkozási hiánybetegségek
o osteoporosis
o etnikum
o genetikai, fenomikai
tényezők

Fenti példák mellett számos
több lehetséges
Parodontitis: az IL-1 illetve a TNF-α gének polimorfizmusainak szerepét
Feltételezhetően további azon
tucatra tehető területegének
lehet a genom
szám
még kidolgozása várnak.
fogágygyulladásra hajlamosító tényezőként játszhat szerepe
egyértelműen bizonyították
populációra ható környezeti tényezők is szerepet játszanak (gé
1.242. ábra - 15. ábra – A molekuláris genomika lehet

141
Created by XMLmind XSL-F

A veleszületett szájüregi és fogazati rendellenességek genetikai

ezeknek a betegségeknek jövőbeni gyógyítására a génterápia eszköz
segítségével olyan DNS szekvencia sejtbe történő juttatása, amely
addig hiányzó vagy nem megfelelően működő fehérjét pótol a sejt sa
sejtből kiválasztva a sejten kívüli funkciók ellátására.
42, A fogbél struktúrális és funkcionális jellemzői

A pulpa a pulpakamrát kitöltő, nem mineralizált, laza-rostos kötőszövet. Minden
irányból a mineralizált dentin veszi körül, ezért rugalmatlan, kitágulásra
képtelen struktúra jön létre.
Mi a pulpa:
• kötőszövet, amely kitölti a pulpakamrát
• a dentalis papilla maradványa 1. Orális biológia
• dentin egészségének fenntartója, helyreállítója

1.203. ábra - 1. ábra – Mi a pulpa
• a fogak érzékelését biztosítja

Struktúra:
• a kapcsolatát a szervezettel a foramen apicale-n keresztül futó erek és és
idegrostok képezik
• laza-rostos kötőszövet, de a dentin miatt nem tágulékony
A pulpát a dentintől a predentin réteg választja el, ezek felett az odontoblastok egy sejtrétegű palástja
Pulpa finomszerkezete: belülről kifelé haladva, a fog többi szövetét is említve
következik. Ezektől befelé helyezkedik el az úgynevezett Weil féle sejtszegény réteg, a gazdag idegrost
hálózatot tartalmazó subodontoblasticus plexussal. Alatta a sejtgazdag réteg figyelhető meg fibroblastokkal és
• Sejtgazdag zóna (ez van legbelül) más differenciálatlan blastoid sejtekkkel és gazdag kapillárishálózattal. A középen elhelyezkedő centrális
zónában futnak a fogbelet ellátó arteriolák és venulák.
o fibroblastok és más differenciálatlan blastoid sejtekkel
1.204. ábra - 2. ábra – A pulpa finomszerkezete
o gazdag kapillárishálózat
o a közepén elhelyezkedő
centrális zónában futnak
a fogbelet ellátó
arteriólák és venulák
• Sejtszegény zóna (Weil-féle)
o gazdag idegrost
hálózatot tartalmazó
plexus
subodontoblasticus
található itt
• Odontoblast köpeny
• Predentin réteg A pulpa 25 %-a szerves anyag, 75 %-a víz. Az alapállomány kocsonyás szerkezetet alkot. A legnagyobb
mennyiségben fellelhető szerves komponense a kollagén, a legtöbb a III típus, de I és V típusok is
• Dentin azonosíthatók. Az elastin csak a nagyobb erek körül található Jelentősen hozzájárulnak a fogbél kocsonyás
állagához a glükózamino-glikánok hosszú láncaiból és polipeptid láncokból felépülő proteoglikánok. A vizet
• Zománc gél formájában megtartják, s gátolják a mineralizációt. Az egyéb alapállományt alkotó fehérjék között fontos a
fibronektin, a sejt-mátrix kapcsolat kialakításában.

1.205. ábra - 3. ábra – A pulpa összetétele
Ásványi és szervesanyag összetétel:
• 25% szerves anyag, 75% víz, az alapállomány kocsonyás szerkezetet alkot
• Pulpamátrix:
o a legnagyobb mennyiségben jelen lévő szerves komponens a
kollagén: 123
§ főleg III. típus, de az I. és az V. is jelen van Created by XMLmind XSL-FO Converter.
o az elasztin csak a nagyobb erek körül található meg

o jelentősen hozzájárulnak a pulpa kocsonyás állagához (gél állapot)
a proteoglikánok (amik a glukózamino-glikánok hosszú láncaiból
és polipeptid láncokból épülnek fel), a vizet gél állapotban tartják,
és gátolják a mineralizációt
o fibronektin: sejt-mátrix kapcsolat kialakítása

1.209. ábra - 7. ábra – A pulpa vérellátása
Vérellátás:
• az a.et v. alveolaris inferior és
alveolaris superior
ágrendszeréből erednek a
kozépen futó, pulpát ellátó erek
• egy vagy két 150 μm átmérőjű
arterióla lép be a foramen
apicale-n az érző és szimpatikus
idegrostokkal együtt
• az erek fala elvékonyodik, az
ellenállást a pulpakamra
kitágulásra képtelen fala adja
• a korona területén az arteriola
oldalágak megszaporodnak,
kapilláris hálózatot hoznak létre
• az élő sejtek, főleg az odontoblastok fenntartásában és folyadék-szint
A kapillárisok nem érik el a dentincsatornákat. A kapilláris nyomás a f
regulációjában fontos mint a szervezetben máshol. 1. Orális biológia
• a felesleges szövetközti folyadékot a nyirokrendszer vezeti el
• a kapillárisok nem érik el a dentincsatornákat, a kapilláris nyomás a
1.210. ábra - 8. ábra – A pulpa kapilláris-hálózata
dentincsatornákba futnak. Az erekhez futó szimpatikus idegek
fogbélben jóval magasabb mint máshol a szervezetben: 30-40Hgmm
vasokonstriktor kontrollját. Az érző idegek végződéseiből felszab
• arterio-venosus anasztomózisuk nagy számban vannak jelen, segít
peptid (CGRP), a P anyag (SP) és a neuropeptid Y (NPY) a vaso
fenntartani a keringést a nyomás fokozódásakor (gyulladás)
érfalból felszabaduló, vasodilátor hatású nitrogén-monoxid (NO) sz
• nyirokerek is lehetnek, de ezek esnek össze először ha nő a nyomás
enzim is hyperaemiát okoz.

Beidegzés: 1.211. ábra - 9. ábra – A pulpa beidegzése
• gazdag beidegzése van, rostok a
fogkoronába futnak, és ott sűrűn
elágazódnak (Raschow plexus)
hozva létre, innen a rostok az
odontoblastokhoz futnak, vagy a
predentinben végződnek, vagy a
dentincsatornákba futnak Arterio-venosus anastomosisok (AVA) nagy számban kimutatható
fenntartását a gyulladásos folyamatok következtében kialakuló nyomá
• szimpatikus idegek: az erekhez futva rendszerhez hasonlóan egyszerű. Újabb adatok a nyirokerek meglé
hozza létre a vazokonstrikciót korlátozott, mert gyulladáskor ezek esnek össze legelőször, meggátolva
(adrenerg kontroll)
A fogbél beidegzése rendkívül gazdag, a rostok a fogkoronába futva
• érző idegvégződésekből hozva létre. Innen a rostok az odontoblastokhoz futnak, vagy
felszabaduló neuropeptidek: a
vazodilatációt hozzák létre
A nervus trigeminus (V. agyideg) érző idegrostjai, 125illetve a gl. c
o calcitonin-gén függő peptid (CGRP)
beidegzést. A velőhüvelyes rostok döntőbytöbbsége
Created XMLmindAδ típusú,
XSL-FO ez
Conve
o P-anyag kisebbségük a nagyobb átmérőjű Aβ típusú rost. A velőtlen C rost
o neuropeptid Y lokalizált fájdalom, a C rostok pedig a tompa, kevésbé lokalizá
• n.trigeminus (V. agyideg) érző rostjai, illetve a ggl.cervicale superior rostjai
szerepet. A kialakuló akciós potenciál a központ felé terjed, de
adják a szimpatikus beidegzést (antidromos hatás), s itt bioaktív peptidek (CGRP és P an
felszabadulását eredményezi. A szimpatikus efferens idegrostok
o a velőhüvelyes rostok többsége Aδ-típusú: széles, lokalizált
Ezek ingerületátvivői a noradrenalin és a neuropeptid Y (NPY)
fájdalom hiányzik a pulpából.
o a velőtlen C-rostok átmérője kisebb: tompa fájdalom
1.212. ábra - 10. ábra – A dentinfájdalom kialakulásá
• a szimpatikus efferens beidegzés felelős a vazokonstrikcióért,
paraszimpatikus beidegzés nincs a pulpában

Funkció: fő feladata az odontoblast palást táplálása
• a dentin részleges károsodása után, képes annak reparálására
• fontos továbbá az érzékelő funkciója is (dentin védelmében)

A pulpában lévő sejttípusok és funkciójuk:
• a dentint létrehozó odontoblastok kiemelkedő jelentőségűek:
o a fog teljes élettartalma alatt fennmaradnak
o ellátják interstitialis folyadékkal a dentincsatornákat
o szoros kapcsolatban állnak az idegvégződésekkel: részt vehetnek a
nyomás és fájdalom érzékelésben
• a fibroblastok: elsődleges feladata a pulpa mátrixát alkotó komponensek
szintézise
o képesek továbbá citokinek és növekedési faktorok elválasztására,
így szereped vállalva a kóros folyamatok kialakulásában
• differenciálatlan mesenchimalis sejtek is megtalálhatók
o ezek a progenitor sejtek/őssejtek a reparációs és regenerációs
folyamatokhoz szükségesek 1. Orális biológia
• védekező rendszer sejtjei: dendritikus sejtek, makrofágok, kis számban T-
limfociták
gyulladáskor ezek felszaporodnak
o pulpában. A valódi denticulus irregulárris felépítésű, odontoblasztok álta
• vannak továbbá vér és nyirokerek, illetve idegegi struktúrákat felépítő
áldenticulusok spontán kalcifikáció eredményei.
sejtek is

1.217. ábra - 15. ábra – Regresszív változások a pulpában

19.1. Teszt – A fogbél strukturális és funkcioná

szájképletek keringése; a fogbél gyulladás/fájd

1. A pulpa mátrix fehérjekomponense

A. amelogenin

B. proteoglükán
C. foszfoforin
D. enamelin
Orálbiológia szigorlati tételek és a folyadék filtrációja. A szövet ödémássá válik. A tágulásképtelen pulpában a szöveti nyomás meghaladja
vénás nyomást. Ezért a vénák összenyomódnak, csökkentve a vérátáramlást és növelve a vénás ellenállást. A
vénás pangás vörösvértest aggregációt, a vér viszkozitásának növekedését váltja ki. A pulpagyulladá
43, A fogbél gyulladásának folyamata, fogeredetű fájdalom „circulus vitiosusa” a továbbiakban szöveti hipoxiát idéz elő, a szöveti széndioxid szint emelkedik, a parciáli
oxigénnyomás és a vérplazma pH-ja ugyanakkor csökken. Ezek együttesen tovább fokozzák a gyulladást é
vérbeáramlást. Az ördögi kör lényege, hogy a vasodilatációt követő vénásellenállás növekedés tovább
A pulpában lévő nyomást a kapilláris folyadékmozgást meghatározó Starling- vasodilatáció, majd ellenállás növekedés irányába hat. A gyulladás tartós fennállása a fent vázolt pozití
visszacsatolási kör következtében előbb helyi, majd teljes fogbél nekrózishoz vezethet.
erők egyensúlyi állapota határozza meg: az interstitialis folyadék hidrosztatikus
nyomása és a plazma kolloid-ozmotikus nyomás egyensúlyt tart a kapilláris
1.215. ábra - 13. ábra – A megnövekedett intrapulpális nyomás hatása
hidrosztatikus nyomással, amihez az interstitialis folyadék kolloid-ozmotikus

nyomása is hozzáadódik.

A fogbél gyulladásának folyamata: A gyulladás ellen hatnak:
• a megnövekedő vérátáramlás és az • a gyulladás terjedését csökkenti az
emelkedő érfalpermeabilitás arterio-venosus anastomosisok
(gyulladásos mediátorok!) a megnyílása
plazmafehérjék extravazációjához • nyirokelvezetés kezdetben fokozott
vezet
o ez növeli a vértérfogatot, és az interstitialis folyadék mennyiségét
o mivel a pulpakamra térfogatnövekedése a dentin által behatárolt, a
nyomás gyorsan nő
• a ödémássá válik 1.216. ábra - 14. ábra – A pulpa gyulladás ördögi köre
• a szöveti nyomás
meghaladja a vénás
nyomást, a vénák 1. Orális biológia
elzáródnak, így hipoxia jön
létre dentincsatornákba futnak. Az erekhez futó szimpatikus idegek adrenerg kontrollja adja az arteriolák
vasokonstriktor kontrollját. Az érző idegek végződéseiből felszabaduló neuropeptidek, a calcitonin-gén függő
o Co2 szint nő peptid (CGRP), a P anyag (SP) és a neuropeptid Y (NPY) a vasodilatáció elsődleges mediátorai. Emellett az
érfalból felszabaduló, vasodilátor hatású nitrogén-monoxid (NO) szintézisét katalizáló nitrogén-monoxid szintáz
o a parciális oxigén enzim is hyperaemiát okoz.
tenzió és a pH 1.211. ábra - 9. ábra – A pulpa beidegzése

csökken, ezek
együttesen fokozzák
a gyulladást, és a
vérbeáramlást
• a gyulladás fennállása a
pozitív visszacsatolási kör Az életkor előrehaladásával folyamatosan szűkül a pulpakamra, mivel az odontoblasztok aktivitása folyamatos
miatt a teljes pulpa nekrózisát okozza
bár rendkívül lassú. Idősebb korban szklerotikus elváltozásokat figyelhetünk meg. Ennek során az artériá
falának fokozatos kalcifikációja következhet be. Pulpakövek (denticulusok) jelennek meg megjelennek

Fogeredetű fájdalom: A nervus trigeminus (V. agyideg) érző idegrostjai,128
beidegzést. A velőhüvelyes rostok
illetve a gl. cervicale superior szimpatikus rostjai adják a
döntő többsége Aδ típusú, ezek átlagos átmérője 1-6 μm, míg elenyésző
• dentinfolyadék bármely irányú elmozdulása kisebbségük a nagyobb átmérőjű Aβ típusú rost. A velőtlen C rostok kisebb átmérőjűek. Az Aδ rostok az éles,
lokalizált fájdalom, a C rostok pedig a tompa, kevésbé lokalizálható fájdalomérzet kialakításában játszanak
• nyomásváltozás a pulpában szerepet. A kialakuló akciós potenciál a központ felé terjed, de elágazásokon át a perifériára is visszatér
(antidromos hatás), s itt bioaktív peptidek (CGRP és P anyag), és másodlagosan nitrogén-monoxid
• nociceptív stimulusèCGRP, SP, NOèaz AP felszabadulását eredményezi. A szimpatikus efferens idegrostok felelősek elsősorban a vazokonstrikcióért.
Ezek ingerületátvivői a noradrenalin és a neuropeptid Y (NPY). Ugyanakkor a paraszimpatikus beidegzés
érzőidegsejtekheztovábbítódikèggl.trigeminaleèátkapcsolásèfájdalom
hiányzik a pulpából.
központ 1.212. ábra - 10. ábra – A dentinfájdalom kialakulásának feltételezett útjai
• dentinfájdalom:
o hidrodinamikus hatás:
1.213. ábra - 11. ábra – Érzékelés a fogtól azáramló dentinfolyadék

agyig
o diffúziós teória: SP,

CGRP, további
vasodilatáció

A nyomást a fogbélben a kapilláris folyadékmozgást meghatározó Starling-erők egyensúlyi állapota határozza

meg. Az intersticiális folyadék hidrosztatikus nyomása és a plazma kolloid-ozmotikus nyomás egyensúlyt tart a 126
tápanyag ellátottság szoros és kölcsönös k
1.177. ábra - 1. ábra – Az általáno

44, A táplálkozás jelentősége az oralis egészségben -
makronutriensek

A megfelelő mennyiségű és minőségű táplálék felvétele
alapvető fontosságú a szervezet egészséges működésének
fenntartásában, a táplálékfelvételben fontos szerepet játszanak az egészséges Ez az összefüggés nemcsak mennyisé
működéséhez nemcsak a makronutriensek
szájképletek. Az általános és az oralis egészség kölcsönösen szoros kapcsolatban feltétlenül szükségesek a mikronutriensek
állnak. komponensek,. Ezen túlmenően az o
Még a fejlett világban is előforduló "energia-fehérje alultáőláltságra" (PEU) kiegyensúlyozott működéséhez szükséges
jellemző, hogy nem egyetlen komponens hiánya okozza, hanem a fehérjék, dohányzással és az alkoholfogyasztással is
anyagok kerülnek a szájüregbe és az emés
szénhidrátok és zsírok csökkent bevitele mellett mikronutriensek alacsony
közvetlen hatásuk van a szájüregi struk
szintű szervezetbe jutása is. kémiai utakon keresztül. Másrészt a felszí
vagy éppen károsító ágensként hatnak
Makronutriensek: fehérjék, szénhidráz, zsír, víz szájképleteket is.

Fehérjék: a teljes energiaszükséglet 11-13%-át adják 1.178.
Marasmus - ábra - 2. ábra – Táplálékko
kiegyensúlyozott éhezés
• a fehérjeminimum 1g/tskg-ra tehető, ebben Kwashiorkor - szénhidrátfelvétel

viszonylag megtartott
szerepelnie kell megfelelő arányban esszenciális

aminosavaknak is
• a fehérje-energia alultápláltság szájüregi
szempontból is fontos, mert a felépülő és megújuló
szájképletek károsodhatnak a hiányos táplálkozás
miatt
• nitrogénegyensúlyban a felvett és leadott fehérjék
mennyiségileg és minőségileg egyenlők
• fehérjehiány okai:
o mennyiségileg elégtelen bevitel
o minőségileg elégtelen bevitel (esszenciális aminosavak hiánya)
A táplálék különböző komponensei egy
o elégtelen energiabevitel szájüregi egészségre gyakorolt hatásait did
o kombinált helyzet: mennyiségi és minőségi éhezés, vitamin és szempont azonban együtthatásuk is. Még
ásványianyag hiánnyalèfehérje-energia alultápláltság (FEA) – protein-energy-undernutrition) jellemző
szénhidrátok és zsírok csökkent bevitele m
Szénhidrátok: a szervezet által felhasznált energia 50-70%-át adják
• az összetett cukrok fogyasztása volna jó (pl. keményító) de egyre inkább a
diszacharidok felé tolódik el az egyensúly Crea
• magas szénhidrát tartalmú étrend káros hatásai:
o dentalis caries:
§ a diszacharidok közvetlenül szubsztrátjai a plakk
baktériumoknak, a glikolízis során keletkező protonok
savas irányba viszik a pH-t
§ a savas pH demineralizációt indít el
o dentalis maloclusio:
§ a jelentős mértékben előemésztett, finomított 1. Orális biológia
élelmiszereket nem kell 1.182. ábra - 6. ábra – Demineralizáció és remineralizáció egyensúlya
annyira megrágni, így

csökken a rágófunkció
§ ha ez az aktivitás csökkenés
gyerekkorban is huzamosan
fennáll, akkor az állkapocs
méretének visszamaradásához, maloclusióhoz,
fogtorlódáshoz vezet
o elhízás, annak minden következményável együtt

Zsírok: az energiaszükséglet 20-40%-át fedezik
• túlzott mértékű fogasztásuk elhízáshoz vezet, de úgy is kialakulhat, ha túl
sok fehérjét és szénhidrátot viszünk be, és azok zsírként raktározódnak el
• a zsírokban nagyon szegény diéta a zsírban oldódó vitaminok hiányához
fog vezetni
• a fogak szempontjából kedvező cariostatikus hatásuk van, ez a felületi
filmképző tulajdonságuk miatt van
• zsírok szerepe:
o energiaforrás
o tápanyag raktár
o zsírban oldódó vitaminok közege (pl. DEKA)
o telített vagy telítetlen:
§ a telítetlen zsírsavak előnyösek
§ omega-3 zsírsavak: halakból

45, A táplálkozási jelentősége az oralis egészségben - mikronutriensek. A
dohányzás és alkohol oralis károsodásokat kiváltó patomechanizmusa

A hypovitaminózis és az avitaminózis, azaz a különböző vitaminok relatív vagy
teljes hiánya jellegzetes szájüregi tünetekhez vezethet. Az A- és E-vitaminok
hiánya kifejezetten a szájüregi hám kóros elváltozásához, túlzott
keratinizációhoz vezet. A B-vitaminok csökkent bevitele következtében az ajak-
és a szájüreg hám elváltozása a jellemző, amit az ajakszeglet berepedezése, a
nyelv gyulladásos elszíneződése, a papillák atrófiája és égő érzés kísér.
A-vitamin hiány:
• epithel sejtek hiperpláziája
• epithel sejtek, nyálkahártya, gingiva, nyálmirigyek ductusainak
keratinizációja
• oszteoclastok inaktivációja: csontmegvastagodás
• ameloblastok degenerációja: hipopláziás zománc
• kísérleti megvonás rágcsálóknál:
o dentin fejlődési zavar
o parodontalis ligamentumok elmeszesedése

B-vitamin hiány:
• B2 riboflavin:
o cheilosis angularis
o filiform papillák atrófiája, megnagyobbodott fungiform papillák
o fénylő vörös ajak és nyelv
o fájdalmas nyelv
• B3 niacin:
o mucositis, stomatitis
o fájdalom, égő érzés a szájban
o glossitis, fájdalmas duzzadt nyelv, vörös nyelvhegy, sima és száraz
nyelvhát
o gingivitis ulcerosa
• B6 pyridoxin:
o glossitis, nyelvfájdalom
• B12 cianokobalmin:
o ínyvérzés
o oralis paraesthesia (zsibbadás)
o csökkent sebgyógyulás, aphta szerű fekélyek
• folsav:
o fájdalom égő érzés a szájban
o hajlam oralis candidiasisra
o duzzadt, csupasz, halvány nyelvhát
D-vitam hiány: a kalcium felvétel kucshormonja
Elsősorban a csontszövetek szerves és minerális állományában nyilvánul meg,
így az állkapocs képleteit is érinti. Gyermekkori előfordulásakor a zománc és a
dentin képződés is károsodik
• predentin kiszélesedik, kalcifikálódás elhúzódik
• dentin-predentin határvonal szabálytalan
• fogzománc hipoplázia hosszú D-vitamin hiány után (nem tisztázott)
• nem történik jelentős változás, mivel a fogak kalcifikációs aktivitása
erősebb mint a csontoké, a fog minerális fázisai nem épülnek át
(remodelling)

Egyéb mikronutriens faktorok:
C-vitamin hiány:
• jelentős és tartós hiánya skorbuthoz vezet, a C-vitamin a kollagén szintézis
kofaktora
• elsősorban fogínysorvadásban nyílvánul meg
• csont és fogfejlődési zavarok

K-vitamin hiány:
• a biomineralizációban részt vevő nem-kollagén fehérjék gamma-karboxil-
glutamin csoportjainak a képződése marad el
• de ennek nincsenek jelentős negatív következményei
• véralvadási faktorok kofaktora is

Ásványi anyagok:
• kalcium, foszfát, magnézium és vas
• nyomelemek közül a legfontosabb a fluor

A dohányzás és az alkohol károsító hatásának patomechanizmusa a
szájüregben:

A dohányzás és az alkohol fogyasztás egymás hatását erősítve súlyos szájüregi
betegségekhez vezetnek.

Dohányzás:
• magas hőmérsékletű, irritatív, mérgező anyagokat(pl. benzpirén)
tartalmazó füst kerül a szájüregbe
• kiszárítja és gyulladásba hozza a szöveteket, így csökken a nyálkahártya
ellenálló képessége, megnő a káros anyagok bejutásának a lehetősége
• érszűkületet és így hipoxiát okoz, ami megjelenik a szájüregben is 1. Orális biológia
• következményei:
o gingivitis
o parodontitis, korai fogvesztés
o elszínezi a fogakat
• a legsúlyosabb következménye a szájüregi
carcinomák kialakulása

50.2.10. Erozio
Alkohol: a májban történik a lebontása, az alkohol-dehidrogenáz az alkoholt
acetaldehiddé alakítja. Ez utóbbi vegyület erősen mérgező a sejtekre.
• nyálkahártya irritáció
• dohányzással együtt kb. 10x-esére növeli a szájüregi rák kialakulását
• masszív alkoholizmus májzsugort okoz, az alvdási faktorok
mennyiségének csökkenése miatt vérzékenység alakulhat ki
• visszafordíthatatlan májkárosodást okozhat!
• a krónikus pncreatitis 70%-ában a krónikus alkoholizmus áll

46, Érzőtevékenység a szájüregben - az íz-érzés és szaglás összehasonlítása,
jelentősebb kóros elváltozásai

A természetben élő élőlények számára a kémiai anyagok minél gyorsabb és
pontosabb felismerése túlélési előnyt jelent. Az ízérzés a szaglással
összekapcsoltan a táplálkozás, anyagcsere alapeleme, az életet károsító anyagok
szűrését is megvalósítja. Mind az ízérzés mind pedig a szaglás agykérgi
motívumai tanulási folyamat eredménye - noha molekuláris érzékelési
mechanizmusaik adottak.

Íz érzés:
Az ízérzékelés klasszikus felosztása helyett (édes, savanyú, keserű, sós, umami)
logikusabb a funkcionális csoportosítás:
• édes íz: energiaforrást jelent, pl.: szénhidrátok
• sós íz: ilyenek a homeosztatikus elektrolitok, pl:NaCl, KCl
• keserű, savanyú íz: általában mérgező anyagokat jelöl, az életre káros
molekulákatèvédekezési ösztönt váltanak ki (erős nyálazás)
• víz-íz: életünk fontos közegének az íze
• öröm-íz: pl.: umami (sodium-glutamát, sodium-aszpartát)

Receptorok:
• a különböző ízek szenzorai sejtfelszíni receptorok, vagy ioncsatornák
• az érzékelő bimbók minden ízre érzékenyek, de egyéni sejtek egyéni
ízekre specializálódnak
• az idegi-agykérgi reprezentáció alapján tanuljuk meg megkülönböztetni
az ízeket
• Az érzékelés perifériás felépítése:
o Ízlelő gumók:
§ papilla circumvallata
§ papilla foliatae
§ papilla fungiformis
§ papilla filiformis
o Ízlelő bimbók
o Ízérző sejtek 1. Orális biológia
o lingualis és extralingualis elhelyezkedés: palatum, pharynx, larynx)

A fenti ábrán a különböző ízek „szenzorai” láthatók, melyek sejtfelszíni receptorok vagy ioncsatornák. Az
érzékelő bimbók minden ízre érzékenyek (minden íz típus kivált bennük potenciálváltozást), de egyéni sejtek,
egyéni ízekre specializálódnak. Az idegi-agykérgi reprezentáció alapján tanuljuk meg a különböző ízeket.
Az idegi kapcsolatokban az ingervezető idegsejt-testek a geniculatum(VII), petrosum (IX) és a nodosa (X)
Orálbiológia szigorlati tételek ganglionokban találhatók. Az átkapcsolás, a nucleus tractus solitariusban VII., IX., X. agyideg afferensre, a
chorda tympani (VII) és a nervus petrosus superficialis (VII) rostokra történik.
1.283. ábra - 4. ábra – A beidegzés anatómiája

Beidegzés:
• a sejttestek a geniculatumban
(VII.) petrosumban (IX.) és a
nodosa (X.) ganglionokban
vannak
• a nucleus tractus solitarii az
átkapcsolóhely a VII, IX, és X
agyideg afferens rostjaira:
o chorda tympani (VII)
o nervus petrosus 1. Orális bi
superficialis (VII)
• thalamus ventrobasalis
károsak kiszűrését. Ebben a chemosenzor folyamatban a
területe szerepe van. Legtöbb esetben a n. trigeminuson keresztü
• agykéreg parietalis futnak a nyelvtől, fogínytől, fogaktól, orrnyálkahártyától,
szúrós, éles, fájdalmas behatásokról, ezek mértékéről és
(Nem mellékesen a chemesthesis.
reflexes nyálelválasztási stimulus innen vezetődik a nyálmirigyek felé.) Az ízérzékelésben a
thalamus ventrobazális része és végül a parietális agykéreg, postcentrális gyrus alsó lebenye a felelős terület.
A szájba került, oldott molekulák behatárolása nem egyetlen érzékelő rendszer
1.284.
A szájba került, oldódott molekulák
feladata. Az ízérzékelés mellett, az irritációs mérték (pl. csípős paprika), a ábra - 5. ábra
pontos behatárolása nem – Mi is
egyetlen a zamat?
érzékelő rendszer feladata! Az igen
sokféle és különféle élettani hatású molekula együttes jelenléte – hasonlóan egy nagy szimfónikus zenekar
játékához – több ponton egyszerre hoz létre receptor szignálokat. Az ízérzékelés mellett az irritációs mérték (pl.
konzistencia, hőmérséklet közös érzete pontosítja
csípős paprika, bors, chili), a konzisztencia, hőmérséklet közös érzete pontosítja az anyagok felismerését, és a
az anyagok felismerését. A chemosenzor 163

folyamatban a szövetekben lévő szabad Created by XMLmind XSL-FO Converter.
idegvégződéseknek fontos szerepe van:

• legtöbb esetben a n.trigeminus (V.)-on
keresztül vezetődik a szignál az agyba
• külön kötegek futnak az ínytől, nyelvtől,
fogaktól stb és informálnak az égető, csípő,
maró, fájdalmas behatásokrólèez a kémiai
érzékelés a chemesthesis
Az íz-érzékelő sejtek hámeredete a gyors regenerálódás a
Íz érzékelő sejtek: bazális rétegből a hámszövet legfelső rétegéig, de amikor a
• hám eredetű sejtek, ez a gyors regenerálódás alapja lehetséges, ha délben forró étellel megégetjük a nyelvün
vacsora ízeit. A három agyideg, a gyors regeneráció fo
o egy sejt kb. 10-11 napon keresztül fejlődik a basalis rétegtől a hám
hasonlathoz visszatérve nagyon fontos a terem-akusztika
legfelső rétegéig, de a felszínen csupán 3 órán keresztül
illat-rezonálásai teszik fel a koronát, létrehozva a „za
funkcionál magunkon, ha egy illatos ételdarab, gyümölcs, csokoládé s
• a három agyideg, a gyors regeneráció fontos biztosíték az életben
– ez után, ha felengedjük az orrot, egy új dimenzió érzeté
maradáshoz együttesen képezve a zamatot.
A kémiai szenzor szagérző mechanizmusa egy igen gracili
Ízérzés zavarának okai: állatfajokban milliónyi) érzéksejt és megannyi receptor a
• érző ideg sérülés: Bell bénulás (chorda tympani kiesése) érzékeny és kellemes-kellemetlen szagérzeteket vált ki.
• vírus infekció (otitis media)
• fej/nyak irradiáció 1.285. ábra - 6. ábra – A szaglószerv sejtes felé
• diabetes - édes íz redukció
• gyógyszerek: chlorhexidine, doxyciklin, klion,
o cardiovascularis gyógyszerek (Ca-csat
blokkolók)
• fogrestaurációs anyagok
• cink hiány

Cink szerepe:
ízérző gumó
kialakulása és
A fogorvosi praxisban gyakran alkalmazott szereknek is lehet ízérzés
fejlődése
1.291. ábra - 12. ábra – Fogászati anyagok ízérzésrek k
Szaglás: a szagok arzenálja egyszerűbben jellemezhető, vannak zavaró szagok

1. Orálisátkapcsolódási
biológia csomókba futnak. A csontlemezen erősebb rázkódás
(szúrós, kellemetlen rohadó szag) és bódító, izgató, kellemes illatok (növények,
fejsérüléses balesetek!) sejtréteg dendritjei leszakadhatnak a csontba futó
étel-ital. elvesztéshez vezethetnek. A sérülések és az idegi eredet miatti lassú
váltanak ki. Ezért az esetek többségében (kb.90%) íz-érzési panasszal jel
átkapcsolódási csomókba futnak. A csontlemezen korlátozotterősebb rázkódásra
(zamat-teszt).elmozduló (autós,érzékelésének
A szag-anyagok biciklis, sport
sematikus útvon
Sejtes felépítés:
fejsérüléses balesetek!) sejtréteg dendritjei leszakadhatnak a csontba futó rostokról és súlyos esetben a szaglás-
• a sejtek dendrit-nyúlványai áthaladnak a lamina cribrosa lyukain, és
elvesztéshez vezethetnek. A sérülések és az idegi eredet miatti lassú regeneráció gyakran szaglászavarokat
1.286. ábra - 7. ábra – Szaglás
váltanak ki. Ezért az esetek többségében (kb.90%) íz-érzési panasszal jelentkező páciens valójában szaglásában
átkapcsolódási csomókba
korlátozott (zamat-teszt). A szag-anyagok érzékelésének sematikus útvonal a látható az alábbi ábrán.
futnak.
• a csontlemezen erős behatásra
1.286. ábra - 7. ábra – Szaglás
elmozduló (autós, biciklis
fejsérülés) sejtréteg dendritjei
leszakadhatnak a csontba futó
rostokról, súlyos esetben a
szaglás elvesztéséhez vezet
• mivel ezek idegi eredetű sejtek,
lassú regeneráció jellemző
rájuk, ráadásúl sérülékenyek is
• ezért az esetek 90%-ban az
ízérzés zavarral érkező
pácienseknek a szaglásával van
gond
Az íz- és szagérzékelő mechanizmus összehasonlítását a következő ábrán

1.287. ábra - 8. ábra – Az ízlelés és a szaglás összehasonlítá
Összefoglalás: az ízérzés egy stabil szenzor rendszer, a szaglás kimerülő,
sérülékeny. A chemosenzitív érzékelési betegségek gyakoriak, befolyásolják az
Az íz- és szagérzékelő mechanizmus összehasonlítását a következő ábrán láthatjuk.
életminőséget és a kor előrehaladtával előfordulásuk fokozódik. 1. Orális bioló

1.287. ábra - 8. ábra – Az ízlelés és a szaglás összehasonlítása

Az íz-szag érzékelési rendellenességek az életkor kitolódásával,

gyógyszerelések általános terjedésével egyre gyakoribb előfordulásúak, az

1.288.
ábra - 9. ábra – Az íz- és szagérzékelés diagnosztiká

Az íz-szag érzékelési rendellenességek az életkor kitolódásával, A 65 év felettiekre
illetve halmozottan jellemző
a civilizációs az íz de még inká
kemikáliák,

gyógyszerelések általános terjedésével egyre gyakoribb előfordulásúak, az allergiás rinitisszel együtt úgy 6-7%. járul hazánkb
általános gyakoriságú a „hyposalivatio” (ehhez
gyógyszer kiváltotta receptor érzékváltozások miatt, hanem
ábra - 9. ábra – Az íz- és szagérzékelés diagnosztikájának végbemenő oldódás miatt alakulnak ki szag- és ízérzés zavaro
1.288. terminológiája

1.289. ábra - 10. ábra – Ízérzés zavarok okai

165
Created by XMLmind XSL-FO Converter
Orálbiológia szigorlati tételek A daganatok kialakulása a normál szabályozás megváltozása. O
a sejtosztódás és más sejtfunkciók szabályozásának elvesztésé
osztódási képesség, a szöveti invazivitás és az áttétképzés,
47, A szájüregi daganatok - epidemiológia, heterogenitás (HPV és egyéb
érzéketlenség, az apoptózis elkerülése és a folyamatosan fenntarto
tényezők), molekuláris tényezők
1.253. ábra - 3. ábra – Mi a rák?

A daganatok kialakulása a normál szabályozás 1. Orális bio
megváltozása miatt jön létre. Oka a testi sejtek

többszörös mutációja, amely a sejtosztódás és más
sejtfunkciók szabályozásának elvesztéséhez vezet.
Ennek fontos elemei a korlátlan osztódási
képesség, a szöveti invazivitás és az áttétképződés,
a növekedést gátló szignálokkal szembeni
érzéketlenség, az apoptózis elkerülése, és a
folyamatos angiogenesis.

Epidemiológia:
A daganatok gyakorlatilag minden szervet érinthetnek, de előf
A tumorok kialakulásának hátterében rendkívül fontosak a karcinogén
nagyfokú heterogenitást mutatnak. A nemek között is jelentős kül
környezeti tényezők, amelyek fokozzák a kialakulásukhoz vezető mutációk
kockázatát. Az ivarsejtekben már hordozott mutációk önmagukban nem okoznak
1.254. ábra - 4. ábra – 1996: A rák előfordulásának
tumort, de jelentősen megnövelik annak kockázatát.

Környezeti karcinogén tényezők:
• cigaretta, dohányzás
• alkohol fogyasztás
• gyógyszerek (immunszupresszánsok, hormonkezelés stb.)
• nehézfémsók
• szexuális úton terjedő vírusok (HTLV-1, herpes simplex, human papilloma 148
virus) 1.271. ábra - 21. ábra – A szájüregi
Created daganatok
by XMLmind XSL-FO C
• sugárzás: UV és radioaktív életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszan

Fej-nyak daganatok esetében:
• sok tekintetben hordozzák a daganatok általános
jellemzőit
• gyakran alapozza meg a kialakulásukat rák
megelőző állapot:
o oralis leukoplákia (laphám irritáció
hatására történő megvastagodása,
1.272. ábra - 22. ábra – Leukoplakia (daganat
elszarusodása) nyelven
o hajas leukoplákia (HIV)
• az oralis tumorok a gyakori tumorok közé tartoznak, magyarország 1. Orális biológia
vezető ilyen szempontból

• elsősorban férfiakban fordulnak elő

156
Created by XMLmind XS

1.271. ábra - 21. ábra – A szájüregi daganatok kialakulásában genetikai, környezeti és
életmódbeli tényezők egyaránt szerepet játszanak

Heterogenitás: a szájüregi daganatok a kiváltó

okokat tekintve heterogének, ebből a szempontból
több csoportba sorolhatók:
• HPV fertőzéssel összefüggő forma
o elsősorban fiatalokat érint
o nem jár együtt rossz szájhigénével
o HPV fertőzést követően a vírus által A HPV két olyan kulcsfehérjét termel, amelyek megalapozzák ezt a hatást, s a mutációhoz nagyon hasonló
eredményt hoznak: a Rb és a p35 tumor szuppresszor fehérjék funkciójának kiesését. A HPV-E7 az Rb
termelt fehérjék a sejtek fehérjéhez kapcsolódva blokkolja annak hatását, a HPV-E6 pedig a p53 gátló effektusát közömbösíti.
1.275. ábra - 25. ábra – HPV onkogén aktiválódásának patomechanizmusa
proliferációját fokozzák, így hajtják A HPV két olyan kulcsfehérjét termel, amelyek megalapozzák ezt a hatást, s a mutációhoz nagyon hasonló
eredményt hoznak: a Rb és a p35 tumor szuppresszor fehérjék funkciójának kiesését. A HPV-E7 az Rb
előre a malignus transzformáció fehérjéhez kapcsolódva blokkolja annak hatását, a HPV-E6 pedig a p53 gátló effektusát közömbösíti.
folyamatát
1.275. ábra - 25. ábra – HPV onkogén aktiválódásának patomechanizmusa
§ HPV-E7: kapcsolódik a
retinoblasztóma fehérjéhez
és blokkolja azt
§ HPV-E6: a p53 hatását
közömbösíti
• p53 kiesése miatt létrejövő forma
• 9. kromoszóma egy szakaszának deléciója miatt létrejövő
1.276. ábra - 26. ábra – HPV tanít minket a p53 és Rb tumor szuppresszorok gátlásáról
• EGFR expresszió növekedésével járó forma

1.276. ábra - 26. ábra – HPV tanít minket a p53 és Rb tumor szuppresszorok gátlásáról
A fenti mechanizmusokon kívül még említést érdemel a p16
tumorszuppresszor gén kiesése, bár csak az esetek kis százalékában jön létre
mutáció miatt, sokkal gyakoribb a gén epigenetikus blokkolása (metilációval) 158
vagy a heterozigótaság elvesztése miatti (LOH) inaktivációja.

158
Molekuláris tényezők:
A rákos folyamat során a gének négy olyan csoportja azonosítható, amelyek
mutációi szignifikánsak a progresszió szempontjából.:
• Proto-onkogének
o normál körülmények között serkentik a sejtosztódást
o mutációt követően az aktivitásuk fokozódik
o domináns mutáció
o példa: k-ras mutáció
§ ez a gén folyamatos
aktiválásához vezet,
az aktív centrumhoz
kötődött G-fehérje
nem tud lehasadni,
ezért a MAP kináz
kaszkád
folyamatosan küldi a
proliferációs jelet
• Tumorszupresszor gének A Philadelphia kromoszóma 9 és 22 kromoszómák transzlokációj
o normál körülmények között gátolják az osztódást vagy apoptózist
fúziós gént eredményez, amelyben a kialakult hibrid ABL-BRC
indukálnak kináz kaszkádot, folyamatos proliferációs szignált küldve a sejtmag
1.264. ábra - 14. ábra – A Philadelphia-kromoszóma

o a mutációjuk hatása recesszív, tehát a másik kópiájának is ki kell
esnie, hogy káros helyzet álljon elő
o példa: retinoblastoma, p53
§ a p53 hibás fehérje szintézisét érzékelve megállítja a
sejtciklust, időt engedve a DNS repair mechanizmusoknak
• apoptotikus kaszkádot indít, ami a hibás sejt
kiiktatásához vezet
§ retinoblastoma gén által kódolt fehérje legfontosabb
funkciója a foszforiláltság ellenőrzése, és ehhez képest a
sejtciklus leállítása
• DNS javító gének
• Programozott sejthalált szabályozó gének

Szájüregi daganatok terápiája: a korai felismerés kulcsfontosságú
• űtéti eltávolítás, kemoterápiával kombinálva
• besugárzás
• angiogenezis gátlása:
o a daganatsejtek az erektől max 1mm-re életképesek
o lehetőségek:
§ VEGF szelektív gátlása (vascularis endothelialis growth
faktor)
§ endogén inhibitorok adása: angiostatin, endostatin
• génterápia:
o a rákos sejtek megcélzása, és a toxikus anyagok célba juttatása a
feladat
o lehetőségek:
§ inaktivált tumorszupresszor gén működő formájának újboli
bejuttatása (100%-os hatékonyságot igényelne)
§ antigéneket, citokineket kódoló gének bejuttatása az
immunogenitás növelése érdekében
§ toxicitást okozó gén bejuttatása (timidin-kináz
gén+ganciklovir)
§ módosított vírusok, amelyek csak a p53 vagy Rb mentes
sejteket képesek fertőzni

48, Fogeredetű őssejtek és alkalmazásuk lehetőségei a fogorvoslásban

Őssejt definíció: minden olyan sejt, amely önmegújító képességgel bír, és
emellett képes differenciált utódsejtek létrehozására.
• embionális őssejt: minden sejttípust képes létrehozni (pluripotens)
• felnőtt szöveti őssejt: némely szövet megújítására képes (multipotens)

Felhasználás:
A maradó és a tejfog pulpából, parodontalis ligamentumból és dentalis
folliculusból is sikerült őssejt populációt azonosítani. Ezek a magas proliferációs
1.1.Orális
Orálisbiológia
aktivitással rendelkező, klonogén sejtek a mesenchymalis őssejtek jelzőfehérjéit biológia
expresszálják.
• 1, Csontregeneráció:
o megfelelő extracellularis közegben
csontvelő eredetű stromalis őssejtekből létre
lehet hozni csontszövethez hasonló
struktúrát, amelyben az ásványi fázis a
sejteket körülölelve jön létreècsontok
regenerációjakor lehet használni

Ugyanakkor a fogbél eredetű őssejtek esetében van remény a dent
Ugyanakkor a fogbél eredetű őssejtek esetébena van remény fázis
a den
amelynek során a differenciálódó odontoblastok mineralizált
amelynek
jellemző
Ugyanakkor során a mineralizált
acelluláris differenciálódó
a fogbél odontoblastok
eredetű állományt
őssejtek képeznek,avan
esetében smineralizált
a felszínt a fázis
remény palást-den
jellemző
amelynekacelluláris mineralizált állományt képeznek, s a felszínt palás
jellemző
1.167. ábra
során a differenciálódó
acelluláris mineralizált
- 10. ábra
odontoblastok
– 2. Aállományt
fogbél képeznek,
a mineralizált
és a kemény s a felszínt
fázis
palás
fogszöve
1.167. ábra - 10. ábra – 2. A fogbél és a kemény fogszöv
1.167. ábra - 10. ábra – 2. A fogbél és a kemény fogszöv
• 2, Pulpa és a dentin újraképzése:
o fogbél eredetű őssejtek felhasználásával van
remény a dentinre jellemző mineralizáció
létrejöttére
o az odontoblastok a mineralizált fázis
felszínén rendeződnek, így a dentinre
jelemző acelluláris mineralizált állományt
képeznek, s a felszínt palástszerűen befedik
A parodontális ligamentum eredetű őssejtek esetében pedig hasonló k
A parodontális
van
van
ligamentum
a teljes parodontális
a teljeshiszen
parodontális
eredetű
struktúra
struktúra
őssejtek esetében
megújítására.
megújítására.
pedig hasonló
Ez egyértelműen
Ez egyértelműen
nehe
neh
újjáépítése,
A parodontális ez esetben
ligamentum létre kell
eredetű hozni aesetében
őssejtek dentint befedő cemente
pedig hasonló
újjáépítése,
csontba
van a teljes hiszen
bekötődő ez esetben
keresztirányú,
parodontális létre kell hozni
kollagén
struktúra a dentint
rostokat
megújítására. befedő
tartalmazó
Ez nemcemen
egyértelműen mine
neh
csontba bekötődő
hiszenkeresztirányú, kollagén rostokat tartalmazó
befedőnem min
újjáépítése,
1.168.
csontbaábra
ez esetben létre
- 11.keresztirányú,
bekötődő
kell hozni
ábra – 3. Akollagén
a dentint
fogágyrostokat
megújítása
cemen
tartalmazó nem min
1.168. ábra - 11. ábra – 3. A fogágy megújítása
1.168. ábra - 11. ábra – 3. A fogágy megújítása
• 3, Parodontalis szövetek megújítása:
o parodontalis ligamentum eredetű őssejtek
felhasználásával van remény a teljes
parodontalis struktúra megújítására
o ez nehezebb feladat:
§ létre kell hozni a cementet, valamint
mind a cementumba, mind a csontba
bekötődő kollagén rostokat

100
100

Created by XMLmind XSL-FO Conver
Created by XMLmind100XSL-FO Conv
kutatásoknak is. Jelenleg a legfontosabb cél a titánium implantátum felszínén
folyamatok
Fentiek sebességének
mellett és hatékonyságának
az őssejtek alkalmazásanövelése. Távolabbi
új irányt adhatcélként megfo
az impla
fogtartó struktúrákhoz hasonló szerkezet létrehozása, amely magában foglalná a
kutatásoknak is. Jelenleg a legfontosabb cél a titánium implantátum
cementet, az ide bekötődő parodontális rostokat, a másik oldalon pedig a rostok beág
folyamatok sebességének és hatékonyságának növelése. Távolabbi célk

fogtartó struktúrákhoz
1.169. ábra - 12. ábrahasonló szerkezet létrehozása,
– 4. Az implantáció elősegítéseamely magában
cementet, az ide bekötődő parodontális rostokat, a másik oldalon pedig a r
1.169. ábra - 12. ábra – 4. Az implantáció elősegítése

• 4, Implantáció elősegítése:
o a legfontosabb cél a titánium
implantátum csontosodásának
elősegítése (sebesség,
hatékonyság)
o további cél egy normál fogtartó
struktúrához hasonló szerkezet
létrehozása, amely magában
foglalná az implantot „Testidegen implantátumok beültetése helyett öt éven belül elérhetjük, hogy a f
fogakat növesszenek maguknak" – nyilatkozta egy nagy port kavart interjúban mé
körbevevő cementet, a londoni King's College professzora. Ez a jóslat legjobb tudomásunk szerint emberb
nem utolsó sorban azért, mert az őssejteken túl a teljes fogépítéshez bioaktív növ
parodontalis rostokat, és a faktorok megfelelően időzített lokális felszabadulására, valamint, biokompatibilis
rostok beágyazását a csontszövetbe
mátrix kialakítására van szükség.
„Testidegen implantátumok beültetése helyett öt éven belül elérhetjük,
fogakat növesszenek
1.170. ábra maguknak"
- 13. ábra – nyilatkozta
– 5. Fogcsíra, egy nagy
majd teljes port kavart inte
fog újraképzése
londoni King's College professzora. Ez a jóslat legjobb tudomásunk szer
nem utolsó sorban azért, mert az őssejteken túl a teljes fogépítéshez bio
• 5, Komplett fogak növesztése faktorok megfelelően időzített lokális felszabadulására, valamint, bioko
o az őssejteken túl a teljes mátrix kialakítására van szükség.
fogépítéshez bioaktív 1.170. ábra - 13. ábra – 5. Fogcsíra, majd teljes fog újrakép
növekedési és differenciálódási
faktorok megfelelően időzített
lokális felszabadulás is kell
o valamint szükség van
biokompatibilis és
biodegradábilis hordozó
1.174. ábra - 17. ábra mátrixra
– A regeneratív fogászat triádja: őssejtek, nanoegységekből
o 1.171. ábra - 14. ábra – A sejtek, hordozók, bioaktív molekulák há
állatkísérletben már sikerült fogat növeszteni!
felépülő szerkezeti elemek és bioaktív szignálok 1. Orális biológia
1.171. ábra - 14. ábra – A sejtek, hordozók, bioaktív molek
101
1.173. ábra - 16. ábra – A pótfog kifejlődésének folyamata
101
1.175. ábra - 18. ábra – Két hetes neurogén irányú differenciáltatás után a fog eredetű Created by XMLmind XSL-FO Converter
sejt tenyészetben idegi morfológiájú sejtek jelentek meg
A fogak részleges vagy teljes regenerációjára irányuló kutatások szempontjából a munka rendkívüli jelentőségű.
Azonban ezen vizsgálatok eredményeinek közvetlen emberekre történő átültethetőségét azonban nagy
óvatossággal kell kezelnünk. Egyfelől az egér és az ember fogfejlődésének nyilvánvaló különbségeit nem
téveszthetjük szem elől. Másrészt teljes embrionális emberi fogcsíra izolálása, majd egy másik emberbe történő
beültetése etikai szempontból elfogadhatatlan. Emellett a fogcsírának az in vitro körülmények között történő
kialakítása emberi szövetekkel nyilvánvalóan még nincs megoldva. Így sokkal reálisabbnak, s a klinikum
számára ígéretesebbnek tűnik az egyes fog és fogkörnyéki szövetek regeneratív megújítása, ám ehhez is előre
kell még lépnünk mind az őssejtek, mind a bioaktív anyagok, mind a beültetéskor alkalmazandó szerkezeti
elemek kutatása területén.

Orálbiológia Szigorlati Tételek

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Orálbiológia Szigorlati Tételek

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Orálbiológia

3, A keményszövetek alapállománya: kollagének

tényező mindkét enzim működésében. Ez magyarázza a C-vitami

• a kollagén molekulák fibrilláris A prokollagén-kollagén

1.27. ábra - 14. ábra – Az γ-karboxil-glutaminsav kiala

A csontok és a fogak fő komponense a hidroxi(l)-apatit. A fogakb

1.79. ábra - 1. táblázat – Csont és a fogak keménysz

helyezkednek el, hogy a térkitöltésük a

6.2. Kristályképződés jellemzői

hexagonális rácsokból épül fel 1.85. ábra - Ez

kevesebb a heterogén nukleátorok mennyisége, 44

válik, miközben elveszíti a szervesanyag és víz

6.4. Nyomelemek hatásai az apatit kristá

6.4. Nyomelemek hatásai az apatit kris

cementummal és a parodontalis Aáltal elválasztott extracellularis mátrix

1.1. ábra - 1. ábra – A fejlett fog keresztmetszeti képe

II. Alaki differenciálódás: 7. hét

sejtszaporulatok jelennek meg parodontális ligamentum és a cement képződése a dentális folliculusból.

o a fogcsíráknak megfelelő 1.4. ábra - 4. ábra – Fogfejlődés 2.

o a fogbimbó széliein a sejtek

zománchám, a zománcszerv külső oldalán helyezkednek el a külső

folliculusból 1.5. ábra - 5. ábra – A fog keresztmetszete – finomszerkezet

III. Szöveti differenciálódás

elválasztásával indul meg, amely

1.6. ábra - 6. ábra – Zománcszerv és dentális papilla

mesenchyma, molekuláris tényezők

papilla sejtjei differenciálódnak és osztódnak, létrehozzák az egyrétegű

• a kaszkád során programozottan kétoldalú információ csere zajlik, így jön

létre a mind a zománc, mind a dentin, a fog felépülése és előtörése is!

mellett magába zárja a csontvelőt, Csontszövet:

merőlegesen futó Volkman-csatornák kötik

felépíteni, az osteoclastok pedig lebontani képesek a csontállományt. Az osteoblastok a csontképződés

• osteoclastok: csontállomány Created by XMLmind XSL-FO Converter.

osteocytáknak hívjuk őket

• az osteoblastok differenciálódásáért és proliferációjáért nagyszámú

1.44. ábra - 15. ábra – A csont válasza sérülés esetén

3.1. Teszt – Osteogenesis (válaszok)

1.88. ábra - 3. táblázat – Primer hyperparathyreosis (gyakoriság 1 ‰)

• osteoclast basolateralis membránján A

• az aktív transzportfolyamatoknak megfelelően: gazdagok

A folyamat végeredménye egy gyakorlatilag teljes mértékben impermeábilis szerkezet, amelyben a

A szekréciós ameloblastok által számos fehérjét termelnek, ezek fu

Orálbiológia szigorlati tételek - 11. ábra – Amelogenezis – zománcfehérjé

14, Amelogenesis - zománcfehérjék,

• blokkolja az MSX2 transzkripciós faktort,

Az amelogenesis imperfectát (AI) az AMELX több különböző mutáció

• az enamelysin által el nem bontott fehérjéket eliminálja

Orálbiológia szigorlati tételek 1.49. ábra - 5. ábra – A dentin az odont

• ezzel párhuzamosan az odontoblastok

1.52. ábra - 8. ábra – Dentinogenesis Imperfecta

Orálbiológia szigorlati tételek

Orálbiológia szigorlati tételek 1. Orális biológia

• többmagvú óriássejtek (morfológiailag osteoclastoknak felelnek meg)

1.117. ábra - 2. táblázat – A 4/6 szabály. A tejfogakat jellemzi, ugyani

Szisztémás hanem egyik szomszédos fog előtörése

o általában hormonális, a PTH szekréciójához, vagy receptorának

Fogmozgás típusai: Fiziológiás: Erupció. Patológiá

Dentalis fluorosis: klinikailag a fehér opálos foltoktól, a barnás elszíneződéseken

keresztül, a porózussá váló zománcig sok variációja van

• enyhe fluorosis (2ppm F az ivóvízben)

• közepes fluorosis (3-5ppm F az ivóvízben)

48.2.2. A fluorid krónikus túladagolása

• súlyos fluorosis (5-6ppm F az ivóvízben)