Növényi sejttan

(Cytológia) 1.

1
 A növényi sejt sajátosságai
1. Sejtfal
2. Az elhalt sejtek részt vesznek a felépítésben
3. Vékony sejtek közötti fonalak (plazmodezmosz), csökkent
individualitás
4. Plasztiszok
5. Vakuólumok
6. Zárványok

Mérete µm-től (baktériumok) mm-en át (csalászőr) cm-ig (kender

háncsrost)

2
 Növényi sejt
Sejtfal Protoplaszt

Plazmalemma Protoplazma

Citoplazma Vakuólum

Sejtorganellumok
Kompartmentek: membránnal határolt egységek, működési
különbségek, kölcsönhatás, kooperáció 3
4
 A membránok
Elválasztás és anyagtranszport (lásd féligáteresztő membránok)
Kettős foszfolipid réteg

5
Unit membrán folyékony mozaik membrán (a fehérjék helye
nem kötött)
vastagság 8-10µm

integrális fehérje
periferiális fehérje

De!
Biztos, hogy random elrendeződés?
Jóval több fehérje 6
Oldalirányú mozgások korlátozása
 Membránfehérjék funkciói

Enzim fehérjék: anyagok

átalakítása (elektron transzport lánc)
receptorok (pl.:
hormonok)

citoszkeleton transzport
részei fehérjék
7
Transzport fehérjék

karrier/hordozó protein

8
csatorna protein
9
 Membránok tulajdonságai
1. Fluiditás-rigitás
Hűtés fluidból rigid lesz
folyamatok leállnak
Telítetlen zsírsavak magasabb
aránya nehezebb fagyasztás
Változó hőmérsékletű sejtek
önszabályozás, zsírsav összetétel
tranzíciós hőmérséklet
szabályozása

10
2. Permeabilitás (áteresztő
képesség)
Szelektáló hatás
Kicsi, töltéssel nem bíró anyagok
könnyen átjutnak
Ionofórok – ált. mikróbáknál,
szervetlen ionok átjuttatása
Aquaporinok – víz csatornák
(hiányuk/gátlásuk gyenge
növekedés)
Passzív transzport

11
3. Membrán potenciál
Elektromos potenciál a membrán
két oldala között – ionmegoszlás
fenntartása!
Nyugalmi potenciál: -200, -250mV
Fenntartja: K-Na pumpa
Ozmotikus nyomás csökkentése
Ionok visszaáramlása!
Na+ gradiens segíti más anyagok
(cukrok, aminosavak)
transzportját
ATP igényes aktív transzport

12
13
 Kitüntetett sejtmembránok
1. Plazmalemma (plazmamembrán)
A sejtfal utáni első réteg, 7,5-10 nm
• Szelektív transzport
• Cellulóz szintézis
• Receptor funkció: hormonok
• Kiválasztás – kapcsolat a diktioszómákkal (Golgi)
• Elektron transzport – fotoszintézis

2. Tonoplaszt
A vakuólumokat határolja, vékonyabb
• Intenzív transzport (pumpák, aquaporinok, hordozó molekulák)
• Rugalmas
• pH szabályozás 14
tonoplaszt sejtfal

plazmalemma

15
 A citoplazma
citoszol citoszkeleton
(alapállomány) (vázstruktúra)
Főként fehérjék, RNS, víz, Spirális fehérjeszálak
ionok, szénhidrát, zsír
Rögzítik, mozgatják a
Mennyisége a sejt kompartmenteket
öregedésével csökken
Sejtosztódásban és
sejtfalképzésben van szerepük

átmeneti filamentum 8-12nm

mikrotubulus 25nm
16

mikrofilamentum 4-7 nm
17
Citoplazma mozgások (ciklózis)
• Cirkuláció – Ha sok vakuólum van, a fal mentén, és középre
• Rotáció – Központi vakuólum körül
• (Amőboid – sejtfal nélküli sejteknél)

18
 Az endoplazmás hálózat
Endoplazmatikus retikulum (ER)
Kettős membránnal
határolt összefüggő
üregrendszer
(csövek, hólyagok Golgi-ból a
plazmalemma
rendszere) felé
7,5 nm membránpár,
köztük 10-15 nm

Lefűződés a
maghártyából
ER-ből lefűződő
hólyagok a Golgi felé
19
 Endoplazmatikus retikulum

Sima felületű ER Durva felületű ER

Folyamatos átmenet!
(igény szerint)
• Szénhidrát, lipid Riboszómák
szintézis • Fehérje szintézis,
• Szállítás raktározás, transzport

Membrán építő anyagok

Felhalmozódás megduzzad, leválik
vezíkulumok (szferoszóma)
Sejtek közötti kapcsolat LÁSD
KÉSŐBB (plazmodezmosz)
20
21
 Riboszóma
Felfedezés 1953-ban
Előfordulás: szabadon
(poliriboszómák), ER
membránon,
mitokondriumban,
plasztiszban
RNS-ből és proteinből álló
határoló hártya nélküli test
17-23nm, 100e-milliós
nagyságrend – hol sok? S= Svedberg egység, ülepítési
Eukarióta sejtekben 80S, állandó
prokariótákban 70S 80S = 60S + 40S

Fehérjeszintézis! 22
23
 Diktioszóma (Golgi készülék)
Felfedezés 1897 – Camillo Golgi
3-12 párhuzamos „membránzsák”
Diktioszómák összessége = Golgi készülék
ER felől Cis/képződési oldal
érkező
vezíkulumok

Felszínnel
interciszternális tér fuzionáló
vezíkulumok

transz/érési oldal
24
25
Funkciók:
Kémiai módosítás - glikoproteinek
Sejtfal anyagok: pektin, hemicellulóz
Extenzin sejtfalfehérje képződése, fehérjék raktározása
Membrán növekedés

Számuk 100as – élénk

anyagcseréjű sejtekben!
(pl.: gyökérsüveg)

Golgi készülékké csak a

gyökérszőrsejtekben!

26
 Mitokondrium
Eredet: endoszimbionta elmélet
lásd később (Plasztiszok)
lemezes tubuláris
Felfedezés növényekben 1904
(Friedrich Meves)
Minden eukarióta sejtben –
hiányukban sejthalál
Számuk: 20 – 105
Méret/alak: ovális, hosszúkás,
pálcika, 1-5µm x 0,4-1µm
Döntően fehérjéből és lipidből
épül fel
Megnyúlás, befűződéssel
osztódik 27
 belső membrán
protein-foszfolipid 3:1
külső membrán intermembrális
protein-foszfolipid 1:1 tér

mátrix
(fehérjék)

zárvány

kriszták

mitokondriális DNS
riboszómák ATP-áz enzim
fehérjék
28
29
Funkció:
Energia termelő egység
ATP (adenozin trifoszfát) képződik
Növényi légzés – citromsav ciklus
szénhidrátból CO2 és H2O +
ATP

Kalcium depozit membrán

potenciál szabályozása
Apoptózis – programozott
sejthalált indukáló fehérjék ürítése

30
Mitokondriális DNS humán

1960’
Ciklikus, nem lineáris!
Elektrontranszport
fehérjéket, riboszomális
RNS-t és transzfer RNS-t
kódol
Filogenetikai jelentőség
Anyai öröklési út
(petesejtben sok,
hímivarsejtben kevés, és
elpusztul/be sem jut a
petesejtbe)
Populáció genetika,
evolúció biológia 31
 A vakuólum rendszer
Tipikus növényi sejtalkotó!
Tonoplaszttal határolt üreg,
folyékony/szilárd/gáznemű
anyagot tárol
ER-ből vagy diktioszómából
fűződik le – provakuólum
Ezek egyesülése
vakuólumokká vagy nagyobbak
darabolódnak
Kiterjedése a sejt élete során
folyamatosan változik

32
1. Lebontó vakuólumok (lizoszómák)
Vastag membrán
Belül lebontó enzimek
Pl: fa elemek citoplazma lízise

33
2. Felhalmozó/vegetatív
vakuólumok Elsődleges anyagcsere termék: fehérje,
szénhidrát…
Híg, vizes oldatot Szervetlen anyagok, ionok
tartalmaznak, pH 5-6 (DE
Másodlagos anyagcsere termékek!
pl. citrom pH 2)
• Ionok (pl sós talajon)
• Melléktermék (a növény
életében meghatározó
anyagok: illóolaj, festék…)

• Végtermék (fölöslegessé
vált anyagok, mérgek:
glikozidok, alkaloidok…)

• Tartalék anyagok
(fehérje, szénhidrát…)

34
Normál állapotú vakuólumok – citoplazma falhoz szorítása, turgor
fenntartás
Vízállapot változás - plazmolízis

35
Sejtnedv anyagok (kémiai szerkezet és tulajdonságok alapján)

Szervetlen savak sói:

nitrátok, foszfátok,
karbonátok…

• Szerves savak és
sóik: almasav, citromsav,
oxálsav, oxalátok...íz
kialakítás, védekezés,
terjedés

• Szénhidrátok:
szacharidok, inulin, nyálka
anyagok…

• Aminosavak és
fehérjék: albuminok,
globulinok,
fehérjezárványok, aleuron
réteg 36
• Glikozidok: cukrok +
szerves vegyületek (alkoholok,
fenolok), ált. keserű ízűek,
vanillin, digitalin, amigdalin

• Antociánok,
antoxantinok: vízben
oldódó, színes, megporzás

• Cserzőanyagok:
galluszsav származékok, pl.:
tannin, összehúzó, fanyar ízű,
fehérjéket kicsapja, védelem

• Keserűanyagok: N-
mentes szerves anyagok, íz,
színező, konzerváló, lupulin

• Alkaloidok: N-tartalmú
szerves, mérgező/gyógyító,
nikotin, morfin, atropin 37
Növényi anyagcseretermékek
biogenetikus rendszerezése

Vágújfalvi Dezső
38
39
További sejtnedv anyagok

• Vitaminok, hormonok
• Tejnedv: oldott és emulgeált
(nem elegyedő, pl.: zsírok, fehérjék)
anyagok

• Illóolajok

Citoplazmában képződő
anyagok
• Gyanták: gyantasav alkotja,
szerves oldószerben oldódik,
védelem, lezárás

• Balzsamok: gyanta + illóolaj,

kanadabalzsam
40
3. Mikrotestek
0,5-1,5 µm, membránnal határolt,
gömbölyű testecske
Felfedezés 1958-ban
Belül kristályos is lehet
• Peroxiszóma – fénylégzésben van
szerepe, aminosav szintézisben
játszik szerepet
• Glioxiszóma – zsírok cukrokká
alakítása, csírázáskor!

41
4. Zárványok
Nem állandó, de nem nélkülözhetetlen alkotók
A vakuólumban sokféle, ezekben kevés raktározott anyag
Alakja, mérete meghatározott
Színtelen színtestekben is lásd később

• Fehérjezárványok: beszáradt fehérje vakuólum, aleuron réteg,

hüvelyesek magjai
• Szénhidrátzárványok: általában keményítő
• Zsír és olajzárványok: apró cseppek a plazmában

42
5. Kristályok
Szervetlen anyagok
lerakódása
Ca-kristályok, SiO2
oszlop kr.
Kitöltheti a sejtet: cisztolit
cisztolit kr.

43
rafid kr. rozettás kr.
 Mindezek alapján a vakouláris
rendszer fő funkciói:

1. Raktározás
2. Emésztés/lebontás
3. Ozmotikus potenciál fenntartása

4. Terjedés
5. Védekezés

44
 A sejtmag (nucleus, karyon)
A genetikai információ pórus
hordozója maghártya

Sejtenként egy, de lehet több eukromatin

száz is (fellazult)

Mérete a sejt akár 3/4-e is hetero-

kromatin
lehet, nyúláskor csökken sejtmagvacska
(kondenzált)

Alakja gömb, megnyúlt,

szabálytalan Granuláris
komponensek
Fibrilláris
komponensek DER

riboszómák
45
sejtmagnedv
46
Maghártya
Kettős membrán (eukarióták)
Külső membrán – kapcsolat az ER-rel
Lamia: membrán stabilizálás, kromatin
szálak kapcsolódási helye DNS
replikáció szabályozása
külső membrán
pórus
perinukleáris komplex
tér

belső membrán

lamia

47
48
Pórus komplex
8 szemcséből álló fehérjegyűrűk
Központi szemcse
Szállító funkció, RNS kijutás a
magból
citoplazma
gyűrűs fibrillum
alegység

oszlopos

belső
alegység nuklein 49
fibrillum
50
Kromatin állomány
A sejtmag állapotai:
• Interfázisos: két osztódás között, fonalas kromatin állomány
• Osztódó: kromoszómák felismerhetőek
• Nem osztódó: állandósult sejtek, interfázishoz hasonló

Magfestékkel erősen festődik – heterokromatin (kondenzált)

Magfestékkel kevésbé festődik – eukromatin (fellazult)

Összetevők: DNS, (RNS), fehérjék

a) Bázikus v. hiszton fehérjék
b) Savas v. nem hiszton fehérjék 51
Kromoszóma szerkezet,
felépítés DNS kettős hélix
hiszton
Nukleoszómák, „gyöngysor”
szerkezet

szolenoid
szerkezet,
fibrillumok

szuperhurok

kondenzált
állapot

kromoszóma
52
Kromoszóma szám, ploidia szint
Fajonként eltér, nem függ a „fejlettségtől”
4 - Machaeranthera gracilis
10 - Arabidopsis thaliana (lúdfű)
20 - Zea mays (kukorica)
42 - Triticum aestivum (őszi búza)

53
Kromoszóma szám, ploidia szint

48 - Solanum tuberosum (burgonya)

216 - Equisetum arvense (mezei zsurló)
1260 - Ophioglossum reticulatum

54
Haploid sejtek (n) – egy kromoszóma-szerelvény (spórák,
gametofiton szakasz)
Diploid sejtek (2n) – két kromoszóma-szerelvény, apai-anyai
(sporofiton szakasz)
Ha ennél több: poliploid

Kromoszóma kettőződik, de
osztódás nem történik
Utána „rendes” osztódások

Létrejöhet:
• Sugárzás
• Vegyszerek – kolhicin
• Keresztezés (evolúció) 55
Triploid fajok:
nagyobb vegetatív
test, jobb ellenálló
képesség

Tetraploid fajok: nő a
reproduktiív szervek
produkciója

Páratlan ploiditás
csökkenő fertilitás

Cél, előnyösebb
tulajdonságok!
56
Sejtmagvacska (nukleólusz)
Gömb alakú, száma egy (kettő, több)
Felépítése hasonló, mint a magé, de RNS dominál
Nincs külön határoló membránja

57
 Granuláris komponensek
Riboszóma alegységek képzése

Fibrilláris
komponensek

Fibrilláris központ

rRNS képzése

A magvacska kialakulásáért
felelős DNS szakaszok

58