Biológia ESNB_EGTM043

Első előadás
A sejt szerkezete és működése

2023.09.07. Dr. Nagy Ádám Ph.D.

 A citoplazma

A citoplazma a sejtek belső élettani tere

Szerves és szervetlen összetevőkből épül fel

Egyensúlyt tart fenn a sejten belül (pufferel)

Bizonyos reakciók eleve itt zajlanak, sejtorganellumok

közreműködése nélkül (prokariótáknál szinte minden)

A citoplazma legfőbb összetevői az

alábbiak:
- Víz
- Ionok és szervetlen sók
- Szénhidrátok
- Fehérjék
- Zsírok
- Nukleinsavak
 A citoplazma

A víz szerepe a citoplazmában az, hogy a kolloidok

hidratált állapotát biztosítsa

Ezen kívül jó oldószer, puffer közeg és nagyon jó hővezető

A víznek jó a hőkapacitása is, ami a

hőszabályozás során kiemelt tényezőnek
számít

A sav-bázis egyensúlyt az ionok és szervetlen

sók biztosítják (anionok és kationok)

Az ionok felelnek az ozmotikus egyensúly

fenntartásáért

Bizonyos ionok az ingerület kialakulásért és

továbbításért felelnek

Más ionok a véralvadásban vesznek részt

Az anyagcserében részt vevő alkotók egy része is ionos

 A citoplazma

A szénhidrátok alapvető fontosságúak a sejtek számára

Nem csupán a nukleotidok építőkövei, de az

energiaháztartásban is szerepet játszanak, illetve
fontos anyagcserefolyamatokban résztvevők

A fehérjék a sejtek legfontosabb vázanyagainak

alapját adják (kollagének, keratin, stb.)

Az enzimek szintén fehérjék, közülük számos

a citoplazmában fejti ki tevékenységét

Fehérjéket találunk a membránokban is, ahol fontos

funkciókat töltenek be

Immunológiai funkciókat is betöltenek

 A citoplazma

A zsírok tápanyagként szolgálnak

Bizonyos vegyületek nem a vizet, hanem a zsírokat

preferálják oldószerként (pl. A, D, E, K vitaminok)

Ugyanilyen fontos, hogy zsírok alkotják a biológiai

membránok alkotórészei

Az idegsejtek velőshüvelyének
kialakítása is szerepük

Ezen kívül szerepük van a hőháztartásban és a

mechanikai védelemben is

A nukleinsavak a nukleotidok építőkövei,

alapvető szerepük a genetikai állomány
tárolása és továbbadása
 A citoplazma

A citoplazma nem egységes „massza” a sejten

belül, hanem azt biológiai membránok osztják
fel, organellumok horgonyoznak benne

Tulajdonképpen felfogható az organellumok

membránjai által határolt üregrendszernek,
vagy járatrendszernek

Ebben a járatrendszerben áramlanak azok az

anyagok, amelyeket a különböző organellumok
aztán felhasználnak saját működésük során

Ezt az áramlást a diffúzió, az ozmózis, de a mikrotubulus

hálózat is segíti
 Mitokondrium
Intermedier
filamentum Plazma
membrán
Riboszómák

Durva endoplazmatikus Mikrotubulus

retikulum

Nukleusz Centroszóma

Nukleolusz Mikrofilamentum

Kromatin
Lizoszóma

Golgi
apparátus Sima endoplazmatikus
retikulum

Szekretoros vezikula
Golgi vezikulum
Peroxiszóma

Citoplazma Vakuólum
 Sejtorganellumok

A sejtmag

Minden eukarióta sejtben (így az emberi sejtekben is) kulcsszerepet játszik

Itt tárolódik a genetikai anyag, itt zajlik a replikáció

és a transzkripció

Elektronmikroszkópos felvételeken jól látható néhány

struktúra: maghártya, kromatinállomány és nukleolusz

A sejtmagot két membránból álló maghártya választja le a citoplazmától

A külső membrán kapcsolatban áll a durva felszínű endoplazmatikus

retikulummal, sőt még riboszómák is vannak a citoplazma felőli oldalán

A belső membránon nincsenek riboszómák

 Sejtorganellumok

A sejtmag

A belső membrán a kromatinállományhoz

kapcsolódik a nukleáris laminán keresztül

A lamin fehérjék felelnek azért, hogy a

belső magmembrán és a kromatinállomány
összekapcsolódjon (A, B és C típus létezik)

A magpóruskomplexum

A sejtmagot a két membrán nem

hermetikusan zárja el a külvilágtól,
rajtuk pórusok vannak

Ezek a pórusok kb.100 különböző nukleoporin

fehérjéből álló, bonyolult képletek
 Sejtorganellumok

A magpóruskomplex

Ezeken a pórusokon keresztül tartja a

kontaktust a sejtmag a sejt többi részével

A transzportfolyamatokról a második héten lesz szó

 Sejtorganellumok

Endoplazmatikus retikulum

Az endoplazmatikus retikulum gyakorlatilag

mindegyik eukarióta sejtben megtalálható

Lemezes membránhálózat

Feladata a fehérje és lipidanyagcsere

lebonyolításában van, illetve a sejt
számára toxikus anyagok
eltávolításában

Két fő fajtája van, a durva és a

sima felszínű endoplazmatikus
retikulum (elektronmikroszkópos
kép alapján)
 Sejtorganellumok

Endoplazmatikus retikulum

A durva felszínű endoplazmatikus

retikulum (DER) a sejten belül az
összes membrán majdnem felét kiadja

Saját belső csatornahálózata van

Azért DER, mert felszínén riboszómák ülnek

A fehérjeszintézis során fontos lépések itt zajlanak le

Sok közülük energia igényes folyamat, ezt az ATP

hidrolíziséből nyeri a sejt

Az elkészült szekretoros fehérjék a

Golgi apparátusba kerülnek tovább
 Sejtorganellumok

Endoplazmatikus retikulum

A sima felszínű endoplazmatikus retikulum

(SER) nem tartalmaz riboszómákat

Ezek a lipid- és
koleszterinszintézisben
játszanak szerepet
 Sejtorganellumok

A riboszóma

A riboszómák a DER felszínén

találhatóak meg, igen nagy számban

Szerepük a transzlációban van, a

fehérjeszintézis ugyanis a riboszómák
felszínén zajlik

rRNS molekulákból és számos fehérjéből épülnek fel

Egy kis és egy nagy alegység alkotja a riboszómákat

 Sejtorganellumok

A Gogli készülék

Már 1898 óta ismert organellum

Membránnal határolt, hálózatos

szerkezetű organellum, számos
alkompartimentumból áll

A Golgi apparátus központi eleme a 4-8

párhuzamosan egymás mellett lévő ciszternákból
álló ún. diktioszóma

A diktioszóma a szekrétumok szintéziséért és plazmalemmához

való elszállításáért felel, organelláris egység

A ciszternák ovális, zsákszerű struktúrák

 Sejtorganellumok
A golgi készülék

A diktioszómáknak van Ezen kívül létrejöhet még Golgi vezikulum is

bemeneti és kimeneti
oldala(cisz és transz oldal) Ez a ciszternák közti anyagtranszportot végzi,
valamint a membránok közötti egyensúlyt tartja fenn

A diktioszómák a sejtmag körül gyülekeznek, szinte övszerűen

 Sejtorganellumok
Vakuólumok

Növénytanban (is) használatos

kifejezés, sejtnedvüreg

Az endoplazmatikus retikulumról leváló

„hólyag”, amelyben enzimek, vagy
raktározásra szánt anyagok lehetnek

A feladatuk szerint csoportosíthatók:

-Lítikus enzimeket tartalmazó
- Toxikus anyagokat záró
- Színanyagot raktározó
- Egyéb anyagcsere intermediereket raktározó
 Sejtorganellumok

Lizoszóma

Az intracelluláris emésztés
folyamatában vesz részt

Olyan vezikulák, amelyek hidrolítikus enzimaktivitással

rendelkező fehérjéket tartalmaznak

Ha két lizoszóma
egyesül, azt másodlagos
lizoszómának hívjuk

Reziduális testek olyan

vezikulák, amelyekben
emésztetlen anyagok
halmozódtak fel
 Sejtorganellumok

Peroxiszóma

A peroxiszómák membránnal körülvett struktúrák.

A legtöbb sejttípusban előfordulnak, de

főleg a májban és a vesében lehet őket
nagy számban megtalálni

Kataláz anzimet tartalmaznak, amely a

hidrogén peroxid hidrolízisét katalizálja

A sejtek antioxidáns
védelmében játszik szerepet

Ezen kívül a peroxiszómák szerepet játszanak a purinok,

lipidek és a D-aminosavak degradációjában is
 Sejtorganellumok

Proteaszóma

Az úgynevezett hulladékfehérjéktől a
sejtek ezzel az organellummal
szabadulnak meg

Az újonnan szintetizált fehérjék kb. 33%-át

azonnal le is bontja a sejt
fehérjeminőségért felelős védelmi
mechanizmusa

A proteaszóma egy ATP függő

proteáz-komplex

Sok példányban megtaláljuk a sejt

citoplazmájában

2 részből áll, egy csőből és egy sapkából

A poliubikvitinált proteinek nagy részét a sejt a

proteaszómába küldi megsemmisítésre
 Sejtorganellumok

Mitokondrium

A mitokondriumok a sejtlégzésben
játszanak kulcsszerepet

Elsődleges feladatuk a sejt számára

nélkülözhetetlen ATP molekulák
előállítása és raktározása

Akár több száz is lehet egy

sejten belül

Egy májsejtben akár ezer is lehet, míg a

szívizomban az összes citoplazma felénél is
nagyobb hányadot tölthetnek ki
 Sejtorganellumok

Mitokondrium

A mitokondriumokat két membrán

határolja, amelyek teljesen eltérnek
egymástól A belső membrán felel a speciális
működés lebonyolításáért (és szinte
átjárhatatlan)
A külső membrán fele-fele arányban
lipid és fehérje
80-20% az arány itt már a
fehérjék javára
A fehérjék
transzmembrán
csatornákat képeznek
Ennek a membránnak
betüremkedései vannak a
mitokondrium belsejébe, ezeket
A működéshez fontos anyagok így
krisztáknak nevezzük
jutnak ki-be
 Sejtorganellumok

Mitokondrium
 Sejtorganellumok

Mikrofilamentumok

A sejtváz, vagy más néven citoszkeleton egyik

alapvető egységét adják

A citoszkenelton a sejt alakját, aktív mozgását, az organellumok helyzetét és

mozgását, valamint a sejtosztódást mediáló organellum

A mkrofilamentumok fő alkotója az aktin, ami az

eukariótákban a legnagyobb mennyiségű fehérje mind
közül

Az aktin globuláris monomerként „készül”, amit G-

aktinnak nevezünk

Ezek a G alegységek F-aktinná polimerizálódnak

Az aktin szálak egyik vége negatív – ez állandóan lebomlásban van, míg

a másik vége pozitív, ami állandóan épül
 Sejtorganellumok

Mikrofilamentumok

Miozin

A miozin egy aktin aktiválta ATPáz,

amely molekuláris motor funkciót tölt be
a mikrofilamentum hálózatban

Több típusa van, a leggyakoribb a II-es típusú

miozin fehérje (2 nehéz és 4 könnyű láncból áll)

ATP hidrolízis során elmozdulnak a mikrofilamentum

mentén a plusz vég irányába

Ahogy a miozin elmozdul, viszi magával a hozzá kötött „szállítmányt” is

Sejtorganellumok
 Sejtorganellumok

Mikrotubulusok

Szintén fontos citoszkeletális vázalkotók, üreges csövecskék

A mikrotubulusok falát 13 darab alfa- és béta-tubulin alapú

protofilamentum képezi

Ahogy a mikrofilamentumok, úgy a mikrotubulusok is rendelkeznek

plusz és mínusz véggel

Dinamikus struktúra, a körülményektől függően zsugorodik, vagy növekszik

A mikrotubulusok ATP-hidrolízis által hajtott

fehérjékhez csatlakozhatnak, organellum
transzportot végezhetnek

Ebben a dinein (mínusz vég felé szállít) és a

kinezin (pozitív vég felé szállít) fehérjék
vesznek részt
Sejtorganellumok
 Sejtorganellumok

Sejtjeinket kettős lipoprotein membrán réteg

választja el a külvilágtól

Itt bonyolódnak le a különböző

transzportfolyamatok, valamint a jelátviteli
útvonalak is ide horgonyoznak

A sejthártya szerkezete speciális, Singer és Nicolson

folyékony mozaik modelljét tekintjük mérvadónak

A lipidrétegeken túl a membráon tartalmaznak még fehérjéket,

szénhidrátokat is
 A membránlipidek amfipatikus jellegűek, vagyis van egy
poláros és egy apoláros jellegű régiójuk is

Az apoláros régiók hidrofób kapcsolatokat hoznak létre a

membránban, ezek belül vannak a két rétegben, míg a
poláros részek hidrofilek, ezek kifelé állanak a membránból

A membránoknak három fő típusa létezik

Foszfolipidek

Glikolipidek

Koleszterin
A liposzómák

Ha a membránokat sérülés éri, vagy a szárított közegből vizes

fázisba kerülnek, a hidrofób régiókat a hidrofil régiók körül
veszik és létrehozzák az úgynevezett liposzómákat

Ezeket mesterségesen is létre lehet hozni, aminek komoly

gyógyászati szerepe lehet

Az egyrétegű liposzómát unilamelláris liposzómának hívjuk, a

többrétegűt multilamellárisnak
Membránfehérjék

Ahogy a lipidek, ezek is amfipatikusak

A hidrofób régiók belemerülnek a kettős

lipidréteg belsejébe, míg a hidrofil régiók ezek
felszínén „úsznak”

Ezek lehetnek egyszerűen csak lehorgonyozva a

membránban, de akár át is érhetik a kettős lipid réteget

Ennek megfelelően perifériás, vagy integráns

fehérjéknek hívjuk őket
 Transzportfolyamatok

A sejtmembrán nem átjárhatatlan, számos

molelekula képes átjutni rajta

Ezt a jelenséget nevezzük transzportnak

A működési mechanizmus szerint többféle transzport

mechanizmust különítünk el egymástól

A kis molekulák transzportját a diffúzió hajtja át a

membránon a koncentrációkülönbség gradiense
mentén, ez a passzív transzport

Az aktív transzport ezzel szemben

energiabefektetést igénylő folyamat
 Jelátvitel a sejtekben

Több típusra oszthatjuk a sejtek közötti kommunikációt,

illetve a sejten belüli jelátviteli útvonalakat

A sejtek közötti közvetlen kommunikáció az úgynevezett gap

junction struktúrák által bonyolódik

Ez egy rés kapcsolat, amelyen át kis

molekulák (ionok, alap cukrok, amino-
és nukleinsavak) juthatnak át

Sejtfelszíni adhéziós molekulák segítségével is kapcsolatba léphetnek egymással

 A sejtek között indirekt kommunikáció is létrejöhet

Ilyenkor az egyik sejt a jeladó, a másik pedig a jelfogó

A kommunikáció lehet egymás szomszédságában lévő sejtek

között, de létrejöhet távolibb sejtek között is

Autokrin kommunikáció = a sejt a saját maga

által kibocsájtott szignálra reagál

Parakrin kommunikáció = ez lokális, mindössze néhány

sejt távolságra jut el a jel

Endokrin kommunikáció = a jel távoli sejtekhez,

nagy távolságokba is eljut

Neurokrin kommunikáció = a jel az idegsejtek speciális

kommunikációjával halad
 Mi lehet a jel?

Lehet gázmolekula (NO, CO, stb.)

A plazmamebránon szabadon átjutó anyag (pl. A-

vitamin, szteránvázas vegyületek, stb.)

Sejtfelszíni jelmolekula (pl. sejtadhéziós molekula, glikolipid, stb.)

Hidrofil tulajdonságú vegyületek (pl. acetilkolin, glutamin,

GABA, ATP, stb.)
 A jelet közvetítheti a vér, a szövetközti állomány, de
akár egy szinaptikus rés (idegsejtek között például) is

A jelet egy speciális jelfogó rendszer, az úgynevezett receptor ismeri fel és köti meg

A receptorokat több csoportra oszthatjuk

Lehetnek intracellulárisak

Sejten belüli szabályozó folyamatok, jelátviteli

utak
Lehetnek membránreceptorok

Ezeknél a ligandum kötődése konformációváltozással jár együtt

Sokszor már ez önmagában meg tudja indítani a

jelátvitelt

A membránreceptorok lehetnek ionotrópok, vagy

metabotrópok

Az ionotrópok ionvezérelt csatornákként is felfoghatók

A metabotrópok citoplazmatikusan keletkezett hírvivőt

érzékelnek
G-fehérje kapcsolt receptorok

A sejtfelszíni receptorok legnagyobb alcsaládja

tartozik ide

Plazmamembrán receptor, amely G-fehérje

közreműködésével képes aktiválódni

A G-fehérje a kapcsoló, amikor GDP-t köt, inaktív marad

Ha viszont GTP kapcsolódik hozzá, úgy az effektor molekulákat

aktiválja, vagy gátolja
RTK receptorok

Az egyik leggyakoribb receptor típus

Fontos élettani funkciókat irányítanak (pl. EGFR jelátvitel)

Transzmembrán receptorok, amelyek a

tirozin maradékokat autofoszforilálják

Onkogén folyamatok frekventáltan indulnak ki innen, ezért a

diagnosztikában komoly szerepet játszanak
Ion vezérelt csatornák

Az ionok kötődésekor konformációváltozást szenvednek

Így jutnak át az ionok a külső és a belső tér között a membránon

 Szénhidrátok anyagcseréje

A szénhidrátok anyagcseréje az egyik legalapvetőbb anyagcsere útvonal a

szervezetben, számos egyéb termék, reakció kapcsolódik hozzá

Az alap cukrok közül a szőlőcukor/glükóz kiemelt jelentőséggel bír

A szervezetben a cukortárolás glikogén formájában történik, amely a glükóz

monomerek 1,4 glikozidos kötéssel történő polimerizációjából származik

Ezt a kötést az alfa-amiláz nevű enzim (nyálban és hasnyálban is

megtalálható) bontja
Az ember nem tudja a cellulózt lebontani, mert nincs béta-amiláz enzime ->
a növényi rostok ezért változatlan formában jutnak keresztül a
bélrendszeren

Az emésztés során a két glükózból álló maltóz és más,

rövid, kis elágazású glükóz polimerek jönnek létre,
amelyeket oligoszacharidoknak hívunk (dextrinek)

Ezeket a dextrineket az úgynevezett dextrinázok bontják le glükózra és maltózra,

a maltózt a maltáz bontja vissza glükózzá
 Szénhidrát anyagcsere
A glükóz a glükóztranszporterek segítségével fel tud szívódni a
bélfalon keresztül a bélhámsejtekbe

A táplálékkal jelentős mennyiségű diszacharidot is fogyasztunk, ilyen

például a tejcukor (laktóz)

Ezt a laktáz enzim bontja le glükózra és galaktózra

A laktóz-intolerancia a laktáz enzim hiányából ered; a

csecsemők szilárd ételre való átállásával és a tej mellőzésével
ez az enzim lassan inaktiválódik
Az állattartás megjelenésével azonban a tejfogyasztás
megmaradt egészen öreg korig.
Bár nem halálos állapot, de kellemetlen mellékhatásai vannak,
mivel a bélbaktériumok lebontják a tejcukrot: hasmenés,
puffadás, hányás, émelygés

A másik fontos cukorféle, amit megeszünk, a szacharóz, vagyis a répacukor

Ezt a szacharáz enzim bontja le glükózra és fruktózra

 Szénhidrát anyagcsere

Ahogy láttuk, a szénhidrátokat a szervezetünk egyszerűbb cukrokká,

végül monoszacharidokká alakítja a jobb felszívhatóság és
felhasználhatóság miatt

A glükóz felszívódása tehát kulcsfontossággal bír, minden további

élettani folyamatra hatást gyakorolva

A glükóz molekulákat a szervezet a Na+/glükóz kotranszporter segítségével

veszi fel (erről bővebben a következő előadáson lesz szó)
Ezt a felszívódási módozatot aktív transzportnak nevezzük, mert ATP
közvetítésével (energiafelhasználással) történik meg

A sejtek Na ionokat bocsátanak ki ATP felhasználásával a környezetbe. Mivel a sejtben

lévő környezet igyekszik a környezettel való kiegyenlítődésre, a koncentráció
eltolódást ellensúlyozva vissza szívódik a Na+. Visszafele azonban a transzporter
molekulák glükózt is felvesznek a Na+ mellett. Ez biztosítja, hogy akkor is legyen
glükóz felvétel, ha annak koncentrációja magasabb a sejtben, mint a bélcsatornában
(sejt környezetében)
 Szénhidrát anyagcsere

A fruktóz felszívódása ezzel szemben passzív módon

történik, az úgynevezett GLUT5 csatornákon keresztül

Mivel a felvett glükóz túlnyomó részének nem a

bélhámsejtek a célpontjai, így tovább fog áramolni

A bélhámsejt a glükózt továbbítja a bazális részen

passzív transzporttal

Ennek a diffúziónak az érdekessége, hogy nem a sejtmembránok között zajlik,

hanem transzportereken keresztül, vagyis ez a folyamat más néven nevezve
facilitált diffúzió (ennél a folyamatnál carrier-nek nevezzük a
transzportereket)

Többféle glükóz transzporter létezik, a leggyakoribb a GLUT2

 Szénhidrát anyagcsere
A bélhámsejtek tehát továbbadják a glükózt, ahonnan a vérbe jut

A májkapu éren keresztül a cukor bejuthat a májba, ahol a nagyja

kiszűrődik (mivel a vér túl magas glükóz koncentrációja súlyos
patológiás állapotokat eredményezhetne) a májsejtek GLUT2
transzporterei révén

A máj GLUT2 transzportereinek érdekessége, hogy akkor sem telítődnek, ha magas a

vér glükóz szintje, vagyis a transzport akkor is folytatódni tud

Sőt a magas vércukorszintre aktiválódnak (kicsi az

affinitásuk a glükózhoz Km=15-20mM)

A máj felel a vércukorszint fiziológiás

fenntartásáért, ezért a fölösleges cukor kerül
kivonásra a vérből

Hasonló GLUT2 transzportert találunk még a hasnyálmirigyben, amely a

magas vércukorszintre reagál

A hipotalamusz éhségközpontja is rendelkezik ilyen GLUT2 transzporterekkel

 Szénhidrát anyagcsere

Olyan sejtek is vannak, amelyeknek nagy az

affinitása a glükózhoz (km=1mM)

Ennek oka, hogy glükóz nélkül elpusztulnának

Ilyen sejtek például az idegsejtek, a vörösvértestek, de

vannak ilyen glükóz-függő sejtek a vesében és a herékben is

Ezek GLUT1, vagy GLUT3 transzportereket tartalmaznak

Ezekkel akár nagyon alacsony vércukorszint esetén is

képesek kivonni a cukrot a vérből
 Szénhidrát anyagcsere

Olyan szövetek is vannak, amelyek igénylik a

glükózt, de más, alternatív táplálékot is fel
tudnak venni, pl. zsírsavakat

Ezeknél GLUT4-es transzporterek vannak

Ilyet találunk a harántcsíkolt izomszövetben,

vagy a zsírszövetben

A GLUT4 transzporter affinitása közepes (km=5mM), alacsony

vércukorszint esetén alternatív táplálékot vesz fel, míg magas vércukor
szint esetén kizárólag glükózt

Ezeknek a GLUT4 transzportereknek az érdekessége, hogy a sejtmembránon való

megjelenésük inzulin-függő. Alacsony vércukorszint esetén a GLUT4 transzporterek
nagy része a citoplazmában vezikulákba zárva várakozik, azonban a vércukorszint
emelkedés hatására beindul egy inzullin függő jelátviteli útvonal, amely aktiválja
ezeket a vezikulákat, s a GLUT4 transzporterek kikerülnek a sejtmembránra
 Szénhidrát anyagcsere

A GLUT transzporterek működése tehát biztosítja, hogy mindig

állandóhoz közelítsen a vércukorszint

Ha ez nem lehetséges, akkor alacsony vércukorszint

esetén csak azok a sejtek férnek hozzá, amelyeknek
mindenképpen szükségük van rá, míg magas
vércukorszint esetén „boldog-boldogtalan”
felhasználhatja

Amiről még nem volt szó, az az, hogy a glükóz

transzportja kétirányú: a sejt nem csak felvenni, de
leadni is tudja

A GLUT transzporterek révén kifelé is juthatnak a sejtből a

glükózmolekulák

Mindebből következik, hogy attól még, hogy a sejt

felvette, még nem biztos, hogy be is építi, ugyanis
leadhatja egy ideig
 Szénhidrát anyagcsere

Hogy a glükóz a sejtben is tudjon maradni, szükség van

egy enzimre, amely átalakítja olyan anyaggá, ami nem
tud visszamenni a transzporteren

A folymatot a hexokináz nevű enzim végzi el (a májban a glukokináz is)

Az ATP foszforilcsoportjának áthelyeződésével glükóz-6-foszfát keletkezik, ami

folyamat irreverzibilis, de szabályozott

Mindez a májban tükröződik a legjobban

A glukokináz enzim Km értéke olyan 6mM körül van, ezért

lassabban játszódik le a folyamat, mint a hexokinázzal

A glükóz tehát nem alakul át azonnal, így van ideje a májból visszajutni a vérbe,
ha csökken a vércukorszint, ugyanakkor be is tud épülni, ha megemelkedik

A hexokináz enzimet egyébként maga a glükóz-6-

foszfát gátolja (allosztérikus gátlás), vagyis a
folyamat gyakorlatilag önszabályozó
Glikolízis

Citoplazmában történik

Az egész élővilágban előforduló élettani folyamat

Ez egy oxidációs folyamat, minek következtében energia szabadul fel, amely egy
részét ATP szintézis formájában a szervezet el tudja tárolni

Több lépéses folyamat, ami keretein belül egy glükóz két piruváttá alakul át
két ATP molekula beépítésével

Két fő része van, a befektetési szakasz és a bevételi szakasz (megtérülési

szakasznak is nevezik)
Glikolízis

A befektetési szakasz elejét a szénhidrát anyagcsere során megismertük, a glükóz-6-

foszfáttól halad tovább több közti terméken keresztül (pl. fruktóz-1,6-biszfoszfát…)

A haszonszerzési fázisban a glicerinaldehid-3-foszfát alakul tovább oxidációval, az

aldehid csoportja egy inorganikus foszfát csoportot vesz fel, miközben elektronok
szabadulnak fel, amelyeket a NAD molekula vesz fel, az oxidációs folyamatok pedig
tovább haladnak

A NAD a későbbiek során még fontos szerepet játszik

A kémiai folyamatok végére tehát egy kiinduló glükózból egy piruvát keletkezik és
minden befektetett két ATP-t 2X2 ATP-ként nyer vissza a szervezet; emellett két NAD
NADH-vá alakul

glükóz+ 2 ADP + 2 Pi -> 2 piruvát+ 2 ATP + 2 H2O

 Glükoneogenezis

Cori-ciklusként is ismerjük

Ha a glükózt bontani tudja a szervezet, akkor felépíteni is

Ez egy energiaigényes folyamat, amely főleg a májban és kisebb mértékben a

vesékben zajlik le

Jelentősége a már említett vércukorszint szabályozásban van

A glükoneogenezis gyakorlatilag a glikolízis visszafelé, csak 3 pontban tér el attól, mivel a

glikolízis során van három irreverzibilis lépés

2 piruvát + 6 ATP → 1 glükóz + 6 ADP + 6Pi

A glikogén egyensúlya

A sejtekben az energia glikogénként kerül tárolásra

Ennek felépülése és lebomlása többnyire egyensúlyi állapotokat teremt,

ami segíti a szervezet állandó energiaszintjének megtartását
Glikogenezis

Májban és vázizmokban történik

A májban 100-150g, a vázizmokban 200-250g glikogén található fiziológiásan (a

májból ez gyorsan mobilizálható, izmokból kevésbé)

A bevitt felesleges glükóz alakul át

glikogénné (azaz olyan glükóz, amiből
már glikolízissel sem termelődik
energia)

A glikogén-szintáz enzim játszik

benne kulcsszerepet

A glikogén tulajdonképpen polimer, sőt

elágazódások is vannak benne
Glikogenolízis

A glikogén raktár mobilizálható a szervezet számára, sőt ez az elsődleges

raktározási forma

Értelemszerűen a bontása is fontos szereppel bír

A lebontást a glikogén-foszforiláz enzim végzi el

Ez az enzim viszont csak az elágazódásokig boldogul

Ezeken a pontokon további enzimek sietnek a

segítségére: alfa-1,4glukántranszferáz és amilo-1,6-
glukonidáz

A felszabaduló glükóz felhasználható a szervezetben

a vércukorszint szabályozására

A glikogén egyensúly fenntartását (bontást-felépítést)

hormonok is befolyásolják: a májat a glukagon, az izmokat az
adrenalin befolyásolja a glükóz felszabadításában; ezen kívül a
testmozgás a glikogén lebontását akár 100X szintre is emelheti
Citromsavciklus
A citromsavciklus

A citrátkör lényege, hogy ide futnak össze a különböző tápanyagok

Tulajdonképpen ez az anyag és energia körforgás középponti eleme

Mivel számtalan kémiai reakció lezajlik közben, jó lehetőség a szervezet számára,

hogy ezen folyamatokon keresztül szabályozza az intermedierek koncentrációját,
illetve a az energetikai egyensúlyt fenn tudja tartani

A szervezetben több folyamatban is keletkezik acetil-

koenzim-A, amely ide jut, oxidálódik és szén-dioxid keletkezik

A Szent-Györgyi-Krebs ciklus során NADH és FADH2 is keletkezik,

amelyek a terminális oxidációban játszanak fontos szerepet

A szénhidrát, zsírsav, aminosav anyagcsere is összefut, az intermedierek ezek

felépítő molekulái is
AAcitromsavciklus
citrátkör

Ahogy a korábbiakban, úgy ennél a folyamatnál is

felírhatjuk az energiamérleget

Egy GDP - > GTP-vé alakul át foszforilációval

Két CO2 keletkezik és négy pár hidrogén kerül kiosztásra 3db

NADH és egy FADH formájában

Egy teljes ciklus körbeéréséhez 2db H2O molekula kell

Összefoglalva:
acetil-CoA + 3NAD++ FAD + GDP + Pi+ 2H20 -> 2C02+ 3NADH + 3H++ FADH2+ GTP +CoA
A terminális oxidáció

Az előzőektől eltérően ez a mitokondrium belső membránjában történik meg

A lebontó folyamatok utolsó lépése

Az oxidatív foszforilációval áll szoros kapcsolatban

Elektron áramlás történik, minek következtében energia felszabadulás

történik, amit a szervezet ATP szintézisre használ fel

A biológiai oxidáxió során felszabaduló energia kb. 95%-a a terminális oxidáció

során keletkezik

A mitokondriális légzési lánc 5 komplexbe rendeződött

enzimkomplexet takar, amelyek között a reakciók lezajlanak
A mitokondriális légzési komplexek
Az oxidatív foszforiláció

A terminális oxidáció célja, hogy a szubsztráthidrogének

elégetésével energiát termeljen

Ez az energia a vele párhuzamosan lezajló oxidatív foszforiláció során ATP-

ként elraktározódik

Ehhez szükséges ATP szintáz jelenléte is

ADP jelenlétében nagy intenzitással megy végbe az ATP szintézis, ha alacsony a

koncentrációja, akkor lassabb
 A Genetikai állomány elhelyezkedése a sejtben

Az emberi sejtek 23 pár

kromoszómát tartalmaznak
 A genetikai állomány tárolása a sejtben

A DNS kettős hélix a hiszton

fehérjékre tekeredik A hisztonok nukleoszómákba
aggregálódnak A nukleoszómákból
tekercsek és
szupertekercsek
alakulnak
 A DNS és az RNS

DNS nukleinsavak RNS nukleinsavak

A DNS cukorfoszfát váza és a bázispárok
 Az epigenetikai szabályozás

Epigenetika

DNS metiláció Hiszton módosítás Nem kódoló RNS

Az epigenetika olyan szabályozási folyamat, amely nem

közvetlenül a DNS nukleotid sorrendjén alapszik, hanem
valamilyen környezeti hatáson!
 A genetikai Információ áramlása

DNS

Gén
mRNS

Az intronok rövid, nem kódoló DNS szakaszok, nem csak két

gén között, hanem a géneken belül is vannak!

Az exonok a kódoló régiók, amelyek mindig csak a géneken

belül rofdulnak elő!
 Splicing és alternatív splicing

Az exonok összeállításától függően

eltérő géntermékek keletkezhetnek!
 A DNS-től a fehérjéig-1
Replikáció Transzkripció
RNS polimeráz

DNS

RNS

Transzkripció iránya 5’ -> 3’

A replikáció során a DNS két szála különválik,

majd mindkettőhöz egy-egy új szál szintetizálódik.

A transzkripció során a DNS-ről RNS-re történik az

átírás, a szekvenciának megfelelően. Az RNS már
mobilis molekula, elhagyhatja a nucleust.
 A DNS-től a fehérjéig-2
Transzláció

Aminosavak Peptidkötés

tRNS

Hosszabbodó proteinlánc
tRNS
tRNS

mRNS

Riboszóma

A transzláció során az RNS által hordozott információról fehérjére történik a fordítás. Az

aminosavak peptidkötésekkel kapcsolódnak össze, belőlük alakulnak ki a protein láncok.
 A mRNS genetikai kódolása

A genetikai kód univerzális, redundáns és lineáris is. 3-3 nukleotid alkot egy kodont, egy
kodon kódol egy aminosavat. A génekben a kodonok száma változó!
 A humán genom

XX A haploid, vagy diploid sejtben

I
XX megtalálható teljes DNS állományt
I
más néven genomnak nevezzük!

3,2 milliárd bázispárból

körülbelül 20 000 gén jön ki
Diploid sejt Haploid sejt az emberi szervezetben

Nukleáris genom
A teljes genom 99%-a nukleáris

A mitokondriumok a sejtmagtól
Mitokondriális genom függetlenül is tudnak osztódni!
 Sejtosztódás

• A legtöbb sejt alapvető tulajdonsága, hogy képes az osztódásra

• Az osztódás lefolyása szerint létezik mitózis, valamint meiózis is
• A mitózis során a sejt különböző állapotokon megy keresztül,
mire eljut a szétosztódás folyamatán
• Az állapotok ciklikusan követik egymást, sejttípustól függően
• Az idegrendszer sejtjeire kevés jellemző, de pl. az őssejtekre
annál inkább
• A sejtosztódási ciklusok közti időt interfázisnak nevezzük
• Ezen belül G1, S és G2-t különítünk el
• Ezek jelzik, hogy a sejt mennyire felkészült a következő osztódási
folyamatra
• Ilyenkor megkettőződik a DNS, a sejtalkotók síkba rendeződnek,
stb.
• Ezt követi a tényleges osztódási fázissor; ezeket a fázisokat:
profázisnak, metafázisnak, anafázisnak és telofázisnak nevezzük