4.

tétel

I. A szövetek felosztása, a hámszövetek általános jellemzése és

csoportosítása, a kozmetikai szempontból legfontosabb
hámszövetek részletes jellemzése.

A szövetek felosztása:
Az azonos eredetű és működésű sejtek összességét szöveteknek nevezzük. A szövetek
sejtekből és a sejteket körülvevő sejt közötti (intercelluláris) állományból állnak. A sejt
közötti állomány 2 részből áll, a kocsonyás alapállományból és a rostokból. Vannak olyan
szövetek, melyeknek nincs sejt közötti állománya, ilyen például az izomszövet és az
idegszövet. Az emberi szervezetet felépítő szöveteket 4 nagy csoportra oszthatjuk:
hámszövet, kötő- és támasztószövet, izomszövet és az idegszövet. A szövetek alkotórészei
a sejtek, sejt közötti állomány és a rostok. A bőr felépítésében résztvevő szövetek:
hámszövet, lazarostos kötőszövet, zsírszövet, izomszövet, falát mirigy szövet, folyékony
kötőszövet (vér), idegszövet.

A hámszövet általános jellemzése és csoportosítása:

A hámszövet (tela epithelialis) sejtjei szorosan illeszkednek egymáshoz, a sejt közötti
állománya elenyésző mennyiségű. Vérereket nem tartalmaz. A hámszövet feladata a
védelem (elhatárolás), kiválasztás és az érzékelés. A hámszövet alatt kötőszövet helyezkedik
el. A 2 szövet alaphártyával - BAZÁLIS MEMBRÁNNAL – érintkezik. Ebben a rétegben 3 jól
elkülöníthető lemez található: világos/fénylő lemez, középső/IV. típusú kollagénből álló
lemez –finom szálacskák-, III. típusú kollagénből álló lemez (kötőszöveti helytülő sejtek,
FIBROBLASZTOK) termelik. A világos/fénylő és középső lemez az alaplemezt – LAMINA
BASALIST – alkotja.

A IV. típusú kollagén molekulák egymáshoz kapcsolódva molekuláris szöveteket alkotnak,

melyekhez proteoglikán csatlakozik. A vegyület nagy vízfelvevő képességű. Erősen negatív
töltésű. Szerepet játszik az alaplemezen végbemenő diffúzió szabályozásában. A lemezszerű
képlethez más vegyületek is kapcsolódnak, mint például a laminin, mely 3 szálból álló,
kereszt alakú polipeptid láncból áll. Az alaplemez határfelületet képez a hám- és kötőszövet
között. Megakadályozza, hogy a fibrociták (helytülő sejtek) a hámsejtek közé kerüljenek, de
a hámsejtek se nyomuljanak a kötőszövetbe. A hámsejtek csak az alaplemez jelenlétében
képesek a rájuk jellemző szerkezetet és feladatot ellátni, ezt poláris indukciónak nevezzük.
Cukorbetegségben a bazális membrán szerkezete megváltozik és ennek következtében
megvastagszik, de áteresztőképessége nagyobb lesz és bőr felülete szárazzá, érdessé válik. A
hámsejtek oldalsó felszínükön szorosan illeszkednek egymással, ennek hátterében az
adhéziós molekulák és a sejtkapcsoló struktúrák állnak. A sejtkapcsoló struktúrák
többfélék lehetnek, ilye például a diffúziós gát és a sejteket körülfutó övszerű, foltszerű és
szétszórtan elhelyezkedő oldalsó kapcsolatok. A hámsejtekből létrejövő hámréteg mint
diffúziós gát (barrier) fontos a hámréteg feladatai szempontjából mert a hámréteg nem
 4. tétel

átjárható és csak bizonyos anyagok, illetve a sejt által ellenőrzött anyagok juthatnak át
rajta. Csoportosítása funkció (működés) szerint lehet fedőhám, mirigyhám, érzékhám,
felszívó hám és pigment hám. A sejtek alakja szerint lehet laphám, köbhám és hengerhám.
A sejtek rétegei szerint lehet egyrétegű és többrétegű hám.

Fedőhám:
Az egyrétegű hám jellemzője, hogy a sejtjei egy rétegben helyezkednek el.
 egyrétegű laphám található vesében
 egyrétegű köbhám található a mirigyek kivezető csöveiben
 egyrétegű hengerhám található a légcsőben
A többrétegű hámok jellemzője, hogy többféle alakúak és több rétegben helyezkednek el.
 többrétegű laphám található a száj nyálkahártyájában
 átmeneti hám található a vizeletelvezető utakban
 többrétegű hengerhám található a húgycsőben

A kozmetikai szempontból fontos hámszövetek részletes jellemzése:

Többrétegű elszarusodó laphám a legfontosabb, mert ez alkotja bőrünk legfelső rétegét, a
hámréteget. Felszíne elszarusodik és ennek következtében a sejtek fokozatosan elveszítik
sejtmagjukat és helyüket a szaruanyag (keratin) tölti ki. A hámrétegben található sejtek: a
keratinociták, melanociták, Langerhans-sejtek és a Merkel-sejtek.

A keratinociták a hámréteg legfontosabb alkotói, feladatuk a keratin termelése és a

vízbarrier létrehozása. Nagy mennyiségű riboszómát tartalmaznak, melyek citokeratint
szintetizálnak. Ez egy vékony, intermedier szálacska, mely a legalsó rétegben (stratum
basale) kis mennyiségben van jelen, de a rétegek között felfelé haladva növekszik. A
következő rétegben már kötegeket alkot és ezeket keratohialin szemcséknek nevezzük,
melyek a legfelső rétegben (stratum corneum) szaruvá lesznek. A folyamat végterméke a
lágy keratin, mely a legfelső réteget alkotja. Az elszarusodás során lamináris testek
képződnek, belsejüket szabályosan rendezett lemezek töltik ki. Ezek a lemezek kettős lipid
membránok, melyek exocitózissal kerülnek ki a sejtből a sejt közötti térbe. Kisebb
mennyiségben foszfilipidek, nagyobb mennyiségben glikolipidek alkotják. Így jön létre a
 4. tétel

vízbarrier. A lamináris testek felépítésében esszenciális zsírsavak (pl.: F-vitamin) vesznek

részt, ha ezek hiányoznak akkor megváltozik a hám áteresztőképessége.

A melanociták a hám legalsó rétegében (stratum basale) elszórtan helyezkednek el.

Nyúlványokkal rendelkező sejtek, melyek fő feladata a bőrfesték (melanin) termelése, mely
megadja a bőr színét.

A Langerhans-sejtek a legalsó (stratum basale) és a felette lévő rétegben (stratum spinosum)

találhatók. Fontos szerepet játszanak a bőr immunrendszerének működésében, elnyelik és
elpusztítják a vírusokat. Viszont UV sugarak roncsolják a védekezőképességét. A limfociták
(vándor sejtek) termelését is serkentik.

A Merkel-sejtek (tapintósejtek) az ujjbegyekben fordulnak elő, melyek végein idegvégződés

található.

Mirigyhám:
Feladata az exkréció (hasznos és káros anyagokat is kiválaszt) és a szekréció (hasznos és
káros anyagokat is termel). Itt belső (endokrin) és külső (exokrin) elválasztású mirigyek
találhatók. A külső elválasztású (exokrin) mirigyek váladék elválasztási típusai:
 merokrin mirigyek: önálló váladékot termelnek és a termelt váladék nem keveredik a
sejt plazmájával (pl: kis verejtékmirigy)
 apokrin mirigyek: önálló váladékot is termel, de a váladékhoz hozzákeveredik a
felrepedő sejtek plazmája is (p: nagy verejtékmirigy)
 holokrin mirigyek: önálló váladékot nem termel, a mirigyek váladékát a felrepedő
sejtek plazmája adja (pl: faggyúmirigy)

Érzékhám:
Érzékszerveinkben található, alakja mindenhol más a szerveinkben. Van benne érzékhámsejt
és támasztósejt. Érzékhám található a belső fülben, szemben, orrban és a nyelvünkön.

Felszívó hám:
Feladata a tápanyagok felszívása a sejtek számára. Felszívó hám található a vékonybél
részen, illetve a vér- és nyirokerek falában.

Pigment hám:
A sejtek plazmájában festékszemcsék találhatók, melyek a nap sugarai ellen védenek.

II. A bőr rétegei, a hámréteg részletes jellemzése.

Bőr rétegei:
 Hámréteg (epiderma): többrétegű, elszarusodó laphám.
 Irharéteg (cutis): lazarostos kötőszövet
 Bőralja (subcutis): lazarostos kötőszövet és zsírszövet
 4. tétel

Hámréteg részletes jellemzése :

A bőr hámrétege öt alrétegből áll.
 szaruréteg (stratum corneum)
 fénylő réteg (stratum lucidum)
 szemcsésréteg (stratum granulosum)
 tüskésréteg (stratum spinosum)
 bazális/ alap réteg (stratum basale)

Szaru réteg jellemzése:

 6-8 sor elszarusodott laphámsejtből áll
 10% víztartalma van
 anyaga a keratin, ami egy ellaposodott vázfehérje és rostos szerkezetű
 a sejtek közötti kapcsolat laza
 ez a réteg folyamatosan hámlik
 szphingolipidet és ceramidot tartalmaz

Fénylő réteg jellemzése:

 1-2 lapított köbhám alakú sejtsorból áll
 eleiden: fénytörő anyagot tartalmaz
 Barrier-gát: ez egy folyadék gát, a víznek és a vízben oldott anyagok gátja, nem
engedi a bőrből a túlzott folyadékvesztést
 nem tartalmaz sejtmagot, ezért holt sejteknek is hívjuk őket
 a fénylő réteg legfőbb előfordulása: tenyér, talp

Szemcsés réteg jellemzése:

 1-2 lapított köbhám alakú sejtsorból áll
 30% víztartalma van
 a plazmában szemcsék találhatók, melyek keratohyalint tartalmaznak, ez a keratin elő
anyaga
 van sejtmag, de zsugorodott

Tüskés réteg jellemzése:

 5-20 köbhám alakú sejtsorból áll
 Dezmoszómákat tartalmaz, melyek tüskeszerű nyúlványok és ezzel kapcsolódnak
egymáshoz a sejtek. Az anyagcserében és a kommunikációban van szerepük.
 itt találhatók a Langerhans-sejtek, melyek feladata, hogy az elhalt sejteket
eltávolítsák
 4. tétel

 van sejtmag, de ebben a rétegben már nem szaporodik

 több a sejt közötti járat

Alap vagy bazális réteg jellemzése:

 1 henger alakú sejtsorból áll
 70% víztartalma van
 plazmájában kén és hámrost található
 van sejtmagja és az szaporodik
 sejtjei között találhatók a melanociták (festékképző sejtek)
 a sejtek szorosan egymás mellett találhatók, ezért nem túl sok a sejt közötti állomány

III. A hámrétegben lejátszódó biofizikai és biokémiai folyamatok rövid

jellemzése, a bazális membrán felépítése és jellemzése, kozmetikai
jelentősége.

A hámrétegben lejátszódó biofizikai folyamatok:

 Ozmózis: Ozmózis során a kisebb koncentrációjú hely felől a nagyobb koncentrációjú
hely felé halad az áramlás. A töményebb oldat miközben felveszi a vizet nyomást
gyakorol a sejthártyára, ezt nevezzük ozmózisnyomásnak vagy hidrosztatikai
nyomásnak.
 Diffúzió (áramlás): Diffúzió során a nagyobb koncentrációjú hely felől a kisebb
koncentrációjú hely felé halad az áramlás.

A hámrétegben lejátszódó biokémiai folyamatok:

Szaruképzés (keratinizáció) folyamata:
Bőr rétegei Alaki Víztartalom Biológiai Biokémia változás
változás változás változás

Szaruréteg Elszarusodó 10% Holt sejtek Keratin

laphám

Fénylő réteg Laphám  Holt sejtek Eleidin

Szemcsés Lapított 30% Élő, de Keratohyalin

réteg köbhám zsugorodott
sejtmag

Tüskés réteg Köbhám  Élő, de nem Tonofibrillum

szaporodó
sejtek

Bazális Hengerhám 70% Élő és Kén és hámrost

réteg szaporodó s.

A keletkező főtermék a ceramid és a viasz szerű szfingoszóma (szaruzsír). A keletkező

melléktermék az NMF (nedvességmegkötő faktor), melynek nagy a vízfelvevő képessége,
viszont a vízmegtartó tulajdonsága kicsi. A másik melléktermék pedig az SSZF (semleges
szénhidrát faktor/nedvességmegkötő faktor), melynek kicsi a vízfelvevő képessége, de nagy
vízmegtartó képességgel rendelkezik. Az oxidációs folyamat, mely során a cisztein cisztinné
alakul át.
 4. tétel

Festékképzés (melanogenesis) folyamata:

A bőr festékanyaga, a melanin nevű fehérje a hámréteg legalsó rétegében (stratum basale)
a keletkezik a melanocitákban fehérjeszintézis során. A bőr festékanyagának a pigment
keletkezéséhez fenilalaninra van szüksége, ami több lépésben alakul melaninná.
Folyamata:

O2 O2 O2
Fenilalanin  Tirozin(tirozináz enzim)  Dopa (Dopa oxidáz enzim)  Melanin
Cu2+ Cu2+ Cu2+

A festékképzés feltétele a 7,5-ös pH érték, normál hőmérséklet, gyűrűs aminosav, Cu2+

(rézion), Dopaoxidáz, Tirozináz enzim és az enzimes O2. A festékképzést a neuroendokrin
rendszer szabályozza, ezért idegi és hormonális tényezők befolyásolják (belső elválasztású
mirigyek: hipofízis, mellékvesék, nemi mirigyek). Az ibolyántúli sugarak gyorsítják a
festékképződést.

A bazális membrán (Membrana Basalis) felépítése és jellemzése, kozmetikai jelentősége:

A hámszövet (tela epithelialis) sejtjei szorosan illeszkednek egymáshoz, a sejt közötti
állománya elenyésző mennyiségű. Vérereket nem tartalmaz. A hámszövet feladata a
védelem (elhatárolás), kiválasztás és az érzékelés. A hámszövet alatt kötőszövet
helyezkedik el. A 2 szövet alaphártyával - BAZÁLIS MEMBRÁNNAL – érintkezik. Ebben a
rétegben 3 jól elkülöníthető lemez található: világos/fénylő lemez, középső/IV. típusú
kollagénből álló lemez –finom szálacskák-, III. típusú kollagénből álló lemez (kötőszöveti
helytülő sejtek, FIBROBLASZTOK) termelik. A világos/fénylő és középső lemez az alaplemezt
– LAMINA BASALIST – alkotja. A IV. típusú kollagén molekulák egymáshoz kapcsolódva
molekuláris szöveteket alkotnak, melyekhez proteoglikán csatlakozik. A vegyület nagy
vízfelvevő képességű. Erősen negatív töltésű. Szerepet játszik az alaplemezen végbemenő
diffúzió szabályozásában. A lemezszerű képlethez más vegyületek is kapcsolódnak, mint
például a laminin, mely 3 szálból álló, kereszt alakú polipeptid láncból áll. Az alaplemez
határfelületet képez a hám- és kötőszövet között. Megakadályozza, hogy a fibrociták
(helytülő sejtek) a hámsejtek közé kerüljenek, de a hámsejtek se nyomuljanak a
kötőszövetbe. A hámsejtek csak az alaplemez jelenlétében képesek a rájuk jellemző
szerkezetet és feladatot ellátni, ezt poláris indukciónak nevezzük. Cukorbetegségben a
bazális membrán szerkezete megváltozik és ennek következtében megvastagszik, de
áteresztőképessége nagyobb lesz és bőr felülete szárazzá, érdessé válik. A hámsejtek
oldalsó felszínükön szorosan illeszkednek egymással, ennek hátterében az adhéziós
molekulák és a sejtkapcsoló struktúrák állnak. A sejtkapcsoló struktúrák többfélék
lehetnek, ilye például a diffúziós gát és a sejteket körülfutó övszerű, foltszerű és szétszórtan
elhelyezkedő oldalsó kapcsolatok. A hámsejtekből létrejövő hámréteg mint diffúziós gát
(barrier) fontos a hámréteg feladatai szempontjából mert a hámréteg nem átjárható és csak
bizonyos anyagok, illetve a sejt által ellenőrzött anyagok juthatnak át rajta. Csoportosítása
funkció (működés) szerint lehet fedőhám, mirigyhám, érzékhám, felszívó hám és pigment
hám. A sejtek alakja szerint lehet laphám, köbhám és hengerhám. A sejtek rétegei szerint
lehet egyrétegű és többrétegű hám. A bazális mebránon keresztül játszódnak le a bőr
biofizikai folyamatai, a diffúzió és az ozmózis. A membrán hullámosságának
 4. tétel

következménye, hogy a hám táplálása nagyobb felületen történik és nagyobb a tér a

sejtosztódásra.

IV. Biológiailag aktív anyagok a kozmetikában. A peptidek fogalma,

származékai, csoportjai a kozmetikában.
Biológiailag aktív anyagok a kozmetikában: Szervezetünkben a cukrok szállítják az energiát,
de a felesleges glükóz megtapad a kollagén rostokon és ezáltal a rostok rugalmatlanok és
lazák lesznek.

A peptidek fogalma, származékai és csoportjai a kozmetikában:

Az aminosavakat fehérjék építik fel. A fehérjék biológiai katalizátorok és részt vesznek a
sejtek és szövetek felépítésében. Biztosítják a sejtek és az izmok mozgását, és védelmi
szerepet töltenek be a szervezetben lévő káros anyagokkal szemben. Az aminosavak 2
jellegzetes funkciós csoportot alkotnak, az aminocsoportot (NH2) és a karboxilcsoportot
(COOH). Az aminosvak lehetnek nyílt vagy zárt láncúak, de csoportosíthatók az amino- és
karboxilcsoportok száma szerint is. Az aminosavak csak vízben disszociálnak (bomlanak) és
savként vagy bázisként viselkednek, tehát protont adnak le vagy vesznek fel. Képesek
elektromos térben vándorolni, elmozdulásuk a közeg pH értékétől függ. Az aminosavak
legfontosabb reakciója a peptidek képzése. A peptidkötés az egyik aminosav -
aminocsoportjából és a másik -karboxilcsoportjából keletkezik víz kilépése mellett. Ezzel
jönnek létre a peptidek, főláncból (szabályosan ismétlődő rész) és oldalláncból (változó
rész) állnak. A 2 aminosavból álló peptidet dipeptidnek, több aminosavból álló peptidet
oligopeptidnek, az 50-nél több aminosavból állót polipeptidnek, a 100-nál több
aminosavból álló peptidet makropeptidnek nevezzük. A gyűrűs peptideknél 1,2 vagy 3
aminosav alkot egy gyűrűt. A peptidek kevés aminosavból épülnek fel és bőrünkben
természetes módon megtalálható, a kollagén lebomlásával keletkeznek.

V. Hatóanyagos krémek jellemzése.

Alga:
 gél képző anyag
 emulgeátorként habokban, gélekben és szappanokban alkalmazzák
 fokozzák az anyagcserét
 javítják a bőrlégzést
 regenerálják a kötőszövetet
 erős méregtelenítő és salakanyagtalanító hatású
 normalizálja a bőr nedvességtartalmát és ezáltal a bőrt bársonyossá, üdévé teszi

Fitohormonok (növényi hormonok):

 öregedés elleni krémekben alkalmazzák, illetve regenerálásra és bőrtáplálásra

Kollagén:
 a fibrociták (helytörő sejtek) hozzák létre
 4. tétel

 kén tartalmú anyag

 egyszerű vázfehérje
 az irha és a bőralja 70%-át adja
 30 féle aminosavból épül fel
 nedvesség hatására duzzad, ezáltal megtartja a vizet és ennek hatására a bőr
rugalmas marad
 hidratáló hatása van

Elasztin:
 a kötőszövetben lévő fontos fehérje
 az elasztin rostokat az elasztin építi fel
 biztosítja a bőr rugalmasságát
 javítja a sebgyógyulást
 lúgos savban ellen véd

Selyemprotein:
 raktározza a bőr nedvességtartalmát, ezáltal feszes és rugalmas lesz a bőr
 rúzsokban és szappanokban alkalmazzák

Keratin:
 öregedő, ráncos bőrre alkalmazzák, illetve dauer utáni hajkárosodás esetén

Hyaluronsav:
 kötőszövetet tartalmaz
 kocsonyás, rugalmas állagú
 biztosítja a bőr rugalmasságát, gyorsítja a sebgyógyulást
 fontos a hámképzésben, javítja a bőrlégzést
 megakadályozza a hegesedést
 lassítja az öregedést és a ráncok kialakulását
 mélyréteg vízhiányos és gyulladásra hajlamos bőröknél alkalmazzák
Allantoin:
 segíti a sebgyógyulást
 hajápoló szerekben, illetve minden bőrtípusra alkalmazzák
 0,2-2%-ig gyulladáscsökkentő, hámképző és regeneráló hatású

VI. Invazív eljárások felsorolása, alkalmazásuk egészségügyi kockázatai,

dermaroller és mezopen kezelések jellemzése a vendég tájékoztatása
céljából.
Invazív eljárások felsorolása, alkalmazásuk és egészségügyi kockázatai:
Invazív eljárások:
 Elektroporáció: Rádiófrekvencia és elektromágneses hullám által történő hatóanyag
bevitel.
 Orvosi mezoterápia: A bőr aló rétegébe (irha, bőralja) történő injekciós hatóanyag
bevitel.
Tű nélküli meroterápia:
 4. tétel

Direkt kozmetikai gép. Nagy frekvencián működik. Non invazív eljárás, azaz nincs szükség
sebek ejtésére vagy tűszúrásra. 100.000 Hz fölött dolgozik. A sejthártya lipidjeit tölti fel és
ennek hatására a sejtek összetömörödnek.
Indikációk/Javallatok Kontraindikációk/Ellenjavallatok
 ránckezelés  pacemaker
 hidratálás  terhesség, szoptatás
 feszesítés  daganatos megbetegedés
 cellulit kezelés  ekcéma
 aknés sebhelyek kezelése  epilepszia
 pigment foltok kezelése  rozacea
 autoimmun betegség
 láz, fertőző betegség
 18 év alatt
 pajzsmirigy és implantátum felett
 botox kezelés után 30 napig
 friss tetoválás
 bőrgyulladás

Dermaroller és mezopen kezelések jellemzése a vendég tájékoztatása céljából:

Mindkettő gépesített változat és általában ránckezelésre alkalmazzák.
Dermaroller típusai:
 75 tűs/keskeny roller (szemkörnyéken, orron és szájon)
 200 tűs
 540 tűs

Mezopen típusai:
 1 tűs – közvetlenül ráncokba, hegekbe
 3 és 7 tűs – több ráncnál (sok pici)
 12 tűs – arckezelésnél
 36 tűs – testkezelésnél

Dermaroller és Mezopen indikációi és kontraindikációi

Indikációk/Javallatok
 atrófiás hegek kezelése (felülete
mélyebb a bőr felszínénél)
 ráncok kezelése
 tág pórusok kezelése
 pigment foltok kezelése
 bőrfeszesítés
 petyhüdt, megereszkedett bőrök
kezelése
Kontraindikációk/Ellenjavallatok
 láz, fertőző btegség
 anyajegy
 véralvadási problémák, vérzékenység
 gyulladás
 cukorbetegség
 herpesz, pikkelysömör
 rossz indulatú bőrelváltozás
 keloid (hegdaganat) hajlam
 akne, rozacea, krónikus bőrbetegség
 terhesség, szoptatás

A tételhez használható segédeszközök:

 4. tétel

Ábra a bazális membránról felirat nélkül.

Ábra a hámszövetek csoportosításáról felirat nélkül.

A bőr hámrétege a sejtek alakja, rétegek száma szerint ábrázoló felirat nélküli kép: