Professional Documents
Culture Documents
Tétel
Mutassa be a diagnosztizálás során észlelhető leggyakoribb bőrgyógyászati elváltozások
csoportjait! Jellemezze az elemi elváltozások fajtáit! Említsen rá szakmai példát a
kézápolás területéről, valamint határozza meg a bőrtünetek hibás felismerésének
következményeit! Egy konkrét példa alapján szemléltesse a fertőtlenítők fajtáinak
alkalmazását! Jellemezze a fertőtlenítőket hatásspektrum és hatásmechanizmus szerint!
Sorolja fel a diagnosztizálás során felmerülő etikai, kommunikációs, adatrögzítési
feladatokat!
Kulcsszavak, fogalmak:
• A bőr felépítése, élettana (a hám részletes jellemzése) (lásd. 2. tétel)
• A leggyakoribb bőrgyógyászati elváltozások csoportjai
• A bőr elemi elváltozásainak jellemzése, összefüggéseik ismertetése
• Határterületek
• Szolgáltatásetika
• A hibás felismerés jogi és szakmai következményei
• Személyiségi jogok
• Vendégkártya (lásd 2. tétel, diagnosztizálás)
• A fertőtlenítők csoportosítása
• Sebfertőtlenítő
jóindulatú
• anyajegyek
• ciszták
• fibrómák
• jóindulatú hámszaporulatok
rosszindulatú (bőrrák)
bőrfüggelékek elváltozásai
A bőr elemi elváltozásoknak jellemzése, összefüggések ismertetése
A bőr elemi elváltozásai
Káros környezeti hatások valamint belső élettani folyamatok zavarai hatására létrejövő
elváltozások, amelyek a bőr különböző rétegeiben hoznak létre elváltozást a szövetek
szerkezetében.
Elsődleges elváltozások
Melyek közvetlenül a kiváltó ok hatására keletkeznek.
• Folt vagy makula A bőrből soha nem kiemelkedő sötétebb vagy világosabb esetleg
vöröses elváltozás. Oka: a bőr festékhiánya vagy fokozott festékezettsége, bevérzések,
illetve fokozott vérbőség. (szeplők, májfoltok, leukoderma, bőrpír)
• Göbcse vagy papula A bőrből kissé kiemelkedő csomó, amely tapintása keményebb a
környező bőrfelülettől. Eredhet a hámrétegből, illetve az irha szemölcsös rétegéből.
(közönséges szemölcs, göbcse)
• Göb vagy tuber Borsónyi csomó, a bőrből kiemelkedő, de elmozdítható, gyulladások
kísérője, sejtes beszűrődés figyelhető meg a belsejében. (bizonyos akné fajtáknál)
• Mélycsomó vagy nodus 2-3 cm átmérőjű, a bőrrel nem vagy csak kissé elmozdítható,
a bőraljáig terjedő gyulladás. A furunkulusok, kelések pl.: mélycsomók.
• Csalánköb vagy urtica A bőrből kissé kiemelkedő, viszkető, pirosas elváltozás, amely
az irharétegben létrejövő ödéma. Megváltozik a hajszálerek áteresztő képessége.
(rovarcsípések)
• Kis savós hólyag vagy vesicula A hámréteg két rétege között kialakuló folyadék-
felhalmozódás, amely a bőrből kissé kiemelkedik (herpesz), víztiszta folyadékot
tartalmaz.
• Nagy savós hólyag vagy bulla Savó felhalmozódás a hámban, illetve a hám és az irha
között. Lehet 1 vagy több cm átmérőjű pl.: égési sebek estén, fagyás.
• Gennyhólyag vagy pustula Néhány mm-nyi sárgás- zöldes a bőrből kiemelkedő,
felnyitva gennyet ürítő (elhalt fehérvérsejtek). Szőrtüszőgyulladások, közönséges
aknék.
• Ciszta vagy cysta A bőrből kiemelkedő, sárgás, fehér színű rugalmas elváltozás,
amely savós mirigyváladékot és sejttörmeléket tartalmaz. Gyakran veszi körül
kötőszöveti tok. Milium vagy gríz, vagy atheroma ciszta.
• Daganat vagy tumor Különböző nagyságú, a bőr bármely rétegében fellelhető kóros
szövetszaporulatok. Lehetnek jóindulatú (benignus) illetve rosszindulatúak (malignus)
(a- típusos, azaz a szövet típusától eltérő sejteket tartalmaz).
• Pikkely vagy squama fehér a bőrről könnyen leváló szarulemezek
• Púderszerű hámlás pl.: zsírhiányos bőrnél (száraz tapintású
• Korpázó hámlás pl.: korpás szeborrea esetén (zsíros tapintású)
• Lemezes hámlás pl.: napégés vagy bőrbetegségek, pl.: pszoriázis, leváló
szarulemezek tartalmaznak sejtmagokat, kóros hiperkeratózis következményeként.
Másodlagos elváltozások
Amelyek az elsődleges elváltozásokból, illetve azok gyógyulása kapcsán keletkeznek.
• Hámhiány vagy erózió Amely a vesicula vagy a bulla után marad vissza. Viszkető
bőrbetegségekben a vakaródzás nyomaként alakul ki. Heg nélkül gyógyul
• Pörk vagy crusta megjelenését mindig hólyagképződés előzi meg.
• Savós hólyag után a pörk színe világos
• Gennyhólyag után sárgás- zöldes színű
• Vérhólyag után barnás- vörös színű
• A hámrétegben lévő pörkök nyom nélkül gyógyulnak, az irhában lévők heget
hagyhatnak.
• Heg vagy cicatrix, akkor keletkezik, ha a bőrt sérülés éri. A heg tehát a bőr
szöveteinek pótlására létrejövő képződmény. Lehet a gyógyulás után is folyamatos a
bőrfelszín.
• Kelloid hegdaganat, azaz a bőrből kiemelkedő hegesedés
• Atrófia sorvadásos gyógyulási folyamat.
• Lichenizáció A bőr durva tapintású, megvastagszik, viszket esetleg gyulladt is, gyakran
bereped.
• Fekély vagy ulcus A bőr mélyebb rétegeit érintő szövethiány, amely heggel gyógyul.
Elhanyagolt visszérbetegségek illetve érszűkület következményeként alakulhat ki.
• Repedés vagy fissuraA megvastagodott, kiszáradt hámból keletkezik, gyakran az
irharétegig terjed. Fájdalmas és nehezen, heggel gyógyul.
Sebfertőtlenítő:
Sebbe is kerülhet.
Fajtái:
• betadin, jód tartalmú amely allergiát okozhat.
• Octanisept szakmánkban leggyakrabban használt sebfertőtlenítő
Fertőtlenítők
Fertőtlenítés:minden olyan mikrobaellenes eljárás, mely a fertőző forrásból a környezetbe
kerülő kórokozók elpusztítására, fertőző képességük megszüntetésére irányul, melynek
eredményeként a kórokozók olyan csíraszámot érnek el, amely már nem tud fertőzést okozni.
Fertőtlenítési módok:
Halmazállapotuk szerint:
1. Fertőtlenítő folyadékok
- ANTISZEPTIKUS SZEREK olyan oldatok, melyek nem pusztítják el a kórokozókat,
de meggátolják növekedésüket, fejlődésüket.
- DEZINFECTIÓS SZEREK olyan oldatok, melyek erősek ahhoz, hogy elpusztítsák a
kórokozókat
(eszközfertőtlenítők)
2. Szilárd fertőtlenítőszerek
- neomagnol tabletta
- klórmész
- paraformaldehid
fertőtlenítendő felület:
- anyag
- szennyezettsége
- hőfoka
- jelenlévő mikroorganizmusok száma és ellenálló képessége
- fertőtlenítő közeg anyaga, mennyisége, minősége és tűzveszélyessége
- fertőtlenítő behatási ideje
Felületet ne károsítsa,
- legyen megbízható, hatékony
- széles spektrum
- jó felület aktivitás
- jó oldhatóság
- rövid hatásidő
- ne legyen tűzveszélyes
- kellemetlen szagú
- a felületet elszínező
- gazdaságos legyen a használata
1. higiénikus-felületfertőtlenítők,
2. eszközfertőtlenítők
3. bőrfertőtlenítők.
Bőrre gyakorolt hatás: töményebb lúgok a keratin és a zsírköpenyt oldják. A bőr felszínét
kiszáríthatják, érdessé teszik. A savköpenyt közömbösítik, amely a bőr kórokozók elleni
védekezését csökkenti. A lúgos oldatok nagyobb koncentrációban bőrre nem alkalmazhatók.
fertőtlenítés)
● Etilalkohol (Etanol) 20-70% között fertőtlenít és zsíroldó (20% alatt tonizál, frissít).
●Izopropil alkohol: 60-70% között fertőtlenít. (Fixálásra, lakklemosásra is alkalmas).
2.) Aldehidek: fehérje kicsapó hatásuk miatt a legszélesebb spektrumú: baktérium-, vírus-,
gomba- és spóra ölő, bőr és eszközfertőtlenítő vegyületek.
7.) Felületaktív anyagok vagy tenzidek:a víztaszító anyagokat fellazítják, így a fertőtlenítő
szerek hatását elősegítik
● Anionaktív tenzidek (=szappanok): önmagukban nem fertőtlenítő hatásúak, de
Szennyeződéseket, bőr váladékait, elhalt hámsejteket, kórokozókat eltávolítják.
● Kationaktív tenzidek:(Invert szappanok) bőrt nem izgatják, vízben jól oldódnak, azzal
habot képezve tisztító, erélyes baktériumölő hatású kéz- és műtéti fertõtlenítõk.
● Kvaternet N-tartalmú vegyületek.
● Amfoter tenzidek: Baktérium és gomba szaporodását gátló eszközfertőtlenítők.
Fertőtlenítők fajtái:
• Bőrfertőtlenítő (antisepikum)
• Eszközfertőtlenítő (dezincifiens)
• Felületfertőtlenítés (dezincifiens)
• textíliafertőtlenítés