2.

Tétel
Alkalmazza a megfigyelésen alapuló egészséges állapotból kiindulás elvét a kizáró és
befolyásoló körülmények meghatározására! Vázolja fel a kéz anatómiai felépítését,
egészséges állapotának jellemzőit! Mutassa be és indokolja a szolgáltatást megalapozó
anatómiai, élettani, ortopédiai, bőrgyógyászati ismeretei alapján felismerendő, a
megállapításait alátámasztó, utaló jeleket (tüneteket)! Sorolja fel a döntései
következtében felmerülő etikai, munkavédelmi, adatrögzítési, technológiai feladatait!
Részletezze az előkészítés anyagait a felhasználás sorrendjében!
Kulcsszavak, fogalmak:
• Az egészséges kéz felépítése
• A feladatvégzést megalapozó ismeretek
• A kéz felépítése (csontjai, ízületei, izmai), a bőr, köröm anatómiája, élettana, (a hám
részletes jellemzése) és ezek elváltozásai
• Diagnosztizálás
• A feladatvégzés egészségvédelmi szempontjai (pl. higiénia, az egészséges állapot
védelme)
• A szolgáltatás etikai szempontjai
• Tisztítóanyagok
• Fertőtlenítők
• ÁNTSZ szabályok (pl. víz minősége, kézápolási anyagokra vonatkozó rendelkezések,
higiéniai előírások személyre, környezetre, felhasznált eszközökre stb.)

Mozgásrendszer: A test mozgásában, térbeli helyváltoztatásában részvevő szerveket

együttesen mozgásrendszernek nevezzük.

Mozgásrendszer részei:
A.) Passzív: A test szilárd váza (csontvázrendszer)
B.) Aktív: Izomzat, mely a csontokat mozgatja.

Passzív mozgásrendszer

A csontváz a test csontjainak összessége.

Az emberi test 206 csontból áll, ami a testsúly 10%-a.

Feladata:
- szervezet szilárd váza (testmagasság, testarány)
- életfontos szerveket véd (pld.: koponya)
- üregébe zárja:
- vörös csontvelőt
- sárga csontvelőt

A csontosodás folyamata, az embrionális élet 2. hónapjától indul és a 20. életévben fejeződik

be, majd fokozatos leépülés.
Összetétele:
- 60% szilárd rész:
ebből: ○ 30-40 % vázfehérje, szénhidrát  rugalmasságot biztosítja
○ 60-70 % szervetlen állomány Mg,Ca  szilárdságot biztosítja
- 40% Víz

A csontok elhelyezkedés szerint 2 csoportra osztjuk:

• függesztőöv csontjai (végtagot a törzshöz kapcsolja):
○ kulcscsont
○ lapocka
• felső végtag csontjai (felkar, alkar, kéz)

Csontok tulajdonságai:
- kemények, szilárdak
- testen belül helyezkednek el
- szilárd vázat képeznek a test számára
- lágy részek tapadnak rájuk, s így együtt alkotják az emberi testet
- rugalmasak

Csontok szerkezete:
Kívűl:
I.csonthártya- vér és idegellátást biztosít a csontnak

II.csontkéreg: 2 része van:

- külső: kemény csontállomány
- Belső : szivacsos csontállomány / belső lágy, laza szerkezet /
Benne található: - vöröscsontvelő Pl. laposcsontokban
- sárgacsontvelő: velőüregben levő zsírszövet

Csontok fajtái alakjuk szerint:

1. Csöves csontok (két vége vaskos ebben található a vörös csontvelő)
- belső része csőszerű (lukas) : sárga csontvelővel
- pld.: felkarcsont, alkarcsont (hüvelyujj felől orsóscsont, kisujj felől singcsont),
combcsont, lábszárcsont (nagyujj felől sípcsont, kisujj felől szárkapocscsont)

Fajtái:
- hosszú /előbb felsoroltak/
- rövid: pl.: ujjperccsontok (lábon, kézen)

2. Köbös csontok: A tér minden irányában azonos nagyságúak, mind 3 irányban való
térbeli elhelyezkedésük egyforma.
pl- kéztő, lábtő csontok.
Szivacsos csontállományuk van, benne vörös csontvelővel, tehát a vérképzésben játszanak
szerepet.
 3. Lapos csontok (két tömör vékony csontréteg közt szivacsos állomány van, mely vörös
csontvelőt tartalmaz):
- bordák
- medencecsontok
- 2 lapockacsont

4. Szabálytalan alakú, vagy labirintikus csontok:

Finom, vékony csontlemezekből állnak. Orrüreggel közlekednek, arc és homloküreget fogják
közre, hangadáskor rezonálnak.

Kéz csontjai

2X32 db csont található a felső végtagon.

Vállövnél indul, vállnál ízesül a testhez.

1. Felkarcsont- /hosszú csöves csont/

- Középen csőszerű üreges rész található-benn sárga csontvelővel, ez a vaskosabb
kéregállomány
- 2 végén pedig szivacsos csontállomány helyezkedik el, benne vörös csontvelővel, ami
a vérképzés szerve.

Nem olyan vaskos és erős, mint a combcsont

Lefelé a könyök izületben találkozik a 2 alkarcsonttal.

2. Alkarcsontok 2db - /hosszú csöves csontok/

- orsócsont- a hüvelykujj oldalán
- singcsont – a kisújj oldalán
A könyök izületben azért nincs íncsont, mint a térdkalácsnál, mert nem kell akkora
stabilitást biztosítania.
Csukló izületnél kapcsolódik a felső végtag a kéztőcsontokhoz.
3.Kéztő csontok / 8 db/
Köbös csontok ( széle, hossza egyforma)

Felső sor tagjai:

- Sajka csont
- Holdas csont
- Háromszög alakú csont
- Borsó csont

Alsó sor tagjai:

- Nagy sokszögletű csont
- Kis sokszögletű csont
- Fejes csont
- Horgas csont

4.Kézközépcsontok/ 5 db/
/Rövid csöves csontok/

5.Ujjperccsontok / 14 db / rövid csöves csontok/

Hüvelykujjnál 2 db ujjperccsont található.
2.3.4.5. ujjnál 3 db ujjperccsont található.
A kéz a finom mozgások szolgálatában áll. A hüvelykujj szembehelyezése csak emberi
tulajdonság.
A kéztő és kézközépcsontok együttesen a kézhát domborulatát ill. a tenyéri homorulatot
képezik.

Izület fogalma, felépítése, csoportosításának szempontjai

Izületek: A csontok járulékos része, a csonthártyával együtt. A csontvégek között

elhelyezkedő olyan szerkezeti és működési egység, azaz szerv, mely 2 vagy néha több
illeszkedő csontvég elmozdulását biztosítja. Mozgás-szervrendszer része.

Izületek mozgásai:
- hajlítás (flexió)
- feszítés (extensió)
- közelítés (addukció)
- távolítás (abdukció)
- forgómozgás (rotáció)

Izületek alkotórészei:
1. Ízvégek: Azok a csontvégek, melyek részt vesznek az ízületek alkotásában, Csonton
találhatók, sokféle alakúak lehetnek.
Leggyakrabban:
- domború (ez az izületi fej)
- homorú ( ez az izületi árok vagy ízvápa)

Mind a fej mind a vápa felszínét porc borítja. A porc az egymáshoz kapcsolódó csontok végét,
az izületnél borító sima, szilárd, szívós védőszövet.

Feladata: Rázkódás, súrlódás csökkentése, ami által megkönnyíti a mozgást. Ízterheléstől

függően 0,5-2 mm vastag is lehet, de kisebb igénybevételnél kitett helyeknél csak 1-2 tized
mm vastag is lehet.  Neve: üvegporc.

2. Izületi tok: A csontvégeket, vagyis az izületeket a környezet felé lezáró szakszerű

ZSÁKSZERŰ képlet, mely nagy mozgásterjedelmű izületeknél bő, kevésbé mozgékony
izületeknél feszes.
Az izületi belhártya termeli a „kenést” ez az izületi porc táplálását biztosító folyadékot, izületi
nedvet.
Izületi nedv: sárgás, nyúlós, tapadós izületi folyadék, olajozó szerepet tölt be. Síkossá teszi
az izületi hártyát és az ízfelszíneket, mely könnyíti az elcsúszást.

3. Izületi üreg: Mikronokban mérhető kapilláris rés, az izületi fej és vápa porcai közt.
Vákuum van benne, és itt helyezkedik el az ívnedv, stabilizálja a 2 csontot.

4. Izületi szalagok: A csontokra erősen tapadó, tömött, rostos kötőszövetekből álló kötegek,
melyek körbeveszik az izületeket, és felelősek a csontok mechanikus
ÖSSZETARTÁSÁÉRT, és csak egy bizonyos irányban engedik a mozgást. Összekötik az
izületi fejet a vápával. Minél nagyobb megterhelésnek van kitéve egy izület, annál több
izületi szalag rögzíti. Ezt a mozgás mértéke is meghatározza.

5. Járulékos alkotók:
- rostos korongok vagy gyűrűbetétek (porckorongok- csigolyák közt)
- izületi tömlők, hüvelyek (pld.: könyök és térd izületben)
A tömlők nyálkát tartalmazó párnák, feladatuk, hogy csökkentsék a súrlódást azokon a
helyeken, ahol a bőr és az izmok, inak és az ínszalagok csontok felett MOZOGNAK!
- tokfeszítő izmok

Izületek osztályozása mozgástengelyük alapján

1. Szabadon mozgó izületek

2. Feszes izületek: - félmerev
- merev izületek
Laza, szabadon mozgó izületek: A legnagyobb számban fordulnak elő az emberi
szervezetben, melyek szabályos ízfelszínekkel, különböző nagyságú mozgásokat tesznek
lehetővé.

Mozgástengely alapján lehetnek:

a.) Egytengelyű izületek vagy henger izületek : Egy tengely körül történik a mozgás (pld.:
ujjpercek közötti és térd izületek, könyök)
Mozgás: haránttengely mentén hajlítást, feszítést végez.

b.) Kéttengelyű izületek: tojás  csuklóizület

vagy nyereg)hüvelykujj, kézközép és ujjpercek közti íz.
Hajlít, feszít, közelít, távolít, vagy forog.

c.) Soktengelyű izületek vagy szabad izületek : Minden irányban történhet mozgás (forgó)
mert az izületi fej csaknem gömb alakú pld.: váll és csípőizület. Szalagkészülék, izületi
tok laza. Izületi fej gömb alakú. izületi nedvet tartalmaz.

Feszes izületek:
Lehet: - félmerev
- merev
Félmerev vagy (feszes) porcos izületeket korlátozott mértékű mozgékonyság jellemzi.
Ízfelszínek szabálytalanok, szalagkészülék feszes, rövid pld: csigolyák esetén a
porckorongok, medenceöv csontjai.
(Sutúrák)

Kar legfontosabb izületei:

1. Vállizület
Soktengelyű szabad izület- minden mozgást elvégezhető vele

2. Könyökizület
Egy tengelyű izület- hajlítást és feszítést végez, haránttengely mentén

3. Csukló izület
Alkotásában az orsócsont és a kéztőcsontok felső sora játszik szerepet
• Az alkar és a kéz hátoldalán található a csukló ízület.
• Az ízületi árkot az orsócsont alsó kiszélesedett része alkotja, az ízületi fejet pedig a
kéztőcsontok közül a felső sort alkotó 4 apró csont.
Az izület jellemzői:
• Mozgásai: hajlítás a tenyér felé, feszítés a kézhát felé. Közelítés a kisujj felé és
távolítás a hüvelykujj felé.
Az ízület típusa: kéttengelyű tojás ízület

4. Kéztőcsontok közti izületek

Feszes izületek, bennük mozgás nincs

5. Kéztő- kézközépizületek
• Feszes izület, benne mozgás gyakorlatilag nincs. A két sorban rendeződött nyolc
kéztőcsont egymáshoz képest alig mozdul el. Egyetlen, tojás alakú és nagyságú csontként
működik.

6. Kézközép- ujjperc izület

Korlátolt szabad izület- minden irányban mozog

7. Ujjperc izületek
Egy tengelyű henger izület- hajlít, feszít

Izomrendszer

Az izomrendszer a mozgás aktív része.

Az izmok tömege a test 40%-át alkotja. Száma: kb: 350 db.

Összetétele:
- 72-79% víz
- 20 % fehérje
- 6-8 % szerves és szervetlen anyagok
Feladata:
- szervek működtetése: (pld: szívizomkeringés működtetése, sima izombelek
működtetése)
- csontok térbeli helyzetének megtartása és megváltoztatása, mozgatása (vázizmok)
- belső szervek védelme (pld: hasizom)

Felépítése:
- Az izmok izomrostokból épülnek fel, bőven tartalmaznak ereket és idegrostokat
(mozgató, érző vegetatív)
Több izomrostot, vékony kötőszöveti hártya foglal egybe, melyet izomnyalábnak
nevezünk.
- Az izomnyalábok tömegét kívülről kötőszövet fűzi össze izmokká, vagyis az izmokat
vastagabb kötőszöveti tok borítja.
Izmok izomcsoportokká rendeződnek, és összehúzódás révén fejtik ki hatásukat, miközben
hőt termelnek.

Működésük szerint lehet:

 Szívizom- átmenet a 2 másik közt

 Simaizom – belső szervek alkotói, működésüket az akaratunktól függetlenül a

vegetatív idegrendszer szabályozza.(zsigeri izomzat) Nagyon kitartó, de nem képes
nagy erő kifejtésére.

 Harántcsíkolt izmok: ( elektromikroszkóp alapján haránt csíkoltságot mutat)

Akaratunktól függő mozgást képesek ellátni (szomatikus idegrendszer) Nagyon nagy erő
kifejtésére képes, de hamar elfárad.
- Bőrizom: Bőr alatt tapadó és eredő mimikai izmok az arcon
- Vázizom, mely a testrészeket mozgatja

Minden vázizomnak van a csontokon:

- eredési helye (fix pont) is
- tapadási helye, melyre az izom kifejti hatását
A csontokhoz inas jellegű sávos kötőszöveti szalagok segítségével rögzülnek.

Ezeket:
- inaknak nevezzük, ha henger alakúak és
- bőnyének, ha lemezesek

Azokat az izmokat melyek 2, 3, vagy 4 egymástól független ágból állnak :

- 2 fejű (biceps)
- 3 fejű (triceps)
- 4 fejű (qvadrias) izmoknak nevezzük.

Működésük: Ernyedésre és összehúzódásra képesek. Ingert az idegek útján kapják a központi

idegrendszeren keresztül. Ellentétes működésű izompárokként helyezkednek el, és
összehúzódása révén hozzák létre a mozgást.

1. Közelítő (abduktor): Izmok a test középvonala felé mozgatják a végtagot

2. Távolító (adduktor): Izmok ellentétes mozgást tesznek lehetővé
3. Hajlító (flexor) izmok az izület által bezárt szögét
4. Feszítők (extenzor) bezárt szöget növelik
5. Hanyintó izom, a tenyeret felfelé fordító alkarizom, és boríntó izom a tenyeret lefelé
fordító alkarizom.

Alakjuk szerint:
- Hosszúizom pld.: végtagizom
- Széles-izom pld.: nagy mellizom
- Gyűrű alakú izom- zárja a testnyílásokat pld.: száj, szem, végbél

Kar izmai
1. Felkarizom: Felkarcsontról indulnak, könyökizületre hatnak.
- hajlítók: /elöl/
- kétfejű karizom
- karizom
- hollócsőr karizom
- feszítők:/hátul/
- háromfejű karizom
- kampó izom

2. Alkarizom
Elől találhatók a hajlítók, hátul a feszítők.

Kéz legfontosabb izmai:

- Egyik része az alkarcsontról ered, kéz csontjaihoz tapad
- Kéz saját izmai (kézen erednek és tapadnak).
Csak a tenyéri oldalon vannak izmok.
● Hüvelykpárna izmai: (4 izomból áll):
○rövid távolító
○ szembehelyező
○ hajlító
○ közelítő

●Kisujjpárna izmai: - 1 csontközi izom van a közelítő helyett

● Tenyérárok izmai: Tölcsérformát tudunk kialakítani. A hüvelykujj és kisujjpárna által
határolt árokban az ujjhajlító izmok inai találhatók. Az inak ínhüvelyekbe csoportosulnak. A
bőr alatt erős lemez takarja a tenyérárkot, mely védi az alatta elhelyezkedő ereket, idegeket,
inakat fogó, szorító mozdulatoknál az összenyomástól.

A bőr felépítése
A bőr testünk legnagyobb kiterjedésű szerve, amely mintegy 1,5-2m2. A bőr teljes vastagsága
testtájaktól, kortól, nemtől, egyéntől függően 1,2-4,3 mm, Tömege testük 8-10%-a.
Nem önálló szerv. Szoros összeköttetésben áll az egész szervezettel. Ezért az oka annak, hogy
a szervezet betegségei általában bőrtünetekkel járhat.
Bőrünk feladata:
• Fizikai határfelületet képez a szervezetünk és a külvilág között.
• Biológiai védővonala szervezetünknek. Ennek magyarázata az, hogy olyan
szövetekből épül fel, amelyek külsőhatásokkal szemben ellenállóak. (mechanikai, hő, fény,
vegyi hatás, de véd a kórokozók ellen is.)
• Részt vesz az életfolyamatokban (anyagcsere, bőrlégzés, hőszabályozás, kiválasztás)
és így hozzájárul a szervezet zavartalan működéséhez.

A bőr szerkezete

A bőr három egymástól jól elkülöníthető fő részből áll. Az elkülönítés alapját a bőrt felépítő
szövetek adják.

Hámréteg (epidermisz)
• Hámszövetből épül fel
Irharéteg (dermis, cutis)
• Lazarostos kötőszövet alkotja
Bőralja,(hipodermis, cubcutis)
• Lazarostos kötőszövetből és zsírszövetből áll

A bőr függelékei:
• haj, szőr
• köröm
• mirigyek
• faggyúmirigy,
• verejtékmirigy Ekkrin típusú:, Apokrin típusú mirigyek (illat vagy bűzmirigyek)

A bőr funkciói:
• Védelmi szerepe:
• mechanikai
• fény
• kórokozókkal szembeni
• vegyi
• Kiválasztó szerep
• Hő szabályozó szerep
• Felszívó szerep
• Vérraktár
• Érzékszerv (tapintás, fájdalom, hő érzékelés)
• Légző szerep
• Immunvédekezésben játszott szerepe: a szervezet „első védelmi vonala”

Bőr felépítése:

Hámréteg (epiderma)

A hám (fedőhám) a bőr felső, külvilággal közvetlenül érintkező része. Többrétegű élő,
állandóan szaporodó és elhalt sejtekből álló rész, mely ereket és idegeket nem tartalmaz.
Vastagsága 0, 2 mm.

A hámban 4 sejttípus található:

- keratinocyták: A hámsejtek 95%-a,amely keratint termel.

- melanocyták: Olyan melanint termelő sejtek, melyek a bőr festékanyagát adják, és
elnyelik az ultraibolya sugarakat, védik az alatta lévő sejteket a napfény gyulladást keltő é
DNS károsító hatásától.
- Langerhans sejtek: Kötőszöveti eredetű fehérvérsejtek, melyek antigéneket és a
károsodott hámsejteket , bőrre került kórokozókat pusztítják.
- Merkel sejtek: Alapréteg keratinocytái között találhatók, tapadási ingerek felvételében
játszanak szerepet.

A hám 5 rétegből áll: Többrétegű laphám rétegei (alulról):

1. Alapréteg: A legmélyebb részen elhelyezkedő és állandóan osztódó sejtek rétege. Ez a

produkciós réteg ,ahol maga a hám termelődik, a sejtek osztódnak és ezáltal feljebb
kerülnek. Henger alakú sejtekből áll, melyek egymáshoz szorosan illeszkednek. Itt
még kap a hám az irha hajszálerein keresztül megfelelő vérellátást, ezért él. Egymással
hullámvonal alakban kapcsolódnak, itt lévő hajszálerek táplálják a hámot, biztosítja a bőr
simulékonyságát, adja a bőr rugalmasságát. Közöttük speciális sejtek vannak, melyek
pigmentet tartalmaznak. Ez képezi a festék anyagot a melanint. A sejtek szaporodnak,
felfelé tolódnak A KÖVETKEZŐ RÉTEGBE.
2. Tüskés rétegben sokszögletű, több sejtsoros hengerhám található. Mivel a sejtek
véreLLÁTÁSA FOLYAMATOSAN CSÖKKEN EZÉRT ZSUGORODNAK,
ELTÁVOLODNAK EGYMÁSTÓL ÉS sejteket hidak, „tüskék” kötik össze

3. Szemcsés réteg: Ellaposodott magnélküli sejtek halmaza. Itt már kezdődik az

elszarusodás, és fejeződik be.  Hámlás

4. Fénylő réteg: Erős elszarusodást mutató tenyérnyi, talpnyi területeken közvetlenül a

szaruréteg alatt, 1-2 sejtsoros vékony zóna laphám sejtekből áll, melyek szorosan
illeszkednek. Mikroszkópban fényes.

5. Szaruréteg:A hám és egyben a bőr legfelső külvilággal érintkező, a testnek a külvilág

felől, külső kémiai és fizikai hatásokkal szemben nagyon ellenálló védelmet nyújtó, 6-8
sejtsoros, elszarusodott 0,1-0,2 mm vastag rétege. Olyan magnélküli sejthalmaz, melyek
lapszerűen szorosan illeszkednek, a külvilág felé haladva azonban egyre lazábban és a
felszínre kerülve lapszerűen, lemezszerűen hámlás formájában leválnak.  Ez a
természetes hámlás, ami véd.

Elszarusodás folyamata

A hámréteg legalsó (bazális) osztódott csírasejt a felszín felé tolódnak, közben fokozatosan
alaki, szerkezeti és biokémiai változások.
pl.: sejtmag leépülése, sejt membrán magvastagodása, vízháztartás csökkenése során
átalakulnak elhalt szarusejtekké, nemmely csak a legfelső rétegben lesz teljes.
Tehát az elhalt sejtek felhalmozódását nevezzük szarurétegnek. A sejtek kb. 27-30 nap alatt
jutnak fel a legalsó rétegből a szarurétegig.

A szaru összetétele testtájanként is változó, víztartalma alacsonyabb, mint az alatta fekvő

rétegeké.
A szaruréteg vastagságát az alsó rétegek osztodási típusa RITMUSA befolyásolja, de
károsKÓROS folyamatoktól is lehet vastagabb.

Oka lehet:
- O2 hiány
- vérképzési zavar
- kiszáradás
Ilyen szaruréteg található a talpon, ujjbegyeken, Achilles ínon, egyes foglalkozásoknál a
tenyéren is.

Az elszarusodó hám fő terméke / bőr anyaga/ a KERATIN, mely egy rostos protein
/fehérje/.
2 formája ismert:
- Lágy keratin: rugalmas, hajlékony, könnyen hasítható (a bőr keményedés) alkotója
- Kemény keratin: tömör, kevésbé rugalmas
- körömlemez alkotóeleme
- haj: velőállománya (amorf)
kéregállománya (fibrózus)

Az irha és bőralja felépítése

Az irha (cutis) bőrünk középső 1-3 mm vastag, a testet érintő mechanikai ingerek
csillapításához alkalmazkodik. Nagy és dús sejtközötti állománnyal, lazán kapcsolódó
sejtekkel bíró rétege.
Sejtjei sok irányban képesek differenciálódni, a biológiai feladatuknak megfelelően, pld.: O2
átadása, átvitele, immunitás. Az alapszövetek közül a kötőszövetben van egyedül az
alapállomány mellett jelentős nagyságú sejt- közötti állomány.

Irha egyrésze, kocsonyaszerűen híg, más része rostos.

- Kocsonyaszerű amorf (képlékeny) mely nem mutat rendezettséget mikroszkóppal
szemlélve. Szerepe: A vizet megkötve kocsonyaszerű anyagot képez, melyben sejtek,
rostok ágyazódnak.
- Rostos, melynek 3 típusa van:

1.Collagén rostok: Leggyakrabban a kötő és támasztó szöveti rostok között

Jellemzői: -nagy szakító szilárdság
- nem nyújtható
- főzés során enyvszerű anyaggá oldódnak

2.Elasztikus (rugalmas):
Különböző vastagságú hullámos, néha rugószerűen felcsavarodott fonalak.
Szerkezete még nem teljesen tisztázott.
Jellemzői: Szakító szilárdsága a collagén rostokénak a 1/3-a, viszont nyújthatók,
rugalmasságuk révén eredeti hosszukat visszanyerik és főzéssel nem oldódnak.

3.Rácsrostok: sejt dús szövetekben találhatók. Egymással rácsszerűen összefüggő, finom

fonalakból állnak.
Jellemzői:
- szivacsos szerkezetűek
- főzéssel nem oldódnak

Irhában helyezkedik el:

- Faggyúmirigyek
- Verejtékmirigy
- Szőrtüszők
- Erek és érhálózat
- Idegek, idegpályák
- Tapintómirigyek
- Mirigykivezetők
Az irharéteg és a bőralja között nincs éles határ. Határukon találhatók a vérerekkel érintkező
csöves verejtékmirigyeötőszöveti réteg vagy irha feladata:
Összeköttetést nyújt a bőr és az alatta lévő részek között. Ebben a rétegben a sejtek arra
differenciálódnak, hogy : - összeköttetést biztosítson,
- külvilág ingereit tompítsák

Nagy sejtközötti állománnyal rendelkező, lazán kapcsolódó sejtek rétegei. Ebben

helyezkednek el különböző idegvég készülékek melyek által információt, szerzünk a
külvilágról (receptorok).

Bőr keringése:
Emeletes elrendezésű
- vízszintesen futó érfonat
- függőlegesen felszálló erek. Hámig felemelkednek a szövetekig, onnan felfelé már
nincsenek.

Bőralja felépítése

Bőrünk legalsó rétege, mely laza, rostos kötőszöveti rétegből és lebenyekbe rendeződő
zsírszövetből (sejtekből) áll. A lebenyeket elválasztó kötőszöveti sövényekben az erek és a
bőr idegeinek rostjai haladnak. 90% zsír.

Benne találhatók:
- idegvégződések
- verejtékmirigy / irha , bőralja határán/
- kis kötőszövet rostozatok, melyek a zsírt alakzatba (tócsába) rendezi, köztük fut a
kötőszöveti rostocska, ami az alakzatot kialakítja.

Testtájanként eltérő vastagságú. Nagyon érzékeny ütésre, rúgásra, mivel rossz a keringése.
Zsír elfolyásához elpusztulásához vezet.
Érintkezik a test többi felépítő szövetével pld.: izmokkal, csontokkal.

Izom és idegszövet( olvasni)

Szövet: Szövetnek nevezzük az olyan azonos eredetű, szerkezetű és működésű, hasonló sejtek
összességét, melyek közösen dolgoznak egy adott feladat teljesítésére. A sejtek a szövet közti
nedvekből táplálkoznak.

Az emberi szervezet szövetei: 1. Hámszövet

2. Kötő és támasztó szövet
3. Izomszövet
4. Idegszövet

1.Izomszövet: Összehúzódásra és elernyedésre képes. Mindezt 2 fehérje (aktin és miozin)

kölcsönhatása eredményezi. Rostok tömegéből áll, bőven el van látva ér és ideghálózattal.
Összehúzódáskor alakul ki az aktinoniozil, ami egy felelős fehérje.
Formái:
- Sima izomszövet: zsigerekben, nyelőcső érfal, bőr, melyek akaratunktól függetlenül a
vegetatív idegrendszer hatása alatt működnek, lassan, kitartóan erősek

- Harántcsíkolt un.vázizom akaratunktól függően működik, nagy erőkifejtésre képes, gyors

de hamar fárad. Felszínét finom hártya borítja (végtagok).
- Szívizomzat csak a szívben található. Működésileg, a sima és harántcsíkolt között van.
Nem fáradékony, de akaratunktól függetlenül működik, nagy erőkifejtésre képes.

2. Idegszövet: Képes a környezeti hatásokat felfogni és ingerekre reagálni (ingerületek

létrehozása és továbbítása)
Jellemzői:
- ingerlékenység (fizikai és kémiai változásokra való érzékenység).
- ingerület vezetés (Szabályozza az egyes szervek működését és összeköti a szerveket a
külvilággal). Idegrendszer irányítása a szervezet egységes rendszerként működik. (pld.:
láz, hőváltozás, rossz közérzet, izzadás )
Sejtes elemei hosszan elnyúlnak és bonyolultan elágazóak (dentin, axon). Lehet vastag vagy
vékony kiágazásai.
Attól függően, hogy mekkora burokban vannak, különböző érzéskvalitásokat tudnak
közvetíteni.

Kötőszövet fajtái
A kötőszövet a szervezetben a legnagyobb mennyiségben és változatosságban előforduló,
erős, gyakran rostos szövetfajta. Kitölti az egyes szervek közti teret, összefogja a test
szöveteit, részeit.
A szervezet belső közegét alkotva, tartást biztosít a testnek.

Lehet :
- laza, rostos kötőszövet részt vesz: szervek táplálásában, védekezésében
- tömött, rostos kötőszövet. Izmok inait alkotja.
Nagy mennyiségben tartalmaz:
- vért, nyirokereket
- idegeket
Képes víz, só, zsír tárolására:
● ha sok a vízveszteség  kiszárad, elveszti rugalmasságát.
● máskor sok vizet köt meg (ödéma).

- Zsírszövet: mint tartalék tápanyag a kötőszöveti sejtekben halmozódik fel. Mechanikus

védőszerepe van, hőszigetelő réteg.
- Támasztószövetek:
- Porcszövet: Porc felszínét borító, finom hártya un. Borítóhártya, védi az ízfelszíneket.
Nem tartalmaz ereket, nehezen regenerálódik.
- Csontszövet : Sejtek koncentrikus lemezekbe történő elrendeződése eredményezi a
nagyfokú szilárdságot és rugalmasságot.
Bőr vérerei, idegei, bőr élettana

A bőr erei hálózatos, emeltes rendszerben találhatók.

Irhában és bőraljában helyezkedik el. Hámba csak a kapilláris hálózat van, addig míg a
sejtekkel van sejtmagjuk. Ha nincs sejtmag, nem kapnak O2.

3 vaskos érfonat található egymás felett:

1. Bőralja érfonat (alul) legmélyebben fekvő zsírszövetben található, belőle felszálló
erecskék kötik össze a kötőszöveti érfonattal. A bőraljában, a zsírszövet és az irha határán
található.

2. Kötöszöveti fonattal, az itt található szőrtüszőket és mirigyeket látja el Gyetyaszerűen

felszálló erek kötik össze

3. Bőr felszínéhez legközelebb eső felületi érfonattal. A papillák alatt helyezkedik el,
hullámszerű kesztyűszerű határig. Innen már egész vékony kapillárisokkal indulnak a
sejtmaggal rendelkező sejtekig.
Kapilláris kacsokkal elágazódnak, melyek:
-irhát
-hámot
-papillákat táplálják.

Nyirokerek: Nyirokereken, nyirokcsomókon megy keresztül a nyirok nevű folyadék.

Fehérvérsejt limfocyták megölik a baktériumokat, melyek temetője a nyirokcsomó. Irhában
helyezkednek el a nyirokerek. A közvetlen közelébe lévő nyirokcsomóba vezetődnek el.

Bőr idegei
Irhában a leggazdagabb az ideghálózat. A hám legfelsőbb rétegei közé is behatolnak,
azokhoz a sejtekhez is, melyeknek nincs sejtmagja.
Burkolattal vannak ellátva ezt velőshüvelynek nevezzük.

A bőr vérerei

Bőr színét a bazális rétegben lévő melanin adja, de függ a vérteltségétől,, melyet a vérerek
nyomása befolyásol, határoz meg. A külső környezeti tényezők (meleg, ütés, ultraibolya
sugárzás, izgató vegyületek, ultraibolya sugárzás, kórokozók és vérbőségfokozó anyagok
hatására):

Bőr állandó vérrel telített hajszálerei általában nem láthatók, de a zárt hajszálerek
telődésekor a bőr kipirul. A hajszálerek ilyen külső hatásra tágulnak vagy szűkülnek, ami
megváltoztatja a bőr anyagcseréjét. Gyulladás is kialakulhat, ilyenkor a bőr duzzadt,
fájdalmas, ami a szervezet védekező reakciója. A tágult érfalon sok vérsavó áramlik a bőr
sejtjei közé

Bőr idegei, érző szerepe

A bőr érző és mozgató rostjai a gerincvelőből erednek, és a bőrbe számtalan idegrosttal
hatolnak be. Az irha igen gazdag idegrostokban, melyek a hámba hatolnak, miközben velős
hüvelyüket elvesztik.
Érző, mozgató és kevertrostok. Speciális idegvégkészülékkel érzékszervi benyomásokat
(fájdalom, hő, tapintás) közvetítenek

A köröm szerkezete, felépítése, élettana/ ez tudni!!!!/

Körmöt körülvevő bőrnek 3 rétege van:

- alsó  irha alatti kötőszövet
- középső  irha
- felső  többrétegű elszarusodott laphám

1. Mátrix ( anyaméh): A hátsó körömsánc és körömágy közötti 0,5 mm vastag érzékeny

bőrrész (hámtömeg), mely a köröm növekedési zónája. Olyan bőrrész mely csak 2
hámrétegből, a legalsó:
a. Többsejtsoros csírasejtrétegből
b. A hámréteg felső szarurétegéből, a körömlemezéből áll. Tehát a mátrix felső sejtjei
alakulnak át körömlemezzé.

Mátrix részei:
1. Hátsó vagy felső mátrix termeli  felső körömlemezt. Ez tasakszerűen
visszatüremkedik a hátsó körömsánc alá, ezért nő vízszintesen.
2. Elülső vagy alsó mátrix termeli az alsó körömlemezt.

Mátrix szaruképződési folyamata:

A mátrix hámkötegének legalsó csírasejtjei a felszín fölé FELÉ tolódnak, és fokozatosan
átalakulnak elhalt szarusejtekké. SEJTMAG ZSUGORODIK, A SEJT VÍZTARTALMA
LECSÖKKEN, ÉS A SJTMEMBRÁN MEGVASTAGSZIK.Az elszarusodás a szemcsés
rétegben kezdődik valójában, hiszen addig jut valamennyi tápanyaghoz/ vérhez/ a sejt, de
aztán teljesen elhal. Az elszarusodási folyamat a legfelső szarurétegben, a körömlemezben
lesz teljes.

Fő anyaga: -kemény szaru (keratin)  rostos protein.

Mátrix károsodása, sérülése vagy végleges károsodása a körömlemez növekedési

rendellenességét, barázdáltságát, megvastagodását vagy leesését eredményezi. Ennek oka
lehet, figyelmetlenül végzett manikűr is.

Körömháznak nevezzük a mátrixot és a hátsó körömsáncot együttesen.

A hátsó bőrredő védi. A hátsó bőrredő 2 egymásra szorosan tapadó rétegből áll.
Alsó rétege a lemezre simuló, de könnyen elmozdítható –CUTIKULA, aminek csak egy
része látható, a többi pedig befut a hátsó bőrredő alá.
A bőrredő zárásának megbontása, súlyos károsodást okozó fertőzéshez vezethet.- ezért
nem vágjuk ki!!!!!

Köröm felépítése és kezelése

Körömrendszernek, körömegységnek vagy körömképletnek nevezi a bőrgyógyászat
együttesen, a körmöt körülvevő: - bőrt
- körömmátrixot
- körömlemezt
- valamint a körömágyat
Az egész egy egységnek tekinthető, mert részei szervesen összefüggnek.

Az utolsó ujjperc hátán lévő bőr a hátsó körömsáncnál maga alá visszafordul és fokozatosan a
hátsó majd az első MÁTRIX-ba megy át.

Mátrix= növekedési zóna- is a normális bőr egy rétegének felel meg, ebből nő ki a
körömlemez (ezért kapta a nevét). Itt képződik tehát a körömsejt.

A 2 lemezből álló körömlemez a felső és az alsó mátrixból nő ki, így azzal össze van nőve.
A mátrix folytatása a rózsaszín KÖRÖMÁGY.
Ez nem más, mint a bőr hámrétege, amely azután a köröm szabadszéle alatt az ujjbegy
hámrétegében folytatódik.

Körömlemez:
Élettelen szaruképződmény, elszarusodott, elhalt hámsejtek egymáshoz hosszanti irányban,
párhuzamosan tapadó, lapszerűen, lemezesen előrenövekvő tömege. Passzív mozgásrendszer
része, kiegészítője a csontrendszernek.

Feladata: A kéz és láb utolsó ujjperceinek védelme sérülésektől (kémiai-, hő, mechanikai és
káros sugárzó) hatásoktól.
Elhelyezkedése: A II. illetve III. ujjperc felett a mátrixból növekvő körömlemez a hátsó
körömsánc alól bújik ki és a körömágyon fekve tolódik előre.
Két oldalán az oldalsó körömsáncoknál a köröm bordában vezetődik el, elől az ujjbegyen
túlnyúló SZABADSZÉLi része van.
A szabadszél a körömágytól határozott ívvel / mosolyvonal/ határolt, felfüggesztetlen, fehéres
színezetű, szabadon futó része.
.A mosolyvonal:
A lemezben van egy sáv, ez a mosolyvonal, mely határozott ívű, vékony sáv, a lemez és a
hyponichium között. .Sarokponttól sarokpontig futó ív, mely a körömlemez körömágyi részét
határolja el a szabadszéltől.
A szabadszél:
A körömlemez szabadon futó, felfüggesztetlen része az ujjbegy felett, melyeket a körömágyi
résztől a mosolyvonal határozott íve választ el. Színe fehéres, nem áttetsző.
Sarokpontoknak hívjuk a két oldalt a körömágy és a szabadszél találkozási pontját. A
körömlemez két oldalsó szélére borul rá az oldalsó bőrredő. A körömsarok a kézen is benőhet
(ritkábban, mint a lábon), amit a vendég kérésére óvatosan kiemelhetünk, ha fájdalmat okoz
és nincs gyulladásban.

Egészséges körömlemez tulajdonságai:

- Fényes, kemény és rugalmas szerkezetű
- Sima
- A látható fény számára jó áteresztő, ezért látható alatta a rózsaszín körömágy és a
fehér holdacska (lunula)
- Jó hővezető- irhában lévő idegek miatt fáj a meleg
- A nem látható hosszúhullámú U.V. sugaraknakcsak 10%-át engedi át.
- A lúgok és a savak jól oldják

Formája egyénenként változik, főleg az ujjbegy formájától függ. Az átlagos köröm hosszában
alig észrevehetően, keresztirányban kifejezetten görbül, mindkét irányban domború, „C”
görbe alakú.
1. Lefelé görbülő „karvaj”
2. Felfelé hajló- „kanál”

Körömlemez látható szerkezete: Felső vékonyabb és alsó vastagabb lemezből áll,

együttesen 0,7 mm vastagságú, melyek úgy tapadnak össze, mint 2 nedves üveglemez. Elölről
könnyen szétválhatnak.
A körömlemez alsó felülete egyénenként változóan hosszanti irányban barázdált.
Ennek oka a horganyzó rostok, melyek lehúzzák a körömágy alsó rétegét.
A felső felület barázdáltságának növekedése, sérülés, rendellenesség vagy szervi betegség
jele.
Tápanyagát az érhálózat szállítja. Minden ujj 2 oldalán fut egy artéria, mely friss vért szállít
az oldalsó körömredőbe. Innen futnak bele a dermisbe, a bőr alsó rétegébe, ahonnan a
kapillárisok viszik tovább a vért.
Anyaga:Szaru (keratin), mely kémiailag rostos fehérje (protein).
Ez az anyag hasonló a bőr legfelső többrétegű elszarusodó laphámjában lévő keratinhoz, csak
a köröm kemény, a bőr padig lágy.
A körömlemezen is van egy minimális zsír, ez a sejtekben lévő szervecskék
(un.organellumok) építőanyaga, lipoprotein, amit koleszterinszerű (zsírszerű anyagoknak)
hívunk.

Körömlemez mikroszkópos szerkezete:

Körömlemez növekedése: A mátrixból a szabadszél felé történik. A köröm a mátrix

csírarétegében lévő puha sejtek állandó osztódása, növekedése által folyamatosan kapja az
utánpótlást, és tolja az öregebb sejteket előre.
Növekedési sebesség: (általában): Kézen napi 0,1 mm-t
Lábon 0,05 mm-t nőnek.
Ezek egyénenként, időszakonként, életkoronként változnak.

Növekedést befolyásoló tényezők:

1.Mechanikai ingerrel fokozódik a növekedés sebessége
2.Gyorsan osztódó sejtek O2 ellátását a vérellátás vagyis az erek állapota és a körmök
távolsága a szívtől befolyásolja.
3. Ha az erek kitágulnak pld.: nyáron a körmök gyorsabban nőnek
4. Lábunk távolabb van a szívtől
5. Életkor előrehaladtával csökken a növekedési sebessége, ingerek csökkenése, erek
állapotának romlása miatt.
6. Fehérje és ásványi anyag hiánya –vastagsága csökken.
7. A vastagabb lassabban nő.

5. Holdacska (LUNULA)
Előre domborodó hatású, félhold alakú fehér terület, melyet az alsó vagy felső mátrix
képeként látunk a körömlemez alatt, a körömsáncnál. Azért fehér, mert a mátrixon nem
látszik át az ér.

6. Körömágy:
A lunula és a köröm szabadszéle között, a körömlemez alatti 0,2 mm vékony el nem
szarusodó hámréteg, amely rózsaszín az alatta áttetsző hajszálerek miatt. Ezen kúszik, tolódik
előre a köröm. Nincs körömágy gyulladás, csak körömsánc gyulladás
2 rétege van:
- dermis
- epidermis
- A hám bázis rétege / dermis/ az ujjperc csontra tapad. És nem mozog, felső felülete
barázdált.Ehhez kapcsolódika az epidermis alsó fele, mely csatornáival illeszkedik a
dermis bordáiba, és ez a kettős fogazat biztosítja az egyenes vonalban történő
előrehaladást.
- Az epidermis mozog , a lemezzel együtt nő előre..
- Az epidermis hámszövetének széle a hyponichium / első bőrredő/,mely egy vízálló
záróréteg.

7. Körömsánc: (körömlemez vagy körömredő)

A körömlemezt U alakban, 2 oldalt és hátul veszi körül.
/Oldalsó és hátsó körömsánc/

8. Körömbarázda:
A körömlemez és körömsáncok közötti sekély árok illetve mélyedés. /Ide folyhat be a
műköröm anyaga./
9.Bőrredők:
A köröm minden oldalról bőrredőkkel van körbevéve. Ezek a bőrredők védik a szervezetet a
külső korokozóktól, fertőzésektől, sérülésük fájdalmas, fertőzésforrás lehet.
1. A hátsó bőrredő:
Védi a körömházat kb. 3mm széles. Ez nem más, mint a CUTICULA
Körömbőr: (CUTICULA) vagy szarupárkány
A hátsó körömsáncot többrétegű elszarusodó hám fedi, amely a hámréteg legfelső elszarusodó
sejtjeiből áll. Ez a körömbőr (cuticula), olyan vékony bőrredő, amely a körömsánc széléből nő
ki, a lunulánál ráhajlik és szorosan tapad a körömlemezre, de nincs hozzánőve. Védelmi
szerepe van.
Védi a körömházat a kórokozóktól, vegyszerektől Fertőzésveszély elkerülése miatt nem
célszerű tehát kivágni, legfeljebb a túlburjánzott, feltolt bőrfoszlányokat
2. Első bőrredő (hyponychium):
Elhelyezkedése ahol a körömlemez elhagyja körömágyat. A körömágyat védi a korokozóktól,
sérülése esetén elválhat a teljes körömlemez. Innen támad a fonalas gombafertőzés.
3. Oldalsó bőrredő:
Két oldalról is védve van a köröm bőrredőkkel, így tökéletes a védelem a szervezetet érő
külső behatásokkal szemben. Az oldalsó bőrredőknél van a köröm sánc. Manikűrözésnél és
pedikűrözésnél ezt a sáncot gondosan ki kell tisztítani.

Köröm fejlődése:
Az ujjak felszínén a magzat 3 hónapjától kezd kialakulni a körömegység. Ez az úgynevezett
elő-köröm, mely még nem mutat egységes elszarusodást.

Diagnosztizálás
Meg kell állapítanunk:
• A kézápolást kizáró és befolyásoló körülmények kikérdezése
• Ortopédiai elváltozások
• Bőrgyógyászati elváltozások és bőrtípus megállapítása
• Köröm állapotának diagnosztizálása
Diagnosztizálás (szemrevételezés):
A diagnosztizálás során kell a munkánkhoz szükséges összes információt megszereznünk.
Szemrevételezzük a vendég kezét, körmét (alulról is) és eldöntjük, hogy dolgozhatunk e rajta,
ha igen hogyan. (Milyen anyaggal, milyen technikával célszerű a kézápolást elvégezni).
Kizáró ok, ha a bőre vagy a körme beteg, vagy a munkaterületünkön nyíltszövetű, vérző,
továbbfertőződhető sérülés van.
A diagnosztizálás: kikérdezéssel, szemrevételezéssel, tapintással.

1. A vendégem kikérdezése, és az én diagnosztizálásom alapján

kizáró és befolyásoló tényezőt nem találtam, de lehetne:

Kézápolás tiltó körülményei

- Gennyes, gyulladt köröm vagy bőr- ( nyílt seb)

- Vírus vagy baktérium okozta fertőzés Pl. nagyméretű szemölcs

- Anyajegy.( ha a kezelendő területbe beleesik)- ha nem, akkor leragasztjuk

- Lázas állapot, lázzal járó megbetegedések- fokozódik a fertőzésveszély,

gyengítjük a szervezet ellenálló képességét. A láz sok esetben tünet, melynek
hátterében valamilyen gyulladás áll.

- Olyan általános betegség, melyeknél az immunrendszer gyengült, vagy a rossz

szöveti regeneráció elhúzódó sebgyógyulást eredményez.  

- Rosszindulatú daganatos, vérképzőrendszeri betegség, pld. leukémia,

vérszegénység

- Specifikus fertőző betegségek (TBC., Lues, kankó, AIDS) .

- Végtag bőrfelületén pld. Orbánc, ekcéma, allergiás bőrreakciók, gennyes

tyúkszem.- az anyagok és fertőtlenítők irritációt okozhatnak. A bőr
sérülékenyebb, nehezebben gyógyul. Ha nem a kézfejen ( kezelendő területen)
van, akkor befolyásoló tényezőként vesszük figyelembe.

- Fertőző bőrbetegség pld. vírusos szemölcs, vagy gombás fertőzés.

- Kéz ortopédiai elváltozási , ha aktív, gyulladt állapotban vannak. Ha nem

látjuk a gyulladás tüneteit, akkor befolyásoló tényezők a kezelések során!
ODAFIGYELÜNK, NEM SAVARGATJUK, FORGATJUK, RÁNGATJUK
AZ UJJAKAT,mert ezzel újabb torzulásokat okozhatunk az ízületben.
.
Kézápolást befolyásoló tényezők:
(Amikor eldönthetjük, hogy elvégezzük e a kezelés vagy sem, illetve azt, hogy milyen
kezelést választunk a beteg állapotának megfelelően.)
- Cukorbetegség
- Periférikus érbetegségek, keringési zavarok és periférikus beidegződésű
elégtelenség. Pld. Érszűkület, trombózis, lábszárfekély
Ezekben a kórképekben a rossz keringés miatt a bőr elvékonyodik, sérülékenyebb, ezét
könnyebben sérülést okozhatunk. a sebek nehezebben gyógyulnak, és nagy a fertőzés veszély.
- Vérhígító, véralvadásgátló szedése, vérzékenység (haemophilia)
Olyan kezelést választunk, amivel nem okozhatunk sérülést. pl. francia manikűr
- Magas vérnyomás
 - Ízületi ,deformitások krónikus állapota ( lásd a kizáró tényezőknél)
- állati kórokozók okozta fertőzés, pld. Rühesség, tetvesség
Ezek az állapotok olyan mértékben befolyásolnak bennünket, hogy olyan kezeléseket
válasszunk, amivel kevesebb esélyünk van, hogy sérülést okozhatunk. pl. manikűrözésnél a
francia manikűr.

Műköröm építés tiltó körülményei:

A kézápolás tiltó körülményei mellett pluszban:!!!!!!!:

• Hideg, nyírkos kéz, mivel az alapanyagok csak tiszta, száraz, zsírmentes,

pormentes, matt, és szobahőmérsékletű felületen tudnak megtapadni.

• Hagyományos manikűr után1 napig, mivel kivágjuk a körömbőrt,

megbontjuk a bőr szerkezetét, így a reszelővel könnyebben sérülést okozhatunk illetve az
anyagok gőzei, gázai könnyebben felszívódhatnak, irritációt, allergiát okozhatnak.

Műkörömépítés befolyásoló tényezői :

Megegyeznek a kézápolás befolyásoló tényezőivel!!!!!!!
Minden olyan eset, amikor az elváltozás felismerése nem egyértelmű, vagyis elképzelhető,
hogy a felsorolt ellenjavallatok körébe tartozik.  Ez esetben a vendéget szakorvoshoz kell
irányítani.

3.Vendég bőrtípusa:
Lehet: - ( vizhiányos bőr
- normál zsirhiányos bőr
- hideg, nyirkos bőr – ami műköröm készítésnél kizáró tényező

4. Megvizsgálom körmök állapotát

A természetes körömlemez lehet:
1. Egészséges körömlemez
Jellemzői:
a. sima felszínű
b. kemény, de rugalmas szerkezetű
c. fényes
d. a látható fény számára áteresztő, ezért látható alatta a rózsaszínű körömágy
e. jó hővezető
f. lúgok, savak oldják
2. Egészségestől eltérő pl. barázdált
3. Beteg pl gennyes , gyulladt, gombás

5.Megnézem van e vendégnek otropédiai elváltozása

Kéz ortopediai elváltozásai
Veleszületett:
• Donga kéz
• Ujjhiány
• Ujj töblet
• Ujjperc hiány
• Ujjperc többlet
• Köröm hiány
• Részleges vagy teljes ujj összenövés (csont híddal és bőr híddal)
Szerzett ortopédiai elváltozás:
• Ízületi deformitás, csont deformitás és in betegségek a felgyülemlett ízületi
folyadék oka, melyek következménye lehet a gyulladásos állapot. Okozhatja vírus
és bakteriális fertőzés is.
• Traumás elváltozások: orvosi beavatkozás

Szerzett elváltozások

1., REUMATOID ARTRITIS (KISIZÜLETI GYULLADÁS)

Több ízületet érintő kórkép. Valamilyen külső hatásra,( vírus, baktérium) kórós
immunmechanizmus indul el.

Oka lehet még:

- hideg hatás
- megerőltetés

Általában nőknél alakul ki 30-50 év között.

Az ízületi belhártya burjánzása, mely károsítja a porcot és a csontot.
A gyulladás károsítja az ízületeket, ízületben deformitás alakul ki.

Tünetei:
- duzzanat a kis ízületekben, ízületi merevség, / főleg reggel/- nem tudja a beteg ökölbe
szorítani a kezét
- az ízületi gyulladás általában szimmetrikus, és több mint 3 ízületet érint.
- pántszerűen kiszélesedett csukló
- reumás csomók láthatók és tapinthatók / az estek 20- 40% -ban/
- hattyúnyak torzulás: Gyulladás az ízületeken és a környező szöveteken. Az izmok
görcsösen összehúzódnak, hajlított tartásban vannak.
 - Gomblyuk deformitás: Az alapperc és a középperc között hajlított állás van.
- izmok sorvadnak, bennük folyadék halmozódik fel
- ízületek deformálódnak
- hőemelkedés, láz
- feszítő izom sérül ezért ezért az ujjperc nem nyújtható
- reggeli izületi merevség, fájdalom, meleg tapintat, duzzanat, pirosság-
/ GYULLADÁS 5 TÜNETE észlelhető/!!!!- kötelező tudni

- Az ízületi elváltozásokon kívül a rheumatoid arthritis szövődményeként

kialakulhatnak ízületen kívüli (extraarticularis) tüntetek is. Ilyenek a bőr elváltozásai;
márványozottsága, a kihegyesedő ujjbegyek, a pigmentációzavar, az idegrendszeri
tünetek; a perifériás idegek degenerációja, a szem tünetei; a szemszárazság,
hajszálérgyulladás a szemben. Ritkán a belső szervek is érintettek lehetnek, így
például a szív - szívburok-gyulladás jelentkezik -, a tüdő (ritka, de jellegzetes csomók,
mellhártyagyulladás megléte), illetve a vese, melynek degeneratív jellegű elváltozása
az amiloidózis

Ízületi gyulladás miben befolyásolja kézápolást, műkörömépítést:

1. Ha a gyulladás akut, tehát látható jelei vannak, akkor a kézápolás,
műkörömépítés kizáró tényezői közé kell sorolnunk.( lásd kizáró tényezők)

2. Ha a betegség krónikus állapotban van, nincs aktív gyulladás, akkor a kezelések

elvégezhetőek, de gondos odafigyelés igényelnek. Mivel az ízület hegesedéssel
gyógyul, ezért a vendég ujjpercei nem úgy mozgathatók, mint egy egészséges
ízület esetében. ( lásd befolyásoló tényezők)
pl. nem csavargatjuk, nem tekergetjük az ujjperceket , mert még nagyobb
torzulásokat idézhetünk elő az ízületben.

2.Dupuytren contractura/ syndróma/

A Dupuytren contractura a tenyéri bőnye megvastagodása és heges zsugorodása aponeurosis,
melyhez az ujjízületek hajlító oldali behúzottsága (zsugorodottsága) társulhat. A folyamat
lényege: a kötőszöveti rosttermelő sejtek (fibroblast) elszaporodása és fokozott, túlzott
kollagénrost termelése.
A tenyéri bőnye (palmaris aponeurosis) hosszanti rostkötegei, illetve a bőrhöz függőlegesen
húzódó rostok érintettek. Gyakran mindkét kezet szimmetrikusan érinti.
Oka ismeretlen, de az ismétlődő traumák szerepe nem zárható ki (erős markoló munkát
végző embereknél gyakrabban alakul ki). Cukorbetegeknél, egyes psychiátriai kórképekben is
gyakoribb az előfordulás. Genetikai háttér: nem teljesen ismert, családi halmozódás előfordul.
Jellemző életkor: elsősorban 30-40 éves kor körül jelentkezik, férfiaknál gyakoribb.
Cukorbetegeknél, illetve olyan foglakozású embereknél, akiknél a kezét mikro traumák
sorozata éri, a korai tünetek keresése, felismerése a cél. Az alkohol és a dohányzás - főleg
együttesen - növeli a kockázatot.

Mik a panaszok a Dupuytren kontraktúránál?

A gyűrűs ujj tövében egy fájdalmas csomó keletkezik, majd a gyulladás ráterjed a környező
szövetekre. A kéz használhatóságának többnyire lassú, évek alatt kialakuló funkcionális és
esztétikai romlása. A rostkötegek mellett és alatt fájdalom jelentkezhet.
Kezelés: Masszázs

Ultrahang

Steroid kezelés

Fizioterápia

Műtét

3.Inhüvelygyulladás:
Az ínhüvely zárt, az inakat körülvevő csőszerű,
könnyű elcsúszást biztosító hüvely. Az ujjhajlítók
ínhüvelyében fellépő, nem külső fertőzés hatására
kialakuló ún. „steril gyulladás”

Gyulladása foglalkozási ártalom, illetve gennyes góc,

fertőzés.

Tünetei:

- alkarizom duzzadt
- nyomásérzékenység, főleg hajlításkor
fájdalom
- ínhüvelyben mozgásra dörzszörej,
- fájdalom miatt funkciózavar - szorító erő
csökken

Kezelése:

- gyulladás csökkentés
- fizikoterápia
- pihentetés
- fáslizás
4.Pattanóujj:
 Ujjhajlító izmok inaiban gyulladás keletkezik, megduzzad.
Az ujj hajlított állásban merevedik.

Az ínhüvelyek kézközéphez és ujjpercekhez tartozó (MCP)

ízületeken csomó képződik A kézre futó inaknak több
alagúton kell átmenniük, míg kiérnek az ujjak végéig. Ezen
alagutak belső felszíne síkos, ez segíti az inak mozgását és
az erőkifejtés hatásosságát javítja. Mégis egyes esetekben,
amikor az inak megduzzadnak (túlerőltetés, hegesedés,
gyulladás…) nem férnek át az alagúton csak nagy erő árán.
Ez a nagy erő súrlódást, fájdalmas mozgatást, később
pattanást idéz elő. Végállapot az, hogy a beteg nem tudja
kinyújtani az ujját még segítséggel sem.

Tünet:A feszítő ín nem tudja kinyitni az ujjat. Erőltetés hatására fájdalom jelentkezik, és
pattanó érzést kelt.
Az ujj kinyújtása esetén a csomó a szűkületen átcsúszik, pattanás hallható, ha nem jut át, az
ízület feszített állapotban rögzül,
Az inak duzzanatát nem mindig tudjuk, mi okozza, de leginkább a középkorú (40-60 éves)
nők betegsége.
Vannak hajlamosító tényezők:
- túlerőltetés (sport, munka)
- ízületi gyulladás

Kezelés: -nyugalomba helyezés, rögzítők használata,

- gyulladáscsökkentő gyógyszerek adása javasolt. A kezelés része a kéz
tehermentesítése, az - ismétlődő mozgások kerülése.
- ha a konzervatív módszerek nem csökkentik a panaszokat, műtét javasolt.

5.Tenyéri alagút szindróma: Csukló-alagút szindróma -

A carpal tunnel syndroma - vagy carpalis alagút szindróma - idegleszorítás a csukló területén.
A csukló szintjében van egy tér - az ún. carpalis alagút vagy csatorna, melyben a medianus /
középső, kezet ellátó ideg/ ideg és kilenc ín fut az alkarról a kézre. A carpalis alagút
szindróma akkor keletkezik, mikor a nyomás a csatornán belül valamilyen gyulladásos
folyamat, vagy térszűkítő folyamat következtében megemelkedik, s ez az idegre nyomást
gyakorol. Amikor a nyomás eléri azt a szintet, mely az ideg működését befolyásolja,
zsibbadás, fájdalom, villanyozás jelentkezhet a kézben és az ujjakban, súlyosabb esetben a
hüvelykpárna izomzatának gyengülése, sorvadása is bekövetkezhet.
Oka:Az ideg körüli nyomás számos módon emelkedhet. Leggyakrabban a körülvevő inak
duzzanata, gyulladása okozhat nyomásemelkedést a csatornában.
A kéz ismétlődő mozdulatok miatti túlterhelése, bizonyos sportágakban a csukló tartós
túlnyújtása, nyomása (pl. kerékpározás) okozhat carpalis alagút szindrómát. Csonttörések,
csuklótáji ficamok és ízületi gyulladás szűkíthetik a csatornát. Ödéma hajlam (pl. terhesség) a
folyadék visszatartás miatt a csatornán belül duzzanatot okozhat és előidézheti a jellemző
tüneteket. Szisztémás betegségek pl. hypothireosis (a pajzsmirigy működési zavara),
rheumatoid arthritis, diabetes szintén társulhatnak carpalis alagút szindrómával.

Tünetek, jelek
- zsibbadás, fájdalom, villanyozás, vagy e három kombinációja egyik, vagy mindkét
kézen.
- zsibbadás elsősorban a hüvelyk, mutató, középső és ritkábban a gyűrűsujjban
jelentkezik.
- A panaszok éjszaka is fennállhatnak, de gyakran csak nappal jelentkeznek, bizonyos
tevékenység végzése során (pl. autóvezetés, újságolvasás, kerékpározás). A páciens
gyakran észleli, hogy fogóereje csökkent, gyakran kiejti a tárgyakat a kezéből.
Súlyosabb esetekben a hüvelykujj párna izmai elsorvadnak, továbbá az érzékelés az
ujjak végén teljesen megszűnik, mely a kéz sérülékenységéhez vezethet.

Diagnózis
Idegvezetési sebesség vizsgálat, EMG vizsgálat a carpalis alagút szindróma diagnózisát
megerősítheti és kizárhatja a más helyen létrejövő leszorítás lehetőségét (pl. váll, könyök
szintjében). Nyaki gerinc röntgen vizsgálat a gerinc magasságában lévő leszorítást mutathatja.
Fontos a kéz előző terhelésének, mindennapi használatának és megelőző sérüléseinek
ismerete. A röntgen vizsgálat a tünetek hátterében lévő esetleges arthritis kimutatására,
törések kizárására alkalmas. A vérvizsgálat szisztémás betegségek gyanúja esetén javasolt.
Kezelése
- A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a
csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek.
- Gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott
gyógyszerek szintén a csatornán belüli duzzanatot mérséklik.
- Súlyosabb vagy nem javuló tünetek esetén sebészileg kell a csatornát felszabadítani. A
kéz idegei a csuklón áthaladó, középen lévő ideg /Nervus medianus/ nyomás alá kerül,
így az ellátási terület károsodik.

6.Egyéb bőrtünetek melyeket észlelhetünk a diagnosztizálás során:

- herpesz
- bőr, köröm gomba
- ekcéma
- szemölcs
- anyajegy

3. Megvizsgáljuk a körmöket
- Az egészséges körömlemez tulajdonságai/ elmondani/
- Körömdeformitások: / kanálköröm, karvalyköröm, rágott köröm, lapos köröm
- Köröm betegségei: Lemezesen felváló, sorvadt köröm, körömsáncgyulladás,
dobverőujj, színelváltozásai,
 - Felületi elváltozások: - barázda, egyenetlenségek
- Gombás elváltozások –/gombák jellemzőit tudni kell/
Fogadom a vendéget Fertőtlenítő kézmosás mind két fél részéről és kikészítem a
vendégkártyát

Vendégkártya készítés:
Minden hasznos és fontos információt tartalmaznia kell a vendégkártyának,
ami a munkánk során szükséges. A személyi jogok figyelembevételével kell
kezelni! Mielőtt a vendégkártyát kitöltjük, a vendégnek nyilatkoznia kell, hogy
a személyes adatait kezelhetjük. Ezt egy nyilatkozatot a vendéggel alá kell
íratni.

Tartalmaznia kell:
• Név, telefonszám
• Betegségek: szív és érrendszeri, vérnyomás rendellenesség,
cukorbetegség, epilepszia, vérszegénység, allergia
• Vendég bőrtípusát
• Kezelés dátumát
• Kezelés menetét, típusát
• Esetleges sérülések helyét, ellátását
• Következő kezelés időpontját

•
• A szolgáltatás etikai szempontjai:
Személyiség:
A személyiség nem velünk születik, hanem megélt események során alakul.
A testi megszületésünk az alapot jelenti, genetikai adottságainkra építünk, és
ezek kihatnak egész életünkre.
Bizonyos érzékekkel születünk, amik aztán formálnak bennünket, a különböző
élethelyzetekben.
A felnőtt ember már kiforrott értékrenddel rendelkezik, ami meghatározza
- cselekedeteit
- önmagához, és az emberekhez való viszonyát
Az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedésmintái, melyek az
egyén személyes stílusát meghatározzák és a környezetével való interakciót
befolyásolják.

Jellemzők:
 a személyiség egy szerveződés, rendszer, egymással kölcsönhatásban álló elemek
együttese.
 Akkor is jelen van, ha éppen nem aktív.
 egy személyiség egy aktív folyamat, Állandóan fejlődik, alakul, elválaszthatatlanul
kötődik a fizikai testhez.
 a személyiség alkalmazkodik környezetéhez.

Személyes adottságok: / pl. munkakörnyezetben/

  külső jegyek
 szakértelem
 belső jegyek

Külső jegyek:
 tisztaság, ápoltság
 precízség, pontosság
 betegközpontú, ügyfélközpontú munkavégzés
 igényes környezet
/ ezektől leszünk egyediek/

Belső jegyek:
 becsületesség
 felelősségtudat
 rendszeretet, rendszeresség
 továbbfejlődésre való igény
 kiegyensúlyozottság
 önuralom
 kommunikatív képesség
 problémakezelő képesség
 konfliktus kezelő képesség

Szappanok
Vízben oldódnak, vizes oldataik nem átlátszóak, hanem áttetszőek, kolloid oldatok.
Oldataik lúgos kémhatásúak.
Szappanok:
Apoláris és Poláris vegyületekből áll.
↓ ↓
Hidrofil hidrofób
Nagy szénatom számú szerves savak nátrium, kálium, ammónium sói.
Lehetnek:
• Kemény szappan: mosó szappan, amely nátriumot tartalmaz.
• Lágy szappan: Pipere szappan káliumot és nátriumot is tartalmaz.
• Folyékony szappan: káliumot, vízlágyítót, ápoló anyagokat tartalmaz.
Bőrre gyakorolt hatása:
• Szárító hatású
• Tisztító hatású
Emulgeálás= szappannal való tisztítás
A szappan molekulák a szennyeződés felületén úgy helyezkednek el, hogy poláris részükkel a
víz felé, apoláris részükkel a zsíros szennyeződések felé fordulnak és filmréteget képeznek.
Így eltávolítják illetve vízoldékonnyá teszik őket. Dörzsöléssel, habképzéssel fokozhatjuk a
hatást.
 Fertőtlenítők:
Szakmai alkalmazásai

Bőrfertőtlenítés
A kéz és láb bőrfelületén lévő kórokozók számának csökkentése a „higiéniás
kézfertőtlenítő” szerekkel történik.
1, Alkoholos ún. Kétfázisú kézfertőtlenítés:
A fertőtlenítőknek nincs számottevő szennyoldó hatásuk, a hagyományos szappanoknak
viszont nincs fertőtlenítő csak tisztító hatásuk. Ezért fertőtlenítés előtt szappanos vízzel kell
lemosnia felületet.
2, Az „Egyfázisú fertőtlenítők” folyékony szappanok: a fertőtlenítő hatás mellet
szennyoldó hatása is van. Ilyen pl. Clarasept szappan
Bőrfertőtlenítő szerek:
• Claraderm sept
• Bradoderm
• Dodesept
Nyílt sebbe nem kerülhet!

Eszközfertőtlenítők
Erősen maró hatású (csak ha töményebbek, mint a bőrfertőtlenítő anyagok, melyek
elpusztítják a korokozókat, és az ép szöveteket roncsolják. pl csak azért nem használható
bőrre, mert korrózió gátló adalékot tartalmaz!)

Felhasználás:
• Vendég előtt és után lemosás, majd fertőtlenítő permetezés, vagy beáztatás.
• Fémeszközöket a fertőtlenítés után szárazra kell törölni!
Eszközfertőtlenítők:
• Fertex
• Haemosol
• Mikozid
Felületfertőtlenítők
• Áztató permetezéssel - padló, falburkolat, nyílászárók,
• Fertőtlenítő letörléssel, lemosással - lámpatestek, mosható felületek, berendezési
tárgyak
• Újrameszelés, festés - falak
• Takarító eszközök – beáztatás, lemosás, törlés
• Felszerelési tárgyak - /mosdó csaptelep, fűtőtest/ - lemosással, permetezéssel
• Pl. mikrozid AF liquid
Textiliák fertőtlenítése:
Közvetlenül érintkeznek a bőrrel ezért potenciális fertőző forrást jelentenek.
Fontos feladat a szakszerű kezelés, tisztítás, fertőtlenítés és tárolás.

A textíliáknak könnyen és jól tisztíthatónak, fertőtleníthetőnek kell lennie. Erre a

legalkalmasabb a fehér textília.
A szennyezett textíliákat el kell különíteni fedeles, tisztítható és fertőtleníthető tárolóban.
Szennyező anyagokcsoportosítása:
• Por vagy foltot nem hagyó anyagok
• Alapos tisztítást igénylő anyagok
• Nehezen eltávolítható szennyeződések
• Festékfolt, nehezen eltávolítható anyagmaradvány
• Vérrel történő szennyeződés
A textíliák fertőtlenítése egy kombinált eljárás.

 Átlagos esetbena textíliák tisztítása lúgos mosással, a fertőtlenítés főzéssel, vagy fehér
anyagoknál további hypozással (Natrium hipoklorit NaOCl 0,5-2% vizes oldattal) történik.
Ennek a fertőtlenítés mellett jelentős fehérítő hatása is van.
Hypozás után a textíliát bő vízzel többször is öblíteni, majd vasalni kell!

 Fokozott szennyezettség esetén30-40 °C áztatásnál és (kézi vagy) gépi 60-70°-os

tisztítómosásnál egyaránt használhatunk tisztító hatású fertőtlenítő áztató- és
mosószereket, pl: fertőtlenítő MOS 6, vagy Flóraszept stb. Ezt követően többször öblíteni,
majd vasalni kell!

 Konkrét fertőző betegségek, ill.vérrel szennyezettség eseténnem tisztító hatású

textíliafertőtlenítő szerekben pl. formalin, Mycostop-H, Ozonit stb, szobahőmérsékleten
30-60 percig áztatni kell, majd ezt követően lúgos mosószerrel kézi vagy gépi főző mosást
is el kell végezni, többszöri öblítéssel, majd gőzölni kell!

ÁNTSZ előírások szolgáltatás üzemeltetése esetén.:

• Működési engedély nem kell csak bejelentési kötelezettségünk van, de bármikor
ellenőrizhetnek.
• Munkaruházat tetőtől talpi fehér, védőfelszerelés használata.
• Biztonsági adatlap
• Engedélyezett fertőtlenítők az ÁNTSZ honlapon megtalálható vagy AZ Országos
Dermatológiai Intézet honlapján.
• Szakmában használatos veszélyes anyagokat felcímkézve zárható szekrénybe, fénytől
védve kell tartani
• Liquidet csapba kiönteni tilos, felitatni és veszélyes hulladék tárolóban elkülönítve
tárolni.
• Hulladékgazdálkodás: a szemetet szelektív hulladéktárolóba gyűjteni, mely könnyen
tisztítható  és fertőtleníthető legyen, minden nap üríteni. Veszélyes hulladék elszállításáról
gondoskodni kell. szerződést kell kötni olyan szervvel, amely ezzel foglakozik.
• Törölközőket külön zárható szekrényben kell tartani. Véres törölközőt külön kell
tárolni és elkülönítve mosni.
• Naponta lehetőleg este fertőtlenítős felmosás kötelező (reggelre felszárad és a
fertőtlenítő hatása maximális.
Ivóvíz minőségű víz használata az előírás. Ha nem vízhálózatból nyerjük, Minden csőhálózati
munka után is be kell vizsgáltatni az ÁNTSZ-el.erre külön laborok is vannak (Wessling,
Vízlabor stb ld GOOGLE)!