Kronológia:

 1895-1920 – Hőskorszak
 1920-1927 – hollywoodi stúdiórendszer megalapozása
 1927-1967 – Hollywood aranykora és a hanyatlás
 1967-1980 – Hollywoodi reneszánsz és Új-Hollywood
 1980-2000 – A blockbuster-korszak és a függetlenek
 2000 – Kortárs Hollywood és médiapiac

1. A STÚDIÓRENDSZER GYÖKEREI ( 1895-1920 )

1. 1888-1891: Thomas Edison (+W.K.L. Dickson)

 izzó/fonográf (első hangrögzítő eszköz, tű rögzítette a hangot)– a fonográf logikáját követte a film
 Kinetoszkóp – Nézőszekrény: Dickson 35 mm-es szalagokra vágta és összeragasztotta az Eastman
filmet/ párhuzam: Lumiere testvérek, Max Skladanowski
 Black Maria – Edison stúdiója: tárcsára volt felszerelve, forgatta a nap felé
 Egy korabeli kinetoszkóp szalon: 1894-től 1-2 évig éltek, közönség ráunt, de piacosította a filmet,
mint találmányt. Belenéztek a dobozba, ott ment a mozgókép. Drágább, mint Lumierék mozija – több
gép.
 Edisonék összevesztek, Dickson kiválik 1895-96
 Dickson: Biograph stúdió (+Mutoscope: fényképlapokat pörgette)

2. 1899/1902-12 A nickelodeonok korszaka

 kis mozik: átalakított éttermek, szivarbolt, gyors terjedés – New York
 első olyan beltéri kiállítótér, amelyet vetített mozgóképek bemutatására szenteltek
 lakosság 10%-a hetente járt
 rövid filmek egész nap, eleinte importáltak: Pathé-filmek
 alsóbb társadalmi osztály szórakozása
 vaudeville: színház, egy színpadi műfaj elnevezése. Eredetileg jellegzetesen párizsi, utcai dal volt, és a
– zömmel itáliai komédiások – előszeretettel építették be ezeket a dalocskákat rögtönzéses játékaikba
 nickel = 5 centes, belépőjegyek
 odeon = ógörög odeion szóból, egy fedett színházból állították össze, az utóbbit közvetve a párizsi
Odéon révén, amely egy nagyon nagy és fényűző színház jelképe
 nagy stúdióalapítók is ilyen mozikat üzemeltettek – Warner, Mayer, Fox …stb.
 mass production

3. Edison és az MPPC (Motion Picture Patent Company: „Tröszt”)

 mozgókép szabadalmi társaság és a függetlenek pereskedése
 Edison megpróbálta a kamerát és vetítőgépet levédeni, szabadalmi licenszdíjat kellett más cégeknek
fizetniük, gyártóknak
 versenytársak tönkre-tevése
 1909-1915: A függetlenek térnyerése: MPPC pert veszít
 A függetlenek a nyugati partra költöznek – Hollywood – napsütésarány, western filmek
 10-es évek : Warner, Fox, MGM, Universal

4. A játékfilmek megjelenése (feature film)

 1909-17: egészestés, klasszikus, elbeszélő filmek megjelenése
 jobban tudtak az emberek kötődni a történetekhez
 MPPC csak egytekercseset gyártott – ez lett a veszte
 Európai többtekercses filmek behozatala, olaszok – Trója eleste, Odüsszeia, Erzsébet királynő 
népszerű kosztümös filmek, feliratot cserélték csak  amerikai gyártók is erre álltak rá
 roadshow forma
 drágább mozijegyek – feature sem a hosszra utalt, hanem a fontosságra
 1917-re rögzül a ma is működő klasszikus elbeszélés (180 fokos szabály, snitt-ansnitt)
5. D.W. Griffith (1875-1948)
 első híres rendező, színészként kezdte
 1908 – biographnak egy-két tekercsesek készítése
 filmnyelvi újító: közelkép és párhuzamos montázs (suspense)
 1915 – Amerika hőskora első film: 12 tekercses, hatalmas siker, klu-klux klán
 1916 – Türelmetlenség: nem volt sikeres, gigantikus párhuzamos montázs, pre-modern forma
 1919- Letört bimbók
 20-as évektől lejtmenet, visszavonul két sikertelen film után

6. A sztárrendszer
 A sztárok váltak a stúdiók elsődleges piaci eszközeivé (market value)
 először színpadi sztárok: Sarah Bernhardt, Max Linder
 A függetlenek építettek konzekvensen a sztárok reklámerejére  Sztárok előre beárazták a filmet,
gyakran műfajokkal egybekötve
 gúzsba kötő szerződések – 30-as évek színészlázadásai (pl. Bette Davis)
 4 szint: supporting players  stock players  feature players  stars

2. HOLLYWOOD ARANYKORA I. – A
STÚDIÓRENDSZER KIÉPÜLÉSE

1. A klasszikus hollywoodi elbeszélés megszilárdulása (1908-1917)

 eleinte túlsúlyban az egytekercses filmek  rendező és operatőr 1 személy, gyors egyszerű forgatás,
nincs forgatókönyv
 több tekercses hosszabb filmek (sok adaptáció)
 tervezés  forgatás a cselekmény fölé rendelve, egy helyszín összes jelenete egyszerre felvéve,
folyamatosság elve
 technikai forgatókönyv  tér-idő egység, valószerűség, narratív dominanciw
 + trade paper = szakmai lapok, kritikák  kialakult a film körüli diskurzus (mit és hogyan kellene)
 mode of production/ gyártás módja meghatározza a film formáját, elbeszélői stílusát stb.

2. A gyártási szisztéma megszilárdulása

 Central Producer System – 1918-1930-as évekig
 forgatókönyv alapján pontos előre tervezés
 rendező feladata: forgatás + vágás felügyelete (nincs még „végső vágás joga”)
 producer: minden másnak (labor, props, set construction, wardrobe, players) felügyelete –
beleszólhattak a kreatív dolgokba is „general manager” (ma: filmalapot pályázza meg vagy
finanszírozza)
 centralizált rendszer – fő producer = minden film felügyelete
 rendező szűkös feladata, csak instruálás

3. MGM: Louis B Mayer és Irving Thalberg (1899-1936)

 21 évesen Universal elén fő producerként  F. Scott Fitzgerard: Az utolsó Cézár
 1924: több stúdió összeolvadása (Metro + Goldwyn + Mayer)  a legnagyobb és legpatinásabb
stúdió a klasszikus érában
 nem gondoltak arra, hogy ezek a filmek emlékezetben maradnak majd, nincs filmtörténet
 Thalberg döntött arról, hogy:
 mely ötletből legyen forgatókönyv  évente átlag 1000 regényről döntöttek a readerek
 mely forgatókönyvből lehet film
 A leforgatott anyagok készen vannak – e, újraforgatások elrendelése
 vágás
 Thalberg’s Ten Commandments for Studio Readers: ötletelés, 2 újság olvasása naponta, filmek
nézése, fordizmus = futószalag …stb.
4. A stúdiórendszer felosztása (1920-30-as évek)
 5 nagy
 Paramount
 MGM (Metro-Goldwyn-Mayer)
 20th Century-Fox
 Warner Brothers
 RKO (anyacége rádiózási cég, hangtechnikával robbantak be)
 3 kicsi:
 Universal
 Columbia
 United Artist (UA): csak forgalmaztak filmeket

5. A hollywoodi filmipar szerkezete – 20-as évek

 export virágzása
 hazai piac megduplázódik, pörög a biznisz
 Vertikális integráció: gyártás, forgalmazás, terjesztés egy kézben
 Mozik átalakulása: hatalmas filmszínházak megjelenése – pl. New York: The Strand – 3500 ülőhely
 monopol helyzet – 40-es években ezt felszámolják

6. Emigráns rendezők – első hullám

 Ernst Lubitsch – kifinomult vígjátékok mestere/ talkie-k – Lenni vagy nem lenni, Ninocska.
„Lubitsch touch”
 Erich von Stroheim – keménykezű közép-európai imázsa – Gyilkos arany
 Friedrich Wilhelm Murnau - Német expresszionizmusból Hollywoodba – Nosferatu, Virradat –
Foxhoz ment
 Victor Sjöström – svéd – A halál kocsisa

7. Műfajok / 20-as évek: Burleszk

 10-es évek: népszerű egytekercses komédiák
 fizikai humor: akrobata, kaszkadőrmutatványok, játékos gegek stb.
 Chaplin: visszatérő csavargó karakter, rendező-író-producer, Aranyláz
 Lloyd: szemüveges karakter, kisember, aki hőssé válik, Felhőkarcoló szerelem
 Keaton: faarc, Szintén kisember, kreatív akrobata, Generális
 A hangosfilmek megjelenésével leáldozott a műfajnak (Chaplin egy ideig folytatta, adaptálódott – A
diktátor)

3. HOLLYWOOD ARANYKORA II. – A

HANGOSFILM KEZDETEI ÉS A II. VILÁGHÁBORÚ
– 1927-1945
 az 1928-as nagy válság miatt sok stúdiónak vissza kellett venni a budgetből az 1930-as években –
MGM-nek is (oroszlános)
 az MGM több cégből olvadt össze – nem konkrétan a Mayer alapította – neki is volt főnöke

1. Technológiai váltás: HANG

 A Warner és a Fox voltak az elsők, akik komolyan kísérleteztek a hanggal (+Edison)
 ((A filmek soha nem voltak teljesen némák – zene, effektek, hangalámondás stb))
 Warner: Vitaphone – 1926 – Western electric – a hangtechnikákat a stúdiók külső cégektől vették át:
telefontársaságok, rádiós cégek (szabadalmi káosz)
 A Western electric (telefonszolgáltató cég) segítette a Warnert
 A Vitaphone lemezre rögzítette a hangot – ezért ez a korai technika sok bonyodalmat okozott, nem
tudtak leállni/átállni – ezért több kamerával forgattak egy ideig (1929-1939), de ez elég kényelmetlen
volt – a hang bevezetése később is sok problémát okozott (lásd: Ének az esőben) – pl. hangosak voltak
az ívlámpák/a kamerák/statikus mikrofonok stb.
 5 nagy cég Pl. RKO anyacége rádiózási cég, mely hangtechnikával robbant be)
 Warner áttörése: Jazzénekes (1927) – legnagyobb kasszasiker
 már voltak rögzített hangeffektek;
 első film amiben beszéltek és énekeltek
 részben némák voltak, részben szólt a hangszóró
 Fordulópont volt – mindenki elkezd ráállni a hangosfilm gyártására, mivel hatalmas sikert arattak

2. A stílus változása a hang megjelenésével

 Bordwell – a hang nem hozott radikális változást, mert a klasszikus hollywoodi stílus alapjait a
némafilmben rakták le, a hanggal ezek csak rögzültek
 Nehézségek: a boom operatornak ugyanolyan ügyesen kellett mozogni, mint az operatőrnek
 /Sok rendező nem rajongott a hangért pl. Kertész/
 A hang megteremtette a teret a képpel együtt – térmélység, karakter – műfajoknak különböző
jangszínek (komédia: magas, dráma: mély)
 Kevesebb lett a zene – de a zene funkciója (glue, narratív hangsúly) nem változott
 Beszigetelték a kamerákat – hatalmasok voltak – nehéz volt a mozgás
 A stílus hangsúlya változott: hosszabbak, snittek, statikusabbak (színpadiasabb) a képek eleinte, majd
több a kameramozgás – amivel dinamikusabb jeleneteket tudtak komponálni, úgy, hogy a téridő
egységet egyben tartják

3. Stúdiórendszer – 1930-1945
 előbb válság (1928-1930) majd gardasági fellendülés (1940-1946)
 új stúdiószerkezet: 5 nagy/3 kicsi
 5 nagy: Paramount, MGM, 20th century-Fox, Warner Brothers, RKO – vertikális integráció
gyártás, forgatás, moziztatás) – később megszűnik a 40-es években
 3 kicsi: Universal, Columbia, United Artists (csak gyártás és forgatás de mozi nincs)
 Az amerikai filmipar monopolisztikus helyzetének bebetonozása – NIRA – National Industry Recoveri
Act – Roosevelt – elnézi bizonyos iparág monopóliumát
 Több olyan filmipar törekvés volt, ami minimalizálta a stúdiók kockázatát – pl. csomagban való
értékesítés
 leosztották egymás között az országot – nem legális
 Hays-kódex: 1930-ban az MPPDA elnöke etikai kódex lefektetése, majd 1933-tól megalakult a
Produkciószabályozó Igazgatóság – PCA/1934től vezetik be
 20-as évek végére Hollywood a gyerekek és ifjúság megrontója – erkölcsi problémáik vannak az
embereknek - propagandisztikus
 ezzel előzték meg a problémákat ők maguk
 házasság, csók nem látszódhat – ezt kell kijátszaniuk

4. B-filmek
 A válság közvetlen következménye – a B-filmek elterjedése - double feature programok
 Kisebb stúdiók ráálltak erre – aztán a többiek is követték
 B-filmek: kis költségvetés, alacsony kockázat, olcsó műfajok (western, horror), bejáratott panelek
 előny: több filmet terítettek a piacra, vonzóbb volt a moziba járás (egy mozijegyért két film – 2 in 1)
 B-filmekre specializálódott kisebb cégek megjelenése: „függetlenek” – gyártók, forgalmazók nélkül –
regionális alapon szórták a filmeket – pl Monogram, Republic
 B-film a stúdiókban: új tehetségek, kezdő rendezők kipróbálás, folyamatos munka biztosítása – az
alkalmazottak a világosítótól a sztárokig mind szerződéses munkások voltak, fix fizetéssel
 volt egy A és volt egy B film egymás után
 még többet dolgoztak ugyanazért a pénzért
 egyfajta tétnélküli iskolaként működött – itt edződtek meg a színészek, rendezők
 A stúdiók a negyvenes évekre visszavettek a B-filmekkel – elkezdődött a fellendülés
 2000-es években a TV-s szereplők áteveztek a filmekbe (pl. George Cluny) – régen nem volt csak
ebbe az irányba mozgás, ma már odavissza van

5. A gyártási rendszer változása

 Central producer managment systemből proudcer-unit system lett
 CPMS: két stúdióigazgató uralta/irányította a teljes gyártást – tömeggyártás szemlélet és
ipariorientálódás – pl. Mayer és Thalberg az MGM,
 PUS: több producer dolgozik össze
 6. A stúdiók arculata
 Jellemző stílus és műfaj /célközönség
 Warner – gyorsan vágott, lendületes, realista filmek – kalandfilmek Errol Flynnel és Olivia de
Havillanddel, gengszterfilmek James Cagneyval és Eward G. Robinsonnal/ filmek: a kis cézár,
 MgM – nagy presztízsű musicalek – pl. óz – gazdagabb városi célközönségek, arisztokrata milliő
 universal – horrorfilmek

7. A gengszterfilm
 Kontextus: 1. hang megjelenése segítette 2. 20-as évek társadalmi kiábrándultsága – gazdasági
válság/társadalmi krízisek = amorális gengszterek a középpontban, sötétebb világkép
 hang: képen kívüli jelenetek (gyilkosságok), dramaturgia, dialóg(=szleng)
 Nagyvárosi helyszínek /szociofotók hatása =realizmus
 1930 Melvyn LeRoy: Kis cézár – első siker /edward g robinson
 1931. A közellenség – James Cagney
 1932 Hawks : sebhelyesarcú
 1938 Michael curtiz – mocskos arcú angyalok
 1941 Raoul Walsh magas sierra (noir jegyek)
 ment a hiszti a hayskódex miatt – általában pont ezért lettek bukástörténetek
 későbbi akciófilmek atyja

8. Screwball comedy (vígjáték) – a verbális humor és burleszk

kereszteződése
 forgatókönyvírók: Ben Hecht, Billy Wilder, Robert Riskin, Preston Sturges – profi újságíróként
kerültek be a filmiparba (nem tekintenek magukra művészként; nem ragaszkodnak minden szóhoz)
 Jellemzők: a romantikus vígjáték alműfaja - szerelmi történet/férfi-nő evődés a történet középpontjában
 az újraházasodás gyakori toposz
 erős női karakterek /emancipációs kérdések feldolgozása – feminizmus – meghaladták a korukat ezek a
filmek
 hangsúlyos verbális humor/színházi dramaturgia 8drámaadaptációk sokasága)
 Fontos filmek: Ez történt egy éjszaka (Capra), Párducbébi (Hawks), His Girl Friday (Hawks), Ball of
fire (Hawks), I was a male war bride (Hawks), Van aki forrón szereti (Wilder), The Philadelphia Story
(cukor)
 Ez a műfaj az, ami ma is működik – a forgatókönyv és színészi játék nem csorbul az idővel –
egyszerűek és jól öregszenek
 Carry Grant volt ennek a sztárja

9. Stúdiórendezők
 Howard Hawks (1896-1977): műfaji sokszínűség – Sacrface (1931), Only Angels Have Wings
(1939), Bringing up Baby (1938, The big sleep (1946), Rio Bravo (1948 – 47 film
 John Ford többnyire western: Stagecoach (1939), The searchers 1956, My darling clementine 1946 –
120 film
 meghonosította a műfajt
 a western a 30-as években b kategóriás volt
 trükkfelvételekkel, háttérvetítéssel
 egyszerre csinált drámai és klasszikus western akciójelenetek – ezzel indult el az a kategóriában a
western
 Hawks és Fordot (teljes életműve 150 film) a stúdió kötötte még; Curtizt kötötte a legjobban az 50-
es évekig a Warner (80 filmet rendezett)
 Michael Curtiz (Kertész Mihály) – műfaji sokszínűség, Warner Bros. – Robinhood 1938, Angels with
Dirty Faces 1938, Yankie Doodle Dandy 1941, Casablanca 1941, Mildred Pierce 1945 – 170 film
 elkezdett az 50-60as években a stúdió rendszer fellazulni – akik pl nem olyan szigorú szerződés alatt
dolgoztak egyes stúdiókban (kvázi független, szabadúszóként dolgoztak) – fontos új jelenség (60-as
évek a tetőpontja)
 Hawks és Fordot (teljes életműve 150 film) a stúdió kötötte még; Curtizt kötötte a legjobban az 50-
es évekig a Warner (80 filmet rendezett)
 A Spielberg az elmúlt 50 évben 30 filmet rendezett (mai aktív)
 10. Negyvenes évek - stiláris újítások, merészebb filmek
 II. VH – rekord nézőszám az amerikai mozikan
 A stúdiók hatalma maximumon – No matter what a crap is playing, all you have to do is open the doors
and duck.
 Sok az adaptáció – egyes stúdiók már könyveket írattak amiket később megfilmesíthettek)
 Lazább gyártási rendszer –megjelennek a kísérletezőbb hangok
 narratív újítások: sok a flash back
 Hollywood involválódott a háborúba:
 propagandisztikus filmek – háborús filmek (kompakt filmek– csak harctéri filmek)
 bújtatottan tették be gyakran a propagandisztikus jelenségeket (pl. Casa Blanca)
 úgy próbálta támogatni, hogy nyitottak egy kocsmát (canteen) és csak a hadsereg dolgozói
mehettek be ingyen – a hollywoodi sztárok voltak a pincérek egyebek

11.Újítók
 Források:
 Külföldi hatások – sok bevándorló rendező és operatőr:
 Douglas Sirk, Alfred Hitchcock, Billy Wilder
 Nagyobb hatalom a rendező kezében – sok forgatókönyvíróból rendező lesz + saját könyvek
megfilmesítése – Preston Sturges, Billy Wilder

12. Film Noir

 Műfaj?/Stílus?= mindkettő (is)
 1946: francia kritikusok használták (romain noir után)
 def: Noir mint Műfaj:
 1. 40-es évk elején születik (Máltai sólyom)
 2. Modern nagyvárosi közeg
 3. bűnügyi műfaj (A/krimi –nyomozó hős B/thriller – áldozat C/gengszter film – bűnöző hős)
NOIR: egymásba olvadó szerepek is lehetnek
 4. Központi hőse a morálisan megbillent férfi – vágyai tárgya: a Femme fatale (nő)
 5. témája a bukás /konfliktus: a bűn involválódása
 6. Markáns stíluspreferenciák (fény-árnyék)= német expresszionizmus hatása – emigráns rendezők
(Lang, Wilder, Siodmak)
 noir=fekete – fekete filmek – nagyon sötét, szomorú filmek
 Hard boiled (keményre főtt) irodalom
 realizmus van bennük
 a szépirodalom felé megy el
 klasszikusok
12.1. Film noir
 Melléknévből főnév (romain noir):
 1946. az amerikai filmek elárasztják a francia mozikat (megszállás után)
 francia kritika megfigyelése
 James M cain – sok adaptáció; gyilkos vagyok; hammett és chandler könyvek
 Expresszív képi világ (német expresszionizmus: fény-árnyék hatások), morálisan megbicsakló hős,
femme fatala, cinizmus és kiábrándultság: KUDARC
12.2. Noirszenzibilitás Pápai Zsolt
 Eszerint azon művek tekinthetőek a fim noirnak, melyek a modernitás emberének általános rossz
közérzetét, szorongásait, idegenségét, frusztrációját, kielégítetlenségét fogalmazzák meg, mégpedig
tömegfilmes kulisszák között.
 A hollywoodi mozi történetének első szakaszában a noirszenzibilitás legfőbb hordozói azok a
valószerűbb és valószínűbb (tehát nem fantasztikus) műfajok voltak, amikor az uralkodó áramlatokkal
szemben állva, és nem alkalmilag, hanem állandó jelleggel – a kudarcot, a verséget mutatták be.
 A filmnoir testvérműfajai: gengszterfilm és tragikus románc – leépülés történetek

13. Orson Welles (1915-1985)

 Színházi háttér – mercury theatre 1937 – ekkor még csak 22 éves volt
 kísérletező színdarabokat csinált
  Harlemi színház gárdával megcsinálta fekete színészekkel a Hamletet
 Dublin, New york – rádió – Wells: világok háborúja 1938 – botrány – 1 hét alatt mindenhol is híres lett
 RKO-tól kapott egy azt csinálsz amit akarsz és annyiból amiből akarsz – ebből született az aranypolgár
 1941: aranypolgár – esztétikai és kritikai siker, de anyagi bukás
 kitaszítottság – bukások (amebersonok ragyogása, shanghai asszony, az óra körbejár
 Shakespear-adaptációk: Othello, Machbeth
 1958. A gonosz érintése – noir
13.1. Aranypolgár
 sok probléma volt vele
 egy karrier történetről szól, és ahogy sikeressé válik, úgy válik egy morálisan leépült emberré. –
magányosan hal meg egy hatalmas komplexumban
 felemelkedés történet bukás véggel
 a fő probléma:
 egy karrier történetről szól, és ahogy sikeressé válik, úgy válik egy morálisan leépült emberré. –
magányosan hal meg egy hatalmas komplexumban
 felemelkedés történet bukás véggel
 A főszereplő nagyon hasonlított egy akkor élő emberre (nagyhatalmú) – nem akarta, hogy
kikerüljön
 Miután elkészült megpróbált a Hearsth mindenhogy elkaszálni a filmrendezőt
 Azt mondták, hogy megveszik az összes részét a filmnek és megsemmisítik – RKO producere nem adta
el
 bemutatták de nem lett nagy siker – kapott oszkárt
 anyagilag bukott a film – innentől a Welles pályája mélyrepülés volt és harc
 Fontos társalkotók:
 Gregg Toland
 operatőr- fontos mélységi kompozíciók, fény-árnyék hatások
 Nagy mélység-élesség a legfontosabb vizuális újítás – előtér és hattér ugyanolyan éles egy
képen
 Herman J Mankiewitz – forgatókönyvíró: a téma és a struktúra (flash back szerkezet: nyomozás)
kitalálása
 neki volt nagyobb szerepe, nem a Welles-nek
 Téma: Kane7 W.R. Hearst – botrány ( a film bemutatásának ellehetetlenítése)
 Forradalmi filmnyelv: Bazin ünnepli a realizmusa miatt – nagy mélységészlelés

4. HOLLYWOOD ARANYKORA ( 1945-1967 )

1. Változások a filmiparban – társadalmi háttér
 Amerikai gazdaság világhatalommá válik – prosperáló középosztály – kertvárosiasodás – kevés mozi a
kertvárosokban, átalakulnak a mozilátogatási szokások („fontos filmek”)
 drasztikusan visszaesnek a nézőszámok – 10 év alatt kb. felére
 a szabadidős tevékenységek átalakulása – televízió megjelenése
 egyszerűbb volt a tvzni – elsődleges konkurencia volt
 a kisebb stúdiók elkezdtek közvetlen direkt a tvnek filmet gyártani vagy eladták a tvnek a régi
filmeket
 nézők visszacsábítása – CINEMASCOPE
 szélesvászon – színes film
 3D – Hitchcock: Gyilkosságok telefonhívásra
 A hang fejlődése: optikai hangról mágneses rögzítésű sztereó hang – több csatornás effektusok
később
 megjelentek a kalózkodások pl. Magyarország is nagyon gyártott
 Hidegháború – amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság (HUAC)/ Joseph McCarthy (ő
tüzelte az embereket)– „Hollywodi tízek” – pl. Dalton Trumbo
 hollywoodot nézték ki a konzervatívok – behívták az 50-es évek elejéig azokat, akik balos és
amerikai szocialista párt tagok voltak – fekete lista (nem dolgozhatnak, kirúgták)
 sokan elhagyták az országot pl. Charlie Chaplin
  a tv erősítette a vörös paranoiát
 George Clooney Good night and good luck erről szól

2. A Paramount-határozat /1948/
 1938 – Paramount-per – a 8 stúdió piaci monopóliuma ellen
 1948: legfelsőbb bírósági határozat – Paramount decree
 Fel kellett számolni a mozijukat
 fel kellett hagyni a csomagban való értékesítéssel
 a gyártás és forgalmazás megmarad, a mozik mentek
 ennek hatására: a mozisok szabadon válogathattak a filmekből – akár a teljes repertoárt
független stúdiók filmjeivel megtöltve
 Gyártási hatás: kevesebb film, nagyobb költségvetés – nagyobb rizikó – több hatalmas bukás
 autós mozik megjelenése – olcsó (csak egy telek kell)

3. A műfajok alkalmazkodása: történelmi filmek

 új népszerű műfaj: történelmi eposz (peplum) – korábban Cevil B. DeMille forgatott ilyen filmeket
Hollywoodban (illetve még korábban, a 10es években az olaszok)
 Jól passzolt a zsáner az új technikához – szélesvászon, szín, attrakciós tömegjelenség – a film mint
esemény
 Ben-Hur; A római birodalom bukása

4. SCi-fi/horror
 A scifi feléledése – képregények, folyóiratok (30-as évek) - a scifikultúra támogatta ezt /képregények
és magazinok (amazing stories)
 plusz technikai bravúrok (mint ma) – a fantasztikum teret kap – 50-es 60-as évek
 Inváziós scifi: the invasion of body snatchers (hidegháború paranoia – inváziós scifi műfaj + War of
the worlds, invader from mars) The thing form another world
 Optimista verzió: The day the earth stood stilll
 a háború miatt a tudósok miatt szorongás – sok film őrült tudósról szól és amit a világra szabadít –
atombomba metafora

5. A melodráma
 A 20. század elején melodrámának hívtak minden kalandos, fordulatos történetet – a
kalanddramaturgiai a negyvenes években háttérbe szorul
 Általában: a melodráma a boldogság kereséséről szól, és az áldozatról, melyet az egyénnek meg kell
hoznia, hogy rájöjjön, mire van szüksége
 tulajdonságok:
 lobogó indulatokat mutat be
 extrém módon halmozza az érzelmi konfliktusokat
 végletesen dramatizált jelenetek sora
 túlzó formai eszközhasználat (zene, világítás, színészi játék) – nincs tematikus állandója: bármely
korban, bármilyen konfliktussal működhet – generációs különbségek, szerelmi konfliktusok, család
széthullása
 olykor elbukik a nála nagyobb – társadalmi, természeti, pszichológiai – erőkkel szemben harcban
és ha ez a hős életébe kerül, a tragikus román terepén járunk – Egy hely a nap alatt (1951 – George
Stevens rendezése, Montgomery Clift és Elisabeth Taylor) /Túláradó érzelmek, unhappy end
 „A külvilág erőivel folytatott harcot a melodráma hőse mélyen átérzi, nem csak belül vívődik, hanem
ki is törnek belőle az érzelmek. Ez adja a műfaj sajátos, patetikus karaterét, és ezek az érzelemtől
túlcsorduló pillanatok adnak lehetőséget az alkotóknak, hogy formai eszközökkel is kifejezzék hőseik
felindultságát” - Kránicz
 Fontos rendező: Douglas Sirk (Amit megenged az ég 1951. Nagyszerű rögeszme 1954 Látszatéletet
1959
 A modern szerzői filmben él tovább (Jules és Jim, Napfogyatkozás, A félelem megeszi a lelkét –
később: Szerelemre hangolva, Minden anyámról, Hullámtörés)

6. A színházi világ hatása a filmre

 Actors’ Studio – Sztanyilszlavszkij-módszer
  method acting – a legrealisztikusabb színijáték megvalósítása – ne eljátsza, hanem átélje az
érzelmeket
 Montgomery tette divattá ezt a stílust
 Színházi rendezők filmre :Elia Kazan – Rakparton, A vágy villamosa
 Nicholas Ray: Ok nélkül lázadó,
 Johnny Guitar
 Színdarabok adaptációja: A vágy villamosa, Macska a forró háztetőn, Nem félünk a farkastól (Mike
Nichols)
 Új színészgenerációs: James Dean, Montgomery Clift (Keresztapa), Marion Brando.

7. Alfred Hitchcock 1899-1890

 innovatív filmnyelv és kísérletezés
 kameramozgások (pl:Kötél)
 dramaturgia (Hátsó ablak, Psycho)
 plánok (A titokzatos lakó)
 montázs (Psycho - zuhanyjelenet)
 effektusok (Vertigo – szédülés effektus, absztrakció; Bűvölet – álomjelenet - Dali)
 hang (Madarak)
 Thriller műfajának tökéletesítése + suspense! (dramaturgia + filmnyelv a hatás
fokozásáért
 humor és feszültség keverése/ romantika + suspense
 visszatérő forgatókönyvírók: Ben Hecht (Forgószél) és John Michael Hayes (Hátsó
ablak)
 nagy hatással volt a modern filmre: Truffaut (interjúkötet), Chabrol + Brian De Palma/
Spielberg, Lynch stb.
8. Brit korszak – 1927-1940
 Titokzatos lakó  korai thriller, a sorozatgyilkos tematika előfutára, innovatív filmnyelv:
üvegpadló
 Zsarolás: a hang lehetőségeinek érzékeny kiaknázása
 üldözéses thriller megjelenik: 39 lépcsőfok, Az ember, aki túl sokat tudott – a tévesen
vádolt férfi archetípusa – kémtörténetek
9. Korai amerikai korszak (negyvenes évek) David O. Selznick
 Madarlay ház asszonya/ Forgószél (Ingrid Bergman) – melodráma és thriller keverése –
Bűvölet: pszichoanalitikus háttér – szürrealista hatás: Dali, mint díszlettervező
 Zárt szituációs thriller. Mentőcsónak, Kötél – önkorlátozó bravúr (Kötél: egy beállítás
hatása)
 Menekülős film amerikai változata: Szabotőr
 Domestic thriller: A gyanú árnyékában (Joseph Cotten)
 Visszatérő sztárok: Cary Grant, Jamed Stewart, Ingrid Bergman
 rendezőket és színészeket is cserélték egymás között
10. Érett amerikai korszak: ötvenes évek
 Kialakul a Hitchcock brand, legsikeresebb évtized
 Észak-észak nyugat/ Az ember aki túl sokat tudott (ön-remake) – menekülés thrillerek
 zárt szituációs filmek: Gyilkosság telefonhívásra, Hátsó ablak
 komolyabb film: A tévedés áldozata (szocio-realista thriller)
 Melodráma és misztikus thriller keveréke: Vertigo (James Stewart Kim Novak)
 Romantikus vígjáték: Fogjunk tolvajt
 Visszatérő sztárok: Grace Kelly, James Stewart, Cary Grant
11. Hátsó ablak
 Bordwell szerint H. filmje a tökéletes állatorvosi lova a nézői hipotézisalkotás és
filmbefogadás mechanizmusának
 2 szálon fut – krimi: vajon sikerül bizonyítani hogy Thorwall megölte a feleségét, illetve
először
12. 60/70-es évek: Psycho, Madarak és a leszálló ág
 1960: Psycho – műfajtörténeti jelentőségű film – kis költségvetés, innovatív filmnyelv
(montázs, dramaturgiai csavar: zuhany), sokkoló jelnetek – átlépés a pszichológiai
horrorba: Norman Bates mint az irracionális monstrum – a sorozatgyilkos thriller egyik
elindítója (ikerfilm): Peeping Tom)
 1961: Madarak – katasztrófa film és horror/thriller keveredése (állatoshorror első
fecskéje) innovatív filmnyelv: hangsáv / nyitott vég – modernista hatás
Később: Marnie, Szakadt függöny – utolsó film: Családi összeesküvés 1976

5. HOLLYWOOD RENESZÁNSZ ÉS ÚJ-

HOLLYWOOD I.-II.
1. Társadalmi, történeti háttér
 Usa bel/külpolitikai válsága – Vietnam; Kennedy-gyilkosság; Watergate; - társadalmi kiábrándultság,
Manson-family
 Baby Boom generáció – a 2. vh után született gyerekek nagy száma egész világon – más értékek, más
érdeklődés – hippi mozgalmak, diákmozgalmak, counter culture, tüntetések, politikai aktivizmus stb 
korábban nem volt jellemző (Black Panther mozgalom)
 TV megjelenése – átalakuló szabadidős szokások – autós mozik megjelenése
 ingerküszöb megemelkedése (Vietnam a TV-ben) – A Hayses-kódex átalakulása – liberálisabb rating
system - erőszakosság

2. Gyengélkedő stúdiók – a tulajdonosi szerkezetek átalakulása: 60-as évek

+nyugdíjba megy az alapítók generációja
 MGM – gyengélkedés – Kirk Kerkorian las vegasi kaszinó-tulajdonos vásárolja meg – az MGM egy
időre háttérbe vonul
 A Warnert megveszi a The Kinney National (parkolók és temetők) – Warner Communication
 A Paramount is veszteséges a 60-as évek elején – megveszi a Gulf+Western cég (Keresztapa révén újra
sikeres lesz)
 20th Century Fox – bukások (Tora, Tora, Tora; Dr. Dolittle) – a 70-es években visszajön a stúdió egy
új menedzsment alatt (star wars)
 Universal – Lew Wasserman vezetése alatt TV-ra is rááll – sikeres lesz (Spielberg)
 lényegében olyan cégek születnek, melyeknek köze nincs a filmkészítéshez – sok konfliktus a
stúdióvezető és filmes között
 a 60-as évek 2. felében átalakul a hollywoodi filmipar szerkezete gyártási szempontból
 kiszervezik őket független stúdiókba ők meg pénzelik
 már nem stúdión belül készülnek
 nagyobb kreatív teret kapott a stúdió

3. A függetlenek megjelenése – Roger Corman

 1948 – Paramount-határozat – függetlenek előretörése + új generáció – baby boom (1944-48) – új
közösség
 Eploitation filmek – Roger Corman (1926-)
 Exploitate (kizsákmányol) – tabutémák, tabuábrázolás (erőszak, szex) zsigeri örömök – kis
költségvetésű filmek
 Corman 1955-1971 között több mint 50 filmet rendezett – összesen több mint 400 film producere
(1957-ben 8 filmet rendezett)
 Attack of the Crab Monster; Little Shop of Horror, Terror, Teenage Caveman; Trip
  Sok rendező és színész nála kezdett – Scarsese, Coppola, Joe Dante, Jonathan Demme stb –
később a mainstream adaptálta az exploitation stratégiát – 1969 Easy Rider
 mindenki csinált mindent – jól megtanulták a filmkészítést
 Joe Dante rendezte a Szörnyecskék filmet

4. Az európaimodernizmus hatása: forma- és zsánerújítások

4.1. Európai újhullámok (1958-59-68)
 jean Luc Geodard
 Francois Truffaut
 Michelangelo Bergman
 +Yasujirő Ozu; Akira Kurosawa
 Szerzői elmélet – Adrew Sarris
4.2. Dramaturgia
 Laza elbeszélői szerkezetek – ennek oka az európai művészfilmek
 Epizódikusság
 Motiválatlan Hősök/nyitott vég
 A műfajok lazulása
 Szubjektivitás
4.3. Stílus
 Könnyű kamerák – olcsó, gyors forgatás
 saját stílus jegyek
 impzovizálás
 dokumentarizmus (kimenetek az utcára; pl az életszagúság – valószerűség fontos lett) /stilizáció,
önreflexió
 valószerűség – közvetlenség/technikai experimentalizmus

5. Technikatörténet – innovációk/forma
 steady cam mejelenése: Garret Brown – Rocky, Ragyogás – lazább, szabadabb kameramozgások,
dinamikus kompozíciók – 70-es évek 2. fele
 Kisebb méretű kamerák – kézikamera, dokumentarizmus, gyorsabb forgatás, stb. – Kubrick:
Mechnikus narancs
 Dokumentarizmus: Cassavetes filmek
 Friedkin: Francia kapcsolat, Easy Rider

6. A revízionizmus fogalma – a progresszív műfaji film (Barbara Klinger)

 1. világképe: pesszimista, cinikus, a civilizáció megítélése kedvezőtlen – pl. Az élőhalottak éjszakája
 2. témája: a csalás és a törvényesség áll a célkeresztben – a hagyomános értékek kifordítása, marginális
problémák feldolgozása (pl. korai noirok: A gyanú árnyékában, Mildred Oierce – később Texasi
láncfűrészes mészárlás stb)
 3. narratív formája: a progresszív műfaji filmek elutasítják a klasszikus hollywoodi forma
transzparenciáját, a zárlat nem lekerekített, nyitott vég – Parallax-terv, Keselyű 3 napja
 4. vizuális stílusa: tudatos stílus, formanyelvi kísérletezés, a formára irányítják a figyelmet – pl. Point
Blank, 2001: űrodöszeia, Szelíd motorosok
 5. hősábrázolás: a klasszikus hős dekonstrukciója – McCabe és Mrs Miller
 nem jó képű; egyszerű emberek pl. alpaciono
 a színi realizmus fontos lesz

7. A hollywood Reneszánsz generációi

 Első generáció: „tévés-generáció” – 20-as években születtek – Robert Altman, Sidney Lumet,
Arthur Penn+Kubrick, Sam Peckinpah // Hal Ashby
 középgeneráció: William Friedkin, Peter Bogdanovich (Corman-tanítvány); Woody Allen, Montre
Hellman, MikerNichols, Denni Hopper, Bob Rafelson – 30-as években születtek (szinházi, szinészi
háttér
 Movie brats-generáció: az Új Hollywood nemzedék – 40-es években született alkotók – Spielberg,
Coppola (39-es), Lucas, De Palma, Scorses, Milius, Terence Malick
8. A Hollywood Reneszánsz mérfölkövei
 1967: Arthur Penn: Bonnie és Clyde
 1967: Mike Nichols: Diploma előtt
 1968: Stanley Kubrick: 2001: Űrodüsszeia
 1969: Dennis Hopper: Szelíd motorosok
 Közös vonások:
 mindegyik reviziónista
 nagyfokú realizmus; esendőség, bénázás, határozatlanság
 újhullámos formanyelv (kézikamera, ugróvágások, montázsok, hosszú beállítás)
 epizódikus szerkezet – karakterközpontúságú – gyenge motiváció
 Bonnie és Clyde – exploitation erőszak, őszinteség – szexualitas
 újítás a műfajon belül (revízionizmus)

9. Társadalmi érzékenység és reakció – új zsáner – politikai thriller/szatíra

 Politikai thriller (paranoia thriller) specialista: Alan J. Pakula – Elnök emberei; Parrallax terv; később
pelikán ügyirat (90-es évek)
 +S. Pollack: Keselyű három napja
 +Schlesinger: Marathon életre halálra
 aktuális politikai problémákra való reakció – (Watergate) – szövevényes narratíva, gyakori: nyitott
vég, pesszimizmus
 Altman: Nashville (előzmény: M.A.S.H) új szín: cinizmus
 Thrillerek olyan bűnügyi filmek, melynek hangsúlya a feszültség építésre épül; a veszélyben lévő
embert helyezik a film középpontjába.
 A krimivel szokott keveredni.
 A paranoia thrillerekben a veszélyforrás a politikai rétegek és azok mozgása
 paranoia, összeesküvéselméletek – ezekhez társulnak a történetek
 jó szándékú e a politikai vezetés?

10. Műfaji revíziók – western, gengszterfilm, road movie

 Western:
 a western-mítosz kritikája (pápai) – Buffalo Bill és az indiánok
 antihősök: pesszimizmus, sötét tónusok (Vad banda)
 nyitott vég, negatív kicsengés (Buch Cassidy)
 formai kísérletezés (Vad banda; McCabe és Ms Miller)
 nagyon konkrét film, konkrét korban, konkrét díszlettel, konkrét történettel
 a keleti part (ide érkeztek elsőre a gyarmatosítók – telepesek) – ez volt a vadnyugat; a telepesek
történetét dolgozza fel
 vadnyugat – felderítetlen terület
 bűnözők és sherifek
 nem dualista módon vannak ábrázolva már újonnan – keveredtek a tulajdonságok
 Gengszeterfilm:
 Keresztapa (Coppola 1972) –
 formailag konzervatív,
 műfajilag revizíonista – családtörténet, a gengszter nem bukik el stb.
 Road movie
 relatív új műfaj
 epizódikusság
 műfajkeveredés (western, gengszterfilm – Tolvajok mint mi, Butch Cassidy)

11. Új-Hollywood – hol a határ?

 1972. Keresztapa – a fecske a történetben
 1973: Ördögűző – első mainstream horror film – 100 millióhoz közeli
 blokbusterek előfutárai (komoly kassasiker, sorozatelv)
 1975 – korszakhatár (Nashville/Cápa) – Cápa: bevételi rekord
 paradigmaváltó film
 korábban lenézett műfajt hoz vissza – horror – állathorror
 nagy pénzt költöttek el tv-s reklámra és egyszerre terítették a filmet a moziban is (kb 2000
moziban egyszerre) – ez az első ilyen film melyet kampány előzött meg
  eddig csak csurgatták nagyvárosokból fokozatosan vidékre, ez változott meg a cápánál
 Spielberg zseni
 1977: Star Wars – ÚJ bevételi rekord – 100 millió dollár
 Hollywoodi reneszánsz zárókövei: Mennyország kapuja (mint bukás); Dühöngő bika

12. Mi változott?
 Új alkotói stratégia: exploitaiton logika – a fiatal közönség (baby boom) nyílt megcélzása – ám
immáron csúcstechnológiával (Cormannak annyi)
 Lenézett, olcsó műfajok új, profi köntösben visszatérnek (horror, sci-fi, fantasy)
 Movie brat generáció (Lucas, Spielberg, Coppola, De Palma, Millius – kivétel Scorsese)
 Klasszikus elbeszélés előnyben részesítve – egyfajta visszarendeződés (konzervatív elbeszélés)
 Technológiai újítások – CGI, Trükkök, hang – Dolby, stb. 80-as évek elején jelentek meg

13. Robert Altman (1925-2005)

 TV-nél kezd (több mint 10 évig rendez tévé-sorozatokat – gyorsaság, gazdaságos)
 Sokféle műfaj: gengszterfilm (Tolvajok mint mi), western (McCabe és Mrs Miller; Buffalo Bill és az
indiánok), Krimi-noir (Hosszú búcsú), háborús film (MASH), zenés társadalmi szatíra (Nashville),
posztapokaliptikus film (Quintett), noir (3 nő)
 műfaji revízionizmus: western, krimi, scifi
 formai innováció: epizódikus dramaturgia, antihősők, klasszikus motovávió /dramaturgia hiánya
(nyitott vég, kétértelműség), tablósorma (Nashville, Buffalo Bill)
 realizmus és stilizáció – párhuzamosan több hangsáv (egybemosódó dialógusok), improvizáció,
hosszabb beállítások (zoom)
 felforgatás, szatirikus humor
 80-as évek: visszahúzódás
 90-es évek: visszatérés – Rövidre vágva, A játékos – ezredforduló: Gosford Park
 A MASH 1953 körül (koreai háború alatt) játszódik
 megelőzte a vietnámi háborút
 szatíra
 minden műfajhoz amihez hozzányúl hozzátesz, kiforgatja őket
 nincs főszereplője – sok szereplőt mozgat

14. Stanly Kubrick (1928-1999)

 Függetlenként indul (New yorki gyökerek)
 Kirk Douglas producerségével kiugrik – Dicsőség ösvényei, Spartacus
 színes műfaji paletta – a műfaj szabályait nem hágta át inkább a határokat feszegette – a tökéletes
műfaji film keresése (2001: Űrodüsszei, Barry Lyndon, Ragyogás)
 Hollywood reneszánsz: Dr. Strangelove (1964), 2001 (1968)
 precíz, lassú forgatás
 hideg stílus, festői, csiszolt képi világ – stilizált nyelviség és színészi játék, újszerű filmzene használat
 jól értett a rendezéshez és filmhez
 realizmus és technika keveredése

15. Woody Allen (1935-)

 Nem szokás Új-Hollywoodhoz sorolni – de sok szempontból ide passzol – (Új-Hollywood kései
virágzásához sorolható: Annie Hall, Manhattan, Belső terek, Hanna és nővérei)
 „Egy műfaji alkotó” – vígjáték a domináns terepe (ez sem feltétlenül igaz: sok a kivétel: Belső terek,
Egy másik asszony, Férjek és feleségek – később Match Point) – rendkívüli termékenység (évente 1
film 1977 óta)
 Modernista hatások és műfajiság keverése:
 Európai és amerikai szerzők hatása: Bergman (Belső terek), Cassavetes-Godard (Férjek és feleségek,
Agyament Harry), Fellini (Csillagos emlékek, A rádió aranykora)
 Önreflexív műfaji játékok – Zelig kairó bíbpr rózsája, Bűnök és vétkek, Agyament Harry
 a gazdag nagyvárosi zsidó réteget figurázza ki stand upposként

16. Francis Ford Coppola (1939-)

 Színház felől jött, UCLA filmszak
 Cormannál kezd (Dementia 13)
 Független filmek, bérmunkák, forgatókönyvírás (Patton – Oscar)
 Független stúdió alapítása: American Zoetrope (hippitanya volt – meg akarta teremteni az igazi
művészfilmes helyet) – THX-1138 (bukás)
 Keresztapa (1972) – hatalmas siker (+part 2)
 Szerzői film (Hollywood reneszánsz) – Magánbeszélgetés: Apokalpszis most (legendás forgatás: Heart
of Darknes)
 1981: One from the heart – bukás (melodráma, musical)
 80-as évek – kisebb

17. Martin Scorses (1942-)

 Átmenet Hollywood reneszánsz és új-hollywood között – midcult iskolapéldája (a modern szerzői
stílus és klasszikus hollywoodi műfajiság ötvözete)
 filmiskolai háttér (new york – da palmával) – roger corman (Boxcar Bertha) – movie brat generáció
 realista művészfilmje: Alice már nem lakik itt
 a modernista formást a klasszikus narratívával és műfajokkal keveri (Taxisofőr, aljas utcák, new york –
new york, dühöngő bika)
 hollywood reneszánsz egyik végpontja – Dühöngő bika
 kortárs film meghatározó figurája (Spielberg és ő a MB-generációból)

6. AZ AMERIKAI FILM A NYOLCVANAS ÉVEKBEN

1. Belpolitikai változások
 1980-88: Ronald Reagen elnöksége (1988-92: George Bush) – konzervatív fordulat – visszatér a
szovjetellenesség (lásd: Rambo III, Rocky IV) + RR: Szovjetunió = „Evil Empire”
 John Milius: Red Dawn (1984) – szovjet invázió / Top Gun (szovjetek mint ellenséges erő)
 Ellenpélda: vígjátékok, amikben az oroszok ártalmatlanként jelennek meg: Moszkva a Hudson
partján (1984) Kémek mint mi (1985)
 Neoliberális gazdaságpolitika – a kapitalizmus felerősödése – ennek a kritikája is megjelent (lásd:
Tőzsdecápák – 1987) – plusz: Szárnyas fejvadász, Alien, Menekülés New Yorkból, Robotzsaru – a sci-
fi mint társadalmi kommentár
 Fontos ciklus: Vietnami háborús filmek (Full Metal Jacket, Szakasz, Hamburger hill, Kőkert,
Született július 4-én)

2. Folytatások és High-concept filmek

 Elfogadott narratíva: kevés kockázatvállalás, megjelennek a folytatások
 Filmek, mint brandek (franchise-ok): Rocky, Rambo,
 Die Hard, Bevelry Hills-i zsaru, Szellemírtók, Superman, Halálos fegyver, Karate kölyök stb.
 High-concept: egyszerű, kerek, röviden megfogalmazható koncepciók uralkodása – klasszikus
műfajiság visszatérése, hagyományos narratívák, biztosabb receptek
 Merchandise-rendszer – kiegészítő termékek – rajongói kultúra, hálózatiság

3. Technológiai változások: CGI / VHS

 A számítógépes grafika megjelenése (a 90-es évek hozza el az igazi áttörést) – Tron
 Igazi ipari változás: a VHS megjelenése – másodlagos piaccá válik (ami idővel túl nő a
moziforgalmazáson – lásd: E.T. példája + 1987: VHS = 7.5 milliárd dollár / mozi = 4 milliárd.)
 Kisebb gyártócégek megjelenése (straight to VHS-filmek) – bizonyos moziban megbukott filmek
VHS-en lesznek kultikusak (pl.: Szárnyas fejvadász, A dolog)

4. II.: Slasher
 “stalker,” “dead teenager,” “women in danger,” “psycho,” “slash-and-chop,” “stalk and slash,”
“teeniekill,” “slice-’em-up” – „késes gyilkosos” – a természetfeletti és a valós keveredése
 Kombinatorikus narratívák – folytatásdömping – tinifilm alműfaj – szex és erőszak összekapcsolása
(exploitation-stratégia)
 Esztétikai változás: grafikus erőszak elterjedése
 Friday the 13th (1980) Friday the 13th, Part 2 (1981) Friday the 13th, Part 3 (1982) Friday the 13th,
The Final Chapter (1984) Friday the 13th, Part V: A New Beginning (1985)
 A Nightmare on Elm Street (1984)A Nightmare on Elm Street 2: Freddy's Revenge (1985)A
Nightmare on Elm Street 3: Dream Warriors (1987) A Nightmare on Elm Street 4: The Dream Master
(1988)

5. Régiúj műfajok I.: akciófilm

 Az akciófilmek génjei mélyen be vannak ágyazva a filmtörténetbe – burleszk, kalandfilmek, üldözős
filmek (Hitchcock), James Bond, stb.
 80-as évek: Tiszta akciófilmek korszaka (specializált rendezők: Richard Donner, James Cameron,
Tony Scott, John McTiernan, Walter Hill)
 „Izomcentrikus” férfisztárok megjelenése (Stallone, Schwarzenegger) – a test mint attrakció / mint
az amerikai férfiideál megtestesülése

7. RIDLEY SCOTT: SZÁRNYAS FEJVADÁSZ

1. Mi a posztmodern?
 Széttartó/szerteágazó/interdiszciplináris fogalom (építészet, szociológia, művészetelmélet, filozófia
stb.)
 a modernitás utáni állapot – II.VH. követően virágzik/ipari termelés, tömegkommunikáció,
globalizáció
 a modernitás egysége után – egy töredezett állapot – nincs átfogó elmélet, nincs átfogó kép a
valóságról
 „a crisis of cultural authority” (Craig Owens)
 A művészetben: fragmentáltság (töredezett) , szubjektivitás, önreflexió (magára az alkotásra utal pl. a
kamerába beszél a film hogy te most épp egy filmet nézel), irónia, pastische (a régi dolgok beemelése,
régi stíluselemek újradolgozása), magasművészet-tömegművészet összemosódása, a határok
bizonytalansága stb.
 ennek az időszaknak Tarantino a jellegzetessége (Ponyva regény, Kill Bill)

2. Jean-Franciois Lytard: A posztmodern állapot (1979)

A lényege, hogy nagyon különböző elemeket rak össze, nagyon irónikusan.

3. Jean Baudrillard: Simulacres et stimulation (1981)

 A posztmodern kultúrában megváltozott a valóságérzék: nem a valóság határozza meg az utánzatokat,
hanem az utánzatok (szimulákrumok) határozzák meg azt, amit valóságosnak érzékelünk.
 ez a „hiperrealitás” vlága – Baudrillard a túlmediatizált világra reagál a szöveggel (1981-ben) – a
hiperrealitás lecseréli az észlelt világot
 ide tartozik pl. Mátrix – a szárnyafejvadász hatásán jött létre

4. A posztmodern film
 eltűnik a tömegfilm/szerzői film között a határ
 a zsánerek előtérbe kerülnek a szerzői filmben (zsánerhalmozás)
 fragmentált forma – narratív komplexitás/elbeszélői játékosság
 jellegzetes posztmodern szerzők: David Lynch, peter Greenaway, Leos Carax, Quentin Tarantino,
Spike Jonze, Lars von Trier

5. Alap kontextusa a filmnek

 alapanyag: Philip K. Dick: Álmodnak e az androidok elektronikus bárányokkal? (1968)
 Dick (1928-1982) posztmodern sci-fi előfutára
 műveiben központi motívumai: valóság-szimuláció összemosódás (Kamera által homályosan, Ubik),
ember-nem ember (poszthumanizmus), alternatív jövő (Ember a fellegvárban)
 fontos adaptációk: emlékmás, kamera által homályosan, sorsügynökség

6. Ridley Scott (1937-) filmjei

 reklámfilmesként kezdi, pályafutását (öccse: Tony Scott – top gun, utolsó cserkész, tűzben edzett férfi)
 első filmje: 1977 Párbajhősök
 kiugrás: Alien (8. utas: a hálál) – 1979 – scifi horror keverék – zsánerklasszikus
 nehezen definiálható szerzőiség: cizellált képi világ, átható atmoszféra (sok a teleobjektives kép),
részletekbe menő hitelesség (díszlet, látvány, jelmez), technikai perfekcionizmus
 design-driven filmmaker
 sokműfajúság (Hawks): történelmi film (1492 – a paradicsom meghódítása, gladiátor, mennyei
királyság, robin hood), sci-fi (szárnyas fejvadász, marsi), kortárs bűnügyi film (fekete eső, thelma és
louise, amerikai gengszter, hazugságok hálója, trükkös fiúk)

7. Szárnyas fejvadász: a posztmodern sci-fi

 általános kép: klasszikus elbeszélés (nincs normaszegés), a posztmodern a műfaji/tartalmi szinten
érvényesül
 műfajkeveredés: noir: krimialap, kiszolgáltatott6manipulálható nyomozó, femme fatale – stílus:
markáns fény-árnyék hatások, stilizált fények (álomszerűség)
 pastiche: az idézetek szintjei – filmidézetek, épitészeti idézetek – a város mint pastiche – HongKong,
Tokio, New York

8. Disztópikus város: futurisztikus eklektika

 gyökerek: fritz lang: metropolis (társadalmi tér: alá és fölé rendelt osztályok – később: brazil, Ötödik
elem, szárnyas fejvadász 2049)los angeles 2019 82049) – posztmodern város – nincs fejlődés, nincs
modernizáció (pl. Star Trek) – rohadás, burjánzás – a város mint élő organizmus
 poszmodern eklektika: nincs a városnak identitása – nyelvek, kulturák keverednek
 vágyvezérelt város: a terek a fogyasztást ösztönzik (repülő cégérek) – de a szeméttel történik az
együttélés (szemét mint élettér)
 a temporalitás felfüggesztése: nincs ideje a városnak (minden visszatér: tyler-piramis, art noveau,
szecesszió és modernizmus egyben) – karakter: J.F. Sebastian: fiatalember öreg testben – a replikánsok
időtlensége

9. Poszthumanizmus: az emberi és nem-emberi közti feszültség – szimuláció,

utánzat és implantátum-emlékek
 replikánsok: tökéletes szimulakrák6posztmodern-lények – nem megkülönböztethetők az eredetitől
(ember) – érzelemgeneráló teszt – Voight-Kampff-teszt – az érzelmek teszik emberivé
 emlékimplantátumok: az emlékeink adják az identitásunkat – replikánsok: ál-emlékek,
emlékszimulációk – posztmodern identitás: folyamatos jelen
 replikánsok: skizofrén állapotban vannak – az én megtapasztalásának kudarca /társadalmi renden kívül
állnak (ezért is vadásszák őket) – kivétel: Rachel (femme fatale)

10. Szárnyas fejvadász: Unheimlich/Uncanny/kisérteties

 Sigmund freud: a kísérteties – a kísérteties az ijesztőnek az a fajtája, ami valami régóta ismert,
bensőséges dologra vezethető vissza – Homokember – hasonmás (gólem)
 Uncanny Valley – robotika (összemosódik az emberi és a nem-emberi; a kísérteties esszenciája
 műfaji szempontból a horror esszenciája