A német

expresszionizmus

Die Brücke
Fauveok
James Ensor: Intrika, 1890
Hames Ensor: A nagy bíró, 1898
Edvard Munch: Golgota
Edvard Munch:
Kétségbeesés
Edvard Munch: Vörös és fehér
Edvard Munch: Elválás
Paula Modershon-Beckert
(1849-1907)
Önarckép
Paula Modershon-Becker: Anya gyermekével
Modersohn-Becker

Rainer Maria Rilke

(Prága, 1875. – Montreux,
Valmont 1926. ) osztrák
impresszionista költő,
Rodin titkára
Christian Rohlfs:
Római építők, 1867
(1849-1938)
 Christian Rohlfs:

Még több ép:

https://www.tuttartpitturasc
ulturapoesiamusica.com/201
4/02/Christian-Rohlfs.html
 Amikor megalapították a
csoportjukat, akkor meg akarták
kerülni a művészet intézményes
rendszerét. Saját kiállításokat
szerveztek. Főleg grafikai
sorozatokat adtak ki. Úgy tartotta
fenn magát a csoport, hogy a
tagoktól havi 1DM-et szedtek be.
Több mint 70 tag volt a
csoportban amikor feloszlottak.
Első kiállításuk egy
lámpagyárban volt . A Die
Brückében egységes stílusok
Maga a híd kifejezés az emberek jelennek meg. Sokszor nehéz
között hídra utal, egyik célja a megkülönböztetni egyik alkotót a
francia és német művészet közötti másiktól, mert néha egymás
kapcsolat kialakítása képeit is lefestették
Ernst Ludwig Kirchner
1880-1938
 E. L. Kirchner:
Die Brücke tagjai, 1926
Erich Heckel: Férfi és nő, 1909
E.L. Kirchner: Varieté
E.L. Kirchner:
Artisták kékben
E. L. Kirchner
Karl Schmidt-Rottluff
1880-1938
Karl Schmidt Rottluff:
Eric Heckel, 1909
Emile Nolde
(1867 – 1956)
német festő és grafikus

Képek:
https://www.theartstory.or
g/artist/nolde-
emil/artworks/
Emil Nolde:
Maszkos
csendélet,
1909
Emil Nolde: Café, 1909
Emil Nolde: Vadul táncoló gyerekek, 1909
Emil Nolde: Tánc az aranyborjú körül, 1910
Emil Nolde: Őszi tenger, 1910
 Emil Nolde:
Gyertyatáncosok, 1912
Emil Nolde: Gyerek és nagy madár, 1912
 E. L. Kirchner:
Napraforgók, 1909
E. Kirchner: Drezda- Friedrichstadt, 1909
Karl Schmidt Rottluff:
Fürdő lány, 1910
Ernst Ludwig Kirchner: Fränzi Ferhlmann, 1910
 E. L. Kirchner:
Bodo a műteremben, 1910
Otto Müller
1874-1930
 Otto Müller:
Pár tájban, 1910
Otto Müller:
 Otto Müller:
Férfi és nő, 1912
Otto Müller: Két nő, 1912
Otto Müller: Ülő nő a vízparton, 1925
Max Pechstein: A Die Brücke mappa borítója, 1911
 Max Pechstein
1881-1955

Munka! Mámor! Gyötrő gondolkodás! Mindent megrágni, felzabálni

Elnyelni, szétdúlni! A szülés gyönyörteljes fájdalma! Az ecset
csattogása, átdöfni a festővásznat. Széttiporni a festéktubusokat…”
Max Pechstein:
Ülő nő, 1910
Max Pechstein: Fekvő akt, 1911.
Max Pechstein: Lány portréja vörös nyaklánccal, 1911
Max Pechstein: Balett táncosok, 1912
Max Pechstein: Két táncos
 E. L. Kirchner:
Táncpróba, 1911
Pechstein grafikák
 Max Pechstein
metszete, 1913.k.
E. L. Kirchner:
Pár, 1912
E.L. Kirchner: Három fürdőző kövek között, 1913
E. L. Kirchner:
Az utca, 1913
 E. L. Kirchner:
Berlin, Friedrichstrasse, 1914
 E. L. Kirchner:
Berlin, Potsdamer Platz, 1914
 Emil Nolde:
Izgatott emberek, 1913
Emil Nolde: Halál a sivatagban, 1913
 Emil Nolde:
Keresztrefeszítés, 1914
 E. L. Kirchner:
Cirkuszi lovasok, 1914
 Erich Heckel:
Két sebesült katona, 1915
 Ernst
Ludwig
Kirchner:
Tüzérek,
1915
 E. L. Kirchner:
Önarckép katonaként,
1915
E. L. Kirchner:
Önarckép, 1917
Emil Nolde:
Íriszek, 1918
 Emil Nolde:
Két nő és Pierrot, 1919
 Otto Müller:
Die Brücke mappa
borítója, 1919
E.L. Kirchner: Erna a tengerparton, 1920.k.
Otto Müller: Két nő a parton, 1921
E. L. Kirchner:
Barátok, 1924
E. L. Kirchner: Svájci táj ősszel, 1918
E. L. Kirchner: Drezda látképe, 1926
E. L. Kirchner:
Erdő, 1926
 E.L. Kirchner:
Szerelmespár, 1930
E. L. Kirchner: Berni harangtorony, 1935
Akselin Gallen-Kallela: Siratás
Akselin Gallen-Kallela
Kalevala-képek
Bohumil Kubista
(1884 - 1918)
Bohumil Kubista: Kártyaparti, 1909
Bohumil Kubista: Utcarészlet, 1908
Bohumil Kubista:
Vízesés az Alpokban, 1912
Neue Sachlichkeit
Új tárgyiasság
Otto Dix:
Önarckép festőállvánnyal
1926
George Grosz: Dr. Felix J. Well portréja, 1926
 Otto Dix:
Sylwia von Harden
újságíró portréja
1926
George Grosz:
Max Hermann-
Neisse portréja
1925
Otto Dix: Szüleim portréja, 1924
George Grosz:
Alkony, 1922
George Grosz:
Kerítő,
1918
 George Grosz:
A társadalom támaszai
1926
George Grosz: Házastársak, 1924 Férfi és nő, 1925
George Grosz: Night Club
 Otto Dix:
Éljen a szépség, 1922
 Rudolf Schlichter:
Hausvogteiplatz, 1926
 Otto Dix:
Háború,
1929-32
Olvasni: https://atankonyvontul.wordpress.com/2015/11/03/otto-dix-es-george-grosz-kepes-
tudositasa-nemetorszagbol/
Käthe Schmidt Kollwitz
(1867 – 1945)