Amedeo

MODIGLIANI
" 1adás alapja: Modigliani. Sirrocco 2004
='1rd1totta: Oanka Sándor
Szer ·csztettc: Eperjessy László
�rozatszerkesztó: Kézdy Beatrix
adói programvezető: Szuba Jolanta

e -onfidential Concepts, worldwide, USA 2005

e l·ungarian translation Oanka Sándor
ossuth Kiadó 201 O

„den jog fenntartva

SS · 978 -963-09- 6 1 1 8-9

'=e e ós kiadó Kocsis András Sándor

.a {'ISSUth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója
· adó az 1 7 95-bcn alapított Magyar Könyvkiadók
es onyvterjesztók Egyesülésének tagja
:szaki vezető Badics Ilona
�Crdelte Vígh Zoltánné
1\\ „ .kossuth.hu
/e-mail: kiado@kossuth.hu
omuma és kötötte Dürer Nyomda Kft. Gyulán
....j;f ezctó igazgató Kovács János
 Amedeo
MODIGLIANI

KOSSUTH KIADÓ
 medeo Modigliani Olaszországban a toszkánai Livornóban született 1884-ben,

A egykor j óm ódú, de tönkrement zsidó kiskereskedő-családban, és Párizsban halt

meg, 35 éves korában. Édesanyja francia, édesapja olasz származású volt.
Amedeo három kultúra bölcsőjében nevelkedett. Szenvedélyes, jóképű férfivá érett, aki
számtalan szerelmi kalanddal dicsekedhetett. Egyéni művészi szemléletm ódja több for­
rásból táplálkozott: Olaszország és a klasszikus kor m űvészi hagyományaiból, a francia
stílus, különösen a század ford u ló Párizsának gazdag szellemi és m űvészi légköre iránti
fogékonyságából, valamint zsidó gyökereiből eredő intellektuális gondolkod ásmódjából.
Más avantgárd művészekkel ellentétben leginkább arcképeket, főleg valószerűtlenül
hosszC1kás arcC1, melankolikus kisugárzású portrékat festett, valamint többnyire fekvő,
hosszan elnyCiló aktokat, amelyekből kecses szépség és megkapó erotika árad.
Modigliani 1906-ban a m erész m űvészi újítások és a pezsgő nemzetközi m űkeres­
kedelem városába, Párizsba költözött. Gyakran megfordult a Montmartre és a Mont­
parnassc kávéházaiban és kiállítótermeiben, ahol különböző stílusban alkotó avantgárd
művészek gyűltek össze. Hamarosan összebarátkozott a posztimpresszionista festővel,
Maurice Utrillóval (1883- 1 955), valamint a német expresszionista festővel, Ludwig
Meidnerrel (1844-1966) , aki szerint Modigliani volt az „ u tolsó igazi bohém" (Doris
Krystof: Modigliani).
Édesanyja m egpróbálta a szerény lehetőségeihez mérten anyagilag támogatni fiát,

dc a m űvész mégis sokat nélkülözött. Gyakran költözködött, néha még m u nkáit is hátra­
hagyta, amikor cl kellett m enekülnie a lakbért követelő háziúr elől.
Fernandc Olivier, Pablo Picasso ( 1881-197 3) első párizsi barátnője így írja le
Modigliani egyik sivár lakóhelyének a berendezését 1933-as Picasso and his Friends
(Picasso és barátai) című könyvében: „ N égylábú állvány állt a szoba egyik sarkában.
Egy kisméretű, rozsdás tűzhely, rajta sárga agyagedény, amelyben m osakodott, mellette
törülköző és egy darab szappan fehér faasztalon. A m ásik sarokban feketére festett,
ütött-kopott láda szolgált kényelmetlen ülőhelyül, továbbá egy fűzfából fonott szék,
fcstőállványok, vásznak minde nféle méretben, festéktu busok szanaszét szórva a földön,
ecsetek, terpentines üvegek, egy tál salétromsav a karcokhoz, sehol egy függön y."
Modigliani a Bateau-Lavoir ('Mosoda-hajó') ismert alakja volt. Ez a híres épület
adott otthont több művész, közöttük Picasso m űtermének is. Tréfás elnevezését különös
formája alapján valószínűleg a bohém írónak, Picasso és Modigliani barátjának, Max
jacobnak (1876- 1944) köszönheti. I. Önarckép(IQIQJ.
Olaj, vászon. 100 x t.>5 .:-:-i
Picasso még a bateau-lavoir-beli tartózkodása idején festette Az avignoni kisasszo­
Mliseu de Arte Co;.:e-­
nyokat ( 1 907) . Az utcalányokat ábrázoló, a hagyományokkal több szempontból is gyöke­ poranea da Univers ..:.1=e
resen szakító kép a kubizm u s első jelentős alkotása. de S.:lo Paulo. Braz„ a
2. Déli táj(l9 1 9).
Olaj, vászon, 60 x 45 cm
Magángyűjtemény

3. Faés h ázak (l9 1 9).

Olaj, vászon, 5 7 x 45 crr:.
Magángyújteménv

• Fiatal akt ( 1 QOS k.l.
..._ " aszon. bl x 38 cm.
Per s G..?11e-ry. -"ew York
Más 'Bateau-Lavoir-festők', például Georges Braque (1882- 1963) , Jcan Metzinger
(1883-195 6), Marie Laurencin ( 1885 - 1956), Louis Marcoussis (1883-1941), valamint
a szobrászok, Juan Gris (1887- 1927), Jacques Lipchitz (1891- 1973) és Henri Laurens
(1885-1954) szintén a k u bizmus élcsapatához tartoztak. A k u bizm u s rövid időn belül
a korszak divatos mozgalmává fejlődött.
Ebben az időszakban vált igazán népszerűvé a fauvizmus expresszív színvilága és
szabad stílusa. Modigliani ismerősei között találj u k a Bateau-Lavoir „vadait", többek
között André Deraint ( 1880-1954) és Maurice de Vlaminckot (1876-1958). akik ragyogó,
h arsogó színeik miatt kapták ezt a nevet, valamint az expresszionista szobrászt, Manolót
(Manuel Martinez Hugué-t, 1876-1945 ) , Chaim Soutine-t (1893-1943) , Moise Kislingct
(1891-1953) és Marc Chagallt (1887-1985 ) . Modigliani portréin gyakran tűnnek fel ezek
az ismerősök és barátok.
Írókat, köztük Max Jacobot is vonzotta ez a közösség, m elynek tagjai közül
érdemes m egemlíteni Marie Laurencin szeretőjét, a költő és m űvészetkritikus Guillaurne
Apollinaire-t (1880-1918), a szürrealista Alfred Jarryt (1873-1907), az író, filozófus
és fotográfus Jean Cocteau-t (1889-1963), akihez Modiglianit bonyolult kapcsolat
fűzte, végül André Salmont (1881-1969), aki később regényt írt Modigliani tragiku s
rendhagyó életéről. Az amerikai író é s műgyűjtő Gertru d e Stein (1 874-1946) és bátyja,
Leo, a modern művészet híres patronálói szintén gyakran megfordultak ebben
a társaságban.
Modiglianit barátai „ Modi"-nak szólították. Ez a becenév egyi'.1ttal kétségkívül
szójáték. rímel a peintre maudit ('átkozott festő') kifejezésre. Fennen hirdette, hogy
a m űvésznek a közönséges emberektől eltérő igényei és vágyai vannak, ennek következ­
tében életm ódjukat és tetteiket is másként kell megítélni. E nézetek Friedrich Nietzsche
(1844-1900) . Charles Baud elaire (1821-1867) és Gabriele D'Annunzio (1863-1938)
m űveinek hatására terjedtek el a művészvilágban.
Modiglianinak szertelen, kicsapongó élete során számos szeretője volt, sok alkoholt
és kábítószert fogyasztott. Időről időre azonban visszatért Olaszországba, hogy megláto­
gassa szeretett családját, és m egpróbálja h elyreállítani m egtépázott egészségét.
Gyermekkori mellhártyagyulladása és tífusza legyengítette a tüdejét. A nélkülözés,
a zaklatott, a gyakorta túlfeszített m u nkával és káros szenvedélyekkel m egterhelt,
önpu sztító életmód még jobban aláásta ingatag egészségét, és az elhatalmasodó s(ilyos
tüdőbajjal szervezete nem tudott megbirkózni.
.
Fiatal m enyasszonya, Jeanne Hébuterne, aki m ásodik gyerm ekükkel volt várandós,
nem bírta elviselni Modigliani elvesztését, és a halálát követő napon levetette magát szü­
lei ötödik emeleti lakásának ablakából.
5. A livornói koldus (l 90QJ.
Olaj, vászon,
66 x 52,7 cm.
Magángyújlemény
Párizs

6. A csellista ( 1 909).
Olaj, vászon,
130 x 80 cm.
Magángyújteménv
Párizs
- \jobbra forduló Jcannc
Hebuterne arcképe ( 1918).
0 aj \'ászon,
-o x l9cm.
f.Jgángyújtemény, Párizs

�kt mellkép kalappal

01r-1908}.

:'"' o x 30.1cm.
�.,._i,.,n and Edith Hecht

•a Egyetem. Izrael
ll
A hagyományoktól a moder n izmusig
A klassz ikus művek újraértel m ezése

Modigliani első m űvészeti tanára, a z I 926-ban elhunyt Guglielmo Micheli a z olasz

impresszionizmus Macchiaioli-csoportjához tartozott. Modiglianit rávezette, hogy
figyelmesen szemlélje a természetet, és tapasztalatait később letisztult élményként
hasznosítsa. Tanítványa hagyományos rajzórákon is részt vett, lenyűgözte őt az itáliai
művészettörténet. Fiatalkorától kezdve érdeklődött az akttanu lmányok és a klasszikus
értelemben vett ideális szépség iránt.
I900- I90 I-ben ellátogatott Nápolyba, Capriba, Amalfiba és Rómába, majd
Firenzén és Velencén keresztül tért haza. Itáliai útj a során lehetősége nyílt, hogy tanul­
mányozzon és másoljon reneszánsz mesterm űveket. Mély benyo mást tettek rá a trecento
( I 4. század) művészei, egyebek között Simone Martini (kb. I 284- I 344), akinek kifino­
m u lt kompozíciói és színvilága, m egnyúlt, kígyózó testű, gyengéd szomorúságot árasztó
alakjai a Sandro Botticelli (kb. I44 5 - I5 I O) m űalkotásain m egfigyelhető hullámzó vonalak
és fényhatások előhírnökének tekinthetők. Mindkét mester hatása erősen érezhető
1\lodigliani m űvészetében - az Álló akt (Vénusz) ( I9 I 7) és a Vörös hajú leány alsóingben,
díványon ülve ( I 918; 16. oldal) cím ű képein látható póz Botticelli híres festményére,
a Vénusz születésére ( I482) rímel, az Ülő akt nyaklánccal ( I9 I7; I7. oldal) pedig Vénusz
testtartására em lékeztet.
Tino di Camaino (kb. I285-1337) gótikus művész sajátos lelkiséget árasztó szobrai,
az alakok jellemzően félrebillenő fejtartása és a mandu lavágású , keskeny szemek üressé­
ge Modigliani emlékezetében mély nyomokat hagyott. Amedeo szokatlan kompozícióját
és nyújtott formáit a reneszánsz m anieristákéhoz hasonlították, különösen Parm igianino
1503- I 5 40) és El Greco ( I 54 I - 1 614) műveihez. Modigliani egyáltalán nem természethű
szín- és térkezelése Jacopo d a Pontormo ( I 494- I 55 7) alkotásaival is mutat rokon
\'Onásokat.
Aktsorozatának kompozícióihoz Modigliani a m űvészet jeles m estereinek ismert
aktjaiból, többek között Giorgione (kb. I 4 77- I 5 10), Tiziano (kb. 1488- I 5 76), jean­
\ugu ste-Dominique Ingres (1780-1867) és Velázquez (1599-1660) m űveiből meríthetett
ihletet, de nem vette át elődeinek rom antizáló téma kezelését és a részletekre súlyt helye­
ző festésmódját. Modigliani ismerte továbbá Francisco de Goya y Lu cientes ( I 746- I 828),
\'alam int Edouard Manet (1832- I 883) nagy felháborodást kiváltó képeit is, melyeken
9. Kariatida (1913-JQ •.
alóságos, egyénített nőket ábrázoltak, szakítva az addigi művészeti hagyománnyal,
Ceruza és tempera. papJ
mely kizárólag m itológiai, allegóriai vagy történelmi jelenetek részeként fogadta el 90 x 70 cm.
a m eztelenség jelenlétét a vásznon. Magángyújreménv

I.>
... Vörös hajú lány alsó­
ingben, díványon ülve
Q S).
0 aj. vászon, 100 x 65 cm.

tagántulajdon
Merion. Pennsylvania

Üló akt nyaklánccal

Ql7).
01a vászon. 92 x 60 cm

lagangyüjtemény
ew York
17
/

I
 12. Tanulmányrajzok -
afrikai szobor
és Kariatida
(1912-1913 k.).
Ceruza, 26,5 x 20,5 cm .
Mr. és Mrs. James W.
\
Alsdorf, Chicago
,' '· ·.
: .---/
• \.
/-
1 \ 13. Tanulmányrajz -
Kariatida ( 1913 k.).
'/ Tus és ceruza.
Magángyűjtemény

19
1- Idol
·r. e. 2700-2400).
'ikládok. Naxosz sziget,
Görögország.
\l.arvány
The .\lencil Collection.
Houston

15. Álló szobor

Q 1-1913 k.)
\tészkó. 163 x 32 x 30 cm.
Australian National
Gallery. Canberra
�1
16. Fej (1911-1913).
Homokkő, 64 x 15 x 21 cm.
Solomon R. Guggenheim
Museum, New York

17. Kariatida (1914).

Mészkő, 92 x 42 x 43 cm.
The Museum of Modern Art,
Simon Guggenheim
Alapítvány, New York

23
 Új művészeti formák fe lfedezése

Amit Modigliani magába szívott a közép-európai múlt művészetéből, a z t különböző hatá­

sok alakították tovább: az ókori művészet, idegen k u ltúrák, továbbá a k u bizmus. Az Afri­
kából származó néger figurák és a bronzkori kikládi kultúra fehérmárvány idoljai nagy
népszerűségnek örvendtek a századforduló Párizsának múértői körében. Picasso is számos
afrikai maszkra és plasztikára tett szert. A leegyszerűsített, elvont forma, illetve a több
nézőpontot ötvöző ábrázolásmód uralkodó, sajátos motívumként jelentkezett a ku bizmus
művészetében. Modiglianit lenyűgözte az afrikai szobrászok képessége, ahogyan a tömör
anyagból elvont, mégis szemet gyönyörködtető formákat hoztak létre, felesleges részletek
nélkül érve el a kívánt megragadó hatást. E különleges afrikai művek iránti érdeklődése
kiderül Tanulmányrajzok - afrikai szobor és Kariatida ( 1912-1913 körül; 18. oldal) című és
más ilyen jellegű művéből is. Egy egész sorozat afrikai ihletésű kőfejet faragott k i 1911
és 1914 között, melyeket „a szépség templomának" tartópilléreit alkotó „gyengédség
oszlopaira" szánt. Számos festménye készül kariatidáról.
Barátja, a román származású szobrász, Constantin Bran<;usi ( 18 76-1957) ismertette
meg vele a Kikládokról származó bronzkori ősi szobrokat. Ezek, valamint Brarn;:usi saját
munkája ihlette Modigliani kariatidáit. Modigliani főleg a szilárdság, tömörség érzékelteté­
sének problémájával foglalkozott, mivel a kariatidák az épület tartószerkezeti elemei, egy­
szerre kell erőteljesnek, mégis kecsesnek lenniük. Azonban ha közelebbről megvizsgáljuk
ezeket az alakokat, szembetűnő rajtuk a nemiség érzéki ábrázolása is és a művész szán­
déka, hogy alakjainak hangsúlyos nőies idomokat kölcsönözzön. A Kariatida ( 1914 körül;
29. oldal) karján nyugtatja fejét, mintha éppen aludna, ezzel előrevetíti a Kitárt karú fekvő
akt (Rózsaszínű akt) ( 191 7 körül; 38. oldal) testtartását. Az alak a deréknál elkeskenyedik,
viszont a hasa és a combja vaskos, akárcsak a karjai és a feje. A póz a reneszánsz kontra­
posztot idézi, és érzékletes bizonyítékát adja Modigliani vonzalmának a rugalmas izmok
és a nőies, gömbölyded idomok iránt. A Rózsaszín Kariatida ( 1913-19 1 4; 36. oldal) még
nőiesebb vonalakat és gazdagon árnyalt, élénk színvilágot mutat. A kompozíció stilizált
vonalai körökre és más mértani formákra szűkülnek le. A ku bista gondolkodásmód,
valamint Cézanne hatása tükröződik abban is, ahogyan Modigliani a kariatidák
geometrik u s megformálására törekszik. Kiegyensúlyozott köreik és ívelt vonalaik bár
> \llo akt, keresztbe font roppant érzékiek, mégsem keltik a spontaneitás érzetét, a kompozíció gondos megtervezé­
karral 1911-1912). séről árulkodnak. Domboru lataik megelőlegezik a későbbi aktok, például a Fekvő akt
(la·. ,,;arton. fa.
nyaklánccal ( 191 7; 40. oldal) lendületes vonaÍvezetését. Kariatida-rajzaiban Modigliani
�:.:: x 47.9cm.
'.agoya City Art Museurn, szabadon kísérletezhetett a modell lehetséges testtartásának variációival, amelyeket
t.a�an talán a szobrászat eszközeivel nem is lehetett volna megvalósítani.
25
 o Álló akt, háttérben
kerttel (1913).

Olaj. karton.

s1 x socm.

�1agángyújtemény

:J Vörös mellkép (1913).

Olai. karton.

Sl,5 x 51 cm.
lagángyújtemény
'-
21. Kék kariatida ( 19 H
Színes ceruza, vízfesrek.
gouache, papír,
73 x 50cm.
Magángyújlomény

22. Kariatida (1914 k.).

Gouache, vászon. fa.
140.7 x 66.7 cm.
The Museum of Fine Arts
Houston
 A Kariatida ( 1 91 1-1912; 31. oldal) felemelt karja stilizált, táncos ti;:sttartást kölcsö­
nöz. Szögletesebb, mégis nyúlánkabb, mint legtöbb társa, bár keblei kerekek és
teltek, csípőjének és combjainak körvonala szépen ívelt. A Kariatida ( 19 10-19 11, szén­
ceruza vázlat) című rajzán szintén enyhén oldalra billent fejet és felhC1zott lábat látha­
tunk . A 1 9 12 - 19 13 körül készült Kariatida című alkotása m egformálásakor Modigliani
a felhúzott comb és a mellbimbók csúcsainak hangsúlyozásával egyértelműen az alak
női vonzerejére kívánta felhívni a figyelmet.
A Modigliani álló aktjai előfutárának tekinthető a 32. oldalon látható Álló kariatida
( 1912 körül), mely szemben áll a szemlélővel. N yilvánvaló a geometriai alakzatokra leszű­
kítés m űvészi szándéka, a végtelenül leegyszerűsített form áké úgyszintén. A következő
oldal Álló kariatidája (1913; 33. oldal) m ár alaposabban kidolgozott variáció, finoman meg­
rajzolt mellbimbókkal és köldökkel. A jobb láb térdének enyhe meghajlítása elevenebbé
teszi, s ezzel némileg ellensúlyozza szoborszerűségét. A hasán keresztbefutó furcsa rajzos
füzér deréklánc lehet, kiemelve csípője gömbölyűségét és a bu ja háromszöget lábai között.
A modell testének geometrikus·megközelítésből fakadó arányai alapján az Álló akt,
keresztbe font karral ( 191 1-1912; 2 5 . oldal) inkább akttanulm ánynak tekinthető. Erőtelje­
sen hangsúlyozott m ellkasát összeku lcsolt karja keretezi, míg arca inkább absztrakt,
a néger plasztikákra utal. Az Ülő akt vázlata ( 19 10-19 11 körül) viszont egy teljesen
kidolgozott aktrajz, és a kariatidáktól a valódi aktjai felé mutató stílu sfejlődés végállom á­
sát jelképezi. A m űvész az alak testének megm intázásával itt már egyértelműbb utalásokat
tesz a csábító nőiességre. A megvalósított kariatidaszobrok közül csupán egyetlen,
az 1914-ben mészkőből készült Kariatida (23. oldal) m aradt fenn. Elnagyolt, befejezetlen
m ű, szöges ellentétben a részletesen kidolgozott fejekkel.
Ennek oka talán az, hogy Modigliani érdeklődése időközben m ásfelé fordult, ám
az is lehet, hogy szándékosan hagyta így, azzal a céllal, hogy a nyers erő érzetét keltse.
:.:; Kariatida (1912-1913 k.).
Bár testtartása utal a kariatidarajzokra, a m asszív, nagydarab, vaskos forma kevésbé hat
-e-„za. papír.

J.'.: - • �s.; cm. geometrik u s jellegűnek, részleteiben inkább term észethű. A mellkas, illetve a hasfal
'-Stt ées Beaux-Arts. kidolgozásából kitűnik, m ilyen nagy gondot fordított Modigliani az izomzat érzékelteté­
"- G·am11le adománya
sére, továbbá m egm u t atkozik a térbeli formákkal kísérletező szellem, ahogyan például
a mellkast, illetve a nyak és a karok által határolt háromszöget formázta meg.
Cézanne és az expresszionizmus hatása erősen érezhető a Nudo Dolente (Fájdalmas
akt, 1908; 34. oldal), Modigliani egyik korai aktjának nyers ábrázolásában, melyből hiány­
zik a későbbi aktok buj a érzékisége. I nk ább zavarba ejtő, semm int vonzó képmás, bár az
alak felfelé fordított arca, telt, résnyire nyitott ajkai és félig lezárt szeme heves szenvedély­
ről, mély fájdalomról, esetleg gyönyörről tanúskodik. A festményen érezhető a stílusokkal
kísérletező szellem, és érzékelteti Modigliani heves és szenvedélyes természetét.
25. Ál l ó kariatida (1912 k.).
Olaj, vászon. 81 x 46 cm.
The Sogetsu Art Museum,
Tokió

26. Álló kariatida ( 1913).

Olaj, vászon. 81 JC 46 cm.
r--tagántulajdon. London
33
• J4
 1909-ben sok más művésztársához h asonlóan Modigliani is átköltözött
a ,\lontparnasse-ra, ahol barátja, Branc;:usi is élt. A német művészek a Café du Dome -ot
látogatták előszeretettel a Montparnasse Boulevard déli oldalán, míg a sugárút északi
!dalán elhelyezkedő Café de La Rotonde az 1886-ban született japán festő, Tsuguhara
Fujita és barátainak kedvelt tanyája volt.
A 19. század végének forradalmi újításokat hozó festői, Paul Gauguin (1848-
1903) és „A vámos" Rou sseau ( 184 4 - 1910) még mindig éreztették hatásukat, míg a fiata­
labb művészek, André Derain és a „vadak'', Pablo Picasso, Ossip Zadkine (1890-1967),
illetve a k u bisták saját egyéni stílusuk kialakításával kísérleteztek, fejlesztették tovább és
finomították egymás szenzációs újításait.
Műgyűj tők és műkereskedők, köztük Paul Gu illaume ( 1891-1934), akivel Modigliani
1914-ben találkozott, és a lengyel Leopold Zborowski ( 1889-1932), a festő barátja, leg­
odaadóbb h íve és segítőtársa szintén gyakran megfordultak ezen a környéken. Az önkife­
ezés lehetőségének eme szédítő kavargásában Modigliani számos stílussal ismerkedhe­
;ett meg, mielőtt saját útját véglegesen megtalálta.
A Tanulmányrajz - Kariatida ( 1 9. oldal) és Picasso Az avignoni kisasszonyok című fest­
ménye közötti rokonság felfedezhető az alak szögletes tartásában, vastag. felemelt karjai­
ban, valamint erről árulkodik az a technika is, ahogyan Modigliani több különböző néző­
pontot egyidejűleg mutat be.

A sajátos aktábrázolás

lodiglianit lenyűgözte a mód, ahogyan a körvonallal érzékeltethető az alak tömege. A két­

dimenziós vásznon kívánta visszaadni a szobrok tömörségét, ugyanakkor érvényre juttatni
a klassziku s elegancia lényegét. Modigliani nem akart gyökeresen szakítani a múlttal, ezért
a futuristák, akik egyértelműen szakítottak a régi művészettel. kritizálták munkáját. Talán
azzal is kiváltotta nemtetszésüket. hogy korábban nem írta alá kiáltványukat.
A futu risták meggyőzően érveltek amellett, hogy a művészet csupán modern
stílusokkal és témákkal foglalkozzon. mint amilyen például a gépezetek és az au tomobi­
lok. úgy tartották, Modigliani képei túlságosan maradiak. sót elutasították még a női akt
gondolatát is, mert az a hagyományos művészet egyik legáltalánosabb témája volt.
�lodigliani aktjai láttán u gyanakkor a h agyománytisztelők is rosszallóan vonták össze
2 7. Nudo Dolente
szemöldöklíket. olyan új szerű, egyéni h angvételű művek születtek műtermében.
!Fájdalmas aktl ( t 908)
Aktjait lenyűgöző nagyvonalC1sággal kialakított lendületes kontúrok övezik, semmi
Olaj, vászon. 8 l x 54 cm.
'ölösleges részletezés. Hol finomság, báj és nyugalom, hol dinamizmus, megejtő érzéki­ Richard Nathanson,
ség árad belőlük. London

35
28. Rózsaszín kariatida
(1913-1914).
Vízfesték,
54,6 x 43 cm.
Evelyn Sharp Gyújteménv

29 Karíatida (1914 k.).

Puha kék ólornvesszó.
vörös kréta. bézs papir.
56,2 x 45.1 cm.

Magángyűjtemény
31. Fekvő akt kibontott
hajjal (1917).
Olaj, vászon.
65 x 100 cm.
Osaka City Museum of
Modern Art. Oszaka
 Csendes forradalom

Goya Meztelen Maja ( 1 798-1805) című képe annak idején felhá borodást váltott ki, mert
a m űvész a spanyol királyi udvar egyik jól ismert előkelő hölgyét festette meg ruhátlanul.
Modigliani számos aktfestményén alkalmazta u gyanezt a kompozíciót: a Lehunyt szemű
akt nyaklánccal ( 1917; 43. oldal), a Jobb karját feje alá hajtó fekvő akt ( 1919; 44. oldal) és
a Kitárt karú fekvő akt (Rózsaszínű akt) (1917 körül; 38. oldal). Goya m odelljének tartózkodó
viselkedése és beállított testtartása azonban a „ m agas m űvészet" formális világát idézi.
Modigliani kerüli a merev beállításokat, keresett helyszíneket és technikát - aktjai modern
vadsága és szabálytalan, furcsa fekvő helyzetük azonnal szembetűnik.
Manet Olympia (1863) című alkotása sok kritikát kapott, amikor nyilvánosság elé
került, különösen azért, mert a modell közönséges párizsi u tcalány volt, akit nem tartot­
tak méltónak a művész ecsetére, valamint azért is, mert közvetlen, nyílt tekintettel ford u l
a néző felé. A szemlélő kelletlenül ismeri be azt a tényt, hogy csodálattal adózik egy utca­
lány képmásá nak. A közönség nem élhetett a megszokott kifogással, hogy az akt jelenléte
csupán szükséges m ellékkörülmény egy irodalmi alkotás illusztrálásához vagy allegori­
ku s jelenet ábrázolásához. Modigliani Aktja (191 9; 44. oldal) mögül hiányzik a gazdagon
kidolgozott táj, még halvány utalás sem történik á rtatlan m itológiai vagy pásztorjelenetrc,
bár Giorgione 150 8-ban elkészült Alvó Vénuszához hasonlóan a lehunyt szemű modell itt
is feje alá helyezi jobb karját, úgy fekszik keresztben a vásznon.
A Fel<vő akt, jobb karjával kék párnára támaszkodva (1917; 49. oldal.) szintén az Alvó
Vénusz testtartását idézi, azonban tőle eltérően nem tetteti illedelmesen lehunyt
szemmel, hogy alszik, hogy nem tud az őt figyelő szem párról. Vastag, érzéki ajkai
a bensőjében izzó vágyról tanúskodnak, ezáltal az Alvó Vénusz nál sokkal életszerűbbé,
m egfoghatóbbá válik, még úgy is, hogy m űvészi kivitelezése kevésbé valósághű.
Manet Olympiája arra késztette korának vonakodó közönségét, hogy szemkontaktust
létesítsen egy párizsi u tcalánnyal, aki szégyenkezés nélkül próbálja meg elkapni nézői
tekintetét. A gúnyos tekintetű szempár még szürreálisabbá teszi Modigliani m odelljét,
fokozva a már eleve zavarban lévő szemlélő kényelmetlen érzéseit. Szeme nem
33. Fekvő akt (1917).
egyenesen ránk néz, hanem a távolba, a néző mögé mered, ami titokzatossá teszi
Ceruza, papír, 26 x 41 cm.
\lagángyújternény az egész j elenséget.
„A szem a lélek tükre", vallják a szimbolisták, mégpedig egyszerre az önvizsgálat és
.3-1 Lehunyt szemű akt
a szemlélődés kifejezője. Modigliani habzs�lta a szimbolista költészetet, gyakran köriyv
nyaklánccal (1917).
nélkül idézett hosszú verseket. Odilon Redon (1840-1916), Edward Munch ( 1863-1944)
Olaj. vászon. 73 x 116 cm.

Solornon R. Guggenheirn és Gustave Moreau ( 1826-1898) kortársaként minden bizonnyal látta műveiket az
\fuseum, New York 1903-as Velencei Biennálén.

; i1
 \�-

I j
I '\ _,_J,.
( _,;.,--_.,,..,,-
l

\,

35. Jobb karjá feje al

� :
hajtó fekvo akt ( 1 QI
Olaj, vászon,
73 x 116cm.

Magántulaidon, P.3rizs

36. Ülő akt (1918).

Ceruza, papír.
14 1 x 27,9cm.
Th� Museum of Modern
Art, New York
 Modigliani aktjainak sok esetben talán leginkább zavarba ejtő jellegzetessége
az üres szemnyílás, míg a legtöbb klasszikus aktábrázoláson vagy megnyugtatóan
passzív, azaz legkevésbé sem kihívó, vagy kacér pillantással szembesül a néző, esetleg
lesütött szempárral, vagy pedig - mint Olympia esetében - merészen és egyértelműen
a szemlélőre irányított tekintettel találkozik.
A Bal oldalán fel<Vő akt ( 1917) hideg, le sújtó pillantást vet ránk, mintha rajtakapott
volna minket, és rossz néven venné, hogy titokban bámuljuk. Érthető emberi érzés e z
a z ideges zavartság, mint amikor hirtelen megfordulva azt látnánk, hogy valaki titokban
készít rólunk fényképet. Testtartása éppen ellentétes a Velázquez Venus a tükörrel
( 1645- 1648 körül) című képén látható nőalak elhelyezkedésével, csakhogy Modigliani
modellje nem saját arcképét figyeli a tükörben, hanem tekintete a miénket keresi.
Hiába próbálkozik azonban elkapni tekintetünket, hiszen a festői géniusz a modell
telt csípőjére és kerek tomporára irányítja a néző figyelmét. Egy történet szerint, amikor
Modigliani összetalálkozott Pierre Auguste Renoirral ( 1841-1919), az idős impresszionis­
ta festő az egyik képére hivatkozva arra célzott munkamódszerét illetően, mintha
modelljének fenekét simogatná. Modigliani dühösen fortyant fel, hogy őt nem érdekli
a női fenék - és valóban, legtöbb aktját szemből ábrázolta. Talán e z a magyarázata
a képein érezhető szokatlan feszültségnek.
Modigliani aktfestményein nem utal modelljei kilétére, így képei istennőket éppúgy
ábrázolhatnak, mint prostituáltakat. Belső mondanivalójukból kiindulva kell tehát festmé­
nyeit értelmeznünk, megfejtenünk szereplőjük egyéni jellemvonásait, mivel művei nem
fogalmaztak meg nyílt társadalom- vagy politikakritikát. Ez a kontextustól való függetle­
nítés azonban a mélyben komoly politikai üzenetet hordoz, hiszen Modigliani korában
még mindig a 19. századi álszemérem és merev társadalmi hierarchia uralkodott.
Az aktábrázolás csupán abban az esetben volt elfogadható, ha a mű bizonyos
határokon belül, a hagyományos művészeti formuláknak megfelelve, hétköznapi
valóságunktól elvonatkoztatva készült. A nézők így szabadon gyönyörköd hettek az
aktokban, miközben többnyire továbbra is görcsösen elfojtották magukban szexuális 37. Ülő akt (1916).

vágyaikat. Olaj, vászon,

92 x 60 cm.
Modigliani nem tartozott a társadalmi elithez, és nem ú gy tekintett a hétköznapi
The Courtauld lnstitute
nők szépségére és érzékiségére, mint ami szégyellnivaló, vagy ami nem méltó témája egy Gallcries, London
jelentős alkotásnak. Műveinek hátterében nem találhatunk árulkodó jeleket arra nézve,
hogy aktjai milyen társadalmi osztályhoz vagy csoporthoz tartoznak. Ez arra készteti 38. Ülő akt ( 1917 k.)_
Ceruza, papír,
a szemlélőt, hogy az alakok társadalmi helyzetével vagy életmódjával kapcsolatos
31,2 x 23.9 cm.
erkölcsi ítélettől tartózkodva, pusztán esztétikai szemszögből közelítsen képeihez. Mr. és Mrs. James \V.
A régi rendszerrel ilyen radikálisan szakító látásmódot fenyegetőnek találták azok, akik Alsdorf. Chicago
 féltek a női szexualitástól és a bohém szabadosságtól. Manet Olympiája botrányt keltett,
mert felmagasztalt egy magabiztos, a legkisebb mértékben sem szégyenlős u tcalányt.
Modigliani legtöbb aktja sem félénk és tartózkodó, mint Giorgione Vénusza vagy
Tiziano aktjai. Talán ebből következett, hogy a modellek viselkedését, illetve a művek
pusztán a meztelen női testre leszűkített mondanivalóját botrányosnak kiáltották ki.
Bár Modigliani mélyen tisztelte a klasszikus művészetet, és szeretett volna alkotóinak
köréhez tartozni, mégis ironikus, hogy aktjait nem fogadta be a hivatásos művészet, mely
csupán pucér nők obszcén képmásait látta bennük.
1 91 7 őszén rendezte meg első önálló kiállítását Berthe Weill galériájában, melyet
a rendőrség túlságosan obszcénnek talált, és bezáratott, s a képeket eltávolította a falak­
ról. Ezt a felháborodást az a lényegtelennek tűnő apró tényező még fokozta, hogy szakít­
va az addig u ralkodó művészi hagyománnyal, Modigliani megfestette a modellek szemé­
remszőrzetét. Korábban is történt már ilyen, Gustave Courbet ( 1819-1877) is kedvét lelte
például az ilyen valósághű ábrázolásban, ezeket a műveit azonban nem mu tathatta be
a nyilvánosság előtt.
Modigliani értelmezése szerint az aktfestmények nem arra szolgálnak, hogy kielé­
gítsék titkos vágyainkat, így nem értette, miért nem lehet őket nyilvánosan kiállítani.
A jelek szerint nagyon sokan egyetértettek vele, hiszen a kiállításra sereglő nagyszámú
érdeklődő a rendőrség aggodalmát is felkeltette. Modigliani kiállítását nem csupán azért
zárták be, mert erkölcstelennek tartották, hanem azért is, mert ilyen népszerű volt.
Elképzelhető, hogy aktsorozatának egyik legszebb korai darabja, az Ülő akt ( 1 916;
46. oldal) Beatrice Hastingset ábrázolja, a különc angol költőnőt, akivel Modigliani
két évig, 1914 és 19 1 6 között élt együtt. A hölgy, aki tudósítóként érkezett Párizsba,
mindenben támogatta a festőt, különösen akkor, amikor visszatért a festészethez,
végleg felhagyva a szobrászattal, eme költséges és egészségtelen foglalatossággal,
mivel a munka közben a levegőben szálló kőpor irritálta a művész beteg ![idejét.
Az Ülő akt ( 1 9 1 6) minden bizonnyal az ő biztatására készült el. A körvonal kevésbé
határozott, mint későbbi művein: meg-megtörik, néhol elmosódik, a hegyes szögben
végződő áll pedig szokatlan szöget zár be a gerinc vonalával. A modell lehunyt szeme
a néző tekintetét a vászon közepére, testének középpontjára irányítja. Az oldalra billen­
3Q. Fekvö akt,
jobb karjával kék tett szép vonalú fejéről előre hulló hajtincs hulláma kihangsúlyozza mellének tökéletes
párnára t.ámaszkodva formáját, a kolorit finom kontúrja mintha védelmezné, gyengéden veszi körül hasának
1 91/). gömbölyded ívét.
Olai. \'ciszon.
Teste elegáns ívet rajzol ki a vásznon: alakját a sötét és világos színek két oldalról
65.4 x 100.Qcm.
:"ational Gallery of Art. fogják közre. A háttér - aminek egyébként Modigliani sohasem tulajdonított nagy
Washington D.C. jelentőséget - szerepe csupán arra korlátozódik, hogy keretbe foglalja a modellt, nem

• 4
tesz további utalást a helyszínre. Modigliani részletekre általában gondosan ügyelő keze
most egyetlen helyen, a szeméremszőrzet kidolgozásánál érezteti jelenlétét. Az élénk
kolorit miatt a modell teste szinte vibrál, miközben lehunyt szeme azt sugallja, a nőalak
békésen alszik.
Az Ülő akt (1918; 45. oldal) tanulmányrajz modellje meglehetősen kényelmetlen
testtartásban helyezkedik el, hasának drámai kicsavarodása, a hangsúlyos kontraposzt
és combjának kidolgozatlan alsó része tovább fokozza a képben rejlő feszültséget. Ezt
a kényelmetlen érzést kívánja feloldani az a kellem és báj, mely szinte süt a dinamikus
mozgás érzetét keltő rendkívüli finomsággal megrajzolt formákból, a lágy hajlatokból,
a fiatalos mellek, a kecses hosszú nyak szép vonalaiból. A felfelé tekintő arc, a duzzadt
ajkak mintha érzéki boldogságot tükröznének.
Az Ülő akt ( 1918 körül; 56. oldal) kontúrja szabálytalan és mesterkélt, érezhető
rajta a kubizmus hatása. Hiányoznak a modell vállának, lábának és tornporának részle­
tei, a furcsán aszimmetrikus szernek miatt pedig a kép nem nyeri el olyan könnyen
a tetszésünket, mint a másik 1918-as Ülő akt.
Az oldalra hajtott fej és az ellazított testtartás nyugalmat áraszt. Elernyesztett izmai
gyengéd, álomszerű erotikával ruházzák fel a nőalakot, ez a burkolt célzás pedig tovább
fokozza a már amúgy is erőteljes szimbolikát.
Hasonlóan különös hangulat jellemző a Fekvő akt, jobb karjával kék párnára támasz­
kodva (1917; 49. oldal) című képére is. A modell lábát Modigliani újfent befejezetlenül
hagyja, szinte levágja a képről, a dús keblek alakjának megformálására azonban jelentős
hangsúlyt fektet a művész. A nő incselkedő, elbűvölő pillantása elárulja, hogy ébren van,
valószerűtlenül semmibe meredő tekintete azonban időtlenné teszi a jelenséget a néző
számára. Formai plaszticitását Modigliani kariatidarajzain gyakorlott kezének köszön­
heti: fenséges teste a szobrokat idézi, a kompozíció pedig akárcsak a modern fényké­
pezés kedvelt módszerével készült volna, mintha a képkivágásba már nem fért volna
bele az alak fejbúbja és két lába.

A „közelítés" művészete
40. Fekvő akt (A nagy akt)
Modigliani számtalan esetben használ túl széles látószöget, sokkal közelebbről szemlélve (1919 k.).
a modellt, mint elődei. Ez kétségtelenül egy újfajta kifejezési mód, a fényképezés, ponto­ Olaj. vászon.

sabban az aktfotó megjelenéséhez köthető, mely ekkor kezdett divatba jönni. A pillanat 72.4 x J 16.S cm.
Museum of Modern Ar..
megragadásának forradalmian új lehetősége tovább fejlesztette Modigliani technikáját,
(Mr. és Mrs. Simon
ezzel még inkább valósághű képeket hozva létre, ahol a művész és modellje közötti távol­ Guggenheim Alapit\'ár.yl.
ság könnyebben áthidalható. New York
41. Férj és feleség (1 Q S).
Olaj. vászon.
55.2 x 46,3 cm.
The Museum of �1oder...
Art, New York

42. Beatrice Hastings

arcképe ( 1915).
Olaj, vászon.
55 x 4 6 cm.
Art Gallery of Ontaro
Toronto
43. Mo"ise Kisling arcképe
(1915).
Olaj, vászon.
37 x 28 cm.
Pinacoteca di Brera.
Milánó, Emilio és .\tana
Jesi adománya

44. „L'Enfant gras"

(A kövér gyermek) 1 a 5
Olaj. vászon.
45.5 x 37.5 cm.
Pinacoteca di Brera.
Milánó. Lamberto \ 1ta
hagyatéka

-5. ÜJőakt(l 9 1 8 k.).
Cf'-... za. -1:!,5 x 25 cm.
e :\rt l nsti tute , Chicago .
-
.a „e Swift \1arkwHz
.!-:..'.'-anya Tiffany Blake
Jobb larjat feje alá
1to fehőakt 1919).
.?sz.:-- -3 x 1 16 cm.
.a azi na!e d'Arte
Modigliani sokszor használ sajátos képkivágást, előfordL1I, hogy aktjainak lábszára,
sőt gyakran karja vagy akár fejének egy részlete is hiányzik a képről. mintha tudatos
megkomponálás nélkül egy hirtelen elkapott pillanatfelvételt készített volna a váratlanul
megtalált modellről. Ez a technika különösen jól mutatkozik meg Kitárt karú fekvő akt
(Rózsaszínű akt) ( 1917; 38. oldal) című képén.
Modigliani azért törekszik a meztelen testet a középpontban elhelyezni, hogy
a modell érzékiségére ráirányítsa a néző tekintetét, így az alak olyan központi szerephez
jut, olyan mélység és plaszticitás veszi körül, hogy szinte lelép a vászonról. Minden más
teljesen felesleges. A pillanatfelvétel stílusából következően az alak jobban megragad­
ható, a festő pedig önkényesen sutba dobja a kompozíció gondosan mérlegelt teljességé­
ről addig szentnek tartott szabályokat. A gondos ecsetkezelés és a tónusok megfontoltan
alkalmazott skálája ellenére a szemlélő összbenyomása egyfajta könnyedség és kereset­
lenség. Ez ellentéte a hagyományos felfogásnak, mely szerint maradandó minőséget
csupán szabályokhoz igazodva eltervezett munkával lehet létrehozni.
Spontán, feltűnést keltő jellegük miatt aktjait a hagyományosabb felfogású szemlélő
szemérmetlennek és kihívónak tartja. Festményeinek gátlások nélkül felvállalt erotikus
üzenete saját életének szabadosságát is tükrözheti.
Modiglianit már tinédzser korában nagy nőcsábásznak tartották. Velencei diákévei
alatt állítólag több időt töltött a kávézókban és bordélyházakban, mint a tanórákon,
Párizsban pedig szeretőinek számát illetően csupán találgatni tudunk. úgy tartják, min­
den modelljével együtt hált, még a művészi körökben jól ismert nőkkel is, állítólag Kiki,
a Montparnasse királynője, Lily, a néger Massaouda, Elvira, egy spanyol utcalány vad,
szökött leánya, és Simone Thirioux, aki egy fiút szült neki.
Ennek ellenére nem találhatunk egyértelmű utalásokat arra, hogy aktjai közül bár­
melyik is valóban Elvirát vagy Simone-t ábrázolja. Csupán egyetlen vázlat áll rendelkezé­
sünkre, melyről biztosan tudjuk, hogy Beatrice Hastingsről készült. Valószínű, hogy
többnyire hivatásos modelleket bérelt, akikkel nem létesített viszonyt, illetve az is, hogy
szerelmei amatőr modellként megjelennek néhány képén. Utolsó éveinek szerelméről és hű
társáról, Jeanne Hébuterne-ről, akit számos portrén megörökített, nem festett aktképei.
Aktsorozatának utolsó darabjaival Modigliani elérkezett művészi pályafutásának
csúcsára. A test tömegét elegáns, ívelt arabeszkek érzékeltették, az egyszerűsítés és
absztrakció terén pedig letisztult, kiforrott stílusa tökéletes festményeket hozott létre.
Mesteri vonalvezetésének jó bizonyítéka az S?. oldalon található Fekvő akt (A nagy akt)
című képe. A kontúr egyenletes és precíz, a felénk fordított, kissé eltúlzott arányú csípő
nem zavarja az összképet, és csupán óvatos, nem pedig harsány utalást tesz az alak
nőiességére. Jól megválasztott és leszűkített koloritja nyugalmat kölcsönöz a képnek.
4 7. Fekvő akt fehér p.irnan
(1917).
Olaj, vászon. 60 x o.: cr.-:
Staatsgalerie. Stuttgart

48. Álló akt (Elvira) QIS.

Olaj. vászon. 100 x os �
Walter Hadorn tufa.:'"'"'.:?
Bern
A művész ecsete könnyedén, finoman siklik a vásznon, szinte transzcendens élménnyé
alakítva át az alkotás folyamatát. Az akt gyengéd fényben fürdik, a fokozatos színátmenet
miatt kont(1rja nem válik el élesen a sötét háttértől, így a női test mintha ég és föld között
lebegne.
Az Álló akt (Elvira) ( 1918; 59. oldal) festmény címe Elvirát nevezi meg, habár
Modigliani futó kalandja vele akkor már több évvel azelőtt véget ért. A modell egy ru h a ­
darabot tart leeresztett kezében, éppen olyan magasságban, mely sejtetni engedi
meztelenségét. Modigliani azonban talán éppen ezzel az u talással próbálta meg ki­
figurázni azt a zsebkendőnyi, gyakran átlátszó kelmét, mely a nagy klasszi k u s aktok
szemérmes nőalakjainak testét fedi.
A modell merev, szabályos testtartással áll a képen, telt, formás mellei félkörívben
ékesítik alakját. Nyu godt, mégis merész pi llantása a távolba vész, egy kőszobor monu­
mentalitását kölcsönözve a fiatal lánynak. Az erotika kirekesztve, a modell személyisége
mintha i dőtlenségbe emelkedne. Megfogalmazása sokkal inkább egy anonim szobor,
semmint egy igazi nő rokonává teszi, elvont, testetlen forma csupán. A háttér kidolgozá­
sának h i ánya itt is a kép i dőtlen, örökkévaló mondanivalóját ismétli.

Szenvedély és szem élytelen ség

Bár Modigliani aktjai többnyire látszólag azonosítható személyeket ábrázolna k , a művész

mégis meglepően kevés erőfeszítést tesz azért, hogy modelljei érzelmileg közel kerüljenek
hozzánk, vagy h ogy megismerjük lelkivilágukat. Különösen késői festményeire vonatkozó­
an érvényes, hogy a művész mindvégig megőrzi a hűvösen udvarias távolságot aktjaival
szemben. Nyíltan nem kényszerít nézőközönségére semmi féle határozott érzelmi reakciót,
ezáltal a z értelmezési lehetőségek széles skáláját hagyja nyitva előttünk, u gyanakkor
- hátralépve - azt i s visszautasítja, hogy tőle várjuk a válaszokat.
A cenzorok még az 1 940-es- 5 0 -e s években is obszcén, pornográf képmásoknak
tartották műveit. Ennek ellenére a valóságban Modigliani nem szándékos polgárp u k ­
kasztó, e z a választás n e m tudatos döntés eredménye. Szinte ártatlansággal határos
gondtalan örömmel fejezte k i az összes vágyát, művészi céloktól vezetve. A modellek
érzékisége vagy saját nemi ösztönei nem kötötték gúzsba kezét, sem képzeletét, így
aktjai tisztán állnak előttünk, minden szűk látókörű érzelemtől mentesen, melyet 49. Ülő nő kisgyermekkel

a társadalmi elnyomás és a másságot elviselni képtelen erk ölcscsőszök kényszerítenek (1919)

Olaj, vászon. 1 30 x 81 c:­
ránk. A szexuális beteljesülés évszázadokon keresztül elfogadott metaforája az alvó
Musée d'Art Modeme.
nőalak volt, és Modigliani modelljei közül többen is - különösen késői a ktjai - ezt Villeneuve d"Ascq.
a hagyományt követik. Franciaország
- Ulö nö kék ruhában
Q -- 1 9 1 9)
J: \·aszon. 92 x 60 cm .
... erna Museet.
·x holm

Kislany kékben ( 1 9 1 8) .
ászon. 1 1 6 x 73 cm.
•.aga,..�· újtemény
 Néhányan közülük ébren vannak. Komolyan, az érdeklődés legkisebb jele nélkül
néznek szembe velünk, vagy pedig csupán a távolba meredő, pupilla nélküli szemüre­
gükön beszűrődő fény mutatja nekik az irányt, amikor elindulnak visszafelé belső világuk
messzi vidékeiről. Modiglianit főleg modelljeinek teste, nem pedig személyisége érdekli.
Az üres, tekintet nélküli vagy csukott szempárok talán a művészi távolság megőrzésének
szándékát kívánják érzékeltetni, esetleg magukba tekintésre, önvizsgálatra u talnak, mely
annyira lenyűgözte Modiglianit, aki ezt az eszközt is felhasználta a megfigyelés/meglcsés
kettősségének feloldására.
Edgar Degas-tól ( 1843- 1917) eltérően, aki jó néhány képén olyan beállítással
dolgozott, mintha modelljét titokban figyelné valaki, Modigliani néha teljesen egy­
értelművé tette, hogy aktja szemmel tartja nézőközönségét. Ez a tény jól megfigyelhető
1917-es képén, a Bal oldalán fekvő akt on.
Modigliani is az egyes ember ábrázolásán túllépve, műveivel a hétköznapi emberek
erkölcsének és viselkedésének határain kívül álló, térben és időben örök érvényű igazsá­
gok után kutatott. A klasszikus értelemben vett szépség megragadására törekedett,
miként Cézanne stilizált, egyszerűsített formáival, Chaim Soutine szerint „Cézanne arcké­
pein, akárcsak a nagy ókori szobrokon, üres a szemnyílás".
Picasso az absztrakt afrikai szobrokról készült tanulmányaiban szintén továbblé­
pett az egyének ábrázolásánál, azt remélve, hogy rátalál az emberi élet egyetlen, villám­
gyorsan elröppenő pillanatának megörökítésénél időtállóbb belső tartalomra. Modigliani
művészi hitvallásának egyik megnyilvánulása lehetett az a gyakorlat is, ahogy megfosz­
totta modelljeit hétköznapi tárgyi környezetüktől, sajátos hátterüktől. Különösen jól
látható ez az igyekezet azokon az arcképeken, melyeket dél-franciaországi utazása köz­
ben festett. Ő szinte szerelmét, J e anne Hébuterne-t megörökítő portréinak többsége, szám
szerint 2 5 , szintén ekkor készült. „Nem a valós vagy a valótlan megragadása a célom -
nyilatkozta - , hanem inkább a tu datalatti, az emberiség ösztönvilágának misztikuma
izgat." (Doris Krystof: Modigliani).

Esztétikai törekvések

Modigliani formai és stilisztikai tökéletességre vágyott, és szinte plátói szenvedéllyel

kutatta az egyén vonzerején és érzékiségén túlmutató szépség ideálját. Egyensúlyra,
harmóniára, formahűségre törekedett, és kisebb hangsúlyt fektetett az erőteljes plasztk:i­
5::'. Jeanne Hébuterne
tásra. Egyesíteni szerette volna a szobrok tö� örségét és a lágyan csillogó festői vonalve­
nagy kalapban ( 101 ;)_
Olai. \'ászon. 55 x 38 cm. zetés eleganciáját. Esztétikai célja ezzel messze tC il mutat bármelyik modell érzékiségének
Magantulajdon. Párizs puszta kifejezésénél.
53. Az ülő Soutine (Jq 61
Olaj, vászon. 100 x 65 c­
�lagángyújtemenv, Pa

54. Léopold Zborowski

portréja ( 1 9 1 6).
Olaj. vászon. 65 'le -.> �

Magángyújtemér. • Z--�
 A folyamat csúcspontját talán a Fekvő akt nyaklánccal ( 1917; 40-41. oldal), Fekvő akt
(A nagy akt) (1919 körül; 50. oldal) és a gyö n yörű von alvezetésű Jobb karját feje alá hajtó
fekvő akt ( 191 9; 44. oldal) jelenti. Modigliani kiforrott koloritja, magabiztos von alvezetése
is jól megfigyelhető, különösen a Fekvő akt (A nagy akt) című harm ó n iá t su gárzó képén.
Elm arad a korábbi aktjainál megszokott gondos kidolgozás a mellkas és a szemé­
remdomb tájék á n . Az érzékek vihara elcsendesült az Álló akt ( 1918-1919 körül) kecses
al akjá n . Az érzékek vihara itt c s u p á n az arcot dolgozta k i részletes en. Mellk asának haj­
lata és anatómiai arányai helyesek, testének körvonala viszont n éhá n y vázlatosan fel­
vázolt ecsetvonás csupá n .
Aktsorozatának utolsó darabjain m esterévé vált a z érzékiség, a személyes von zerő �._

képi m egjelenítésének tiszta, kiforrott stílusában csupán elvontabb módon foglalkozott

a szépség lényegével. Miután felderítette az érzékiség egyéni sikkjeit, továbblépve általá­
nosabb megközelítést választott a magasabb rendű vágy kifejezésére, és sikeresen távo­
lodott el korai képeinek féktelen, intenzív bujaságától a személyesebb, kevésbé tünékeny
erotika felé.
Modigliani m űvészetét talán azért illeti m eg a legmagasabb elismerés, mert
festmén yeivel sikeresen ragadta meg a múló pillanatot. Megérezte és éreztetni tudja ve­
l ü n k egy-egy modell érzéki energiáját és von zerejét egy adott időpontban, majd képes volt
az alapján olyan á tütő erejű képek megalkotására, m elyek kifejezik az emberi szexualitás
örökkévaló, az emberiségre jellemző sajátossá gait.

Összegezés

_.\z első világháborút m egelőző 1910-es években számos fiatal külföldi festő és szobrász
érkezett Párizsba a világ min den tájáról. Párizsban halmozódtak fel az előző század újító
„űvés zeti mozgalmainak, Cézan ne, G au gu i n , Van Gogh fáradhatatlan küzdelmeinek az
eredményei. Megszülettek a kubizmus első kísérletei, megjelentek harsogó koloritju k k al
a .. vadak " . A franciaországi pezsgő művészeti élet ellená llhatatlan von zerővel bírt.
-\z újo n n an érkezettek legin kább a Montmartre-n egyedben és a Montparnasse környékén SS. Akt ( 1 9 1 7).
Olaj, vászon.
;depedtek meg. Szegényes m ű termekben dolgoztak, olcsó kávéházakat látogattak,
72 x l 1 7 cm.
de tevékenységük n yomán a m űvészet soha n em látott forradalma bontakozott ki. Magángyújtemén�·
�lodiglian inak is a n evezetes Bateau-Lavoir művésztanya adott otthont egy ideig,
ahol megism erhette Picassót, Apollin aire-!, Utrillót, Max Jacobot, s többek között Só. Álló női akt
( 1 9 1 8- 1 9 1 9 k.).
Srancusit, a román szobrászt. Sokan fogadták bará tságukba a tehetséges, művelt, jó
Ceruza. papír.
;egjelenésű fiatalembert, a m ű vészet elhivatott, szenvedélyes rajongóját. Fontos hatást 39,5 x 25.5 cm.
1'- •akorolt rá Cézan n e 1907-ben m egrendezett, n agyszabású párizsi retrospektív kiállítása. Mag,íngyújtemény
s- A széktámlára könyöklő
Jeanne Hébuterne
H amarosan elkészültek Modigliani első portréi és a Csellista című jelentős festménye
( 11. oldal). Már a kezdetektől kialaku lóban vannak későbbi jellegzetes stílusjegyei.
1909-től 1 915-ig művészi C1tja a szobrászaton át vezetett tovább. Közrejátszott
ebben az afrikai néger plasztika és a távol-keleti ősi művészet felfedezése, s akko riban
rohamos gyorsasággal elterjedő divatja, valamint Brancusi erőteljes, szuggesztív szobrá­
szata. Modiglianit mindig is vonzották ai ókori és a gótikus építészet tömör, vaskos,
mégis kecses kariatidái. Egyre növekvő szenvedéllyel fejeket kezdett faragni, közvetlenül
mészkőbe. Egy kariatida szobor és számos gyönyörű kőfej maradt meg ebből az időből.
Az utóbbiak a sokféle hatást szervesen egyesítő, sajátos, jellegzetes alkotások. Jellem­
zőjük a túlzottan megnyújtott, szabályosan tojásdad arc, a homlokot bekarcolt hajfürtök
füzére díszíti, keskeny mand ulát formáznak a befelé néző szemek. Az arc tengelyében
egy szertelenül megnyújtott vékony hasáb az orr. 1912 őszén Fejek dekoratív együttese cím­
mel Modigliani hét fejét kiállította a Szalonban. A fejek lépcsőzetesen sorakoztak egymás
mellé, mint az orgonasípok - sikert arattak.
A h á borús évek zaklatottságában nyomorba süllyedve Modigliani visszatért a festé­
szethez. A kariatidák már csak néhány festményen jelennek meg. Szertelen, alko hol és
drogok mámorával terhelt, önpusztító - de az utolsó években megfeszített alkotómunkát
felmutató - rövid életében létrehozta páratlan, különleges portrékból és csodálatos szép­
ségű aktfestményekből álló h alhatatlan életművét.
Művészetének egyetlen tárgya az ember - tájképet csupán néhányat, csendéletet
egyetlenegyet sem festett - , az emberi arc, vagy alak, a női test. Kizárólagos tartalma
a jellem, az érzelem, lelkiállapot, amit az arc vagy a test kifejezése, gesztusa, karaktere
kö zvetít a festőnek. Nem érdekelte modelljeinek hétköznapi környezete, nem alkalmaz
a múltra vagy a jövőre utaló attribútumokat; a festmények szereplői semmiféle tevékeny­
séget nem végeznek. Időtlen nyugalommal ülnek a nézővel szemben, várakoznak. Portréi
és figurái beállítások, csupán néhány kompozíciós sémát követnek, s h a némi enteriőr­
részlet szerepel is a háttérben, az pusztán a kompozíció kiegyensúlyozásának eszköze.
Modigliani portréfestészetének sajátos erénye, hogy minél tovább megy a különféle
hatá sokból merítő stilizálásban, annál jobban megközelíti a modell karakterét, s egyúttal
saját jellegzetes kifejezésmódját. Remek példája ennek az 52. oldalon látható Férj és fele­
ség kettősportré. Miként egy műkritikus megállapította, a férj jellegzetes orrával a művész
a nyárspolgár ünnepélyes önteltségéről alkotott véleményét is kifejezi. Erre utal a mand u ­ 59. összekuporodo akt

l aformájú keskeny szemek közömbös üressége is. ( 1 9 1 7).

Olaj. vászon. ;J l( 1 � :.­
Valamennyi portréjának közös jellemzője a művész félreismerhetetlen expresszív
Koni nklijk \tuse;..- ... �
festői nyelve, amely á rn yalatnyi változtatásokkal mindenütt jelen van. A női arcképeken Schone Kuns•er..
a szabályosan ovális fej tö bbnyire enyhén oldalra billen, folytatva a hosszúkás, lágy Ant\11:erpen
 hajlású nyak dallamos ívét, kissé aszim metrikusan helyezkedve el a képm ezőben. Á ltalá­
ban meditatív harmóniát sugá roznak, de a pszichológiai m egfigyelés gazdagon á rn yalt
nyomait is észrevehetjük rajtuk.
Modigliani valamennyi híres aktkompozícióján uralkodó elem a színek tüzes, deko­
ratív foltjainak gondosan kiszámított rendje, s a női test, többnyire hosszan elnyúló, töké­
letesen ívelt, érzékeny, rajzos kontúrja. A rendkívül intenzív színhatás mellett - jellemző
a test m eleg és a háttér hideg színeinek élénk kontrasztja - a színek éles határát még
vékony, finom kontúr is aláhú zza. A festői technika azonban más és más hangulati,
érzelmi momentum kifejezését biztosítja. Festészetének lineáris jellege. a rajz dekoratív
szerepe Modigliani m űvészi fejlődése során egyre érettebb formát öltött, egyre kifinom ul­
tabb lett. Művészete a szépség, az érzelem, a lágyság, a m elankólia érzékeny kifejezője­
ként bontakozik ki.
Halála után m űvei elindultak diadalmas útjukon. Az 1930-as Velencei Biennálén
az egész világ hódolt művészete előtt, s azóta is Európa-szerte és Amerikában számos
retrospektív kiállítást rendeztek festmén yeiből és szobraiból.

F"� r \ diák)
61. Modigliani Pánzs .:i:t-„„
érkezésekor. ! �-
Billy Klüver .\r -�

62. Férfi profilbol 19 :

Olaj, paplí •: : : c-
Magángvú1te e
A F ESTŐ ÉLETRAJZA

1 884 Július 1 2 -én a toscanai Livornóban megszületett Amedeo Clemente Modigl i a n i F l a m i n i o

és E u g e n i a Modigl i a n i negyedik gyermekeként. Az egykor j ó m ó d ú , de elszegényedett
zsidó családban szeretetteljes légkör uralkodik. A család fenntartásához a z édesanya
fordítással és magánórák adásával j á r u l hozzá.
1 898 Tífuszt kap, és abbahagyja iskolai tan u l mányait. Betegsége során ráébred művészi
e l h ivatottságára. A livornói művészeti akadé m i á n Guglielmo M icheli festőtanítványa
lesz, megismerkedik az impresszionista festészettel.
1 900 Tüdőbajt kap és gyógyu lása érdekében a telet Nápolyba n , Caprin és Rómában tölti,
sokat járja a m ú zeu mokat, k i a l a k u l rajongó tisztelete a régi olasz művészek
a l kolásai i rá n t .
1 902 Beiratkozik a firenzei Scuola Libera d i Nudóba (Szabad Aktisk o l a ) , a laposan megismeri
a reneszánsz művészetet.
1 903 Barátjával, Oscar C h igliával Velencébe költözik, és beiratkozik a velencei Képző­
művészeti Főiskolára, ahol szabad aktfestészeti órákon i s részt vesz. Sokat látogatja
a város m ú z e u m a i t . Ta lá lkozik Rodin szobraival, i m p resszionista és szimbolista
m űvekkel.
1 906 Letelepedik Párizsba n , kezdetben a Montmartre-on, aktfestészetet t a n u l a z Academie
Colaros s i n . Kicsapongó életet é l , kétes hírnevet szerez, de rengeteget rajzol és sok
neves képzőművész barátot szerez.
1 90 7 E l s ő mecénása dr. P a u l Alexandre rajzokat, festményeket vásárol tőle, portré­
mcgrendeléseket szerez neki. Megtekinti Cézanne retrospektív k i á l l ítását.
1 908 Amedeo hat m űvét bemutatja a Függetlenek Szalon j á n .
1 909 A Montparnasse-ra költözik, megismerkedik Brancusiva l , s részben a rom á n
szobrász hatására i s kőszobrászattal k e z d fogla l ko z n i , abbahagyva a festészetet.
A nyarat csa ládjánál tölti Olaszországban.
9 1 0- 1 9 1 2 E l i s m e rő kritikákat kapnak kőfejei, amelyeket a Függetlenek Sza lonján á l l ított ki.
Megismerkedik Jacques Lipchitzcel és Jacob Epste i n n e l .
1 9 1 4- 1 9 1 6 Megismerkedik az a n g o l költőnővel, Beatrice Hastingsszel, a k i jótékony h a t á s s a l va n
rá. A m ű kereskedő P a u l G u i l l a u m e több képét megveszi, de anyagi helyzete és egész­
ségi á l lapota i s egyre romlik. Talá lkozik Leopold Zborowski lengyel költővel, aki segítő
jó barátja lesz.
1o1 7 jeanne Hébuterne lesz szerelme és h ű séges élettársa. Az el hat al masodó tüdőbaj és
a nyomor ellenére rendkívül termékeny m u n kakorszaka követke z i k . Sorra készülnek
szebbnél szebb aktfestményei. Művészi sikerének a z sem á l l hat útjába, hogy első
önálló kiállítását a párizsi Berthe Weill galériában a rendőrség közfelháborodás
okozásának vádjával bezáratja.
1 o 1 9- 1 920 Párizsban újra több k i á l l ításon jelennek meg művei, egészségi á l lapota azonban
rohamosan rom l i k , tüdőbajának végzetessé válását a nagymértékű a lkoholfogyasztás 63. Amedeo ,\lod'g. a-
is sietteti. Eszméletét vesztve j a n u á r 24-én kórházba szá l l ítják, ahol 35 éves korában Pablo Picasso
meg h a l . és egy ismerete
1 9 1 5 auguszt.Jsa.:-..::­
M á s n a p kétéves k i s l á n y u k a n y j a , Jeanne öngyilkosságot követ e l , m é h é b e n Modig l i a n i Billv Klü\'er A·c- _ -
m e g nem született gyermekével.
Képek jegyzéke

1 . önarckép, 1 9 1 9 33. Fekvő akt, 1 9 1 7 .

2 . Déli táj, 1 9 1 9 34. Lehunyt szemű akt nyaklánccal, 1 9 1 7 . .

3 . Fa é s házak, 1 9 1 9 . 3 5 . Jobb karját feje alá hajtó fekvő akt, 1 9 1 9 .

4 . Fiatal akt, 1 908 körül 3 6 . Ü l ő akt, 1 9 1 8 . .

5 . A livornói koldus, 1 909 . . . . . . . . . . . , . . . . 10 37. Ülő akt, 1 9 1 6 . . . . . . . , . , , .

6 . A csellista, 1 90 9 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 1 38. Cilő akt, 1 9 1 7 körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • _

7. A jobbra forduló Jeanne Hébuterne arcképe, 1 9 1 8 . . . . . . 12 39. Fekvő akt, jobb karjával kék párnára

8 . Akt mellkép kalappa l , 1 90 7 - 1 90 8 . . 13 támaszkodva, 1 9 1 7 .

9 . Kariatida, 1 9 1 3 - 1 9 1 4 . „ „ „ 14 40. Fekvő akt (A nagy akt), 1 9 1 9 körül . . . . . . . . . . . . . .

1 0. Vörös h a j ú l á n y alsóingben, díványon ülve, 1 9 1 8 . . . 16 41. Férj és feleség, 1 9 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • .

1 1 . Ülő akt nyaklánccal, 1 9 1 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1 7 4 2 . Beatrice Hastings arcképe, 1 9 1 5 .

1 2 . Tanulmányrajzok - afrikai szobor 43. Ma·lse Kisling arcképe, 1 9 1 5 . . . . . . . . . . . . . . . . . .;..!

és Kariatida, 1 9 1 2 - 1 9 1 3 körül . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . 18 �. „L'Enfant gras" (A kövér gyermek), 1 9 1 5 · · · · · · · --

1 3 . Ta n u l mányrajz - Kariatida , 1 9 1 3 körü l . . . . 19 45. Ülő a k t , 1 9 1 8 körü l . . . . . . , • • _„

1 4 . Idol, K r . e . 2 700-2400 . . . . . . . 20 46 . Jobb karját feje alá hajtó fekvő akt, 1 9 1 9 .

1 5 . Álló szobor, 1 9 1 2 - 1 9 1 3 körü l . „ „ . 21 47. Fekvő akt fehér párnán, 1 9 1 7 . --

1 6 . Fej, 1 9 1 1 - 1 9 1 3 . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . 22 48 . Álló akt (Elvira ) , 1 9 1 8 5„

1 7. Kariatida, 1 9 1 4 . . . . . . . . . . . . . ' . ' ' . . . . 23 49. Ülő nő kisgyermekkel, 1 9 1 9 „ „ „ . �

1 8 . Álló akt, keresztbe font karral, 1 9 1 1 - 1 9 1 2 . . 25 � Ülő nő kék r u h á b a n , l 9 1 7- 1 9 1 9 . . . . . . . . c-.:

1 9 . Á l l ó akt, háttérben kerttel, 1 9 1 3 . . . . . . . . . . . . 26 51. Kislány kékben, 1 9 1 8 . · · · · - �

20. Vörös mellkép, 1 9 1 3 . . . . . . . . . . . . . . . . . . ' . . . . . . . . 27 5 2 . Jeanne Hébuterne nagy kalapban, 1 9 1 7 . . t-3

2 1 . Kék kariatida, 1 9 1 4 körül . . . . . 28 53 . Az ülő Soutine, 1 9 1 6 . . -�
2 2 . Kariatida, 1 9 1 4 körül . . . 29 5 4 . Léopold Zborowski portréja, 1 9 1 6

23. Kariatida, 1 9 1 2 - 1 9 1 3 körül „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ „ 30 55. Akt, 1 9 1 7 . . ...�

24. Jobb térdére támaszkodó kariatida, 1 9 1 1 - 1 9 1 2 . . . . . . . 3 1 5 6 . Álló női akt, 1 9 1 8 - 1 9 1 9 körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . v-

2 5 . Álló kariatida , 1 9 1 2 körü l . . . . . . . . . 32 5 7 . A széktámlára könyöklő Jeanne Hébuterne, 1 9 1 8 . . . . . . •�
26. Álló kariatida, 1 9 1 3 . . . . . . . . . . . . . . . . , , • . . . . . . . . . 33 58. Az ü lő J e a n n e Hébuterne szemből, 1 9 1 8 körül . . . . . . . . 'i 1
2 7 . Nudo Dolente [Fájd a l m a s akt] , 1 90 8 . . 34 59. Összekuporodó akt, 1 9 1 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1:
28. Rózsaszín kariatida, 1 9 1 3 - 1 9 1 4 . . . . . . . . , , • , . . . . . . . 3 6 60. Fiatalember (A d i á k ) . 1 9 1 9 . . . . . . . ;:

29. Kariatida 1 9 1 4 körü l . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7 6 1 . Modigliani Párizsba érkezésekor. 1 906-ban . . . • • "io

30. Kitárt karú fekvő akt (Rózsaszínű akt), 1 9 1 7 körü l . . . . . 38 62. Férfi profilból, 1 91 O . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

31. Fekvő akt kibontott hajjal, 1 9 1 7 . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 63. Amedeo Modigl i a n i , Pablo Picasso

32. Fekvő akt nyaklánccal, 1 9 1 7 . . . . . . . . . . . . . • . . . . . 40-4 1 és egy ismeretlen 1 9 1 5 augusztusában . . . . . . . . . . , . . �