Marc

CHAGALL
 Marc
CHAGALL

KOSSUTH KIADÓ
Olaj, vás1.0n. 68 x 95 cm.
Collection Wright-Judington.
Santa Barbara (CA)
A korai időszak

arc Chagall ortodox zsidó családban született, melynek vallása a dogma

M szigorával tiltotta emberi alakok ábrázolását. Aki nem ismeri a hagyományos

zsidó nevelést, alig tudja elképzelni, mekkora elszántság, micsoda akaraterő
hajthatta a fiatal Chagallt, amikor kapta magát és kimásolta Rubinstein, a zeneszerző
arcképét a Nyiva című folyóiratból. Ez a nevelés Isten kiválasztott népének ősi törvényeire
épült, és az élet minden terliletére kihatott. A zsidó otthonokba az ősi nyelv révén jutott el.
(�!inden zsidó fiúgyermeket megtanítottak héberül írni-olvasni, és a családban rendszere­
sen fölolvastak a Tórából.) A szavak liturgiája minden zsidó otthont szent hellyé avat.
A Chagall család a haszid hagyományt követte. E helyütt hangsúlyoznunk kell, hogy
a vallásos hitnek ez a formája - a haszid szó istenfélelmet jelent - az egyén és Isten
közvetlen kapcsolatán nyugszik. Ezért a hívő ember és Jahve (Isten) kapcsolatához nincs
szükség se külsőséges pompára, se közvetítőre. Egyenesen a mindennapi imádkozásból
születik, és a személyes szabadság gyakorlásában fejeződik ki. A haszidizmus kívül esik
a hagyományos Talmud-kultúrán, a zsinagóga intézményes kommentárjain. Szülőhelye
a falusi Orosz- és Lengyelország, melyek zsidó közösségei a társadalom ősi alapelemére:
a családra épültek.
Chagall apja, Zahar egy halkereskedőnél dolgozott egyszerű munkásként. Az érzékeny,
hallgatag Zahar alakja mintegy a zsidó nép sorsában rejlő tragikumot testesítette meg.
.. Apámban minden rejtély és szomorúság" - írta Chagall az Életemben. Az anyjából,
Fejga-ltából, a lioznói mészáros legidősebb lányából ezzel szemben sugárzott az életerő.
Jellemük pszichológiai ellentéte kiolvasható Chagall legelső rajzaiból és abból a metszet­
sorozatból, melyet 1923-ban készített Paul Cassirernek Berlinben az Életem illusztrálása
éljából. Ez az ellentét, amelyet Chagall oly erősen érzékelt, a zsidó lét ősi tapasztalatát
testesítette meg. Apjának és anyjának a képein megjelenő alakja nem csak az emlékezet
sajátos valóságát jeleníti meg, hanem egyúttal a zsidó géniuszt és a történetét alakító sors
alapvető ellentmondását: egyfelől a rezignációt, a belenyugvást az Istentől rámért balsors­
ba, másfelől a kiválasztottság megingathatatlan hitét. Marcnak egy fivére - David, akiről
néhány megindító portrét készített, és aki élete virágában halt meg - és hét nőtestvére volt:
Anna (Anjuta), Zina, az ikerpár Liza és Manja, Roza, Maruszja és az ugyancsak fiatalon
meghalt Rahel. A család nehezen élt, de nem nyomorgott. Élete beletartozott a sajátosan
zsidó kulturális egység, a stetl (városka) valóságába, amely a gettó szociális helyzetéből
sarjadt ki. Vityebszkben ez a valóság az orosz falu életének struktúrájába illeszkedett bele.
A fehéroroszországi Vityebszk a 19. század végén még csak egy kisváros volt ott,
ahol a két folyó, a Dvina és a Vitba találkozik. Gazdaságilag gyorsan fejlődött, virágzott
a kisipar, megépült a vasútvonal és a folyami kikötő, mégis megőrizte falusias jellegét.
A sok templom és az ortodox zsinagóga némi városias megjelenést kölcsönzött, de a házak
java része fából épült. s a földes utcákat télen a hó, tavasszal a sár tette szinte járhatat­
lanná. Minden házhoz kis kert és baromfiudvar tartozott bizonyítva, hogy önálló gazda­
sági egységet alkotnak. A fakerítéssel körülvett, tarka vitycbszki házakat örökre megőrzik
Chagall képei.
E gyerekkori élményekből származnak a chagalli festői nyelvezet képi sémái. Dc az
emléktöredékek, melyeket könnyen azonosíthatunk már a legkorábbi művek konkrét
tárgyai alapján is - a szoba, az óra, a lámpa, a szamovár, a péntek esti ünnepre megterített
asztal, a falusi utca, a szülőház a maga furcsa tetejével és a zsinagóga kupolái fölismer­
hető Vityebszk maga is, de, csak évekkel később kristályosodtak ki világosan definiálható
képekké. Chagallnak csak akkor sikerült kifejlesztenie képi világát, amikor engedelmeske­
dett a belső hívó szónak: „Mama, én festő akarok lenni!" Vagyis amikor kiszakította magát
a családjából és társadalmi környezetéből.
Chagallnak sikerült rábeszélnie az anyját, hogy írassa be Pen rajz- és fcstőiskolájába.
De az oktatás módja, a fárasztó másolási feladatok nem elégítették ki az ifjú művész­
palántát. A Pen által képviselt akadémiai hagyománynak semmi köze nem volt ahhoz,
ami felé ő törekedett, s ami még alig érhető tetten az első merészebb kolorista próbál­
kozásain. Az a festésmód, felfogás fényévnyi távolságra esett attól a reprezentatív realiz­
mustól, amit Pen az úgynevezett „vándorkiállítóktól" örökölt. Chagall föllázadt e felfogás
ellen, és 1907-től fogva bámulatos invencióról tett tanúbizonyságot, ami csalhatatlan jele
volt a teremtő géniusznak. Azzal, ahogy például a lila színt használta, nem szegte-e meg
a bevett törvényeket? Lassan bontakozott ki az, ami az igazi hivatása volt: a kollektív
tudatalatti valamiféle heroikus megjelenítése. Sokféle próbálkozás és tapasztalat árán
jutott el idáig, amelyek közül az volt a legfontosabb, hogy megvált Vityebszktől, a szülő­
városától, későbbi munkásságának legfőbb szimbólumától. 1907-ben barátjával, Viktor
Meklerrel Szentpétervárra költözött.
Ez az elmenetel fölvet néhány kérdést. Chagall valójában Moszkvában is elkezdhette
volna művészi pályafutását. Annak, hogy a sokkal távolabbi Szentpétervárt választotta.
különös jelentősége van.
Chagall, anélkül hogy tudatában lett volna, azt a reneszánszban gyökerező hagyo­
mányt folytatta, amely a vándorlást tekintette az inaskodás egyik fő módjának. A festés is
J_ A múwsz húga (�lanja)

O OJ

Ola. \.3sz n. QJ x 38cm.

\\'allra:-Richartz
\1useum. Köln

-+. Menyasszonyom fekete

kesztyűben ( 1909)
Olaj. vászon, 88 x 65cm.
Kunstmuseum Ba sel. Bázel
 S. Sabbath ( 1910).
Olaj, vászon.
90 x 98 cm.
Wallraf-Richartz Museum.
Köln

10'
6. Jcgyescmnck(l91 I).

Olaj, vászon,
196 x 114.Scm .

Kunstrnuseum. Bern

111
7. Esküvő (1910).
Olaj, vászon,
98 x 188 cm.
A múvész családi
gyűjteménye
egyfajta mesterség, és Oroszországban a 20. század hajnalán a művész státusa - minden
romantikus lázadás ellenére - még mindig nem esett messze attól, ami a 15. században volt:
a mesteremberétől. Társadalmi elismertetése válrozatlanul az akadémiai tanulmányok
függvénye maradt. A cári Oroszország intellektuális és művészeti központja pedig vitat­
hatatlanul Szentpétervár volt, amely egész \örténelme során nyitottabbnak mutatkozott
Nyugat-Európa irányában, mint a kontinentális Moszkva. Építészetével, urbánus jellegével,
iskoláival és szalonjaival pontosan azt a szellemi és formai táplálékot kínálta, amelyre
a vidéki fiatalembernek oly nagy szüksége volt. Chagall szeme mohón fürkészte a város
csatornáinak vizében visszatükröződő északi fényt. Azért jött, hogy megkeresse azt, ami
Szentpétervár sajátossága volt.
A Stiglic-iskola felvételi vizsgáján megbukott, ez azonban nem tartotta vissza attól,
hogy beiratkozzék a Művészetpártolók Iskolájába, melynek Nyikolaj Rerih volt az igazgatója.
Nyikolaj Rerih ( 1874- 194 7) részt vett az Alekszandr Benois által 1898-ban alapított
és 1904-ig (a megszűnéséig) Szergej Gyagilev által szerkesztett Mir iszkussztva című
folyóirat irányításában. Ez a folyóirat és a körülötte csoportosuló művészek meghatározó
szerepet játszottak abban az általános esztétikai vitában, amely a 20. század első évtizedé­
ben nagy érdeklődést váltott ki Oroszországban. Jelképe, a Bakszt rajzolta északi sas azt
a célt szimbolizálta, melyet maguk elé tűztek: egy új művészet megalkotását, amely tudato­
san vállalja az orosz örökséget, de nem akar elzárkózni a nyugati hatások elől. S ezt egy
olyan országban akarták megvalósítani, amely sosem ismerte az igazi reneszánszt. A Mir
iszkussztva a l'art pour l'art elvét vallotta.
A Mir iszkussztvához hasonlóan fontos szerepet töltött be a szóban forgó időszakban
a művészeti élet alakításában egy másik folyóirat: a Zolotoje runo (amely 1909-ben szűnt
meg). Olyan egymástól különböző személyiségeket ismertetett meg a szélesebb közönség­
gel, mint Benois, Bakszt (aki fontos szerepet játszott Chagall életében), Rerih, Golovin,
Dobuzsinszkij, Larionov, Goncsarova. A Zo/oto;e runo arra buzdította az orosz művészeket,
hogy alkossanak modern szellemű műveket, s ezzel elősegítette a modernizmus eszméjé­
nek térhódítását, ami, mint tudjuk, döntő volt a művészet fejlődésére nézve.
Kétségtelen, hogy Chagallban Szentpéterváron tudatosodtak a festészet területén
jelentkező ellentmondások. Az az oktatás azonban, amelyben Rerih részesítette, nem sok­
ban különbözött attól, amit Pentől kapott, úgyhogy hamar csalódott ebben is. A művek
másolását időpocsékolásnak látta. „Két évet tékozoltam el ebben az iskolában" - panaszol­
ta keserűen. Mégis ennek a két évnek köszönhette, hogy megismerkedett első pártfogójával
és majdani gyűjtőjével, Goldberg ügyvéddel - akinek lefestette a szalonját és a dolgozószo­
báját ( 1908) -, főleg pedig leendő protektorával, Makszim Vinaverrel, a Duma tekintélyes
képviselőjével. Chagall szorgalmasan látogatta azt a zsidó értelmiségi kört, amely Vinaver
141
8. Falu holdvilágnál. (1912).
Olaj, vászon,
126 x 104 cm
Bayerische Staatsgemalde
Sammlungcn,
Staatsgalerie moderner
Kunst, München

9. A Hcgcdűs(l911-1914).
Olaj, vászon,
94,5 x 69 cm.
Kunstsammlung
Nordrhein-Westfalen,
Düsseldorf
16
10. Önarckép hét ujjal Q 1).
Olai, vászon,
128 x 107 cm.
Gemeente �luseum.
Hága

I I. Költő (Fél négy)

Olaj, vászon.
197 x 146cm.
Philadelphia \tuse. -
of Art, Philade!ph a IPE
18
12. Én és a falu (1911 ).
Olaj, vászon,
191,8 x 150,5 cm.
The Museum of Modern
Art, New York

13. Gyermek születése

(1911)
Olaj, vászon.
65 x 89,5 cm.
A művész családi
gyűjtemén ye
• 20_1
14. Hommage h Apollinaire
(1912).
Olaj, vászon,
109 x 198 cm.
Stedelijk van Abbemuseu!'"
Eindhoven. Hollandia

15. Oroszországnak,
szamarakkal és másokkaJ
(1911-1912).
Olai. vászon.
156 x 122cm.
Musée National d•Art
Modeme. Centre Geor,g.
Pompidou. Párizs
16. Ivás (Ivó)
( 1911-1912).
Olai. vászon,
85 x 115 cm.
Magángyűjtemény
körül tömörült. Ide tartozott Pozner, az író, Szirkin, a kritikus és Leopold Szev, Vinaver
sógora. Céljaik közé tartozott, hogy föltámasszák a Voszhodot, az orosz nyelvű zsidó
folyóiratot. A kor legfontosabb művészeti vitáiban.tagadhatatlan a zsidó értelmiség szerepe.
A sajátos zsidó kulturális identitásba vetett hit nem zárta ki, sőt inkább növelte a vágyat,
hogy azt a nemzeti és internacionális egyetemesség új dimenziójával gazdagítsák.
A Voszhod ennek volt az eszköze. Vinaver és Szev tárta ki Chagall előtt a Zvanceva által
működtetett híres iskola kapuját. Ezt a magániskolát egy festegető gazdag asszony,
Jelizaveta Nyikolajevna Zvanceva alapította, aki, miután Párizsban töltött néhány évet,
visszatért a hazájába, és festőiskolát alapított, hogy ott a fiatal orosz művészek egy újfajta
tanítási módszer révén a modern kifejezési formák kialakításához elengedhetetlenül
szükséges technikai tudás birtokába jussanak. Szentpéterváron azokat gyűjtötte maga
köré, akiket a kor legnagyobb művészeinek tartott: Msztyiszlav Dobuzsinszkijt és minde­
nekelőtt Lev Baksztot, aki már nemzetközi hírnévre tett szert a Gyagilevvel való együttmű­
ködésének köszönhetően. Bakszt sikeres portréfestő volt, amellett az alkalmazott művészet
területén is jeleskedett: könyveket illusztrált, főleg pedig remeknél remekebb jelmezeket
tervezett a színházaknak és elsősorban Gyagilev balett-társulatának, az ő sztárjainak:
Fokinnak, Pavlovának, Karszavinának és Nyizsinszkijnek. Óriási tekintélye volt. Chagallnak
ez is roppantul imponált. Bakszt, ez az ízig-vérig européer, éppúgy zsidó volt, mint ő.
Chagall szemében az, hogy Zvanceva iskolájába járhatott, és Bakszt közelében lehetett,
kitüntetésszámba ment. Itt, mondhatni, az övéi között készült föl arra, hogy megkeresse
azt a másik valóságot, amelyre vágyott, amelyet magában dajkált, és amelyet egyedül
a festészet eszközeivel jeleníthetett meg. A Bakszt biztosította alkotói szabadság viszonyai
között Chagall fokról fokra dolgozta ki a maga nyelvezetét, valósította meg sajátos téráb­
rázolását, lelte meg a koloritját - azaz fokozatosan rátalált a saját jellegzetes stílusára.
Bakszt szimbolista esztétikája és dekoratív manierizmusa nem befolyásolta. Ezzel
szemben gyorsan elsajátította a modern festészet egyik alapkövetelményét: „az egymás­
sal kontrasztáló színek egymás mellé helyezését úgy, hogy összhangba hozza kölcsön­
hatásukat". Ez érhető tetten az 1908-ban keletkezett Kis szalon című képen, melyet
a Bakszt keze alatt folytatott tanulmányai kezdetén készített. Nagyvonalúan megfestett,
finom rózsaszínű háttér előtt székek, asztal, egy virágváza, s mindez barnában tartva.
A könnyed formák mintha táncolnának a levegős térben, amely kerüli a perspektívának
még az illúzióját is. A mélységet a világoszöld használata érzékelteti, amely mintegy
kimélyíti az alapot. Az előtérben egy szék támlájának kettős görbülete és az asztal meg­
tört sarka mintegy mozgásba hozza az egészet - Degas egyes pasztelljeinek modorában.
Ez a kép jól demonstrálja Chagall mesteri kolorista tudását. A kompozíció virtuóz
merészsége fesztelenségről árulkodik, amely maradéktalanul érvényre jut ezen a képen,
 melyet Lioznóban festett, amikor meglátogatta a nagyapját. Chagall különben sűrűn
látogatta a rokonait, s lefestette az öccsét és a húgait, a szüleit és számos hétköznapi
eseményt megörökített, hogy élesítse és finomabbá tegye a látását. Vityebszket,
a szülővárosát, későbbiekben szülőföldje emblematikus szimbólumát is megörökítette
az utcáival és faházaival együtt.
Tea Brahman révén, aki egyszer modellt ült neki, ismerte meg 1908 őszén jövendő
feleségét, Bella Rozenfeldet. A feledhetetlen találkozást mind a ketten megörökítették visz­
szaemlékezéseikben. „Hirtelen ráeszmélek, hogy nem Teával kellene most lennem, hanem
vele. A hallgatása, a szeme az én hallgatásom, az én szemem. És mintha régóta ismerne,
mintha mindent tudna rólam. A gyerekkoromról, a jelenemről, a jövőmről. Mintha őrködne
fölöttem, megérezne bennem mindent, pedig először látom életemben. Ő az én asszo­
nyom„." - így emlékszik vissza Chagall az Életemben. Bella pedig így kontráz rá az Égő
gyertyák című kötetében: „Nem merem fölemelni a szemem, s belenézni ennek a fiCmak
a szemébe, amely most szürkészöld - az ég és a víz színe. Ebben a szempárban vagy egy
folyóban úszom?"
A Menyasszonyom fekete kesztyűben (9. o.) tanúskodik arról a zavarról, amely mind­
kettőjüket átjárhatta. Ez volt az első a Bellát ábrázoló portrék sorában. Egyidejű a családi
portrékkal Davidról, Manjáról, Anjutáról, mégis megkülönbözteti azoktól valami emelke­
dett ünnepélyesség. A Menyasszonyom fekete kesztyűben vagy a későbbi Bella fehér gallérral
(59. o.) hű portrék abban az értelemben, hogy híven visszaadják a modell fizikai és
pszichikai karakterét. A modell azonban túlnő saját magán. A szeretett nő képe, az általa
ébresztett szerelem képe egyetemes dimenziót nyer. ilyen értelemben ez a kép: ikon.
Funkciója nem pusztán reprezentatív, hanem egyszersmind demonstratív. Rejtett érte­
lemmel bír. Chagallt 1909-től az alkotás alapkérdése - magának a festészetnek a státusa
- foglalkoztatta, amire a gyakorlat kényszerítette. Mi a festészet valójában? Pusztán
az anyagi világ illuzórikus utánzata, a látvány megjelenítésének eszköze? Vagy inkább
a valóság felfedezésének, a jelenségeken túlmutató lényeg feltárásának kiváltságos
módja, akárcsak a költészet? Az 1909-ben festett Önarckép ecsetekkel című képén (7. o.)
a figyelmes néző fölfedezheti Chagall az idő tájt formálódó művészi rendszerének nem
egy elemét. Az alakok illékonyságát, amelyek már-már súlytalanná válnak, s a levegőben
lebegnek; a kék chagalli árnyalatainak könnyed, ujjongó játékát - a ruhákon intenzíven,
az égen föloldódóban (vajon nem ebből fakad-e a súlytalanságnak s valami fanyarságnak
1; Golgota JQJ�t­
az érzete?), beleolvadva a végtelenül szomorú, mégis alig észrevehetően játékos szemek­
Ola . \'ászon.
be -; a derűs nyugalmú mosoly fájdalmas szomorúságát; a háttér arany és rózsaszínű
1;.l x 191.1 cm.
.\tuseum of Modern Art. ecsetvonásai! s azt a rejtett ünnepélyességet, amely mindig jelen van az életben, kérdés,
;\'ewYork hogy észrevesszük-e.
 Ma már jól ismertek Chagall Párizsba utazásának történelmi körülményei. Pártfogója
és első patrónusa, Vinaver az 1910-ben festett Eski.ivőért (12. o.) és egy rajzért 125 frankos
apanázst folyósított neki, ami lehetővé tette, hogy négy évig külföldön tartózkodjék.
A humanista kultúra mellett elkötelezett Vinaver azt remélte, hogy majd Rómába megy,
ő azonban Párizst választotta helyette. A francia főváros művészi kisugárzását nem
lehetett elvitatni, és Chagall nem tévedett: Párizs lett az ő „második Vityebszkje". Először
egyedül húzta meg magát az lmpasse du Maine-en lévő olcsó szálloda szobácskájában.
A „Ruche"-ben (Méhkas) azonban csakhamar fölfedezte számos honfitársát, akiket szintén
Párizs hírneve vonzott a fény városába: Lipsicet, Zadkint, Archipenkót és Szutyint, akik
a szülőföld illatát varázsolták a fiatal festő köré. Chagall megérkezésének pillanatától
fogva „mindent" föl akart fedezni. S a festészet csakugyan föltárulkozott káprázó szeme
előtt - elsősorban a múzeumok falain. A Louvre-ban fölfedezte Chardint, Fouquet-t,
Rembrandtot: „mintha maguk az istenek álltak volna előttem".
Az a festészet, amelyről Vityebszkben vagy Szentpéterváron álmodott, az egyete­
mes festészet, amelyről a festészet örökkévalóságát lehetett leolvasni. Majd a hozzá
közelebb álló művészek: Courbet, Manet, Monet - a látásmód első forradalmárai. Chagall
ámuló szeme előtt föltárult a festészet egész világának történeti, esztétikai és kulturális
dimenziója.
Párizs természetesen új témákkal és új eszmékkel is gazdagította Chagall művészetét.
Nemcsak festményeket nézett meg, hanem jelentékeny emberekkel is megismerkedett.
Tehetséges művészek vették körül, megérezvén benne az igazi kollégát; így kötött barátsá­
got Guillaume Apollinaire-rel, Max Jacobbal és Blaise Cendrars-ral. Apollinaire említette
elsőként nyomtatásban Chagall nevét a Salon des lndependents-ban kiállított képeiről
beszámolva. Apollinaire élesen sarkos versei, melyek sokszor kalligrafikus tipográfiai rajzok
formáját öltötték, a világos beszéd és a teremtő bátorság iskolapéldáját, a 20. századi
gondolkodás merész logikáját képviselték a festő szemében. Ezt a véleményét kívánta kife­
jezésre juttatni híres képe, az Hommage a Apollinaire (1911-1912), (20. o.) melyen a férfi-
és nőalak úgy alkot egy egészet, hogy ami egyesíti, s egyben elválasztja őket, az az Idő
(amit egy lassan forgó kör testesít meg, egyszerre emlékeztetve egy óriási óra lapra és
a 20. századi asztrológus riadt tekintete előtt föltáruló égboltra).
A festői látásmód elsajátításának ezt a sajátos iskoláját néhány műtermi leckeóra egé­
szítette ki. De az igazi ösztönző ihletet hozzá maga Párizs szolgáltatta. Párizs és a rendkí­
vüli „fényszabadság" színei ekkor kezdték erőteljesen és pontosan visszaadni és sok tekin­
tetben irányítani.
Ennek az első párizsi időszaknak nyomán nagy művek születtek: az Oroszországnak,
szamarakkal és másokkal (21. o.), az Én ésa falu (18. o.), a már említett Hommage a Apollinaire
18. A marhakereskedó
(1912).
Olaj. vászon.% • :. •

Kunstmuseum. Sas.e
Bázel
19. Iszik a katona (lq :1
Olaj. vászon.
110.3 x 95 cm.
Guggenheím Museu­
New York

20. Katonák ( 19 : 1
Gouache. kanon.

38,1 x 31.7cm

Magángyújtemen
 (20. o.) és az önarckép hét ujjal (16. o.). Csak ezek alapján alkothatunk képet arról, mit
jelentett Párizsban megfesteni a gyerekkori emlékekből megőrzött, végtelenül szomorú
hegedűs mesteri képét. Abban a Párizsban, ahol együtt élt a modern és a klasszikus művé­
szet és késhegyre menő viták folytak a művészet jövőjéről. Abban a Párizsban, ahol egy­
mást érték a művészeti manifesztumok és a sokkoló művek. Abban a Párizsban, amely már
belekóstolt az agresszív kubizmusba, megízlelte a „vadak" zabolátlan színeit, a Gyagilev­
évadot és a konstruktivisták első kísérleteit.
A Chagallról a húszas években elsőnek hírt adó kritikusok helyesen állapították meg,
hogy festészete Párizsnak köszönheti sajátos hangütését, a vibráló idegességet és
a biztos vonalvezetést, amit ekkor kezdenek erőteljesen és pontosan érzékeltetni, sőt
sok tekintetben irányítani a színek. A színfoltok egyre szilárdabb körvonalat öltenek,
s ezáltal a kifejezés magasabb szintjére emelkednek, levetkőznek mindenfajta esetleges­
séget, és egy új, zavarba ejtő szuggesztivitásra tesznek szert. Chagall palettája finomodott,
de mit sem veszített eredeti hatóerejéből, sőt a képek érzelmi-gondolati struktúrái még
gazdagabbak lettek, és egységesebbé váltak. Az, amit a művész Párizsban elsajátított, átüt
eredendően eleven, színpompás képzeletvilágán.
Elég egybevetni az 1911-ben készült Gyermek születését (19. o.) az egy évvel korábbi
Születéssel. A Párizsban készült mű, ellentétben a még Vityebszkben festettel, a téma, a tér
és a zsáner egységét mutatja. Nincs komplex kapcsolat a megállított örökkévalóság és
a hétköznapi jelenet között - legalábbis ez a kapcsolat alig érzékelhető. Itt érhető tetten,
hogy Chagall műveinek tárgyait képről képre más és más metaforikus jelentés tölti be,
ugyanakkor megindítóan őrzik hétköznapi hitelességüket.
A Chagall! megszállva tartó „dühös alkotókedv" igazolja André Breton későbbi meg­
állapítását, amely a Genese et perspectives artistiques du surréalisme című írásában ( J 941)
olvasható: „A totális lírai robbanás dátuma 191 1. Ez az a pillanat, amikor a metafora -
egyedül ővele - bevonul a modern festészetbe." Ez a festői villámcsapás, amely az önkifeje­
zés ösvényébe vágott, valóban totális lírai robbanást okozott. Kit nem döbbentett meg
Chagall 1911 és 1914 között festett képeinek csodája? Ki nem ámult el ennek az alkotónak
konok következetessége láttán, aki csak azért tanult a fauvizmustól és a kubizmustól, hogy
még jobban fölszabadítsa magát alóluk?
Chagall ösztönösen tudta, hogy a fizikailag érzékelhető értékek hordozója az extrém
színvilág. Ahhoz, hogy ritka zengését használhassa, a végletekig fokoznia kellett ragyogá­
sát. A művész a „vadaknak", Van Goghnak, Gauguinnek és Matisse-nak - akiknek képeit
A hegedús ( 191 2).
Bernheim galériájában látta - köszönhette az „abszolút szín" felfedezését. Cézanne-nak és
Olaj. vászon.
IS..\)( 148,Scm. a kubistáknak pedig az 1911 és 1914 között festett képei geometrikus szerkezetét és plasz­
Gemeente Museum. Hága tikus grammatikai elemeit is megismerhette. Egyénisége azonban ellenállt minden elméleti

·-
22. Anyaság

(Terhes nő) (19 13).

Olaj, vászon,
194 x 1 IS cm.
Stedelijk Museum,
Amszterdam

23. Fehér galléros önarckép

(1914).
Olaj, karton,
29.9 x 25.7 cm.
Philadelphia Museum
of Art. The Louis E. Stern
Collection, Philadelphia
24. Párizs az ablakból
(1913).
Olaj, vászon,
132,7 x 139.2 cm.
Guggcnheim Museu m
New York

25. A művész húgának

arcképe (Maruszia 1
(1914).
Olai, karton,
51 x 36cm.
Magángyújtemény.
Szentpétervár
:� �pam (IQl41.
„e""1pera, papir.

�Q•..: • 36.S cm.

AI ami Orosz \fúzeum.
Szentpéterv.lr
27. Újságárus (1914)
Olaj, vászon.
98 x 78,5 cm.
Ida Chagall gvú ie-e­
Párizs
 korlátozásnak. „Ha jó nekik a négyszögletes körte a háromszögletű asztalon, hát csak
egyék meg!" - kiáltott föl hevesen, a kubistákról szólva. Chagall, a vérbeli alkotó csak azt
vette át a kubizmustól, ami az ő személyes vízióját szolgálta. Ennek a rebellis művésznek
a festészet mindenekfölött a képzelet szárnyalását jelentette.
Ebből a szempontból roppant fontos az 1911 és 1914 között készült művek tematikai
repertoárja. Orosz témák keverednek a gettó témáival, családtagok alakjai a falusi közösség
tagjaiéval: az Esküvő (191O) (12. o.), a Sabbath (1910) (10. o.), a Nagyapám (1910), A lámpa
körül (1910), Gyermek születése (1911) - melynek témáját egyszer már megfestette -,
a Falu holdvilágnál (1912) (14. o.), a Jegyesemnek ajánlva (1911) (! !. o.), az Imádkozó zsidó
(1923) (66. o.), A marhakereskedő (1912) (27. o.), az Anyaság (vagy Terhes nő, 1913) (32. o.),
az Oroszországnak, szamarakkal és másokkal ( 1 91 1-1912) (2 1. o.) mind a szomorúságot,
a honvágyat idézik meg. Itt az ideje, hogy szót ejtsünk arról a festményről - a Tükörről
(1915) (53. o.) -, amelyet a Párizs utáni korszak legjelentősebb alkotásának tartanak.
„Furcsa dolog a tükör: kerete van, mint bármelyik képnek, de egyszerre száz meg
száz különböző képet láthatsz benne, amelyek mind roppant elevenek, de egy pillanat alatt
eltűnnek" - írta Chesterton. Elkerülhette-e Marc Chagall ezt a motívumot? ő, aki oly be­
hatóan tanulmányozta az élet alapvető fogalmait: a Teret és az időt? A tükör a világot
kiterjeszti, kitágítja, ugyanakkor meg is rázza és megváltoztatja. A tükör, megteremtve
a látható „másolatot", mint minden visszatükröződés, látszólag vitába száll az idővel.
A tükörben a hétköznapi világ hirtelen ijesztően, egyúttal vidítóan, furcsamód lerövidül.
Ez egyszerre elbűvölte s aggasztotta a festőt.
A Tükör a soha el nem feledett, de most új módon megközelített Vityebszk találkozá­
sát „beszéli el" a Párizsban tanultakkal és az örök kérdésekkel a Tér és az idő lényegéről,
a kicsi és a nagy rokonságáról. De benne van a boldogság és a szomorúság zavartalan,
gyerekkori élménye is a mítosz prizmáján keresztül láttatva, egyszerre naivan és rítussá
emelve. Itt minden materiális és hétköznapi, ugyanakkor fantasztikus. Mert ezen a képen
minden a művészet lényegéből fakad, más szavakkal: a néző nem egy tárgy utánzatát látja,
nem is annak illúzióját, hanem életre keltett és „példátlanul leegyszerűsített festői össze­
gezését" (Borisz Paszternak).
Ezek a festmények mind azt a kreatív feszültséget érzékeltetik maradéktalanul, ami
valaminek a hiányából. az elveszett Paradicsom érzetéből születik. Makacsul próbálják
visszaadni azt a világot, amelyben nem érvényes a gravitáció törvénye, s amelyet
28. Borbélyüzlet (1914).
a művész megment a feledéstől. Az emlékezé� folyamatának plasztikus megtestesülése
Gouache, olaj, papír,
érhető tetten A marhakereskedő című képen, amelyből Chagall két változatot készített
49.3 x 37.2 cm.
Tretyakov Képtár, (1912-ben, illetve 1923-ban). Akárcsak honfitársai és kollégái, Mihail Larionov és Natalja
Moszkva Goncsarova, Chagall is a bizánci hagyományhoz kötődött, amely mindig elsőbbséget adott
 :o. \"ityebszk:i patika QHI.
Go:..ac e, :e:-�·a

\'izfesté -. a.
kartonra ragasz: a paprr.
40 x 5-.4 cm.
Valerij Dudako\'
gyújteménye, t..1oszkva

; 40
30. Vityebszk fölött ( 1 o."
Olaj, papír, 73 :ic 9.:!.5 -­

Collection Ayala and

Sam Zacks, Toronto.
Kanada
31. Ünnepnap (Rabbi
citrommal) (1914).

Olaj. vászon.
1 00 x 80,5 cm.
Kunstsammlung Nor „i-. -
Westfalen, Düsseldo.-

32. Zöld zsidó (191�1.

Olaj. karton.
100 x 80 cm.
Collection Char:es
in Obersteg. Genf
 a jelentésnek a megjelenítéssel szemben. Az alakok extrém megnyújtása, a perspektíva
elutasítása, a belső tér plaszticitása, a műveit gyakran jellemző frontalitás, alkalmanként
a vörös háttér használata - akárcsak a novgorodi iskola képein - Chagall megjelenítési
rendszerének felismerhető objektív elemei. Azt természetesen a kubista szintaxis tette
lehetővé számára, hogy belső élményeit térbeli szerkezettel lássa el, megjelenítve különbö­
ző szintjeinek sokféleségét. De a kép „szándékoltsága" az Oroszországra, e par excellence
misztikus országra sajátosan jellemző spiritualista, szimbolista kultúrából fakad. Chagall
munkásságának sajátos kvalitása a gyermek intuíciója, aki inkább hisz a láthatatlanban,
mint a hétköznapi valóságban, és aki oly nagy együttérzéssel fordul a világ felé, hogy még
a tárgyak fájdalmát is észreveszi.
Chagall nem tartozott azok közé a művészek közé, akiknek munkája teoretikus
alapra - valamilyen elméleti probléma fölvetésére és ha csak esztétikai eszközökkel
való megoldására is - épült. És nem volt foglya a látható világnak, mint az impresszionis­
ták. Az ő filozófiája intuitív, archetipikus alakjai nem szerzettek, hanem genetikus emlé­
kezetéből fakadnak. De mert nagyon is ismerte saját korát, fokozott figyelemmel fordult
a múlt és a jövő felé, legalábbis ama dolgok felé, amelyek leginkább foglalkoztatták
ezen a világon: a szeretet, a halál, a szenvedés és a boldogság, amelyek mindig is létez­
nek. Ez mintegy külső megjelenése annak a rébusznak, melyet az az ember személyesít
meg, aki nem szakított a látott, ismert és a nem látható világ természetes szintézisével,
vagyis az a képzeletbeli szintézis, amelyben a tündérmese, a mítosz és a gyermeki kép­
zelet csorbítatlanul és harmonikusan létezik egymás mellett.
Az ember és az univerzum közvetlen kapcsolata az összes élőlény mélységes egysé­
gét fejezi ki. Chagall ösztönösen érezte az ember és a világ egylényegűségét, amikor ezt
írta az Életemben: „Én azt hiszem, hogy a művészet mindenekfelett a léleknek bizonyos
állapota. A lélek pedig szent. Minden két lábon járó teremtmény lelke, bárhol éljen is
a földön."
Jóval később, 1958-ban ezt a következőkkel egészítette ki a chicagói egyetemen
mondott beszédében: „Az élet nyilvánvalóan csoda. Részei vagyunk ennek az életnek,
s ahogy öregszünk, az egyik formájából a másik formájába lépünk át (. .. ) Az ember
sosem ismerheti meg sem technikailag, sem mechanikailag az élet minden titkát. A lelke
révén azonban össze van kapcsolva a világgal, harmóniában van vele, ha talán nincs is
33. Óra 19Pl. erről tudomása."
Ceruza. gouache, A másik aspektus, amely Chagallt a k�rabeli Oroszország domináns művészeti áram­
olaj. papír.
lataihoz köti: a Gauguin iránti csodálata és annak a színvilágnak a keresése, amely
49 J( 37 cm.

Tretyakov Képtár.
föloldódik a maga totalitásában - egy tiszta, eredeti, ragyogó színvilágé, amely energiát
.\1oszkva és varázslatot sugároz.

• +!
 1914 végén és 1915 elején három erőteljes áramlat alakult ki és élt egymás mellett
és komplex együtthatásban Chagall művészetében, melyek mindegyike önmagában is
rendkívül jelentékeny. Az első a vityebszki hétköu1api élet, amely az addiginál egy
kicsivel líraibb mélázó hajlammal gazdagodott, és egybeolvadt a francia kolorit hol
alig érzékelhető, hol teljesen nyilvánvaló visszhangjával. A második a költői és filozófiai
metaforára mint az élet legdrámaibb aspektusa megragadásának formájára irányuló
törekvés, amiben nyomon követhető művészete központi problémájának, a Térnek
és az időnek továbbfejlődése. Végül harmadikként festészetének erőteljes szimbolista
alapja, ami a festmények egész során látható, melyeket szigorúan meghatározott formai
rendszerük és sok feszült, kavargó, rejtett sokszólamúságuk rokonít. Úgy tetszik, ez
az az idő - a Párizsból való hazatérés utáni és az orosz kultúrával való, a lelke mélyén még
mindig élő kapcsolat felvételének ideje -, amikor ráébredt, mi minden halmozódott föl
benne a külföldi évek alatt. Ez az az idő, amikor világossá vált, hogy művészi látásmódja
még gazdagabb és még összetettebb, mint azt a Párizsban készült munkák ismeretében
gondolhattuk.
A forradalom azt a reményt keltette a festőben, hogy elismerik mint művészt, és
elfoglalhatja méltó helyét. Valójában a hadüzenet hozta vissza Vityebszkbe. Visszatalált
szülőföldjére, a családjához, és feleségül vette Bellát. Nemsokára megszületett Ida,
a lányuk. Az egyetemes boldogság és a teljes jogú polgárság elnyerésének reménye
a személyes boldogsággal egészült ki.
Chagall mélységesen hitt a forradalomban. Még Párizsból ismerte Anatolij Luna­
csarszkijt, aki 191 7-ben az első szovjet kormány művelődési népbiztosa lett, és segített
megvalósítani Lenin nagyszabású kulturális programját, amely sokban hasonlított a 19.
század második felében működő „vándorkiállítók" ideológiájához. Lunacsarszkij fölajánlot­
ta Chagallnak a vityebszki körzet művészeti és népművelési biztosának pozícióját, amit ő
lelkesen elfogadott. A művészet mint az egyén kibontakozásának és a társadalom előreha­
ladásának vezérelve aktív szószólóra lelt benne. Fáradhatatlanul dolgozott a művészeti
nevelés alapstruktúráinak kiépítésén: múzeumot, művészeti iskolát és egy forradalmi stúdiót
hozott létre, ezeket tartva a lélek forradalma előfeltételeinek, amit minden honfitársában ki
akart bontakoztatni. Vityebszkbe hívta Dobuzsinszkijt, hajdani tanárát Zvanceva iskolájá­
ból, valamint Pent, \van Punyit és El Liszickijt.
Az októberi forradalom első évfordulóján „kivitte a művészetet az utcára", s Vityebszket 34 Szerelmesek

olyasféle dekorációval látta el, amilyeneket később alkalmazott főleg a balett számára rózsaszínben. (IQ ....:.
Olaj, karton,
készített színpadi díszletterveiben.
69 x 55 cm.
Ezt az izgalmas időszakot azonban némileg beárnyékolta konfliktusa Maleviccsal. Magángyújterneny.
Nem sok adat áll rendelkezésre erről a konfrontációról; Chagall nagyon szűkszavúan Szentpétervár
.
.;
35. Szerelmesek kékben

(1914).
Olaj, karton.
48,5 x 44.5 cm.
Magángyújteménv
Szentpétervár

36. Szerelmesek zöldben

(1914 után).

Olaj. karton.
48 x 45 cm.

Magángyújtemenv.
Moszkva
37. Katonák kenyérrel
(1914-1915).

Gouache. vízfesték.
karton.
50.5 x 37,S cm.

Zinaida Gorgyejeva
gyűjteménye.
Szentpétervár
38. A város fölött
(1914-1918).
Olaj, vászon.
141 x 198cm.
Tretyakov Képtclr.
Moszkva
 utal rá az Életemben. De a két művész által választott esztétikai út vizsgálata világossá
teszi, hogy elkerülhetetlen volt a szembekerülésük.
Amikor a vityebszki művészeti iskola diákjai meghívták Malevicsot - mi több, Chagall
azt állítja, hogy ez az ő kezdeményezésére történt-, az már híres művész volt, s egyúttal
a szuprematista doktrína megfogalmazója. Az év elején került sor „A tárgy nélküli alkotás
és a szuprematizmus" címmel rendezett 10. országos kiállításra, amelyen Malevics
bemutatta a Fehér alapon fehér négyzet című képét. Hevesen támadta Chagall tanítási elveit
és művészetének természetét, melyet megvetően naturalizmusnak minősített. Malevics
szertelen, olykor erőszakos vérmérséklete éles ellentétben állt Chagalléval. Volt-e benne
- lengyel katolikus származásánál fogva - ösztönös bizalmatlanság a szláv zsidóval szem­
ben? Chagall, aki a maga részéről a művészet bármifajta teoretizálását ellenezte, elutasítot­
ta Malevics esztétikai elkötelezettségét. 1919 végén kénytelen volt távozni Vityebszkből,
Malevics pedig megszervezte „az új művészet igenlését" valló UNOVISZ csoportot, amely
radikális eszméi nevében élesen elhatárolódott Chagalltól, akin a csalódás mély sebet ejtett.
1922-ben emigrációba kényszerült - mintha művészi sorsa csak a hazájából való
kiűzetés keserű élménye révén teljesedhetett volna ki. Chagall élete ettől fogva azé a
festőé, aki a szó szoros értelmében a festészetből és a festészetért él, és életének értelmét
a folytonosan megújuló alkotómunka jelenti.
A legfigyelmesebb és legelfogultabb szemlélő sem tudja mindig megkülönböztetni
a „párizsi Chagallt" a „vityebszkitől". A művész korántsem volt csupa ellentmondást képvi­
selő, sem pedig hasadt személyiség, viszont mindig más és más arcát mutatta. Körülnézett
a világban és önmagában, és egyszerre érvényesítette jelen idejű gondolatait és emlékeit.
A végletekig költői gondolkodásmódja tette lehetővé ezt a komplex hozzáállást. Chagall
megközelítése lényegében Shakespeare színdarabjainak bölcs naivitásával rokon, akinél
a hős a legnagyobb természetességgel vált át prózáról költészetre. Chagall is egyidejűleg
(sőt olykor egyazon vásznon) alkotta meg a maga emelkedett metaforikus világát és
a vityebszki hétköznapok nyájas, egyben szarkasztikus képét, elszántan távol tartotta
magát minden rendszertől és deklarációtól, és egyetlen csoporthoz sem csatlakozott.
Chagall egyfajta stílusbeli immunitással volt megáldva: úgy gazdagította festészetét,
hogy emiatt szikrányit sem csorbult saját belső szuverenitása. Megcsodálta mások műveit,
minden előítélettől mentesen tanulmányozta őket, miután végleg levetkőzte ifjúkori
félszegségét, de sosem tévesztette szem elől a maga „archimedesi pontját". Néha mintha
39. Tükör (1915). a párizsi iskola művészi kísérletezésével túlte.rhelt varázsgömbjén át nézte volna a világot.
Olaj. kanon.
Ilyenkor eljátszadozott a századforduló különféle felfedezéseivel, profetikus tekintetével
100 x 81cm.
Állami Orosz Múzeum. - mint holmi bibliabeli alak - ironikusan és tűnődve szemlélte magát ebben a tükörben,
Szentpétervár amely magától értetődően és változatlanul magában őrizte Cézanne festői felfedezéseit,
40. Zsidó vörösben (1915).
Olaj, karton,
100 x 80,5 cm.
Állami Orosz Múzeum.
Szentpétervár

41. Zöld hegedűs

( 1923-1924).
Olaj, vászon,
198 x 108 cm.
Guggenheirn Museum,
New York
42. A születésnap (1915).
Olaj. karton,
80,5 x 99,5 cm.
The Museum of Modem Ar:.
New York

43. Gyöngyvirágok (19161

Olaj, karton,
42 x 35 cm.

Tretyakov Képtár
(G. Kosztakisz ajandé at.
Moszkva
......:. zerelmesek szürkeben
(IOló
C' a • ·art n. 69 x 49 cm.

.:a e. agall gyújteménye.

Pa·-zs
45. Bella fehér gallérral

(1917).
Olaj, vászon, 149 x 72 cm.
A művész családjának
gyűjteménye
 'ta 101 ;).
C' a asz n.

1; x '63.5 -
.\.Uami Orosz .\lúzeum.

zentpetervar
�s. Temetókapu.k o -

O.a ászi.:„.
„, x 68.6 e

Ida Chagall gyüitemón ·e.

Párizs
49. Kék ház
( 19 17- 1920).
Olaj, vászon.
66 x 97 cm.

Musée des
Beaux-Arts. Li€-ge
Szet:!;"'etenar
.\lodigliani kifinomult művészetét és a korai ku bisták kísérleteire emlékeztető komplex felü­
leti ritmusokat (Önarckép festőál/vánnyal, 1 9 1 4). Vajon tudatos kísérletezés volt ez a mások­
tól tanultakkal abból a megfontolásból, hogy ha megérti őket, de hű marad magához, magát
is jobban fogja érteni?
Azoknak az elemzéseknek ellenére, amelyek manapság rávilágítanak a festő orosz­
.
zsidó forrásaira, az örökölt vagy kölcsön vett, de mindig ünnepélyes, emelkedett formai
elemekre, Chagall művészetében mindig marad valami rejtélyes vonás, ami talán művé­
szetének alaptermészetéből következik, melynek forrása az emlékezés. A festés maga az
élet, és talán az élet maga a festés.
Chagall művészete az időfolyamban, a teremtő álomlátás felfejtésében gyökerezik,
ami csak tudatos erőfeszítés árán ölthet testet.
Chagall a 20. század ama első művészei közé tartozott, akik fölfogták és ábrázolták
azt, amit manapság többnyire ikonoszférának neveznek, a természet lényegi részének
tartanak, s amit a művész éppúgy érzékelhet, mint az objektív, materiális világot. ő nem
elkerülte, hanem átérezte az idő valódi ikonoszféráját, és mindenekfölött önmagára figyelt.
Képeiről az elbeszélő őszintesége sugárzik, aki félbe tudja szakítani magát, ha megdöbben­
tik vagy megnevettetik a saját szavai. Nem véletlen, hogy Chagall festészete zenei terminu­
sokat csal ki a kritikus vagy a történész tollából. Alakjai és motívumai hangzó tárgyakként,
színei ritmusként, vonalai dallamként is felfoghatók; a metafora pontos megfelelője a kép­
nek, mert akárcsak az, az időfogalmat tükrözi.

52. Imádkozó zsidó ( 1 923).

Olaj, vászon.
1 1 6,9 x 88,9 cm.
The Art lnstitute
of Chicago (IL)
·3 \ torndalom oor).

U Eiffel-toronv
hazasparja ( J .J:.S- 0301.
O a . asz n.

1...:.s • 1�s e...... .

\f see . ·ationa d'Art

�tcderneCentre George
P mp1dou. Parizs
 E..._�r.

'--
A F ESTŐ ÉLET RAJZA

1 88 7 j ú l i u s 7 . Vityebszkben megszületik M a rc Chaga l l , Z a h a r Chaga l l h a lkereskedő-segéd

és Feige-lta kilencgyermekes zsidó házaspár első fiaként.
1 906 Yekuda Pen vityebszki rajziskolájában tanul, majd a z év telén Szentpétervárra költö­
zik.
1 90 7- 1 9 1 O A szentpétervári Művészetpártolók Iskolájában k e z d t a n u l n i ( a m e l y n e k a k k o r
N y i k o l a j Rerih a z igazgatója, s közben Sz. Szajdenberg festőiskolájában v e s z leckéket,
majd beiratkozik Jelizaveta Zvanceva képzőművészeti magániskolájába, ahol Lev
Bakszt és Msztyiszlav Dobuzsi n szkij irányításával folytatja t a n u l m á nya it. M u n ká i t
bemutatja a z i s k o l á n a k a z Apa/Ion c í m ű folyóirat helyiségeiben rendezett kiállításá n .
1 9 1 0- 1 9 1 4 Párizsban bérel szobát a z lmpasse d u Mai ne-en. 1 9 1 1 -ben beköltözik
a „La Ruche"-be. Megismerkedik Pablo Picassóval, Georges Braque-kal.
Fernand Léger-vel, Amedeo Modigli a n iva l , Aleksza ndr A r h ipenkóval. G u i l l a u m e
Apol l i na i re-rel, Max Jacobba l , B l a i se Cendrars-r a l . K i á l l ít a Függetlenek Szalonján
és a párizsi Őszi Szalo n o n , Moszkvában a „Szamárfarok" csoportta l , Herwarth
Walden segítségével Berlinbep a Der Sturm galériájába n , továbbá Szentpéterváron
és Amszterdamban. A háború előestéjén hazatér Vityebszkbe. Művei nagy része elvész.
1 9 1 5- 1 9 1 7 Feleségül veszi Bella Rozenfeldet. Petrográdra költöznek. K i á l lít Petrográdon
és Moszkvában, a h a d i i pa ri bizottságnál teljesít szolgálatot.
1917 Megszületik Ida lánya.
1 9 1 8- 1 9 1 9 Kinevezik Vityebszk körzeti művészeti és népművelési kormánybiztosává.
Művészeti iskolát alapít és vezet a városban, melynek oktatói között ott van
E l Liszickij, lvan Punyi és K a z i m i r Malevics. Egyúttal a Szabad Festészeti Stúdiót
és a múzeu mot i s irányítja. 1 9 1 8-ban ó szervezi a z októberi forradalom első évfordu­
lójá n tartott ü n n epségeket. Részt vesz a petrográdi Téli Palotában rendezett
1 . Országos Szabad K i á l l ításon.
1 92 0- 1 92 1 A Maleviccsal és Liszickijjel való konfliktusa arra kényszeríti Chaga l l t , hogy elhagyja
Vityebszket. Moszkvában, i l letve Moszkva közelében lakik, díszleieket tervez a Zsidó
Kamaraszín h á z n a k , és tanít a z e l hagyott gyermekek telepe i n . Belekezd a z Életem
című kötet megírásába. Magyarul 1 9 7 1 -ben jelentette meg a Gondolat.
1 92 2 Moszkvában közös k i á l l ítást rendez Natan Altma n n a l és David Sterenberggel.
1 92 2 - 1 92 3 K a u n a sba u t a z i k , majd ellátogat Berl i n be és Párizsba. Örökre elhagyja Oroszországot.
1 923-ban Párizsban telepszik le. Metszeteket készít a z Életemhez és i l l u sztrációkat
Gogol Holt lelkek című regényéhez.
1 924- 1 92 6 Első retrospektív tárlata Párizsban és a következő évben ö n á l ló k i á l l ítása
New Yorkba n .
1 930- 1 93 1 i l l u sztrációkat készít a Bibliához. Svájcba, m a j d Palesztinába, Szíriába é s
Egyiptomba utazik. Kiállítása nyílik Pá rizsba n , Brüsszelben és N e w Yorkban.
1 933 Göbbels M a n n he i m ben nyilvánosan e.légetteti Chaga l l műveit. Bázelban
a K u n sthal léban retrospektív k i á l l ítása nyílik.
1 93 5 Lengyelországba látogat.
1 93 7 Megkapja a francia á l l a m polgárságot. Olaszországba utazik.
1 939 A z Egyesült Á l l a mokban k i t ü n t � tik a Carnegie festészeti d íj j a l .
1 94 0 A L o i r e m e l l é , majd Provence-ba k ö l t ö z i k .
1 94 1 Marse i l l e-ben letartóztatják, m a j d szabadon enged i k . A z Egyesült Á l l a m o kba költözi k .
a M u se u m o f Modern A r t meghívására.
1 942 A nyarat Mexikóban tölti, a New York-i Metropolitan Opera h á z számára díszleteket
tervez. Mélyen érinti a z Európában dúló háború.
1 944 Bella Chagall meghal New Yorkba n .
1 945 Díszleteket és j e l m ezeket tervez Sztravi n s z k i j Tűzmadár című balettjéhez.
1 946 K i á l l ítása nyíl i k New Yorkban és Chicagóban.
1 94 7 Képeiből k i á l l ítást rendeznek a párizsi M u sée National d 'Art Moderne-ben.
1 94 8 Visszatér Franciaországba. Megj e l e n i k a Holt lelkek Chaga l l i l l u sztrációival.
K i á l lítása nyíl i k Amszterdamban és London ban.
1 95 0 A N i z z a m e l l e t t i Saint-Pau l-de-Vence-ba költözik. Litográfiákat és kerá m iákat készít.
1 95 1 Elkészíti első kerá m i á i t . Nagyszabású k i á l l ítása n y í l i k B e r n b e n , Zü richben és
Jeruzsálemben.
1 95 2 Feleségül veszi V a l e n t i n a (Vava) Brodszkijt. Görögországba látogatnak.
1 95 3 - 1 9 5 5 Nagyszabású k i á l l ítást rendeznek műveiből Torinóba n , Bécsben és H a n noverben.
Párizsi témáj ú festménysorozata készü l . Második görög útja.
1 95 7 Megjelenik a Chaga l l képeivel i l l u sztrált B i b l i a . Ólomkeretes ablakok készítésébe kezd
(Metz, Jeruzsálem, New York, London , Zürich, Reims és N i z za tem plomaiba,
i l letve középületeibe).
1 95 9 Freskókat készít e g y frankfurti s z í n h á z előcsarnokába. K i á l l ítása n y í l i k Párizsba n ,
M ü nchenben és H a m b u rgba n .
1 963 Képeit k i <í l lítják japánba n .
1 964 M e n nyezetfreskókat készít a párizsi Nagyoperá n a k .
1 966 Saint-Pa u l-de-Vence-ba költö z i k . Falfestményeket készít a New York-i
Metropolitan Opera számára.
1 969- 1 9 7 0 N izzában megalapítják a Marc Chaga l l M ú z e u mot. Nagyszabású retrospektív
k i á l l ítása n y í l i k a párizsi Grand Palais-ben.
1 972 A budapesti Szépművészeti M ú z e u m Chaga l l- k i á l l ítást rendez.
1 973 j ú n i usában Moszkvába és Leningrádba látogat.
1 973 j ú l i usában N izzában megnyí l i k a Chaga l l M ú z e u m .
1 977 A Louvre-ban bemutatják Chagall 1 96 7 é s 1 9 7 7 között festett képeit.
1 98 2 - 1 9 8 4 K i á l l ítása nyílik Stockholmba n , Koppenhágában, Pá rizsban, N i zzában.
Rómában és Bázelban.
1 98 5 március 2 8 . É l e t é n e k 9 8 . évében M a rc Chaga l l m e g h a l Saint-Paul-de-Vence-ban.
A h us z a d i k század egyik legnagyobb festőegyénisége.
1 98 7 Chaga l l műveiből retrospektív k i á l l ítást rendeznek Moszkvába n .
Képek jegyzéke
, . Falusi búcsú ( 1 908) . . . . . . . . . . . . . . • • . 32. Zöld zsidó ( 1 9 1 4) 43

: Önarckép ecsetekkel ( 1 909) 3 3 . Óra ( 1 9 1 4) . 45

3. :\ mú\•ész húga (Manja) ( 1 909) 34. Szerelmesek rózsaszínben ( 1 9 1 4) . . . . . . • �6

�. lenvasszonyom fekete kesztyűben ( 1 909) . 3 5 . Szerelmesek kékben ( 1 9 1 4) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . �;::

5 Sabbath ( 1 9 1 0) 10 3 6 . Szerelmesek zöldben ( 1 9 1 4 után)

legyesemnek ( 1 9 1 1 ) . 1 1 3 7 . Katonák kenyérrel ( 1 9 1 4- 1 9 1 5 ) .

-_ Es üvó ( 1 9 1 O) . . . . . . . . . . . . . . . . . . • 12 38. A város fölött ( 1 9 1 4- 1 9 1 8) 51

S . Falu holdvilágnál ( 1 9 1 2 ) 14 3 9 . Tükör ( 1 9 1 5) . . . . . . . . 53

o -\ Hegedűs ( 1 9 1 1 - 1 9 1 4) 15 40. Zsidó vörösben ( 1 9 1 5) _ .

1 . önarckép hét ujjal ( 1 9 1 1 ) 16 4 1 . Zöld hegedűs ( 1 923- 1 924)

11 ·1tó lFél négy) ( 1 9 1 1 ) 17 42. A születésnap ( 1 9 1 5)

1 :. E és a falu ( 1 9 1 1 ) 18 43. Gyöngyvirágok ( 1 9 1 6) . . . . . . . . . • • • . .

I J. Gvermek sz ü letése ( 1 9 1 1 ) . 19 44. Szerelmesek szürkében ( 1 9 1 6) .

..: Hommage á Apollinaire ( 1 9 1 2) 20 45. Bella fehér gallérral ( 1 9 1 7) . . . . . . . . . . . . . • .

1 : . 0Pszországnak. szamarakkal és másokkal 46. Kettős portré borospohárral ( 1 9 1 7)

( 1 0 1 - 1 9 1 2) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • • . 21
4 7 . Séta ( 1 9 1 7)
1 o. 1\a s (Ivó) ( 1 9 1 1 - 1 9 1 2) . . . . . . . . . . • • . 22
48. Temetőkapuk ( 1 9 1 7) . . . . . . . . . • . . . . . . . . • • . . . . . • • _

1 -. G�lgota ( 1 9 1 2) 25
49. Kék ház ( 1 9 1 7- 1 920) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . :3
27
50. Az idó: parttalan folyó ( 1 930- 1 939)
28
5 1 . önarckép múzsával ( 1 9 1 7- 1 9 1 8)
29
5 2 . Imádkozó zsidó ( 1 92 3 )
: 1 . -\ "egedűs ( 1 9 1 2) . . . . . . . . . . . . . . • . 31
5 3 . A forradalom ( 1 93 7 ) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . r:3
::. -\r. aság Terhes nó) ( 1 9 1 3) . . . . . . . . • • . . 32
54. Az Eiffel-torony házaspárja ( 1 938- 1 939)
:3. Fe er galléros önarckép ( 1 9 1 4) 33
5 5 . Hangverseny kékben ( 1 945) .
:-= Pari zs az ablakból ( 1 9 1 3) 34
5 6 . A művész családja (Jelenés) ( 1 94 7) -1
:5. -\ úvész húgának arcképe (Maruszja) ( 1 9 1 4) . 35
5 7 . Falióra kék szárnnyal ( 1 949) .
:o. -\pám ( l 9 1 4) . 36
5 8 . A Champ de Mars ( 1 954- 1 955) .
: ;. Ujsagarus ( 1 9 1 4) 37
5 9 . A művész festőállványa előtt ( 1 955)
:;;. Sorbélvüzlet ( 1 9 1 4) . . . . . . . . . . . . • . 39
60. A zene diadala ( 1 96 7 )
:o. Vitvebszki patika ( 1 9 1 4) 40
6 1 . Álom ( l 978)
30. Vityebszk fölött ( 1 9 1 4) 41
6 2 . A festő ( 1 976)
3 1 . Ünnepnap (Rabbi citrommal) ( 1 9 1 4) 42