Gyermekkorában patikussegédként dolgozott, később a kristianiai (ma: Oslo) színházban vállalt

állást. Pályáját versekkel kezdte. Til Ungarn c. versét az 1848–49-es forradalom és

szabadságharcról írta. Első darabja, a Catilina is ebben az évben készül el. Következő
darabjai: Norma (1851); Olaf Liljekrans (1854), A solhaugi ünnep (Gildet paa Solhaug,
1856); Östraati Inger asszony (Fru Inger til Østeraad, 1858) nem igazán sikerültek. A Helgelandi
harcosok (Hærmændene paa Helgeland, 1858) és a talán legszemélyesebb drámának
tekinthető Trónkövetelők (Kongs-Enmerne, 1863) már kétségtelen tehetségről árulkodnak. A
szerelem komédiája (Kjærlighedens Komedie, 1862), korai korszakának egyetlen realista beütésű
darabja csúnyán megbukott.
Ibsen 1865-ben otthagyta Norvégiát, és Rómába utazott, ahol 1866-ban megszületett első nagy
darabja, a Brand. A nagy sikertől fellelkesülve, Ibsen 1867-ben újabb verses drámát írt, a szintén
világhírűvé lett Peer Gyntöt. 1873-ban írta utolsó nagy messianiszikus alapállású művét, a
tízfelvonásos A császár és galileait (Kejser og Galilæer), Flavius Iulianus római császár életéről,
amelyet főművének tartott. Ezután realisztikus környezetbe helyezett, prózában írt, társadalmi
kérdéseket is feszegető darabokat írt: A társadalom támaszai (Samfundets stötter,
1877), Babaszoba (Nóra címen is ismert, eredeti: Et dukkehjem, 1879), Kísértetek (Gengangere,
1881). A Babaszoba című darabot 1883. december 7-én Helena Modrzejewska rendezésében
mutatták be Amerikában Louisville-ben a Macauley's Theatre-ban.
Ezek a darabok tették igazán elismert íróvá. A Kísértetek fogadtatásán felbőszülve írta meg A
hazaárulót (En folkefiende, 1882)[3] amelyben az erősen önéletrajzi ihletésű főhős mellett állt ki;
ennek a darabnak részben "ellenpontozása" a Vadkacsa (Vildanden, 1884), amelyben a szintén rá
hasonlító Gregerset kegyetlenül kigúnyolta. Ibsen természetének egyébként is jellemzője volt az
efféle kettősség: többnyire "megbüntette" önmagát a kilengésekért. Másfelől Ibsen nemcsak az
idealista, fellegjáró Gregerset, hanem a földhözragadt, ostoba Ginát és a lusta Hjalmart is
ledorongolta. A Vadkacsát Gregers szatirikus beállítása miatt Ibsen korábbi társadalomjavító eszméi
megtagadásának szokták nevezni, de Gregers inkább csak karikatúrája a korábbi nagy Ibsen-
hősöknek: Brandnak, Stockmann doktornak ("A hazaáruló" főhősének), Iulianus római császárnak.
Ezzel együtt a Vadkacsa a kései önéletrajzi ihletésű művek közül az első, amelyet
a Rosmersholm (1886), A sellő (Fruen fra havet, 1888) és a Hedda Gabler (1890) követett.
1891-ben hazatért Norvégiába. Ezután írt darabjaiban közvetlenül önmagával foglalkozott: Solness
építőmester (Bygmester Solness, 1892); Kis Eyolf (Lille Eyolf, 1894); John Gabriel
Borkman (1896); Ha mi, halottak, feltámadunk (Når vi døde vågner, 1899). 1900 márciusában
szélütés érte, amiből már haláláig nem épült fel. Sok más hírességhez hasonlóan a Vår Frelsers
gravlund temetőben helyezték örök nyugalomra.

Hatása[szerkesztés]
Ibsent elsősorban az 1875 utáni darabjairól ismerték. Az a hamis kép alakult ki róla, mintha eszmék
támogatása érdekében írta volna darabjait. A hamis kép kialakításáért nagyon sokat tett angol
fordítója, William Archer és George Bernard Shaw ír író, aki tanulmánykötetet (The Quintessence of
Ibsenism) is írt róla, valamint Henry Louis Mencken közgazdász, aki szintén írt egy Ibsen-könyvet.
Ibsen a századfordulón nagy hatással volt több drámaíróra is: Gerhart Hauptmannra, George
Bernard Shaw-ra, Frank Wedekindre, Leonyid Andrejevre. Ezután azonban csökkent a
népszerűsége: Bertolt Brecht a Kis organonban – leplezetten, de – megtámadta Ibsent, mondván,
hogy a néző idegeivel játszik, így éri el a hatást. Meglehetősen elítélően nyilatkozott róla William
Butler Yeats is.

Magyarul[szerkesztés]
1919-ig[szerkesztés]
 Nóra. Színmű; ford. Reviczky Gyula; Gross, Győr, 1892 (Egyetemes könyvtár)
 A vadkacsa. Színmű; ford. Gerő Attila; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
 A népgyűlölő. Színmű; ford. Vikár Béla; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)
 John Gabriel Borkman. Színmű; ford. Jászai Mari; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak
műsora)
 Kísértetek. Színmű; ford. Rudnyánszky Gyula; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)
 A társadalom támaszai. Színmű; ford. Lázár Béla; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)
 Nóra. Színmű; ford. Szász Zsombor; Lampel, Bp., 1909
 Rosmersholm. Színmű; ford. Balogh Vilma; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)
 A tenger asszonya. Színmű; ford. Forbáth Sándor; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)
 Rosmersholm. Dráma; ford. Oláh Gábor; Városi Ny., Debrecen, 1910
 A vadkacsa. Színmű; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1911 (Magyar könyvtár)
 Hedda Gabler. Négyfelvonásos színmű; ford. Telekes Béla; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern
könyvtár. Külföldi színművek)
 Solness építőmester. Színmű; ford. Ábrányi Emil; Lampel, Bp., 1912 (Magyar könyvtár)
 A trónkövetelők. Történelmi dráma; ford. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern
könyvtár)
 Ha mi holtak felébredünk. Drámai epilógus; ford. Görögné Beke Margit; Lampel, Bp.,
1913 (Magyar könyvtár)
 Rosmersholm. Színmű; ford. Ambrus Zoltán; Lampel, Bp., 1916 (Magyar könyvtár)
 Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Patthy Károly; Nyugat, Bp., 1918
1920–1944[szerkesztés]
 Peer Gynt. Henrik Ibsen drámai költeménye; ford. Sebestyén Károly; Lampel, Bp., 1921
(Magyar könyvtár)
 A császár és a Galiléus. Világtörténelmi színmű; ford., bev. Puskás Endre; Athenaeum, Bp.,
1921 (Henrik Ibsen összes színművei)
 Henrik Ibsen levelei; Julius Elias és Haldvan Koht nyomán vál., ford. G. Beke Margit;
Fővárosi, Bp., 1923 (Documenta humana)
 Kísértetek. Családi dráma / Solness építőmester. Színmű / Ha mi holtak feltámadunk.
Drámai epilógus; ford. Hajdu Henrik, bev. Benedek Marcell; Athenaeum, Bp., 1924 (Henrik
Ibsen összes színművei)
 A fiatalok szövetsége. Vígjáték / Babaotthon. Színmű / A tenger asszonya. Színmű; ford.,
bev. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1924 (Henrik Ibsen összes színművei)
 A társadalom támaszai / Rosmersholm / Hedda Gabler; ford., bev. Puskás Endre;
Athenaeum, Bp., 1926 (Henrik Ibsen összes színművei)
 Brand. Drámai költemény / Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Hajdu Henrik, Patthy Károly;
Athenaeum, Bp., 1929 (Henrik Ibsen összes színművei)
 Östraati Inger asszony / A vadkacsa / Borkman John Gabriel; ford., bev. Hajdu Henrik;
Athenaeum, Bp., 1928 (Henrik Ibsen összes színművei)
 Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Áprily Lajos; Nemzeti Színház, Bp., 1940
 Nóra; ford. Marchis György; Új Európa, Bp., 1944
1945–[szerkesztés]
 Henrik Ibsen válogatott drámái, 1-2.; ford. Áprily Lajos, Hajdu Henrik, Németh László, vál.,
bev., jegyz. Dániel Anna; Európa, Bp., 1957 (A világirodalom klasszikusai)
 Nóra. Dráma; ford. Németh László, utószó Dániel Anna; Európa, Bp., 1957 (Világirodalmi
kiskönyvtár)
 Terje Vigen. Elbeszélő költemény; ford., utószó Hajdu Henrik; Magyar Helikon, Bp., 1958
 Peer Gynt; ford. Hajdu Henrik, bev. Hegedüs Géza; Magvető, Bp., 1961
 Henrik Ibsen színművei, 1-2.; ford., jegyz. Hajdu Henrik, utószó Almási Miklós; Magyar
Helikon–Európa, Bp., 1966 (Helikon klasszikusok)
 A tenger vonzása. Színmű öt felvonásban; ford. Gáli József; Magyar Helikon, Bp., 1978
 A vadkacsa. Színmű öt felvonásban; ford. Bart István; Európa, Bp., 1981
 Hedda Gabler. Színmű négy felvonásban; ford. G. Beke Margit; Európa, Bp., 1984
 Babaház (Nóra); ford., szerk., jegyz. képvál. Kúnos László; PannonKlett, Bp., 1997 (Matúra
Klasszikusok)
 A vadkacsa; ford. Kúnos László; Magvető, Bp., 2018
Gyermekkorában patikussegédként dolgozott, később a kristianiai (ma: Oslo) színházban vállalt állást.
Pályáját versekkel kezdte. Til Ungarn c. versét az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról írta. Első
darabja, a Catilina is ebben az évben készül el. Következő darabjai: Norma (1851); Olaf Liljekrans (1854),
A solhaugi ünnep (Gildet paa Solhaug, 1856); Östraati Inger asszony (Fru Inger til Østeraad, 1858) nem
igazán sikerültek. A Helgelandi harcosok (Hærmændene paa Helgeland, 1858) és a talán
legszemélyesebb drámának tekinthető Trónkövetelők (Kongs-Enmerne, 1863) már kétségtelen
tehetségről árulkodnak. A szerelem komédiája (Kjærlighedens Komedie, 1862), korai korszakának
egyetlen realista beütésű darabja csúnyán megbukott.

Ibsen 1865-ben otthagyta Norvégiát, és Rómába utazott, ahol 1866-ban megszületett első nagy darabja,
a Brand. A nagy sikertől fellelkesülve, Ibsen 1867-ben újabb verses drámát írt, a szintén világhírűvé lett
Peer Gyntöt. 1873-ban írta utolsó nagy messianiszikus alapállású művét, a tízfelvonásos A császár és
galileait (Kejser og Galilæer), Flavius Iulianus római császár életéről, amelyet főművének tartott. Ezután
realisztikus környezetbe helyezett, prózában írt, társadalmi kérdéseket is feszegető darabokat írt: A
társadalom támaszai (Samfundets stötter, 1877), Babaszoba (Nóra címen is ismert, eredeti: Et
dukkehjem, 1879), Kísértetek (Gengangere, 1881). A Babaszoba című darabot 1883. december 7-én
Helena Modrzejewska rendezésében mutatták be Amerikában Louisville-ben a Macauley's Theatre-ban.

Ezek a darabok tették igazán elismert íróvá. A Kísértetek fogadtatásán felbőszülve írta meg A hazaárulót
(En folkefiende, 1882)[3] amelyben az erősen önéletrajzi ihletésű főhős mellett állt ki; ennek a darabnak
részben "ellenpontozása" a Vadkacsa (Vildanden, 1884), amelyben a szintén rá hasonlító Gregerset
kegyetlenül kigúnyolta. Ibsen természetének egyébként is jellemzője volt az efféle kettősség: többnyire
"megbüntette" önmagát a kilengésekért. Másfelől Ibsen nemcsak az idealista, fellegjáró Gregerset,
hanem a földhözragadt, ostoba Ginát és a lusta Hjalmart is ledorongolta. A Vadkacsát Gregers szatirikus
beállítása miatt Ibsen korábbi társadalomjavító eszméi megtagadásának szokták nevezni, de Gregers
inkább csak karikatúrája a korábbi nagy Ibsen-hősöknek: Brandnak, Stockmann doktornak ("A hazaáruló"
főhősének), Iulianus római császárnak. Ezzel együtt a Vadkacsa a kései önéletrajzi ihletésű művek közül
az első, amelyet a Rosmersholm (1886), A sellő (Fruen fra havet, 1888) és a Hedda Gabler (1890)
követett.
1891-ben hazatért Norvégiába. Ezután írt darabjaiban közvetlenül önmagával foglalkozott: Solness
építőmester (Bygmester Solness, 1892); Kis Eyolf (Lille Eyolf, 1894); John Gabriel Borkman (1896); Ha mi,
halottak, feltámadunk (Når vi døde vågner, 1899). 1900 márciusában szélütés érte, amiből már haláláig
nem épült fel. Sok más hírességhez hasonlóan a Vår Frelsers gravlund temetőben helyezték örök
nyugalomra.

Hatása

Ibsent elsősorban az 1875 utáni darabjairól ismerték. Az a hamis kép alakult ki róla, mintha eszmék
támogatása érdekében írta volna darabjait. A hamis kép kialakításáért nagyon sokat tett angol fordítója,
William Archer és George Bernard Shaw ír író, aki tanulmánykötetet (The Quintessence of Ibsenism) is írt
róla, valamint Henry Louis Mencken közgazdász, aki szintén írt egy Ibsen-könyvet. Ibsen a
századfordulón nagy hatással volt több drámaíróra is: Gerhart Hauptmannra, George Bernard Shaw-ra,
Frank Wedekindre, Leonyid Andrejevre. Ezután azonban csökkent a népszerűsége: Bertolt Brecht a Kis
organonban – leplezetten, de – megtámadta Ibsent, mondván, hogy a néző idegeivel játszik, így éri el a
hatást. Meglehetősen elítélően nyilatkozott róla William Butler Yeats is.

Magyarul

1919-ig

Nóra. Színmű; ford. Reviczky Gyula; Gross, Győr, 1892 (Egyetemes könyvtár)

A vadkacsa. Színmű; ford. Gerő Attila; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)

A népgyűlölő. Színmű; ford. Vikár Béla; Lampel, Bp., 1898 (Magyar könyvtár)

John Gabriel Borkman. Színmű; ford. Jászai Mari; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)

Kísértetek. Színmű; ford. Rudnyánszky Gyula; Vass, Bp., 1898 (Fővárosi színházak műsora)

A társadalom támaszai. Színmű; ford. Lázár Béla; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)

Nóra. Színmű; ford. Szász Zsombor; Lampel, Bp., 1909

Rosmersholm. Színmű; ford. Balogh Vilma; Politzer, Bp., 1910 (Modern könyvtár)

A tenger asszonya. Színmű; ford. Forbáth Sándor; Lampel, Bp., 1910 (Magyar könyvtár)

Rosmersholm. Dráma; ford. Oláh Gábor; Városi Ny., Debrecen, 1910

A vadkacsa. Színmű; ford. Mikes Lajos; Lampel, Bp., 1911 (Magyar könyvtár)

Hedda Gabler. Négyfelvonásos színmű; ford. Telekes Béla; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár.
Külföldi színművek)

Solness építőmester. Színmű; ford. Ábrányi Emil; Lampel, Bp., 1912 (Magyar könyvtár)

A trónkövetelők. Történelmi dráma; ford. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1913 (Modern könyvtár)
Ha mi holtak felébredünk. Drámai epilógus; ford. Görögné Beke Margit; Lampel, Bp., 1913 (Magyar
könyvtár)

Rosmersholm. Színmű; ford. Ambrus Zoltán; Lampel, Bp., 1916 (Magyar könyvtár)

Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Patthy Károly; Nyugat, Bp., 1918

1920–1944

Peer Gynt. Henrik Ibsen drámai költeménye; ford. Sebestyén Károly; Lampel, Bp., 1921 (Magyar
könyvtár)

A császár és a Galiléus. Világtörténelmi színmű; ford., bev. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1921 (Henrik
Ibsen összes színművei)

Henrik Ibsen levelei; Julius Elias és Haldvan Koht nyomán vál., ford. G. Beke Margit; Fővárosi, Bp., 1923
(Documenta humana)

Kísértetek. Családi dráma / Solness építőmester. Színmű / Ha mi holtak feltámadunk. Drámai epilógus;
ford. Hajdu Henrik, bev. Benedek Marcell; Athenaeum, Bp., 1924 (Henrik Ibsen összes színművei)

A fiatalok szövetsége. Vígjáték / Babaotthon. Színmű / A tenger asszonya. Színmű; ford., bev. Puskás
Endre; Athenaeum, Bp., 1924 (Henrik Ibsen összes színművei)

A társadalom támaszai / Rosmersholm / Hedda Gabler; ford., bev. Puskás Endre; Athenaeum, Bp., 1926
(Henrik Ibsen összes színművei)

Brand. Drámai költemény / Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Hajdu Henrik, Patthy Károly;
Athenaeum, Bp., 1929 (Henrik Ibsen összes színművei)

Östraati Inger asszony / A vadkacsa / Borkman John Gabriel; ford., bev. Hajdu Henrik; Athenaeum, Bp.,
1928 (Henrik Ibsen összes színművei)

Peer Gynt. Drámai költemény; ford. Áprily Lajos; Nemzeti Színház, Bp., 1940

Nóra; ford. Marchis György; Új Európa, Bp., 1944

1945–

Henrik Ibsen válogatott drámái, 1-2.; ford. Áprily Lajos, Hajdu Henrik, Németh László, vál., bev., jegyz.
Dániel Anna; Európa, Bp., 1957 (A világirodalom klasszikusai)

Nóra. Dráma; ford. Németh László, utószó Dániel Anna; Európa, Bp., 1957 (Világirodalmi kiskönyvtár)

Terje Vigen. Elbeszélő költemény; ford., utószó Hajdu Henrik; Magyar Helikon, Bp., 1958

Peer Gynt; ford. Hajdu Henrik, bev. Hegedüs Géza; Magvető, Bp., 1961

Henrik Ibsen színművei, 1-2.; ford., jegyz. Hajdu Henrik, utószó Almási Miklós; Magyar Helikon–Európa,
Bp., 1966 (Helikon klasszikusok)

A tenger vonzása. Színmű öt felvonásban; ford. Gáli József; Magyar Helikon, Bp., 1978

A vadkacsa. Színmű öt felvonásban; ford. Bart István; Európa, Bp., 1981

Hedda Gabler. Színmű négy felvonásban; ford. G. Beke Margit; Európa, Bp., 1984

Babaház (Nóra); ford., szerk., jegyz. képvál. Kúnos László; PannonKlett, Bp., 1997 (Matúra Klasszikusok)

A vadkacsa; ford. Kúnos László; Magvető, Bp., 2018