A csontok járulékos alkotórészei; A csontok összeköttetései

Csontok járulékos részei

• Csonthártya (periosteum, endosteum)

-kívülröl borítja a csontot kivéve a porc területén

-Kivülröl (periosteum) és belülről (endosteum) is borítja a csontot

-Periosteum erőteljesebb szerkezetű az endosteum kevésbé az

-Periosteum: kollagénrostos kötőszövetből áll, mely ereket, érzőidegeket bőségesen tartalmaz

– Periosteum: kollagénrostos kötőszövetből áll, ereket, érzőidegeket bőséggel tartalmaz.

• Ízületi porc (általában hyalin porc)

(Collagénrostos porc ahol nagy húzó és nyomó erők egyszerre hatnak)

Csontok, ízületek érző beidegzése

1. Szabad idegvégződések – fájdalom

nociceptor: fájdalom érző szabad beidegződés, amely olyan kisülési küszöbű, hogy csak nagy
behatásra kezd el akciós potenciált képezni, a csont állományában, legfőképpen a csont
hártyában, izülei tokban találhatóak
húzási, nyomási ingerekre reagáló receptorok: főként az izületi tokban és az izület környéki
szalagokban találhatóak meg

2. Húzási – nyomási ingerekre reagáló, melyek hasonlatosak a bőrben lévő Ruffini és Pacini
testekre (főként az ízületi tokban és szalagokban).

A csontok összeköttetése:

A csontvázat felépítőcsontok kapcsolódhatnak egymáshoz:

1- Folytonosan, valamilyen szövet közebiktatásával (synarthrosis)

2- Ízülettel, amikor a szomszédos csontok között rés van (articulatio), megszakított
összeköttetés

1.Folytonos összeköttetések formái:

-az alapján kapták a nevüket, hogy a két csont között mit találunk, mint kötőanyag

a, kötőszövetes csontösszeköttetések (syndesmosis)

A csontokat szalagok vagy némely esetben igen kevés kötőszövet kapcsolja össze
szalag (syndesmosis ligamentosa) pl: lábszár két csontját distalisan összefűző syndesmosis
tibiofibularis ( a tibia, a szárkapocscsont és a fibula, sípcsont distalis végrészei )
kevés kötőszövet: koponyacsontok közötti varratok (sutura)
Az ízületek szalagjait nem soroljuk ide
Nagyon picit mozog pl újszülött koponyája csúcsos
A suturáknak három formája van:
-sima varrat (sutura harmonia)
-fogazott varrat (sutura serrata)
-pikkelyvarrat (sutura squamosa)

b, porcos csontösszeköttetés (synchondrosis)

-A csontokat porcszövet kapcsolja össze
Pl: csigolyák közötti porckorongok által létrehozott összeköttetés
Kis mozgás van a csontok között pl szülés előtt a két medencecsont, középen a szeméremcsontnál
találkoznak, porcos kapcsolat van közöttük, ez el tud nyílni szülésnél

c, csontos összeköttetés (syostosis)

Eredetileg különálló csontok összecsontosodásával jön létre
Pl: elcsontosodott varratok, keresztcsont nincs köztük mozgás (kivéve törés)
pl: sacrum csontjai

2. Ízületek (articulatio)

A kapcsolódó csontok ízületi porccal borított felszínei között ízületi rés van, melyet körkörösen ízületi
tok határol
Az ízület működési egység is tehát szerv
Fertőzésveszélye nagy, nehezen gyógyítható

• Kötelező alkotók:

Ízületi végek (egymással ízesülő csontvégek)

– Caput articulare- ízületi fej (általában domború)

– Cavitas articularis – ízületi árok (általában sekély, homorú)

– Cavum articulare -Ízületi üreg

-az ízületi felszínek között capilláris tágasságúnak tekinthető, melyben a synovia igen vékony,
folyadék film formájában helyezkedik el

-az ízület mozgásakor az ízfelszíneken érvényesülő nyomás a synoviát pumpaszerűen az ízületi porcba
nyomja, ezáltal annak táplálását segíti

-a synoviának „kenőanyag” szerepe is van az ízületi felszínek csúszásának biztosításában

– Capsula articularis- Ízületi tok 2 rétegű

Az ízesülő csontvégeket körkörösen, hiánytalanul összekapcsoló két rétegű tok

az ízületek üregét a környezettől hermanikusan lezárja

Az ízületi tok az ízület mechanizmusa szerint változó feszességű lehet

• Capsula fibrosa -külső rész, erőteljes kötőszövetes réteg, tömött kollagén rostból épül fel, főként
mechanikai védelmet biztosít

• Membrana synovialis → synovia -belül, finomabb szerkezetű, laza, sejtekben gazdag, különleges
sejtközötti állománnyal bíró kötőszövet, az üreget határoló felszínén a sejtek hámszerűen
illeszkednek egymáshoz

-synoviát termeli
-a synovialis hártya alatt igen dús capilláris hálózat helyezkedik el, mely az ízületek körüli gazdag
artériás érhálózattal függ össze

– Ligamentum articulare -ízületi szalag, stabilizálja az ízületet (a nagyon stabil ízületeknek stabil
szalagjai vannak, de nem mozog nagyon)
minden ízületnek van szalagja
-tömött kollagén rostos kötőszöveti kötegek
-vagy az ízületi tok rostjainak a megerősödéseként vagy önálló, a toktól független szalag formájában
fordulnak elő

Pl a válízület könnyebben ficamodik, nagyon mozog; egy keresztcsont és csípőlapát közötti ízület
ennek az ellentétje

– Cartilago articularis- ízületi porc

-ízesülő csontvégeket borító üvegporc ritkán rostosporc

-réteges szerkezetű, a felszíni zónájában nagyon szorosan összenőtt rostokat tartalmaz
-Sima felszíne a csontok könnyű elmozdulását biztosítja
- Synoviából és a csontállományból jut tápanyagokhoz, használat során tudja felvenni
-versenysportolóknál és mozgásszegény életmód esetén nagy az előfordulási gyakorisága a térdízületi
kopásnak

Járulékos alkotók

(Seu) labrum glenoidale (rostporcos ízvápaajak)

-a sekély ízületi árok mélyítését szolgáló rostos porcból álló gyűrűk

-Kap egy gallért a csont rostos porcszövetből, ez mélyíti a vápát és növeli a felszínek kongruenciáját,
hogy ne legyen inkongruencia

pl válizület

Discusok, mensicusok

-rostos porcból álló korong, illetve félhold alakú képződmények, melyek az egymásnak alakilag nem
megfelelő izületi felszínek kiegyenlítését szolgálják

-ha nagy mechanikai erők érik a csontot akkor a hyalin porc védelme érdekében discust használ a
szervezet

-térdizületben nagy mechanikai erők hatnak, itt meniscus van, fölülnézetben egy c alakú rostos
porcszövet, 2 db van belőle izületenként

Bursae Synoviales (Ízületi tömlők)

mint a kevés vizzel töltött lufi

csontok és inak között vagy két izom között helyezkedik el, ahol két felszín dörzsölődne

lehetővé teszi a surlódás mentes elmozdulást

túlerőltetés hatására begyulladhat

térd és váll ízület körül sok van belőle

Vaginae synoviales (Ín hüvelyek)

-Ahol az izmoknak nagyon hosszú ínjai vannak es ezek, hogy a környezetükhöz képest
súrlódásmentesen tudjanak elmozdulni ínhüvelyeket alkalmaznak pl kézen, lábon

túlerőltetve begyulladhat

Musculi articulares

-az ízületi tokon tapadó pici izmok, amelyek megakadályozzák, hogy az ízületi felszínek közé
becsípődjön a tok

-A mozgások síkban jönnek létre a síkra merőleges tengely körül

3 alapsík:

-Frontális sík (a homlokcsonttal párhuzamos)

sagitalis (nyílirányú) tengely körül

abductio adductio

-az összes izület mozgása fokokban megadható

0 fok, neutrális helyzet

-test mellett csüngő felső végtag, előre néző hüvelykujj, zárt párhuzamos láb, előre irányuló tekintet

Sagitalis sík

transversalis tengely körül

flexio extensio

horisontális sík

longitudinális tengely

rotatio

ROM-mozgásterjedelem

Aktív

Passzív

-nagyobb vagy ugyanakkora

End feel

1. Lehet fiziológiásan normál ROM mellett: lágy, feszes, kemény ( a fiziológiás izület szabadon mozog,
fájdalommentesen az anatómiai mozgásterjedelmében)

2. Lehet beszűkült mozgás mellett: lágy, feszes, kemény vagy fájdalom miatt nem elérhető (majdnem
ugyan az mint a fiziológiás csak nem abban az izületben vagy nem ott ahol kellene pl puha a
könyökízületi extensio)

-Az az érzet amit a terepauta érez a kezével a passzív mozgás végén

lágy pl könyökizületi flexio

feszes -ujjon

kemény nyújtott karnál a könyökre való rányújtás, hyperextensio

Ízületi mozgásterjedelem vizsgálat alapjai

• Validitás (validity):

- kritérium validitás: azt jelenti, hogy a nyert adatok, mennyire felelnek

meg a „gold standard”-nak.

• Megbízhatóság (reliability):

- megismételhetőség (intra-, interrater reliability): két vizsgáló

eredménye közötti vagy egy azon vizsgáló két mérése közötti egyezést
írja le.

Ízületek osztályozása

• Amphiarthrosis (feszes ízület, van benne mozgás csak kicsi, pl a keresztcsont és a csípőlapát
közötti ízület

• Egytengelyű ízületek:

ginglymus, (csukló típusú ízület pl ujjpercek között általában flexio estensiot tudnak)

articulatio trochoidea (forgó izület pl alkar mozgása)

• Kéttengelyű ízületek:

art. ellipsoidea, (emberi csukló ízület

art. sellaris, (nyeregízület két nyeregfelszín találkozik egyik síkban domború, másik síkban homorú , 2
tengely körüli mozgás jön létre) pl hüvelykujj

trochoginglymus (forgó csukló ízület pl könyökünk, térdízület)

• Három vagy soktengelyű:

art. spheroidea (spec. formája: enarthrosis spheroidea seu art. cotylica) pl csípő Ízület, ahol az ízületi
vápa túl ér a fej egyenlítőjén

-Korlátolt szabad ízületek pl válizület