A csontok közötti összeköttetések

• Folyamatos (merev) összeköttetés (synarthrosis)

típusai:
- kötőszövetes
sutura (varrat) – koponyacsontok közt
syndesmosis – pl. lábszárcsontok közt
gomphosis – foggyökér és állcsont közt
- porcos
synchondrosis – csigolyák és csigolyaközti porckorongok közt
symphysis – pl. szeméremcsontok közt
- csontos (synostosis)
eredetileg kötőszövetes vagy porcos, később elcsontosodó
kapcsolat – pl. medencecsontok, keresztcsonti csigolyák,
farkcsonti csigolyák közt

• Megszakított összeköttetés: ízület (diarthrosis)

típusai:
- feszes (félmerev, vagy korlátozott szabadizület) – pl. szegycsont
és kulcscsont
közt
- mozgékony (szabadizület) – pl. végtagok ízületei
 Kötőszövetes synarthrosisok

Pl. koponyacsontok közt Pl. foggyökér és állcsont közt

állcsont Pl. alkarcsontok

gomphosis közt
sutura
fog

syndesmosis

Pl. lábszárcsontok
közti
syndesmosis
 Porcos synarthrosisok

- pl. csigolyák közötti porckorongok - pl. szeméremcsontok közt

vertebra

discus intervertebralis

vertebra

symphysis pubica
 Feszes (félmerev) ízületek

keresztcsont és csípőcsontok közt szegycsont és kulcscsontok közt

 A mozgékony (szabad) ízületek tengelyei és mozgásai

1 tengelyű
1 tengelyű

csukló v. hengerízület forgóízület (pl. 1.-2.

feszes Forgóízület
(pl. sarokcsont-sípcsont) nyakcsigolya)
ízület

2 tengelyű

3 tengelyű

Tojásízület nyeregízület
(pl. hüvelykujj kéztő-és Gömbízület
(pl. orsócsont-kéztőcsontok) (pl. felkarcsont-lapocka)
kézközépcsontja)
Az ízületek mozgásai
 A synovialis ízület jellemző alkotórészei

ízesülő csontvég

ízületi üreg
(benne ízületi nedv) synovialis
membrán Ízületi tok
ízületi porc rostos burok

Ínhülvely

Ín csonthártya
 Az ízületek járulékos alkotóelemei

Ízületi korong és ízületi gyűrű

térdízület
állkapocsízület

Ízületi porckorong

meniscus
Alsó állcsont feje
 Az ízületek járulékos alkotóelemei

Ínhüvely (vagina synovialis)

ínhüvelyek
Vagina
synovialis
 Vállízület (articulatio glenohumeralis vagy articulatio
humeri)
- Gömbízület (3 tengelyű) – az emberi test legmozgékonyabb ízülete

- a felkarcsont (humerus) feje és a lapocka rostos-porcos peremmel

mélyített ízvápája (cavitas glenoidalis) képezik

- ízületi tokja bő, szalagok erősítik, a vállizmok is összefogják

- - felül az ízületet erős szalag (ligamentum coracoacromiale) is védi

- mozgásai: flexio – extensio

abductio – adductio
rotáció vállcsúcs hollócsőr-
circumductio nyúlvány
ízületi porc

felkarcso
nt
ízvápa
a
lapocká
n
 A könyökízület (articulatio cubiti)

- összetett henger- és forgóízület (2 tengelyű)

- a hengeres részt a felkarcsont distalis végdarabjának csigája (trochlea) és a singcsont

bevágása (incisura trochlearis) alkotja
- ez biztosítja a kar flexiós-extenziós mozgását

- a forgó részt három csont együttesen alkotja:

a felkarcsont fejecse (capitulum humeri)
az orsócsont feje (caput radii) és az
a singcsont másik bevágása (incisura
radialis)
- ez biztosítja a kar pronáló-supinálió mozgását

-az orsócsont fejét gyűrű alakú szalag (ligamentum annulare) fogja a singcsonthoz, lehetővé téve
szabad forgását

-az orsócsont forgásakor a hozzá csatlakozó kéz hol tenyérrel felfelé/előre (supinatio, a két csont nem
keresztezi egymást), hol tenyérrel lefelé/hátra (pronatio, a két csont keresztezi egymást) fordul
- a kar nyugalmi helyzete a pronatio, a könyökízületé a derékszögű flexió és a közepes pronatio
 Könyökízület

mozgásai:

flexio – extensio
rotáció (pronatio/supinatio)
felkarcsont

orsócsont
singcsont

szalagok
 Felkar és a singcsont
közti izület

Felkar és orsócsont -csuklóízület

közti izület -1 tengely

-gömbízület
-3 tengely
-alárendelt

Az orsó és a singcsont közti proximális izület:

-forgóízület
-1 tengely
 A könyökízület mozgásai

Supinatio: (A)
- a tenyér felfelé, a kézhát
lefelé tekint (könyök hajlítva)
- a tenyér előre, a kézhát
hátrafelé tekint (könyök nyújtva)
- az orsócsont és a singcsont
párhuzamos helyzetben
(ez az „anatómiai helyzet”)

Pronatio: (B)
- a tenyér lefelé, a kézhát
felfelé tekint (könyök hajlítva)
- a tenyér hátra, a kézhát
előrefelé tekint (könyök
nyújtva)
- az orsócsont és a singcsont
keresztezett helyzetben
Gyermekkori könyökficam (pronatio dolorosa
infantum)

Gyűrű alakú szalag

Az orsócsont feje
kicsúszik
Térdízület mozgásai:
flexio – extensio
kisfokú rotáció

térdkalács

combcsont

térdízüle
eti
porcfels
zín
belső
szalag
meniscus

oldalsó
szárkapocscsont
szalag
ok
sípcsont

Nyújtott térd Hajlított térd

 A vázizomrendszer
• a vázizomrendszer a mozgatórendszer aktív részét képezi

•a vázizomzat jól elkülöníthető, önálló tagokból (vázizmokból) áll, amelyek legtöbbször

egymástól függetlenül is mozgathatók

•a vázizmokat harántcsíkolt izomszövet építi fel, amelyek működését akaratlagosan is tudjuk

szabályozni

Az izom két fő része:

- izomhas (venter): a középső, összehúzódásra (kontrakcióra) képes, aktív rész
- inas rész (tendo): az izom két végét a csontokhoz rögzítő rész

Az izmok két helyen rögzülnek a csontokon:

- a proximalis rögzülést az izom eredésének,
- a distalis rögzülést az izom tapadásának nevezzük.
Az izomszövetek típusai
 A vázizom szerkezete és tulajdonságai

- az egyedi izomrostok körül vékony kötőszövetes tok (endomysium) van

- a rostok különböző nagyságú kötegeket (fasciculus) alkotnak, amelyeket
kötőszövetes hüvely (perimysium) vesz körül
-a perimysiumból kötőszövetes sövények (septumok) húzódnak a fasciculusok közé,
ebben erek és idegek futnak a kötegek mélyébe
- az izomkötegek alkotják magát az izmot (musculus), amelyet egy
simaizomsejteket is tartalmazó vastag kötőszövetes burok fog össze (epimysium),
ebben haladnak az izmot ellátó erek, idegek, melyek kisebb ágakra oszlanak és belépnek a
perimysium-ba.

- az izmok a csontok proximalis és distalis részeihez kapcsolódnak

- a vázizmok akaratunktól függő mozgásokat végeznek, működésüket az

idegrendszer szomatomotoros pályái szabályozzák

- gyors, nagy erőkifejtésre képesek (rövid ideig), viszonylag gyorsan fáradnak

A vázizom és az izomrost felépítése

myofibrillumok myofibrillumok aktin- és miozinfonalak

izomrost

izomköteg

izom

sarcoplasmás reticulum
A vázizomrostok felépítése
myofibrillum

Vastag filamentum
(miozin)

Vékony filamentum
(aktin)
 A sarcomer vázlatos szerkezete

A vastag és vékony filamentumok

helyzete

A) Nyugalmi állapotban

B) Izomkontrakció alatt

A filamentumok hossza nem

változik, csak a sarcomeré!
A harántcsíkolt izomrost
és az ín kapcsolódása
 A vázizmok osztályozása

Alakjuk szerint:
- rövid izmok (pl. ujjak izmai)
- hosszú izmok (pl. felkar és comb izmai)
- széles izmok (pl. törzsizmok)
(- gyűrűs izmok (testnyílások körüli záróizmok – ezek nem vázizmok, de
harántcsíkolt, akaratlagosan szabályozható izmok)

Eredési helyek száma szerint:

- egyfejű izom
- kétfejű izom
- háromfejű izom
- négyfejű izom

Működésük szerint:
- hajlító (flexor)
- feszítő (extensor)
- közelítő (adductor)
- távolító (abductor)
- emelő (elevator)
- szinergisták (egymás működését segítő)
- antagonisták (ellentétesen működő)
 A vázizmok beidegzése

-a vázizmok akkor húzódnak össze, ha mozgató

idegsejtektől (motoneuronoktól) erre parancsot
kapnak
- a motoneuron szinapszist képez az izomrostokkal,
amelyet motoros véglemeznek nevezünk

motoros véglemez
 Részletes izomtan

Az izmokat általában az egyes testrészek szerint csoportosítjuk:

Végtagizmok:
- felső végtag izmai: vállöv, kar, alkar és kéz izmai
- alsó végtag izmai: csípő, comb, lábszár és láb izmai

Törzsizmok:
- mellizmok: mellkas-felkari izmok, mellkas saját izmai
- hátizmok: felületes és mély hátizmok, tarkózimok
- hasizmok: egyenes, haránt, külső ferde és belső ferde hasizmok

Nyakizmok: felületes és mély nyakizmok

Fejizmok: fejtetőizmok, arcizmok (mimikai és rágóizmok)

 A vázizomrendszer

Feji izmok

Nyakizmok

Felső végtag izmai

Törzsizmok

Alsó végtag izmai

 A felső végtag izmai - vállöv
- a vállöv izmai a lapockán és a kulcscsonton erednek, a felkarcsonton tapadnak.
- a vállízületet fogják körül, szerepet játszanak annak összetartásában.

• Deltaizom (musculus deltoideus):

- a vállöv csontjairól ered, a felkarcsont felső harmadában tapad
- beborítja és lekerekíti a vállízületet
- a felkart a vállízületben a vízszintesig emeli, a felemelt kart közelíti és
forgatja

• Kis és nagy görgetegizom (m. teres minor/ major):

- a lapockáról erednek, a felkarcsonton tapadnak
- a felkarcsontot rotálják (nagy g.i. befelé, kis g.i. kifelé)

• Lapockatövis feletti és alatti izom (m. supraspinatus és infraspinatus):

- a lapockatövis felett, ill. alatt erednek, a felkarcsonton tapadnak
- a felkart rotálják, ill. távolítják/közelítik

• Lapocka alatti izom (m. subscapularis)

- a lapocka bordai felszínén ered, a felkarcsonton tapad
- a kart befelé rotálja
Deltaizom Nagy görgetegizom Kis görgetegizom
Lapockatövis feletti izom Lapockatövis alatti izom

Lapocka alatti izom

 A felső végtag izmai - felkarizmok
- Elsősorban a könyökízületet mozgatják
- A hajlító és feszítő felkarizmokat erős kötőszövetes réteg (fascia brachii) borítja és választja
el sövénnyel.

A felkar hajlító izmai: ventralis helyzetűek

• Kétfejű felkarizom (m. biceps brachii):

- mindkét feje a lapockáról ered, az orsócsonton tapad
- az alkart hajlítja és supinálja

• Felkarizom (m. brachialis):

- a felkarcsonton ered és a singcsonton tapad, a kétfejű felkarizomnál mélyebben
- a könyökízületet hajlítja

• Hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis, Casserio-izom):

- a lapocka hollócsőrnyúlványán ered, a felkarcsonton tapad
- a felkart előre emeli és befelé forgatja

A felkar feszítő izmai: dorsalis helyzetűek

• Háromfejű karizom (m. triceps brachii);

- a három fej a lapockáról, ill. a felkarcsontról ered, a singcsont könyöknyúlványán tapad
- a könyökízületet és az alkart feszíti
Kétfejű felkarizom Felkarizom

Hollócsőr-karizom Háromfejű felkarizom

A váll és felkar izmai elölnézetben

deltaizom

lapocka alatti
izom

hollócsőr-karizom

kétfejű
felkarizom

felkarizom

singcso
nt
orsócsont
 A váll és felkar izmai hátulnézetben
lapockatövis feletti
izom
deltaizom

lapockatövis alatti
izom
kis
görgeteg-
izo n gy
m a
görgetegizom
háromfejű karizom
 A felső végtag izmai - alkar
- az alkaron több izom van, mint a felkaron (kéz precíziós mozgatása)
- a felkarcsonton, illetve az alkarcsontokon erednek, lehetnek mélyek vagy felszínesek
- az alkart, a csuklóízületet és az ujjakat mozgatják
-distalis végük hosszú ínba megy át, amely kifut a kézre, és a kéz csontjain tapad (így a kézen
nem foglalnak el sok helyet)
-a tenyéri oldalon az inak a kéztőalagútban (canalis carpi) haladnak át

- alkar-flexorok:
- a singcsont körül helyezkednek el, a ventralis (tenyéri) oldalon futnak
- az ujjakat hajlítják, a tenyeret közelítik az alkarhoz (palmarflexio), az alkart
pronálják

-alkar-extensorok:
- az orsócsont körül találhatók, a dorsalis (kézháti) oldalon futnak
- az ujjakat nyújtják, a kézhátat közelítik a karhoz (dorsalflexio), az alkart
supinálják
 A felső végtag izmai - kéz

- a kézen erednek és tapadnak

- Kézháti izmok
- az ujjakat szétterpesztik és feszítik

-Tenyéri (palmaris) izmok:

Hüvelykpárna (thenar) izmok:

- a hüvelykujj abductor, adductor, flexor és opponáló izmai (fogás!)

Kisujjpárna (hypothenar) izmok:

- a kisujjat távolítják, hajlítják

Ujjpárna (mesothenar) v. tenyérárok izmok :

- az ujjperceket mozgatják, valamint az ujjakat közelítik és távolítják

- Gilisztaizmok (mm. lumbricales) az ujjak oldalirányú mozgásait (közelítő-terpesztő)

- Kézközépcsontok közti izmok szabályozzák

-a tenyérizmok inait ínhüvelyek fogják össze a kéztő magasságában, amelyeket széles szalag szorít le,
megakadályozva az inak elemelkedését a csontokról (a szalag alatti csatorna a kéztőalagút)
- az ujjakhoz futó inakat, ereket és idegeket egy inas lemez (aponeuralis palmaris) borítja,
védelmet nyújtva a mechanikai behatásoktól (fogásnál, markolásnál).
Az alkar és a tenyér izmai és ínhüvelyei elölnézetben

kétfejű karizom ina

inas lemez

az alkar hajlító izmai

hüvelykujjpárna kéztőalagút
izmok
haránt
hüvelykizo kéztőszalag
kisujjpárna izmok
m
ínhüvelye ujjhajlító izmok
ínhüvelyei
gilisztaizmok
A tenyér izmai és inai (a haránt kéztőszalag teljesen eltávolítva)

felületes ujjhajlító izmok

inai
hosszú nagyujjhajlító
ina

ínhüvelyek

gilisztaizmok

kéztőalagút

mély ujjhajlító izmok

inai
Az alkar és a kéz izmai és ínhüvelyei hátulnézetben

háromfejű karizom ina

felületes alkari
feszítőizmok

mély alkari
feszítőizmok

hátsó
kéztőszalag
alkari feszítők
ínhüvelyei
kézháti csont-
közti izmok
 A kézhát izmai és inai

kézháti csont-
közti izmok

hosszú és rövid
hü- ujjfeszítő izmok
velykujjfeszítő i. inai
inai
hátsó
kéztőszalag
 A felső végtag legfontosabb izmai

• deltaizom (m. deltoideus)

• lapockatövis alatti izom (m.infraspinatus)

• kis- és nagy görgetegizom (m. teres minor

• et major)

• kétfejű felkarizom (m. biceps brachii)

• háromfejű felkarizom (m. triceps brachii)

• hollócsőr-karizom (m. coracobrachialis)

• felkarizom (m. brachialis)

• alkar hajlítóizmai (flexorok)

• alkar feszítőizmai (extensorok)

• hüvelykpárna izmok (thenar izmok)

• kisujjpárna izmok (hypothenar izmok)
• tenyérárok (ujjpárna) izmok (mesothenar izmok)

anterior nézet posterior nézet

 Az alsó végtag izmai I. – belső csípőizmok
• Belső csípőizmok:
- a csípőlapát belső felszínén, valamint az ágyéki csigolyákon erednek, a
combcsonton tapadnak
• csípőhorpaszizom (m. iliopsoas):
- a nagy horpaszizom (m. psoas major) és a csípőizom (m.
iliacus) alkotja
- a csípő legerősebb flexora, a hasizmokkal együtt a törzset hajlítja
- a farizmokkal együtt szerepe van az egyensúly és a lordosis
fenntartásában

• körteképű izom (m. piriformis):

- a kismedence üregében (keresztcsont belső felszínéről) ered, a combcsonton tapad
- a combokat
- a nagy ülőcsonti kifelé fordítja
nyíláson (foramen ischiadicum) halad át
csípőhorpaszizom

nagy horpaszizom csípőizom

 A medence izmai (medialis nézet)
keresztcsont

csípőizom

körteképű izom

belső fedőizom
fedőcsatorna
szeméremcsont

végbélemelő
izom

külső végbélzáró
mély haránt izom
 Az alsó végtag izmai II. – külső csípőizmok

• Külső csípőizmok (farizmok):

- a medencecsont és a keresztcsont külső felszínén erednek, a combcsonton tapadnak
- szerepet játszanak a járásban, egyenes testtartásban (csecsemőben fejletlenek)

- nagy farizom (m. gluteus maximus):

- a csípőt feszíti, a combot hátrahúzza, távolítja, kifelé fordítja
- az ember legnagyobb és legfejlettebb izma
- középső farizom (m. gluteus medius) - a combokat távolítja és forgatja
- kis farizom (m. gluteus minimus) – a combokat távolítja és befelé forgatja

nagy farizom

középső farizom

kis farizom
 Az alsó végtag izmai III. – combizmok
3 csoport: a comb elülső oldalán az extensorok, hátul a flexorok, medialisan az adductorok
- a 3 izomcsoportot egy pólya (fascia lata) borítja és választja el sövényekkel egymástól

Ventralis izmok:
• Négyfejű combizom (m. quadriceps femoris): a térdízületet feszíti (lábat kinyújtja), a
test egyik legerősebb izma, körbeveszi a combcsont testét
- részei: egyenes combizom (m.rectus femoris)
külső, belső és középső vaskosizom (m. vastus lateralis, medialis, medius)
- négy feje a combcsont ízvápájáról és a combcsont felső részéről ered
- közös ín: a patella-ín (ligamentum patellae), amely a sípcsonton tapad
• Szabóizom (m. sartorius): a csípő- és térdízületet hajlítja, a combot kifelé fordítja
- A comb külső felszínéről a térd belső felszínére fut

Dorsalis izmok: a térdízületet hajlítják, a behajlított térdet rotálják, a csípőízületet feszítik

- az ülőgumón erednek, a lábszárcsontokon tapadnak
•Kétfejű combizom (m. biceps femoris)
•Féliginas izom (m. semitendinosus)
•Félighártyás izom (m. semimembranosus).

Medialis izmok: a combokat egymáshoz közelítik (adductorok, belső combizmok)

- a szemérem- és ülőcsonton erednek, a combcsont belső oldalán tapadnak
• Hosszú, rövid, és nagy combközelítő izom (m. adductor longus, brevis, magnus)
• Karcsúizom (m. gracilis)
• Fésűsizom (m pectineus)
 szabóizom

egyenes combizom

külső vaskosizom
Négyfejű combizom
középső vaskosizom

belső vaskosizom
 A csípő- és combizmok elölnézetben

csípőizom csípőhorpaszizom
nagy horpaszizom
lágyékszalag
körteképű izom

Comb extenzorai fésüsizom

hosszú combközelítő Comb

egyenes combizom izom adductorai
karcsúizom
külső vaskosizom
combizom

szabóizom
négyfejű

belső vaskosizom

középső

vaskosizom
térdkalács

térdkalácsszalag
 A comb- és farizmok hátulnézetben

középső
farizom

nagy
farizom

kétfejű
combizom
Comb félignas izom
flexorai
félighártyás izom

karcsúizom

szabóizom
 Az alsó végtag izmai IV. - lábszárizmok
- nem veszik teljesen körül a lábszárcsontokat (a sípcsont elülső felszínét bőr borítja)
- a felületes lábszári bőnye (fascia cruris) borítja őket
- 3 csoport: elöl extensorok, hátul flexorok, lateralisan szárkapocsizmok

Extensorok: - a lábfejet és a lábujjakat felfelé húzzák (dorsalflexio, „pipálás”).

• Elülső sípcsonti izom (m. tibialis anterior)
• Hosszú öregujjfeszítő izom (m. extensor hallucis longus)
• Hosszú ujjfeszítő izom (m. extonsor digitorum longus)

Flexorok: - a lábfejet és a lábujjakat lefelé mozdítják (plantarflexio, „spiccelés”)

Felületes csoport: szerepet játszanak a vádli formájának kialakításában
• Kétfejű lábikraizom (m. gastrocnemius)
• Gázlóizom (m. soleus)
- mindkét izom az Achilles-ínba megy át, amely a sarokcsont gumóján tapad

Mély csoport:
• Hosszú lábujjhajlító izom (m. flexor digitorum longus)
• Öregujjhajlító izom (m. flexor hallucis longus)
• Hátulsó sípcsonti izom (m. tibialis posterior): a lábboltozat egyik fenntartója

Szárkapcsi (peroneus) izmok: - a lábboltozat fenntartásában vesznek részt

- a szárkapocscsonton erednek és a lateralis boka mögött jutnak a lábra
A lábszárizmok elülső-oldalsó nézetben
kétfejű
combizom
térdkalács

lábszárfeszítő izmok

kétfejű lábikraizom
hosszú és
rövid
szárkapocsiz
om
lábszárfeszítő és
szárkapocsizmok inait
leszorító szalag
lábujjfeszítő izmok
 A lábszár izmai hátulnézetben

kétfejű combizom
tapadása
térdárki izom

combizmok íntapadása

kétfejű lábikraizom belső

feje
kétfejű lábikraizom külső
feje
gázlóizom

mély lábszári
hajlítóizmok
Achilles-ín
 Az alsó végtag izmai V. - a láb izmai

A talpon három izompárnát különítünk el, amelyeket közös fascia-Iemez (aponeurosis

plantaris) borít, sövényekkel választja el őket és védi a talpon futó ereket, idegeket.

Öregujjpárna izmai (thenar izmok),

Kisujjpárna izmai (hypothenar),

Talpközép izmai (mesothenar)

Akárcsak a kézen, a lábon is megtalálhatók a

gilisztaizmok (mm. lumbricales) és a
lábközépcsontok közti izmok
 A talp izmai

öregujjhajlító izom
ina

rövid ujjhajlító
izom
kisujjpárna
izmok öregujjpárna izmok
 A talp ínhüvelyei és mély rétege

talpi csontközti
izmok

hosszú ujjhajlítók
inhüvelye
öregujjhajlító izom
inhüvelye
szárkapocsizmok
ínhüvelyei
 Az alsó végtag legfontosabb izmai

• középső farizom (m. gluteus medius)

• nagy csípőhorpaszizom (m. psoas major)

• nagy farizom (m. gluteus maximus)

• combhajlító izmok

• combközelítő izmok

• szabóizom (m. sartorius)

• négyfejű combizom (m. quadriceps fem.)

• háromfejű lábikraizom (m. triceps surae)=

kétfejű lábikraizom (m. gastrocnemius)
gázlóizom (m. soleus)

Anterior nézet Posterior nézet

 A törzs izmai I.
Mellkas-felkari (thoracohumeralis)
izmok
- felületesen helyezkednek el, a mellkasról erednek és a felkarcsonton tapadnak
- a felkart mozgatják, ill. rögzített felső végtag esetén a mellkast emelik - fontos légzési
segédizmok

•Nagy és kis mellizom (m. pectoralis major / minor):

- szerepet játszanak a mellkas jellegzetes alakjának kialakításában
- a felkar mozgásaiban vesznek részt

•Elülső fűrészizom (m. serratus anterior)

- 8-9 „csipkével” ered a mellkas oldalsó felszínén

Nagy mellizom kis mellizom

Elülső fűrészizom
 A törzs izmai II.
A mellkas saját izmai

Bordaközi izmok (m. intercostales externi et interni)

- a bordák közötti teret töltik ki, a mellkas falának alkotásában is szerepet játszanak
- a külső és belső izmok X alakban keresztezik egymást.

•külső bordaközi izmok: a felső bordán erednek, az alatta lévő bordán tapadnak
- az izomrostok a gerinctől a sternum felé, ferdén futnak
- összehúzódásuk az alsó bordát emeli, a mellkas térfogatát növeli
(belégzés)

•belső bordaközi izmok: az alsó bordán erednek és a felette lévő bordán tapadnak
- az izomrostok a sternumtól a gerinc felé, ferdén futnak
- összehúzódásuk a felső bordát süllyeszti, a mellkas térfogatát
csökkenti (kilégzés)
- csak erőltetett kilégzéskor működnek! Nyugodt kilégzésnél a mellkas
eredeti alakját saját rugalmasságánál fogva nyeri vissza

Rekeszizom (diaphragma):
- a mellüreget a hasüregtől légmentesen elválasztó, kupola alakú izmos-inas lemez

A bordaközi izmok és a rekeszizom is légzőizmok. Légzéskor nőkben a bordaközi

izmok működése dominál (mellkasi légzés), férfiakban a rekeszizomé (hasi légzés).
 Mellizmok, felületes réteg

nagy mellizom

deltaizom

elülső
fűrészizom
széles
hátizom

külső ferde
hasizom
 Mellizmok, mély réteg (a nagy mellizom eltávolítva)
belső bordaközi
izmok
külső bordaközi
izmok kis
mellizom

elülső
fűrészizom
széles
hátizom

belső ferde
hasizom
 A rekeszizom (diaphragma)
- mellüreg felé néző felszínét a mellhártya, hasüregi felszínét a hashártya borítja
-oldalsó, izmos része az ágyékcsigolyákról, alsó bordákról és a szegycsont belső felszínéről ered, és
belesugárzik a középső inas lemezbe, amely felülről érintkezik a szívvel
- fontos képletek (pl. aorta, nyelőcső, v. cava inferior) fúrják át
- belégzéskor az izmos része összehúzódik, aminek következtében kupolája lesüllyed, s
ez hozzájárul a mellüreg térfogatának növeléséhez
- kilégzés során a folyamat ellentétes irányba játszódik le (elernyed, domborúbb lesz)
A rekeszizom és a hátsó hasfal izmai elölnézetben
alsó üres visszéri rekeszizom inas
nyílás része

nyelőcsői
nyílás
rekeszizom izmos
része
12.
borda
aortai
nyílás
négyszögi
ágyékizom
haránt
hasizom
gerinc

csípőlapát

kis
csípőizo nagyhorpaszizom
 A törzs izmai III.
Hátizmok
Felületes hátizmok: széles, lapos izmok, eltakarják a mélyebb izmokat:
• Csuklyásizom v. trapézizom (m. trapezius)
- a legfelületesebb hátizom, eredése a nyakszirtcsonttól a XII. hátcsigolyáig tart,
- a vállöv csontjain tapad
- a vállat emeli (vállvonogatás) és hátrahúzza (katonás tartás)

• Széles hátizom (m. Iatissimus dorsi):

- legyezőszerű, lapos izom, alsó bordákon, alsó háti és lumbalis csigolyákon,
csípőlapáton ered, a felkarcsonton tapad.
- a felső végtagot hátra-lefelé húzza, a kart a hát mögé viszi,
befelé forgatja (pl. farzsebbe nyúlás)

• Kis- és nagy rombuszizom (m. rhomboideus major

et minor):
- a lapockát és a vállat egymás felé és felfelé húzzák
(katonás testtartás)

Mély hátizmok: gerincmerevítő izomcsoport (m. erector

spinale)
- több részből álló, összefüggő izomzat, a bordák és csigolyák
közti teret tölti ki
- együttes összehúzódásuk a gerincet kiegyenesíti és hátrafelé húzza, míg féloldali
összehúzódásuk a gerincet és a törzset saját oldalára hajlítja
Csuklyásizom Széles hátizom

Nagy rombuszizom Kis rombuszizom

A hát felületes izmai (jobb oldalon a csuklyásizom és a széles hátizom eltávolítva)

szíjizom
rombuszizom
csuklyásizom
lapockaizmok

elülső
széles fűrészizom
hátizo
m hátsó alsó
fűrészizom
széles
hátizom
ágyéki pólya
külső ferde
hasizom
csípőlapát
 A hátizmok (felületes réteg)

trapézizom
lapockatövis (csuklyásizom

deltaizom
nagy rombuszizom.
nagy görgetegiz.

háromfejű fel-
karizom széles hátizom

csigolyanyúlványok külső ferde

hasizom
középső farizom
nagy farizom

farokcsont
A hát mély izmai (jobb oldalon az oldalsó gerincmerevítő izomcsoport eltávolítva)

tarkóizmok

belső kis gerincmerevítő

hátsó felső izmok
fűrészizom

bordaközi
izmok

oldalsó
gerinc-
merevítő
izmok
haránt
hasizom
 A törzs izmai - hasizmok

A hasfal széles, lapos izmai:

• egyenes hasizom (m. rectus abdominis)
• külső és belső ferde hasizom (m. obliquus externus/internus abdominis)
• haránt hasizom (m. transversus abdominis)

-fontos funkciók:
- védik a hasüregi szerveket (a hasüregnek csak egy részét védik csontok)
- összehúzódásukkal a törzset előrehajtják,
- rögzített törzs esetén emelik az alsó végtagot,
- állandó tónusuk tartja fenn a hasüregi nyomást, ami a normális
bélműködéshez szükséges
- hasprés: széklet- és vizeletürítés, köhögés, hányás segítése
- férfiaknál a légzésben is szerepet játszanak (hasi légzés)
- belégzéskor a hasizmok elernyednek, ezért a rekesz kupolája -
lesüllyed,
kilégzéskor a hasizmok összehúzódnak, a rekesz felemelkedik
 Hasizmok, felületes réteg (bal oldalon a külső ferde hasizom eltávolítva)
külső ferde hasizom szegycsont
5. borda
belső bordaközi
izmok
Bőnye: széles izmok
lemezszerű ina külső bordaközi
izmok
A ferde hasizmok bőnyéi egy
hüvelyt hoznak létre az
egyenes hasizom körül belső ferde
hasizom bőnyéje
Fehér vonal (linea alba): fehér
A jobb és baloldali egyenes
vonal
hasizmokat elválasztó köldök
kötőszövetes képlet, a ferde és
haránt hasizmok tapadási belső ferde
vonala hasizom
külső ferde
hasizom bőnyéje
Hasizmok, mély réteg (bal oldalon az egyenes hasizom eltávolítva)
szegycsont

10.
borda
haránt
hasizom
egyenes
hasizom hátsó
az izomhüvely
fala
egyenes hasizom
hüvelye
belső ferde
hasizom
az izomhüvely elülső
fala
A hasizmok legmélyebb rétege: a haránt hasizom
A hasizmok rétegei
 A törzs izmai (felületes réteg)

kulcscsont
nagy mellizom

deltaizom

elülső fűrészizom

külső ferde hasizom

egyenes hasizom
 A törzs izmai (felületes és mély réteg)

csuklyásizom
kulcscsont
vállcsúcs
hollócsőrnyúlvány
deltaizom
kis mellizom
nagy mellizom
elülső fűrészizom
kétfejű felkariz.
széles hátizom
elülső fűrésziz.

külső ferde hasizom egyenes hasizom

belső ferde hasizom

 Nyakizmok
Felületes nyakizmok:
• Nyakbőrizom (platysma): nem csonton, hanem a nyak és az arc bőrében tapad
- a mellkastól az állkapocs bázisáig húzódik, kétoldalt a nyak bőrét tartja feszesen
- idős korban tónusa csökken, emiatt a nyak bőre lelóg

• Fejbiccentő izom (m. sternocleidomastoideus):

- erős izom, ferdén húzódik a nyak két oldalán
- a kulcscsontról és a szegycsontról ered, a halántékcsont csecsnyúlványán tapad
- mindkét oldali izom összehúzódásakor a fejet előrehajtja (biccenti),
- egyik oldali izom működésekor az arc felfelé , ill. ellentétes oldalra fordul

• Nyelvcsont feletti izmok: a koponya különböző pontjain erednek és a

nyelvcsonton tapadnak,
- a nyelvcsontot és a gégét felfele húzzák, a száj nyitását és a nyelést segítik

• Nyelvcsont alatti izmok: a vállövről és a szegycsont markolatától indulnak ki, a

pajzsporcon vagy a nyelvcsonton tapadnak
- a nyelvcsontot és a gégét lefelé húzzák nyeléskor

Mély nyakizmok: oldalsó nyakizmok v. szkalénuszizmok

- a nyakcsigolyákon erednek és a felső bordákon tapadnak
- a nyakat hajlítják
- kóros körülmények között (pl. asthma) a fejbiccentő izommal együtt a légzőizmok
működését segíthetik (légzési segédizmok).
Nyakbőrizom (platysma)
 Nyakizmok, oldalsó nézet

nyelvcsont feletti
izmok
nyelvcsont
íróvesszőnyúlvány-nyelvcsonti
izom nyelvcsont alatti
izmok
csuklyásizo
m fejbiccentő
oldalsó
nyakizmok izom
(szkalénuszizmok)
 Nyakizmok, elülső nézet

fejbiccentő
izom alatti
nyelvcsont
nyelvcsont
izmok
nyelvcsont alatti
izmok
(mély réteg)
oldalsó
nyakizmok
1. borda
csuklyásizo
m

kulcscsont
 Fejizmok

-fejtető-izmok (m. epicranius): homlok, tarkó, halánték izmai – embernél csak a mimikában van
szerepük
-Arcizmok – általában a koponyacsontokról erednek, a bőrben tapadnak
Mimikai izmok
• körkörös szemizom (m. orbicularis oculi):
- a szemrés körkörös záróizma, a szemhéjak zárását végzi
(pislogás)

• orrizom (m. nasalis):

- az orrnyílás körül helyezkedik el, az orrnyílás tágítását és
szűkítését végzik

• szájnyílási körkörös izom (m. orbicularis oris):

- körkörösen fogja körül a szájrést, az ajkakat zárja, csücsöríti

• trombitásizom (m. buccinator): - a pofa vázát alkotja

- segíti a rágást, a táplálék fogak közé rendezését
- részt vesz a beszédben, fütyülésben, csecsemőknél a szopásban

Rágóizmok: a koponya csontjain erednek, az alsó állcsonton tapadnak, az állkapcsot felfelé

húzva a rágáshoz fontos őrlőmozgást biztosítják.

A szájat zárják: rágóizom (m. masseter), halántékcsonti izom (m. temporalis),

középső röpnyúlványizom (m. pterygoideus medialis)
 A fej izmai, elölnézetben

homlokizom

szem körüli
izom

trombitásizom
járomcsonti
izom orrizom rágóizom
száj körüli
felsőajak-emelő
izom
izom
állcsúcsi
izom
a szájzugot lelefé
húzó
izom
 A fej izmai, oldalról

halántékizom

homlokizom

szem körüli
izom

felsőajakemelő
izom
száj körüli
izom
nevetőizom

szájzugsüllyesztő
izom trombitásizom fejbiccentő
rágóizom nyakizom izom