A mozgás szervrendszere

Passzív: csontos váz

Aktív: a csontos vázhoz inakkal tapadó vázizmok
 A vázrendszer alkotói

A csontváz a test tömegének kb. 14%-át teszi ki

Részei:

• csontok (os) – felnőttben 206 db (újszülöttben >270)

• porcok (cartilago)

• szalagok (ligamentum)
 A csontváz funkciói

• szilárd váz: támasztás, védelem (kemény, de könnyű, és bizonyos

mértékig rugalmas)

• passzív mozgásszerv: tapadási felszín az izmok számára

• tápanyagraktár: elsősorban kalcium- és foszforraktár

• vérképző szerv (vörös csontvelő a szivacsos állományban)

A csontszövet ásványianyag-tartalmának változása az
élet során (bone mineral content, BMC)
A csontváz kalciumtartalma (gramm)

csúcsérték öregedéssel járó

csonttömeg-
csökkenés

férfiak
nők

menopauzával járó
csonttömeg-csökkenés

növekedés

Életkor (év)
 A csontok felosztása alakjuk szerint I.

Csöves Lapos Köbös Labirintusos

Pl. combcsont Pl. medencecsont Pl. csigolyák Pl. arckoponya-csontok
 A csontok felosztása alakjuk szerint II.

Hosszú csontok: pl. felkarcsont, combcsont

- középrészükben velőüreg (cavum medullare) található, amit sárga csontvelő tölt ki
- három részre tagolhatók:
törzshöz közeli végrész (proximalis epiphysis),
törzstől távolabbi végrész (distalis epiphysis)
középrész vagy test (diaphysis)

Rövid csontok: pl. kéz- és lábtőcsontok

Lapos csontok: pl. lapocka, koponyacsontok, medencecsont

- lapát vagy kagyló alakúak
- gyakran üregeket határolnak

Szabálytalan csontok: pl. ékcsont, csigolyák

Légtartalmú csontok: pl. rostacsont, felső állcsont

- vékony csontlemezek, légtartalmú üregeket (sinusokat) határolnak, belső felszínük
nyálkahártyával bélelt

Szezámcsontok (lencsecsontok): pl. térdkalács, kéz- és lábközépcsontok egy része

- kerekded, ínszövetbe ágyazott csontok
 A csontok általános szerkezete

izületi vörös
porc csontvelő
szivacsos
állomány
Proximal tömör állomány
is
izületi porc
epiphysis szivacso
s
állomány velőüreg
tömör
állomán
y
velőüreg

Diaphysis sárga csontvelő

tömör állomány

csonthártya

tápláló artériák

Distalis
epiphysi
s
 A csontok tömör állományának szerkezete

osteon

Osteocyta

Volkmann Havers-
- csatorna csatorna
 A szivacsos állomány
szerkezete

A szivacsos állomány funkcionális egységei a

csontgerendák (trabeculák), amelyek a
terhelés irányának megfelelően rendeződnek

- a trabeculák szerkezetén jól látható a

terhelés megváltozása (pl. intenzív edzés
vagy a terhelés hiánya)

Tömör
állomány

Szivacsos
állomány
 Csonthártya (periosteum)

- a csontok felszínét borítja

- vékony kötőszövetes lemez, amely külső rostos és belső sejtes rétegből áll

- védi a csontot a külső hatásoktól

- a benne futó erek révén biztosítja a csont vérellátását

-érzőideg-végződéseket tartalmaz

- lehetővé teszi a csont vastagodását (a belső réteget alkotó osteoblastok segítségével)

- kollagénrostjai révén kapcsolódnak inak, szalagok a csonthoz

- fontos szerepe van a csont sérülés utáni regenerációjában

 Csontvelő (medulla ossium)
vörös

sárga
- a csontok üregrendszerét kitöltő állomány

- két típusát különítjük

el: vörös
csontvelő sárga
csontvelő

-magzati korban az összes csont üregében vörös csontvelő van, amelyben intenzív vérsejt-
képzés zajlik

- 4-5 éves kortól a vörös csontvelő helyét a legtöbb csontban a sárga csontvelő veszi át,
amely főleg zsírszövetet tartalmaz, és nincs vérképző aktivitása

-fiatal felnőtt korra csak a rövid lapos csontokban (bordák, szegycsont, lapocka,
koponyatető, csigolyák, medencecsont) és a hosszú csöves csontok fejében marad vörös
csontvelő, a hosszú csöves csontok középrészét (a velőüreget) sárga csontvelő tölti ki nagyobb
vérveszteség után a sárga csontvelő képes átmenetileg visszaalakulni vörössé
 ÍzüIeti porc (cartilago articulationis)

-a csontok egymással ízesülő felszíneit borítja

- üvegporc építi fel

-csecsemőkben és kisgyerekekben még a vázrendszer nagy részét üvegporc alkotja

- legfontosabb funkciója: ezen keresztül történik az erőátvitel az ízületi

felszínek között, lehetővé teszi a szinte súrlódásmentes mozgást

-egyenletesen szétoszlatja a rá ható erőket az egész ízületen belül és csillapítja

az esetleges nagyobb ütésekből származó rázkódást is
 A csontváz fő részei

Koponya
agykoponya
(neurocranium)

arckoponya
(viscerocranium)

Törzs
mellkas
(thorax)

gerincoszlop
(columna
vertebralis)

Végtagok vállöv + felső végtagok

medenceöv + alsó végtagok

 A koponya fő részei
Agykoponya (neurocranium)
- páros csontok:
- falcsont (os parietale)
- halántékcsont (os temporale)
- páratlan csontok:
- homlokcsont (os frontale)
-nyakszirtcsont (os occipitale)
-ékcsont (os sphenoidale)
Arckoponya (viscerocranium)
- páros csontok:
- szájpadcsont (os palatinum)
- felső állcsont (maxilla)
- alsó orrkagyló (concha nasalis inferior)
- orrcsont (os nasale)
- járomcsont (os zygomaticum)
- könnycsont (os lacrimale)
- páratlan csontok:
- állkapocs (mandibula)
- rostacsont (os ethmoidale)
- ekecsont (vomer)
 Az agykoponya csontjai 1.

falcsont (os parietale):

- négyszögletű, lapos csont
- a koponyatető alkotásában vesz részt
- a homlokcsonthoz, a nyakszirtcsonthoz és a halántékcsontokhoz is varratokkal
kapcsolódik

halántékcsont (os temporale):

- kitölti az ékcsont, falcsont és nyakszirtcsont közötti teret
- alsó felszínén ízületi árok van, ide ízesül az állkapocs a rágóízülettel
- oldalsó részén van a külső csontos hallójárat nyílása
- a külső hallójárat körüli része a sziklacsont, ebben található a közép- és
belső fül
- a külső hallójárat mögött két nyúlvány található, amelyeken izmok tapadnak:
csecsnyúlvány (processus mastoideus) – pl. fejbiccentő izom
íróvesszőnyúlvány (processus styloideus) – pl. nyelv- és garatizmok
 Az agykoponya csontjai 2.

homlokcsont (os frontale ):

- nagy része a homlokot alkotja, részt vesz a szemüreg tetejének és az
orrüreg felső falának kialakításában
- orrgyöki részében a nyálkahártyával bélelt homloküreg (sinus frontalis)
található, amely az orrmelléküregekhez tartozik

ékcsont (os sphenoidale):

- a homlokcsont mögött helyezkedik el a koponyaalapon
- alakja kiterjesztett szárnyú denevérre hasonlít
- középső része a test, ennek dorsalis felszínén található a töröknyereg
(sella turcica), benne az agyalapi mirigy (hypophysis)

nyakszirtcsont (os occipitale):

- kagyló alakú, a két halántékcsont mögött helyezkedik el
- nagyobb része a tarkó alkotásában vesz részt
- koponyaalapi részén található az öreglyuk (foramen magnum), melyen
keresztül a gerincvelő az agytörzshöz kapcsolódik
- az öreglyuk külső felszínén helyezkedik el a két condylus occipitalis,
amelyekhez az első nyakcsigolya (atlas) ízesül
 A koponya csontjai elöl- és oldalnézetben

koronavarrat pikkelyvarrat

szemgödö homlokcsont
r
halántékcsont falcsont
ékcsont

járomcsont

orrcsont
orrüreg felső
állcsont
alsó
nyakszirtcsont
orrkagyló
állkapocs
állkapocscsont
teste
 A külső koponyaalap
felső állcsont
szájpadi nyúlványa csontos
szájpad
szájpadcsont

járomív

ékcsont
az röpnyúlványa
állkapocs íróvesszőnyúlván
ízfelszíne y
csecsnyúlvány

a fejverőér
külső nyílása

az első
csigolya
(atlas)
ízfelszíne
öreglyuk
nyakszirtcsont
 A belső koponyaalap
rostalemez
homloküreg töröknyereg
elülső
koponyaáro
k

az ékcsont nagy
szárnya

sziklacsont
(halántékcsont)
középső
koponyaáro
k

hátsó
koponyaárok

nyakszirtcsont

belső
hallónyílás öreglyuk
 Az arckoponya és agykoponya csontjai belülről

falcsont
halántékcsont
ékcsont

homlokcsont
nyakszirtcsont

rostacsont

orrcsont

felső
állcsont
szájpadcsont
ekecsont
 A koponya varratai
Az agykoponya csontjainak nagy része varratok útján ízesül. A varratok folytonos,
kötőszövetes összeköttetések, amelyek idősebb korra elcsontosodnak.

A négy nagy varrat:

- koronavarrat (koszorúvarrat, sutura coronalis):

a homlokcsont és a két falcsont között

- nyílvarrat (sutura sagittalis):

a két falcsont között

- lambdavarrat (sutura
lambdoidea):
a nyakszirtcsont és
a két falcsont között

- pikkelyvarrat (sutura
squamosa):
a falcsontok alsó
része és a
halántékcsontok
felső része között
 A koponya felül- és alulnézetből

homlokcsont

koronavarrat

nyílvarrat

falcsont

lambdavarrat
nyakszirtcsont
A koponya varratai oldalnézetből

koronavarrat
pikkelyvarrat

lambdavarrat
 Az arckoponya fontosabb csontjai 1
Számos csont alkotja, melyek az arc egyedi formáját adják, ezen kívül részt vesznek az orr-, szem-
és szájüreg alakításában is.

felső állcsont (maxilla):

- az orrüreg két oldalán elhelyezkedő páros csont
- az arc legnagyobb alkotja, részt vesz a szem-, orr- és szájüreg határolásában is
- szájpadi nyúlványa (processus palatinus) képzi a csontos szájpad
legnagyobb részét
- fogmedri nyúlványában (processus alveolaris) helyezkedik el a felső fogsor
- testében a nyálkahártyával bélelt arcüreget (sinus rnaxillaris) találjuk,
amely az orr melléküregeihez tartozik

alsó állcsont, állkapocs (mandibula):

- páratlan csont, az egyetlen arckoponyacsont, amely mozgékony ízülettel
kapcsolódik egy másik koponyacsonthoz (a halántékcsonthoz)
- részei: test (corpus), szár (ramus) és fej (caput)
- a fej a halántékcsonttal ízesülve a rágóízületet képezi
- a mandibula teste és szára szögletben (angulus mandibulae) találkozik,
(nőkben tompább szöget zárnak be, mint férfiakban)
- a mandibula üregeibe (alveolusok) ékelődnek az alsó fogsor fogai
 Az alsó állcsont, a rágóízület és a járomív
állkapocs ízületi
nyúlványa
állkapocs
izomnyúlvá
nya
járomív halántékcsont
külső
hallójárat

járomcsont
állkapocs
fogmed állkapocs- sz ár
ri a
állkapocs szöglet
szegély
teste csecsnyúlvány

rágóízület

ízületi szalag

felső állcsont

állkapocs
 Az arckoponya fontosabb csontjai 2.

járomcsont (pofacsont, os zygomaticum):

- kiemelkedése a járomcsonti gumó (tuber zygomaticum), amely az arc
jellegzetes alakját adja
- nyúlványa (processus zygomaticus) a halántékcsont hasonló
nyúlványával a járomívet (arcus zygomaticus) alkotja

rostacsont (os ethmoidale):

- a szem- és orrüreg határolásában vesz részt
- felső vízszintes, lyuggatott lemeze a rostalemez (lamina cribrosa),
amely felülről zárja az orrüreget, rajta keresztül haladnak a szaglórostok
- lefelé haladó lemeze a csontos orrsövény alkotásában játszik szerepet
- része a felső és középső orrkagyló, amelyek belsejében légtartalmú
üregek (rostasejtek) találhatók, amelyek az orrmelléküregek részei
A rostacsont
 A koponya üregei

csontos orrüreg (cavum nasi ossei):

- téglatest alakú üregrendszer, bemenete körte aIakú (apertura piriformis)
- az orrüreget a függőleges orrsövény (septum nasi) két részre osztja
- oldalfalán három orrkagyló található, köztük az orrjáratok vannak, ahova az
orrmelléküregek kivezető járatai nyílnak
- orrüreg és elülső koponyagödör közt: rostacsont lyukacsos lemeze (lamina
cribrosa),
orrüreg és szájüreg közt: csontos szájpad (palatum osseum)

szemüreg (orbita):
- határolásában az arc- és agykoponya csontjai egyaránt részt vesznek
- négyoldalú piramishoz hasonló, a szemgolyót védi
- hátsó részén található a foramen opticum, itt lép ki a látóideg
(nervus opticus) a középső koponyagödörbe

csontos szájüreg (cavum oris ossei):

- felül és részben oldalt van csontos fala
- felső falát a csontos szájpad alkotja
- a csontos szájpad elülső, nagyobb része a felső állcsonthoz (maxilla) tartozik, hátsó,
kisebb része a szájpadcsonthoz (os palatinum) tartozik
A szemüregek és az orrüreg

orrcsont

orrsövén homloküreg rostaleme

y z
ékcsonti üreg

orrcsont
alsó
orr- orrkagylók:
kagyló felső,
az orrüreg-bemenet körte alakú középső és
nyílása alsó

kemény
szájpad

félhold alakú
nyílás
 Az orrmelléküregek (sinus paranasales)

Orrmelléküregek:
- homloküreg (sinus frontalis)
- arcüreg (sinus maxillaris)
- rostasejtek (cellulae ethmoidales)
- ékcsonti üreg (sinus sphenoidalis)

- légtartalmú, nyálkahártyával bélelt üregek az agy- és arckoponyacsontokban

-az orrüreg félhold alakú nyílásába (hiatus semilunaris) nyílnak - ha ez gyulladás miatt megduzzad,
az orrmelléküregek elzáródhatnak (folyadékpangás, kórokozók elszaporodása)

1. homloküreg

2. rostasejtek

3.ékcsonti
üreg

4. arcüreg
 Az arckoponya frontális metszete

elülső koponyaárok
látóideg-nyílás

rostasejtek

szemüreg

arcüreg

szájpadcsont vízszintes alsó orrkagyló

lemeze
csontos orrsövény
 Az újszülött koponyája oldal-és felülnézetben
nagykutacs falcsont kiskutacs
homlokcsont Nyakszir
t- csont

nagykutacs

-újszülöttben a koponyacsontok között még nem varratok, hanem kötőszövetes lemezek,

kutacsok vannak, amelyek lehetővé teszik a koponyacsontok néhány mm-es elmozdulását,
megkönnyítve a magzat koponyájának átjutását a szülőcsatornán.
- nagykutacs (fonticulus major): papírsárkány alakú, a homlokcsont és a két
falcsont között, 1-2 éves korra csontosodik be
- kiskutacs (fonticulus minor): háromszög alakú, a két falcsont és a nyakszirtcsont
között, néhány hónappal a születés után csontosodik be
 Nemi különbségek a koponya felépítésében
FÉRFI NŐI
élesebb
nagyobb szemgödör-perem
homlokdudor

Mandibula
teste és szára
kiugróbb tompább
járomcsont szöget zár be

nagyobb
szemfogak szögletesebb áll kerekebb áll
 A nyelvcsont (os hyoideum)

- a fejen található, de nem a koponyához tartozik

- patkó alakú, páratlan csont
- a nyak középvonalában, az áll és a pajzsporc közt, a mandibula ágai közt
helyezkedik el
- nincs közvetlen kapcsolata más csontokkal, izmok rögzítik
- tapadási felszínt biztosít a szájfenék, a nyelv, a gége, a gégefedő és a garat
izmainak  nyelés, beszéd
 A törzs csontjai

szegycsont
(sternum)

bordák (costa(e)

gerincoszlop
(columna vertebralis)
Szegycsont (sternum)
 Bordák (costae)
• hajlított, hossztengelyük körül enyhén csavarodott csontok
• 12 pár borda van, 1.-től a 7.-ig hosszabbodnak, majd rövidülnek
• Mozgásuk: belégzéskor felfelé és előrefelé mozdulnak (mellkas térfogata nő)
kilégzéskor lefelé és hátrafelé (mellkas térfogata csökken)

• Kapcsolódásuk:
• hátulsó, csontos rész  mozgatható ízület a hátcsigolyákkal
- minden borda két helyen ízesül a csigolyákhoz: a
fejével (caput costae) és
a gumójával (tuberculum costae)

• elülső, porcos rész  közvetlenül vagy közvetve

kapcsolódik a szegycsonthoz
(idős korban a porcos rész is
elcsontosodik)

• 3 csoportra oszthatók:
Valódi bordák (1-7.): az első 7 borda, amelyek nemcsak a
gerinccel, hanem a
szegycsonttal is közvetlenül
ízesülnek.
Álbordák (8-10.): a szomszédos bordákhoz rögzülnek
(porcosan),
a szegycsonthoz csak közvetve
kapcsolódnak).
 A mellkas csontjai (a mellkas elölnézetben)

VII. nyakcsigolya

I. I. borda
hátcsigolya
szegycsont
markolata
szegycsont
valódi bordák (I-
szöglet
VII)
szegycsont
teste

bordaközi
rések
álbordák (VIII-X)

szegycsont kardnyúlványa bordaív

 A gerinc (columna vertebralis)
• nőkben kb. 60 cm, férfiakban kb. 70 cm hosszú
• 32-35 csigolyából áll (a farkcsonti csigolyák száma változó)

Részei:
24 valódi (különálló) csigolya:
7 nyaki (vertebrae cervicales, C1-7)
12 háti vagy mellkasi (vertebrae thoracicae, Th1-12)
5 ágyéki (vertebrae lumbales, L1-5)

8-11 összenőtt álcsigolya:

5 keresztcsonti csigolya (vertebrae sacrales, Sc) 
keresztcsont (os sacrum)
3-6 farkcsonti csigolya (vertebrae coccygeale, Cy)
 farkcsont (os coccygis)

•a felnőtt gerincen görbületek különíthetők el, amelyek a két lábon járás hatására alakulnak ki
(újszülöttkorban még hiányoznak)

Sagittalis síkú hajlatok:

- 2 előredomborodó hajlat (Iordosis) a nyaki és ágyéki szakaszon,
- 2 hátradomborodó hajlat (kyphosis) a háti és keresztcsonti szakaszon
A gerincoszlop
(columna
vertebralis) nyakcsi-
golyák Lordosis
(7)

hátcsigolyá
k (12)
Kyphosis

ágyékcsi-
golyák
(5) Lordosis

keresztcson
ti
Kyphosis csigolyák
(5)
farokcsigoly
ák (3-6)
Fiziológiás
scoliosis

fiziológiás scoliosis
(kóros: ha több mint 10
fokos a kitérés)
 A csigolyák
- szabálytalan alakú csontok, felépítésük a gerinc különböző szakaszain eltér

Részeik:
- test (corpus)
- ív (arcus)
- nyúlványok:
- tövisnyúlvány (processus spinosus) - páratlan, dorsalis irányba
- bordai nyúlvány (processus costalis) - páros, lateralis irányba
- harántnyúlvány (processus transversus) - páros, lateralis irányba
- ízületi nyúlványok (processus articulares) – cranialis és caudalis irányba

Nyílások:
test
- csigolyalyuk (foramen vertebrale)
- a csigolyatest és a csigolyaív közt
-a csigolyalyukak alkotják a gerinccsatornát
(canalis vertebralis), amely a gerincvelőt védi gerincvelői
ideg
- csigolyaközti lyuk (foramen intervertebrale)
-szomszédos csigolyák közt ív
-a csigolyaközti lyukakon hagyják el a
gerincvelői idegek a gerincvelőt gerincvelő
tövisnyúlvány
 ízfelszin a felette lévő
csigolyának ízfelszin a
Hátcsigolyák oldalnézet bordafejecsnek

- testük kerekded csigolyatest

- a csigolyalyuk kerekded, szűk

-a tövisnyúlványok hosszúak, ízfelszín az alatta lévő

tetőcserépszerűen fedik egymást csigolyának
ízfelszín a bordadudornak

- ízfelszínek: tövisnyúlvány
-szomszéd csigolyáknak
-bordafejnek
-bordadudornak
tövisnyúlvány
harántnyúlvány

ízfelszin a bordadudornak
ízfelszin a felette lévő
csigolyának
csigolyalyuk

csigolyatest
felülnézet
 A nyakcsigolyák atlas hátsó ív

harántnyúlvány
• Az első két nyakcsigolya
biztosítja a fej (koponya) tartását
és mozgatását Ízfelszín
(nyakszirtcsonttal
) ív
I. nyakcsigolya (atlas): elülső
- teste hiányzik, elülső és hátulsó íve és
harántnyúlványa van axis (elölnézet)
- felső felszíne a nyakszirtcsonttal, fognyúlvány
alsó felszíne a II. nyakcsigolyával
ízfelszín (atlasszal)
ízesül

II. nyakcsigolya (axis):

- a fej forgatására alakult át
- teste felső részén egy fognyúlvány
(dens axis) van, amely az atlas
elülső ívének belsejéhez ízesül
6. nyakcsigolya tövisnyúlvány

A nyakcsigolyák harántnyúlványában csigolyalyuk

lévő lyukak alkotta csatornában fut a ízfelszin (5.
gerinci verőér (a. vertebralis), az csigolya)
agyat ellátó erek egyike.
gerinci verőér csatorna
csigolyatest
 A vállöv csontjai

Kulcscsont (clavicula):
- páros csont
- medialis vége megvastagodott, itt ízesül a sternumhoz
- distalis vége széles és lapos, itt kapcsolódik a lapockához

Lapocka (scapula):
- lapos, háromszögletű, páros csont
- hátsó felszínén fut a lapockataréj, ami a vállcsúcsban (acromion) folytatódik
- előre néz hollócsőrnyúlványa, amely szalagok, izmok eredési helye
- oldalán rövid nyakon lefelé tekintő izületi vápa  ide ízesül a felkarcsont
 A vállöv kulcscsont lapocka
(elölnézet)

vállcsúcs

hollócső
r-
nyúlvány

valódi izületi
bordák vápa
(felkarcso
nt)

álbordá
k

lengőborda
 kulcscsont lapocka
A vállöv (hátulnézet)

vállcsúcs

lapockatar
éj
 A vállöv (felülnézet)

Hátcsigolyák
lapocka lapockataréj

vállcsúcs
Hollócsőr
-nyúlvány

kulcscsont

Szegycso
nt
markolata
 vállcsúcs hollócsőrnyúlván lapockataréj
y
vállizület vállcsúcs
A felső végtag
felkarcsont
csontjainak feje
sebészi nyak
vázlatos rajza

lapocka
felkarcsont

felkarcsont iz . singkampó,
bütyök könyöknyúlvány
orsócsont feje
orsócsont nyaka
singcsont

orsócsont
singcsont feje
az orsócsont singcsont
kiszélesedő distalis
vége nyúlvánnyal nyúlvány kéztőcsonto
a
kézközépcsontok k

ujjak
 A kar csontjai
A felkarcsont (humerus):
- proximalis vége a fej (caput humeri) amely a lapocka ízületi vápájába (cavitas
glenoidalis) ízesül  vállízület
- a fejen található kis kitüremkedések izmok tapadási helyei
- a fej alatti elkeskenyedő rész a sebészi nyak (collum chirurgicum),
törések gyakori helye
- a distalis végdarab kiszélesedik, ez képzi az alkarcsontok
ízesülési felszíneit (condylus humeri)

Az alkarcsontok:

orsócsont (radius):
- az alkar
hüvelykuj
j felőli
oldalán
fekszik
-a
singcsont
hoz és a
felkarcso
nthoz is
csatlakozik
- distalis
végdarabjá
hoz ízesül a
Az alkar csontjai
az
orsócsont
elfordul a könyök
simgcsonto
n

singcsont

orsócsont
az orsócsont
kiszélesedő distalis
vége
 A kéz csontjai

kéz kéztő
(manus) (carpus)

kézközép
(metacarpus)

proximális ujjperc
(phalanx proximalis)

középső ujjperc
ujjak (phalanx
(digiti) media)
distalis ujjperc
(phalanx distalis)
 A kéz csontjai

Kéztőcsontok (ossa carpalia):

- 8 köbös csont, amelyek két sorban helyezkednek el
- az orsócsonthoz ízesülnek

Kézközépcsontok (ossa metacarpalia)

- 5 csöves csont, két végük kiszélesedik
- a tenyér közepét alkotják
- ezekhez ízesülnek az ujjperc-csontok

Ujjperc-csontok (phalanges):
- ezekből a csontocskákból épülnek fel az ujjak
- alakjuk hasonló a kézközépcsontokéhoz
- proximalis, medius és distalis helyzetűek lehetnek
- hüvelykujj: csak proximalis és distalis ujjperce van

Ujjak (digitus):
hüvelykujj (pollex)
mutatóujj (index)
középső (digitus medius)
gyűrűsujj (digitus annularis)
kisujj (digitus minimus)
 A medenceöv csontjai
Medencecsont (os coxae): páros csont
- három csontból csontosodik
össze: csípőcsont (os
ilium) szeméremcsont (os
pubis) ülőcsont (os
ischium)
- mindhárom csont részt vesz a
combcsont ízületi vápája
(acetabulum) alkotásában
- a két medencecsontot elöl a symphysis
pubica kapcsolja össze (porcos
synarthrosis)
- a két medencecsontot hátul a sacroiliacalis izület kapcsolja a keresztcsonthoz (feszes
diarthrosis)

Keresztcsont (os sacrum): páratlan csont

- 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodásával jön létre
- felső része az utolsó ágyékcsigolyához, alsó része a farokcsonthoz (os
coccygis) csatlakozik
- a gerinccsatorna folytatódik a keresztcsontban
- kétoldalt csigolyaközti lyukak találhatók a kilépő idegek számára
- alul a farokcsonthoz (os coccygis) csatlakozik

A medencecsontok és a keresztcsont által közrefogott terület a medence (pelvis):

- részei:
A medenceöv csontjai
Elölnézet
(jobb
medencecsont)

os ilium

Lateralis nézet
(bal medencecsont)
 Nemi különbségek a medence felépítésében

Női medence Férfi medence

- szélesebb, alacsonyabb -magasabb, szűkebb
-csontok kerekdedebbek -erősebb, szögletesebb csontok
-farkcsont elmozdulhat - szeméremcsontok hegyesszöget
-szeméremcsontok tompaszöget zárnak be zárnak be
 combcsont
A szabad alsó feje
csípőlapát
combcsont nagytompor
végtag csontjainak nyaka a szemérem-
vázlatos rajza és ülőcsont kistompo
nyílása r

combcsont

térdkalács
külső
külső sípcsontbütyök
sípcsontbütyök belső sípcsontbütyök
szárkapocs szárkapocs
feje feje

sípcsont teste
sípcsont
szárkapocscsont

belső boka
külső boka külső
lábtőcsontok boka

lábközépcsontok
lábujjcsontok
 Az alsó végtag csontjai

Combcsont (femur):
- feje csatlakozik a medencecsont nagy ízületi vápájához (acetabulum)
- a fejet ferdén álló nyak köti a proximalis végdarabhoz
- a proximalis végdarabon a nagy- és a kistompor (trochanter major et minor)
emelkedik ki
- a distalis végdarab a sípcsonttal és a térdkaláccsal alkotja a térdet

Lábszár (crus):
- a sípcsont (tibia) és a szárkapocscsont (fibula) alkotják
- a két lábszárcsontot kötőszövetes hártya köti össze (syndesmosis)
- a lábszárcsontok kiszélesedő distalis végdarabja képezi a bokát

Láb (pedis):
- részei:
- lábtő (tarsus): 7 csontból áll
ugrócsont (talus), sarokcsont (calcaneus), sajkacsont (os
naviculare), 3 ékcsont (ossa cuneiformia) és köbcsont (os cuboideum)
- lábközép (metatarsus)  talp váza
- lábujjak (phalanges pedis)
 A láb csontjai (ossa
pedis)

sípcsont (tibia)

szárkapocscsont
(fibula)

lábtő (tarsus)

lábközép
(metatarsus)

ujjpercek
(phalanx proxim.)
ujjak (phalanx media)
(digiti)
(phalanx distalis)
 Felülnézet (jobb láb) Alulnézet (jobb láb)
A láb csontjai (ossa
pedis)

3 ékcsont

köbcsont

sajkacsont

ugrócsont
sarokcsont

lábközépcsont
lábujjcsontok

köbcsont
Lateralis nézet (jobb sarokcsont
láb) szezámcsontok
 A szalagos lábboltozat

- A hosszanti és haránt boltozatokat a lábtő-

és lábközépcsontok képzik, szalagok és
sípcsont inak erősítik
szárkapocsc -lehetővé teszik a gazdaságos testsúly-
sont eloszlást, a lábszárcsontokat érő terhelés
csökkentését
-normálisan 4-6 éves korra fejlődnek ki

bokaizület

Achilles-ín

sarokgumó
 A lúdtalp (pes planus)

- A lábboltozatok csökkenése/hiánya, amelynek következtében a teljes talp vagy annak

nagy része érintkezik a talajjal
- Ez előidézheti a lábfej fokozott pronatioját, vagyis a belső boka süllyedését,
bőrkeményedések, kalapácsujj, bütyök kialakulását
 A csontok közötti összeköttetések
• Folyamatos (merev) összeköttetés (synarthrosis)
típusai:
- kötőszövetes
sutura (varrat) – koponyacsontok közt
syndesmosis – pl. lábszárcsontok közt
gomphosis – foggyökér és állcsont közt
- porcos
synchondrosis – csigolyák és
csigolyaközti porckorongok közt
symphysis – pl. szeméremcsontok közt
- csontos (synostosis)
eredetileg kötőszövetes vagy porcos, később elcsontosodó
kapcsolat – pl. medencecsontok, keresztcsonti csigolyák,
farkcsonti csigolyák közt

• Megszakított összeköttetés: ízület (diarthrosis)

típusai:
- feszes (félmerev) – pl. szegycsont és kulcscsont közt
- mozgékony – pl. végtagok ízületei
 Merev összeköttetések / kötőszövetes synarthrosisok

Pl. koponyacsontok közt Pl. foggyökér és állcsont közt

állcsont Pl. alkarcsontok

gomphosis közt
sutura
fog

syndesmosis

Pl. lábszárcsontok
közti
syndesmosis
 Merev összeköttetések / porcos synarthrosisok

- pl. csigolyák közötti porckorongok - pl. szeméremcsontok közt

vertebra

discus intervertebrali s

vertebra

symphysis pubica
 Feszes (félmerev) ízületek

keresztcsont és csípőcsontok közt szegycsont és kulcscsontok közt

 A synovialis ízületek alkotóelemei

Ízületi fej (caput articulare): az ízület egyik tagjának gömbölyű fejrésze

Ízületi árok (cavitas articulare): az ízfej csatlakozó párja, homorú árok vagy vápa

Ízületi porc: az ízesülő csontvégeket borítja, védi

Ízületi tok (capsula articularis): lezárja az ízület üregét  védelem, belső környezet
- külső rétege tömöttrostos kötőszövet  védelem
- belső rétege a vékony synovialis membrán  ízületi nedv termelése

Ízületi nedv (synovia): a synovialis membrán fibroblast-sejtjei termelik

- kitölti az ízületi üreget  megkönnyíti az ízületi felszínek egymáson
történő elmozdulását
- részt vesz íz ízületi porc táplálásában is

Ízületi szalagok (ligamentum):

- sok kollagén rostot tartalmaznak
- rögzítik, erősítik az ízületeket
- a rendellenes irányú mozgásokat akadályozzák
 A synovialis ízület jellemző alkotórészei

ízesülő csontvég

ízületi üreg
(benne ízületi nedv) synovialis
membrán Ízületi tok
ízületi porc rostos burok

Ínhülvely

Ín csonthártya
 A mozgékony ízületek típusai

• egytengelyű ízületek
–csukló- vagy hengerízület: pl. sarokcsont és sípcsont közt (felső ugróízület)
–forgóízület: pl. 1. és 2. nyakcsigolya közt (atlantoaxialis ízület)

• kéttengelyű ízületek
–tojásízület: pl. orsócsont és kéztőcsontok közt
–nyeregízület: pl. hüvelykujj kéztő- és kézközépcsontja közt

• soktengelyű vagy szabad ízületek

–gömbízület: pl. felkarcsont és lapocka közt
–dióízület: pl. combcsont és csípőcsont közt
 A mozgékony ízületek tengelyei és mozgásai

2 tengelyű
1 tengelyű

csukló v. hengerízület (pl. forgóízület (pl. 1. és 2.

forgóízület
sarok- és sípcson közt) nyakcsigolya közt)
(pl. orsó- és singcsont közt

2 tengelyű

3 tengelyű

tojásízület (pl. nyeregízület gömbízület

orsócsont és (pl. hüvelykujj kéztő-és (pl. felkarcsont és lapocka közt)
kéztőcsontok kézközépcsontja közt)
közt)
 Ízületek mozgásai

• hajlítás (flexio) – nyújtás (extensio)

Az ízületet alkotó csontok egymáshoz közelednek (az általuk bezárt szög csökken), ill.
távolodnak (az általuk bezárt szög nő) (pl. könyökízület, térdízület)

• közelítés (adductio) – távolítás (abductio)

A testrész a test középsíkjához, vagy az ujjak a végtag középvonalához közeledik, ill. -
távolodik (pl. kar, láb)

• szembefordítás (oppositio) – visszafordítás (repositio)

pl. hüvelykujj

• forgatás (rotatio)
Az ízületben a csont saját hossztengelye körül forog (pl. könyök, váll)

• körözés (circumductio)
A testrész egy kúppalástnak megfelelő felszín mentén mozog (pl. kar)
Az ízületek mozgásai
 Az ízületek járulékos alkotóelemei

Feladatuk az ízfelszinek minél jobb illeszkedésének biztosítása

- ízületi ajkak v. ízvápa-ajkak (labrium articulare) – pl. váll- és csípőízület

- ízületi korongok (discus) - pl. állkapocsízület

- ízületi gyűrűk (meniscusok) – pl. férdízület

- nyálkatömlő (bursa synovialis) – pl. térd- és könyökízület

az ízületi tok zsákszerű kitüremkedése  csontos kiemelkedések
„kipárnázása”
- ínhüvely (vagina synovialis) – pl. ujjakhoz futó inak
az inakat körülvevő, az inak csontok feletti mozgását segítő képlet
 Ízületi korong és ízületi gyűrű

térdízület
állkapocsízület

Ízületi porckorong

meniscus
Alsó állcsont feje
 Ínhüvely (vagina synovialis)

ínhüvelyek
Vagina
synovialis
 A nyak ízületei és mozgásai

- Nyakszirtcsont-atlas (atlanto-occipitalis) ízület

- mozgásai: flexio-extensio (fejdöntés előre-hátra)
- Kismértékű abductio-adductio (lateralis flexio, vagyis fejdöntés
oldalra)

- Atlas-axis ízület (atlanto-axialis) ízület

- mozgásai: rotatio
 A gerinc ízületei és mozgásai

- A szomszédos csigolyák egymás felé felső ízületi felszín

néző ízületi felszínei közt

- mozgások:
• flexio –extensio (hyperextensio)
• abductio - abductio (lateralflexio)
• rotatio

alsó ízületi felszín

 A vállöv ízületei

-vállízület (articulatio glenohumeralis):

- a felkarcsont (humer) és a lapocka ízületi vápája (cavitas glenoidalis) közt
- lehetővé teszi a váll emelését, süllyesztését és forgatását

-kulcscsont-szegycsont ízület (articulatio sternoclavicularis)

- feszes (félmerev) diarthrosis

-kulcscsont-lapocka ízület (articulatio acromioclavicularis)

- lehetővé teszi, hogy a kart a fej fölé emeljük
 A vállízület és mozgásai

- gömbízület (3 tengelyű) – az emberi test legmozgékonyabb ízülete

- a felkarcsont (humerus) feje és a lapocka rostos-porcos peremmel

mélyített ízvápája (cavitas glenoidalis) képezik

- ízületi tokja bő, szalagok erősítik, a vállizmok is összefogják

- - felül az ízületet erős szalag (ligamentum coracoacromiale) is védi

- mozgásai:
• flexio – extensio
• abductio – adductio vállcsúcs hollócső
• rotáció r-
ízületi porc nyúlvány
• circumductio

felkarcso
nt
ízvápa
a
lapocká
n
 A könyökízület (articulatio cubiti)

- összetett henger- és forgóízület (2 tengelyű)

- a hengeres részt a felkarcsont distalis végdarabjának csigája (trochlea) és a singcsont

bevágása (incisura trochlearis) alkotja
- ez biztosítja a kar flexiós-extenziós mozgását

- a forgó részt három csont együttesen alkotja:

a felkarcsont fejecse (capitulum humeri)
az orsócsont feje (caput radii) és az
a singcsont másik bevágása (incisura
radialis)
- ez biztosítja a kar pronáló-supinálió mozgását

-az orsócsont fejét gyűrű alakú szalag (ligamentum annulare) fogja a singcsonthoz, lehetővé téve
szabad forgását

-az orsócsont forgásakor a hozzá csatlakozó kéz hol tenyérrel felfelé/előre (supinatio, a két csont
nem keresztezi egymást), hol tenyérrel lefelé/hátra (pronatio, a két csont keresztezi egymást) fordul
- a kar nyugalmi helyzete a pronatio, a könyökízületé a derékszögű flexió és a közepes pronatio
 A könyökízület és mozgásai
• flexio – extensio

• rotáció (pronatio/supinatio)

felkarcsont

orsócson
t singcsont

szalagok
 A könyökízület mozgásai

Supinatio: (A)
- a tenyér felfelé, a kézhát
lefelé tekint (könyök hajlítva)
- a tenyér előre, a kézhát
hátrafelé tekint (könyök
nyújtva)
- az orsócsont és a singcsont
párhuzamos helyzetben
(ez az „anatómiai helyzet”)

Pronatio: (B)
- a tenyér lefelé, a kézhát
felfelé tekint (könyök hajlítva)
- a tenyér hátra, a kézhát
előrefelé tekint (könyök
nyújtva)
- az orsócsont és a singcsont
keresztezett helyzetben
Gyermekkori könyökficam (pronatio dolorosa infantum)

Gyűrű alakú szalag

Az orsócsont feje
kicsúszik
 A kéz ízületei és mozgásai
• palmarflexio – dorsalflexio
• radialis abductio - ulnaris abductio
• flexio – extensio
• oppositio - repositio

ujjízületek

kéztő-ujjízüle-
tek

kéztő-kézközép-
csonti ízületek

kéztőcsontok
ízületei

kéz-csukló
 A kéz ízületei
Kéztő-csukló ízület (articulatio radiocarpea):
- a kéztő proximalis csontjait kapcsolja az orsócsonthoz, discusokkal
- a singcsont nem vesz részt közvetlenül az ízület alkotásában
- mozgásai:
palmarflexio (a csuklóizület normál állásából tenyér-irányba tér ki
dorsalflexio (a kéz az alkar háti felszíne felé mozog)
radialis abductio (a kéz oldalra, az orsócsont felé tér ki)
ulnaris abductio (a kéz oldalra, a singcsont felé tér ki)

Kéztőcsontok ízületei (articulationes carpea)

- feszes ízületek

Kéztő-képközépcsonti ízületek (articulationes carpo-metacarpea):

- feszes ízületek
- kivétel a hüvelykujj ízülete (nyeregízület), mozgásai:
oppositio/repositio (a hüvelykujj a kisujj irányába
mozdul /visszatér)
abductio/ adductio (a hüvelykujj a mutatóujjhoz
közeledik/távolodik)

Kézközép-ujjízületek (articulatio metacarpophalangea):

- az ujjak proximalis perce mozog a kézközéphez képest
- mozgásaik: flexio – extensio, adductio - abductio
 A medenceöv ízületei

Csípőízület (articulatio coxae): dióízület (3

tengelyű)
- a 3 medencecsont alkotta ízületi árka az
acetabulum
- mindhárom csontról szalagok erednek,
melyek az ízületi tokot erősítik
- az acetabulumot rostos ajak (labrum
glenoidale) mélyíti
- az acetabulumban ízesül a combcsont
feje (caput femoris)
- az ízületben szalag halad a combcsont
fejéhez (lig. capitis femoris)
- mozgásai: flexio-extensio (combcsont a
has felé – hátrafelé)
abductio – adductio
(combcsont a középvonaltól
távolodik- közeledik)
rotatio

Csípő-keresztcsonti ízület (articulatio

 A csípőízület és mozgásai

• flexio-extensio

• abductio – adductio
ízületi vápa
• rotatio
a
combcsontna
csípőcsont
k
a combcsont
feje

combcsont
 A térdízület (articulatio genus)

- alkotásában a combcsont, a sípcsont és a térdkalács vesznek részt

- a sípcsont ízületi árkát C alakú porckorongok (meniscusok) mélyítik

-a térdkalács felett tartalékredőt képző ízületi tok (bursa suprapatellaris), és az

alatta lévő zsírtest követi az ízület mozgását

- az ízületet külső és belső szalagok (ligamentum cruratium anterius

et posterius) erősítik
- összetartásában jelentős a két oldalszalag (ligamentum collaterale
tibiale et ulnare)

- a sípcsontot és a szárkapocscsontot proximalis izület (articulatio

tibiofibularis) köti össze

- mozgásai: elsősorban flexio – extensio,

behajlított helyzetben kisfokú rotáció
 A térdízület és mozgásai

• flexio – extensio
• kisfokú rotáció

térdkalács

combcsont

térdízüle
eti
porcfelsz
belső
ín szalag
meniscus

oldalsó

szalago
k
szárkapocscsont

sípcsont

Nyújtott térd Hajlított térd

 A láb ízületei

Bokaízület vagy felső ugróízület (articulatio talocruralis):

- a lábszárcsontok alsó, kiszélesedő bokarésze (malleolus
medialis et lateralis), valamint az egyik lábtőcsont, az ugrócsont alkotják
- ízületi tokját oldalt feszes bokaszalagok erősítik
- mozgásai: dorsalflexio (lábujjak a lábszárcsontok felé, pl. sarkon álláskor) és
plantarflexio (lábujjak a talp felé, pl. lábujjhegyre álláskor)

Alsó ugróízület (articulatio talocalcaneonavicularis):

- az ugrócsont (talus), a sarokcsont (calcaneus) és a sajkacsont
(os naviculare) egymással alkotott ízülete
- együttesen forgó ízületet alkotnak, mozgásuk közös, ferde tengely körül
történik (pronatio: a külső talpél emelkedik, supinatio: a belső talpél
emelkedik)

Lábtő- és lábközépcsontok (tarsalis- metatarsalis) ízülete:

- feszes ízület, a csontokat erős szalagok kötik össze
- a lábtő- és lábközépcsontok haránt- és hosszirányú boltozatot
képeznek
- ezek a testnek rugalmas alátámasztást adnak, ugráskor csökkentik a
rázkódást

Lábközépcsont-lábujjak (metatarso phalangealis) ízületei:

- mozgásaik: flexió – extenzió, abductio - adductio
- járáskor a legfontosabb szerepet az öregujj ízülete játssza
 A láb ízületei és
mozgásai
mozgásai:

bokaízület: sípcsont
dorsalflexio –plantarflexio
szárkapocscsont
alsó ugróízület:
pronatio - supinatio

lábujjak:
flexio- extensio
abductio-adductio ugrócsont

elölnézet

oldalnézet
sarokcsont