Biomechanika 2 kérdések

7.-8. előadás

1. Definiálja az elemi mozgást!

egy ízület egy adott irányban végzett mozgatása, végrehajtó izmok térben és időben egymást követő
aktiválása genetikailag meghatározott.

2. Definiálja az összetett mozgást!

egy ízület elemi mozgásmintáiból épül fel (több irányú mozgás), aktiválási sorrend mozgástanulás
során alakul ki.

3. Definiálja a mozgáskészletet!

több ízület összetett mozgásminták összessége, tanulással bővíthető (több ízület, több irányú
mozgása)

4. Definiálja a testtartást! Adjon rá példát!

az egész test vagy egyes testrészek egymáshoz viszonyított térbeli helyzetének megtartását. Törzs és
izmainak meghatározó szerepe

Típusai: Állás Ülés Fekvés

5. Definiálja a helyzetváltoztatást! Adjon példát rá!

a test egyes részeinek egymáshoz viszonyított helyzete változik meg (súlypont mozgása minimális)

Típusai: Beszéd (hangképzés, artikuláció, testbeszéd) Kézzel végzett mozgások (írás) Karemelés
Lábemelés

6. Definiálja a helyváltoztatást! Adjon példát rá!

A test súlypontja nagymértékben elmozdul a globális koordináta rendszerben, azaz az egész testnek a
tér valamely pontjához viszonyított helyváltoztatása Típusai: Járás Futás Megállás Sportmozgások

7. Adja meg a járás fő szakaszait!

8. Definiálja a lépést!

lépés, ami az egyik végtag sarok-ütésétől a másik végtag sarokütésig tart

9. Definiálja a lépésciklust!

ami a végtag teljes mozgásperiódusa, azaz a végtag sarokütésétől a következő sarok-ütéséig tart,
szakaszai: Támaszfázis (támaszkodási fázis) Lendítő fázis (lengési fázis)

10. Adja meg, hogy az egyláb támaszfázis melyik másik járásfázissal

azonos időtartamú!

másik láb lendítőfázisával

11. Sorolja fel a járás során mérhető távolság-idő

paramétereket!

Lépéshossz
Lépésciklus hossz
Lépésszélesség
Lépésciklus szélesség
Szakaszok időtartama

12. Sorolja fel a járás során mérhető szögjellegű paramétereket!

Boka, térd, csípő különböző síkokban mérhető szögei (vetített szögek)

Testszegementumokat jellemző vektorok egymással bezárt szögei (relatív szög)

Egyes szegmentumoknak a globális vagy a szegmentumhoz rögzített lokális koordináta rendszer

tengelyeivel bezárt szöge (Euler szögek) (abszolút szögek)

1. Mi a mozgáselemzés célja?

Motoros képesség felmérése;

Mozgástanulás, motoros memória ellenőrzése;
Speciális mozgásminták elemzése;
A rendszeres testedzés szomamotoros hatásainak ellenőrzése;
Mozgászavarok, mozgáskorlátozások diagnózisa;
A mozgásterápia és rehabilitáció eredményeinek ellenőrzése;
Mozgástani tudományos kutatás

2. Mi a mozgáselemzés feladata

Kinematika: anyagi pont (anatómiai pont, test testszegmentum súlypontja) helyzetének

meghatározása a tér valamely viszonyítási rendszerében (pld. Descartes-féle derékszögű koordináta-
rendszerben) időfüggvényekkel;

Kinetika: a különböző mozgásokat létrehozó erők vizsgálata, elemzése (nem lehet az izomba
erőmérőt építeni)

Egyéb: izmok aktivitásának vizsgálata (elektromyográfia), reakcióidő mérése.

3. Sorolja fel a kvalitatív mozgáselemzés lépéseit!

1. Kérdés megfogalmazása
• Célszerű a prioritások megfogalmazása és ezeket egy listába összeszedni
• Amennyiben nem ismerős problémával foglalkozunk, célszerű valamilyen hasonló tevékenységgel
összevetni a problémát.
Pl. Tenisz és röplabda szerva

2.Optimális nézőpont kiválasztása

• Ha a mozgás egy síkhoz rendelhető célszerű erre a síkra merőleges nézőpontot választani.
• Ha több síkhoz rendelhető a mozgás, úgy célszerű több síkból megvizsgálni az esetet. Pl 3 egymásra
merőleges síkból.

3.Optimális távolság megválasztása

• Például más távolság szükséges a páciens járásvizsgálatához (általában közeli), míg más távolságból
érdemes vizsgálni a röplabda szerva folyamatát.

4.Vizsgálatok számának megállapítása

• Konzisztens folyamat és páciens esetén elég kevesebb ismétlés is, azonban pl. bizonytalan folyamat
esetén célszerű több ismétlés elvégzése

5. Egyéb tényezők figyelembevétele

• Megfelelő helyszín kiválasztása
• Páciens megfelelő öltözetben való vizsgálata

6.Vizuális vagy rögzített vizsgálat kiválasztása

• Amennyiben a folyamat gyorsan lejátszódik célszerű videó kamerával rögzíteni azt, hiszen csupán a
szemre való hagyatkozás nem feltétlenül elég

4. Ismertesse a fényképezés használati körét!

Testhelyzetek tanulmányozása,

egyensúlyi állapotok meghatározása,

állapotrögzítés,

dokumentálás;
5. Sorolja fel az ultrahang-alapú mozgásvizsgáló rendszer típusait, rendszer alapján.

Egyedi érzékelős mérési módszer

Egymérőfejes mérési módszer (mérőhármasokat használ)

6. Mi az egyedi markert használó ultrahangalapú mozgáselemző rendszer alapja, alapfeltételezése és

részei?

● Részei

○ Egyedi, ultrahang jelet kibocsátó adók

○ három fogadó érzékelőt tartalmazó mérőfej

○ központi egység

● alapja

○ A mérőfej látja az adókat (mérési tartomány korlátozott)

○ az adó és vevő közti távolság a mért terjedési időből és a terjedési sebességből számolható
mindhárom vevő esetében

○ ebből a három távolságból meghatározható az adó térbeli koordinátája

● alapfeltételezés

○ Az adókat összekötő testszegmentum (pl.: alkar) merev

○ az adó elmozdulásmentesen rögzítve van a kívánt anatómiai pontra

7. Mi az mérőhármast használó ultrahangalapú mozgáselemző rendszer alapja, alapfeltételezése és

részei?

● Részei

○ három ultrahang jelet kibocsátó adót tartalmazó mérőfej

○ három fogadó érzékelőt tartalmazó mérőhármas (testszegmentumon)

○ központi egység

○ adatgyűjtő egység

○ Jelölő ceruza (anatómiai pontok definiálása kalibrációs fázisban)

● alapja

○ Minden merev test mozgása a térben leírható, ha három pontjának (alappont-hármas) térbeli
koordinátáját a mozgás minden időpillanatában ismerjük. A vizsgált merev test bármely pontjának
koordinátája az adott test három pontjának (alappont-hármas) koordinátájából számítható, ha az
alappont-hármas által meghatározott lokális koordináta-rendszerben a vizsgált test vizsgálandó
pontjának helyvektora ismert. A vizsgálandó pontok térbeli helyzetét a lokális koordináta-
rendszerben kalibráció fázisában kell megadni

● alapfeltételezés
○ A testszegmentumok merevek, az összes mozgás az ízületekben jön létre

8. Ultrahang-alapú mozgáselemző rendszer esetén hogyan határozható meg az érzékelő térbeli

helyzete (koordinátája).

Minden mérési pontra vonatkoztatva (módszertől függetlenül) az adó és vevő közti távolsága jel
terjedési idejéből és sebességéből számítható.

A három vevőt tartalmazó mérőeszköz (egyedi markeres módszer - vevő, mérőhármasos módszer -
adó) fix térbeli koordinátáinak ismeretében az anatómiai pont koordinátája a háromszögelés
módszerével határozható meg.

9. Mi az elektromágnes-alapú mozgáselemző rendszer alapja, alapfeltételezése és részei?

Alapfeltételezés: Az emberi test szegmentjei merevek, az összes mozgás az ízületekben jön létre.

Alapja: A mérőrendszer az adó középpontjában rögzített koordinátarendszerben rögzíti az érzékelők

térbeli helyzetét és koordináta-tengelyek körüli elfordulást. Ha az érzékelő

elmozdulás-mentesen rögzített a testszegmentumra, akkor az érzékelő mozgása és a szegmentum

mozgása megegyezik.

Részei - Eszközei:

● Adatgyűjtő egység

● Különböző hatótávolságú adók

● Érzékelő

Részei - Speciális eszközök:

● Jelölő keret

● Jelölő ceruza

10. Sorolja fel az elektromágnesalapú mozgásvizsgáló rendszerek eszközeit!

Eszközei:

● Adatgyűjtő egység

● Különböző hatótávolságú adók

● Érzékelő

Speciális eszközök:

● Jelölő keret

● Jelölő ceruza

11. Vázolja fel mi a különbség a talpnyomáseloszlás és a reakció erő mérése között!

A rekacióerő az erő három komponensét adja meg.

A talpnyomás eloszlás mérés megadja a nyomás eloszlását (általában mm2 osztásban) a talp alatt.

A talp terhelési pontjai megadhatók.

12. Ismertesse a reakcióerő mérés módszerét!

Alapja: A talaj-reakcióerő mérése a Newton III. törvényén (akció-reakció törvénye) alapul. A test a
testsúllyal nyomja a talajt, és ezzel az erővel szemben azonos nagyságú, de ellentétes irányú erő hat a
testre, ami talajreakció-erő.

Eszköze: Különálló, vagy futószalagba épített erőplatók, amelyek mérhetik csak a talaj-reakcióerő
nagyságát, vagy a talpnyomáseloszlást is (pedográf).

13. Ismertesse a EMG feladatát, típusát, mért jellemzőket!

Feladata: Az izom összehúzódásakor elektromos pontenciálváltozás mérése az idő függvényében

Típusai:

● Tűs

● Felületi

Mért jellemzők:

Elektromiogram, ami a két detektor közötti elektromos potenciálváltozás, az idő függvényében

14. Mutassa be a geodéziai hitelesítés előnyeit és módszereit

A geodéziai hitelesítés előnye, hogy költséghatékony, valamint más típusú rendszer, mint a
hitelesítendő rendszer.

A hitelesítés során adott markerek térbeli helyzetét mind a teodolitokkal, mind a hitelesítendő
rendszerrel meghatározzák és az ezek közti eltérések jellemzik a pontosságot