Szív

A vérkeringés központi szerve a szív, perifériás részét pedig az erek alkotják.

A szív (cor):
• kb. 300 gr súlyú
• öklömnyi nagyságú
• kúp alakú
• izmos falú
• üreges szerv

Topográfia (hol van)

Mediastinum
A szív, a gátorüregben (mediastinum) helyezkedik el .
A gátorüreg, a két tüdő által közrefogott üreg.
Határai:
• Elöl a sternum és a bordák
• Hátul a gerinc
• Két oldalt a pleura mediastinalis lemezei
• Alul a diaphragma
• Felül a retrovisceralis résbe (spatium parapharyngeum,
retropharyngeum) folytatódik ((fölfelé nincs határa szabadon folytatódik egy lazarostos kötőszöveti területbe))

A gátorüreget a tüdőgyökerek két részre osztják: mediastinum anterius és mediastinum posterius.

A mediastinum anteriusban, annak is az alsó részében helyezkedik el, amit mediastinum cardiacumnak hívunk.
(Felette lévő rész a mediastinum supracardiacum.).

Szív morphologiája
• A szívnek két felszíne van. A facies diaphragmatica, mely
sima és réfekszik a rekeszizomra, annak elülső részére. A
bordák, illetve a sternum felé eső felszíne a facies
sternocostalis.
• Felső szélesebb része a basis cordis. Itt lépnek be, illetve ki a nagy erek.
• Alsó csúcsi része az apex cordis. Ez a része sima.
• A két része között húzódik a sulcus coronarius. Ebben a szív saját erei haladnak.
• A szívet egy hosszanti sövény, a septum cordis osztja jobb és bal félre. A két szívfelet billenttyűk osztják további
kétkét részre. Ezáltal felül a basisnak megfelelően vannak a pitvarok (atrium), alul az apexnak megfelelően a kamrák
(ventriculus).
• A bázis részen, azaz a pitvaroknak megfelelően kívül
fülcséket (kiemelkedéseket) találunk. Ez az auricula dextra
és sinistra.

Szív morphologiája

A szív vázát a sulcus coronarius síkjában található anulus fibrosus rost-porcos gyűrű
alkotja. Erről ered a szívizom. Ez teszi lehetővé, hogy a kamra és a pitvar izomzata egymástól
függetlenül működjön.
A pitvarok aránylag vékony, a kamrák vastag falúak.
Ha a szívet a pitvar kamrai határnál elvágnánk, akkor itt az anulus fibrosus magasságában találjuk a szív
szájadékait.
Az anulus fibrosust csak a His-kötegfúrja át.

A szív üregei
• Atrium dextrum – jobb pitvar
• Atrium sinistrum – bal pitvar
• Ventriculus sinister – bal kamra
• Ventriculus dexter – jobb kamra

Pitvarok
Belső faluk sima, kivéve a fülcséknek megfelelő területen, mert itt
fésűszerű izmokat találunk (musculi pectinati). A septum cordis
pivarokat elválasztó részét septum interatriale-nak hívjuk. A pitvarok
fala vékony, két izomrétegből áll.
Jobb pitvar:
• A septum interatrialen csak jobb oldalról látható mélyedés a fossa
ovalis, mely az intrauterin életben még nyitott (foramen ovale).
• A jobb pitvart a jobb kamrával egy szájadék az ostium
atrioventriculare dextrum (ostium venosum dextrum) köti össze.
• Jobb pitvarba nyílik:
• vena cava inferior
• vena cava superior
• sinus coronarius
(a nagyvérkör elhasznált vénás vére a jobb pitvarba ömlik innen a jobb kamrába megy innen a truncus pulmonalis
indul ki ez kettéoszlik a tüdő felé arteria pulmonalis dextra és sinistra, felveszi az oxigént és visszahozza a bal pitvarba
a 4 vena pulmonalis, bal kamraba megy inne n kiindul az aorta, ez a legnagyobb erünk)

Bal pitvar:
• A bal kamrával az ostium atrioventriculare sinistrum (ostium
venosum sinistrum) köti össze.
• Ide nyílik a tüdőből friss vért hozó 4 vena pulmonalis.

Kamrák
Faluk vastag. Belső felszínük egyenetlen, rajta izomgerenda hálózat trabeculae carneae látható.
A kamrák belső faláról erednek a szemölcsizmok musculi papillares amelyek ínhurokon
(chordae tendineae) keresztül rögzülnek a vitorlához (cuspis).
A bal kamra átmetszetben kör alakú és vastag, a jobb kamra átmetszetben félhold alakú és vékonyabb.
A két kamrát egymástól a septum interventriculare választja el.
A kamrákból kiinduló nagyerek szájadékát ostium arteriosumnak hívjuk.
Jobb kamra:
• Az itt található szájadék az ostium trunci pulmonalis.
• Belőle indul ki a truncus pulmonalis, mely „T” alakban elágazik
és 2 arteria pulmonalis lesz belőle a jobb és bal tüdő számára.
Bal kamra:
• A szív legvastagabb falú ürege. Az itt található szájadék az
ostium aortae.
• Belőle indul ki az aorta.

Szívbillentyűk
• A szívbelhártya kettőzetének tekinthetők, ereket nem tartalmaznak. Az ő táplálása a keringő vérből történik
-jobboldalt 3 billentyű (tricuspidalis) van baloldalt csak kettő (bicuspidalis)
-a bal oldali vénás szájadékban lévő bicuspidalis billentyűt nitrális billentyűnek hívjuk
• Az ostium venosum dextrum (ostium atriuventriculare dextrum) –nek mefelelően: valvula tricuspidalis.
• Az ostium venosum sinistrum (ostium atrioventriculare sinistrum) – nek megfelelően: valvula bicuspidalis vagy
valvula mitralis (mitra=püspöksüveg). ((-a baloldali vénás szájadékba található mitralis billentyű))
• Az ostium arteriosum –nak megfelelően: valvula
semilunaris.
-ahol a nagyvénák beömlenek nincs billentyű, a nagy vénák szabadon ömlenek be billentyűk nélkül
-a vénás szájadékba mindig vitorlás billentyű van ( a vénás szájadék a pitvar kamrai határon van)
-vasa vasorum-pici erek amik az eret táplálják
-nervus nervosum- az ideget beidegző ideg
-a szívbillentyű ereket nem tartalmaz, a vérkeringésből veszi ki a tápanyagokat, érzékeny fertőzésekre

Valvula cuspidalis részei (vitorlás billentyű)

• Cuspis – vitorla
• Chordae tendineae - ínhúrok
• Mm. papillares – szemölcsizmok
(ebből ered az ínhúr, Amikor a kamra húzódik össze a szemölcsizom is összehúzódik)

zsebes billentyű
-három van belőle
-a nagyerek felé nyitottak pl aorta felé (nem a szív felé)

Valvula semilunaris részei (zsebes billenytyű)

• Lunula – hártyás rész
• Nodulus - csomócska
• Pars tensa – alsó zsebes része
_______________________________________
Billentyűhibák:
• Insufficientia – elégtelen záródás (kicsit nyitott marad)
• Stenosis – szűkület (nem tud megnyílni)
-m2 esetben nagyobb ellenállással szemben fog dolgozni a szív, ami szívelhaláshoz vezethet

Szívburok
• Belső lemeze össze van nőve a szívizommal, ez
az epicardium.
• Fali lemeze egy szakaszon a rekeszizommal van
összenőve, ezt hívjuk pericardiumnak.

Szívfal szerkezete
• Endocardium: szívbelhártya. Endothelel
borított vékony kötőszövetes lemez. Kettőzetei
a billentyűk.
• Myocardium: pitvarokban 2 rétegű,
kamrákban 3 rétegű. A bal kamrában 2-3 cm is
lehet.
• Epicardium – szívburok belső lemeze.

Szív ingerképző, vezető rendszere

• Nodus sinuatrialis (Keith Flack csomó, sinus csomó) ami a szív jobb
pitvarának falában, izomba ágyazottan található ,a vena cava inferior
benyilásának szomszédságában. Speciális izomszövet alkotja.
• Nodus atrioventricularis (Aschoff-Tawara csomó, pitvar-kamrai csomó, AV
csomó) ami a jobb pitvar falában alul a sinus coronarius benyílása előtt
található. A sinus csomó és az AV csomó közt nincs közvetlen kapcsolat az
ingerület a kamrai izomzaton keresztül terjed.
• Fasciculus atrioventricularis (His-köteg) kiindul az AV csomóból, átfúrja az
anulus fibrosust aztán két ágra válik.
• Crus dextrum és crus sinistrum (Tawara szálak) ezek alul visszahajlanak és
Purkinje - rostokra oszlanak, amik behálózzák a kamra izomzatát.

A pitvarok belső felszíne sima az auriculak bontják meg

Amikor a kamrák elernyednek (diastole) több vért kap a szív

coronaria- koszorúér

Erek anastomosisai- erek összeköttetései

A szívnek az artériái-funkcionális végartéria (szívre jellemző anastomosis )
V alakú elhalás-infarktus ha egy nagy artéria eloszlik és az artériában trombosis keletkezik
A területen, ahol a kapillarisok találkoznak, ott anastomisalnak
-Van egy terület ahol a két végartéria átfedésben van egymással, anastomisalnak ha itt lassan kezd kialakul egy
érszűkület akkor az anastomosisok átveszik a szerepét
anastomosis-collateralis anastomosis
-ugyanazon érszakasz proximalis és distalis részét köti össze egymással
-terhelés hatására kitágulhat és átveheti a fő ér szerepét de ha túlterheljük akkor oxigénhiányos állapotot idéz elő
ugyanúgy amputálni kell a végtagot

Atreria venosus anastomosis-shont

Atériát és vénát köti össze egymással-tehermentesítő

A szív saját erei

A coronariáka sinus aorticusban a zsebes billentyűk

mögött/felett erednek a sinus aortaeből. A koszorúserek
végágai anatómiai végartériák.
• Arteria coronaria dextra: jobbra hátrafelé, majd a szív
hátsó felszínén lefelé megy, mint ramus interventricularis
posterior.
• Arteria coronaria sinistra: rögtön két ágra válik. Egy ramus
descendens vagy ramus interventricularis anteriorra, és egy
ramus circumflexusra, ami a sulcus coronariusban halad.
• A szív saját elhasznált vérét a szív vénái gyűjtik össze, amik
egyesülve, mint sinus coronarius ömlenek a jobb pitvarba a
septum interatriale és a hátsó fal tövénél.

Kétharmad része a középvonaltól balra, egyharmad része pedig a középvonaltól jobbra

helyezkedik el.
Csúcsa lefelé és balra néz.
A szív hossztengelye hátulról-előre, fentről-lefelé, jobbról-balra húzódik.
A szív jobb kamrája érintkezik az elülső mellkasfallal, ez a szív legelülső része. Syntopia (mivel érintkezik)
A leghátsó része a bal pitvar, mely a nyelőcsővel érintkezik.
A szívcsúcs a bal V. bordaközben, a sternumtól kb. 8 cm-re, a medioclavicularis vonalban található. Sceletotpia
(csontvázhoz viszonyított helyzete)a
A szívburok egy szakaszon a diaphragmaval össze van nőlve

Az érfal a vasa vasorumtól kapja a tápanyagot

Nervus nervosum az ideget beidegző ideg