118-119.

óra
A szív felépítése és működése
A) A keringési rendszer jellemzői
- az anyagszállítási feladatokat a vérkeringés látja el
- a vérkeringés zárt (a vér erekben áramlik), két vérkörből áll – kis- és nagyvérkör
- központja a szív – a vér mozgását a szív pumpáló mozgása (szívizomszövet összehúzódása)
biztosítja
B)A szív
- a mellüreg felső részén, középen felfüggesztve található
- balra elhajlik, mert a bal kamra fala a legvastagabb
1. Szövettani felépítése:
- szívburok (kívülről borítja): savós folyadékot termel
- szívizomszövet (szívfal, középső rész)
- szívbelhártya (az üregeket belülről béleli): egyrétegű
laphám + kötőszövet
https://www.mozaweb.hu/mblite.php?
cmd=open&bid=MS-2642&page=186

Szívizomszövet: elágazó (Y-alakú) sejtek – rostokként működnek, sejtmag középen, hosszú

ideig nagy erő kifejtésére képes – nem fáradékony, akarattól függetlenül működik.

2. Részei:
a) szívünk négyüregű: két pitvar, két kamra
b) a szívsövény (válaszfal) teljes
c) a pitvarokat és a kamrákat vitorlás szívbillentyűk
választják el egymástól
d) a kamrákból kivezető ereknél zsebes
szívbillentyűk vannak
-a szívbillentyűk a vér egyirányú áramlását biztosítják

Biológia 9-10. II. kötet, Oktatási Hivatal, Budapest 2020. 92.o.

3. A szív működése:
a) automatikus működésű, saját ingerkeltő- és
vezető rendszere van
b) az ingerületképző sejtek központjai:
- szinuszcsomó: a jobb pitvar falában levő elsődleges központ (72 ingerület/perc)
- pitvar-kamrai csomó: a pitvarok és kamrák találkozásánál van
c) az ingerület terjedése:
A szinuszcsomó által keltett ingerületet a pitvar-kamrai csomó továbbítja az
ingerületvezető rendszerbe: His-köteg (kétfelé
ágazik), két Tawara-szár viszi az ingerületet a
szívcsúcs felé, a csúcsnál vékony szálakra oszlik –
Purkinje-rostok, ezek ingerlik a szívkamrák
izomzatát.

Biológia 9-10. II. kötet, Oktatási Hivatal, Budapest 2020. 92.o.

d) A szívciklus:
- az ingerület hatására a két pitvar egyidejűleg összehúzódik, a kamrák ernyedt
állapotban vannak
- a vitorlás szívbillentyűk kinyílnak, a vér a kamrákba áramlik
- a kamrák összehúzódnak, a vitorlás billentyűk bezáródnak
- a kamrákból a vér a zsebes billentyűkön keresztül a verőerekbe (artériák) áramlik
(kamratérfogat – egyszerre kilökött vértérfogat: 70-80 ml)
- a zsebes billentyűk zárnak, az összehúzódó kamrák szívóhatása miatt a vér az
elernyedt pitvarokba áramlik (a folyamat kezdődik elölről)
Keringési perctérfogat: a bal kamrából egy perc alatt kilökött vértérfogat. (Egy
összehúzódáskor kilökött vértérfogat és az egy perc alatti összehúzódások számának
szorzata.) Számítása: kamratérfogat szorozva a pulzusszámmal.

C) A vérkeringés szabályozása
A hormonrendszer és a vegetatív idegrendszer végzi a szabályozását.
A szív működésében:
- az összehúzódások számát és erejét
- a kilökött vér mennyiségét
Az egész szervezet tekintetében szabályozza:
- a vérnyomást
- a vér eloszlását a szervek között

1. A szív szabályozása:
a) nyúltagy (szimpatikus hatás) → gerincvelői ideg → gyorsítja
b) nyúltagy (paraszimpatikus hatás) → bolygóideg → lassítja
c) adrenalin hormon → gyorsítja

2. A vérnyomás szabályozása és mérése:

a) Szabályozása az erek átmérőjének változtatásával történik.
b) Vérnyomás emelése: az erek szűkítésével
- nyúltagy → érszűkítő központ → kemoreceptorok (CO2 koncentráció növekedés)
- aortaív, nyaki verőér → kemoreceptor (O2 koncentráció csökkenés)
c) Vérnyomás csökkentése: az érszűkítő központ gátlásával
- nyomásérzékelő receptorok az erek falában érzékelik a magas vérnyomást
- a bolygóidegen keresztül az információ a nyúltvelő érszűkítést gátló központba jut
- az erek simaizmai elernyednek
d) mérése: (Tk. 11. Mozaik, 192.1)
- a bal felkarra gumimandzsettát helyezünk
- a mandzsettához két cső csatlakozik:
▪ az egyikhez nyomásmérő tartozik, ez méri a mandzsettában levő nyomást
▪ a másikon keresztül levegőt pumpálunk a mandzsettába, ami így elszorítja az
artériát → megáll a véráramlás
- lassan kiengedjük a zsákból a levegőt, közben hallgatjuk a véráramlás hangját:
▪ szisztolés nyomás (az érben levő legnagyobb nyomás): a vér surranó hangja jelzi
▪ diasztolés nyomás (legkisebb nyomás, a bal kamra elernyed): megszűnik a hang
- normál érték: 120/80 Hgmm

3. A véreloszlás szabályozása
a) A szervek a nagyvérkörben párhuzamosan kapcsoltak (vese, máj szív, belek)
b) A szívből kilökött vértérfogat a szükségletnek megfelelően oszlik el.
- állandó vérellátású: agy, vese
- a többi szerv vérellátását a neuroendokrin rendszer szabályozza
c) Az aortának rezervoár (tároló) funkciója van. A szív által szakaszosan kilökött vért
kisebb nyomással folyamatosan tovább préseli a szervek felé.
d) Az artériás rendszerben a nyomás nagy, de az összkeresztmetszet növekedése és a
szövetek ellenállása miatt csökkenő lesz.
e) A vénás rendszerben kicsi a nyomás, de növekvő.

D) Az EKG görbe
EKG: elektrokardiogram
Részei: hullámok (P, Q, R, S, T pontok) és a hullámok közötti szakaszok

A normális EKG görbe nulla vonala az ún. izoelektromos vonal, ehhez képest
különböztetünk meg negatív és pozitív hullámokat. A hullámokat betűkkel jelöljük.
1. P-hullám (pitvari hullám): az ingerület pitvari terjedésének felel meg. (A
pitvarokon terjedő elektromos impulzust jelöli.)
2. P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között.
3. QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációját jelöli, ez idő alatt
megy végbe a kamra teljes munkaizomzatának összehúzódása.
a) Q: a kamra ernyedt
b) R: az izmok ingerületbe kerülnek
c) S: a kamrák ingerülete alapállapotba kerül
4. ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza.
5. T-hullám: a kamra teljes egyensúlyi állapota