Anyagszállítás

A vér
A vér részei
 vér: folyékony alapállományú kötőszövet
 kb: 5 liter
 vörösvérsejtek és a vérlemezkék érésük során elveszítik sejtmagjukat, ezért alakos
elemeknek nevezik őket
 a vér alakos elemeit a vérplazma veszi körül
o megtalálhatók itt: szőlőcukor, aminosavak, nukleitodok, bomlástermékek
o a plazmában lévő fehérjék szerepe:
 segítik a vértérfogat állandósulásának kialakítását
 kisebb molekulák szállítását végzik
 véralvadásban vesznek részt
 tartalék fehérjeként szolgálnak

Véralvadás

 ha az érfalat sérülés éri, a közelében lévő sejtekből jelző molekulák szabadulnak fel
 Kis méretű sérülés esetén az ér sima izomzata összehúzódik és ez elegendő a sérülés
megszüntetéséhez
 Ha a sérülés nagyobb a jelző molekulák hatására megváltozik a vérlemezkék alakja buzogány
szerűek lesznek és egymásba akadva elkezdik betömni a rést
o a kialakuló trombus elzárja a sérülést
o ha a lemezkék önmagukban nem képesek betömni a sérülést, további molekulák
aktiválódnak
o a vérplazma oldott fibrinogénje a sérülés helyén oldhatatlan fibrinné alakul át
o a sérülés helyén kialakuló hálószerű szerkezetbe a vér összes alakos eleme bele tud
akadni: egy dugó szerű szerkezet jön létre
o az alvadás során kialakult trombusok csak átmeneti megoldást jelentenek az érfal
sérülésére
o a kialakulásukat követően a szövetek regenerálódnak és az alvadék felszívódik

Keringési rendszer
 biológiai funkciója: az anyagfelvevő területek és a felhasználó szöveti sejtek közötti kapcsolat
létrehozása
 a testnedvek részben nyílt (nyirok) részben zárt (vér) rendszerben áramlanak
 motorja a szív: folyamatos pumpálással tartja mozgásban az érkeringést
 az embernek zárt keringési rendszere van
 a szívből a szövetek felé izmos falú erek: az artériák továbbítják a vért
 az artériák egyre kisebb ágakra oszlanak, a legkisebb artériák: hajszálerekben, un.
kapillárisokban folytatódnak
 a kapillárisok vénákba (gyűjtőerek, visszerek) szedődnek össze ->egyre vastagabb erek->szív
A szív

 a mellüregben a két tüdőfél között kicsit balra helyezkedik el

 fala: 3 rétegű
 kívül a szívburok két vékony lemeze található
 ezen belül van a szívizom: gyors, kitartó működés
 a szívfal legbelső rétege a szívbelhártya
 a szív idegrendszerét a hosszanti lefutású sövény jobb és bal szívfélre osztja
 a szív feleket a szívbelhártyából kiinduló vitorlás billentyűk pitvarra és kamrára tagolják
 a vékonyabb falu, kevésbé izmos pitvarokba torkollanak a vénák: a jobb pitvarba a testről
érkező nagy vénák, a bal pitvarba a tüdő felől érkező tüdővénák
 a vastagabb, izmosabb falú kamrákból indulnak ki az artériák
 a jobb kamra a tüdőartérián a kis vérkör felé, a bal kamra a főverőéren át a nagy vérkör felé
pumpálja a vért
 az artériák kilépésénél található zsebes billentyűk biztosítják a vér egyirányú kiáramlását
 a szív vérellátását a szívkoszorúerek biztosítják

szívciklus

 a vér egyirányú áramlását a billentyűk működése biztosítja

 kezdete: a kamrák és pitvarok izomzatának ernyedt állapota: a kettős diasztolé
  az elernyedés során a pitvarok térfogata nő, az üregben lévő nyomás csökken
 ezáltal a pitvarok megtelnek vérrel, amelyet a nyitott vitorlás billentyűk átengednek a
kamrába
 ekkor a zsebes billentyűk még zárva vannak, így a kamrából nem tud tovább áramolni a vér
 amikor a pitvarok izomzata összehúzódik, bekövetkezik a pitvari szisztolé, és a pitvarban lévő
vér a kamrákba préselődik
 aztán a pitvarok izomzata elernyed és a kamrák izomzata húzódik össze, ez a kamrai szisztolé
 visszazárnak a vitorlás billentyűk: nem áramlik vissza a vér
 kiegyenlítődik a nyomás a kamrákban és a verőerekben-zsebes billentyűk kinyílnak – kimegy
a vér a kamrákból
 a szívizom összehúzódásait a jobb pitvar izomzatában található ingerképző központ: a
szinuszcsomó található
 egy szívciklus kb: 0,8sec –70szer egy percben ---- ez a pulzus
 keringési perctérfogat: a pulzusszám és a verőtérfogat szorzata

Az érhálózat

 artériák, hajszálerek, vénák

 artériák, vénák:
o üregét egyrétegű laphám béleli
o ez alatt rugalmas rostokat tartalmazó
kötőszövet és simaizom található
 a legtöbb vénában billentyűk vannak
 a kapillárisok falát egyrétegű laphám alkotja, sejtjei
között pórusok találhatóak
o féligáteresztőek

A vérkörök

kis vérkör

 jobb kamrából-tüdőartéria
 széndioxidban dús vér
 szétágazik a tüdőben
 a tüdő léghólyagocskái és a hajszálerek között történik a széndioxid és oxigén csere
 oxigéndús vér a vénák által ->balpitvar
 balpitvar->bal kamra

nagy vérkör

 artériéi szétágazódnak – egész testet behálózó hajszálerek

 ezeken keresztül zajlik az anyagforgalom, oxigén leadás, széndioxid felvétel
 vénákba szedődnek össze-széndioxidban dús vér->jobb pitvar

A nyirokkeringés

 a vérplazma kis molekulájú alkotói a kapilláris falán át kipréselődnek a szövetnedvbe-

fehérjementes vérplazma -> ebből képződik a nyirok
  környező sejtek által leadott anyagok, elpusztult sejt maradványok – szövetnedv
 a szövetnedv fölöslegét a vérkeringéshez csatlakozó nyirokkeringés juttatja vissza a vérbe
 A vissza a szivárgó szövet vakon kezdődő nyirokkapillárisokba kerül, amelyek nagyobb
nyirokerekké egyesülnek, ezek nyirokcsomókba torkollanak
 a csomóból kivezető nyirokerek a nyirokvezetéken át a vénás rendszerbe juttatják vissza a
nyirkot
 a nyirok egy része nem jut vissza a vérkeringésbe, hanem felhalmozódik a szövetek között:
vizenyőt (ödémát) okoz

Vérnyomás

 szív- és érrendszeri betegségek

 kialakulás: dohányzás, alkohol fogyasztás, tartós stressz, helytelen életmód

Érelmeszesedés

 az artériák falába különböző anyagok rakódhatnak amelyek csökkentik az érfal

rugalmasságát: érelmeszesedést okoznak
 kialakulás: túlsúly a mozgáshiány a dohányzás a magas vérnyomás a magas koleszterinszint
és a cukorbetegség
 a plakk képződés fokozatosan megy végbe
 szűkül a vér, nő a vérnyomás
 a plakkok felületén megtapadnak a vérlemezkék -> véralvadás beindul -> trombózist okoz,
létrejön a vénás trombózis