Professional Documents
Culture Documents
rendszer
felépítése és
működése
-az előadást
kiegészítő anyag-
Keringési rendszer általános jellemzői 1.
• Szerepe
a vér mozgatása, vagyis
tápanyagot, bomlásterméket és légzési gázokat szállít
anyagokat (pl. vitamin, ellenanyag, hormon) mozgat
részt vesz a hőszabályozásban
Keringési rendszer általános jellemzői 2.
• Zárt vérkeringés
vagyis az erek folyamatosak, nem szakadnak meg, így a vér nem
folyik a sejtközötti állományba (szövetek közé)
Vér (5 l)
A keringési rendszer felépítése
Keringési rendszer:
- vérkeringés
- nyirokkeringés
Részei:
szív → a keringési rendszer központi szerve
vérerek (artéria, véna, kapilláris) a keringési rendszer
nyirokerek perifériás része
Az erek típusai
1. intima
- endothel
- kötőszövet
2. media
Artériák:
- A: elasztikus rost / simaizom rugalmas erek
- V: simaizom + kollagén rost ellenállás erek
Vénák:
3. adventitia
kapacitás erek
laza rostos kötőszövet
Aorta
A-V shunt
kapillárisok
venula
JK BK aorta
mellvezeték
artéria / véna
Szívburokban
alapja
koszorús barázda
hosszanti barázda
csúcsa
Szív 2.
• Szív felépítése kívülről
A középső gátor
A szív falának rétegei
• szívburok külső lemeze (pericardium)
szívburok ürege
• szívizom (myocardium)
szív fala
centrális sejtmag
miofibrillumok
Eberth-vonalak
(gap junction)
ellenállás nélküli
ingerületvezetés
mitochondrium
Z – Z szarkomer
Szívizom
Eberth-féle vonalak
harántcsíkolatot mutató
szívizomsejtek
A szív keresztmetszete
Üregei:
Jobb pitvar
Jobb kamra
Bal pitvar
Bal kamra
Pitvarkamrai sövény (szívsövény) – elválasztja a
pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes
és széndioxidos vér keveredését.
Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra
között találhatók, megakadályozzák a vér
visszaáramlását a pitvarokba.
3 vitorlás – jobb pitvar és jobb kamra között
2 vitorlás – bal pitvar és bal kamra között
Zsebes billentyűk (félhold)- a kamrából kiinduló
artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei,
megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba.
A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető
rendszere biztosítja, mely kapcsolatban áll a központi
idegrendszerrel.
Ingerképző központja: sinus-csomó, pitvar-kamrai
csomó
Ingerületvezető rendszere: His- nyaláb, Tawara-szárak,
Purkinje-rostok
A szív billentyűi (vitorlás, félhold alakú)
rostos gyűrű
billentyű vitorlája
ínhúrok
szemölcsizmok
Félhold (zsebes)
alakú billentyű
A szív részei
BP fésűizmok
JP
tricuspidalis
billentyű
BK
JK
harántizmok
A szív vérellátása (koszorúserek-
coronáriák)
Szív 6.
Ingerképzés:
Szinusz-csomó
PK-csomó,
His-köteg
Tawara-szál
Purkinje rostok
A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere
sinuscsomó
pacemaker
akciós potenciál a
sinuscsomóban
(spontán depolarizáció)
A-V csomó
akciós potenciál a
His- kamraizomzatban
köteg
Tawara szárak
Purkinje-rostok
Egységes, nemzetközi megállapodás alapján, az EKG-n észlelt hullámok nevei: P, Q, R, S, T és U.
Minden hullám a szív egy meghatározott részének depolarizációját (elektromos kisülést) vagy
repolarizációját (elektromos újratöltődést) jelenti.
P-hullám (pitvari hullám): pozitív amplitúdójú (1–2 mm), az ingerület pitvari terjedésének felel meg
(pitvarokra vonatozik, időtartama 0,06-0,11 másodperc.
P- Q távolság: átvezetési idő a pitvar és kamra között, időtartama 0,04-0,1 s.
QRS-komplexum (kamrai hullám): a kamrák depolarizációját jelöli (gyors lefolyású), kis negatív Q-
hullámból (nem mindig észleljük), magas pozitív R-hullámból (kamraizomzat fő tömegének ingerületbe
jutása, amplitúdója 10 mm) és negatív S-hullámból áll. Ez idő alatt megy végbe a kamra teljes
munkaizomzatának depolarizációja. Időtartama 0,06-0,1 s
ST-szakasz: a kamrák lassú repolarizációs szakasza
T-hullám: elnyújtott közepes amplitúdójú hullám, a kamrák teljes repolarizációját jelzi, időtartama 0,20 s.
Q-T távolság: kamraizomzat depolarizációjának és repolarizációjának együttes időtartama.
EKG
• Kóros EKG
Bradycardia = kórosan alacsony
szívfrekvencia
Tachycardia = kórosan magas
szívfrekvencia
Fibrilláció = szabálytalan szívműködés
Agonális = megállás
A keringés élettani feladatai
Transzport
Homeosztázis
Immunitás Integráló szervrendszer
Hőszabályozás
Információ közvetítés
Szívciklus nyomás / térfogat változások systole
szívbillentyűk (összehúzódás)
dyastole
(elernyedés)
P-K-d
relaxáció
(relaxáció)
sinuscsomó
P
P
K
P-s
K
P-pitvar
K-kamra
K-s
(izotóniás szakasz)
A-V csomó
K-s (izometriás szakasz)
A szív teljesítményét jellemző
paraméterek
Szívfrekvencia (…./perc) Pulzustérfogat (L)
Perctérfogat (L/perc)
Szívindex (3 L/perc/m2)
a perctérfogat és a testfelszín aránya
„szívtörvény”
vénás beáramlás residuum a kamrában
perifériás ellenállás
erőteljesebb kontrakció
A vegetatív efferentáció hatása
EFFERENTÁCIÓ SZIMPATIKUS PARASZIMPATIKUS
(gerincvelő Th1-5) (n. vagus)
szívfrekvencia nő csökken
kamra kontraktilitás nő -
Kémiai szabályozás
Hormonok
adrenalin, noradrenalin, tiroxin, kortizol
Ionok
Na K Ca
Ingerlékenység
kontraktilitás
Mg munkaizomzat bénítása
Összefüggés az erek átmérője,
a véráramlás sebessége és a vérnyomás között
Szív 10 %
Nagy vérkör 65 %
Kis vérkör 25 %
Szív 10 %
Nagynyomású rendszerben 10 %
(nagyvérköri artériák)
Kisnyomású rendszerben 80 %
(kisvérkör 25 %
vénák 48 %
Kapillárisok) 7%
Áramlást (vérnyomást) fenntartó
tényezők a vénás rendszerben
- izommunka (izompumpa)
- légzőmozgások
- hasprés
- gravitáció
- billentyűk
Általános alkalmazkodás
(adaptáció)
afferentáció: IX. X.
érszűkítő értágító(nem
parasz.!)
(szimpatikus hatás nő / csökken)
- szimpatikus
- adrenerg (noradrenalin) érszűkület (állandó tónus)
adrenalin:
- kevés: vázizom, coronariák: értágító
- sok : általános érösszehúzó
Nyirokrendszer
A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű hajszálerekkel
kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek
össze.
A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az
egyirányú nyirokáramlást biztosítják.
A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb
nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás
rendszerbe vezetik a nyirkot.
Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel.
Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép,
csecsemőmirigy
A nyirokkeringés
- kiegészíti a vénás keringést a szövetközötti folyadék elvezetésében
- a nyirokerek útjába iktatott szűrők – a nyirokcsomók – és az egész
nyirokrendszer részeként fontos alkotórészei a szervezet védekezőrendszerének.
Nyirokerek
•nyirokhajszálerekből nagyobb nyirokerek szedődnek össze
•Falszerkezetük a vénákéra hasonlít
•sűrűn, szabályos közönként elhelyezett kettős billentyűk (áramlás egyirányú)
•nyirokcsomókba nyílnak
egy nap alatt kb. 2-4 liter nyirok termelődik. (Víztiszta, vagy szalmasárga folyadék.)