A keringési rendszer részei és feladatai

A keringési rendszer részei:

• Szív: a keringési rendszer „motorja”

•Vérerek: artériák (szívből kiinduló erek), kapillárisok, vénák (szívbe
visszatérő erek) – zárt keringési rendszer
• Vér: speciális, folyékony kötőszövet
• (Nyirokrendszer: nyirokszervek és nyirokerek)

Fő feladatai:
• a szervezet minden egyes sejtjének ellátása tápanyaggal és
oxigénnel
• a bomlástermékek és a szén-dioxid elszállítása
 A keringési rendszer fő részei

tüdőkapillárisok

KISVÉRKÖ
R tüdővénák
tüdőartéria

nagyvérkör nagyvérkör
vénás artériás
rendszere rendszere
szív

NAGYVÉRKÖ
R

nagyvérkör kapillárisai
 A szív (cor)
• Kúp alakú, 4 üregre osztott, izmos falú szerv
• mérete: kb. ökölnyi, kb. 300 g (függ a kortól, nemtől, alkattól, sportolástól stb.)

Elhelyezkedése:
-a mellüreg középső részében, a mellhártya jobb és bal oldali belső lemeze közt, a gátor
(mediastinum) elülső-alsó részében
- a rekeszizmon nyugszik
- egyharmada a középvonaltól jobbra, kétharmada attól balra helyezkedik el
-nagyobb részét fedik a tüdők, csak a középvonaltól balra, a 4-6. bordaporc magasságában érintkezik
az elülső mellkasfallal
- hossztengelye jobbról-felülről-hátulról előre-lefelé-balra irányul

Részei
- alapi rész (bázis): a kúpforma szélesebb, felső része
- itt találhatók a pitvarok
szívcsúcs (apex): a kúpforma keskenyebb, lekerekített része
- itt találhatók a kamrák

- Kívülről barázdák tagolják – ezekben futnak a szív saját erei, a koszorúerek

A szívfal rétegei:
- epicardium: a legkülső réteg, rostos kötőszövetes zsigeri lemez
- myocardium: a középső, legvastagabb réteg – szívizomszövet
- endocardium: a szívet belülről bélelő réteg - egyrétegű laphám
 A nagy testüregek
- A nagy testüregeket kétrétegű savós hártya béleli
- a zsigeri és fali lemez közti teret folyadék tölti ki
koponyaüreg

gerinccsatorna

gátor felső része

mellüreg mellhártyaüreg mellhártya

szívburoküreg

szívburok
rekeszizom

hasüreg hashártya

medenceüreg
 A mellüregi szervek savós hártyái

hátcsigolya

nyelőcső

jobb tüdő bal tüdő

mellhártya fali lemeze
pleura-üreg

mellhártya zsigeri
lemeze

v pericardium külső rétege

szív pericardium-üreg
pericardium belső rétege
szegycsont
 légcső
A szív helyzete a
mellüregben (elölnézet)
felső üres
visszér

főverőér
(aorta)

a gátorüreget
határoló mellhártya-
lemezek szívburo
k
bal
tüdő

jobb tüdő
A szív helyzete a
mellüregben (bal
oldalról)

aorta

elülső
mellkasfal

4.
borda

rekeszizom
A szívfal rétegei

myocardium
epicardium

endocardium

zsírszövet
pericardium
zsigeri lemeze
pericardium fali
lemeze

rostos kötőszövet

pericardium-üreg

epicardium: rostos kötőszövet

myocardium: szívizomszövet
endocardium: egyrétegű laphám
 A myocardiumot alkotó szívizomszövet
- a szívfal izmos rétegét alkotó szívizomszövet a vázizomhoz hasonló harántcsikolatot mutat
-szívizomsejtek (cardiomyocyták) alkotják, amelyek speciális sejtkapcsoló struktúráknak
köszönhetően szinkronizáltan húzódnak össze
- a szívizomsejtek egy része ingerületképzésre és ingerületvezetésre specializálódott
- a szívizomszövet folyamatos, ritmikus összehúzódásra képes, külső ingerforrás nélkül
- működése akaratunktól független, a vegetatív idegrendszer szabályozása alatt áll
 A szív üregrendszere

• a szívet belül a hosszanti szívsövény (septum cordis) az egymással nem

közlekedő jobb és bal szívfélre osztja

• mindkét szívfélben két üreg található:

• jobb, ill. bal kamra (ventriculus) – az apex felőli részen
• jobb, ill. bal pitvar (atrium) - a bázis felőli részen

• a pitvarokat a kamráktól vitorlás szívbillentyűk választják el

• a pitvarokba szájadzanak a szívbe vezető nagyvénák - a pitvarok falának izomzata

relatíve vékony, mert a vér befogadása és továbbítása viszonylag kis terhelést jelent
• a kamrákból indulnak ki a nagy verőerek (artériák) – a kamrák fala jóval
izmosabb

- a jobb pitvar és a bal pitvar a magzatban még közlekedik egymással az ovális

ablakon (foramen ovale) át, amely normális esetben születéskor bezáródik
 A szív üregei

Bal pitvar

Vitorlás
billentyűk
A születéskor záródó
ovális ablak

Bal kamra
Jobb pitvar

Jobb kamra

szívsövény
 A jobb szívfélhez tartozó erek

A jobb pitvarba érkező nagy vénák:

– felső üres visszér (vena cava superior)

– alsó üres visszér (vena cava inferior)
– a szív saját gyűjtőere (sinus coronarius)

-ezek az erek szállítják vissza a szívbe a testből és szív saját szöveteiből az „elhasznált” vért
- a jobb pitvarból a jobb kamrába a jobb vénás szájadékon át jut a vér
- a vér átfolyását a jobb vénás szájadékon háromhegyű (tricuspidalis) vitorlás billentyű
szabályozza

A jobb kamrából kiinduló nagy verőér:

tüdőverőér (arteria pulmonalis) – szén-dioxidban dús vért szállít a tüdőbe

 A bal szívfélhez tartozó erek

A bal pitvarba szájadzó nagy vénák:

– a négy tüdővisszér (vena pulmonalis)

- a bal pitvarból a vér a bal vénás szájadékon keresztül jut a bal kamrába.
- a bal vénás szájadékban a vér átáramlását a kéthegyű (bicuspidalis)
vitorlás billentyű szabályozza

A bal kamrából kiinduló nagy artéria::

– aorta vagy főverőér

 A vénás vagy vitorlás (cuspidalis) billentyűk

- a vénás szájadékokban találhatók, mindkét szívfélben a pitvar-kamrai határon

- biztosítják, hogy a vér csak a pitvarból a kamrába tudjon áramlani (megakadályozzák a
visszaáramlást) – egyenirányító szelepként működnek

- Részeik:
- vitorlák (cuspis)
- ínhúrok (corda tendinea)
- szemölcsizmok (mm. papillaris)

- Működésük:
- pitvari összehúzódás (systole), vagyis nyomásnövekedés hatására nyílnak
-pitvari elernyedés (diastole) és kamrai systole hatására zárnak – ilyenkor a vér a kamrát
kizárólag a nagyereken keresztül hagyhatja el, nem juthat vissza a kamrából a pitvarba
- az ínhúrokat megfeszítő szemölcsizmok feladata, hogy a billentyűk „átcsapódását”
megakadályozzák
- a bal pitvar-kamrai szájadékban a kéthegyű, a jobb pitvar-kamrai szájadékban
a
háromhegyű billentyűk találhatók
A vitorlás (cuspidalis, mitralis)
szívbillentyűk

kéthegyű
billentyű

háromhegyű billentyű

ínhúr

szemölcsizom

A szív
üregrendszere a
vitorlás
 Az artériás vagy félhold alakú (semilunaris) billentyűk

-a kamrákból kiinduló nagyartériák (aorta és tüdőverőér) szájadékában találhatók

-alakjuk után zsebes billentyűknek is hívják őket
- a zsebek nyílásai a keringés irányába néznek
- megakadályozzák a vér visszaáramlását az artériákból a kamrába

Működésük:
- kamrai összehúzódás (systole) alatt a véráram a zsebek falát az érfalhoz nyomja
 a billentyű nyílik

- kamrai elernyedés (diastole) alatt a zsebek vérrel telítődnek (méretük

megnő), a szomszédos zsebek fala egymáshoz fekszik  a billentyű záródik
 A szív beidegzése, ingerképző és ingerületvezető rendszere

•A szívizomzat működését önálló ingerképző és ingerületvezető rendszer irányítja, amit

módosult szívizomsejtek alkotnak

• A szív ingerképző és ingerületvezető rendszerének részei:

- sinuscsomó ritmusképző (pacemaker) aktivitás

- pitvar-kamrai csomó
- pitvar-kamrai köteg (His-nyaláb) és annak két szára (Tawara-szárak)
- végelágazások (Purkinje-rostok)

•a rendszer külső beidegzése révén kapcsolatban áll a vegetatív idegrendszerrel (a külső

szabályozás központja a nyúltvelőben található)
• A vegetatív idegrendszer képes fokozni vagy csökkenteni a szívműködés intenzitását, az
aktuális szükségleteknek megfelelően
A szív saját ingerképző és ingerületvezető rendszere
 A szív saját erei

• a szívizomszövet vérellátását a koszorúerek (coronariák) biztosítják

A szív saját artériái: bal és jobb fő koszorúér (arteria coronaria sinistra/dextra)

- az aorta kezdeti szakaszából erednek

- koszorúszerűen, a pitvar-kamrai határon futva ölelik körül a szívet
- ágakat adnak a pitvarokhoz, a kamrákhoz és a szívsövényhez, valamint a kamrák közti
hosszanti barázdában a szív csúcsához (apex) is
- Hirtelen elzáródásuk (szívinfarktus) esetén az általuk ellátott terület elhal, mert a
szomszédos artériák közt nagyon kevés az összeköttetés

A szív saját vénái

- lefutásukban a koszorúartériákat követik

- a szív hátsó falán egyetlen nagy koszorúvénába (sinus coronarius)
gyűlnek össze, amely a jobb pitvarba szállítja a szívizomzat elhasznált vérét
 Szívkoszorúerek aortaív
(elöl-és hátulnézet) tüdőverőér

felső üres visszér bal pitvar

jobb pitvar koszorúere

k
bal kamra
jobb kamra szívcsúcs

felső üres visszér

bal pitvar
alsó üres visszér
jobb pitvar
bal kamra
jobb kamra
szívcsúcs
koszorúere
k
 A szív működése
- a szívizomzat ritmusos, szinkronizált összehúzódása (systole) és elernyedése (diastole)
tartja állandó mozgásban a vért
- a szív üregei systole alatt vért pumpálnak ki magukból, diastole alatt pedig vérrel telítődnek

-szívciklus:
1. pitvari diastole
2. pitvari systole, kamrai diastole
3. kamrai systole
4. szívpauza
- normális esetben, nyugalmi állapotban a felnőtt szív percenként 60-80-szor
húzódik össze

- a szívizomzat működésének sajátosságai

-minden küszöb feletti ingerre maximális összehúzódással válaszol („minden-vagy-

semmi” elv)
- a szívizomzat összehúzódásai mindig ritmusosak
-a systole alatt a szívizomzat egy rövid ideig nem igerelhető - ez a refrakter
stádium

Szívhangok: elsősorban a billentyűk záródásakor keletkező turbulencia hangjai

systolés (S1) hang: a vitorlás billentyűk záródásának hangja diastolés
(S2) hang: a zsebes billentyűk záródásának hangja
 A vér útja egy pitvari diastole pitvari systole, kamrai diastole
szívciklus során

kamrai systole szívpauza

 A verőtérfogat és perctérfogat

-verőtérfogat (systoletérfogat): az a vérmennyiség (kb. 60-70 ml), melyet a felnőtt ember egy
szívkamrája egy összehúzódás alatt kipumpál

-egy kamra befogadóképessége kb. 200 ml, vagyis kamrai systolekor mindig marad kb.
130 ml reziduális vérmennyiség

-perctérfogat: az a vérmennyiség, amit a szív egy perc alatt megmozgat (a verőtérfogat és a

percenkénti szívösszehúzódások szorzata, azaz 60-70 ml x 70 = 4-6 liter nyugalmi állapotban

-erős izommunka végzésekor a perctérfogat értéke akár 10-szeresére is emelkedhet

(percenként 40-60 literre)

-a perctérfogat emelkedése részben az egy összehúzódással kipumpált vér

mennyiségének, részben a szívösszehúzódások számának növekedésével valósul meg

-A szív teljesítményét (perctérfogatot) az endokrin rendszer és az idegrendszer szabályozza. E

szabályozásnak köszönhetően a perctérfogat igazodik a szükségletekhez (testhelyzet, mozgás,
vérnyomás, vér és a szövetközti tér kémiai jellemzői, testhőmérséklet, érzelmi állapot stb.)
 A kisvérkör és a nagyvérkör áttekintése

A kisvérkör

- a szív jobb kamrájából indul ki, első szakasza a tüdőverőér (arteria pulmonalis)
- a tüdőverőér két ágra oszlik, behatol a tüdők állományába, ahol ágai a hörgőket kísérik
- a végágak a léghólyagocskák falában oszlanak kapillárisokra
-a kapillárisokból összeszedődő vénák vére a négy tüdővénán (vena pulmonalis) jut a
bal pitvarba

Feladata: szén-dioxidban gazdag vért visz a tüdőkbe, ahol a léghólyagocskákban lezajló

gázcsere eredményeként oxigéngazdag vérré alakul.

A nagyvérkör

- a szív bal kamrájából indul, első szakasza a főverőér (aorta)

- ágai kisebb artériákra, majd végül a szövetekben kapillárisokra oszlanak
-a kapillárisokból összeszedődő vénák a felső üres visszérbe (vena cava superior),
illetve az alsó üres visszérbe (vena cava inferior) torkollnak, amelyek a
jobb pitvarba szájadzanak

Feladata: oxigénben gazdag vérrel látja el a szöveteket, a szövetekben keletkező

széndioxidban gazdag vért pedig visszajuttatja a szívbe
 A vérerek és a vérrendszer

- az érrendszer három fő értípusból áll:

- verőerek (artériák)
- gyűjtőerek vagy visszerek (vénák)
- hajszálerek (kapillárisok)

Az erek falát alkotó rétegek:

-intima (belső réteg): egyrétegű laphám (endothelum) +

kötőszöveti rostok
- az ép endothelium megakadályozza a vér alvadását -
ha megsérül, alvadék (vérrög) keletkezik

- media (középső réteg): simaizomsejtek + rugalmas rostok

- adventitia (külső réteg): kötőszövet

- itt futnak az érfalat tápláló saját kiserek, valamint
az érfal simaizmait szabályozó idegek

Egy muscularis típusú ér falának

vázlatos rajza
 Az érfal szerkezete az érrendszer különböző szakaszain
nagy véna elasztikus artéria

muscularis artéria
közepes véna

arteriola
venula

kapilláris- folyamatos endothelium

kapilláris – ablakos endothelium
 A verőerek (artériák)
- artéria: olyan ér, amely a vért a szív felől a periféria felé szállítja

- verőereknek vagy ütőereknek is nevezik őket, mert felszínükön a szív összehúzódásai lüktetés
formájában kitapinthatók

- a szívből két nagy artéria indul ki, amelyek fokozatosan egyre több ágra oszlanak  az artériák
űrtere (üregeik össztérfogata) egyre nő, ezért a periféria felé fokozatosan csökken a vérnyomás

- az artériák falának szövettani szerkezete az aortától a legvékonyabb ágakig fokozatosan

változik, ami bizonyítja, hogy nem tekinthetők egyszerűen passzív csöveknek, hanem aktív
szerepük van egy-egy szerv vérkeringésének szabályozásában
 A gyűjtőerek vagy visszerek (vénák)

- véna: olyan ér, amely a vért a periféria felől a szív irányába szállítja

-a vénás rendszer üregtérfogata nagyobb, mint az artériás rendszeré, és a vénák fala

vékonyabb, mint az artériáké

-a vékony falú vénákban a vér áramlását elsősorban a szív és a mellkas szívó

hatása segíti elő

- a vénákban a vér visszafolyását a zsebes billentyűk akadályozzák meg

 A kapillárisok
- mikroszkopikus méretű erek az arteriolák és venulák között (inkább hálózat, mint önálló erek)
- összességükben ezek alkotják az érpálya legnagyobb részét

-faluk egyetlen endothelsejt-rétegből és annak alaphártyájából (membrana basalis) áll

-közvetlenül részt vesznek az anyagcserében: vékony falukon át zajlik az oxigén és a

tápanyagok leadása, a bomlástermékek és a szén-dioxid felvétele

- a hajszálerek falán keresztül fehérvérsejtek is kiléphetnek a szövetekbe

- A kapillárisok gyors térfogatváltozásra

képesek:
egy nyugalmi állapotban lévő szervben a
kapillárisok kb. 10 %-a szállít vért, a többit
simaizom-gyűrűk (precapillaris sphincterek)
zárják le – fokozott igénybevételkor egyre
több kapilláris nyílik

Precapillaris sphincterek
 Összeköttetések az érhálózatban

Anastomosisok: az egyes erek közötti összeköttetések

- szerepük, hogy egy érszakasz elzáródása esetén biztosítsák, hogy az adott terület
„kerülő úton” vért kapjon
-arterio-venosus anastomosisok: egy artéria és egy véna közti közvetlen
összeköttetés (a hajszálérhálózat kihagyásával)
-kollaterális összeköttetések: egy értörzs proximalis és distalis szakasza közti
oldalági összeköttetés

Végartériák: szomszédos területeket ellátó artériák, amelyek között nincs

összeköttetés (ilyen típusú a szív, az agy vagy a vese vérellátása)

Kollateralis
Arterio-venosus anastomosis
összeköttetések
Az artériás rendszer
áttekintő képe
 aortaí (arcus
Az aorta szakaszai v aortae)

Felszálló Leszálló szakasz (aorta

szakasz (aorta descendens)
ascendens)
mellkasi aorta (aorta
thoracica)
szí
v

rekeszizom

hasi aorta (aorta

abdominalis)

közös közös
csípő- csípő-
arteria arteria (bal)
(jobb)
Az aortaív ágai belső fejverőerek (arteria carotis
interna)
jobb külső bal külső fejverőér (arteria carotis
fejverőér externa)
jobb közös fejverőér
(arteria carotis
communis)

jobb kulcscsont alatti

verőér (arteria subclavia
dextra) bal oldali közös fejverőér
kar-feji verőér (arteria carotis communis
(truncus sinistra)
brachiocephalicus)
bal kulcscsont alatti
verőér (arteria subclavia
sinistra)
A mellkasi és hasi aorta ágai

bordaközi artériák (aa. Intercostales)

jobb és bal gyomorartéria
hasi értörzs

lépartéria (a. lienalis)

májartéria (a. hepatica)
felső bélfodri artéria
veseartéria (a. renalis)

alsó bélfodri artéria

hereartéria (a. testicularis)

közös csípőartéria (a. Iliaca communis)

A felső végtag artériái kulcscsont alatti artéria
(a. subclavia)
hónalji artéria
(a. axillaris)

felkari artéria (a. brachialis)

mély felkari artéria

orsócsonti artéria (a. radialis)

singcsonti artéria (a. ulnaris)

felületes és mély
artériás ívek

ujjak artériái
 Az alsó végtag fontosabb artériái
közös csípőartéria (a. Iliaca communis)

belső csípőartéria (a. Iliaca interna)

külső csípőartéria (a. Iliaca externa)

combartéria (a. femoralis)

térdárki artéria

elülső sípcsonti artéria

(a. tibialis anterior)

hátulsó sípcsonti artéria

(a. tibialis posterior)

artériás ívek
lábujjak artériái
A vénás rendszer
áttekintő képe
 A vénák

A vénás rendszer a hajszálerekből indulva és egyre nagyobb vénákba

szedődve halad a szív irányába.

Két részre osztható:

felületes vénás rendszer: ezek a vénák közvetlenül a bőr alatt
helyezkednek el
mélyvénás rendszer: ebbe torkollnak a felszínes vénák, általában a
verőeres törzseket kíséri

A test vénás vérét két nagy véna vezeti vissza a szívbe (a jobb pitvarba):
az alsó és a felső fő (üres) visszér (vena cava inferior, és a vena
cava superior)
A felső üres visszér jobb belső nyaki
visszér bal belső nyaki
rendszere visszér
jobb vénás bal vénás
szöglet szöglet
jobb kulcscsont bal kulcscsont
alatti visszér alatti visszér

jobb kar-feji bal kar-feji

visszér visszér

felső üres
véna

jobb
pitvar
kulcscsont alatti véna (v. subclavia) A felső végtag fontosabb
vénái

hónalji véna (v. axillaris)

fejvéna (v. cephalica)

felkari véna (v. brachialis)

királyvéna (v. basilica)

középső könyökvéna

singcsonti véna (v. ulnaris)

felületes és mély
vénás ívek

ujjak vénái
Az alsó fő visszér (v. cava inferior) rendszere

alsó üres véna mellkasi szakasza

2 májvéna (v. hepatica)

2 vesevéna (v. renalis)

alsó üres véna hasi szakasza

herevéna (v. testicularis)
közös csípővéna (v. iliaca communis)

külső csípővéna (v. Iliaca externa)

belső csípővéna (v. Iliaca interna)
 A májkapuvéna (vena portae hepatis) rendszere

- a páratlan hasi szervek vérét külön vénás rendszer gyűjti össze, ez a

májkapuvéna (v. portae hepatis)

- a gyomorból, a belekből, a lépből és a hasnyálmirigyből kilépő vénák

összeömléséből kialakuló májkapuvéna a májba belépve ismét hajszálerekre oszlik,
így a gyomor-bélrendszer vénás vére (amely tartalmazza a bélből felszívott összes
tápanyagot) közvetlen kapcsolatba kerül a májsejtekkel (ezek feladata a méregtelenítés,
raktározás stb.)

- a második kapillárisrendszerből összeszedődő vénák a májvénába (v. hepatica) szedődnek

össze, amely az alsó fő visszérbe (v. cava inferior) torkollik

- a máj egyes betegségei során a portalis keringés akadályozott, a vér egy része a máj
megkerülésével folyik el - ilyenkor kitágulnak a v. portae felső és alsó fő visszérrel alkotott
anasztomózisai (a nyelőcső, a köldök és a végbél körüli vénák)

Lásd még Emésztőrendszer előadás!

A máj vérellátása
Az alsó végtag fontosabb vénái
közös csípővéna (a. iliaca communis)

külső csípővéna (v. iliaca

externa) belső csípővéna (v. Iliaca
interna)

mély combvéna
nagy rejtett bőrvéna
combvéna (a. femoralis)

térdárki véna

nagy rejtett bőrvéna

kis rejtett bőrvéna
elülső és hátulsó sípcsonti
véna (v. tibialis anterior /
posterior)

felületes és mély
vénás ívek

lábujjak vénái