A légzőrendszer

functionalis anatómiája

II.
Alsó légutak
Tüdő anatómiája
 Alsó légutak funkciói

• Levegő vezetése, szűrése, melegítése, párásítása.

• Hangképzés.
• Gázcsere (oxigén – széndioxid).
• Zsíroldékony vérben keringő anyagok kiválasztása a
levegővel (pl.: etanol).
• Vérnyomás szabályozása (renin-angiotenzin rendszer
révén).
• Légzőmozgások (légzőizmok) szabályozása.
 Trachea

• Nyaki és mellüregi szakaszokra osztjuk fel.

• Mögötte a nyelőcső halad, a kettő között fut a nervus
laryngeus recurrens.
• A nyaki szakaszon érintkezik a pajzsmiriggyel.
• A mellüregi szakaszon közeli képletek: vena
brachiocephalica sinistra, arcus aortae, arteria
brachiocephalica, arteria carotis communis sinistra
 TRACHEA, BRONCHI
Bifurcatio tracheae
a IV. háti csigolya magasságában

Bronchus principalis dexter (d)

• rövidebb (~ 2,5 cm)
• tágabb
• lefutása meredekebb
• kissé hátrább fekszik d s
• három lebenyhörgőre oszlik

Bronchus principalis sinister (s)

• hosszabb (~ 5 cm)
• szűkebb
• két lebenyhörgőre oszlik
• enyhén S-alakú
BIFURCATIO TRACHEAE,
BRONCHI PRINCIPALES
 Cavitas thoracis
Computertomográfiás keresztmetszeti kép a bifurcatio tracheae
magasságában, alulnézet

sternum pleura mediastinalis

v. cava
superior
pars ascendens
aortae

bronchi
segmentales

bronchus
bronchus
bronchus princip.d.
princip.s.
lobaris sup. d.

pars descendens
aortae
Bifurcatio
tracheae
oesophagus
Pulmo dexter – facies Pulmo sinister – facies
costalis costalis
Pulmo dexter – facies Pulmo sinister – facies
mediastinalis mediastinalis

♦
B

V

V

♥ e
L
 Bronchopulmonalis szegmentumok

• A tüdőszegmentumok anatómiai egységet képeznek,

sebészileg eltávolíthatók.
• Vékony kötőszövetes térség határolja őket.
• Bázisuk a tüdő felszíne felé, csúcsi részük a tüdőkapu felé
tekint.
• A szegmentumok csúcsán bronchus-ág és az arteria
pulmonalis egy ága lépnek be.
• A vena pulmonalisok szegmentális ágai a szegmentumok közti
kötőszövetben haladnak.
A jobb tüdő szegmentumai

Lobus superior
S I – S III (3)

Lobus medius
S IV – S V (2)

Lobus inferior
S VI – S X (5)
A bal tüdő szegmentumai

Lobus superior
S I – S V (5)

Lobus inferior
S VI – S X (5)
BAL TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA
JOBB TÜDŐ SZEGMENTUMAI ÉS BRONCHUSFÁJA
 A tüdősegmentum vérellátása

Plexus subpleuralis

1. a. bronchialis

2. v. pulmonalis ágai!
B
3. a. pulmonalis és ágai

4. Plexus peribronchialis: kis erek a

bronchusok körül, melyek az a. és v.
pulmonalis ágaival kommunikálnak
 BRONCHUSFA
1. Bronchus
principalis
2. Bronchus
lobaris
3. Bronchus
segmentalis
4. Bronchi
5. Bronchus
terminalis
6. Bronchioli
7. Bronchiolus
terminalis
8. Bronchiolus
respiratorius
9. Ductus
alveolaris
 BRONCHUSFA
1. Bronchus
principalis
2. Bronchus
lobaris
3. Bronchus
segmentalis
4. Bronchi
5. Bronchus
terminalis
6. Bronchioli
7. Bronchiolus
terminalis
8. Bronchiolus
respiratorius
9. Ductus
alveolaris
 A tüdő vérellátása.
Vasa privata – artériák (aspectus posterior)

Aorta thoracica

Rr. bronchiales
 A tüdő vérellátása.
Vasa privata –vénák (aspectus anterior)

Vv. bronchiales

V. pulmonalis dextra
V. pulmonalis sinistra

V. azygos
V. hemiazygos
 A tüdő beidegzése
• Sympathicus postganglionáris rostok a felső thoracalis és a nyaki
ganglionokból → bronchodilatatio (az alsó légutak tágulását
azonban inkább a vérben keringő adrenalin és noradrenalin váltják
ki).
• Parasympathicus innervatiót a nervus vagus ad: praeganglionáris
rostok a plexus pulmonalisban kapcsolódnak át, a postganglionáris
rostok cholinerg mechanizmussal bronchoconstrictiót okoznak.
Emellett fokozzák a mirigyek secretióját is.
• Érző beidegzés a vagusból érkezik: a receptorok reflexeket váltanak
ki – 1. a köhögési reflexet; 2. légzőmozgásokat szabályoznak. A
reflexek központja a nyúltvelőben van. A tüdőben nincsenek
fájdalomérző idegvégződések.
 A tüdő nyirokelvezetése

• Egyrészt, a subpleuralis nyirokér-plexusból indul.

• Másrészt a bronchiolusok és bronchusok falában lévő mély
nyirokerekből indul.
• A nyirokerek a szegmentumok közötti kötőszövetben, illetve a
bronchusfa mentén haladnak a hilum felé. A subpleuralis plexus
felületes marad, és a tüdő felszínén haladva éri el a
bronchopulmonalis csomókat. A mély plexus a bronchusfát követi.
• Bronchopulmonalis nyirokcsomók a hilumhoz közel, a szegmentális
és lobaris bronchusok körül találhatóak.
• Hilaris nyirokcsomók a radix pulmonisban helyezkednek el, követve
a főbronchusokat, majd a tracheát.
 A mellhártya (pleura)

• A tüdőket kettős savós hártya borítja: a pleura visceralis és pleura

parietalis. A két lemez között kevés folyadék van.
• A visceralis lemez a fissurák belsejét is borítja (interlobaris pleura),
a mediastinalis felszínen áthajlik és a ligamentum pulmonalet
hozza létre.
• A parietalis lemez a mellkas falát és a diaphragmát borítja (de:
pleura mediastinalis és cupula pleurae).
• A parietalis pleurazsákot nem töltik ki teljesen a tüdők: a kimaradó
terek a pleura sinusok (recessusok). Legnagyobb a recessus
costodiaphragmaticus.
• A parietalis pleurát a bordaközti idegek és a nervus phrenicus
idegzik be. Sok a fájdalomérző idegvégződés.
 A tüdőcsúcs (és a pleura parietalis is) a clavicula síkja fölé nyúlik,
ahol a musculi scaleni veszi körül. A pleura parietalist itt a membrana
suprapleuralis védelmezi, amely a fascia endothoracica felső,
megerősödött része. Hátul a tüdőcsúcs kopogtatható: ez a Krönig-tér.
 Pleurae

cupula pleurae
PLEURA
PULMONALIS
/ VISCERALIS
PLEURA PARIETALIS
pleura costalis

pleura
mediastinalis (cardiaca)
pericardium fibrosum
pleura
diaphragmatica recessus phrenico-
mediastinalis
recessus phrenico-
costalis
(costodiaphragmaticus
 A mellkas és a mellüregi szervek antero-
posterior irányú röntgenfelvétele
Trachea

Apex pulmonis dextri Apex pulmonis sinistri

V. cava superior

Arcus aortae
Hilum pulmonis dextri
Truncus pulmonalis

Auricula cordis sinistra

Atrium dextrum cordis

Ventriculus cordis sinister

V. cava inferior

Diaphragma
Recessus costo-
diaphragmaticus
 Légzőrendszer szövettana

• Hám: többmagsoros csillós hengerhám.

• Lamina propria: kötőszövet, immunsejtek (granulocyták,
lymphocyták, macrophagok), hízósejtek.
• Submucosa: kevert mirigyek.
• Tunica muscularis: változó vastagságú simaizom.
• Porc: hyalinporc (ahol előfordul).
• Adventitia: kötőszövet.
 A trachea-bronchusfa hámjának sejtjei

• Csillós hámsejtek (kinociliumok).

• Egysejtű mirigyek: kehelysejtek.
• Kulchitsky-sejtek: neuroendocrin sejtek (hormonokat,
transmitter anyagokat secretálnak – serotonin, ACTH,
somatostatin, stb…)
• Clara-sejtek: a bronchiolusokban surfactant-jellegű anyagot
termelnek.
• Egyéb: differenciálatlan tartalék sejtek a regenerációhoz.
 A tüdőparenchyma sejtjei

• Pneumocyta I.: vékony hámsejt, a vér-levegő gát alkotórésze.

• Pneumocyta II.: secretiót végez, a surfactant előállítója.
• Alveolaris macrophag: vándorló phagocita az alveolusban vagy
a septumokban.
• Septalis sejtek: fibroblastok, melyek kötőszöveti rostokat
szintetizálnak.
• Hízósejtek: gyakoribbak a bronchusfa nyálkahártyában.
• Capillarisok endothelje: nincs pórus vagy fenestra, csak
pinocytosis.
 A surfactant
• Az alveolusok belső felszínét borítja.
• Phospholipidet (50%), cholesterint (10%) és
fehérjéket tartalmaz.
• A II. típusú pneumocyták szintetizálják és
secretálják.
• Csökkenti az alveolus felületi feszültségét, ezzel
növeli a légzés hatásfokát (gátolja az alveolusok
összeesését kilégzéskor).
• Akadályozza szérum komponensek behatolását az
alveolusba.
• Stimulálja az alveoláris macrophagokat (főleg
fehérjekomponensei révén).
Trachea
Trachea
Bronchus (porcszövet: C) Bronchiolus: simaizom (M)
TÜDŐ HEMATOXYLIN-EOZINNAL FESTVE (B: bronchiolus; da: ductus alveolaris)

bronchus

da

artéria
A tüdő metszetén a nyilak az inter-
alveolaris septumokra mutatnak
A tüdő elasticus rostjai orceinnel festve
HÍZÓSEJT BRONCHIOLUSBAN

mastocyta
Alveoláris macrophag elektronmikroszkópos képe
II. typusú pneumocyta (P2)
(L: surfactant szemcsék)
 A vér-levegő gát elektronmikroszkópos képe

P1: I. typusú pneumocyta

E: endothelium
BM: basalis membrán
Er: vörösvértest
Eleinte az
intraembryonalis
coeloma egy
egybefüggő, a
somatopleura és
splanchnopleura
által határolt üreg.
Hamarosan megjelenik
a septum transversum.
4. hét
Septum transversum egy horizontalis lemez,
amely a coeloma üregét egy felső thoracalis és
egy alsó abdominalis részre választja szét.
- Primitív pericardialis üreg
- Primitiv peritonealis üreg
A septum transversum elöl és oldalt hozzánő a
hasfalhoz, hátul az előbéllel kapcsolatos
mesenchymához. Itt a két üreg közlekedik a
canalis pericardioperitonealison keresztül.
 Az oldalsó falról egy pleuropericardialis redő kezd
a középvonal felé nőni. A nervus phrenicus
incorporálódik a pleuropericardialis membranba.
A kétoldali membrán egyesül egymással, a mellüreg
ilyenformán végleges pericardiumüregre és
pleuraüregre osztódik.

A pleuraüregek időlegesen
közlekednek a peritoneum
üregével a pleuroperitonealis
csatornán át. A hátsó-oldalsó 4. hónap
testfalon pleuroperitonealis
redők kezdenek megjelenni. 7. hét
Pleuroperitonealis
membrant alkotnak, amely
elválasztja a pleura üregét a
peritoneum üregétől. A
testüregek véglegesen
szeparálódnak.
A LÉGÚTTELEP FEJLŐDÉSE
 A diaphragma fejlődése
Kezdetben a septum transversum a cervicalis somitak magasságában
helyezkedik el. C4-ből eredő nervus phrenicus követi a septum leszállását az alsó
thoracalis, majd a lumbalis csigolya magasságáig. A diaphragma leszállását a gerinc
gyors növekedése indukálja.

5-7 héten egy pleuroperitonealis

4. hét
membrán kezd nőni a hátsó testfalról
a septum transversum hátsó
pereméhez, amely teljesen lezárja a
canalis pleuroperitonealist.

6. hét

Diaphragma
négy embryonalis strukturából alakul ki:
- septum transversum (inas rész)
- pleuroperitonealis membrán
- a testfal paraxialis mesodermája
(izom)
- esophagus mesenchymája
A diaphragma fejlődési rendellenességei
85-90%-ban bal oldali • Congenitalis rekeszsérv
a pleuroperitonealis csatorna nem
zárult teljesen
• Parasternalis sérv
• Oesophagus hernia
cardia és a gyomor egy része a
mellüregben van