Szegedi Tudományegyetem

Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar

Anatómia-élettan 1. előadás és gyakorlat (ELT1801EG)

A szív (cor) anatómiája és élettani működése

Tarsoly Emil: Funkcionális anatómia (nyomtatott tankönyv, 2010): 101-104.old.
Tarsoly e-tk: (2007) : https://dokumen.tips/documents/dr-tarsoly-emil-funkcionalis-anatomiapdf.html: 91-94. old.
Szentágothai – Réthelyi: Funkcionális anatómia II.:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Funkcionalis_anatomia_2/ch01.html

Lévai György: Alkalmazott élettan-kórélettan tankönyv: 127-142. old.

Ormai Sándor: Élettan-kórélettan tankönyv: 113-155.old.
Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve:
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Elettan/ch05s03.html

Videóleckék:
I. A szív anatómiája
II. A szívműködés élettana 1.: Az ingerület keletkezése és terjedése a szívben. A normál EKG értelmezése
III. A szívműködés élettana 2.: A mechanikai szívciklus menete. Perctérfogatot befolyásoló tényezők. A
vérnyomás mérése

Előadó: Dr. Joó Gabriella Pharm. PhD

főiskolai docens
 I. A szív anatómiája
• Elhelyezkedése
• Felépítése: részei, üregei, váza, billentyűi, a szívfal szerkezete
• A szív saját erei
 A szív elhelyezkedése - situs cordis
Helye:
mellüreg, mediastinum anterius
2/3 a középvonaltól balra, 1/3 jobbra
A hossztengely haladása:
felülről lefelé, hátulról előre, jobbról balra
vena cava sup. aortaív

jobb tüdőfél truncus pulmonalis

jobb fülcse bal fülcse

jobb pitvar bal tüdőfél

jobb kamra bal kamra

bordák pericardium
Fekvése: ráfekszik a rekeszizomra; szívcsúcs/apex
a jobb kamra elöl a mellkasfalhoz fekszik,
a bal pitvar van leghátul
pleura parietalis pericardium
 A szív mellkasfali vetületei
1. jobb felső határ:
a vena cava superior beömlési helye a jobb
pitvarba, a jobb oldali 3. bordaporc sternalis
végénél, sternumtól jobbra kb. 1 cm-re
1. 2.
2. bal felső határ:
a sulcus coronarius bal felső széle, a bal oldali
3. bordaporc felső szélén, a sternumtól balra
kb. 3 cm-re

3. jobb alsó határ:

a sulcus coronarius jobb alsó széle, a jobb 3. 4.
oldali 6. bordaporc sternális vége

4. bal alsó határ:

a szívcsúcslökés helye, az 5. bordaközben, a
sternumtól balra kb. 8 cm-re

https://slideplayer.org/slide/13710720/
 A szív felépítése
A szív kúp alakú, izmos falú, üreges szerv, kb. 300 g a súlya
basis cordis
részei:
basis cordis: szabálytalan alakú felső rész
pitvarok, be- és kilépő erek
apex cordis: alsó, csúcsi rész
köztük: sulcus coronarius, benne futnak a szív saját erei
atrium
üregei:
sinistrum
septum cordis (szívsövény) –> két szívfél mindkettőt billentyűk
osztják még két
részre -> 4 üreg: atrium
pitvarok - atrium sinistrum, dextrum
- atrium dextrum
kamrák - ventriculus sinister
- ventriculus dexter
ventriculus
sinister
ventriculus
dexter
A szív frontális metszete aortaív/arcus aortae

vena cava sup.

truncus pulmonalis
a truncus pulmonalis zsebes billentyűje
jobb tüdő-/pulmonális artériák

bal tüdő-/pulmonális artériák

bal tüdő-/pulmonális vénák

bal
pitvar
jobb pitvar septum
aorta semilunaris/zsebes
billentyű
bicuspidalis billentyű
tricuspidalis
billentyű ínhúrok

szemölcsizmok

bal kamra
vena cava inf.
septum interventriculare
jobb
kamra
aorta descendens/thoracalis

http://anatomyandphysiologyi.com/wp-content/uploads/2013/09/Heart-anatomy-Frontal-section.jpg
 A szív váza - anulus fibrosus*

rostporcos gyűrű (a sulcus coronarius szintjében)

erről erednek:
• felfelé a pitvarok izomrostjai
• lefelé a kamrák izomrostjai
elszigeteli a kamrák és pitvarok izomzatát egymástól
-> független működés (ld. szívciklus!)

sulcus = barázda
coronarius = koszorús
 Anulus
Az fibrosus
anulus fibrosus A szívbillentyűk
valvula
valvula dorzális oldal
a truncus pulm. bicuspidalis/mitra
tricuspidalis
rostos gyűrűje lis

az aorta rostos kamrai a tricuspi-

gyűrűje sövény dalis bill.
bal oldali rostos
rostgyűrű gyűrűje

a mitrális bill.
jobb bal
rostos
oldal oldal
gyűrűje
jobb oldali
rostgyűrű

az aorta a truncus
AV-csomó/HIS köteg zsebes/semi- pulmonalis
nyílása lunaris bill. zsebes
ventális oldal billentyűje

https://www.memorangapp.com/flashcards/18056 https://en.wikipedia.org/wiki/Heart#/media/File:2011_H
6/HSHD+Exam+3/ eart_Valves.jpg
 A szív üregei I. - a pitvarok
Jobb pitvar = atrium dextrum
ide ömlenek: nagyvérkör vénái és a sinus coronarius
jobb fülcse – auricula dextra
jobb vénás szájadék - ostium atrio-ventriculare dextrum –>
jobb kamrába, billentyűje a valvula tricuspidalis

Bal pitvar = atrium sinistrum

ide ömlik a négy tüdővéna = vena pulmonalis
bal fülcse – auricula sinistra
bal vénás szájadék - ostium atrioventriculare sinistrum –> bal
kamrába, billentyűje a valvula bicuspidalis (mitralis)

A pitvarok fala vékonyabb mint a kamráké, felszínük a fülcsék

kivételével sima.

a pitvari sövény (septum interatriale) választja el őket

fossa ovalis (<- foramen ovale)
 A szív üregei II. - a kamrák
Jobb kamra = ventriculus dexter
átmetszetben félhold alakú
fala vékonyabb (3-5 mm), mint a bal kamráé
Innen indul a truncus pulmonalis

Bal kamra = ventriculus sinister

átmetszete kör alakú
legvastagabb falú (10-12 mm) szívüreg
Innen indul az aorta
a kamrák belső felszíne egyenetlen: izomgerenda-hálózat
(trabekulák) + a szemölcsizmok miatt

artériás szájadék = ostium arteriosum –>

aorta és truncus pulmonalis eredése

septum interventriculare = kamrai sövény

10
truncus brachiocephalicus a. subclavia sinistra
a. carotis
v. brachiocephalica dextra
communis sinistra
v. brachiocephalica sinsitra
arcus aortae
v. cava sup.
a. pulmonalis sinistra
v. pulmonalis superior
sinistra
a. pulmonalis dextra
v. pulmonalis inferior
v. pulmonalis superior sinistra
dextra
atrium
v. pulmonalis inferior sinistrum
dextra

atrium
dextrum
ventriculus
ventriculus sinister
dexter
anterior nézet
v. cava inf.
truncus brachiocephalicus a. subclavia sinistra
a. carotis
posterior nézet communis sinistra
v. cava sup.

a. pulmonalis sinistra a. pulmonalis dextra

v. pulmonalis superior v. pulmonalis superior

sinistra dextra
v. pulmonalis inferior
dextra
v. pulmonalis inferior
atrium
sinistra
dextrum
atrium
sinistrum

v. cava inf.

ventriculus
ventriculus dexter
sinister
 A szívbillentyűk I
vitorlás billentyű - valvula cuspidalis
helyük: a pitvar-kamrai (vénás) szájadékokban
az anulus fibrosuson körkörösen tapadnak
tölcsérszerű inas lemezek, nincs rajtuk megszakítás
részeik: chordae
vitorla = cuspis
ínhúrok = chordae tendineae
szemölcsizmok = musculi (mm.) papillares
csak a pitvar -> kamra irányú áramlás lehetséges
jobb: valvula tricuspidalis
bal: valvula bicuspidalis (seu valvula mitralis)
ventrális oldal! pulmonalis billentyű

aorta billentyű

bal oldal!
tricuspidalis billentyű

jobb oldal!

dorzális oldal!
mitralis billentyű

mm. papillares
 A szívbillentyűk II.
félhold alakú* billentyű - valvula semilunaris
*félhold alakú vagy zsebes billentyűk magyarul

helyük: az aorta és a tr. pulmonalis (artériás) szájadékában

Y alakú záródási vonal
véráramlás csak kamra -> nagyerek irányába történhet

3-3 félhold alakú tasak, gömbhéj szelet alakú kötőszövetes

lemez.

A tasakok szisztolékor sem simulnak az érfalhoz, mivel örvény

jön létre -> a koszorúserek nyílása nem záródik el

az aortában a billentyűk mögül erednek a koszorúserek

(koronáriák).
aorta ascendens
a mitralis
billentyű
vitorlája
pulmonalis billentyű BP
chordae tendineae
JP

mm. papillares BK
JK

az aorta descendens
thoracalis szakasza
 A szívfal szerkezete A kamrai myocardium
rétegei

endocardium – a belső réteg

endothellel borított kötőszövetes hártya
kettőzetei: szívbillentyűk
ereket nem tartalmaz

myocardium – az izomréteg 3 rétegű:

a pitvarokban vékony, két irányú külső – ferde
középső – körkörös
a kamrákban vastag, belső – hosszanti

epicardium, pericardium – szívburok, a

külső réteg
 A szívburok - pericardium
savós hártya, mely körülveszi a szívet
két lemeze:
–zsigeri lemez (lamina visceralis)=
epicardium: összenőve a szívvel → ez a
szívfal külső rétege
–fali lemez (lamina parietalis) =
pericardium: a tulajdonképpeni szívburok,
a nagyerek kezdeti részét is magába
foglalja

a két lemez közti tér = cavum pericardii,

benne néhány csepp folyadék ->
súrlódáscsökkentés

https://slideplayer.org/slide/13710720/
 A szív saját erei I. –
koszorúserek/koronáriák
A szív bőséges vérellátást igényel
A koszorúserek az aorta semilunaris billentyűi mögötti
tasakokból erednek (sinus aortae)
A szív erei funkcionális végartériák

A jobb szívfelet ellátó artéria:

arteria coronaria dextra
elöl a sulcus coronariusban fut, a facies
diafragmaticáig.
lefelé fordul és a két kamra közti barázdában fut
c a szívcsúcs felé (ramus interventricularis)

ellátja a
– jobb pitvart
– jobb kamra nagy részét
– kamrasövény hátsó kétharmadát
LM = left main artery
LAD = left anterior descending artery
CX = circumflex artery
A szív saját erei II.
A bal szívfelet ellátó erek:
az arteria coronaria sinistra két ága
(eredése után ezekre oszlik) :
ramus interventricularis anterior:
elöl a kamrák közti barázdában halad lefelé a
szívcsúcshoz.
ramus circumflexus:
sulcus coronariusban balról kerüli a szívet

az a. coronaria sinistra ellátja a

– bal pitvart
– bal kamra nagy részét
– kamrasövény elülső harmadát
A szív koszorúserei III. - vénák
A szív elhasznált vérét gyűjti össze:
v. cordis magna – balról
szívcsúcson kezdődik
sulcus interventricularis ant.

v. cordis media
sulcus interventricularis post.

v. cordis parva
jobbról a sulcus coronariusban

=> sinus coronariusként -> jobb pitvar

v. cordis magna

sinus coronarius

v. cordis parva

v. cordis media
 II. A szívműködés élettana
1. A szívizom szövettana, ingerelhetősége
2. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere:
A) intracardialis beidegzés (automácia) – akciós potenciál képzés,
ingerületvezetés a szívben
B) extracardialis beidegzés: szimpatikus és paraszimpatikus hatás, idegek

3. Az elektromos szívciklus - normál EKG

4. A mechanikai szívciklus és a szív pumpaműködése

5. A perctérfogatot befolyásoló tényezők, és a szív alkalmazkodó képessége.

6. A vérnyomásmérés elve, normál értéke
 1. Szívizom szövettana

• a harántcsíkolt izom különleges fajtája

• sejtek Y alakúak, térhálózatot alkotnak
• egy sejt - egy sejtmag
• a mag körül sugaras myofibrillum
• Eberth-féle vonal – gap-junction (kapcsolat a sejtek
között ingerületvezetésre)

• akaratunktól független működés

(vegetatív/autonóm IR)
• funkcionális szincícium

• refrakter stádiumban nem ingerelhető

 2. A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere I.
A) Intracardialis beidegzés

A szívizomszövet ingerképző tulajdonsággal bír →

sinuscsomó ritmus-generálás = pacemaker hatás.
(SA-csomó)

Elsődleges ingerképző központ: sinus(SA-)

(AV-csomó)
csomó = nodus sinuatrialis
helye: jobb pitvar falában a v. cava superior benyílása
mellett

Másodlagos ingerképző központ: pitvar-kamrai csomó = nodus atrio-ventricularis (AV-)

vagy Aschoff-Tawara-csomó
helye: jobb pitvarban a sövény alsó részében, a pitvar-kamrai szájadék fölött
nem áll közvetlen összeköttetésben a sinuscsomóval, a pitvar falán át terjed rá az ingerület
 sinuscsomó
(SA-csomó)

(AV-csomó)

Harmadlagos ingerképző központ a His-köteg (fasciculus atrioventricularis)

kiindulása: Aschoff-Tawara-csomó -> átfúrja az anulus fibrosust -> két ágra oszlik -> a kamrai
sövény két oldalán fut le -> Tawara-szárak -> Purkinje-rostokra oszlanak -> a két kamra
izomzatának beidegzése

Fiziológiás esetben a sinuscsomó az ingerképző, a többi rész csak vezeti az ingerületet.

 A szív ingerképző és ingerületvezető rendszere II.
B) Extracardialis beidegzés = vegetatív idegi szabályozás
A vegetatív idegrendszer reflexesen befolyásolja a szív
működését. Ez teszi lehetővé a terheléshez való
alkalmazkodást (munka, stressz).

1. A paraszimpatikus idegrendszer a
nervus vagus (X. agyideg) közvetítésével gátolja a
szív működését : a SA- és AV-csomót idegzi be.

2. A szimpatikus ingerek serkentik a szívműködést – 2. szimpatikus idegek 1. paraszimpatikus

(plexus cardiacus) : az ingerképző-, és vezető pitvarokat és beidegzés
rendszert + munkaizomzatot idegzik be. kamrákat is pitvarokat idegzi
beidegzi be a n. vagus
(SA csomó,
Nyugalomban vagus tónus érvényesül ingervezető rsz.)
 A szív vegetatív beidegzése
agy

• Paraszimpatikus: nervus vagus

negatív kronotrop és dromotrop hatás

• Szimpatikus: plexus cardiacus

pozitív kronotrop, dromotrop, batmotrop, inotrop hatás

gerincvelő
szimpatikus kronotrop hatás = szívfrekvenciát befolyásoló hatás
dúclánc
dromotrop hatás = ingervezetés sebességét befoly.
inotrop hatás = szívizom összehúzódás erejét befoly.
batmotrop hatás = ingerküszöböt befolyásoló hatás
 Akciós potenciálok a szívben (→ Biofizika ea.)
„minden vagy semmi törvény”
Ingerképző és ingerületvezető rendszer Munkaizomzat

• ritmusgeneráló (pacemaker) sejtek a SA és AV csomóban • miokardium nyugalmi potenciálja (4) kb. -90 mV
• membránban szivárgó Ca-csatornák → nincs nyugalmi • gyors depolarizáció (Na beáramlás) (0) →
membránpotenciál csúcspotenciál (1) → plató szakasz = lassú Ca-
• Ca-beáramlás miatt depolarizáldik a sejt → eléri a csatornák miatt tartós depolarizált állapot (2) → lassú
küszöbpotenciált → kialakul az akciós potenciál repolarizáció K+ kiáralmás miatt (3) → nyugalmi
membrán potenciál (4)
• spontán depolarizációra képes
• SA-csomó: 72-80/min • hosszú abszolút refrakter fázis miatt a szívizom NEM
• AV-csomó: 40-55/min TETANIZÁLHATÓ!
 3. Elektrokardiográfia - EKG
= A szív elektromos tevékenységének grafikus megjelenítése

A szívizomban terjedő akciós potenciál a test

felszínén is mérhető elektromos feszültségváltozást
eredményez, mely a test meghatározott részeire
helyezett elektródákkal regisztrálható (mV-ban
mérhető)

Ezen feszültségingadozás időbeli változása az

EKG (= elektrokardiogramm)

Az elvezetett feszültségkülönbségeket a pitvarok és kamrák

munkaizomzata generálja (nem az ingerületvezető rostok)
 Klinikai rutin EKG
• 12 elvezetés
6 mellkasi V1-V6, 6 végtagi elvezetés: I, II, III, aVR, aVL, aVF

Az EKG elvezetések fajtái

1. unipoláris
2. bipoláris
A. végtagelvezetés
B. mellkasi elvezetés
EINTHOVEN- (v. standard) elvezetés
1906 (Nobel-díj 1924)
• bipoláris végtagelvezetés
• 3 db. standard bipoláris elvezetés
– I. jobb kar – bal kar
– II. jobb kar – bal láb
– III. bal kar - bal láb

GOLDBERGER-féle elvezetés
• felerősített (augmented) unipoláris
végtagelvezetés
• aVR, aVL, aVF
• referencia elektród: másik két elektród
összekötve nagy ellenálláson keresztül
WILSON-féle mellkasi elvezetés medioclavicularis
vonal

• Frank N. Wilson - 1946 angulus elülső

sterni hónaljvonal
• unipoláris mellkasi elvezetés
középső
• referencia elektród: végtagi hónaljvonal
elektródák nagy ellenálláson keresztül

•mérő elektródák: V1-V6

•V1: negyedik bordaközben a sternum jobb széle felett
•V2: negyedik bordaközben a sternum bal széle felett
•V3: ötödik bordaközben a V2 és V4 elvezetések közötti távolság felezőpontjában
•V4: ötödik bordaközben a bal medioclavicularis vonalban)
•V5: ötödik bordaközben az elülső hónaljvonalban
•V6: előbbivel azonos síkban, a bal középső hónaljvonalban
EKG-görbe egy szívciklus folyamán létrejövő
feszültségingadozásai
kamrai
depolarizáció
QRS komplex •Einthoven II. elvezetés görbéje
(itt a legnagyobb a kilengés)
pitvari
depolari-
záció kamrai repolarizáció •mV-os fesz. ingadozások
+ és – hullámok

•légzési arritmia:
•kilégzés alatt  a szívfr.
•belégzés alatt  a szívfr.
QT szakasz

RR-intervallum szívfrekvencia (~72/min)

 Fiziológiás EKG-görbe jellemzői I.
• izoelektromos vonal
• P-hullám: a pitvar falának depolarizációja
➢ + irányú
➢ 0,1 sec, 0,1-0,5 mV

• PQ-szakasz: átvezetési idő a pitvarból a kamrába

➢ált. izoelektromos
➢0,14-0,20s

• QRS-komplexus: kamraizomzat összehúzódása

(0,1 s)
• Q-hullám: AV-csomótól a Tawara-szárakon át a kamra
izomzatának depolarizációja
• R-hullám: ingerület szétterjedése a kamraizomzatban
legnagyobb amplitudójú EKG-hullám, + irányú
• S-hullám: BK hátsó, bazális részének depolarizációja
 Fiziológiás EKG-görbe jellemzői II.

• ST-szakasz: kamraizomzat lassú

repolarizációja
• izoelektromos vonalban húzódik
(eltérésének neve: ST-eleváció, ST- depresszió)

• T-hullám: gyors kamrai repolarizáció

(elernyedés, diasztole), 0,1-0,6 mV
(U-hullám: normális görbén nem, vagy csak alig látható, forrása
ismeretlen, de lehet, hogy az interventricularis septum
repolarizációja okozza, vagy a kamrák lassú újratöltődése. Egyes
szívbetegségekben (pl. bal kamra megnagyobbodás, koszorúér
betegség) vagy pl. káliumhiány esetén látványosan megjelenik. )
https://geekymedics.com/understanding-an-ecg/
 Gyakran használt szakkifejezések
nomotop ingerképzés: az SA-csomóból jövő ingerületek adják a ritmust
= sinus ritmus: 72-80/min
heterotop ingerképzés: pitvari-, vagy kamrai eredetű ingerképzés

Az ingerképzés zavarai:
• sinus tachycardia:
– szívfrekvencia magas, akár elérheti a 150/min-t
– R-R távolságok csökkennek
– koronáriák vérellátása zavart szenved → a II. elvezetésben: ST-szakasz eleváció, T-hullám alacsony lesz, pl.
➢ fizikai munka, kávé, tea hatására
➢ szívizomgyulladás, infarktus, oxigénellátási zavarok esetén

• sinus bradycardia:
– szívfr. alacsony, (akár 60/min alá is eshet)
– oka: alkati sajátosság, gyógyszerek (digitalis túladagolás), vagus túlsúly, sárgaság, pajzsmirigy csökkent
hormontermelése (mixödéma), koponyaűri nyomás fokozódása

• sinus arrhytmia: nem ritmusos az ingerképzés

• sinus extrasystole: a normális ingerképzés ritmusától függetlenül „extra” inger keletkezik és a szabályos
szívösszehúzódások ritmusát megzavarja ez a soron kívüli összehúzódás
 4. A szívizom kontrakciója – mechanikai
szívciklus
Mechanikai szívciklus:

egyetlen szívverés alatt beköv. mechanikus

események sorozata:
szívciklus = diasztolé + szisztolé

diasztolé (diastole) = egy adott szívüreg falának

elernyedésekor vérrel telődik
szisztolé (systole) = üreg összehúzódásakor a benne
levő vér kiürül/továbbítódik

http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_
524_Elettan/ch04s07.html
 A mechanikai szívciklus fázisai
a kamrai szisztolé időtartama: 0,27 sec pitvar szisztolé és
a teljes kamrai diasztolé ideje: 0,53 sec kamra diasztolé
0,8 sec
semilunaris
billentyű zárva

pitvar-kamrai
billentyű
nyitva
semilunaris
billentyű
nyitva

pitvar és
kamra diasztolé
kamra szisztolé,
(kettős diasztolé)
pitvar diasztolé

pitvar-kamrai
billentyű zárva
 A mechanikai szívciklus fázisai
1. Pitvari és kamrai (kettős) diasztolé
– izotóniás relaxáció: a kamrai nyomás a pitvari nyomás alá esik – vitorlás billentyűk nyílnak, a kamrafalak rugalmas visszaugrása segíti „beszívni”
a vért.
– a pitvar-kamrai vitorlás billentyűk nyitva
– a vér a nagyereken át a pitvarokba majd a kamrákba áramlik
– a semilunáris billentyűk zárva
– a kamra 80%-ban telődik

2. Pitvari szisztolé - kamrai disztolé (EKG: P-hulláma)

– a pitvarok munkaizomzatának összehúzódása
– a kamra teljesen telődik (a maradék 20%-ban itt) (50 év felett 40%)
• kamrai végdiasztolés térfogat: 120-140 ml
• kamrai végdiasztolés nyomás: <10 Hgmm

3. Kamrai szisztolé (EKG: QRS-komplexus)

– a kamrai nyomás nő – pitvar-kamrai billentyűk zárnak (I. szívhang „BÚ”)
– izovolumetriás kontrakció: további nyomás emelkedés nyitja az aorta (80 Hgmm) és a. pulmonalis (15 Hgmm) felé a semilunáris billentyűket
– izotóniás kontrakció → ejekció
• max. kamrai nyomás 120 Hgmm (BK); 25 Hgmm (JK)
• kamrai végszisztolés térfogat: 50 ml

3→1. Kamrai diasztolé korai fázisa

– izovolumetriás relaxáció: a kamra izomzata ellazul, csökken a kamrai nyomás, de még magasabb, mint a pitvari nyomás, ezért az AV bill. Zártak
→ a vénás telődés miatt emelkedik a pitvari nyomás.
– a semilunáris billentyűk zárnak (II. szívhang „TUP”)
– izotóniás relaxáció: a kamrai nyomás a pitvari nyomás alá esik – vitorlás billentyűk nyílnak, a kamrafalak rugalmas visszaugrása segíti „beszívni”
a vért.
 Szívciklust kísérő jelenségek

Nyomás (Hgmm)
az aortában mérhető
vényomás

a pitvari nyomás

a kamrai nyomás
Térfogat (ml)

kamrai térfogat

EKG

szívhangok

https://en.wikipedia.org/wiki/Cardiac_cycle
 A szívfunkció mérésére használt
gyakori paraméterek normál értékei
• pulzus-, vagy verőtérfogat: 70 ml
• pulzusszám: 70/perc
• perctérfogat: pulzustérfogat x pulzusszám = 4900 ml/perc

• szívindex: egységnyi testfelszínre vonatkoztatott perctérfogat

= 3,2 l/perc/m2 (1,53 m2 testfelszínnel számolva)
• ejekciós frakció = verőtérfogat/végdiasztolés térfogat
70 ml/120 ml = 0,58 (58%)

• a szív nyugalmi oxigénfogyasztása: 12% (300 g 75 kg-os testben: 0,4 tömeg%!)

• a szív nyugalmi energiafogyasztása: 20%
• az arteria coronáriákból az oxigén felvétel: 75%

A szívizom tökéletes aerob égéssel képes ATP-t termelni (pl. tejsavat is képes bontani)
 Szívfrekvencia változása az életkorral

A perctérfogat arányos a
szívfrekvenciával.

szívindex (l/min/m2)
1-2 éves gyermek
3-5 éves gyermek
felnőtt

szívfrekvencia/perc

https://www.slideshare.net/DRSHADABKAMAL/determinants-of-ventricular-performance
 5. Perctérfogatot befolyásoló tényezők
szívfrekvencia preload

pertérfogat

szívizom
kontraktilitása afterload
preload:
vénás
visszaáramlás
(végdiasztolés afterload:
• preload =„előterhelés”: a pitvarokba történő vénás térfogat) függ az artériás rsz.
ellenállásától,
beáramlás üteme emelkedik: (amivel szemben a
függ pl. a vértérfogattól, testhelyzettől, fizikai munkától, légzéstől hipervolémia-, BK dolgozik)
fokozott vénás
• afterload = „utóterhelés”: aortában és a. pulmonálisban telődés esetén
emelkedik:
uralkodó nyomásviszonyoktól függ a kamrai szisztolés hipertenzió-,
nyomás perifériás
vazokonstrikció
esetén
• a szívizom pillanatnyi állapota (kontraktilitása)
függ pl. vér- és oxigénellátástól, ionkoncentrációktól,
edzettségtől, vegetatív idegrendszertől
 perctérfogat

szívfrekvencia pulzustérfogat

kontraktilitás

diasztolés az artériás
telődés összehú- nyomás
zódás ereje
kamrai
rost
nyomás
megnyúlás

https://allnurses.com/cardiac-nursing/explain-preload-vs-366981-page3.html

• Preload hatása: a fokozott vénás visszaáramlás megnöveli a végdiasztolés térfogatot → kamra

fala erősebben húzódik össze (= Frank-Starling-féle szívtörvény → köv. dia)
• Afterload hatása: az artériás (aortában lévő) nyomástól függ, hogy mekkora kamrai nyomással
tud a vér ejekcióra kerülni (→lásd „Keringésszabályozás ea.”/ lokális-érfalra ható tényezők)
• Szívizom kontraktilitása befolyásolja a kamrai nyomást, így a végszisztolés térfogatot és a
pulzustérfogatot is.
A nyomás és az izomrosthosszúság összefüggése a szívizomban
Frank-Starling mechanizmus
• a végdiasztolés térfogat arányos a vénás
beáramlással (= preload)
fiziológiás patológiás

• nagyobb térfogat –> jobban megnyúlt kamrai aktív

Kamrai nyomás
izomzat ( = fokozott terheléskor nő a rostok nyomás
Ca2+-megkötő kapacitása)

• erősebb összehúzódás → nagyobb passzív

pulzustérfogat nyomás

Így biztosítja, hogy a szívbe áramló vér

továbbításra kerüljön. Kamrai végdiasztolés
Kamrai végdiasztolés térfogat
térfogat
http://www.pathwaymedicine.org/frank-starling-relationship

Kamrai telődést befolyásoló tényezők: vénás beáramlás, vérnyomás, testhelyzet,

intrathoracalis nyomás, vénákban uralkodó, szívfrekvencia
 A perctérfogat integrált szabályozása
a szívfrekvenciát befolyásoló a pulzustérfogatot befolyásoló tényezők
tényezők

pitvari reflex vénás vegetatív vazodilatáció,

(kardiopulmonalis reflex) visszaáramlás beidegzés vazokonstrikció
telődési
idő hormonok

preload kontraktilitás afterload

vegetatív végdiasztolés végszisztolést

beidegzés hormonok térfogat érfogat

szívfrekvencia pulzustérfogat

(→ részletesen lásd:
perctérfogat = szívfrekvencia x pulzustérfogat Keringésszabályozás ea.)

Eredeti forrás: http://www.deltexmedical.com/decision_tree/stroke-volume-and-cardiac-output/

 A szív alkalmazkodóképessége
a fokozott terheléshez
• szisztolés tartalék: a szisztolé végén még kb. 50 ml vér marad a kamrában
• diasztolés tartalék
– Frank-Starling-féle szívtörvény: szívizomrostok kontrakciós ereje arányos a kezdeti
rosthosszúsággal (fokozott terheléskor nő a rostok Ca2+-megkötő kapacitása)

• szívfrekvencia növekedés
• „sportszív”- bal szívfél hipetrófia
– nyugalmi pulzusszám: 60/min
– terheléskor kisebb pulzusszám emelkedéssel tudja a megnövekedett perctérfogatot továbbítani
 A szívműködést v. a szívizom kontraktilitását
befolyásoló tényezők
• beidegzés
• oxigén ellátás
• szérum kalcium (Ca2+) és kálium (K+) koncentrációk
Szérum K+ - cc hatása a szívműködésre:
hiperkalémia:
▪ az ion-cc kismértékű növelésekor az ingerlékenység és a vezetési sebesség
nő
▪ kritikus szintre emelve a cc-t az ingerlékenység, a vezetési sebesség, az
akciós pot. amplitudója és kontrakció ereje csökken, a SA-csomó pacemaker
aktivitása megszűnik, a szív diasztoléban megáll
▪ nagy K+-cc ingerlékenységet csökkentő hatását szívműtéteknél használják fel,
hogy a szívet a beavatkozás idejére immobilizálják (ún. cardioplegiás oldat)
hipokalémia: heterotópiás központok aktivitását növeli

• edzettség
• hormonok

kontraktilitást csökkentő tényezők pl.

• anoxia,
• acidózis,
• aktív szívizomtömeg vesztés (pl. ischemia, infarktus)
 6. A vérnyomás mérése
Vérnyomás: az erekben áramló vér által az érfalra kifejtett nyomás.

vérnyomásmérő

mandzsetta
mandzsetta

https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/high-blood-pressure/diagnosis-treatment/drc-20373417
Vérnyomás mérése auszkultációs (hallgatózásos) ballon higanyos nyomásmérő
technikával szabályozó szelep

a. subclavia
sinistra

a. radialis fonendoszkóp
a.brachialis
Korotkoff-hang
keletkezik a
felfújható gumipárna a. ulnaris turbulens áramlás
artéria elzárva artéria megnyílása miatt → szisztolés
artéria nyitva érték
majd ez elhalkul →
diasztolés érték

120/80 Hgmm
 Magas vérnyomás / hipertenzió

Okok, rizikó tényezők:

• dohányzás
normál 120/80 Hgmm
• túlsúly, elhízás
prehipertenzió 120-139/80-89 Hgmm
• mozgásszegény életmód
hipertónia 1. stádium 140-159/90-99 Hgmm
• túlzott só-, alkoholfogyasztás
• stressz hipertónia 2. stádium 160 Hgmm fölött/100 Hgmm fölött

• életkor
• genetikai háttér
• családi előfordulás
• krónikus vesebetegség
• mellékvesekéreg, pajzsmirigy megbetegedés
Vérnyomásértékek* a nagyvérkör egyes érterületein
(fekvő felnőttben)

bal kamra (szisztolé) 120 Hgmm

aorta 93 Hgmm
kisartériák 70 Hgmm
arteriolák kezdete 70 Hgmm
arteriolák vége 30 Hgmm
kapillárisok artériás kezdete 30 Hgmm
kapillárisok vénás vége 20 Hgmm
venulák 15 Hgmm
mellüregen kívüli vénák 5,5 Hgmm
jobb pitvar (centrális vénás nyomás) 2-5 Hgmm
*Az értékek az átlagos középnyomást mutatják az egyes értípusokban (kiszámítását ld. a Keringésszabályozásnál), a
szisztolés/diasztolés vérnyomásváltozást ld. az Érrendszer anatómiája/élettana diasorban!
 Ajánlott linkek:
Keringés és szívciklus:
https://www.youtube.com/watch?v=dzgs-_fhQ0A
A szív ingervezető rendszere, EKG
https://www.youtube.com/watch?v=Lb2qfEiaR7k magyar nyelvű videók

+1:
https://www.youtube.com/watch?v=x8MRfhiWEqA

Akciós potenciál a szívizomban:

https://www.youtube.com/watch?v=v7Q9BrNfIpQ
Szív ingervezető rendszere, EKG:
https://www.youtube.com/watch?v=RYZ4daFwMa8 angol nyelvű videók
Perctérfogat, pulzustérfogat, ejekciós frakció
https://www.youtube.com/watch?v=vFRkSB46bl8