valvula

valvula aortae
trunci
pulmonalis
valvula
tricuspidalis valvula mitralis

apex cordis
 aorta

atrium sinistrum

atrium dextrum

ventriculus sinister

ventriculus dexter
septum cordis
anulus fibrosus
 facies sternocostalis

basis cordis

auricula dextra auricula sinistra

sulcus coronarius

apex cordis
facies diaphragmatica
 aorta
vena cava superior

truncus pulmonalis
vv. pulmonales
vv. pulmonales
ostium
atrium sinistrum
arteriosum
dextrum ostium
atrioventriculare/
atrium dextrum
ostium venosum
ostium sinistrum
atrioventriculare/
ventriculus sinister
ostium venosum
dextrum ostium
arteriosum
ventriculus dexter
vena cava inferior sinistrum
nodus sinoatrialis His-köteg

Tawara-szár

nodus atrioventricularis

Purkinje-rostok
valvula semilunaris
(truncus pulmonalis) anulus fibrosus

valvula semilunaris
(aorta)

valvula bicuspidalis
seu mitralis
valvula tricuspidalis
 arteria coronaria sinistra:
arteria coronaria dextra
ramus circumflexus

ramus
interventricularis
anterior
arteria coronaria sinistra arteria coronaria dextra
truncus
pulmonalis

aorta

valvula
mitralis
valvula tricuspidalis

ramus circumflexus

ramus interventricularis posterior

 A SZÍV MŰKÖDÉSE
A szívizom ritmikusan működik: összehúzódik (systole)
elernyed (diastole)
Pauza(kettős diasztolé) Pitvari szisztolé Kamrai szisztolé
 SZÍVHANGOK

A billentyűk záródásakor szívhangok keletkeznek.

• I. szisztolés szívhangot a vitorlás billentyűk becsapódása hozza létre:
tompa hosszan elnyúló hang (bú)
• II. szisztolés szívhangot a félhold alakú billentyűk becsapódása, a
nagyartériák falának rezgése okozza: rövid, éles csattanó hang (tupp)
• A két szívhangot szünet (szívpauza) követi, ami kettős diasztolé.

• Kóros állapot: zörejek észlelhetők

Vitiumok (=hibák, billentyűhibák)
Amikor a vér nem fiziológiásan áramlik.

• Stenosis = szűkület
• Insufficientia = elégtelen zárás
• Shunt-ök (septumdefectus, nyitottan maradó foramen ovale,
nyitottan maradó ductus arteriosus Botalli)

Leggyakrabban a mitrális billentyű érintett.

Gyakran gyulladásos betegség
(reumás láz, szívbelhártya gyulladás=endocarditis) okozza.
• Ischaemiás szívbetegségek (ischaemia=lokális hipoxia)
• Összefoglaló neve azon betegségeknek, ahol a koszorúserek rendellenessége
miatt a szívizom vérellátása károsodik.
• Angina pectoris („infarktus előszobája”): rohamokban jelentkező,
erős mellkasi szorító, nyomó, markoló fájdalom, ami kisugárzik a bal vállba, karba
• Akut myocardialis infarctus (AMI) = heveny szívizom elhalás
• Koszorúserek, mint végartériák, elzáródása esetén szívizom elhalás jön létre.
Keringési perctérfogat=Pulzustérfogat x Szívfrekvencia

Keringési perctérfogat: a szív kamrája által egy perc alatt

kilökött vérmennyiség

Pulzustérfogat: a szív kamrája által egyszeri szisztolé által

kilökött vérmennyiség
 Szívműködés extracardiális szabályozása
Szimpatikus (idegi, humorális) hatás → pozitív (serkentő, fokozó) trop
hatások

noradrenalin, adrenalin

Paraszimpatikus (idegi, humorális) hatás → negatív (csökkentő, gátló) trop

hatások

n.vagus acetilkolin
Vagus tónus: fiziológiásan a n.vagus folyamatos gátló hatása a
szívműködésre. A vagus tónus reflexesen fokozódhat, akár meg is
állíthatja a szivet. (gyomorszájra mért ütés)
Szívizomnál az acetilkolin hatása gátolható atropinnal.
Vagus átmetszés szívműködés gyorsul.

Szívműködést szabályozó idegi központ a nyúltagyvelőben van.

A szív szövettanilag szívizom sejtekből áll.

Munkaizomrostok: harántcsíkolatot mutatnak [de nem

harántcsíkolt izomsejtekből állnak!!], sorba kapcsolt
egységek
nagyon kicsi elektromos ellenállással (Eberth-féle vonalak),
így az ingerületi folyamat gyorsan végig terjed.

Szívizomrostok egységes működésű funkcionális syncitiumot

[mintha egyetlen sokmagvú sejt lenne] alkotnak.
módszer: elektrokardiográfia
regisztrátum: elektrokardiogram
A szív elektromos tevékenységének, elektromos
folyamatainak regisztrálása, a szív működés
elektromos változásait tükrözi.
EKG készítése külső elektródok segítségével történik.

Mire kell ügyelni, az elektródok felhelyezésénél?

nedves felület (elektród zselé), megfelelő kontaktus, földelés, kalibrálás,
helyes színkód, beteg nyugalmi állapota.

Helyes színkód Einthoven-féle elvezetésnél (I., II., III. elvezetés)

jobb kar: piros, bal kar: sárga, bal láb: zöld

Miért lehet a szív elektromos tevékenységét a test különböző pontjairól

külső elvezetéssel regisztrálni? Az emberi test szövetei jó vezető közegek.
EKG-görbe
 EKG- görbe elektrofiziológiai értelmezése
A sinus csomónak nincs külön EKG jele.
P hullám: pitvari depolarizáció (pitvari szisztolé)
PQ izoelektromos szakasz: pitvari repolarizáció
PQ távolság = átvezetési idő ( P hullám kezdete Q hullám kezdete)
P hullám + PQ izoelektromos szakasz: pitvar/kamrai átvezetés

QRS komplexum: kamrai depolarizáció ( kamrai szisztolé)

ST izoelektromos szakasz: kamrai lassú repolarizáció
[a könyv nem ír ST szakaszt!!!]
T hullám: kamrai gyors repolarizáció
TP izoelektromos szakasz
 A szív ingerképzési zavarai
• Tachycardia (gyorsabb, nagyobb szívfrekvencia)
• Bradycardia (lassabb, kisebb szívfrekvencia)
• Arrhytmia (nem ritmusos, nem szabályos)
• extrasystole (ES) (plusz szisztolé)
• supraventricularis ingerképzési zavarok
• ventricularis ingerképzési zavarok
• Fibrilláció (remegés), flatter (lebegés)
• Kamra fibrilláció: életveszélyes, mert nincs vértovábbítás

Cardiális resuscitatio (újraélesztés)

Szívkomresszió