ÉLETTAN

Nemi szervek, szaporodás élettana

Nemi meghatározottság szintjei:
■ (könyvben ezek nincsnek igy teljesen összefoglaltan, rendszerezetten leirva! )
■ Kromoszomalis nem (nemi kromoszómák 23.pár) Genotipus=gének: FF XY, NŐ XX
– Ált. szabály: Ha van jelen Y, akkor ff irány, ha nincs jelen Y, akkor női irány (pl:
Klinefelter sy XXY 47kr ff irány, Turner sy XO 45kr női irány)
– Ez a megtermékenyitéskor, zygota létrejöttével már eldől (himivarsejt dönti el :Y
vagy X)
■ Gonadalis nem [gonad=ivarmirigy]: FF testis (here) , NŐ ovarium (petefészek)
– ivarsejtek (spermium-himivarsejt, ovum-petesejt) és nemi hormonok termelése
■ Genitális nem [gentális csatorna, genitáliák=nemi szervek]
– külső és belső nemi szervek
– (gonad az belső nemi szerv!)
■ Fenotipus (=megjelenés), másodlagos nemi jellegek szerinti nem
■ Pszihoszexuális, pszihosomatikus nem
■ Jogi nem (anyakönyvezés)
Nemi szervek–Organa genitalia

■ Alapvetően egy nyálkahártyával bélelt csatorna,

cső alakú zsiger = genitalis csatorna
■ Feladata: fajfenntartás
■ Férfi nemi szervek - Női nemi szervek
■ Külső nemi szervek (medencén kívül) –
Belső nemi szervek (medencén belül)
– [Here (testis) – bár hasüregen kivűl van, de
BELSŐ nemi szerv!]
 Nemi jellegek
■ Elsődleges nemi jelleg:
– A férfi és női nemre jellemző gonadok (ivarmirigyek) és genitáliák (nemi szervek)
határozzák meg.
– A nemi szervek a szaporodás szervei.
– A nemi érés során (pubertás) indulnak fejlődésnek, felépítésük és működésük ekkora
alakul ki.
– [Serdülő kor (pubertás)
■ 11-12 éves kor környékén rohamosan fejlődésnek indulnak az elsődleges és másodlagos nemi
jellegek. (testi fejlődés – személyiségfejlődés) - lányoknál hamarabb
■ Biológiai, értelmi, lelki érettség]
■ Másodlagos nemi jelleg:
– A serdülőkor idején megmutatkozó
másodlagos nemi jellegeket az
ivarmirigyek (gonadok) által termelt
hormonok alakítják ki és tartják fel.
– A másodlagos nemi jellegek a két
nemnél lelki, érzelmi különbségekben is,
de főként alkati tulajdonságokban
mutatkoznak meg.
A másodlagos nemi jelleg alkati jellemzői
■ A csontozat és izomzat
– Ffinál fejlettebb, erőteljesebb, mint a nőknél.
– Jellegzetes a bőr alatti zsírpárna nőknél (csípő, has, comb).
– Ffi alkati sémája: lefelé fordított háromszög.
– Nők alkati sémája: csúcsával felfelé fordított háromszög (széles csípő-szülés).
■ Hang
– Ffiaknál mélyebb, pajzsporc kiugróbb (ádámcsutka), lemezei hegyesebb szöget
zárnak be
■ Szőrzet
– Ffiaknál az egész testen erőteljesebb, arcon folyamatosan növekszik,
fanszörzet felhúzódik a köldökig, nőknél éles határral végződik
■ Emlők
– Nőknél a mirigyállomány kifejlődik
Női nemi szervek - Belső nemi szervek
 Petefészek (ovarium)
■ Kettős feladata van: (a kéregben
történik)
– Petesejttermelés
– Hormontermelés
■ A kéregállomány felszíne a
menstruáció megindulásáig sima,
majd serdülőkorban az érő
tüszőktől egyenetlenné válik.
A tüszőérés

■ Leány újszülött petefészkeinek kéregállományában kb 400 ezer

primordiális(=kezdetleges,ősi), majd elsődleges tüsző (folliculus) található. Ezek
tartalmazzák az ekkor még éretlen petesejtet.
■ Általában 13-14 éves kortól (pubertás) kb. 28 naponként a tüszők közül egy
növekedésnek (másodlagos folliculus) indul.
■ A tüsző tovább növekszik, belsejében folyadékot tartalmaz, és az érett petesejtet, ez a
harmadlagos tüsző, a Graaf-tüsző. (ultrahangos UH vizsgálattal ez látható)
– Borsó nagyságú
– Hólyagszerűen kidomborodik
■ A feszülő elvékonyodó fala megreped, a kiáramló folyadék kisodorja az ovumot a hasüreg
felé, majd bekerül a méhkürt hasüregi részébe. (perisztaltika, csillók)
■ Ovuláció:
Az érett tüsző felrepedésének, a
petesejt kiszabadulásának a folyamata.
A két petefészekben felváltva, kb. 28
naponként következik be egy-egy
ovuláció.
Lehet „menetrenden kívüli” ovuláció.
Az élet során a klimaxig 400-500 tüsző
érik meg.
A petefészek hormonjai

■ A tüszőhormon (oesztrogen=ösztrogén), amelyet az érő tüsző termel. ő!

■ A sárgatesthormon (progesteron) úgy keletkezik, hogy a felrepedt tüsző bevérzik, és
sárga, zsírnemű anyagokat tartalmazó sejtek képződnek benne. Az így kialakult
szerv a sárgatest (corpus luteum), ez termeli a sárgatesthormont.
■ Ha nem következik be megtermékenyítés, akkor elsorvad, helyén fehértest (corpus
albicans) lesz.
■ A petefészek ciklikusan működik: periodikusan termeli a petesejtet és a
hormonokat.
A petefészek működésének szabályozása
■ A petefészek hormontermelését az agyalapi mirigy (hypophysis) ivarmirigyekre ható
gonadotrop hormonjai közül az FSH és az LH hormonok szabályozzák.
– Folliculus Stimuláló Hormon (FSH): a tüsző érését és a tüszőhormon termelését
szabályozza
– Lutenizáló Hormon (LH): a sárgatest kialakulását és a sárgatesthormon
termelését szabályozza
■ Az agyalapi mirigy hormontermelése a köztiagy hipotalamusz részének szabályozása
alatt áll a GnRF (Gonadotripin Releasing Factor) hormon révén.
 Gonadotropin
Hypothalamus
releasing GnRH
hormon

Hypophysis
+ Folliculus -
FSH Stimuláló,
LH/ICSH Luteinizáló és
FSH: nőkben a petesejt
(tüsző) érését, férfiakban a Intersticiális Sejt
hímivarsejt érését serkenti, (Cell) Stimuláló
LH: nőkben a sárgatest hormon
kialakulását és a
hormontermelést
Ovarium, Testis
(progesteron) serkenti,
ICSH (=LH, interstitialis Oestrogen Testos
sejt stimuláló hormon): Progeste- teron
férfiakban a Leydig-sejtek ron
testosterontermelését
serkenti.
Hypothalamus Hypophysis Hormontermelő/végrehajtó
szerv
SRH (releasing), SIH STH- somatotrop Csontok epiphysis porcai
(inhibiting) hormon
TRH (thyreotropin TSH- thyreoidea Pajzsmirigy (glandula
releasing hormon) stimuláló hormon thyroidea)
CRH (corticotropin ACTH- adreno- Mellékvesekéreg (glandula
releasing hormon) corticotrop hormon suprarenalis cortex)
GNRH (gonadotropin LH- luteinizáló hormon Petefészek (ovuláció,
releasing hormon) (LRH sárgatest kialakulása,
- luteotropin releasing progesteron-termelés
hormon) (ICSH)
Here (ICSH-tesztoszteron)
GNRH (gonadotropin FSH- folliculus Petefészek: tüszőérés,
releasing hormon) stimuláló hormon petesejt érése
(FRH - folliculotropin Here: hímivarsejt érése
releasing hormon)
PIH (prolactin inhibiting LTH- laktotrop hormon Emlő-tejtermelés
hormon)
? MSH- melanocyta ???
stimuláló hormon
 A menstruációs ciklus

■ A havi vérzés (menstruatio, menses) a megtermékenyített petesejt befogadására

előkészült, megvastagodott méhnyálkahártya vérzés kíséretében történő leválása a
megtermékenyítés elmaradása esetén.
■ A menstruációs vér nem alvad meg, mennyisége kb. 100ml.
■ Klimax (menopausa): a változás kora, a ciklus elmaradása, a nemi hormonok csökkent
működése okozza. Tünetek:
– Idegrendszeri labilitás
– Hőhullámok
– Izzadékonyság
– Alvászavarok
– Csontritkulás kialakulhat
A menstruációs ciklus szakaszai

■ Menstruáció (3-5 nap)

■ Gyógyulás (regeneratio =helyreállitás) (3 nap)
■ Kiépülési, növekedési szakasz (proliferatio =ny.h. sejtek osztódás) (6 nap)
végén „középidőben” OVULATIO
■ Raktározási, kiválasztási szakasz (secretio =mirigysecretum elválasztás) (14 nap)
Diagnosztikus célból (szövettan) végzett egészségügyi méhkaparás (curettage) –
vérzési rendellenességnél
Fontos a menstruációs naptár vezetése!
Emlékeztetőül itt a
hypophysis hormonjainak
hatása az ovulációs és
menstruációs ciklusokra,
az ábra tetejére még
képzeljük oda a Hypophysis
hypothalamust, ami a
gonadotropin releasing
hormont termeli, amivel
hat a hypophysis LH és
FSH termelésére.
Ovarium

Uterus

Regenerációs fázis
Női külső nemi szervek
Here (testis) – bár hasüregen kivűl van, de BELSŐ
nemi szerv!

■ Férfi ivarmirigy (belső elválasztású

mirigy), belső nemi szerv
(hasüregen belül fejlődik magzatnál
és a lágyékcsatornán keresztül száll
le a herezacskóba!), de az érett
újszülöttnél már a herezacskóban
vannak. (a hímivarsejtek termelése
miatt kell az alacsonyabb
hőmérséklet.)
■ Kettős feladata van:
– Hímivarsejt termelés
– Hormontermelés
■ Spermium (=Hímivarsejt) termelés:
– A here csatornarendszerében a
serdülőkortól kezdve folyamatosan
igen nagy számú ivarsejtet
(spermium) termel.
– A spermium a Sertoli-féle
dajkasejtben fejlődik.
– 50-60μm
– Fej-nyak-farok
■ Hormontermelés:
– A herecsatornák között
találhatók a Leydig-féle sejtek,
melyek androgéneket
termelnek.
– A tesztoszteron hormon
termelődik a legnagyobb
mennyiségben
■ Hatására fejlődnek ki a nemi
szervek
■ Felelős a spermiumtermelésért
■ A másodlagos nemi jellegek
kialakításáért és
fenntartásáért
■ Serkentik a nemi ösztönt
■ Magatartásszabályozó hatásuk
is van (pl. agresszivitás)
■ Herék eltávolítása (castratio),
illetve herék hiányában
eunuchismus tünetei
mutatkoznak. (hormonpótlás
szükséges)
Ivarsejtekre jellemző osztódás: MEIOZIS
(számfelező 2n->n 46(2x23)->1x23)
■ [ összes többi, testi sejtre a MITOZIS (számtartó) osztódás jellemző ]
 A szaporodás élettana

■ Megtermékenyítés (fertilizáció) a petesejt és a hímivarsejt egyesülése általában a

közösülés után 12-16 órával következik be.
■ Létrejön a zigóta (megtermékenyített petesejt) (46 kromoszóma)
■ Közösüléskor a férfi nemi szervekből az ondó az orgazmus során kilövell (ejaculatio)
és a női hüvelybe (hátsó hüvelyboltozatba) kerül.
■ A hímivarsejtek (élettartamuk kb.72 óra) a méhnyakon keresztül, a méh üregén át a
petevezetőbe vándorolnak (az út kb. 15 cm).
– Gátolja a hüvely savas kémhatása és a csillók mozgása, ezért sok elpusztul.
■ Az ondó (sperma):
– 3-6 ml
– Spermiumokat (hímivarsejteket), valamint az ondóhólyag, dülmirigy, Cowper-
mirigyek váladékát tartalmazza (1ml-ben kb. 60 millió hímivarsejt)
■ A petesejt az ovuláció során kerül a petevezetőbe. Élettartama kb. 24 óra.
■ A megtermékenyülés a petevezető kürtszerűen tágult részében jön létre,
legvalószínűbb időpontja az ovuláció után
■ A spermiumok körülveszik a petesejtet, egy közülük feji és nyaki részével behatol,
két sejtmag egybeolvad.
■ A zigóta kb. 8 napig vándorol a petevezetőben a méh ürege felé, miközben többszöri
osztódáson megy át.
■ A menstruáció várható időpontja előtt 4-6 nappal jut el a méh üregébe, ahol a
nyálkahártyába beágyazódik.
■ Kezdetét veszi az intrauterin (méhen belüli) fejlődés.
■ A méhen belüli fejlődést az első három hónapban az embrió szikvérkeringése, a
méhnyálkahártya és a sárgatest biztosítja, a harmadik hónaptól a méhlepény
(placenta) bonyolítja az anyagcserét.
■ Extrauterin graviditás: méhen kívüli terhesség, a zigóta nem a méh nyálkahártyáján
tapad meg, hanem pl. méhkürt falán, v. hasüregben – életveszélyes állapot (vérzés!)
 Fontos
■ Nemiség: genetikai, gonadális, fenotípus, pszichoszomatikus, jogi (anyakönyvezés)
■ Havi vérzés gyakorisága: a vérzés első napjától, a következő vérzés jelentkezésének első napjáig
számítjuk
– Kóros menses (menorrhagia): 3 hétnél gyakrabban, 6 héten túl, 2 napnál rövidebb, 7 napnál
hosszabb, túl bő vérzés és a kevés is
– Méhvérzés [ciklussal nem összefüggően] (metrorrhagia)
■ Szakambulanciák
■ In Vitro Fertilizáció
■ Kolposzkópos vizsgálat (colpos=hüvely) méhnyakrák szűrés
■ Rákszűrések (férfi és női)
■ Human Papilloma Virus
■ Laparoszkóp
■ Naptármódszer
■ Terhességmegszakítás
■ Klimax (változás kora)
Nőknél 45-50 éves korban megszűnik a petefészek működése, menstruáció elmarad
(menopausa).
Férfiaknál az ivarsejt-termelés 50-70 éves korban csökken, vagy megszűnik. Nem jár
feltétlenül együtt a nemzőképesség megszűnésével.
Testi-lelki problémák jelentkezhetnek mindkét nemnél.
Több évig is eltarthat.
Szülészet-nőgyógyászat osztályon menopauza/klimax szakrendelés.
■ Intersexualitás – (genetikai ill. nemi differenciálódás zavari)
■ Hermafroditizmus (kétneműség)
– Anatómiai rendellenesség (pl. női külső nemi szervek, hasüregben herék)
– Legkésőbb serdülőkorban szokott kiderülni
– Okozhatja például mellékvese daganat is (mellékvese kéregállományában is
van nemi hormon termelés!)