ÉLETTAN

Vizeleti rendszer
 A vese működése

■ Feladata a vérből a felesleges víz és a bomlástermékek kiválasztása.

■ A vérplazma koncentrációjának és a szervezet folyadék-elektrolit egyensúlyának
fenntartása.
■ Vizeletképzés:
– Elsődleges vizelet
– Másodlagos vizelet
Elsődleges vizelet képzése

■ Malpighi-testek hajszálérgomolyagjai képezik.

■ A hajszálérgomolyagokban 75 Hgmm a filtrációs nyomás, a bevezető
érkeresztmetszet nagyobb, mint a kivezető érkeresztmetszet.
■ Ultrafiltráció (finomszűrés): az emelkedett vérnyomás sajtolja a vérplazmát a
Bowman-tok üregébe. (kettős falu „zsákszerű” tok)
■ A hajszálérgomolyag fala finomszűrő: nem mennek át a vér alakos elemei és a
nagyobb molekulájú anyagok(pl:fehérjék). (napi 150mg fehérje lehet max. vizeletben
azaz szinte nincs benne)
■ Elsődleges vizelet=vérplazma fehérjementes szürlete (ultrafiltrátum)
■ 180l/nap
Másodlagos (végleges) vizelet képzése

■ A csatornarendszerben történik, visszaszívás és kiválasztás során.

■ Tartalmazza a bomlástermékeket, melyek feleslegesek és mérgezőek a szervezetnek
■ Kb. 1-1,5l/nap
– Visszaszívás (reszorpció): a vesecsatornák aktív hámja a szervezet számára
értékes anyagokat visszaszívja
■ A víz 99%-át (99/100 visszaszivódik a vérbe és csak 1/100 vizeletbe!)
■ A cukrot teljesen (100% visszaszivódik)
■ A Na+, Cl- és egyéb ionok visszakerülnek a keringésbe
– Kiválasztás (exkréció): a csatornák hámja kiválaszt
■ Kreatinin
■ K+, H+ ionokat
■ Penicillin stb.
■ A vese a kiválasztás és visszaszívás során biztosítja a szervezet számára a vér
állandóságát (homeosztázis)
– pH 5,0-8,0 (vizelet)
– Só és vízháztartás egyensúly – higitó<->koncentráló vese
■ Vízmérleg
■ Ionok
■ Vízforgalom: felvett/nyert folyadék (2,5l) – leadott folyadék (2,5l)
– a felnőttek napi vízforgalma a testsúly 1/30-ad része, a csecsemőknél a
testsúly 1/10-ed része (könnyen kiszáradnak)
A vese egyéb funkciói

■ Juxtaglomeruláris apparátus (JGA)

– A juxtaglomerulális sejtek (JGC) renint termelnek [C=cell=sejt]
■ Hormonszerű anyag
■ Vérben lévő fehérjét, az angiotenzinogént angiotenzinné alakítja, melynek
vérnyomásnövelő hatása van (fiziológiás és patofiziologiás-vese eredetű magas
vérnyomás)
■ Erithropoetin (EPO) (hormonszerű anyag) termelés: ami a vér
oxigénkoncentrációjának csökkenése esetén
– a vörös csontvelőre hat, így fokozza a vörösvérsejtképzést
■ D-vitamin képzés (a vesében fejeződik be)
A veseműködés szabályozása

■ Idegrendszeri
– Enyhe idegrendszeri izgalomra fokozódik a vizeletkiválasztás (polyuria), mivel
szűkülnek a vesetestecske elvezető erei (vas efferensek), gomolyagban
vérnyomás nő
– Erős idegi hatásra (trauma, stressz) csökken a mennyiség (olyguria), mivel a
bevezető erek (vas afferensek) szűkülnek, gomolyagban vérnyomás csökken
A veseműködés szabályozása

■ Hormonális
– Agyalapi mirigy antidiuretikus hormonja (ADH) fokozza a vesecsatornákban a
víz visszaszívását. [antidiuretikus hormon (ADH)=vazopresszin]
– A mellékvesekéreg aldoszteron hormonja a Na ionok visszaszívását és a K
ionok kiválasztását szabályozza.
Napi vizeletürítés (diurézis)

■ Függ:
– Felvett folyadék mennyiségétől
– Táplálkozástól
– Vérnyomástól
– Időjárástól
– Verejtékezéstől
– Fizikai aktivitástól
– Diuretikumok (vizelethajtó gyógyszerek) (csak orvosi előírásra!)
A vese kóros működés

■ Uraemia (veseelégtelenség, húgyvérűség): az elégtelenül működő vese ha nem

képes ellátni a funkcióját, a szervezetben bomlástermékek maradnak.
– Művesekezelést alkalmaznak
– Vagy veseátültetésre kerülhet sor
 Vizelet (urina)

■ Szalmasárga, átlátszó folyadék

■ Átlagosan 1-1,5l/nap
■ Festékanyaga az urokróm
■ Vizelet fajsúlya: 1001-1035g/l (több vízfelvét, több vizelet, kisebb fajsúly)
■ Kémhatása enyhén savas (pH5-8) (táplálkozástól is függ, vegetáriánusoknál lúgos)
1. A vizelet összetétele

■ Szerves anyagok (főleg fehérje-anyagcsere végtermékek)

– Karbamid (ammóniára bomlik - szúrós szagú)
– Kreatinin (izomanyagcsere során termelődik)
– Húgysav és sói (urátok): a nukleinsavak bomlástermékei kicsapódnak
– Enzimek, hormonok, vitaminok, festékanyagok (pl.: urobilinogén a hemoglobin
bomlásterméke szintén megtalálható)
■ Szervetlen anyagok
– Ca, Na, K, Mg-sók, valamint szulfátok, foszfátok, kloridok
– NaCl (konyhasó) 10-12mg/nap ürül
2. A vizelet vizsgálata (rutinvizsgálat)

■ Az élettanitól eltérő értékek, vagy kóros alkotórészek (pl. genny, fehérje, vér, cukor,
bilirubin, baktériumok [normal ezek nincsenek vizeletben]) megjelenése fontos
információkat szolgáltatnak a diagnózis felállításához.
■ Clearence vizsgálat (leggyakrabban kreatinin clearence-t nézik) a vese bizonyos idő
alatt mennyi vért tisztít
■ Vesefunkció vizsgálat csak vérből is lehet
3. A vizelet kiürítése

■ Időközönként ürül a hólyagból (vizelési inger), záróizmok szabályoznak, a hólyag

falában érző idegvégződések érzékelik a teltségét, jelzik a reflexközpontok felé

– Veleszületett feltétlen reflex, központja a gerincvelő ágyéki és keresztcsonti

szakaszában van
– Erre épül a tanult, feltételes reflex, agykéreghez kötött, vizeletvisszatartás
képesség
4. A vizeletürítés folyamata

■ A hólyag nyugalmi állapotban – nincs vizeletürítés

– A hólyag izomzatának normál tónusa van a reflexközpontok működése révén
– A belső, külső záróizom összehúzódik
■ Vizeletürítés
– A hólyag falának izomzata összehúzódik
– Mindkét záróizom elernyed
– A vizelet a húgycsövön keresztül ürül
– A hasprés is szerepet játszik
Csecsemőknél még nincs tudatos szabályozás – szobatisztaság (kb. 2-3 éves kor)
5. Kóros vizeletürítés

■ Reziduális vizelet: vizeletürítéskor ha a hólyag nem ürül ki teljesen, akkor vizelet

marad vissza (ez nem fiziológiás)
■ Incontinentia urinae: részleges, illetve teljes vizelet-visszatartási képtelenség esetén
a záróizmok nem tudják a vizeletet tartani.
– Oka lehet: reflexközpontok működészavara, záróizmok gyengesége, egyéb
szervi elváltozás
 Fontos

■ Inkontinencia
Gyakori nők körében a gátizomzat meglazulása, süllyedése miatt, húgycső záróizmai
meglazulnak
Tünetek: köhögés, tüsszentés erőlködés esetén a vizelet elcseppen, vagy ettől
függetlenül kisebb-nagyobb mértékben időszakosan, vagy állandóan csorog.
Hajlamosító tényezők: nehéz fizikai munka, terhesség-szülés, szöveti sajátosság,
Férfiaknál prosztata megbetegedése miatt lehet
■ Cisztoszkópia (hólyagtükrözés): endoszkópos eszközzel megtekintik a hólyag és a
húgycső belsejét, biopszia is történhet, mely segítheti a diagnózis, kisebb műtéti
beavatkozás is történhet.
■ Húgyúti fertőzések: nőknél a húgycső rövidsége miatt gyakoribb, a krónikus
gyulladás veseelégtelenséghez is vezethet. Katéterezésnél erre figyelni kell.
■ Dialízis (művesekezelés): a beteg vérét mesterségesen dializátorral megszűrik a
mérgező anyagoktól (súlyos esetben transzplantáció)
■ Veseeredetű magasvérnyomás betegség:
– renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer felelős
– A JGC sejtek (glomerulus vértérfogat csökkenése, vagy a vesecsatornákban
emelkedett Na koncentráció miatt) renint termelnek
– A renin angiotenzint alakít ki, melynek hatására emelkedik a vérnyomás
■ érszűkítő
■ fokozza a mellékvesekéreg aldoszteron hormontermelését, melynek hatására
csökken a vizeletmennyiség
■ Diabetes insipidus: (ritka betegség) „sok iztelen vizelet”
– Az agyalapi mirigy ADH hormonja hiányzik, vagy csökkent termelődés
– A hormon hiányában a beteg 7-13l vizeletet is üríthet naponta
– Sok folyadékot is fogyaszt
– Kezelése: hormonpótlással
■ Diabetes mellitus=cukorbetegség (gyakori) „sok mézédes vizelet”
– Magas vércukorszintnél a cukor megjelenik a vizeletben [olyan magas a
vércukor, h az meghaladja a vese cukor reszorpciós (visszaszivó) kapacitását]
– Jellemező tünet: polyuria (sok a vizelet: a kikerülő cukor ozmotikusan vizet „visz
magával”), polydipsia (sok folyadékot iszik, ez kompenzálja a polyuriát)
■ Kőképződés
– A húgysavak sói kicsapódnak (medencében, hólyagban, vezetékben)
– Különböző méretűek (homok-nagy méretűek)
– Kezelés: nagyságtól, számtól, helytől függ, vízlökéssel, kőhajtó gyógyszerekkel,
kőzúzó eszközökkel (piezoelektromos, vagy lézeres), endoszkópos vagy
hagyományos műtéti eltávolítással