II. félév, 1.

ANATÓMIA elıadás
JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet

Kardiovaszkuláris rendszer
SZÍV (Kardiológia)
Mit tanulunk?

A keringési (kardiovaszkuláris) rendszer fı

szervei (szív, erek, vér) alapfunkcióit.

A keringési rendszer szervei közül a szív
elhelyezkedését, szerkezeti felépítését, saját
vérellátását és ingerületvezetı rendszerét.

A szív anatómiai képleteihez főzıdı
alapvetı élettani funkciókat.
A kardiovaszkuláris rendszer fı feladatai

Célpontba juttatás (pl. oxigén és tápanyagok)

Takarítás (pl. széndioxid és salakanyagok)

Szállítás (pl. hormonok)

Fenntartás (pl. testhımérséklet, pH)

Megelızés (pl. fertızések, immunológiai funkció)
A kardiovaszkuláris rendszer fı részei

A pumpa (szív)

A csırendszer (az erek)

A folyadék (vér)
A SZÍV ELHELYEZKEDÉSE

A szív (cor) kúp alakú, négy
Az elülsı gátorüregben (mediastinum) van,
üregő, izmos falú, 270-300 g amelyet két oldalról a tüdık (pulmo), alulról
súlyú szerv. a diaphragma határol.
MEDIASTINUM
BASIS CORDIS
szívalap, hátul
NAGYEREK

MO

PU
ki és belépése

LM
L
PU

O
APEX
CORDIS DIAPHRAGMA
szívcsúcs, elöl

A szívet kettıs lemez, a szívburok

(pericardium) veszi körül. Az egyik a
szívhez tapad (epicardium) a másik a
mediastinumot béleli (visceralis
pericardium). A két lemez közti látszólagos
üregben - amelyet minimális mennyiségő
visceralis sikamlós folyadék tölt ki – a szív szabadon
pericardium epicardium mozoghat.
 A SZÍV ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE

A szív négy üregbıl áll: jobb és bal pitvar, jobb és bal kamra.

A szívet a kamrák közti sövény (septum cordis) jobb és bal szívfélre osztja.

A pitvarokat és kamrákat vitorlás (cuspidalis) billentyők választják el.

A jobb és bal kamrából kilépı nagyerek (a. pulmonalis, aorta) tövében
találhatók a semilunaris billentyők.
Myocardium—Szívizom sejt

A myocardium a szív középsı rétege, vastagsága attól függ,
hogy mekkora ellenállással szemben kell mőködnie (mekkora
erıt kell kifejtenie).

A bal kamra a legerısebb szívüreg, fala a legvastagabb. A jobb
kamra fala lényegesen véknyabb. A pitvarok fala a
leggyengébb.

Mindennapos fokozott fizikai terhelésre (sport) a bal kamra
izomzata megerısödik és megvastagszik (hypertrophia).

A szívizomrostokban (munkaizomzat, nodális izomzat), ahol a
szívizom sejtek egymáshoz szorosan tapadnak, az ingerület
gyorsan tovafut.
sejtek tapadási vonala
 A SZÍVCIKLUS (szívverés, szívütés) szivciklus

szisztole: szív összehúzódás, elıször a pitvarok, majd a kamrák

ANIMACIO

diasztole: szív elernyedés, elıször a pitvarok, majd a kamrák

SZÍVCIKLUS: a szisztole és diasztole az egész életen át tartó alternálása

szívbillentyők: SZELEPEK = a vér csak egy irányban áramolhat!

Egy ütés kb. 170 ml vér . Két ütés közti idı kb. 0,2 s = 5-6 óra pihenés/nap!
FELSİ TESTBE
FELSİ TESTBİL
v. cava superior Aorta
„fınyomócsı”
ALSÓ TESTBE

a. pulmonaris a. pulmonaris
JOBB TÜDİBE BAL TÜDİBE
pulmonaris pulmonaris
vénák (2 db) vénák (2 db)
JOBB BAL
TÜDİBİL TÜDİBİL

v. cava inferior
ALSÓ TESTBİL
 A JOBB SZÍVFÉL KÉPLETEI - O2 szegény vénás vért szállítanak

Jobb pitvar (atrium dextrum)
BEMENET: vena cava superior és vena cava inferior, amely a felsı és alsó testfél
vérét szállítja a szívbe;
KIFOLYÁS: háromhegyő vitorlás billentyő (valva tricuspidalis): pitvari szisztoléban
nyílik, a vér a diasztoléban lévı (elernyedt) jobb kamrába kerül

Jobb kamra (ventriculus dexter)
BEMENET: háromhegyő vitorlás billentyő (valva tricuspidalis). A kamra összehúzó-
dásakor (szisztoléban) zárul, ezért a vér nem tud a pitvarba visszafolyni.
KIFOLYÁS: tüdı verıér törzs (arteria pulmonalis), amely a tüdıbe továbbítja a vért,
hogy oxigént vegyen fel; szájadékában a félhold alakú billentyő (valva semilunaris)
megakadályozza, hogy a vér a kamra elernyedésekor (diasztoléban) visszaáramoljon.

superior
aorta ATRIUM aorta
arteria pulmonalis
vena cava superior DEXTUM

vena cava
semilunaris
tricuspidalis billentyő
billentyő

VENTRICULUS
vena cava inferior DEXTER
A BAL SZÍVFÉL KÉPLETEI - O2 dús artériás vért szállítanak

Bal pitvar (atrium sinistrum)
BEMENET: tüdıvénák (vv. pulmonales; összesen 4 szájadékkal: 2-2 db jobbról és
balról), amelyek a tüdıbıl oxigén dús vért szállítanak a szívbe.
KIFOLYÁS: kéthegyő vitorlás billentyő (valva bicuspidalis vagy mitralis): pitvari
szisztoléban nyílik, a vér a diasztoléban lévı bal kamrába kerül

Bal kamra (ventriculus sinister)
BEMENET: kéthegyő vitorlás billentyő (valva bicuspidalis vagy mitralis). A kamra
összehúzódásakor (szisztoléban) zárul, ezért a vér nem tud a pitvarba visszafolyni.
KIFOLYÁS: fıverıér (aorta); ennek szájadékában a félhold alakú billentyő (valva
semilunaris) megakadályozza, hogy a vér a bal kamra elernyedésekor (diasztoléban)
visszaáramoljon.
VENTRICULUS
aorta
SINISTER aorta
bicuspidalis (mitralis)
semilunaris billentyő alis
alis lmon
p ulmon a. p u
billentyő a .
vena pulmonalis
vena pulmonalis
vena pulmonalis vena pulmonalis

ATRIUM
vena cava
SINISTRUM inferior
 A SZÍV SAJÁT VÉRELLÁTÁSA (coronaria rendszer)

A szív verıeres ellátását az aortából eredı bal és jobb koszorúér (coronaria)
biztosítja. A coronariák VÉGARTÉRIÁK, elzáródásuk az ellátott terület
elhalását (infarktus) okozzák.

A végartériák között ANASTOMOSISOK alakulhatnak ki, amelyek csökkentik
a szívinfarktus kockázatát.
 A SZÍV SAJÁT
INGERKÉPZİ
ÉS VEZETİ
RENDSZERE

A szív mőködése automatizált,
akaratunktól független.

A szív megfelelı körülmények
között a testen kívül is tovább
mőködik (in vitro).

Az ingerület fı képzési helye a
jobb pitvarban lévı sinus
csomó (SA).

Az ingerképzı és vezetı
rendszer elemei speciálisak:
szívizomsejtek, vegetatív
idegrostok és kötıszövet építi
fel (nodalis rostok).
A SZÍV INGERKÉPZÉSE ÉS VEZETÉSE

Sinus csomó: nodus sinoatrialis (SA), ELSİDLEGES ingerképzı
(pacemaker), önálló frekvenciája: 60-80 ütés/perc

Atrioventricularis (AV) csomó: MÁSODLAGOS ingerképzı, önálló
frekvenciája: 40-55 ütés/perc, az SA csomó után 0.13 s késéssel aktiválódik

His köteg – jobb és bal Tawara szárak (jobb és bal kamrához) – Purkinje
rostok: AV csomóból indul, vezetı rendszer, frekvenciája: 25-40 ütés/perc

Elektrokardiogram (EKG): A szív elektromos aktivitása jellegzetes.
EKG segítségével rögzítjük. Az EKG számos kóros folyamatot jelezhet.

ingerképzés
ANIMÁCIÓ
A SZÍVMŐKÖDÉS KÜLSİ SZABÁLYOZÁSA

A szívritmus belsı szabályozására külsı tényezık, így az

autonóm idegrendszer és különbözı hormonok hatnak.

Paraszimpatikus idegrendszer: a nervus vagus (X
agyideg) közvetítésével csökkenti a szívfrekvenciát és a
kontrakció erejét. Nyugalomban (pl. alváskor) ez dominál:
vagus tónusnak nevezzük a helyzetet.

Szimpatikus idegrendszer: stimulálása (pl. stressz,
sportverseny) fokozza a szívfrekvenciát és a kontrakció
erejét.

Adrenalin és noradrenalin: a szimpatikus
idegrendszer ingerületekor felszabaduló
hormonok. Fokozzák a szívfrekvenciát és a
szív összehúzódás erejét.
II. félév, 1. ANATÓMIA elıadás Viszlát jövı héten!
JGYTFK, Testnevelési és Sporttudományi Intézet

KÖSZÖNÖM
A
FIGYELMET!