1.

Tétel
Az emberi szervezet felépítése.
A koponya csontjai.
Nyakcsigolyák felépítése.
A keringés.
A szív felépítése és működése.

Az emberi szervezet felépítése

Protoplazma:
Az élő szervezetet felépítő anyag a protoplazma.
Rendkívül bonyolult, félig folyékony rendszer. Vizet, szerves- és szervetlen anyagokat, illetve
fermentumokat tartalmaz. Legfontosabb alkotórésze a fehérje.

Sejt:
A protoplazma legdifferenciáltabb formája a sejt (az emberi szervezet funkcionális egységei).
A sejt alkotórészei:
a. citoplazma/sejttest (a sejtnek a magon kívüli része).
b. járulékos alkotórészek
c. sejtmag.
A sejtek között plazmatikus köztiállomány van.
Alakja: rendkívül változatos (gömb, sokszögű, kocka, henger alakúak…), a környezeti változások
hatására nagymértékben módosulhatnak.
Nagysága: tág határok között mozog.
Sejtjelenségek:
- sejtanyagcsere
- sejtmozgás
- ingerlékenység
- sejtnövekedés
- sejtosztódás.
a, Sejtanyagcsere: a sejtek a szövetnedvből táplálkoznak, a felvett anyagokat részben felépíti,
lebontja, kiválasztja.
b, Sejtmozgás: amöboid mozgás a jellemző állábak segítségével.
c, Ingerlékenység: a sejt reagál a környezetéből reá ható ingerekre.. Az inger által kiváltott hatás az
ingerület. E jelenség során a sejt alkalmazkodik a megváltozott viszonyokhoz.
d, Sejtnövekedés: a sejt a táplálkozása során növekedik. Ha a sejt a megfelelő maximális nagyságot
eléri, akkor elpusztul vagy kettéosztódik.
e, Sejtosztódás: egy sejtnek két sejtté való osztódása. Előfeltétele a sejt teljes nagyságbeli
kifejlődése.

Szövetek:
A sejtek közös eredetű, egyforma szerkezetű, azonos működésű csoportjai létrehozzák a szöveteket.
A szövetek munkamegosztáson alapuló biológiai szerveződéssel fejlődnek ki.
Mindegyik szövetfajta meghatározott feladatot tölt be.
Az emberi testben a következő alapszöveteket ismerjük:
- hámszövet
- kötő- és támasztószövet
- izomszövet
- idegszövet.
Mindegyik szövetfajta meghatározott feladatot tölt be.

Hámszövet:
- testünk külső és belső felszínét alkotja.
- a felépítő sejtjei szorosan egymás mellett helyezkednek el.
- sejtközötti állomány nincs.
- itt nincsenek erek.
- alakjuk szerint csoportosíthatjuk: laphám (lapos sejtek), köbhám (kocka alakúak), hengerhám (henger
alakú).
- réteg szerint csoportosíthatjuk: egyrétegű vagy többrétegű.
- működés szerint csoportosíthatjuk: fedő (védő) hám, érzékhám, felszívóhám, mirigyhám.

Kötő –és támasztószövet:

- legnagyobb mennyiségben és változatosságban fordul elő.
- jelentős mennyiségű sejtközötti állomány.
- kötőszövet: egyes szervek közti teret tölti ki, összeköti a szöveteket, szerveket, a szervezet belső közegét
alkotja.
- nagy mennyiségben tartalmaz vér –és nyirokereket illetve idegeket.
- védelmet nyújt: mechanikai és kémiai ártalmak ellen, fertőzésekkel szemben.
- képes a víz, a só és a zsír tárolásában.
- támasztószövet: testünk vázát alkotja.
- ide soroljuk a porc –és a csontszöveteket.
- porcszövetek: sejtekből és sejtközötti állományból áll.
- Gömbölyű, nyúlvány nélküliek.
- finom porchártya borítja.
- a porc nem tartalmaz ereket.
- csontszövetek: sejtekből, sejtközötti vagy alapállományból épül fel.
- szilvamag alakúak, magjuk ovális.
- számos nyúlványuk a szomszédos sejtekkel köti össze őket.

Izomszövet:
- különböző ingerek hatására megrövidülnek  összehúzódásra képes.
Fajtái:
- Simaizom:
- orsó alakú sejt.
- egy magot tartalmaz (középen foglal helyet).
- a belső zsigeri szervek falában és az erek falának rétegeiben találhatóak.
- akaratunktól függetlenül (vegetatív idegrendszer hatására) működnek.
 - összehúzódásuk lassú, hullámszerűen terjedő.
- Harántcsíkolt izom:
- vázizmokat építi fel.
- akaratunktól függően összehúzódó rostokból áll.
- hosszmetszetén vékony, egymással váltakozó, sötét és világos, harántirányú csíkok
találhatóak.
- sejthártyával határolt.
- az izomrostok nyalábokká egyesülnek  ezekből épülnek fel az izmok.
- nagy erő kifejtésére és gyors összehúzódásra képes, de hamar elfárad.
- Szívizom:
- különleges felépítésű harántcsíkolt izom.
- összeköttetésbe lépő rostokból áll  izomhálózatot alkotnak.
- átmenet a harántcsíkolt és a simaizom között.
- akaratuktól függetlenül működik (ritmikus összehúzódásokkal folyamatosan áramoltatja a
vért az érrendszerben).
- nagy erő kifejtésére képes, de nem fárad.

Idegszövet:
- képes a környezet hazásait felfogni, ingerületet létrehozni, a keletkező ingerületet tovavezetni és az
ingerekre reagálni.
- idegrendszerünket építi fel:
- biztosítja testünk egyes részeinek kölcsönös kapcsolatát.
- szabályozza az egyes szervek működését.
- összeköti a szervezetet a külvilággal.
- az idegszövet szerkezeti és működési egysége a neuron (idegsejt, idegrost, idegvégződések).

Szervek, szervrendszerek:
Az azonos működés szolgálatában álló különböző szövetek szervekké egyesülnek (pl.: szív, tüdő, vese, stb.).
A szervek az életműködés ellátására (pl.: légzés) szervrendszereket alkotnak.
A szervrendszereket az idegrendszer és a hormonokat termelő belső elválasztású mirigyek közösen
irányítják.

A szervrendszerek:
1. A mozgás szervrendszere
1. csontrendszer
2. csontokat összekapcsoló ízületek és szalagok rendszere
3. izomrendszer
2. Keringési szervek rendszere
3. Zsigeri rendszerek
1. légző rendszer
2. emésztőrendszer
3. vizelet kiválasztó és tároló rendszer
4. nemi szervek rendszere
4. A szervezetszabályozó rendszerei
 1. idegrendszer
2. belső elválasztású mirigyek
5. Érzékszervek rendszere
Az emberi test felépítése:
Fej, törzs (nyak, mellkas, has, medence), végtagok (alsó és felső végtagok).

A szervrendszerek

1. A mozgás szervrendszere
Csontvázrendszer:
- a csont (latinul os) a gerincesekben megtalálható kemény szerv.
- az emberi szervezet csontváza 206 csontból áll (gyermekkorban több különálló csont van,
melyeket porcállomány köt össze, ezek később összecsontosodnak).
- a csontváz a test alakját adja meg és védi azt a külső behatásokkal szemben.
Alapvető funkciói:
- a szervezet szilárd támaszául szolgál.
- életfontosságú szerveket (pl. agyvelő) véd a külső hatások ellen.
- üregébe zárja a vöröscsontvelőt, amely a vérképzés szerve.
- az emberi test mozgásának passzív szerve.
- ásványi anyagok raktára (kalcium és foszfor raktározódik).
- a csontos fő tulajdonságai a rugalmasság és szilárdság.
Alakjuk szerint lehetnek:
- hosszú csöves csontok (pl.: combcsont).
- lapos csont (pl.: lapocka).
- rövid csont (pl.: kéztőcsontok).
- szabálytalan csontok (pl.: csigolyák).
Felszínük:
- izmok, erek, idegek hatására barázdás.
Szerkezete:
- kívül: kompakt csontállomány
- belül: vékony csontlemezkék és szivacsos állomány.
- a csövescsontok üregében van a csontvelő.
Összeköttetései:
- folytonos összeköttetés:
- kötőszövetes (pl.: koponyacsontjai között).
- porcos (pl.: csigolyák között).
- csontos (pl.: keresztcsont).
- megszakított összeköttetés:
- ízületek.

Ízületek:
A gerincesek és végtagjainak sokrétű mozgásait az ízületek teszik lehetővé.
Ha két szomszédos csont között a kötőanyag felszívódása következtében rés keletkezik, ízületről
beszélünk. Az ízületi üregek ízületi tok zárja körül.
Alkotórészei: - porccal borított ízfelszín,
- ízületi tok,
- ízületi üreg,
- ízületi nedv,
- szalagkészülék,
- ízületi porc.
Ízületek felosztása:
- Csontok száma szerint:
- egyszerű ízület: ha két csont kapcsolódik.
- összetett ízület: ha több csont kapcsolódik.
- Ízületi felszínek alakja szerint:
- gömbízület,
- ellipszoid ízület,
- nyereg ízület,
- henger ízület,
- csavar ízület,
- lapos ízület.
A két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború (ízületi fej), a másik homorú
(ízületi árok).
- Mozgásképességük szerint:
- feszes ízület: nincs mozgás.
- mozgékony ízület: a csontvégek jelentős mozgásokat végeznek.

Az ízületekben lehetséges fő mozgások:

- hajlítás,
- feszítés,
- távolítás,
- közelítés,
- forgatás,
- körbe mozgás.
Koponya csontjai

A fej csontos váza a koponya.

Üregében foglal helyet az agyvelő, az érzékszervek, az emésztőrendszer és a légutak felső szakasza.
Nagyobb részét az agykoponyacsontok, kisebb, elülső részét az arckoponyacsontok alkotják. Előbbihez 7 (3
páratlan, 2 páros), az utóbbihoz 15 db (3 páratlan, 6 páros) csont tartozik.

Míg az emberi koponya gömb alakú és nagyobbik felét az agykoponya alkotja, addig az állati koponyán
hatalmas arci részt találunk és itt az agykoponya fejletlen.

Az agykoponya csontjai:
Páratlan: Páros:
- homlokcsont, - falcsont,
- ékcsont, - halántékcsont.
- nyakszirtcsont

Az arckoponya csontjai:

Páratlan: Páros:
- rostacsont, - felső állcsont,
- ekecsont, - járomcsont,
- állkapocscsont - orrcsont,
- alsó orrkagylócsont,
- szájpadcsont,
- könnycsont.
Az agykoponya csontjai:
Páratlan:
Homlokcsont: A homlok csontos alapja.
Ékcsont: A koponyaalapon középen a homlok és a nyakszírt csont között harántul helyezkedik el
és a középső koponyaárok képzésében vesz részt. Ezen van rajta a két kocka alakú test, a szárny és
a röp nyúlvány. Az ékcsont testében légtartalmú üreg van.
Nyakszirt csont: Az agykoponya hátsó részén helyezkedik el, kagyló alakú.
Külső felszínével a tarkót, belső felszínével a kisagyat és a hátsó koponyagödröt képezi.
Nagy nyílást határol, amelyen keresztül a koponyaüreg a gerinccsatornába folytatódik.
A nyakszirt csont előrefelé az ékcsonttal képez összeköttetést.
Páros:
Falcsont: A koponya tető középső részének alkotásában vesz részt. Négyszögletes, páros, lapos
csont.
Halántékcsont. Oldalt elhelyezkedő páros csont, amely a koponyaalap és oldal részének alkotásában vesz
részt. A külső hallójárat körül helyezkedik el. A halló és egyensúlyozó szervet zárja magába. Fontosabb
részei a halántékpikkely és a csecsrész.
Az arckoponya csontjai:
Páratlan:
Rostacsont: Kocka alakú, az orrüreg vázának alkotásában vesz
részt. Részei: vízszintes, függőleges lemez és oldal részek.
Ekecsont: A csontos orrsövény alsó részét alkotó csontlemez.
Állkapocs: Az arc alsó részének vázát alkotja.
Ízülettel mozgékonyan kapcsolódik a koponyához. Ide
illeszkednek az alsó fogak.
Páros:
Felső állcsont: A száj, az orr és a szemüreg alkotásában vesz részt.
Patkó alakú nyúlványában foglalnak helyet az első fogak.
Járomcsont: Páros, külső felszíne az arcot jellegzetessé tevő pofagumót képezi.
A szemgödör alkotásában vesz részt. Nyúlványa a járom ívet alkotja.
Orrcsont: Hosszúkás, négyszögletes, páros csont, amely a homlokcsont orri részéhez kapcsolódik.
Szájpad csont: L alakú csont, Függőleges lemeze az orrüreg oldalfalának alkotásában vesz részt.
Könnycsont: Páros, négyszögletes csontlemez, a szemüreg elülső falának részét alkotja.

A koponyán koponyaboltozatot és koponyaalapot különböztetünk meg. Köztük a határ a szemgödör

felső szélétől a nyakszirtdudorhoz húzott egyenes.
Koponyaboltozat részei: homlok, nyakszirt, halánték.
Koponyaalap részei: az agykoponya összes csontjai és a rostacsont.

Az arckoponya üregei:
- csontos szájüreg,
- szemüreg,
- orrüreg:
- az orrsövény két részre osztja,
- oldalsó falán: orrkagylók, orrjáratok,
- ide nyílnak az orrmelléküregek.

A koponya csontjainak összeköttetései:

Az állkapocsízület kivételével, egymással varratos, tehát folytonos összeköttetésben állnak.
Legfontosabb varratok (suturák):
- koronavarrat: homlok –és falcsont között.
- pikkelyvarrat: fal –és halántékcsont között.
- lambdavarrat: fal –és nyakszirtcsont között.
- nyílvarrat: két falcsont között.

Az újszülött koponyája:
A koponyatetőcsontjait hártyás részek választják el egymástól. Ezeken át érezhetjük az agyvelő
puhaságát. A több csont találkozása helyén levő hártyás részek a kutacsok.
Nyakcsigolyák felépítése

A csigolyák a törzset alkotó csontok egyike. A gerinc 32-33 csigolyából áll.

A gerinc kétszer S alakú görbületű. Rajta nyaki-, háti-, ágyéki-, keresztcsonti –és farki szakaszt
különböztetünk meg.

Csigolyák:
- Nyakcsigolya (7 db) valódi csigolya (a csigolyák különállóak).
- Hátcsigolyák (12 db) valódi csigolya (a csigolyák különállóak).
- Ágyéki csigolyák (5 db) valódi csigolya (a csigolyák különállóak).
- Keresztcsonti csigolya (5 db) álcsigolya (az egyedfejlődés során összecsontosodtak, s
most harántlécek vannak a lyukak között).
- Farok csigolya: csökevényes 4-6 db álcsigolya (az egyedfejlődés során
összecsontosodtak, s most harántlécek vannak a lyukak között).

Csigolyák részei:
- csigolyatest,
- ízületi nyúlvány,
- tövisnyúlvány,
- harántnyúlvány.
A legtömegesebb része a szivacsos állományból álló csigolyatest, hátulról kapcsolódik a
csigolyaív, ezek fogják közre a csigolyalyukat (ez alkotja a gerinccsatornát). A
csigolyaívekből egy páratlan, hátra irányuló tövisnyúlvány és két oldalra irányuló
harántnyúlvány indul ki.

Az első (atlas) és a második (axis) nyakcsigolya a fej hordozására alakultak át.

Atlas részei: csigolyalyuk, íz felszínek, csigolyaív, hátsó és első gumó, harántnyúlvány
Axis részei: csigolyalyuk, csigolyaív, csigolyatest, tövisnyúlvány.
A keringés szervrendszere

A szervezet szöveteit és szerveit vérerek hálózzák be.

Az erekben folyó vér biztosítja:
- a sejtek tápanyaggal és oxigénnel való ellátását,
- a bomlástermékek és a széndioxid elszállítását.

A vérkeringési rendszer középpontja a szív, mely az érrendszerben állandó mozgásban tartja

a vért.
Az erek a szívből indulnak ki és a szívbe térnek vissza, így zárt kört képeznek. Ez az áramlás
a vérkeringés.

A nyirokrendszer a vérerek mellett nyirokerekkel hálózza be az egész szervezetet.

A keringés általános felépítése:

I: nagyvérkör,
II: kisvérkör,
III: portális keringés,
IV: nyirokkeringés,
C: szív,
H: máj,
I: bél,
P: tüdő.

Csíkozott vonal: nyirokerek,

Fekete vonal: artériák,
Világos vonal: vénák.

A nyilak mutatják a vér-, illetve a nyirokáramlás

irányát.

Vérkörök:
Kisvérkör:
A szív jobb kamrájából a tüdőverőérrel indul ki,
amely két ágra oszlik, behatol a tüdőbe, ahol az ágak a hörgőket kísérik és a végágak a
léghólyagocskák falában hajszálerekre oszlanak, majd a bal pitvarba tér vissza. A kis vérkör a test
gyűjtőeres vérét viszi a tüdőbe, ahol a gázcsere eredményeként verőeres vérré alakul.
Nagyvérkör:
Az aortával indul ki a bal kamrából. Ágai kisebbekre, majd a testben hajszálerekre oszlanak, majd
ezek visszerekbe összegződve a jobb pitvarban végződnek.
A szív felépítése és működése

Általánosan:
- kúp alakú, izmos falú üreges szerv.
- a két tüdő között a mellüreg elülső részében fekszik.
- egyharmada a középvonaltól jobbra, kétharmada attól balra helyezkedik el.
- a tüdők a szív nagyobb részét fedik.
- a szív a rekeszizmon nyugszik.
- van egy alapi és egy csúcsos része.

A szívet egy körbefutó barázda pitvari és kamrai részre osztja. Ezekben a szív saját erei futnak.
A szív nagysága általában ez egyén zárt ökle nagyságának felel meg. Függ azonban az életkortól, a
nemtől, az alkattól és a szív munkájától. A szív súlya kb. 300 gramm.

A szív üregei:
A szív üregrendszerét egy hosszanti sövény osztja egymással nem közlekedő jobb és bal szívfélre.
A jobb a kis vérkör, a bal a nagy vérkör motorja.
Mindkét szívfél feloszlik egy kamrai és egy pitvari részre, amelyet a billentyűk választanak el
egymástól. Működésük a szívó-nyomó pumpához hasonlítható. Az izomzat összehúzódása a szisztolé,
elernyedése a diasztolé.

A szívnek így 4 ürege: két vékonyabb falú pitvarra és két vastagabb falú kamrája van.
A pitvarokba ömlenek a szívbe érkező nagyvénák, majd onnan a vér a kamrákba jut.
A vér befogadása és továbbítása a pitvarokat csak kismértékben terheli, ezért falizomzatuk vékony.
A kamrák a nagyvérköri és a kisvérköri keringést biztosítják.
A nagyobb munkavégzésnek megfelelően izomzatuk a pitvarokéhoz képest erősen megvastagodott.
A két pitvar illetve a két kamra egy időben működik. A pitvarok összehúzódásakor a kamrák
elernyednek, a kamrák összehúzódásakor a pitvarok vannak diasztoléban.
A jobb pitvarba 3 fontos gyűjtőér a felső fő visszér, az alsó fő visszér és a szív saját fő gyűjtőere
nyílik. Ezek az erek hozzák vissza a szívbe az elhasznált vért. A jobb pitvar a jobb kamrával vénás
szájadékon át közlekedik. Ezen a nyíláson át jut a vér a jobb kamrába. Az átfolyást 3 billentyű
szabályozza.
A jobb és a bal pitvar a magzati életben közlekedik egymással: ez a nyílás a születés után elzáródik.
A jobb kamra átmetszetben félhold alakú. A jobb pitvartól 3 billentyű választja el. Ebből a kamrából
indul ki a tüdőverőér.
A bal pitvar kocka alakú. 4 tüdővéna szájadzik be. Kinyúló része a bal fülecske.
Innen a vér a bal vénás szájadékon keresztül a bal kamrába kerül.
A bal kamra ürege átmetszetben kör alakú. Fala kétszer olyan vastag, mint a jobb kamráé, hiszen
sokkal nagyobb munkát végez. A bal pitvartól a kéthegyű billentyű választja el. A bal kamrából indul
ki az aorta.

A szívbillentyűk:
A szívben a vér áramlását a billentyűk szabályozzák.
Két fajtája van: a vitorlás és az artériás billentyűk.
A billentyűket a szív bélhártya kettőzete hozza létre.
A vitorlás billentyűk a pitvarok és kamrák között helyezkedik el. 3 részből állnak: vitorlák, ínhúrok és
a szemölcsizmokból.
Funkciói:
A vér egyirányú áramlásának biztosítása.
Típus:
- zsebes billentyű,
- vitorlás billentyű.
Hely:
- zsebes: kilépő erek,
- vitorlás: pitvar és kamra között.

A szívfal szerkezete:
- három rétegből áll:
- szívburok: vékony, fénylő zsigeri lemez.
- szívizomzat: a szívfal középső, legvastagabb része.
- szívbelhártya: a szívet belülről bélelő vékony, áttetsző hártya.

A szív működése:
A szívciklus: egy szisztolét és diasztolét, valamint a kapcsolódó szívpauzát szívciklusnak
nevezzük.
A szív pitvarai és kamrái szisztolé alatt vért nyomnak ki magukból, diasztolé alatt pedig vérrel
telődnek.

A szív beidegzése:
A szív ritmusos működését a szívben elhelyezkedő önálló ingerképző és ingervezető rendszer
irányítja, amely külső beidegzése révén kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel.
A szívhez kívülről haladó idegek a vegetatív idegrendszerhez tartoznak.
Az ingerképző és ingervezető rendszer részei:
- sinus-csomó (szív összehúzódás üteme),
- pitvarokon belüli pályák (ingerületet vezetik),
- pitvar-kamrai csomó,
- pitvar-kamrai köteg,
- vég elágazódások.

Vérerek:
- verőerek,
- visszerek,
- hajszálerek.

Mindhárom falát endothelréteg alkotja, amely megakadályozza a keringő vér megalvadását.

Verőerek (artériák/ütőerek):
- a vért a szív felől a perifériákba szállítják.
- a szív összehúzódásai lüktetés formájában jelentkeznek rajtuk.
- a vérnyomás a periféria felé egyre csökken.

Visszerek (gyűjtőerek/vénák):
- a perifériák felől a szív irányába szállítják a vért.
- apró ágakkal kezdődnek és nagyobb ágakká szedődnek össze.
- faluk vékonyabb az artériánál.
- a keringést a szív és a mellkas szívó hatása idézi elő.

Hajszálerek (kapillárisok):
- mikroszkóppal látható erek.
- faluk rendkívül vékony gyors tágulásra, szűkülésre képesek.
- az érpálya legtágabb részét képezik.
- feladatuk az anyagátadás a vér és a környező szövetek között (leadja az oxigént és a tápanyagot).
- felveszi a széndioxidot és a folyékony bomlástermékeket.
- az érhálózat sűrűsége változó (a legsűrűbb a tüdőben és a szem érhártyájában).
- nyugalmi állapotban a hajszálerek csak kis százalékában van állandó véráramlás.

A vér:
- sejtekből és sejt közötti állományból épül fel.
- sejtközötti állománya folyékony.
- a vér zárt csövekben, véredényrendszerben kering.
- megkülönbözetünk benne: alakos elemeket (sejteket) és sejt közötti állományt, amit vérplazmának
nevezünk.
- a vérplazma, ha megolvad, akkor rostos anyag válik ki (fibrin).
- a meg nem alvadó, sárga színű folyadék a vérsavó.

A vér feladata:
- tápanyaggal látja el a sejteket.
- oxigént szállít a sejteknek.
- elszállítja a bomlástermékeket.
- közreműködik a szervezet védekezésében (pl.: idegen anyagok ellen) immunreakciók.
- részt vesz a hőszabályozásban.

Vérnyomást befolyásoló tényezők:

 kor,
 izgalom
 stressz,
 napszakingadozás,
 megbetegedések,
 daganatok,
 gyógyszerek,
 vérzés,
 diéta,
 szívbetegségek,
 mérgezés,
 vese- pajzsmirigybetegségek.