1.

Hámszövet (tela epithelialis)

- egyforma működésű és szerkezetű sejtek csoportosulása hozza létre a szöveteket
- általában sejtekből és sejtek közötti (intercelluláris) állományból állnak
- test külső és belső felszínét borítja
- önálló szervet alkot
- üreget bélel, lezár
Jellemzői
- nincs sejt közötti állománya, sejtek szorosan egymáshoz fekszenek
- sejtek között intercelluláris járat
- ereket nem tartalmaznak, diffúzió és ozmózis útján történik az intercelluláris
állományból a táplálkozás
- mindhárom csíralemezből fejlődhet
Felosztása
1. fedőhám
2. pigmenthám
3. mirigyhám
4. érzékhám
1. Fedőhám
- testfelszínt borítja
- mélyebben fekvő szövetek védelme mechanikai, kémiai stb. behatásokkal szemben
a. egyszerű felszínű hámok
- egyrétegű laphám (endothel, mesothel)
o lapos, elnyúlt sejtek
o endothel: vér és nyirokerek belső felszínét
o mesothel: a nagy savós hártyák (mell, hashártya) felszínét borító laphám
o epithel: tüdő léghólyagjain
- egyrétegű köbhám
o kocka alakú sejtek
o mirigyek kivezetőcsöveiben, vesecsatornákban
- egyrétegű hengerhám
o hatszög alapú hasábok a sejtjei
o gyomorban
- többmagsoros hengerhám
- többrétegű, el nem szarusodó laphám
o stratum basale
o stratum spinosum
o stratum planocellulare
o szájüreg, hüvely
- többrétegű hengerhám
- urothelium
o húgyutakat borító többrétegű speciális hám
o ernyő alakú sejtek
b. differenciált felszínű hámok
- cuticulás hengerhám (bélcsatorna)
- csillószőrös hengerhám (légutak)
- elszarusodó többrétegű laphám (bőr)
o stratum basale
o stratum spinosum
o stratum granulosum
o stratum lucidum
o stratum corneum (szaru)
2. Pigmenthám
- egyrétegű hám
- sejtek 5-6 szögletűek
- melanint tartalmaznak
- pl. retinában
3. Mirigyhám
- a váladékot termelő hámsejtek tömörülve külön szerveket, mirigyeket hoznak létre
- csapszerűen a mélyben burjánzik
- ágszerűen elágazik - mirigykivezető cső
- vége kamraszerűen kitágul – végkamra
- több szempont szerinti csoportosítás:
- váladék lehet a szervezet számára:
o hasznos: szekrétum
o káros: exkrétum (a szervezet a váladéktermeléssel szabadul meg tőle)
- elválasztás szerint:
 o külső elválasztású: exokrin (kivezető csövük van, a váladékot a test külső vagy
a test belső felszínére ürítik.)
o belső elválasztású: endokrin (nincs kivezetőcsövük, a váladékukat
(hormonokat) a vérbe ürítik)
- minőség szerint a nyálmirigyek lehetnek:
o savós (serosus)
o nyáktermelő (mucinosus)
- váladéktermelés mechanizmusa alapján lehet:
o merokrin: képesek folyamatosan termelni és üríteni a váladékot idegi hatástól
függően. (nyálmirigy)
o apokrín: folyamatosan tudják termelni, de szakaszosan ürítik a váladékot
(illatmirigy)
o holokrín: a mirigysejt egésze váladékká alakul és elpusztul (faggyúmirigy)
- alak szerint lehetnek:
o csöves (tubulosus)
o bogyós (alveolaris)
o csöves-bogyós (tubuloalveolaris)
4. Érzékhám
- érzékszervekben fordul elő
- módosult hengerhám
- primer érzéksejtek (protoplazma közvetlenül folytatódik az axonban, pl. szagló
hámsejtek)
- szekunder érzéksejtek (nem folytatódik az axonban, hanem egy neuron végződik rajta,
ami az ingerületet továbbítja. pl: hallószervekben, ízlelőbimbókban)

2. Kötőszövet
- leggyakoribb szövetféleség, részt vesz minden egyes szerv felépítésében
- a középső csíralemezből a mesodermából fejlődik
- sejtből és sejt közötti állományból áll
Fajtái:
1. embryonális kötőszövet vagy mesenchyma
2. érett kocsonyás kötőszövet
3. laza rostos kötőszövet
4. reticuláris kötőszövet
5. areolaris kötőszövet
6. lemezes kötőszövet
7. tömött kötőszövet vagy ínszövet
1. Mesenchyma
- ebből fejlődik a többi kötőszövetféleség és a támasztószövet
- a fejlődő ébrényben (embryoban) fordul elő
- nyúlványos, csillag alakú sejtekből áll, melyek között fehérjében és szénhidrátokban
gazdag folyékony köztiállomány helyezkedik el
- rostot nem termel
2. Érett kocsonyás kötőszövet
- csak a köldökzsinórban és a fogpulpában található
- csillag alakú sejtek
- a kocsonyás anyagban már kollagénrostok is találhatók
3. Laza rostos kötőszövet
- különböző szervek sejt közötti állományát (interstitiumát) alkotja
- sejtből és sejt közötti állományból áll
a. feladata:
- hézagpótló
- védelmet nyújt a mechanikai ártalmak ellen
- tápanyagraktár (zsír, só, víz)
- regenerációban fontos szerep
- védekező rendszer (MPS)
b. sejtjei:
- fibroblastok (rostképző sejtek)
- histiocyták vagy macrophagok
- hízósejtek (heparint, szerotonint termelnek)
- plasmasejtek
- nyiroksejtek-lymphocyták
- zsírsejtek (fehér, barna)
- fibrocyták
c. sejt közötti állomány
- kötőszöveti rostok
- amorf alapállomány
o összetett szénhidrátok (proteoglikánok) építik fel az amorf sejt közötti
állományt
Kötőszöveti rostok
- enyvadó, kollagénrost
- rugalmas, elasztikus rost
- rácsrost, reticulinrost
Kollagénrost
- aránylag vastag
- sajátos aminosav szerkezettel rendelkező tropokollagén molekulákból álló
subfilamnetumokból, filamentumokból épülnek fel.
- harántcsíkolat látható a rostokon
- a kollagénrostok nem nyújthatók
Elasztikus rost
- jóval vékonyabb
- nem kötegekből állnak, egynemű vagy hullámos fonalak
- rugalmasak, de elszakadva felcsavarodnak
- színük sárga
- izomerőt pótolnak
Reticulin rostok
- legvékonyabb, legfinomabb rostok
- nyirokszervek vázát alkotják, máshol is megtalálhatók
4. Reticuláris kötőszövet
- sejtjei a reticulumsejtek, nyúlványos kötőszöveti sejtek, melyek nyúlványaikkal
hálózatot alkotnak.
- rostjai vékony reticulin rostok
- sejtképző, (cytogén ) szervek alapvázát adja
- sejtjei fagocitózisra képesek
5. Areoláris kötőszövet
- savós hártyák felépítésében vesz részt, azok alapvázát alkotja
- kollagénrostok hálózatából áll, melyek rácsrostokat fonnak körül.
- a hysiocyták és a lymphocyták néhol megtömörülve foltokat (tejfoltokat) hoznak létre
6. Lemezes kötőszövet
- kollagén és elasztikus rostokból álló lemezek alkotják
- bőrben nagyobb mennyiségben
- szervek tokjai is ebből állnak
- lemezek között kötőszöveti sejtek
7. Tömött kötőszövet
- ínszövet kollagénrostokból álló tömött szövet
- egymás mellett szorosan elhelyezkedő kollagénrostok között összenyomott szárnyas
alakú ínsejtek találhatók.
- nagy a húzási szilárdság

3. Zsír-, porcszövet
Zsírszövet
- szervezetben mindenütt megtalálható
- zsírsejt: pecsétgyűrű alakú
- differenciáltam a mesenchymasejtekből képződik az ún. univacoularis fehér zsírszövet
(energiaraktár)
- másik a plurivacoularis barna zsírszövet (hőtermelés)
- emberi zsír 44 C-on olvad.
Kétféle fehér zsírszövet:
- stabil: mechanikai feladatot lát el, éhezéskor sem tűnik el. pl: tenyéren
- labilis: tápanyagraktárként szolgáló depó-zsír, kötőszövetben az erek mentén rakódik
le, éhezéskor eltűnik
Porcszövet (chondroid)
- késsel vágható rugalmas szövet
- ereket nem tartalmaz, diffúzió és ozmózis útján táplálkozik
- sejtből és sejt közötti állományból áll
- porcsejtek hólyag alakúak, csoportosan helyezkednek el
- ezek alkotják a chondront, a hialinporc mechanikai egységét.
- az alapállomány kötőszöveti rostokból és a rostok között elhelyezkedő homogén
anyagból, proteoglikánból áll.
3 féle porcszövet
a. üvegporc (hialinporc)
- rostok nem látszanak, elfedi a homogén állomány
 - ízületi porcok ilyenből állnak főként
b. kollagénrostos porc
- elszórtan elhelyezkedő porcsejtek között vastag kollagénrostok találhatók
(porckorong)
c. elasztikus, rostos porc
- alapállományban sűrű hálózatot alkotva kollagénrostok helyezkednek el és ezek között
egyenként vagy párosával találhatók a hólyag alakú és zsemle alakú porcsejtek.
- pl. gégefedő, fülkagyló

4. Csontszövet
- emberi test egyik legkeményebb szövete
- sejtből, sejt közötti állományból áll
- sejtjei az osteocyták, szilvamag alakú, nyúlványos sejtek
- sejt közötti állomány szerves és szervetlen anyagokból épül fel
o szerves anyag: ossein, a csontépítő sejtek, az osteoblastok termelik
o szervetlen: hidroxilapatit
- a csontsejtek az alapállománnyal együtt lemezekbe rendeződnek
- 3 lemezrendszer:
a. lamina specialis
- Havers-féle lemezrendszer
- ereket tartalmazó Havers-csatornák körül körkörösen helyezkednek el
- növelik a csontok nyomási szilárdságát
- a Havers- csatorna az őt körülvevő speciális lemezrendszerrel alkotják a csontszövet
mechanikai egységét, az osteont.
b. lamina intercalaris
- spec. lemezrendszerek közötti területet tölti ki.
- mennyisége annál nagyobb minél idősebb a csont
c. lamina fundamentalis/generalis
- csontok külső, belső felszínét borító csonthártya alatt helyezkedik el
- osteoblastok hozzák létre
Ezek a lemezrendszerek az élet folyamán átépülnek.
Az osteoclastok lebontják az előző lemezeket, az osteoblastok felépítik az új
lemezrendszereket. → csontátépítődés
 5. Izomszövet
- összehúzódásra képes szövet, mesodermális eredetű
- 3 fajtája van

1. Sima izomszövet
- elnyúlt, orsó alakú, kb 300 mikorm hosszú sejtek alkotják
- minden izomsejt csak 1 magot tartalmaz, pálcika alakú és a sejt közepén helyezkedik
el
- a plazmában vannak a kontraktilis myofibrillumok
- akaratunktól függetlenül működik, lassan húzódik össze
- tartós összehúzódásra képes
- lassan fárad
- zsigerek, belső szervek fala

2. Harántcsíkolt izomszövet
- 1-2 mmtől 30-40 cm hosszú izomrostokból épül fel
- egy- egy rost sok magot tartalmaz, ami a sarcolemma alatt helyezkedik el
- plazmában sarcoplasma, myofibrillumkötegek vannak.
- sötét, világos csíkok→ez adja a sarcomert
sarcomer
- - határát két Z-lemez alkotja
- - Z-lemez mellett mindkét oldalon I filamentumokból álló egy-egy fél I-csík látható,
majd a hosszabb A-csík, amit az A-filamentumok alkotnak.
- - I-filamentumok a Z-lemezen rögzülnek, egy darabon beterjednek az A-filamentumok
közé.
- - az A-csík, ahol nincs I-filamentum, az a H-csík.
- -A H-csík közepén, a sarcomer közepén van az M-csík.
- - Az I-filamentumok megcsavarodott gyöngyfüzérhez hasonlító aktinmolekulák.
- - a vastagabb A-filamentumokmiozinmolekulákból épülnek fel, végük horgas
szerkezetű.
- Izomrostokat kötőszövet, endomysium veszi körül.
- a rostnyalábokat perimysium fogja össze
- egyes izmokat az izompólya, fascia fogja hüvelybe
- az ingerületvezetésben fontos szerepe van a sarcolemmának, melytól egy hálózatos
csőrendszer (centrotubularis rendszer) juttatják az ingerületet a rost belsejében lévő
fibrillumokhoz.
- a sarcoplasmában található endoplazmatikus reticulumot sarcoplasmás reticulumnak
nevezik, ami hosszanti és haránt csövecskékből áll, hálózatot képez a myofibrillumok
körül.
- ezeken a csövecskéken terminális cisternák, zsákok jönnek létre
- ezek bocsájtják ki a Ca++ ionokat
- csontvázizmokat építi fel
- akaratunktól függően működik
- gyors összehúzódásra képes
- hamar fárad
3. Szívizomszövet
- harántcsíkolt izomszövet különleges fajtája
- egységei nem rostok, hanem sejtek, melyek térhálózatot alkotnak
- a sejtek Y alakban elágazódnak, egymásba folytatódnak.
- sejtek határát az Eberth- féle harántvonalak jelzik
- egy izomsejt egy magot tartalmaz, ami a sejt közepén helyezkedik el
- myofibrillumok a mag körül sugaras elrendezésűek
- akaratunktól függetlenül működik
- kontrakciót követő refrakter stádium, amikor nem ingerelhető

6. Az ivarsejtek kialakulása, ivarsejtek, megtermékenyítés

- méhen belüli-intrauterin fejlődés
- méhen kívüli-extrauterin fejlődés
Ivarsejtek kialakulása
- ivarsejtek (gaméták) az ivarmirigyekben (gonadokban) fejlődnek
- ivarmirigyek (petefészek, here) telepei az intrauterin élet második hónapjának elején
jelennek meg a hátsó testfalon az ősvesetelepek medialis falán
- ezekbe a redőkbe vándorolnak be az ősivarsejtek
Oogenezis
 - 3 szakasza van
- szaporodási
- növekedési
- érési
Folyamata
- a petefészek telepébe bevándorolt őspetesejtek nagyszámú osztódást végeznek
- az intrauterin élet 5. hónapjában létrejön a két petefészekben kb. 7 millió oogonium,
amik a primordialis folliculusokban helyezkednek el
- 7. hónapban az oogóniumok belépnek a meiosis I. profázisába, és I. rendű oocyták
lesznek
- születéskor 1-2 millió, pubertáskor 400 ezer
- pubertástól kezdve néhány I. rendű oocyta jelentősen megnő és befejezi meioticus
oszlását.
- az osztódás nem tökéletes, mert nem két egyforma nagyságú utódsejt jön létre, hanem
az egyikben marad szikanyag, ez lesz a nagy teljes értékű sejt, a másik nem teljes
értékű, sarki test a polocyta.
- a második érési számfelező (meiosis) oszlás csak akkor fejeződik be ha a
megtermékenyítés megtörtént
- ez 23 egykromatidás kromoszómájú sejtet eredményez
- a szikállomány itt is csak az egyik sejtbe kerül, ebből lesz az oovum (érett petesejt)
- másikból ismét sarki test jön létre
- közben az első polocyta is osztódik→ igy 1 érett petesejt és 3 polocyta
- a petesejt mindig x kromoszómát tartalmaz (xx)
Spermiogenezis
- szaporodási
- növekedési
- érési szakasz
Folyamata
- a here telepébe bevándorolt ősivarsejtek az intrauterin életben
osztódnak→spermatogóniumok
- pubertástól kezdve az osztódó sejtek száma nő, egész életen át tart
- a spermatogoniumok mennek át a növekedési szakaszba és alakulnak I. rendű
spermatocytává.
- a sejt a meiosis I. profázisában van, folytatódik az érési szakaszban
- I. meioticus osztódás eredménye két azonos nagyságú, teljes értékű II. rendű
spermatocyta
- ebből a második osztódáskor 4 azonos nagyságú, teljes értékű spermatida jön létre
- xy ivari kromoszóma
- a spermatidák nem osztódnak tovább, hanem spermiohisztogenezisen mennek át
- létrejönnek az ostorral rendelkező mozgásra és a zona pellucidán áthatolni képes
spermiumok.
- érett spermium létrejötte 60-70 nap
- a herecsatornákban Sertolli-féle (dajka) sejtek találhatók, amelyekbe a hímivarsejtek
nyomulnak be és itt érési folyamaton (metamorphosis) mennek át, valamint
tápanyagokat vesznek fel
Különbségek az oogenezis és a spermiogenezis között
- oogenezis szaporodási szakasza lezárul az intrautrin életben, petesejtek száma
születéskor adott
- érési osztódások a pubertástól a menopausáig tartanak
- spermiogenezis összes szakasza a pubertáskor kezdődik és az élet végig tart
- o: eredménye 1 teljes értékű petesejt + 3 polocyta
- sp: 4 teljes értékű spermium
- petesejt: (xx)
- himiv. (xy)
- o: második érési oszlása csak akkor fejeződik be, ha létrejön a megtermékenyítés
- sp: kb. 2 napig élet és megtermékenyítő képesek a női ivari csatornában
Petesejt (ovium, ovum, ovulum)
- születéskor a leánygyermek 2 petefészkében több mint 1 millió petesejt van.
- mindent petesejt egy laphámból álló kis tüszőben helyezkedik el
- a nemi éréstől kezdve a nemi ciklus megszűnéséig28 naponként megérik egy-egy
petesejt
- a nő termékeny korszakában 300-400 érik meg
- minden egyes ciklus során egy pete érik meg, amelynek az ovulatio után 2-4 nap kell,
hogy a petevezetéken át a méhbe vándoroljon.
- a petesejt 100-200 mikrom átmérőjű nagy gömb alakú sejt.
- mozgásra képtelen, cytocentruma nincs, aránylag sok tápanyagot tartalmaz
 Hímivarsejt (spermium)
- pubertástól kezdve az aggkorig a here kanyarulatos csatornácskáiban termelődik kb.
60 mikorm hosszúságú ostorral rendelkező, élénken mozgó sejt
- 3 része van: fej, középdarab: nyak+összekötő rész, farok
- feji részt csaknem kitölti a sejtmag (haploid)
- elülső részét acrosoma borítja, ami bontóenzimeket tartalmaz és a Golgi-apparátusból
alakul ki
- középrész kezdeti szakasza a nyak, itt helyezkedik el a cytocentrum, ebből indul ki a z
ostor
- összekötő részben mitokondrium fogja körül az ostor kezdeti részét
- egy-egy kiürülés (ejakuláció) alkalmával kb. 200-300 millió spermium jut ki
- kb. 2 napig termékenyíthető meg, életképes
Megtermékenyítés
- lényege a két gameta összeolvadása
- zygota (megtermékenyített petesejt) jön létre
- ez már diploid kromoszóma
- van cytocentruma
- megtermékenyítés folyamata két részből áll
- impregnatio: a spermium behatolása az oviumba
- amphimixis: a 2 sejtmag genetikai anyagának összeolvadása, egyesülése (konjugáció)
- a spermium és a petesejttalálkozása a méhkürtben, petevezetékben történik.
- 5-6 óra alatt teszik meg a kb. 15 cm-es utat
- elérve a petesejtet, a spermiumok acrosomájából származó hialuronidáz enzim
hatására fellazul a corona radiata sejtjei közötti kapcsolat, így a spermiumok eljutnak a
zona pellucidáig.
- a corona radiata membrana granulosa cumulus oophorust alkotó sejtjeiből alakul ki
- a zona pellucidával érintkező sejtek basalis felszínén mikrobolyhok képződnek, amik a
zona pellucidán áthatolva kapcsolatot létesítenek a petesejt és a corona radiata sejtjei
között.
- „mint forró vasgolyó a viaszban” besüpped a nyálkahártyába→ invázió
- oldja a méh nyálkahártyát a zigota anyaga
- elkezd szaporodni
- térfogata ne változik, de kettéválik
- az ostorral rendelkező spermiumnak csak a feje, nyaka, középdarabja, kerül a
petesejtbe
- a megtermékenyített petesejt nagyszámú osztódást végez (2-3-8-16-32)

7. A magzat kialakulása, a magzat fejlődése

- a nagyszámú osztódást a külső felszínen megjelenő barázdák jelzik, ezért ezt a
folyamatot barázdálódásnak (segmentationak) nevezzük
- eredményeként jön létre a szedercsíra (morula)
- morula belsejében a sejtek elfolyósodnak és kialakul a hólyagcsíra (blastocyta)
- ebbe egy helyen a sejtek bedomborodnak az embryocsomót alkotva.
- embryocsomóban két kisebb hólyagszerű képlet alakul ki, az amnionhólyag és a
szikhólyag
- ezek között jön létre a 2 rétegű emryopajzs
Két réteg
- külső csíralemez- ectoderma
- belső csíralemez- endoderma
Folyamat
- az ectoderma sejtjei szaporodnak és benyomulnak a két csíralemez közé, így
kialakítják a harmadik, középső csíralemezt, a mesodermát.
- a csíralemezben megjelennek a szervtelepek (2. hónap)
- a mesoderma kialakulásának folyamatát, a szervtelepek megejelnését,
differenciálódását gastrulationak nevezzük.
- az endoderma záródása hozza létre a bélcsövet. Az elülső testfalon alakul ki a
köldökzsinór.
- a barázdálódás alatt a pete a méhkürtből tovább jut a méh üregébe, ahol a
méhnyálkahártyába belesüllyed (implantatio)
- a blastocyta és a méhnyálkahártya érintkezésénél megintdul a méhlepény (placenta)
kialakulása.
Placenta fejlődési 2 része
- anyai placenta: az átalakult méhnyálkahártyából fejlődik ki
- magzati placenta: blastocyta külső burkából fejlődik ki
- az anya és a magzat vére nem kering és nem keveredik
- a kifejlett placenta 20 cm átmérőjű, 500g súlyú
 - rögzíti az embryot a méh falához
- anyai vérből oxigént és tápanyagot juttat a magzatba
- a magzat bomlástermékét, co-t leadja az anyai vérbe
- hormonokat termel
- anyai eredetű antitesteket juttat a magzatba (passzív immunitás)
- a magzatot magzatburok veszi körül
Magzatburok
- belső- amnionburok
- külső-chorionburok
Magzat további fejlődése
- első két hétben petének (zygota)
- 2-8-ik hét embryo
- 9. héttől magzat (foetus)
Folyamat
- magzat hosszát a Haase-féle szabály alapján számoljuk.
- 2. hónap végére embryo emberi formát mutat
- 3. hónap végére→ külső nemi szervek
- 4. hónap→ csontvázizomzat, rúg.
- 5. hónap→ embryonális szőrzet(lanugo) borítja, bőrt fehér magzatmáz fedi (vernix
caseosa)
- a szervek a valódi funkcióképességüket csak a 9-10. hónapban érik el
Érett magzat
- 280 napra születik
- súlya 3000-3500 g
- hossza: 45-50 cm
- körmök túlérnek az ujjak hegyén
- bőre rózsaszín, magzatmáz
- koponyacsontjai szilárdak, mellkas előre domborodik
- szívműködés: 120-140/perc
- herék leszálltak a herezacskóba
- nagyajkak fedik a szeméremrést
- haja élesen elhatárolt
 8. Extrauterin fejlődés

- a halálig állandó változások történnek

- a születéstől a halálig eltelt évek száma az élettartam, amely különböző anatómiai és
élettani határokkal jelzett korcsoportokra osztható.

1. Fiatal (juvenilis) kor

- újszülöttkor: 1-10. nap
- csecsemőkor: 11. nap -1 éves
- korai gyermekkor: 1-3. év
- első gyermekkor: 4-7. év
- második gyermekkor: 8-12. év
- serdülőkor: 13-16. év
- ifjúkor: 17-21. év
- mennyiségi és minőségi fejlődés
2. Felnőttkor (adultus)
- érett kor első szakasza 22-35. év
- második szakasza: 36-60. év
- egyensúlyban a progresszív és a regresszív folyamatok
3. Öregség (senium)
- időskor: 61-74. év
- aggkor: 75-90. év
- hosszú életkor: 90 év felett
- regresszív folyamatok túlsúlyban
- öregedési folyamatok fokozódnak
Öregedés
- problémájával a gerontológia foglalkozik
- különöbző betegésgek kialakulása
- egyes szervek öregedése között diszharmónia van, minél nagyobb, annál rövidebb az
élettartam, mert annál gyorsabb az öregedés
- hazánkban átlagos élettartam: 65-70 év
- nőké hosszabb
- öregedés során a víztartalom csökken, felszaporodnak az ásványi sók
- anyagcsere lelassul
- látás, hallás romlik
Halál (exitus)
- a sejtek halála már az embryonális fejlődésben is jelen van
- vannak egy- két napos élettartamú sejtek is
- tanatológia foglalkozik a halál okával
1. klinikai halál→ légzés, keringés megszűnésekor jön létre, néhány percen belül
visszafordítható (újraélesztés), idegrendszer még nem károsodott.
2. agyhalál→ központi idegrendszer működésének megszűnése, már irreverzibilis
3. biológiai halál→ egyes szervek, szövetek ezután még órákig működhetnek, majd ezek
megszűntével, halálával következik be a biológiai halál.

9. Csontokról általában, csontok szerkezete, fejlődése,

növekedése
- A csontvázrendszer (systema skeleti) a csontokból, azok járulékos alkotórészeiből és
összeköttetéseiből áll.
- a csontváz (skeleton) 206 db csontból épül fel
Feladata
- test szilárd vázát alkotja
- mozgás passzív része
- rajta tapadnak az izmok
- testüregeket fog közre
- szivacsos állományában a vérképzés szerve, a vörös csontvelő foglal helyet
Csontokról általában
- jellemző tulajdonság: szilárdság, rugalmasság
- 40%-a víz
- szilárd alkotórész
o 30-40%-a szerves anyag (ossein)
o 60-70%-a szervetlen anyag (hidroxilapatit)
- dekalcinálás: a csontot híg savba tesszük, szervetlen anyagok kioldódnak belőle, a
visszamaradó rész rugalmas lesz
- kalcinálás: csontok elégetése, a szerves anyag kiég, a szervetlen rész porlékony
- fiatalabb korban több szerves anyag, így rugalmasabb
Szerkezete
- kétféle alapállományból állnak
o tömött, kompakt állomány
o szivacsos, spongiosus állomány
- csontokat kívülről tömött állomány veszi körül
- a csont kéregállománya: substantia corticalis
- csontok belsejében a szivacsos csontállomány, kivétel a légtartalmú csontok és a
hosszú csöves csontok középrésze, amelyben üreg van.
- alak szerint:
o hosszú csöves csontok (humerus)
▪ hosszú csöves csontok végrésze az epiphysis (proximalis, distalis),
középrésze a diaphysis vagy corpus
o rövid csöves csontok (phalanx)
o lapos csontok (scapula)
o köbös, vagy szabálytalan csontok (vertebra)
o légtartalmú, pneumatikus csontok (maxilla)
Csontok fejlődése
- 2. embrionális hónap végén indul meg az embryonális kötőszövetből, a
mesenchymából.
- csontfejlődésnek 3 formája van
1. Kötőszövetesen előképzett, desmalis csontosodás
- embryonális életben a koponyatető csontjai és csak néhány más csont fejlődik
kötőszövetes telepből
- húzóerőnek kitett helyeken kötőszöveti rostok jönnek létre, ezek közé erek nőnek be,
melyek mentén elhelyezkedő differenciálaltan mesenchymasejtek csontképző sejtekké
(osteoblastokká) alakulnak. → termelik a csontszövet szerves alapállományát
- megindul a sók lerakódása az alapállományban
- a csontosodás a csontosodási pontokból indul ki
2. Porcosan előképzett, chondralis csontosodás
- embryonális életben a legtöbb csontnak megfelelően porcos telep alakul ki
- később a csontregeneráció során a nyomóerőnek kitett helyeken is ilyen csontosodás
jön létre
- porcos telep felszínén jelentkezik a perichondralis-periostalis csontosodás
 - csontosodó porcszövetmeszesedik, erek törnek be a porcba és az osteoblastok
megindítják a csontképződést (enchondralis csontosodás)
- ezek a csontosodási magok
- hosszú csöves csontokban több csontosodási mag jelenik meg
- a desmalis és chondralis csontfejlődés másodlagos csontfejlődés
3. Primer angiogen csontfejlődés
- mechanikai hatásoktól mentes helyen jön létre
- erek mentén közvetlenül, más szövet képződése nélkül indul meg a csontfejlődés
Növekedése
- a csontok hossznövekedését az epiphysis és diaphysis között elhelyezkedő
porckorongok biztosítják
- porckorong külső felszínén a porcszövet szaporodik, belső felszíne fokozatosan
elcsontosodik
- ez a folyamat 20-30 éves korig tart, utána a porcképződés megszűnik, az egész
porckorong elcsontosodik, azaz a hossznövekedés megszűnik
- vastagságbeli növekedését a csontok külső felszínét borító csonthártya, a periosteum
biztosítja
- osteoblastok termelik a csontállományt
- csontok belső felszínén a csontfaló óriássejtek, osteoclastok bontják a csontállományt

10. Csontok járulékos alkotórészei, csontok összeköttetései

Járulékos alkotórészek
1. Csonthártya (periosteum)
- csontok felszínét, a porccal bevont részek kivételével, mindenütt erekben és idegekben
gazdag kötőszöveti hártya borítja→ periosteum
- feladata:
o csontok vastagságbeli növekedése
o csontot táplálja
o anyaghiányt pótol
o érzékszervi funkciót lát el, idegvégződésben gazdag
- csöves csontok belső felszínét vékony kötőszövetes hártya borítja→endosteum
2. Porc (cartilago)
- csontváz fejlődésében fontos szerep
 - bordaporc, ízületi porc, porckorongok a csigolyák között
3. Csontvelő (medulla ossium)
- vörös csontvelő (medulla ossium rubra)
- sárga csv. (medulla ossium flava)
- vörös csv. →vérképzés helye, spongiosa állományban helyezkedik el, megtalálható
lapos, szabálytalan csontokban, csöves csontok végrészében
- sárga csv. → zsírvelő zsírszövetből áll, hézagkitöltő, tápanyagraktár, hosszú csöves
csontok diaphysisének üregében
Összeköttetései
1. Folytonos (synarthrosis)
– a csontvégek között elhelyezkedő szövet alapján 3 féle lehet
a. kötőszövetes (syndesmosis)
- szalagok, gyermekeknél koponyacsontok közötti varratok (suturák)
- varratok: sima (sutura plana), fogazott (sutura serrata), pikkelyvarratok (sutura
squamosa)
b. porcos (synchondrosis)
- csigolyák közötti porckorongok (discus intervertebralis)
c. csontos (synostosis)
- eredetileg különálló csontok az élet folyamán összecsontosodhatnak
- pl. keresztcsigolyák→ keresztcsontok
- varratok
2. Megszakított (articulatio)
– a csontvégek között keskeny ízületi üreg (cavum articulare)
- az egymásnak megfelelő porccal borított végek egymáson elcsúszhatnak
Ízületek alkotórészei
a. ízesülő felszínek
- ízületi fej (caput articulare)
- ízületi árok (cavitas articularis)
- ezek általában egymásnak megfelelnek, és üvegporc borítja őket
b. ízületi tok (capsula articularis)
- légmentesen veszi körül az ízesülő csontvégeket
- rostos (fibrosus)
- belső (synovialis) – ízületi nedvet (synoviat) termeli
 c. ízületi nedv (synovia)
- kevés nyúlós váladék, megkönnyíti az ízfelszínek elmozdulását
d. ízületi porc
- ízesülő csontvégeket borítja
e. ízületi szalagok
- ízületi tokot erősítik
Ízületeket egyben tartó tényezők
- levegő nyomása
- ízesülő felszínek tapadása
- ízületi tok, ízületi szalagok
- környező izmok tónusa
- környező lágy részek (bőr)
Ízületekben létrejövő mozgások
- hajlítás (flexio)
- feszítés (extensio)
- távolítás (abductio)
- közelítés (adductio)
- forgómozgás (rotatio)
- körözés (circumductio)
Ízületek felosztása
1. ízesülő csontok száma szerint
- egyszerű ízület: 2 csont alkotja (articulatio simplex)
- összetett ízület: 3 v. több csont (articulatio composita)
2. ízesülő csontfelszínek alakja szerint
- henger (art. interphalageae – ujjpercek között)
- gömb (art. coxae – csípőízület)
- nyereg (art. carpometacarpea pollicis – hüvelykujj)
- tojás (art. radiocarpea – csuklóízület)
3. ízület mechanizmusa alapján, tengelyek száma
- egytengelyű→ hengerízület (ginglymus), forgóízület (articulatio trochoidea)
- kéttengelyű→ tojásízület (articulatio ellipsoidea), nyeregízület (articulatio sellaris)
- 3 v. soktengelyű→ gömbízület (articulatio spheroidea), dióízület
Ízületek külön csoportja a feszes ízületek, melyekben alig vagy egyáltalán nem jönnek létre
mozgások, mivel feszes ízületi tok és szalagok rögzítik egymáshoz a csontfelszíneket. (pl.
art. sacroiliaca)

11. Az arckoponya
A koponya (cranium) két részből áll.
- agykoponya (cranium cerebrale)
- arckoponya (cranium viscerale)
- két, négyoldalú piramishoz hasonló szemüreget (orbita) foglal magába + a sagittalis
állású orrüreget (cavum nasi) + a szájüreget (cavum oris)
- 15 csont, 3 páratlan és 6 páros
1. Vomer (1) – ekecsont
2. Os lacrimale (2) – könnycsont
3. Os nasale (2) – orrcsont
4. Os ethmoidale (1) – rostacsont
5. Os zygomaticum (2) – járomcsont
6. Maxilla (2) - felső állcsont
7. Mandibula (1) - állkapocs
8. Os palatinum (2) – szájpadcsont
9. Os hyoideum – nyelvcsont
10. Chonca nasalis inferior – alsó orrkagyló
Os ethmoidale
- 2 szemüreg között
- függőleges lemeze a csontos orrsövény részét képezi
- Lamina cribrosa – lyuggatott szitalemez (szaglósejtek)
- Lamina orbitalis
- Cellulae ethmoidales – rostasejtek (légtartalmú üregecskék, orrmeléküreg)
- Concha nasalis superior et media
Vomer
- sagittális állású
- ekevashoz hasonló csontlemez
- csontos orrsövény (septum nasi osseum) hátsó részét alkotja
Mandibula
- vaskos, erős, patkó alakú csont
- elülső része a test (corpus mandibulae)
- hátsó része átmegy a felfelé szálló laposabb ágba (ramus mandibulae)
- test alsó, vaskosabb része a basis (basis mandibulae)
- felső keskenyebb része a fogmedri nyúlvány (processus alveolaris)
- fogmederben (alveoli dentales) ebben rögzülnek az alsó fogak gyökerei
- hátsó ízületi nyúlvány (proc. condylus) végén porccal borított ízesülő fej (caput
mandibulae)
- elülső nyúlvány (proc. coronoideus), musculus temporalis tapad rajt
- mandibulán kétoldalt csatorna (canalis mandibulae)
- ez a ramus belső oldalán kezdődik és az állcsúcs közelében a külső felszínen nyúlik
(foramen mentale)
Maxilla
- szabálytalan, páros csont, arckoponya elülső felszínének jelentős részé adja
- részt vesz a szemüreg alsó falának, orrüreg oldalának és a kemény szájpadnak az
alkotásában
- test (corpus maxillae)→ tetraéder alakú, benne a Highmore-üreg (sinus maxillaris)
- homloknyúlvány (processus frontalis)→ karcsú, felfelé haladó nyúlvány, amely a
homlokcsonthoz, illetve az orrcsonthoz kapcsolódik
- járomnyúlvány (processus zygomaticus)→ járomcsonthoz kapcsolódik
- fogmedri nyúlvány (processus alveolaris)→ fél patkó alakú vízszintes ívet alkot,
létrehozzák a fogmedri ívet (arcus alveolaris)
- szájpadnyúlvány (processus palatinus)→ kemény szájpad (palatum durum) elülső részét
alkotja az ellenoldalival, melyhez a középvonalban varrattal kapcsolódik
Os zygomaticum
- arc formájának kialakítása
- arckoponya statikájában jelentős szerep
- szemüreg alsó falának is része
- processus temporale
o processus zygomaticussal létrehozzák a járomívet (arcus zygomaticus)
Os lacrimale
- szemüreg medialis falának elülső részét alkotja
 - kis árok van rajta, mely a maxilla processus frontalisán lévő kis árokkal létrehozza a
könnycsatornát (canalis nasolacrimalis)
Os nasale
- 2 téglalap alakú csont
- orrhát, orrgyök alkotásában vesz részt
- varrattal kapcsolódnak egymáshoz
- orr alakját meghatározza
Os palatinum
- nyomtatott L betűhöz hasonló páros csont
- hosszabb, függőleges lemeze az orrüreg oldalfalának alkotásában vesz részt
- rövidebb vízszintes lemeze a kemény szájpad részét képezi
- varrattal kapcsolódik a maxilla processus palatinusához, együtt alkotják az orrüreget a
szájüregtől elválasztó kemény szájpadot (palatum durum)
Os hyoideum
- mandibulához hasonló csontocska
- ádámcsutka fölött a nyakon kitapintható
- nyakizmok eredésére és tapadására szolgál
- hátul nagy és kis szarva van
- porcos, csak felnőttkorban csontosodik el

12. Az agykoponya
Két része van:
- koponyaalap (basis cranii)
- koponyatető (calvaria)
- A kettő közötti határ a szemgödör felső szélétől a külső nyakszirti gumóig fektetett
vízszintes sík.
Az agykoponya alkotásában 7 csont vesz részt. (2 páros, 3 páratlan)
Agykoponya csontjai:
- Os parietale (2) – falcsont
- Os frontale – homlokcsont
- Os occipitale – nyakszirtcsont
- Os temporale (2) – halántékcsont
- Os spehnoidale – ékcsont
 Az agykoponya felépítésében az ún. teniszlabda-elv érvényesül. (páratlan csontok a
sagittalis síkban hoznak létre egy ívet, páros csontok a frontalis síkban, majd ezek
teniszlabdaként illeszkednek össze, ezzel is rugalmasabbá téve a koponyát)
Os parietale
- nagyjából négyszögletes alakú páros csont
- os frontale, os occipitale pikkelyei között helyezkedik el
- koponya-tető, ill. oldal kialakításában vesz részt
- benne: arteria meningea media
- sulcus sinus saggitalis superior S. S. S. S.
Os temporale
- külső hallójárat körül az agykoponya falát képezi, medial felé nyúló piramis alakú része
a nyakszirtcsont és az ékcsont közé nyomulva a koponyaalap alkotásában vesz részt.
Ebben a részben helyezkedik el a halló- és az egyensúlyozó szerv.
squama temporalis: (domború, csipkézett szélű függőleges csontlemez)
- arcus zygomaticus hátsó része
- fossa mandibularis
- tuberculum articulare
- processus zygomaticus
pars petrosa/ pyramis: (halántékcsont sziklacsonti része)
- processus mastoideus
- processus styloideus
- foramen jugulare 9,10,11-es ideg, vena jugularis interna
- meatus acusticus internus
- halló- és egyensúlyozószerv
pars tympanica: (dobüregi rész, amihez küldő hallójárat és külső hallónyílás tartozik)
- meatus accusticus externus
- porus accusticus externus
- cavum tympani (dobüreg)
- Canalis facialis – Fallopp - csatorna→ a halántékcsonton halad keresztül a VII. agyideg,
az arcideg
- canalis caroticus arteria carotis interna csatornája, agyvelőt táplálja
Os frontale
- agykoponya elülső részét alkotja
 - nagyobb része a koponyatetőt, kisebb a koponyaalapot alkotja
- pikkelyrész (squama frontalis)
- szemüregi rész (pars orbitalis)
- orrgyöki rész (pars nasalis)
- pikkelyen elöl két, egyenként változó erősségű homlokdudor (tuber frontale)
domborodik elő
- homlokcsontban lévő légtartalmú üreg (sinus frontalis)
Os occipitale
- agykoponya hátsó részét alkotó páratlan kagyló alakú csont
- foramen magnum – öreglyuk, gerincvelő halad rajta keresztül
- Részei:
o pars basilaris - 45˚ szöget bezáró rész (clivus)
o oldalsó részek - partes laterales (XII. agyideg - nervus hypoglossus, articulatio
atlantooccipitalis – atlassal ízesülnek)
o pikkelyrésze - squama occipitalis:
▪ protuberantia occipitales externa
▪ protuberantia occipitales internus
▪ sulcus sinus transversus
▪ sulcus sinus sigmoideus
Os sphenoidale
- repülő denevérre hasonlító páratlan csont
- koponyaalap közepét képezi
- Corpus:
o kocka alakú, koponyaalap közepén foglal helyet
o sinus sphenoidales – légtartalmú üreg
o felső felszíne - sella turcica (fossa hypophysialis - agyfüggelék a mélyén)
o sulcus caroticus (a. carotis interna)
o hátsó felszíne nyakszirtcsonttal összecsontosodik
- Ala minor (kis szárnyak 2 db)
- Ala major (nagy szárnyak 2 db)
o kerek lyuk - foramen rotundum (V/2)
o ovális lyuk - foramen ovale (V/3)
- test és a nagyszárny találkozásánál - processus pterygoideus (2 röpnyúlvány)
 - 2 szárny közötti hasadák - fissura orbitalis superior – F.O.S. (III., IV., V/1., VI.
agyidegek)

13. A koponyatető és a koponyaalap

- a koponya csontjai - a mandibula kivételével - varratokkal (sutura) kapcsolódnak
egymáshoz
- arckoponya csontjai között→ sima varrat, sutura plana
- agykoponya→fogazott varrat, sutura serrata
- halántékcsont és a falcsont pikkelye között→sutura squamosa
A koponyatető (calvaria)
- kívül-belül kompakt csontlemez, és közöttük szivacsos csontállomány található
- a belső hamarabb törik, mint a külső, mert kisebb sugarú
- homlokcsont és a két falcsont közötti koronavarrat→sutura coronalis
- két falcsont között→nyílvarrat, sutura sagittalis
- nyakszirtcsont és a két falcsont között→ lambda varrat, sutura lambdoidea
- koponyacsontok fejlődése csontosodási magból indulnak ki, melyek a koponyatető
középrészén helyezkednek el.
- a csontok találkozásakor maradnak még szögletek a koponya kötőszövetes burkán,
ezek a kutacsok (fonticuli)
- mivel a homlokcsont pikkelye két csontosodási magból fejlődik ki ezért két rész és a
két falcsont találkozásánál a koponyatetőn elől egy rombusz alakú nagykutacs
tapintható ki (fonticulus major)
- ez kb. másfél éves korra záródik be
- a nyakszirtcsont és a két falcsont között hátul a háromszög alakú kutacs→fonticulus
minor
- két-két oldalsó kutacs→ a falcsont elülső-alsó szöglete és az ékcsont nagyszárnya
között (fonticulus sphenoidalis) és a falcsont hátsó alsó szöglete és a halántékcsont
között (fonticulus mastoideus)
Koponyaalap
- belső (basis cranii interna)
- külső (basis cranii externa)
- b.c.i. →előlről hátrafelé három lépcsőzetesen süllyedő koponyagödör alkotja
o elülső koponyagödör (fossa cranii anterior scala anterior)
 ▪ legmagasabb, hátsó határát az ékcsont kisszárnyai képzik
▪ homlokcsont pars orbitalisa a szemüregek tetejét, a rotacsont lamina
cribrosája az orrüreg tetejét
o középső koponyagödör (fossa cranii media scala media)
▪ két különálló gödörből áll, közöttük középen kiemelkedik a
töröknyereg (sella turcica)
▪ elülső határát az ékcsont kisszárnya, fenekét az ékcsont nagyszárnya,
hátsó falát a halántékcsont pyramisának elülső felszíne képezi
▪ igen sok nyílás melyen az agyidegek és erek haladnak
• canalis caroticus
• fossa hypophysialis
• sulcus caroticus
• canalis opticus
• foramen rotundum
• foramen ovale
• foramen spinosum
• fissura orbitalis superior
o hátsó koponyagödör (fossa cranii posterior scala posteiror)
▪ gömbcikkely alakú egységes tér
▪ elölről két oldalról a halántékcsont pyramisainak hátsó felszíne,
középen az ékcsont teste határolja, többi falát a nyakszirtcsont alkotja
▪ legfontosabb nyílása az öreglyuk (foramen magnum)
▪ canalis nervi hypoglossi
▪ foramen jugulare
▪ meatus acusticus internus
▪ porus acusticus internus

14. A koponya üregei

1. Szemüreg – orbita
- látószerv helyezkedik el benne
-
- Bejárat határai:
- Processus frontalis ossis maxillae
- Pars orbitalis ossis frontalis
- Os zygomaticum
- Összeköttetései:
- aditus orbitae (szemüreg bemeneti nyílása)
- canalis opticus
- fissura orbitalis superior et inferior (orbitai idegek)
- canalis nasolacrimalis (alsó orrjáratba vezető könnycsatorna)
2. Csontos szájüreg – cavum oris ossei:
- Alul ős hátul nincs csontos határa
- Oldalt és elől: maxillae, mandibula, fogak
- Teteje csontos szájpad
- járomív (arcus zygomaticus)
- járomív alatti mélyedések (fossa temporalis et infratemporalis)
3.Orrüreg – cavum nasi ossei:
- elülső bementei nyílása körte alakú
- Bemenet: apertura piriformis
- téglatest alakú üreg, melyet a függőlegesen haladó csontos orrsövény→ Septum nasi
osseum: vomer et lamina perpendiculare ossis ethmoidales
- Felül: lamina cribrosa ossis ethmoidales
- Alul: palatum osseum
- Hátul: choana
- Oldalfalon orrkagylók:
Concha nasalis superior
Concha nasalis media
Concha nasalis inferior
Alattuk orrjáratok (meatus)→ ezekbe nyílnak az orrmelléküregek

15. A mandibula és ízülete

Mandibula
- vaskos, erős, patkó alakú csont
- elülső része a test (corpus mandibulae)
- hátsó része átmegy a felfelé szálló laposabb ágba (ramus mandibulae)
- test alsó, vaskosabb része a basis (basis mandibulae)
- felső keskenyebb része a fogmedri nyúlvány (processus alveolaris)
- fogmederben (alveoli dentales) ebben rögzülnek az alsó fogak gyökerei
- hátsó ízületi nyúlvány (proc. condylus) végén porccal borított ízesülő fej (caput
mandibulae)
- elülső nyúlvány (proc. coronoideus), musculus temporalis tapad rajt
- mandibulán kétoldalt csatorna (canalis mandibulae)
- ez a ramus belső oldalán kezdődik és az állcsúcs közelében a külső felszínen nyúlik
(foramen mentale)
Ízülete - articulatio temporomandibularis
- a koponya egyetlen ízülete
- a kétoldali ízület egységes mechanizmussal működik
- ízfeje (caput mandibulae)
- ízárka a halántékcsont (fossa mandibularis)
- az ízfej és az ízárok nem felel meg egymásnak, az egyenlőtlenséget a köztük lévő
discus articularis egyenlíti ki és ez ráterjed a tuberculum articularéra
- Mozgások
o száj nyitása, zárása
▪ a mandibula ramusain történik
▪ mandibula feje a discussal együtt előrecsúszik a tuberculum atricularéra
▪ luxatio→ erőltetett nagyra tátáskor állkapocsficam
o állkapocs előre-hátra tolása
▪ kissé nyitott szájnál lehetséges
o őrlőmozgás
▪ rágásban fontos
▪ amelyik irányba az állcsúcs kitér azon az oldalon a mandibula feje
helyben forog egy függőleges tengely körül
▪ a másik oldali caput mandibulae ív alakú mozgást végez, miközben
előre csúszik a tuberculum articularéra

16. A sternum, a bordák, ezek összeköttetései, a mellkas

Borda (costa)
- 3 irányban görbült lapos csontok
- 12 pár borda
- 7 pár valódi borda (costae verae)→ ezek vége külön-külön közvetlenül porcosan
(cartilago costalis) kapcsolódik a szegycsonthoz
- 5 pár álborda (costae spuriae)→3 pár porcosan egymáshoz kapcsolódik, majd a 7.
bordánál a szegycsonthoz→ elölső végük szabadon áll, ezért repülőbordák (costae
fluctuantes)→ be van ágyazva a hasizomba
- 7-10. bordák porcai elől a bordaívet (arcus costalis) alkotják
- Bordák részei
- bordafej a hátsó végen (caput costae)
- borda nyaka (collum costae)
- borda teste (corpus costae)
- test nyaka és a teste határán gumó (tuberculum costae)
- corpus közvetlenül a tuberculum előtti ívben előrehajlik, ez a borda- szöglet (angulus
costae)
- a corpus belső alsó részén barázda húzódik (sulcus costae)→ ebben bordaközi erek,
idegek
- a tuberculum costae-n lévő ízfelszín az alsó hátcsigolya harántnyúlványával alkot
ízületet (articulatio costovertebralis)
- a bordák 3 irányban görbült-csavarodott lapos csontok, a forgómozgás a bordák
emelkedését és süllyedését eredményezi
- a bordák nyaka hátul forog, elől emelkedik vagy süllyed.
- cartilago costalis→ borda porca
- articulatio costovertebralis→ ízület
- egyrészt a bordafej és a két szomszédos hátcsigolya egyesül
- ízületi fej: caput costae
- iz. vápa: corpus vertebrae→ felsőnek alsó, alsónak felső ízfelszine+ discus
intervertebralis
- másrészt a bordagumó és az alsócsigolya proc. transversusa között
- iz. fej: tuberculum cotae
- iz. vápa: proc. transversus
- egytengelyű trochoideát alkotnak
- a mozgás tengely a borda nyakán halad át
- Légzőmozgás ízületi alakja
- belégzéskor→ fej hátra forog, elülső vége emelkedik, távolodik a gerinctől az
ellenoldalitól is, mellkas sagittalis és frontalis átmérője nő
- kilégzéskor→ ennek ellenkezője megy végbe, bordák emelkedését és süllyedését az
elülső részükön lévő bordaporc teszi lehetővé
Szegycsont (sternum)
- mellkas elülső falát alkotó csont
- 3 része van
- felső markolati rész a manubrium sterni
- incisura jugularis (1.)
- inc. clavicularis
- inc. costalis (3.4.5.6.7.)
- alatta a test a corpus sterni
- angulus sterni Ludovici→ corpus, manubrium találkozásánál egy kifelé domború szög
- legalsó a kardnyúlvány a processus xiphoideus
Mellkas (thorax)
- 12 vertebra thoracalis, 12 pár costa és a sternum alkotja
- a gerinc, a bordák és a sternum által közrefogott elölről hátrafelé lapított, csonka kúp
alakú.
- átmenetben kártyaszív alakú
- felső bemeneti nyílás→apertura thoracis superior→ két első borda fogja közre az első
hátcsigolyával és a szegycsont markolatával (lefelé lejt)
- alsó kimeneti nyílás→apertura thoracis inferior→a bordaív (arcus costalis) a 11-12.
bordák és a proc. xiphoideus határolják (oldalt lejjebb ér)
- cavum thoracis -(thorax)→nem azonos

17. A csigolyák és a gerinc

Csigolyák
- szabálytalan alakú csontok, a gerinc alkotásában vesznek részt
- 33-35 csigolya van, melyek közül 24 a valódi, 9-11 az álcsigolya, mert ezek
összecsontosodva önálló csontokat hoznak létre

- Valódi csigolyák részei

- korong alakú csigolyatest – corpus vertebrae, ami spongiosus állományból áll,
kívülről corticalis állomány borítja
- testből hátrafelé indul - Arcus vertebrae – csigolyaív
- csigolyaívek fogják közre - Foramen vertebrale – a csigolyalyukat
- az egymás fölött elhelyezkedő csigolyalyukak alkotják a gerinccsatornát (canalis
vertebralis)
- csigolyaívről erednek a csigolya nyúlványai
- oldalfelé- Processus transversus – harántnyúlvány
- hátrafelé- Processus spinosus – tövisnyúlvány
- felfelé és lefelé egy páros nyúlvány- Processus articularis – ízületi nyúlvány
- Incisura vertebralis superior et inferior – foramen intervertebrale-t hozzák létre,
ezen lépnek ki a gerincvelői idegek a gerinccsatornából

- 7 Nyakcsigolya – Vertebra cervicalis

- teste aránylag kicsi, téglatest alakú
- legtágabb csigolyalyuk, ami lekerekített háromszög alakú
- arteria vertebralis→ harántnyúlványuk kettős, egy-egy lyukat fognak közre, melyben
az agyvelőt tápláló erek haladnak fel kétoldalt a koponyába
- tövisnyúlványuk rövid, fecskefarok alakú
- a 7. nyakcsigolya tövisnyúlványa erősen kiemelkedik → vertebra prominens
- 1. csigolya a fejgyám (atlas)→ nincs teste, helyette elülső és hátulsó íve van
- oldalsó része tömegesebb, rajta felül és alul→ fovea articularis inferior et superior
- f.a.i.--> kerek, axis proc. art. sup. egyesül
- f.a.s.--> fölfelé, cipőtalp alakú, condylus occipitalissal egyesül
- 2. nyakcsigolya (axis)→jobban hasonlít a többi nyakcsigolyához
- dens axis→ fognyúlvány→ ízfelszín fovea dentissel kapcsolódik
- 12 Hátcsigolya – Vertebra throracalis
- kártyaszív alakú, a csigolyalyuk szűk és kerek
- a csigolytest két oldalán alul és felül egy porccal borított kis ízületi árok található,
ami a bordafejjel ízesül
- a harántnyúlvány végrészén elöl, a bordagumóval való ízesülésre szolgáló
bemélyedés van
- 5 Ágyéki csigolya – Vertebra Lumbalis
- csigolyalyuk szűk, háromszög alakú
- tövisnyúlványuk egyenesen áll és bárd alakú
- köztük lehet behatolni a gerinccsatornába (lumbalpunctio)
- 4-6 Farokcsont – vertebra coccygea→ os coccygis
- 4-6 csökevényes farkcsigolya összecsontosodásából jön létre
- porcosan kapcsolódik a sacrumhoz és születéskor elmozdulhat
- Os sacrum
- 5 keresztcsonti csigolya összecsontosodása
- ásó alakú
- 20-25 éves korban fejeződik be az összecsontosodás
- erősen görbült, homorulata a medence felé néz (facies pelvina)
- felső része az alap (basis ossos sacri) (L5)
- a basis elülső széle a medencébe bedomborodik→ promontorium
- caudalis része csúcsban végződik (apex ossis sacri) és ehhez kapcsolódik a
farokcsont.
- belsejében a gerinccsatorna (canalis sacralis)
- elülső és hátsó felszínén 4 pár lyukon lépnek ki a gerincvelői idegek
- oldalsó része megvastagodott és rajtuk érdesség→ tuberositas sacralis→ ligamenta
sacroiliaca szalag
- facies auricularis→ articulatio sacroiliaca ízület
- hátsó felszín→ crista sacralis madiana (5 szakrális csigolya proc. spinosusa
összecsontosodott)
Csigolyák összeköttetései:
- syndesmosis: (kötőszövetes szalagok)→ ligamentum longitudinale anterius
(csigolyatestek előtt) et posterius (csigolyatestek mögött)
- ligamentum flava - íveket
- membrana tectoria→ nyaki szakasz
- nyúlványok
- synchondrosis: discus intervertebralis
- corpusok között→ anulus fibrosus-kollagénrost gyűrűk, nucleus pulposus-kocsonya
- discushernia: gerincsérv, ha a kocsonyás állomány kitüremkedik
- synostosis: sacrum és farokcsont
Ízület
 - az atlas éa a nyakszirtcsont (os occipitale) között létrejövő tojásízület (articulatio
atlantooccipitalis) az ízfejet nyakszirtcsont két bütyke (condylus occipitalis), az
ízvápa: fovea articularis superior (atlaszon)
o elől és hátul szalagok rögzítik a két csontot egymáshoz (membrana
atlantooccipitalis)
o mozgás: flexio-extensio (bólintás), lateralflexio (ejnye-ejnye)
- atlas és az axis közötti ízület (articulatio atlantoaxialis)→ 3 ízületből áll
o art. trochoidea→densen áthaladó longitudinális tengely körüli forgás→
rotatio (tagadás)
o az atlas oldalsó részeinek alsó felszínén lévő ízületi felszín ízesül az axis felső
ízületi nyúlványaival
o a dens által alkotott ízületet egy szalag a gerinc hátsó hosszú szalagjának
folytatása borítja és zárja el a gerincvelőtől (membrana tectoria)
- Art. intervertebralis (feszes)
A gerinc
- sagittalis síkban kétszeres S alakban görbült csigolyaoszlop
- nyaki és ágyéki szakasz előredomborodik (lordosis)
- háti, sacralis szakasz hátradomborodik (kyphosis)
- a gerincnek frontalis síkban lehet kisfokú görbülete→ scoliosis (gerincferdülés)
-

18. A vállöv csontjai és ízületei

A felső végtagon megkülönböztetünk vállövet és szabad felső végtagot.
Vállöv vázát alkotja: kulcscsont (clavicula), lapocka (scapula)
Felső végtag:
- Vállöv csontjai:
o Lapocka – scapula
o Kulcscsont – clavicula
- Szabad felső végtag:
o karcsont – humerus
o orsócsont – radius
o singcsont – ulna
o kéztő – carpus
o kézközép – metacarpus
 o ujjak – digiti manus
▪ hüvelykujj – pollex
▪ mutatóujj – index
▪ középső ujj – deigitus medius
▪ gyűrűsujj – digitus anularis
▪ kisujj – digitus minimus
o ujjpercek – phalanx
Kulcscsont - clavicula:
- S alakban görbült, hosszúkás csont
- közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el
- medialis része előre, lateralis része hátra domborodik
- medialis (sternalis) vége megvastagodott és a szegycsonttal alkot ízületet
- lateralis (acromialis) vége lapos és a lapocka vállcsúcsi nyúlványához ízesül
Lapocka - scapula:
- háromszögletű lapos csont
- mellkas hátsó felszínén, izmok közé ágyazva helyezkedik el
Képletei:
- spina scapulae→ hátsó felszíne egy medial felől lateral felé húzódó kiemelkedés a
lapockatövis
- Két része: fossa infraspinata, fossa supraspinata
- processus coracoideus→ lateralis szöglet fölötti két nyúlvány a hollócsőrnyúlvány
- acromion→lapockatövis végződése a vállcsúcsi nyúlvány
- cavitas glenoidalis→lapos, ovális ízporccal borított felszín
- tuberculum supra glenoidale, infra glenoidale
A vállöv ízületei
- claviculának a sternummal (articulatio sternoclavicularis) és az acromionnal alkotott
ízülete a (articulatio acromioclavicularis)
- Art. Sternoclavicularis
- Ízfelszínek:
o sternum-incisura clavicularis
o clavicula-facies articularis sternalis
o discus articularis (rostporcos korong) az ízfelszínek között
- Szalagok
 o korlátozzák a nagyfokú mozgást
- Mozgás
o korlátolt szabadízület (háromtengelyű)
o elevatio-depressio (emel-süllyeszt)
o protractio-retracrio (előre-hátrahúz)
o rotatio
o circumductio
- Art. acromioclavicularis
- Ízfelszín:
o scapula-facies articularis acromii
o clavicula-facies articularis acromialis
o discus articularis
- Szalagok
o korlátoz
- Mozgás
o korlátolt szabadízület
o mindig másikkal mozog

19. Humerus, vállízület

Karcsont – humerus:
- hosszú csöves csont
- 1. proximalis epiphysis:
o caput humeri→ medial felé tekintő gömbfelszín
o collum anatonicum→anatómiai nyak
o collum chirurgicum→ gumók alatt a csont sebészeti nyaka
o tuberculum majus→ lateral felé
o tuberculum minus→ medialisan előre
o sulcus intertubercularis→ csontbarázda, musculus biceps brachii hosszú
fejének az ina belefekszik
o crista tuberculi minoris
o crista tuberculi majoris→csontkiemelkedés
- 2. diaphysis:
o henger alakú
 o dorsolateralis felszínén lévő érdességen tapad a deltaizom
o tuberositas deltoidea→ laterális
o sulcus nervi radialis → spirális lefolyású, nervus radialis húzódik benne
- 3. dystalis epiphysis:
o condylus humeri→ bütyökben végződik
o capitulum humeri→lateralis része fejecskében végződik, laterális
o trochea humeri→ condylus humeri medialis része cérnaorsó alakú, medialis
o epycondilus medialis et lateralis a codylus fölött
o fossa olecrani→ hátul a condylus fölötti mélyedésbe a singcsont
könyöknyúlvány része illeszkedik
Vállízület
- gömbízület
- az ízárkot a lapocka cavitas glenoidalisa
- az ízfejet a humerus feje adja (caput humeri)
- labrum glenoidale→ rostporcos gyűrű, mélyíti az ízületi árkot
- ligamentum coacoacromiale→ adja a fornix humeri (vállboltozat), nem fog tudni
kicsúszni az ízület az ízületi fejből
- 3 tengelyű korlátolt szabad ízület
- art. spheroidea
- Mozgások
o flexio-extensio (előre-hátra)
o abductio-adductio (távol-közel)
o circumducito
o rotatio

20. Az alkar csontjai, a könyökízület

- az alkar vázát két csont alkotja
- medialis: ulna (singcsont)→ kisujj felől
- laterális: radius (orsócsont)→ hüvelykujj felől
- mindkettő hosszú csöves csont, proximalis és distalis epiphysissel, diaphysissel
Ulna
- hosszú csöves csont
- proxim. epiphy. megvastagodott, rajta félhold alakú bevágás
 - olecranon→ kampószerűen végződik
- incisura trochlearis→ porccal borított homorulata előretekint, humerus trochleája
illeszkedik bele
- tuberositas ulnae→incisura alatti érdességen izom tapad
- incisura radialis ulnae→ lateral felé tekint, ízporccal borított, ebbe illeszkedik a caput
radii
- diaphy.
- crista interossea→ laterálisan húzódik egy él a diaphysisen
- membrana interossea→ két csontot összekötő inas lemez, a csontközötti hártya
- dist. epiphy.
- caput ulnae→elvékonyodva fejben végződik
- proc. styloideus ulnae→kisujj felé kis csonttövis nyúlik
Radius
- hosszú csöves csont
- prox. epiphy.
- caput radii→ proxim. vége vékonyabb fejben végződik
- collum radii→fej alatti elkeskenyedő rész a csont nyaka
- facies articularis carpea
- tuberositas radii→ musculus biceps brachii itt tapad
- diaphy.
- crista interossea→ medialisan húzódik egy ér
- membrana interossea→ két csontot összekötő inas lemez, a csontközötti hártya
- distalis epiphy.
- facies articularis carpea→ ide illeszkednek a proximalis kéztőcsontok
- incisura unaris radii→ ebbe illeszkedik a caput ulnae
- proc. styloideus radii→ csonttövis hüvelykujjhoz
Könyökízület (articulatio cubiti)
Humerus + radius
- art. humeroradialis→ capitulum humeri + fovea capitis radii
Humerus + ulna
- art. humeroulnaris→ összeillik a trochlea humeri + incisura trochlearis ulnae
Radius + ulna
- art. radioulnaris proximalis→ összeillik a caput radii + incisura radialis ulnae
Oldalt erős szalagok húzódnak, amik megakadályozzák az oldalirányú mozgások létrejöttét a
könyökízületben.
- ha a radius befelé fordul és keresztezi az ulnát, akkor a tenyér lefelé néz (pronatio)
- két csont párhuzamos, tenyér felfelé néz (supinatio)
Mozgások
- flexio-extensio
- kinyújtott extendált helyzetben az alkar nem a felkar egyenes folytatásába esik, hanem
attól kifelé eltér (tompaszöget zár be)→fiziológiás abductio
Alkarcsontok összeköttetései
1. Art. radioulnaris proximalis
2. Membrana interossea→ ez rögzül a crista interosseán
3. Art. radioulnaris distalis→ distalis végénél jön létre
Humerus + ulna közti ízület→ egytengelyű, ginglymus
Humerus + radius közti ízület→ korlátolt, szabad
Radius + Ulna közti ízület→egytengelyű, trochoidea, a típusa trochoginglymus
Trochoginglymus→ 2 tengelyű, flexio-extensio, rotatio, supinatio-pronatio
- a trochlea humeri tengelye + a humerus hossztengelye →medialis tompaszög
- extensio végpontján fiziológiás valgus
- flexio végpontján felkar tengelye és az alkar tengelye egybeesik
- supinatio-pronatio
- proximalisan radius helyben forog nyakon áthaladó tengely körül
- distalisan radius ívmozgást végez a fix. ulna körül
- az alkarcsontok párhuzamosan keresztezettek
- Szalagok
- lig. collaterale ulnare-medialisan
- lig. collaterale radiale- laterálisan
- lig. anulare radii- körbeöleli a radius fejét

21. A kéz csontjai és ízületei

Kéz (manus)
Kéztőcsont – carpus:
- alkotásában 8 apró szabálytalan csont vesz részt 2 sorban
Radiustól ulna felé haladva, radioulnaris irány
 - os scaphoideum – sajkacsont
- os lunatum – holdascsont
- os triquetrum – 3szögletű csont
- os pisiforme- borsócsont
ezek adják a csukló ízületben az ízületi fejet
Distalis sorban radioulnarisan:
- os trapesium – nagy sokszögletű csont
- os trapesoideum – kis sokszögletű csont
- os capitatum – fejescsont
- os hamatum – horgascsont
Kézközépcsontok – metacarpus:
- vázát 5 db rövid csöves csont alkotja
- basisuk szabálytalan, a distalis kéztőcsontokhoz, distalis gömb alakú végrészük az első
ujjperccsonttal egyesül
- testük henger alakú, de a kézhát felé domború
Kézujjak – digiti manus:
- 14 db ujjperccsontok (phalanx)
- hüvelykujjon 2, többi ujjon 3 phalanx (phalanx proximalis, media, distalis)
- basisukon tányér alakú ízfelszín van, distalis fejrészük henger alakú
- utolsó perc a körömperc, melyen érdes kiemelkedés szolgál a körmök rögzítésére
A kéz ízületei
Art. radiocarpea- csuklóízület
- Ízfelszin: facies articularis carpea + ossis radii + discus articularis ulnae
- Tok: dorso- valarisan lazább/oldalra szoros
- Típus: 2 tengelyű tojásízület
- Mozgás: dorsalflexio-volarflexio, adductio-abductio/ulnarisdeviatio-radialis deviatio
Art. intercarpea
- Ízfelszin: kéztőcsontok szalaggal összekötve, egységes üreg
- Tok: feszes
- Típus: feszes ízület
- Mozgás: a csukló mozgását segíti
Art. carpomtacarpea (CMC)
- Ízfelszín: distalis kéztőcsontok distalis vége + metacarpus basis
 - Tok: feszes
- Szalagok: sok, erős
- Típus: feszes
- Mozgás: segíti a csukló mozgását
Art. carpometacarpea pollicis
- Ízfelszin: os trapesium distalis vége + I. metacarpus basis
- Tok: igen bő
- Típus: kéttengelyű nyereg
- Mozgás: abductio-adductio, oppositio-repositio

22. A medencecsont és összeköttetései

Medencecsont – os coxae:
− Szabálytalan alakú páros csont
− 3 csontból csontosodik össze 16-18 év körül:
o os ilium – csípőcsont
o os ischii – ülőcsont
o os pubis – szeméremcsont
- legtömegesebb része a test→ corpus
- ezek hozzák létre a csont külső felszínén lévő mély izüeti árkot (acetabulum) melybe a
combcsont feje ízesül
Ülőcsont – os ischii:
− Felső és alsó szár: ramus superior et inferior
− Ülőgumó – tuber ischiadicum→ a két szár szögben találkozik és a szöglettörésnél
megvastagodott érdes terület helyezkedik el
− Ülőtövis – spina ischiadica→ az ülőgumó felett a csont tövisszerűen kiugrik
− Incisura ischiadica major et minor→ülőtövis fölötti mély bevágás
− Crista phallica→ az alsó szár összecsontosodott a szeméremcsont alsó szárával, ezen a
ponton érdes kiemelkedés található, itt erednek a külső nemi szervek barlangos testei
Szeméremcsont – os pubis
− Felső és alsó szár: ramus superior et inferior→ szöget zárnak be, V alakot képeznek
− Ízfelszin – facies symphsialis→ felső, alsó szár találkozásánál medial felé néző ízületi
felszín
− Csontdudor – tuberculum pubicum→ a fac. symp. felett található
− Szeméremfésű – pecten ossis pubis→ a csontdudortól kiinduló éles taréj
Csípőcsont- os ilium
- testből és a felfelé nyúló csípőlapátból (ala ossis ilii) áll, aminek a belső felszíne
homorú (fossa iliaca) és lefelé a csont teste felé kiemelkedő ívelt csontszegély
határolja (linea arcuata)
- a fossa iliaca mögött érdes terület látható (tuberositas iliaca), rajta egy fül alakú
porccal borított ízületi felszín (facies auricularis)
Medence ízület szalagjai:
− Articulatio sacroilica: feszes ízület (facies auricularis sacralis et ilicalis)→ sacrumot a
két medencecsonttal
− Csont közötti szalagok: syndesmosis (tuberositas sacralis és tuberositas iliaca között)
− Symphysis pubica: synchondrosis (rostporcos discus!)→ a két medencecsont elől a
szeméremcsontok symphyasialisával kapcsolódik egymáshoz
Medence saját szalagjai:
- ligamentum sacrotuburale→ ülőgumót legyezőszerűen szétterülve húzódik felfelé a
keresztcsont és a csípőlapát hátsó részéhez
- ligamentum sacrospinale(foramen ischiadicum majus,minus)→ ülőtövis és a sacralis
csigolyák között vízszintesen feszülő szalag
- membrana obturatoria→ elöl a foramen obturatumot zárja le és alkotja a medence falát
- ligamentum inguinale(Pouparti) s.i.a.s.–tuberculum pubicum→ lágyékszalag→a spina
iliaca anterior és a tuberculum pubicum között feszül ki, a hasizmok alsó részének inas
megerősödése
- hiatus subinguinalis→ a szalag és a medencecsont közötti terület

23. A medence egészben

Medence egészben:
Pelvis major, pelvis minor/nagymedence, kismedence
− Határ: promontonium – linea arcuata – pecten ossis
− Pubis⇒linea terminalis
Nagymedence határai
− hátul a gerinc, kétoldalt a csípőlapátok határolják
− elől nincs csontos fala, felfelé a hasüregben folytatódik
Kismedence határai
 − Bemenet: apertura pelvis superior→Linea terminalis a határ, a vízszintessel 60˚-ot
bezáró, előre elfelé haladó sík
− Medenceüreg: cavum pelvis→ középső harmada a legtágabb (amplitudo pelvis),
legszűkebb (angustia pelvis)
− Kimenet: -apertura pelvis inferior→Rombusz alakú→Symphysis alsó szöglete, ülő
és szeméremcsont alsó szárai, 2 ülőgumó→2 ligamentum sacrotuburale, farokcsont
A medence belső méretei:
Apertura pelvis superior:
- leghosszabb: diameter transversa 13,5 cm (haránt)
- legszűkebb: diameter mediana: 12 cm (nyílirányú)
o Anatómiai: conjugata vera anatomica – 11,5 cm
o Valódi szülészeti: conjugata vera obstetrica – 11 cm
o Hüvelyi úton mérhető: conjugata diagonalis interna – 12,5 cm
− Cavum pelvis: leghosszabb: diameter obliqua – 13 cm (ferde)
Apertura pelvis inferior:
- leghosszabb: diameter mediana – 12 cm
− A magzati koponya leghosszabb átmérője a frontooccipitalis, 90˚-os forgást végez
− A magzati koponya vezérpontja a nagykutacs, mely az axis pelvis mentén halad
- (egyenes átmérők középpontjait összekötő vonal)
A medence külső méretei:
− Distantia spinarum (SIAS) – 26 cm→ két csípőtövis (spina iliaca anterior,
superior)
− Distantia cristarum – 29 cm→ két csípőtaréj (crista iliaca)
− Conjugata diagonalis externus (utolsó lumbalis csigolya alatti bemélyedés –
symphysis felső része→21 cm/ - 9 cm = belső
Nemi különbségek:
− Férfi: üreg tölcsérszerűen szűkül, a bemenet a promotorium miatt kártyaszív alakú,
− Symphysis szárai angulus pubist alkotnak→ 75° szöget zár be
− Női: vékony csontok, tág üreg, promotorium nem ugrik be, csípőlapátok
széttartóak→arcus pubicus
A medence statikája
- inclinatio pelvis→ a medence bemeneti síkja álló helyzetben avízszinteshez
viszonyítva kb. 60°-kal előredől, ez a medencedőlés
 - a gerincen keresztül ráható erők igyekeznek benyomni és felső, basisrészét bebuktatni
a medencébe.
- ezt akadályozzák meg az érdes felszínek közötti ízületi szalagok→ ligamenta
sacroiliaca, ligamentum sacrotuberale, lig. sacrospinale
- ülés a statikai viszonyok megváltozása miatt egészségtelenebb
- ülő helyzetben a medencebemenet síkja vízszintes, a testsúly az ülőgumóra helyeződik
át.

24. A combcsont és a csípőízület

Combcsont – femur:
- Leghosszabb csöves csont, amit izmok vesznek körül
- Proximalis epiphysis:
o caput femoris→ gömb alakú fej, teljes gömbfelszín 2/3-át teszi ki
o collum femoris→fejet a nyak kapcsolja a csont testéhez
o trochanter major→ test és a nyak határán nagy gumó, nagytompor (laterális)
o trochanter minor→ kistompor (hátul-medial felé)
- Diaphysis:
o a combcsont teste enyhén előredomborodó, henger alakú cső
o hátsó felszínén izmok eredésére szolgáló érdes taréj húzódik (linea aspera)
- Distalis epiphysis:
o epicondylus medialis et lateralis→linea aspera alsó két vége két ágra válva a
csont distalis végén medialisan és laterálisan kiemelkedő csontgumóban
végződik
o condylus medialis et lateralis→ femur distalis vége erősen kiszélesedik és két
hatalmas bütyköt képez
o patella→ a két bütyök előrefelé egyesül, rajta kissé homorú ízfelszín található a
térdkalács
Csípőízület – articulatio coxae:
− Gömbízület
o ízfej→caput femoris
o ízárok→ acetabulum
o korlátolt szabadízület
− ízületi szalagok spirálisan csavarodnak a femur nyakára
 − Mozgásai:
o flexio – extensio
o Adductio – abductio
o Rotacio – circumductio

25. A lábszár csontjai és a térdízület

Sípcsont – tibia:
- A lábszár medialis oldalán
- hosszú csöves csont, elülső felszíne a bőr alatt helyezkedik el, sérülései gyakoriak
- Képletei:
o condylus medialis et lateralis→ proximalis vége megvastagodott, két bütyköt
alkot
o facies articularis superior→ bütyök felső felszínén gyenge kivájt porccal
borított ovális ízfelszin
o tuberculum intercondylare mediale et laterale→ két ízfelszín között csontos
kiemelkedés, ahova a térdízület belső szalagjai rögzülnek
o facies articularis fibularis→ condylus laterális hátsó-oldalsó részén a
szárkapocscsont fejével való ízesülésre szolgáló sekély ízfelszín helyezkedik el
o tuberositas tibiae→ elülső él felszíne érdesen megvastagodott
o membrana interossea→három éle közül a laterális a szárkapocscsont felé néz,
ezen rögzül a csont közötti hártya
o malleolus medialis→ tibia distalis vége kissé megvastagodott, medialis oldalon
a medialis bokanyúlványban folytatódik
o facies articularis inferior→ alsó henger alakú felszínét ízületi porc borítja, ami
rátapad a bokanyúlvány laterális felszínére is, ami az ugrócsonttal egyesül
Szárkapocscsont – fibula:
− A lábszár lateralis oldalán
− karcsú, pálca alakú csont, két végén bunkószerűen megvastagodott
− Képletei:
o caput fibulae→ proximális feji része
o malleolus lateralis→ distalis vége kissé lapos, ez alkotja a bokanyúlványt
o Feszes ízülettel rögzül a tíbiához
Térdízület – articulatio genus:
− Alkotja:
- femur-combcsont
- tibia-sípcsont
- patella-térdkalács
- meniscus medialis et lateralis→ ízárok nagyon sekély, mindkét condylusnak
megfelelően egy-egy porckorong mélyíti
- ligamentum collaterale mediale et laterale→ a medialis meniscus a nagyobb félhold
alakú, és összenőtt az ízület erős medialis oldalszalagjával/ a lateralis meniscus a
kisebb, majdnem kör alakú és nincs összenőve a lateralis oldalszalaggal
− Belső szalagok:
- ligamentum cruciatum anterius et posterius-keresztszalagok, fontosak a csontvégek
rögzítésében és az ízületi mozgás mechanizmusában
− Mozgások:
flexio – extensio
Hajlított térdnél rotatio

26. A láb csontjai és ízületei, a láb egészben

Lábtő csontjai:
− Lábtő – tarsus→ 7 csont vesz részt az alkotásában
o Ugrócsont – talus
o Sarokcsont – calcaneus
o Sajkacsont – os naviculare
o Köbcsont – os cuboideum
o Ékcsont – os cuneiforme mediele, intermedium, laterale
− a két lábszárcsont distalis vége által alkotott bokavillába a talus felső, henger alakú
felszíne illeszkedik
− a talus feje distalisan a sajkacsonttal izesülő sarokcsont a legnagyobb lábtőcsont
Lábközép (metatarsus) csontjai:
− 5 rövid csöves csont
− basis→ proximalis, szabálytalan alakú, lábtőcsontokhoz ízesül (3 ékcsont, köbcsont)
− corpus→ átmetszetben háromszög alakú, melynek egy éle a talp felé néz
− capitulum→ gömb alakú, distalis
− ossa sesamoidea – lencsecsont az I. metatarsuson
Lábujjak csontjai:
− lábujjak: digiti pedis
− ujjperccsontok alkotják: phalanx
− az öregujjat (hallux) két ujjperccsont alkotja, a többi ujjat 3-3, de ezek jóval
csökevényesebbek, mint a kéznél
− az utolsó ujjperc itt is a körömperc
Láb ízületei:
− Bokaízület – articulatio talocruralis→Felső ugróízület
o talus henger alakú - ízfelszin
o malleolus med. et lat. - ízületi árok
o csuklóízület
o oldalszalagok miatt csak dorsal és plantarflexio van
o az ízfelszín hátsó része keskeny ⇒ lábujjhegyen instabil
− Alsó ugróízület – articulatio talotarsalis
o több ízületből áll
o talus, calcaneus, os naviculare egymással alkotott ízületei alkotják
o mozgásai közös tengely mentén történnek
o forgó ízület
o mozgásai:
▪ supinatio – pronatio
▪ adductio – plantarflexio
Lábtőcsontok között feszes ízületek:
- Chopart féle ízületi vonal (proximalis talus - calcaneus és distalis os naviculare - os
cuboideum között)
- Lisfranc féle ízületi vonal (tarsus - metatarsus vonala) → articulatio tarsometatarsea→
ezeknek az ízületi vonalaknak a láb amputációjában van fontos szerepük
Láb szerkezete, a láb egészben:
− lábtő és lábközép csontok boltozatos szerkezetűek
− Hosszanti boltozat: sarokcsont gumó – I.-V. metatarsus fej-> medialis hosszabb, mint
a lateralis
− Haránt boltozat: ékcsontok és metatarsusok szintjében a legmagasabb→Alátámasztási
pontok: sarokcsonti gumó – I.-V. metatarsus feje
- a boltozatok süllyedésekövetkezhet be a szalagok megnyúlása esetén→ lúdtalp (pes
planus)
 27. A vázizmokról általában, Az izom szerkezete, felépítése,
összetétele
Általános izomtan:
- a csontvázizomzatot 350 izom alkotja
- a testsúly 30-40%-át adja
- 75%-a víz, a szilárd alkotórész 1%-a szervetlen só, főként foszforsavas kálium
- túlnyomóan aktinból és miozinból áll
- ha az izmok izomrostjai sok myofibrillumot és kevesebb sarcoplasmát
tartalmaznak→fehér izom→ erőteljes, gyors összehúzódásra képes
- vörös izom→ az izomrost kevesebb myofibrillumot és több sarcoplasmát tartalmaz,
kitartó tónusos összehúzódásra képes
- legtöbb izom kevert
- 2 rész: venter (izomhas) – aktív, kontrakcióra képes rész, tendo (ín) – csontokon
rögzülő inas rész az izom végrészein
- motoros egység:
o a harántcsíkolt izom idegingerlésre húzódik össze
o a gerincvelőben vagy agytörzsben lévő mozgató neuronok és az általa
beidegzett izomrostok összessége
- izomerő:→ a működő izomrostok számával arányos, az izom maximális ereje az izmot
alkotó rostok számától függ
- munka→ az izmok által végzett erő és az út szorzata
- izomorsó, ínorsó→ az izmokban fájdalomérző receptorokon kívül két speciális
receptor is van, az izmok és inak feszültségi állapotát érzékelik
- punctum fixum→ a proximális vagy mediális rögzülést nevezzük az izom eredésének
- punctum mobile→ a distalis vagy laterális rögzülést az izom tapadásának
- Alakja szerint az izmok lehetnek:
o orsó, tollas (hosszú izmok)
o kerek, lapos (rövid izmok)
o lapos ín, bőnye (aponeurosis) (széles izmok)
o sphincterek (gyűrű alakú izmok)
- Mozgása:
 o flexor (hajlító), extensor (feszítő), adductor (közelítő), abductor (távolító),
pronator (borító), supinator (hanyintó), levator (emelő), rotator (forgó),
sphincterek (szűkítő-záróizmok)
Működés szerint:
- együttműködő (szinergista)
- ellentétes működésű (antagonista)
Fascia-izompólya→ az izmok egyesével vagy csoportosan erős kötőszövetes lemezek által
alkotott rekeszekben helyezkednek el
- Aktivitásos hypertrophia→ a rendszeresen működtetett izmok rostjai megvastagodnak,
az izmok tömege nő
- inaktivitásos atrophia→ a tartósan nyugalomban lévő izmok rostjai elvékonyodnak, az
izmok sorvadnak
Izomtónus→ az élő ember izmai állnadó kisfokú összehúzódásban van
Ínhüvely→az izmok inainak megtöretési helyein (boka, csukló) veszik körül az inakat.
Bursa→ nagyobb ízületek körül (ízületi tok, és a rajta futó izmok között) az inak csontos
tapadása alatt vannak, külső rostos és belső synovialis rétegből állnak.

28. A fejizmok
Fejizmok:
Mimika izmok (VII. agyideg – nervus facialis)
- Arc nyílásainak szűkítése révén védőfunkció, érzelemkifejezés, beszéd
- Szem körüli izmok:
o musculus orbiculari oculi (körkörös)→ szemhéjak pislogását, zárását,
szemhunyorítást végzi
- Orrkörüli izmok: orrnyílást szűkíteni, tágítani képes
- Száj körüli izmok:
o musculus orbicularis oris (körkörös)→ szájrést szűkíti, csücsörítés, fütyülés
o Többi hosszanti is az elözőbe sugárzik bele.
o trombitás izom→ a pofa vázát alkotja
▪ Feladat: nevetés, sírás, rágás első fázisai, fogsorív kialakulása
Rágóizmok (V/3 agyideg – nervus mandibularis)
- Musculus masseter (járomíven ered→ mandibula szögletén tapad)
 - Musculus temporalis (halántékárok→ mandibula proc. coronoideusán tapad)→
rágáskor jól megfigyelhető a halántékon
- Musculus pterigoideus externus/külső röpizom (proc. pterygoideus→mandibula
szöglet belső)→ a caput mandibulaet előrehúzza a tuberculum articularéra, igya szájat
nyitja és a mandibulát előrecsúsztatja
- Musculus pterigoideus internus/belső röpizom (proc. pterygoideus→mandibula
nyak)→ a musculus masseterrel párhuzamos lefutású, de a mandibula szárának belső
oldalán halad

29. A mellkas izmai

Mellizmok:
Thoracohumeralis izmok: felső végtaghoz húzódó izmok
- Musculus pectoralis minor - kis mellizom→ nagy mellizom alatt, a felső bordáktól a
lapocka hollócsőrnyúlványához halad, a lapockát, a vállat előre és lefelé húzza
- Musculus pectoralis major - nagy mellizom→ a sternumtól a felső bordáktól húzódik a
humerus proximalis végéhez
- Musculus serratus anterior - elülső fűrészizom→ széles, lapos izom, 8-9 csipkével ered
a mellkas oldalsó felszínén és a lapocka alatt elhaladva annak mediális szélén tapad→
kifordítja a lapockát
Mellkas saját izmai:
- Musculus intercostalis externus→külső bordaközti izmok→ rostjai felülről lefelé, a
gerinctől a sternum irányába haladnak ferdén→összehúzódáskor az alsó bordákat
emeli, a mellkast tágítja, belégző izmok
- Musculus intercostalis internus→ belső bordaközti izom→rostjai a külsőkre
merőlegesen haladnak, a sternumtól a gerinc felé ferdén, összehúzódáskor a felső
bordákat süllyesztik, mellkast szűkítik, kilégző izmok
- Diaphragma → rekeszizom→ kupola alakban elhelyezkedő izmos-inas lemez, ami a
mellüreget a hasüregtől légmentesen elválasztja
- centrum tendineum→inas rész, ami háromlevelű lóheréhez hasonló, elülső és két
hátsó-oldalsó mezővel, amikre elől a szív, hátul a tüdő fekszik rá
- belégzés→ amikor a diaphragma széli izmos része összehúzódik, kupolája lesüllyed és
a mellüreg függőleges irányba tágul
 - kilégzés→elernyedve kupolája felemelkedik, közben hozzáfekszik a bordákhoz, a
mellüreget szűkíti

Bordaközti izmok
- bordák közét töltik ki
- mellkas falának alkotásában vesz részt
- férfiaknál hasi légzés
- nőknél mellkasi légzés

30. A hátizmok
Hátizmok:
Felületes hátizmok:
- Musculus trapesius (csuklyásizom)→ legfelületesebb házitom→ eredése a
nyakszirtcsonttól a gerincen a 12. hátcsigolya proc. spinosusáig tart és a vállöv
csontjain tapad (clavicula, scapula)→vállvonogatás, katonás állás
- Musculus latissimus dorsi (széles hátizom)→legyezőszerű széles lapos izom, alsó
bordákon az alsó thoracalis és lumbalis csigolyákon és a csípőlapáton ered, a rostok
összeszedődve a humeruson tapadnak
- kis és nagy rombuszizom + lapockaemelő izmok→ a gerincről erednek és a lapockán
vmint a bordákon tapadnak, a vállövet és a bordákat mozgatják
Mély hátizmok: (musculus erector trunci)
- bordák és csigolyák közötti teret töltik ki
Tarkóizmok: (suboccipitalis izmok)
- a fej oldalra és hátra mozgatásában vesznek részt
- os occipitale és az első két nyakcsigolya között helyezkedik el

31. A nyakizom
Nyakizmok:
1. Felületes nyakizmok:
- bőrizom (platysma)→ a mellkastól a mandibula basisához húzódik kétoldalt, tónusával
a nyak bőrét feszesen tartja, az emlőket emeli, a test egyetlen bőrizma
 - fejbiccentő izom: (musculus sternocleidomastoideus)→fej egyenesen tartása→ a
clavicula medialis végétől és a sternumtól halad a halántékcsont csecsnyúlványához a
fül mögé
2. Nyelvcsont alatti és feletti izmok
- Nyelvcsont feletti izmok→ a nyelvcsonttól a mandibulához, a koponya aljához
húzódnak, legjelentősebb a 4 izom közül a szájfeneket lezáró→musculus
mylohyoideus (diaphragma oris)→ nyitják a szájat
- Nyelvcsont alatti izom (4)→ a nyelvcsonttól a gégéhez, ill. a sternumhoz húzódik→
egy izom kivételével (musculus omohyoideus), ami a lapockához megy→ rögzítik a
nyelvcsontot
3. Mély nyakizmok:
- elülső csoport: Fej – nyak mozgatása→ a gerinc elülső felszínén helyezkednek el
- oldalsó csoport: scalenus izmok (3)→ nyakcsigolyáktól futnak → I.-II. bordához,
sátorszerűen lezárják a mellüreg felső bemeneti nyílását→kupolájuk alatt: mellhártya
és tüdőcsúcs
- hiatus scaleni→ az elülső és középső scalenusizmok az 1. bordán tapadva egy rést
hoznak létre
- arteria subclavia→a hiatus scalenin kilép a felső végtag verőere és a felső végtag
idegfonata (plexus brachialis)
- Nyakizmokat igen fontos fascia –rendszer fogja közre 3 rétegben, melyek hüvelyt
(vagina carotica) képeznek a nyakon futó nagyerek számára, ill. az egyes nyakizom
csoportokat behüvelyeznek.

32. A hasizmok
Hasizmok:
- széles, lapos izmok, melyek a hasüreg falának legnagyobb részét alkotják
- fontos szerepük van a hasüregi nyomás fenntartásában és a hasprés létrehozásában (prelum
abdominiale) → vizelés, székelés, hányás, köhögés, szülés
- részt vesznek a törzs hajlításában, megfeszülnek nehéz tárgy emelésekor
Részei
- Musculus rectus abdominis – egyenes hasizom→hasfal elülső részén, a középvonal két
oldalán húzódik pántszerűen a 5-7. bordák külső felszínétől a szeméremcsontig
(symphysisig)→ izmok rostjai nem futnak egyfolytában végig, hanem harántirányú inas
befűződések szakítják meg
- Musculus obliquus abdominis externus – külső ferde hasizom→ az alsó 8 borda külső
felszínén ered, rostjai felülről és lateral felől futnak lefelé és medial felé→ elülső része széles
aponeurosisba megy át az egyenes hasizom oldalsó szélénél, azt előlről megkerülve a
kétoldali aponeurosis rostjai a középvonalban összefonódnak, létrehozzák a fehér
vonalat(linea alba)
- legalsó rostjai a csípőcsont (spina iliaca anterior, superior) és a szeméremcsont (tuberculum
pubicum) között kifeszülő szalagszerű megerősödésben végzőnek, és ez a lágyékszalag
(ligamentum inguinale Pouparti)
- Musculus obliquus abdominis internus – belső ferde hasizom→a csípőszalagtól és a
lágyékszalagtól húzódik lefelé
- rostjai merőlegesen húzódnak a külső ferde hasizom rostjaira és a bordákon tapadnak
- Musculus transversus abdominis – haránt hasizom→ legmélyebben elhelyezkedő hasizom
- haránt irányban haladnak
- hasprés→ vizelet, székletürítés
- légzés→ elsősorban férfiaknál és sportolóknál
- Musculus quadratus lumborum→ a gerinc két oldalán a hátsó hasfal alkotásában vesz
részt még egy-egy négyszög alakú, lapos izom, a 12. bordánál húzódik a csípőlapáthoz.--> a
csípőtaréj hátsó részén, a belső ajkakon ered, a XII., borda alsó szélén, egyenes rostjai az I-IV.
ágyéki csigolya harántnyúlványán tapad.
- Linea alba – rectushüvely→ a külső és a belső ferde hasizmok és a haránt hasizmok széles
inai (aponeurosis) , amelyek elöl a test középvonalában találkoznak
- umbilicus (köldök)→ ahol a linea albát a magzati életben a köldökzsinór erei átfúrják
-anulus umbilica (köldökgyűrű)→ a hasfal gyenge pontja, ezen haladnak az intrauterin életben
a köldökerek.
- köldöksérv(hernia umbilicalis)
-lágyékszalag (ligamentum inguinale) → az első felső csípőtövis és a symphysis közötti
kötőszövetes szalag

33. A sérvcsatornák

Sérvcsatornák:
Canalis inguinalis (lágyéki csatorna):
- ferde és haránt hasizom és a ligamentum inguinale határolja→a herék leszállásáért
felelős
- a csatorna párhuzamosan fut a ligamentum ing.-val a hasüreg nyílása laterálisan, bőr
alatti külső nyílása mediálisan van
- Tartalmazza: kerek méhszalag / ondózsinór
- a hasfal gyenge része, megnövekedett hasüregi nyomás esetén ürege megnyílhat, rajta
bélrészletek türemkedhetnek ki→ lágyéksérv (hernia inguinalis)
Canalis femoralis (combcsatorna)
- Ligamentum inguinale alatt és a comb medialis oldalán függőlegesen halad
- lateralisan a vena femoralis határolja, medialisan a fésűizom fasciája, elől pedig a
széles combpólya (fascia lata)
- Felül: fascia lata, alul: fascia pectinea és vena femoralis határolja
- ha a csatorna megnyílik, kitágul, és rajta bélrészletek türemkednek ki, combsérv→
(hernia femoralis)
- hasfali sérvek létrejöhetnek még a köldöknél, de a rekeszizmon is (hernia
diaphragmatica)
Hiatus subinguinalis
- a ligamentum ing. alatt, közte és a medencecsont között létrejövő nyílás
- laterális nagyobbik része→ lacuna musculonervosa, rajta lép ki a musculus iliopsoas
és a nervus femoralis
- középső része→ lacuna vasorum, comb erei lépnek itt ki (vena és arteria femoralis)
- medial kicsiny része a lacuna herniosa→ combcsatorna kezdeti, bemeneti nyílása, amit
normális körülmények között egy kötőszövetes lemez zár le.

34. A felső végtag izmai

4 csoportra oszthatók:
- vállöv izmai
- felkarizmok
- alkarizmok
- kézizmok

Vállöv izmai:
 - a vállízületet fogják körül, szerepük van a laza ízületi tokkal rendelkező ízület
összetartásában
- lapockáról erednek túlnyomóan és a humerus proximális végén tapadnak, amit
mozgatnak
Musculus deltoideus – deltaizom
− Ered: clavicula, scapula
- Tapad: humerus felső harmadában
− Mozgatása: kart vízszintesig emeli, az elülső és hátulsó rostjai az abducált kart
közelítik és rotálják
Musculus teres major et minor – nagy és kisgörgeteg izom
− Ered: scapula alsó csúcsától és a laterális szélétől
- Tapad: humerus
− Mozgatása: kar befelé és kifelé rotálása
- a két izom között halad a 3fejű karizom hosszú fejének ina, és a 3 izom létrehozza s
medialis és laterális hónaljrést (hiatus axillaris)→ amin erek és idegek haladnak a
hónaljárokból (fossa axillaris) hátrafelé.
Musculus supra et infraspinatus – lapocka tövis feletti és alatti izom
− ered: a lapocka dorsalis oldalán, a lapockatövis fölötti és alatti árokban
− Tapad: humerus
− Kart befelé rotálják vagy ab- adducálják
Musculus subscapularis – lapocka alatti izom
− Ered: lapocka elülső, bordai felszíne
− Tapad: humerus
− Mozgatása: kart befelé rotálják
Kar izmai:
- elsősorban könyökízületre fejtenek ki hatást, de van, amelyik a vállízületre is
- elöl a flexorok, hátul az extensorok vannak
Flexorok:
- Musculus biceps brachii – kétfejű izom
- ered: 2 fejjel a lapockáról
- tapad: tuberositas radii
- mozgatása: alkarhajlítás és supinálás
- Musculus brachialis- karizom
- humerusról az ulnara halad
- Musculus coracobrachialis
- ered: processus coracoideus scapulae
- Tapad: humerus
- mozgatása: felkart hajlítja
Extensorok:
- Musculus triceps brachii – háromfejű izom
- Ered: lapocka és humerus hátsó felszínérő
- Tapad: olecranon ulnae
- mozgatása: könyökízületet feszíti
Alkar izmai:
− Flexorok: elöl és ulna felől (tenyéri oldalon haladnak és tapadnak)
− Extensorok: hátul és a radius felől (kézháti oldalon)
− Két réteg: felületes és mély izmok
− hosszú inaik kifutnak a kézre és ujjakra, melyet szalagok rögzítenek
− rövid izomhas
− Csuklónál az ínakat ínhüvelyek borítják: vagina tendinis (I. és V. ujj)
- a kézháton 6 ínhüvely van, a tenyéri oldalon csak 3
Kéz izmai:
− Csak a tenyéri oldalon és a metacarpusok között vannak, ujjakat mozgatják
− inas lemez – aponeurosis palmaris
− Hüvelypárna izmai: thenar izmok:
o 4 izom, a pollexet mozgatják
− Tenyérközép izmai: mesothenar izmok:
o musculi lumbricales (gilisztaizom) – finom ujjmozgatások
o musculi interossei (csontközötti izmok) – ujjak távolítása közelítése
− Kisujjpárna izmai: hypothenar izmok
o 3 izom, a kisujjat mozgatják

35. Az alsó végtag izmai

Az alsó végtag izmai:
− Csípőizmok (belső és külső)
− Combizmok
− Lábszár izmok
 − Lábizmok

Csípőizmok:
1. Belső csípőizmok:
− Eredés az ágyéki gerinc, a medence belső, hasüreg felé eső felszínén
− Musculus psoas major – nagy horpaszizom + Musculus iliacus – csípőizom (flexio,
kirotatio)→ egyesülve a lágyékszalag alatt lépnek ki a combra, közös ínnal tapadnak a
femur kistomporán→közös nevük: musculus iliopsoas
− a csípőízület legerősebb flexorai
− rögzített alsó végtag mellett a törzset előrehajlítják
− a combot hajlítják, és kifelé rotálják
− Musculus piriformis – körteképű izom (hátul lép ki foramen ischiadicum majuson)
Külső csípőizmok:
- musculus gluteus maximus - nagy farizom
- musculus gluetus medius - középső farizom
- musculus gluetus minimus –kis farizom
A farizmok a csípőlapát külső felszínén erednek és a femur proximális végén tapadnak.
- durva rostú, vastag, lapos izmok
Combizmok:
1. Extensorok (elől)
− Musculus quadriceps femoris – négyfejű combizom
o fejei egyesülve közös ínba mennek (ligamentum patellae) - reflexvizsgálat
− Musculus sartorius – szabóizom
o csípőtövistől tibia proximalis végéhez
o leghosszabb izom
2. Flexorok (hátul)
− Musculus biceps femoris – kétfejű combizom
− Musculus semimembranosus – félhártyás izom
− Musculus semitendinosus – félinas izom
− mindhárom az ülőgumón ered és a lábszárcsonton tapad (biceps a fibulán, a másik 2
medialisan a tibian)
− Mozgás:
o csípőízület feszítés
o térdízület hajlítás
 o behajlított térd rotálás
3. Adductorok: (comb medialis oldalán)
− Musculus adductor longus, brevis, magnus
− Musculus pectineus – fésűs izom
− Musculus gracilis – karcsú izom
- ezek a szeméremcsont alsó ágán erednek és a tibia, valamint combcsont medialis
részén tapadnak
- az adductorok az extensorok medialis részével egy csatornát (canalis adductorius)
fognak közre, mely a comb alsó harmadában az elülső-belső oldalról indul el és a
térdalji árokba (fossa poplitea) vezet
o ebben haladnak át a comb elülső oldaláról hátra a térdalji árokba a comb erei
- Fascia lata – széles combpólya→ combot a bőr alatt harisnyaszerűen beborítja egy
vaskos kötőszövetes lemez
Lábszárizmok:
− Jellemzői: rövid izomhas, hosszú ín, kifutnak a lábra, szalagok rögzítik le
− Extensorok (elől):
o 3 izom, lábtőhöz, halluxhoz, ill. a többi négy ujjhoz húzódnak
o inai elől a két boka között haladnak
− Flexorok (hátul):
o felületes és mélyréteg
o Musculus triceps surae – háromfejű lábszárizmok, ina az Achilles ín→
izomhasai kidomborodást alkotnak→ vádlit (sura)
o inai a medialis boka mögött mennek
− Peroneus izmok (lateralisan):
o musculus peroneus longus et brevis
o fibulán ered és a laterális boka mögött jutnak le a bokára
o hosszú izom ina a köbcsontnál behajlik a talpra és az első ékcsonton tapad,
kengyelszerűen tartja a lábboltozatot.
o a rövid izom a laterális lábszélen az V. metatarsuson tapadva tartja azt
o inai a lateralis boka mögött futnak
- lábszárat is behüvelyezi a bőr alatt egy kötőszövetes lemez (fascia cruris), melynek
megerősödött részei rögzítik az izmok inait a bokánál.
Láb izmai:
− Lábháton 2 rövid feszítőizom→ lábujjakat feszíti
− Talpon 3 csoport:
o thenar izmok – halluxot mozgatják
o hypothenar izmok – a kisujjat mozgatják
o mesothenar izmok – musculus lumbricales, musculus interossei→ talpközép
izmai→ hosszú ujjhajlítókat segíti, gilisztaizmok és a csontközi izmok.
− Aponeurosis plantaris – erős inas lemez a talpi felszínen, mechanikai behatásoktól véd

36. A szív külső leírása, helyzete, vetülete

- a szív 300 g súlyú, öklömnyi nagyságú, kúp alakú, izmos falú, üreges szerv
- mediastinum anteriusban helyezkedik el, a tüdő által közrefogva
- felső, szélesebb része a basis cordis
- alsó, csúcsos része az apex cordis
- a basison lépnek ki a szívből és be a szívbe a nagyerek
- csúcsi része sima
- sulcus coronarius (koszorúbarázda)→ a basist az apextól egy körbefutó barázda
határolja el, melyben a szív saját erei haladnak
- előre és felfelé tekintő felszíne a facies sternocostalis
- a rekeszizomra ráfekszik a facies diaphragmatica
Szívburok - pericardium:
− Savós hártya, két lemeze van
− Zsigeri lemez: összenő a szívizommal (myocardium) , ez az epicardium
− Fali lemez: szívből kilépő nagyerek kezdeti szakaszát is követi
− Két lemez közötti üreg: Cavum pericardii, 50 ml liquor pericardiit tartalmaz
(súrlódásmentes elcsúszás)
Szív helyzete:
− a mellüregben a mediastinum anteriusban található
− 2/3 része a középvonaltól balra, 1/3 része jobbra helyezkedik el
− csúcsa lefelé, és balra néz
− Szív hossztengelye: hátulról-felülről-jobbról előre-lefelé-balra halad
− a jobb kamra elöl érintkezik a mellkasfallal
− a bal pitvar a leghátsó része, nyelőcsővel érintkezik
− Jobb felső határ: vena cava superior beömlési helye-jobb 3as borda felső széle,
sternumtól jobbra 1cm-re
− Jobb alsó határ: sulcus coronarius jobb alsó széle – jobb 6-os bordaporc sternalis vége
− Bal felső határ: sulcus coronarius bal felső széle - bal 3-as bordaporc felső széle,
sternumtól balra, 3 cm-re
− Bal alsó határ: szívcsúcslökés helye - bal 5-ös bordaköz, sternumtól balra, 8 cm-re

37. A szív üregei, szájadékai, billentyűi

Szív részei:
− Basis cordis
− Apex cordis
− Sulcus coronarius
− Facies sternocostalis
− Facies diaphragmatica
− Facies posterior
− anulus fibrosus→ a szív vázát a sulcus coronarius síkjában, a pitvar-kamrai határnak
megfelelően elhelyezkedő rostporcos gyűrű alkotja→ erről erednek felfelé a pitvarok
izomrostjai, lefelé a kamra izomzata, ez teszi lehetővé, hogy egymástól függetlenül
működjön izomzatuk
Szív üregei:
1. Jobb pitvar: atrium dextrum
− Nagyvérkör vénái nyílnak bele (vena cava superior et inferior, sinus coronarius)
− Jobb fülcse: auricula dextra – fésűszerű izomgerendák
− Fossa ovalis
2. Bal pitvar: atrium sinistrum
− tüdőkből friss vért hozó 4 vena pulmonalis nyílik bele
− Bal fülcse: auricula sinistra
− Két pitvar közötti sövény: septum interatriale
- ennek jobb oldalán egy mélyedés→ fossa ovalis, intrauterin életben még nyitott
(foramen ovalis - rajta keresztül a két pitvar közlekedik egymással)
3. Jobb kamra: ventriculus dexter
− Innen indul a truncus pulmonalis→ test elhasznált vérét szállítja a tüdőkhöz
4. Bal kamra: ventriculis sinister
− Legvastagabb falú üreg: 10-12 mm
− Innen indul az aorta
− kamrák belső felszíne egyenletlen
− Kamrák falán: izomgerendák, szemölcsizmok
− Két kamra közötti sövény: septum interventriculare
− pitvarok fala jóval vékonyabb, mint a kamráké
− pitvarok belső felszíne a fülcsék kivételével sima
A szív szájadékai:
− Jobb pitvar-kamrai szájadék: ostium atrioventriculare dextrum (ostium venosum
dextrum)
− Bal pitvar-kamrai szájadék: ostium atrioventriculare sinistrum (ostium venosum
sinistrum)
− ostium arteriosum
A szív billentyűi:
1. Vitorlás nagycsúcsos billentyű: valvula cuspidalis
− Pitvar-kamrai szájadékokon helyezkedik el
− Részei:
o vitorla – cuspis
o ínhúrok – chordae tendineae
o szemölcsizmok – musculi papillares
− Jobb szájadékon: háromcsúcsú – valvula tricuspidalis
− Bal szájadékon: valvula bicuspidalis seu valvula mitralis
2. Félhold alakú billentyűk: valvula semilunaris
− Aorta és truncus pulmonalis kezdeti szakaszán vannak
− Egyenként 3 félhold alakú tasakból állnak
- a billentyűk nyílása a periféria felé tekint, ahol a billentyűk széli részét egy hártyás
rész alkotja és középen egy kis csomócska látható→ ezek biztosítják a tökéletes
záródást
- a semiulnaris bill. a vérnek csak a kamrákból a nagyerek irányába való áramlást teszik
lehetővé

38. A szívfal szerkezete és a szívburok

A szívfal szerkezete:
1. Endocardium (szívbelhártya): legbelső réteg.
- Endothellel borított vékony kötőszövetes hártya
 - Ennek kettőzettei a billentyűk, melyek ereket nem tartalmaznak
2.Myocardium: középső réteg, izomréteg
- pitvarokban kétirányú, vékony
- kamrákban háromirányú (külső ferde, középső körkörös, belső hosszanti)
izomrostokból
3. Epycardium: külső réteg,
- fénylő, savós hártya
- szívburok belső rétege, zsigeri lemeze
- szorosan összenőve a szív izomrétegével
Szívburok - pericardium:
− Savós hártya
− két lemeze van
o Zsigeri lemez: összenő a szívizommal, ez az epicardium
o Fali lemez: szívből kilépő nagyerek kezdeti szakaszát is követi
o Két lemez közötti üreg: Cavum pericardii, 50 ml liquor pericardiit tartalmaz
(súrlódásmentes elcsúszás)

39. A szív beidegzése

- a szív működéséhez maga termeli az ingereket, amire külön rendszer szolgál a szív
izomzatán belül→ a szív ingerképző és ingervezető rendszere (intracardialis
beidegzés)
Elsődleges ingerképző
Sinuscsomó – nodus suniatrialis (Keith - Flack csomó)→ a jobb pitvar falában a vena
cava superior benyílásának szomszédságában helyezkedik el
Másodlagos ingerképző központ
Pitvar - kamrai csomó – nodus atrioventricularis (Aschoff-Tawara csomó)→ a jobb
pitvarsövény alsó részében, a pitvar-kamrai szájadék fölött, a sinus coronarius benyílása
előtt látható
Harmadlagos ingerképző központ
Fasciculus atrioventricularis – His köteg→AV csomóból indul, kamrasövényben 2 ágra
oszlik→átfúrja az anulus fibrosust→két Tawara szárra, és Purkinje rostokkal végződnek a
szívizomban
Extracardialis beidegzés
 − a szív működését az idegrendszer befolyásolja
− symphaticus ingerek serkentik a szívműködést
- Parasympaticus idegrendszer felől a X. agyidegen (nervus vagus) jövő ingerületek
gátolják a szív működését

40. A szív saját erei

Szív saját erei:
Arteria coronaria dextra:
- ramus interventricularis posterior (jobb pitvar, jobb kamra nagyobb része,
kamrasövény hátsó 2/3-a→ elől a sulcus coronariusban fut jobb felé egészen a
facies diaphragmaticáig, ahol lefelé fordul és a két kamra közötti barázdában
halad, mint ramus interventricularis posterior a szívcsúcs irányába.
Arteria coronaria sinistra:
- egyik ága a ramus interventricularis anterior → kamrák közötti barázdában halad
elől lefelé a szívcsúcshoz,másik ága a ramus circumflexus → a sulcus
coronariusban bal oldalról kerüli meg a szivet, ellátja vérrel a bal pitvart, a bal
kamrát, a jobb kamra elülső részét és a kamrasövény elülső egyharmadát.
− Bal pitvar, bal kamra, jobb kamra elülső része, kamrasövény elülső 1/3-a
− A végágak: anatómiai végartériák
Vénák:
- vena cordis magna (szív elülső és bal oldalsó),
- ~media (hátsó részről),
- ~parva (jobb szívrészből) gyűjti össze az elhasznált vért.⇒ sinus coronarius ⇒
jobb pitvarba egyesülve ömlenek

41. Az erekről általában, az erek szerkezete,

összeköttetései, vérkörök
Erekről általában
1. Artériák, verőerek
− Szív felől a perifériák felé szállítja a vért
− kamrákból lépnek ki
− Faluk rugalmas
- rajtuk lüktetés (pulsus) tapintható
− Három típus:
- elasztikus
o falukban igen sok az elasztikus rost
o szív közeli nagyartériák (aorta, a. carotis, a. subclavia, a. iliaca)
o szív systoléjakor kitágul, dyastolékor összehúzódik
- muscularis
o falukban sok simaizom
o szerepe van a vérnek a testrészek közötti elosztásában
- arteriolák (kisartériák)
o kapillárisok előtti artériás szakasz
o falukban lévő simaizom tágasságukat megváltoztatja
o kapillárisok előtti nyomáscsökkentő szelep szerepét is ellátják
2. Kapillárisok (hajszálerek)
- érrendszer legtágabb szakaszát alkotják
− Feladat: gázcsere a falukon, tápanyagok felvétele, salakanyag leadás
− Faluk: endothel + lamina basalis
− kontinuus falú kapilláris, pl. izom, tüdő, idegrendszer→ sok pinocytoticus hólyag
az endothelsejtekben
− Fenesztrált falú kapilláris, pl. endocrin szervek, epehólyag, bél→falán 80-100
nm-es nyílások vannak, ha működik falában pinocytoticus hólyagok, ha nem
működik, akkor fala vastagabb.
− Sinusoid kapilláris, pl máj, lép, vese→változatos falszerkezet
− Vénás sinusok: endothellel bélelt, de önálló fal nélküli öblös kapillárisok a
- vénás oldalon
3. Vénák, visszerek (gyüjtőerek)
− Szív felé szállítja a vért
− pitvarokba vezető erek
− Faluk vékony, néhol semilunaris billentyűk vannak
Az érfal szerkezete:
− Intima: belső réteg (endothel + esetleg subendothalialis kötőszövet)
− Media:
− atrériákban legvastagabb
− elasztikus típusúakban rugalmas rostok, muscularis típusúakban
simaizomsejtek
 − középső réteg (izom, vagy csak membrana basalis)
− kapillárisokban csak rácsrostokból álló vékony alaphártya (membrana és
lamina basalis)
- Adventitia: külső réteg (laza rostos kötőszövet, benne futnak az erek falát tápláló
erek→vasa vasorum)
Erek összeköttetései:
- erek közötti öszeköttetés→anasztomózis
- vérkeringés szabályozása
- kiesett terület vérellátása
- Arteriovenosus anastomosis: artéria és véna közötti összeköttetés a kapilláris
megkerülésével→vérkeringés szabályozásában is szerepe van
- Collaterális anastomosis: ugyanazon ér proximalis és distalis szakaszát köti
össze→ kiesett terület vérellátása
- Funkcionális végartériák: két kis szűk ér összeköttetése (gyors- lassú
elzáródás)→ kiesett vérterület pótlása, ha elzáródik infarktus (kúp alakú
szövetelhalás)
Vérkörök
Kisvérkör
- jobb kamra→ truncus pulmonalis→ arteria pulmonalis dextra, sinistra→
tüdőartériák→tüdővénák→ vena pulmonalis→ bal pitvar
Nagyvérkör
- bal kamra→ aorta→ artériák (test, kapillárisok)→ vénák→ vena cava superior,
inferior, sinus coronarius → jobb pitvar

42. Az aorta ascendens, az arcus aortae és ágaik

A bal kamrából kiinduló aortának 3 szakasza van:
1. Aorta ascendens- felszálló aorta
2. Arcus aortae- aortaív – jobbról –balra, elölről hátrafelé kanyarodik – lovagol a bal
tüdőgyökéren.
3. Aorta descendens- leszálló aorta- az aortaív folytatásaként a 12. hátcsigolyánál
átfúrja a rekeszt s a 4. lumbális csigolyánál kettéágazik
Aorta ascendens- felszálló aorta
Nagy része a szívburkon belül helyezkedik el. Ebből a szakaszból csak a szív saját vérellátását
biztosító arteria coronaria dextra et sinistra ered.
Az aortaív (arcus aortae) ágai:
- jobbról balra hátrafelé a Th4-nél eléri a gerincet
- truncus brachiocephalicus – felkar-verőértörzs
- arteria carotis communis sinistra- bal közös fejverőér (a jobb oldali közös fejverőér-
arteria carotis communis dextra nem az arcus aortaeből, hanem a truncus
brachiocephalicus-ból ágazik!)
- arteria subclavia sinistra – bal kulcscsont alatti verőér
1. A truncus brachiocephalicus
- Rövid lefutás (4-5 cm) után ágazik:
o arteria carotis communis dextra - jobb közös fejverőér
o arteria subclavia dextra - jobb oldali kulcscsont alatti verőér
2. Az arteria carotis communis dextra et sinistra ágazik a pajzsporc felső szélénél a C3
csigolya magasságában:
- arteris carotis interna- belső fejverőér
o ágleadás nélkül halad a koponyába és az agyvelő vérellátásában vesz részt.
o A koponyába a sziklacsonton (pyramis) át a canalis caroticus-on keresztül jut
be.
- arteria carotis externa- külső fejverőér
o Számos ággal látja a nyak és fej azonos oldali képleteit majd a fültőmirigy
állományában oszlik 2 végágára:
o a. maxillaris és a. temporalis superficialis
o Ágai:
▪ a. thyroidea superior (pajzsmirigy, gége ellátása) TI
▪ a. linguinalis (nyelv ellátása) LI
▪ a. facialis (arc ellátása) FA
▪ a. pharingea ascendens (garat ellátása) FA
▪ a. occipitalis (fül mögötti terület ellátása) O
▪ a. temporalis superficialis (halánték, fejtető bőre) TE
▪ a. maxillaris (orrüreg, szájpad, pofa, fogak, MA rágóizmok, dobüreg)
▪ Szójáték az ágak megtanulásához: TI-LI-FA-FA-O-TE-MA
3.Arteria subclavia sinistra – bal oldali kulcscsont alatti verőér
 - mellüregből a hiatus scalenin át- a nyakra- 1. borda és a kulcscsont között-
hónaljárokba
- Főleg a felső végtagot látja el vérrel, de ad ágakat a nyaki képletekhez és az agyvelő
ellátásához is.
- Ágai:
o arteria vertebralis
▪ a foramen magnumon keresztül belép a koponyába. Fontos szerepe van
az agyvelő vérellátásában.
o arteria thoracica interna
▪ emlők vérallátását is ez biztostíja
▪ A hiatus scaleni-n kersztül lép ki a plexus brachialissal együtt a nyakra
ahol a kulcscsont és az 1. borda között lép be a hónaljárokba
- Továbbhaladása:
o arteria axillaris – hónalj verőér- a hónaljárokba lépéstől kezdve → m.
pectoralis major alsó széléig, felkar mediális oldala
o arteria brachialis -felkar verőér – musculus pectoralis major alsó szélétől
kezdődően
o arteria radialis - orsócsonti verőér
o arteria ulnaris -singcsonti verőér
o Az utolós 2 ér a kezen létrehoz egy ívet, ez az arcus palmaris superficialis et
profondus (felületes és mélyebben fekvő tenyéri ív)
o Fontos látni, hogy a jobb- és baloldal eredése nem azonos! Jobb oldali
kulcscsont alatti verőér eredése a truncis brachiocephaliscusból történik, míg a
jobb oldali az aortaívből közvetlenül ered, annak egyik ága!

43. Az aorta descendens és ágai

Aorta descendens
Szakaszai:
1.Aorta thoracica
- mellkasi aorta- az aortaívtől a a gerinc mellett fut - Th 12.csigolyáig tartó szakasza az aorta
descendensnek
Ágai
-arteria intercostalisok – bordaközi artériák
-arteria bronchialis dextra et sinistra- ok
- biztosítják a tüdő szövetének saját vérellátását,
- nyelőcsövet, szívburkot ellátó artériák
2.Aorta abdominalis
– hasi aorta- Th12. csigolyától a gerinc előtt halad a L4-escsigolyáig, itt kétfelé oszlik
Ágai
-fali ágak – hasfal vérellátása
-páros zsigeri ágak - a páros hasi szervekhez futnak
- 2 db arteria renalis- dextra et sinistra – vesék ellátása
- 2 db arteria suprarenalis dextra et sinistra– mellékvesék ellátása
- 2 db arteria spermatica interna – dextra et sinistra– belső nemi szervek vérellátása
- férfiak: arteria testicularis dextra et sinistra
- nők: arteria ovarica dextra et sinistra
-páratlan zsigeri ágak
- truncus coeliaca
Ágai
-arteria lienalis (lép ellátása)
-arteria hepatica communis
-arteria gastrica (gyomor vérellátása)
-arteria mesenterica superior- felső bélfodor verőér
– vékonybelek, hasnyálmirigy, vastagbelek egy részének vérellátása
-arteria mesenterica inferior – alsó bélfodor verőér
- vastagbelek és a végbél egy részének vérellátása
-2 db arteria iliaca communis (dextra et sinistra) – a hasi aorta a L4-es
csigolyamagaságában kétfelé oszlik jobb és bal közös csípőverőérre. A medencében kétfelé
oszlik (azaz összesen 4 db ág lesz)
- 2 db arteria iliaca interna (dextra et sinistra) (vagy arteria hypogastrica)- belső
csípőverőér
o kismedencei szervek vérellátása (húgyhólyag, méh, végbél egy része)
- 2 db arteria iliaca externa (dextra et sinistra)- jobb és bal külsőcsípőverőér
Ágazik:
o arteria femoralis
o halad a térdalji árokba (fossa poplitea) - arteria poplitea
o 2 végágra oszlik, melyek a lábszárat látják el vérrel:
 ▪ arteria tibialis anterior -elülső sípcsonti verőér két boka között elül
halad a lábhátra
• arteria dorsalis pedis (itt tapintható jól a pulzus)
▪ arteria tibialis posterior – hátsó sípcsonti verőér medialis boka mögött
hajlik be a talpra és 2 ágra válik:
• arteria plantaris medialis et lateralis és ellátja a lábujjakat is

44. A nagyvérkör vénái

Rendszerei:
1. Vena cava superior rendszere
2. Vena cava inferior rendszere
3. Vena portae rendszere
Az áramlás irányának megfelelően a vénák mindig összeszedődnek, az artériák pedig
eloszlanak.
Vena cava superior rendszere
- 6-8 cm hosszú vastag értörzs, mely a mediastinum supracardiacumban (mediastinum
anterius felső részében) helyezkedik el
- A rekeszizom feletti testrész vérét gyűjti össze (felső végtagok, nyak, fej)
- A jobb 1. borda sternális vége mögött jön létre 2 vénás értörzs összeömléséből
- Ugyanez szimmetrikusan ismétlődik a másik oldalon
1. vena brachiocephalica dextra - jobb oldali fej-kar véna melybe ömlik:
2. vena jugularis interna – belső nyaki verőér. Összegyűjti a fej és a nyak vérét.
3. vena subclavia – kulcscsont alatti gyűjtőér. Összegyűjti a felső végtag, mellkas
oldalfala, nyak felületes részéről az elhasznált vért.
Ezen 3 véna (v. brachiocephalica + v. jugularis interna + v. subclavia) egyesülése az
angulus venosus (vénás szöglet)
A felső végtagon megkülönböztetünk felületes és mély vénákat.
- Mély vénák:
o a vena axillarisig párosan kísérik a velük azonos nevű artériákat.
o 2 db vena brachialis, vena axillaris
- Felületes vénák: (bőrvénák)
A kézhát vénás fonatából alakulnak ki. Az alkar alsó harmadában még
dorsalisan (háti oldalon) haladnak, majd a volaris (tenyéri) oldalra kanyarodva jutnak
 el a könyökhöz, itt a két vénát anasztomózis köti össze – ez a vena mediana cubiti
vénás injectio helye- mivel szorosan rögzül az aljzathoz.
o vena basilica (medialisan halad)- király (kézháti) visszér A felkar medialis
oldalán a mélybe bukva beleömlik az egyik vena brachialisba
o vena cephalica (laterálisan halad) – fej visszér A felkar laterális oldalán jut fel
a m. pectoralis major és m. deltoideus közötti barázdába, ahol a vena
axillarisba ömlik.
Vena cava inferior rendszere
- A test rekeszizom alatti vénás vérét gyűjti össze- alsó végtag, kismedencei szervek,
páros hasűri szervek, máj.
- Az L4-es csigolya jobb oldalán kezdődik. 2 vénából ömlik össze:
- vena iliaca communis dextra et sinistra- közös csípővisszér létrejön:
o vena iliaca interna- belső csípővéna
o vena iliaca externa- külső csípővéna
Az alsó végtag mély vénái a térdhajlatig párosával kísérik az azonos nevű artériákat.
- vena femoralis
Az alsó végtag felületes vénái:
- vena saphena magna A láb, lábszár, comb medialis oldalán halad fel a
lágyékhajlathoz, ahol beleömlik a v. femoralisba
- vena saphena parva A láb laterális szélén majd a lábszár hátulsó oldalánhalad a téralji
árokig, ahol a vena poplitea-ba ömlik.
A vena cava inferior a gerinc jobb oldalán halad felfelé, csatlakoznak a páros hasűri
szervek vénái:
- vena ovarica dextra et sinistra seu vena testicularis dextra et sinistrajobb és bal
petefészekvéna/ herevéna
- vena renalis dextra et sinistra – jobb és bal oldali vese visszér
- vena suprarenalis dextra et sinistra- jobb és bal mellékvese visszér
- vena hepatica- májvéna - hozzáfekszik a máj felszínéhez, ahol felveszi a máj vénáit.
Átfúrja a rekeszizmot és beszájadzik a jobb pitvarba
Vena portae rendszere- májkapugyűjtőér
Rövid, vastag értörzs, a hasüreg páratlan szerveinek vénás vérét gyűjti össze: -
emésztőcsatorna tápanyagban dús vérét - lép és hasnyálmirigy vénás vérét - A MÁJ VÉRÉT
NEM EZ VISZI! viszi a májba  méregtelenítés  v. cava inferior  szív
Fő gyökerei:
1. Vena mesenterica superior- felső bélfodri véna
2. Vena mesenterica inferior- alsó bélfodri véna
3. Vena linealis- lépvéna
A májba belépve a vena portae ismét kapillárisokra (sinusokra) oszlik. A májból a vér a vena
cava inferiorba vezetődik.
Vena portae anastomosisai: Összeköttetések a vena cava inferior et superior és a vena portae
között. Ha a vér áramlása a májon keresztül akadályozott (pl májzsugor) akkor ezek az
anastomosisok kitágulnak (aranyér) és a vena portae vérét a vena cava superior et inferior felé
vezetik.
Ilyen anastomosisok találhatók:
- cardia (gyomorszáj) körül
- Rectum (végbél) falában
- Paraumbilicalis vénák kitágulása a caput Medusaet hozza létre (köldök körül)
- Retroperitoneálisan- vesék tokjában

45. A magzati vérkeringés (circulatio foetalis)

- intrauterin életben a mazgat légző- és emésztőrendszere nem működik
- oxigént és tápanyagot az anya véréből kapja a placentán keresztül
- oda adja le a széndioxidot és a salakanyagokat
- placentából a vena umbilicalis a köldökzsinóron keresztül viszi a friss vért a magzatba
- ez a vena a magzat májához fut, ahol két ágra oszlik
o az egyik ág belép a májba és ott sinusokra oszlik
o a másik ág megkerüli a májat (ductus venosus (Arantii))
Vena cava inferior
- a vér egy része a jobb pitvarba jut, ahol a nyitott ovalis nyíláson (foramen ovale)
keresztül a bal pitvarba jut a vér→ aorta
• aorta ascendens
• arcus aortae
• aorta descendens→ a. iliaca int. →a. umbilicalis→placenta
Vena cava superior
- a vér másik része a jobb kamrába, majd a tüdő verőértörzsbe (truncus pulmonalis) jut
- a vér a tüdő verőértörzsből a tüdő elkerülésével a magzati életben meglevő
összeköttetésen keresztül (ductus arteriosus Botalli) az aortába jut
 - v cava sup. → jobb pitvar→ jobb kamra→ trunc. pulmonalis→ ductus art. Botalli:
aorta desc. →placenta
Magzati keringés jellegzetessége:
- gázcsere helye a placenta
- tüdőben nagy ellenállás
- ductus venosus Arantii: friss + magzati vér
- foramen ovale: jobb pitvar - bal pitvar
- csak a májban van tisztán friss vér
- keveredik a vér
▪ ductus v. Arantii
▪ jobb pitvar
▪ d.a. Botalli
- felsír→ első légvétel→ extrauterin keringés
- tüdők elszívják a jobb kamra felől (a. pulmonalis)→ductus arteriosus Botalli zárul
- tüdőből bal pitvarba (v. pulmonalis)→ bal pitvar nyomás nő→ foramen ovale zárul
- köldökerek lekötése→ ductus venosus Arantii összetapad

46 . A nyirokrendszer, nyirokszervek, nyirokkeringés

- nyirkot szállítja (lympha)
- a nyirok a sejtek között elhelyezkedő szövetnedv, a vérerek kapillárisainak falán
keresztül kerül ki a vérkörből
- a nyirokerek a szöveti résekből szedődnek össze, előbb a vakon végződő
endothelcsövekbe→ nyirokkapillárisokba→nyirokerekké (vasa lymphatica)
- test legnagyobb nyiroktörzse a mellvezeték (ductus thoracicus)→ hasüregben alakul ki
L1 magasságában, 3 nagy nyiroktörzs összeömléséből
Ductus thoracicus
- truncus intestinalis
- jobb truncus lumbalis
- bal truncus lumbalis
Ezek összeömléséből:
- cisterna chyli (L1)
- ductus thoracicus (3/4)
- a bal oldali angulus venosusnál
 Truncus lymphaticus dexter → v. cava superior a jobb oldali angulusnál (1/4)
Nyirokáramlási fenntartó tényezők
- szöveti nyomás
- nyirokerek összehúzódása
- izomműködés
- nyirokérbillentyűk
- nagy vénák
Nyirokszervek
- Azok az őssejtek, amikből a nyiroksejtek származnak→ elsődleges nyirokszervek
Elsődleges
- előalakok érése→ immunkompetencia elnyerése
- T (thymus)→ killer, memóriasejt, helper, supressor
- B (csontvelő)→ plasma, memóriasejt
A T és a B lymphociták az élet későbbi szakaszában kijutnak a másodlagos nyirokszervekbe
Másodlagos
- további érés, tárolás, recirkuláció
- önálló kötőszöveti tok: nyirokcsomó, lép
- beépített: mandulák, Peyer- plakkok
Nyirokszervek felépítése
- reticularis kötőszövet, hézagaiban a lymphociták fejlődési alakjai jellegzetes
sejtcsoportosulások formájában találhatók.
- ezek alkotják a nyirokszövet alapegységét, a primer nyiroktüszőt→ folliculus
lymphaticus
- primer nyiroktüsző→ egységes felépítésű, gömb alakú B-sejtcsoportok
- secunder→ két B sejtből kialakult blast a primer tüszőt szekunderré alakítja→ a
secunder folliculus közepe világosabb, ez a csíraközpont (centrum germinatívum)
- plasmasejtek → ovális alakúak, magjuk excentrikus, benne kromatinállomány
kerékkülőkhöz hasonlóan helyezkedik el.
- Plasmasejtek immunglobulinokat termelnek→ Igg, Iga, Igm, Ige,Igd

47. A nyirokcsomó és a lép

Nyirokcsomó
- Bab alakú, kötőszövetes gerendák, amik a tokból a velő felé sugároznak
 - folliculus lymph. → ebből velő kötegek irányulnak a közepe felé
o A vakon végződő nyirokhajszálerek laphámsejtjei nem érintkeznek pontosan,
hanem befelé kicsit egymásra csúsznak, a hámsejtek is billentyűként működnek.
o A nyirokhajszálerek egyre nagyobb nyirokerekbe szedődnek össze.
o A nyirokerek fala aktív összehúzódásra is képes.
o Vázizmok is segítik a nyirokáramlást.
o A nyiroktüszők a legkisebb nyirokszervek, kötőszöveti tokkal nem
rendelkeznek.
o A nyirokcsomók a nyirokvezetékekbe beiktatott, kicsit nagyobb
szűrőkészülékek, bennük megtapadnak és osztódnak az idegen anyaggal
kapcsolatba lépett fehérvérsejtek.
o Itt indul meg az immunreakció. Nyirokcsomók száma 600-700, méretük néhány
mm, de fertőzés hatására 1-2 cm is lehet.
o Nyaki, hónalji és lágyéki nyirokcsomók vannak, befelé több nyirokér fut, kifelé
csak egy.
o A csecsemőmirigy fontos nyirokszervünk.
o A szegycsont alatt, a mellüregben helyezkedik el.
o Benne érnek a T-limfociták, itt válnak képessé a saját és az idegen anyag
megkülönböztetésére.
o A csm a születéstől kamaszkor végéig nő, majd sorvad.
o kéregállomány→ substantia chorticalis
o velőáll. → substantia medullaris
o belépőér→ váz efferens
Lép
- bal hypochondrium itt helyezkedik el 9-11. borda
- A lép a legnagyobb nyirokszerv.
- A hasüregben, a gyomor mögött, baloldalon helyezkedik el.
- Sötétvörös, barnás nyelv-dinnyeszelet alakú, 15 cm hosszú.
- Állománya vörös és fehér színű részekre oszlik. A vörös rész vérraktározó, itt bomlanak
szét az elöregedett vörösvérsejtek. A fehér állománynak a fehérvérsejtek termelésében
van szerepe.
- A lépben az erekből kifolyó vér a sejtek között szabadon áramlik – mint a májban, ill. a
nyirokcsomókban.
- intraperitoneális szerv:→ a hashártya beborítja, és külső falával összenő
 - Részei:
o rekeszi felszín
o zsigeri felszín (hilus)
Fehér pulpa→ nyirokszövet
- reticularis ktsz. alapváz+ fejlődő lymp.
- lépartáriak körül hüvely
- periarteriális lymphaticus hüvely→ benne: follikulusok: Malpigi-test
- lépartériák ecsetszerűen elágaznak
- szabadon nyílnak a lépsejtek közti térbe (lépsinusok)
Vörös pulpa→ lépszinuszokban keringő vér
- vér tárolása
- vörösvértestek szétesnek
- sinus→ v. lienalis→v. portae
Kötőszöveti tokon belüli kétféle állomány szerepe
Vörös pulpa→ keringés
- vér tárolása
- vörösvértest termelője
Fehér pulpa→ nyirokrendszer
- lympho. képzése: Malpigi test (B. lymp.), (T- lmyp.)
- RES része
A nyirok olyan fehérjementes vérplazma, amelyben fehérvérsejtek vannak.

48. A mandulák és a csecsemőmirigy

Mandulák (Tonsillae)
- beépített nyirokszervek a nyálkhártyában elhelyezkedő nyiroktüszőhalmazok
- felszínüket hám borítja, innen járatok (lacunák) nyúlnak a mélyebb rétegek felé
- tápcsatorna és a légutak útján terjedő fertőzések elleni védekezésben van jelentős
szerepük
- szájpadmandula (tonsilla palatina)
- garatmandula (tonsilla pharyngea)
- nyelvmandula (tonsilla lingualis)
- féregnyúlvány (appendix vernicornis)
 - B- lymphociták ezekben a folliculusokban találhatók, a T-sejtek az interfolliculáris
zónákban vannak.
Csecsemőmirigy (Thymus)
- tenyérnyi nagyságú szerv
- rószaszín, puha
- kötőszövetes tok veszi körül, beterjed az állományba, lebenyekre osztja
- mediastinum supracardiacumban helyezkedik el
- legfejlettebb 11-15 éves korban elsorvad, elzsírosodik
- vázát endodermalis eredetű reticulumsejtek adják→ ebbe thymocyták (thymus eredetű
lymphociták)
- velő→Thymocyták között→ Hassal–testek, hagymaszerűen rendeződő hámsejtek
- thymus által termelt hormonnak feltehetően szerepe van a csontok növekedésében is
- thymus peristens→ nem sorvad el, hanem felnőttkorban megmarad
- különleges állapot→status thymicolymphaticus→ hypopysis-mellékvesekéreg-
rendszer gyengeségére utal, ami a hirtelen halál előidézője lehet
Szakaszai
- thymus epithelialis→ kezdetben hámszerv
- thymus lymphaticus→ később nyirokszervvé alakul
- thymus adiposus→ végül elzsírosodik

49. A vér és alakos elemei, a vérplazma

Sanguis- vér
- Folyékony szövet mely kapcsolatot teremt a külvilág és a sejtek között. (oxigén ,
tápanyag, só, hormonok stb szállítása)
- Az ember összsúlyának 7,5-8 %-át teszi ki, azaz átlagosan 5-5,5 l.Vegyhatása
- A színét a vörösvérsejten lévő hemoglobin és a hozzá kapcsolódó gázok mennyisége
határozza meg.
- Az artériás vér élénkpiros színű az oxigéntelítettségtől.
- A vénás vér sötétvörös a széndioxid túltelítettségtől..
- Az összvérmennyiség egy része a vérraktárakban tárolódik (lép, máj, tüdő).
- A vér vegyhatása élettani körülmények között alig változik,(enyhén lugos, pH 7,34-
7,42)- ez nagyon fontos az élettani működés szempontjából.
 - Az állandó vegyhatás biztosításában részt vesz a vérplazmában található bikarbonát-
puffer rendszer, a plazma fehérjéi, valamint a vörösvérsejtekben lévő hemoglobin,
továbbá két szerv, a tüdő és a vese.
- A mesoderma származéka.
- Sejtből és sejt közötti állományból áll.
Vérplazma
- A vér sejtközötti állománya, a vér állományának 55%-a.
- Szalmasárga színű folyadék
- A vérszérum fibrinogénmentes vérplasma.
- Összetétele: -90%-a víz - 1%-a ásványi anyag(Na, K, Ca, Mg,Cl,SO4,PO4, HCO3) -7-
8%-a fehérje -4-5 % albumin - 2-3% globulin
- Formái: α, β , γ globulinA γ globulint a plazmasejtek termelik s fontos a védekező
mechanizmushoz. Fajtái: IgM, IgA,IgD, IgE -0,3%-a fibrinogén
- Véralvadáskor a fibrinszálak kicsapódnak, hálózatukban a vér alakos elemei
helyezkednek el.
- Ez a vérlepény kis idő múlva összehúzódik (retractio) s vérsavót préselnek ki.
- Fehérjekvóciens: albumin/globulin arány= 2/1 -koleszterin, glükóz, enzimek,
vitaminok, antitoxinok, hormonok, agglutinek, N tartalmú anyagok
A vér alakos elemei
- A vér sejtes (alakos) elemei a vér összességének 45 %-át adják
Csoportosításuk:
Erythrocyták- vörösvértestek
- Korong alakú, kb 7,2 µ m átmérőjű zöldessárga testek- nagy tömegben vörös színűek,
átmetszetben piskóta alakú. Sejtmagot nem tartalmaz. Színét a vérfesték- hemoglobin
adja, mely a szárazanyagtartalom 95%-a.
- Képződésük: vörös csontvelőben , élettartamuk kb 120 nap.
- Mennyisége: -Perifériás vérben mennyisége 4,5-5 millió/ µ l (4,5-5 tera/l)
- Az embernek összesen kb 25 billió vörösvértestje van.
- Naponta kb200-250 milliárd vvt képződik.
- Fajtái:
- normocyta – normális
- vvt -reticulocyta- fiatal, éretlen
- vvt -mennyiségük 5-15 % a perifériás vérben
 - macrocyta- normálistól nagyobb
- vvt -microcyta – normálisnál kisebb
- vvt Normálisnál nagyobb vagy kisebb vvt-k előfordulása
- anisocytosis Változatos alakú vvt-k: poikilocytosis
- Feladata: - oxigénszállítás (az arteriás vérben oxihemoglobin formában) -
széndioxidszállítás a vénás vérben történik (benne redukált hemoglobin van) - a vér
vegyhatásának biztosítása
- Lebontása: A lépben és az MSP (Mononuclearis phagocyta rendszer: a szervezetben
található szöveti macrophagok rendszere, monocyta eredetű pl: a máj Kupffer sejtjei)
sejtjeiben esnek szét.
- A felszabaduló Fe részben újra felhasználódik hemoglobin képzésére.
Leukocyták- fehérvérsejtek.
Maggal rendelkező, tökéletes sejtek.
Egyes fehérvérsejtek amoeboid mozgásra és fagocitózisra képesek
Mennyisége: 6000-8000/mikroliter (6-8 giga/l)
Csoportjai:
Granulocyták
- plasmájukban szemcsék vannak
- gömb alakú, 10-12 µm átmérőjű
- amoeboid mozgásra és fagocitózisra képesek (microphagok)
- Plazmájukban évő szemcsék festődése szerint lehet:
o Neutrophil granulocyták
▪ magjuk ált. 3 lebenyű.
▪ Halvány rózsszínűre festődnek.
▪ A leukocyták 60-70 %-át adják.
▪ Számuk emelkedik gyulladásoknál.
o Eosinophil granulocyták
▪ A neutrophil-nál valamivel nagyobb.
▪ Magjuk kétlebenyű, pápaszem alakú.
▪ Plazmájában lévő lizoszómák (durvább szemcsék) rozsdabarnára
festődnek.
▪ A leukocyták 2-4 %-át adják.
▪ Számuk allergiás vagy bélférges megbetegedéseknél nő.
o Basofil granulocyták
 ▪ Kisebbek, mint a neurtophilok.
▪ Magjuk kevésbé lebenyezett (Napóleonkalap alakú)
▪ Lilára festhetők.
▪ A fehérvérsejtek 0.5-1 %-át adják.
o Stáb-forma granulocyta
▪ Fiatal, nem teljesen érett granulocyta alak.
▪ Pálcikamagvú, „S” alakú.
▪ A leukocyták 2-4%-át adják.
Agranulocyták
- plazmája szemcsementes
- Lymphocyták - nyiroksejtek
▪ Csontvelőben és a másodlagos nyirokszervekben képződnek.
▪ A nyiroksejtek a leukocytáknak kb, 25-30 %-át adják.
▪ Nagy, gömb alakú magjuk + vékony plazma szegélyük van.
▪ Mérete szerint lehet:
o kis lymphocyta (kb. 7 µm), mennyiségük 92% -a a lymphocytáknak
o nagy lymphocyta (kb. 10-14 µm), mennyiségük kb 8%-a a lymphocytáknak
▪ Fajtái:
o T lymphocyta - Thymus eredetű
▪ celluláris (sejthez kötött) immunreakciókban vesznek részt.
▪ felszínük sima
o B lymphocyta – Bone marrow-ban- csontvelőben fejlődik
▪ Specifikus immunvédekezésben van szerpük.
▪ antigén hatására plazmasejtekké alakulnak és ellenanyagot
(immunglobint) termelnek
▪ Felszínük bolyhos.
- Monocyták
▪ A legnagyobb fehérvérsejtek (20µ m) Nagy, bab alakú magvú.
▪ Csontvelőből származik
▪ a vérben kb, 3 napig tartózkodnak majd a szövetekbe lépve az MPS
(Mononuclearis Phagocyta System) tagjait képező makrofágokká
defferenciálódnak.
▪ Felismerhetővé teszik az antigéneket a T- és a B-lymphocyták számára
▪ Leukocyták kb 3-8%-át adják.
Minőségi (kvalitatív) vérkép:
- A fehérvérsejtek (leukocyták) %-os megoszlása a perifériás vérben:
o neutrophil garnulocyták: 60-70% (számuk gyulladásnál emelkedik)
o eosinophyl granulocyta: 2-4% (számuk allergia és bélférgesség esetén
növekszik)
o basophyl granulocyta: 0,5-1%
o stáb-forma 2-4%
o lymphocyta: 25-30%
o monocyta: 3-8%
o Ha éretlen (vagy felszaporodik a stáb-forma) alakok is megjelennek, a vérkép
balra tolódásáról beszélünk.
Thrombocyták- vérlemezkék
Nagyságauk: 1-3 µ m szabálytalan alakú testecskék. Számuk: 1 µ l vérben150-300 Giga/l (0,3
tera/l) Képződésük: csontvelő óriássejtjeiben- megakaryocytákban Élettartamuk: 2-5 nap
Szerepük: A véralvadáshoz szükséges trombokináz enzimet (tromboplasztin III. Faktor) és
szerotonintÉrszűkítő anyagot tartalmaz. Érdes felülettel érintkezve szétesnek és kiszabadulnak
belőle a fenti anyagok.
Kvantitatív (mennyiségi ) vérkép:
A vér alakos elemeinek száma 1 µ l vérben. - erythrocyták: 4,5 millió /µ l= 4,5-5 tera/l -
leukocyta: 6000-8000/µ l= 6-8 giga/l -thrombocyta: 150000-300000 /µ l= 150-300 giga/l (=
0.1-0,3 tera/l)

50. A csontvelő és a vérképzés, A vörösvértestek és a

fehérvérsejtek képződése
Csontvelő (medulla ossium)
- 2600 gramm az ember csontveleje, ennek fele vörös csontvelő
Sárga csontvelő→ (medulla ossium flava)
- hézagkitöltő és tápanyagraktár
- hosszú, csöves csontok diaphysisét foglalja el
Vörös csontvelő→ (medulla ossium rubra)
- spongiosa állományban található
- lapos, apró, szabálytalan csontokban, csöves csontok végrészeiben
- vérképzés kizárólagos helye
 - reticularis alapváz (csontvelő reticulum)
- vérképzésben résztvevő sejtek (haemopoeticus pharencyma)
- a vérképző sejtek kötegei között sinusok vannak→ sinusok zárt rendszert képeznek,
vérsejtek penetrálják a sinusfalat, hogy átjussanak a keringésbe
- macrophagok, zsírsejtek, fibroblastok, plasmasejtek
Csont és csontvelő között szoros kapcsolat áll fenn
- anatómiai (csontban csontvelő)
- funkcionális (a csont kapillárisaiból összeszedődő vénák a csontvelőben sinusokra
oszlanak, ezek hoznak a csontból vérképzést segítő anyagokat)
- patológiai (vérképzés zavara)
- terápiás (csontrendszer betegsége magával vonhatja a csontvelő elváltozásait)
- regenerációs (pusztulás után előbb a szivacsos csontgerenda-hálózat fejlődik ki)
Vérképzés (haemopoesis)
- az embryonális életben kezdetben a szikhólyag falában (mesoblasticus), később a
májban és a lépben (hepatolinealis) történik a vérsejtek képződése
- 5. hónaptól indul meg a csontvelőben (medullaris vérképzés)
- valamennyi vérsejt típus mesenchymális eredetű, haemopoeticus törzssejtből
származik (multipotens törzssejt)
- két irányba differenciálódnak→ pluripotens, bipotens törzssejteket hoznak létre
- előbbi myeloid, utóbbi lymphoid törzssejteket hoz létre
- pluripotens törzssejtekből→ kialakulnak a progenitor kolóniák: vvt.-eket,
granulocytákat, monocytákat, megakariocytákat létrehozó kolóniák
- Ebből lesznek a felismerhető precursosok
▪ proerythroblastok
▪ myeloblastok
▪ monoblastok
▪ megakaryoblastok
Vörösvértestek fejlődése (erythropoesis)
- intrauterin élet korai szakaszában képződő vörösvértestek különböznek a későbbi
szakaszban és a születés után képződöttekétől
- korai megaloblastos felváltja a normoblastos, ami az élet végéig megmarad
- vvt. fejlődése a proerythroblastból indul ki
- a mag térfogatának csökkenésével járó sejtosztódás után basophil erythroblast jön létre
 - ennek a plasmájában kezd megjelenni a hemoglobin (halvány rózsaszínre festődik)→
polychromatophil normoblast lesz
- majd hemoglobin tartalom nő→ oxyphil normoblast lesz
- normoblastból a sejtmag kilökődésével kialakul a még nem teljesen érett vvt.
→reticulocyta
- plasmájában egy finom hálózat tüntethető fel (substantia reticulofilamentosa)
- hálózat eltűnésével kialakul az érett vvt. → erythrocyta
- vvt fejlődését a vesékben termelődő eritropoetin szabályozza
Fehérvérsejtek fejlődése
Granulocyták fejlődése
- myeloblastból indul ki→ ebből promyelocyta alakul
- ebből létrejön a myelocyta→ plasmájában a neutrophil, eosinophil basophil szemcsék
már megtalálhatók
- itt válik szét a 3 féle granulocyta fejlődése
- myelocytákból fejlődik ki a bab alakú, maggal rendelkező metamyelocyta
- ebből a stáb forma jön létre→ pálcika magvú
- ebből alakul ki az érett granulocyta
Monocyták fejlődése
- monoblastból indul ki
- abból promonocyták lesznek
- belőlükjönnek létre a monocyták
Megakaryocyták
- megakaryoblastokból fejlődnek
- plasmájukban a kialakuló vérlemezkék láthatók
Nyiroksejtek fejlődése
- multipotens sejtekből→ bipotens törzsek
- amikból további bipotens törzsek
- majd részben lymphoblastok
- ezekből T- és B-precursorok→ a thymusban és a csontvelőben differenciálódnak T és
B lymphocitákká

51. A zsigerekről általában

Zsigerek (viscera)
 - anyagcsere, kiválasztás, fajfenntartás szempontjából fontosak
Ide tartoznak:
- apparatus respiratorius (légzőrendszer)
- apparatus digestorius (emésztőrendszer)
- apparatus urogenitalis (kiválasztórendszer)
- apparatus glandulae hormonales (belső elv. mirigyek rendszere)
Felépítésük:
• Parenchymás szervek (máj, vese lép)
o tömött, sejtes felépítésű szervek, melyek nagy része folyékony váladékot
termel, azaz mirigy (glandula)
• cső vagy tömlő alakú szervek (gyomor, belek, húgyhólyag)
Rétegei:
1. Tunica mucosa (nyálkahártya)
- legbelül: epithelium (hám), pl. gyomornál: sima, egyrétegű hengerhám
- középen: lamina propria mucosae (hám alatti kötőszövet)
- kívűl: lamina muscularis mucosae (hosszanti simaizom réteg)
2. Tela submucosa (nyálkahártya alatti laza kötőszöveti réteg)
3. Tunica muscularis (többrétegű simaizom: belső körkörös, külső hosszanti simaizom réteg)
4. Tela subserosa (hashártya alatti laza kötőszövetes réteg) – hashártyát rögzíti a szerv falához
5. Tunica serosa (hashártya alkotja mely összenőtt a szerv falával)
Azoknál a szerveknél ahol nincs hashártyaborítás (pl. oesophagus, vastagbél fel/ leszálló ágai,
húgyhólyag) ott helyette laza kötőszövetes réteg- tunica adventitia található.
A szervek falában nyiroktüszők, valamint serosus, mucinosus, vagy kervert mirigy-
végkamrák találhatók.

52. A felső légutak és az orrmelléküregek

Nasus (orr) - pharynx (garat)
Nasus
Az orrnak két része van:
nasus externus (külső orr)
- A külső orr az arc meghatározó jellege.
- Részei:
o radix (gyök)
 o dorsum (hát)
o apex (csúcs)
o alae nasi (orrszárny): amik az orrnyílásokat – nares – fogják közre.
o Vázát az orrgyöknek megfelelően csont, lejebb hyalinporc és tömött
kötőszövet alkotja.
cavum nasi (orrüreg)
- vestibulim nasi
- előcsarnok
- az orrüreg kezdeti része, orrszárnyak határolják – ezt bőr béleli szőrtüszőkkel és
faggyúmirigyekkel
- hátul a garat orri szakaszába a choanákkal megy át
- septum nasi
o orrüreget sagittalis állású sövény osztja ketté.
o A sövény hátsó része csontos, elöl porcos és az orrnyílásnál hártyás
(kötőszövetből áll).
o meatus nasi communis
- concha nasalis superior (felső orrkagyló)
o os ethmoidale része
o meatus nasi superior (felső orrjárat)
- concha nasalis medius (középső)
o os ethmoidale része
o meatus nasi medius (középső)
- concha nasalis inferior (alsó)
o meatus nasi inferior (alsó)
Határoló csontok (csontos váza)
- felső fala: rostacsont vízszintes lemeze
- oldalsó fala: rostacsont (alkotja a felső és a középső orrkagylót) alsó orrkagyló
könnycsont és orrcsont felső állcsont és szájpadcsont
- meatus nasi communis: mivel az orrkagylók nem érnek az orrsövényig, a sövény
mellett kétoldalt van a közös orrjárat. Az orrüreg hátrafelé két nyílással, a choanákkal
megy át a garat orri szakaszába.
- regio respiratoria: az orrüreget bélelő nyálkahártyát csillószőrös hengerhám borítja.
- regio olfactoriai: orrüreg szaglóhám területe.
Garat - pharynx
 - A levegő és a táplálék közös útja, így mind a légző- mind az emésztőrendszer része
- Koponyaalaptól C6-7-ig tart.
- Falát harántcsíkolt izomzat alkotja.
- Összeköti az orrüreget a gégével és a szájüreget a nyelőcsővel.
- Részei:
- pars nasalis – orri szakasz - epipharynx - ide vezet az orrüreg hátsó nyílása
o tonsilla pharingea
o Eustach-fülkürt - tuba auditiva (nyomást szabályoz, a dobüreget-garattal köti
össze) ezen keresztül szellőzik a dobüreg
- pars oralis – szájüregi rész - mezopharynx
o torokszoroson keresztül
o lágy szájpad határolja el az orri szakasztól
- pars laringea – gégei szakasz (C3) - hypopharynx
o itt található a gégebemenet- aditus laryngis, előlről az epiglottis határolja
o a gégebemenettől kétoldalt egy-egy mélyebb árok húzódik hátra lefelé-
nyeléskor ezek a nyelőcsőbe vezetik a folyadékot a gégefedő záródása nélkül.
o esophagusban folytatódik
o nyeléskor a nyelv hátra húzódik, és a gyöki része, lenyomva az epiglottist,
zárja a gége bemenetét, miközben a falat a garatba préselődik
Sinus paranasales - orrmelléküregek
- Az orrüreget körülvevő és határoló csontokban nyálkahártyával bélelt légtartalmú
üregek helyezkednek el, amik összeköttetésben vannak az orrjáratokkal
- Szerepük:
o a koponya súlyát csökkentik
o beszívott levegőt felmelegítik, páratartalmát növelik
o hangadásnál rezonátorként szerepelnek, hangnak egyéni színezetet adnak.
o Sinus fromtalis – homloküreg → os frontale glabella mögötti részekben
o Sinus maxillaris – arcüreg → maxilla corpusában
o Sinus sphenoidalis – ékcsonti üreg → os sphenoidalis corpusában
o Cellulae ethmoidales – rostacsontokban elhelyezkedő légtartalmú üregek

53. A gége
Larynx
 - Hangképző szerv, de a légutak védelmében is fontos a szerepe
- lezárja a légutakat – megakadályozva a levegő kiáramlását –pl. hasprésnél - köhögés,
tüsszentés segítségével kihajtja az izgató anyagokat a légutakból
Alakja: Frontális oldalról homokórához hasonló
Elhelyezkedése: C4-C7, a garatot köti össze a légcsővel
Felépítése:
1. Porcok
A gége vázát öt porc alkotja:
- cartilago thyroidea (pajzsporc):
o két porclemezből áll, amik elől V alakban találkoznak
o elülső része kiemelkedik, ez az ádámcsutka (pomum Adami)
o nyúlványai vannak felfelé és lefelé, két alsó nyúlványa ízülettel kapcsolódik az
alatta elhelyezkedő gyűrűporchoz
- cartilago cricoidea (gyűrűporc):
o pecsétgyűrű alakú porc.
o elülső íve keskenyebb, hátsó része szélesebb, lemezszerű, ezen ülnek a
kannaporcok.
- két cartilago arytenoidea (kannaporc):
o háromoldalú piramishoz hasonló páros porc.
o Alapi részük ízülettel kapcsolódik a gyűrűporc lemezének felső felszínéhez.
o Előre és oldalra egy–egy nyúlványt bocsát. Az elülsőhöz a hagszalag rögzül, az
oldalsón izmok tapadnak.
- epiglottis (gégefedő):
o levélhez hasonlító rugalmas porcból álló lemez
o a pajzsporc elülső szögletén rögzül.
o Elülső felszíne a nyelvgyökkel érintkezik, ami nyeléskor hátrahúzódva
lenyomja a gégefedőt, így zárja a gégebemenetet. A gége is felemelkedik,
bemenete szűkül és a falat a nyelőcsőbe kerül.
2.Gége szalagjai és rugalmas lemezei
- A gégeporcokat kötik össze egymással, a nyelvcsonttal, és a gége falának alkotásában
vesznek részt.
- ligamentum vocale: két hangszalag a pajzsporc elülső szögletéből húzódik hátra a két
kannaporc elülső nyúlványához, és a hangrést fogják közre. A hangrés fölött és alatt
kétoldalt rugalmas lemezek veszik körül a gége üregét a porcokon belül.
 - Membrana quadrangularis: 2 négyszögletes lemet a hangrés felett van, amelyeknek
alsó széle, bedomborítva a gége nyálkahártyáját, az álhangredőket (plica ventricularis)
hozzák létre a hagszalagok védelmére.
- Conus elasticus: a hangrés alatt kétoldalt rugalmas lemezek merevítik a gége falát,
felső szabad szélük alkotja tulajdonképpen a hangszalagokat, és benyomódva a gége
üregébe a két plica vocalist. Elöl a conus elasticusok elülső széle a pajzsporc alsó
szélétől húzódik a középvonalban a gyűrűporc ívéig (ligamentum conicum), ami jól
kitapintható. Itt végzik a conicotomiát - gégemetszést. (Crycothyroideum)
3.A gége izmai
- elülső gégeizmok: a pajzsporc és a gyűrűporc elülső íve között helyezkednek el
kétoldalt. Összehúzódva hátrabillentik a gyűrűporcot rajta lévő kannaporcokkal együtt
így a hangszallagok megfeszülnek. Durva beállítás
- oldalsó gégeizmok: a gyűrűporctól lefelé és hátrafelé a kannaporcok oldalsó
nyúlványaihoz húzódnak. Összehúzódva a kannaporcok függőleges tengely körül
elfordulnak, így a hangrés szűkül.
- hátulsó gégeizmok: a gyűrűporc hátsó lemezéről a kannaporcok oldalsó nyúlványaihoz
húzódnak. Az előző izmok antagonistái, a hangrést tágítják.
A kannaporcok közötti izmok képesek lezárni a hangrés kannaporcok közötti részét
(csak emberre jellemző), ezáltal artikulált hang adására beszéd közben.
4.A gége ürege és nyákahártyája
- A gége ürege frontalis metszetben homokóra alakú.
- Aditus laryngis – gégebemenet
- vestibulum laringis – gége felső tágabb része, ide vezet a gégebemenet, amit alul két
pár sagittalis lefutású redő szűkít be. - felül a plica ventricularis – álhangredő - alatta a
plica vocalis – hangredő.
- Ventriculus laryngis: a két redő között a gége ürege két oldalra tasakszerűen kiboltosul
- Rima glottidis: hangrés
o a hangredők, amelyben hangszalagok futnak, fogják közre. Ez alatt a gége
ürege ismét kitágul, és lefelé a légcsőbe megy át.
- A gége nyálkahártyáját többmagsoros csillószőrös hengerhám (cuticula) borítja,
kivéve az epiglottist és a hangredőt, melyet többrétegű el nem szarusodó laphám fed.
Sok kevert mirigy helyezkedik el, kivéve a hangredő területét.
Gége működése
- nyelés - a gégefedő hátra hajlik → zárja a gégebemenetet
 - hangképzés a kannaporcok elfordulásával a hangszalagok feszessége változik (a hang
magasságától függ a hangszalagok hosszától, feszességétől, vastagságától -- a
hangszínt a száj- és az orrüregek anatómiája határozza meg)
Beidegzése:
- nervus vagus: X. agyideg a gégeizmokat mozgatóágakkal és a nyálkahártyát
érzőrostokkal innerválja be.
- nervus recurrens: X. agyideg ága, ami minden gégeizmot innervál, kivéve a z elülső
gégeizmokat, melyet külön vagus ág lát el motoros rostokkal.

54. A légcső, a mediastinum és a pleura

Légcső (trachea)
- gégét a tüdőkkel összekötő 10-12 cm hosszú cső
- 7. cervicalis csigolyától a Th 4-5.ig tart
- 18-20 c alakú hyalinporc alkotja a vázát
- hátsó falát, ahol nincs porc, izmos kötőszövetes lemez zárja le (paries membranaceus)
- belső felszínét csillőszőrös hengerhám borítja
- alsó vége villa alakban kettéoszlik → bifurcatio tracheae→jobb és bal főhörgőre→
bronchus principalisra
Gátorüreg (mediastinum)
- mellüreg középső részén, két tüdő által közrefogott üreg
- elöl a sternum, hátul a gerinc, alul a diaphragma, kétoldalt a jobb és bal tüdő határolja
- elülsó tüdőgyökér→ mediastinum anterius
- hátulsó tgy. → mediastinum posterius
- anterius alsó részében a szív
- mediastinum supracardiacum→ ebben a csecsemőmirigy maradványa és a nagyerek
(v. c. superior, aortaív és ágai)
- posteriusban→ a nyelőcső két nervus vagussal, az aorta thoracica, vena azygos
rendszere, ductus thoracicus, vegetatív dúclánc, vegetatív idegek.
Mellhártya (pleura)
- fénylő, savós hártya
- páros képződmény, zsákot képez a tüdők számára
- fali lemez→ pleura parietalis – mellüreg falát borítja
o pleura costalis – bordákat borítja
 o pleura diaphragma - rekeszizmot borítja
o pleura mediastinalis - sagittalis állású két lemez, mellüreget légmentesen jobb
és bal félre osztják, közre fogja a mediastinumot
- zsigeri lemez→ pleura visceralis
- A fali és a zsigeri lemezek között a pleura ürege→ cavum pleurae→ benne kevés savós
folyadék, megkönnyíti a tüdők mozgását
- fali pleuralemez a tüdőgyökerek körül hajlik át a zsigeri lemezbe
- fali lemez egyes részei átmennek egymásba (öblök, sinusok keletkeznek)
- pleuraüreg legmélyebb pontja az átmenetnél található→ sinus phrenicocostalis, a
hónaljvonalban terjed a legmélyebbre
Pleura sinus
- pleura parietalis egyes részei áthajlanak
- sinus pleuricocostalis
- pleura costalis és diaphragmatica áthajlásánál a hónaljvonalban mélyre terjed → a
melüreg legmélyebb pontja

55. A tüdő leírása, felszínei, vérellátása

Pulmo (Tüdő)
Pulmo dexter et sinister- a mellüreg jobb és bal részében helyezkednek el. Palaszürke színű,
lószőrpárna tapintatú, kúp alakú páros szerv. A gégével a trachea köti össze. Felszínét
mellhártya (pleura) zsigeri lemeze borítja A tüdő szövetét rugalmas rostos kötőszövet alkotja.
Részei:
-Apex pulmonis → felül
-Basis pulmonis → alul
Felszínei:
-facies costalis- bordai felszín
-facies diaphragmatica-rekeszi felszín
-facies mediastinum-medialis felszín
- Hilus pulmonis (tüdőkapu) –a mediastinalis felszínen található
- Radix pulmonis-tüdőgyökér- a tüdőkapun belépő képletek összessége
-bronchus principalis-főhörgő
-arteria pulmonalis (kis vérkör)
-arteria bronchialis (a tüdő saját szövetét tápláló erek)
-vena pulmonalis
-vasa lymphatica- nyirokerek
-plexus pulmonalis- idegek
- A tüdőcsúcson benyomatot hagy: arteria subclavia
- Jobb tüdő medistinalis felszínén benyomatot hagy: vena subclavia
- Bal tüdő medistinalis felszínén benyomatot hagy: aortaív
- Bal tüdő medialis szélén incissura cardiaca- bevágás, melyet a szív hoz létre, az e
fölötti kis nyelvecske a lingula pulmonis.

- Jobb tüdő- nagyobb, 3 lebenyből áll

-Lobus superior
-Lobus medius
-Lobus inferior

-Bal tüdő- 2 lebenyből áll:

- Lobus superior
-Lobus inferior

Bronchus principalis további oszlása

- bronchus lobaris (3-2)
- br. segmentalis (10-10)→ dichotomicus oszlás, két egyenrangú ágra
- egyre kisebb bronchusok
- bronchus terminalis→ porcszigetek a falában
- bronchiolus→ csak simaizom a falában
- bronchiolus terminalis
- bronchiolus respiratorius→ gáz-csere
- ductus alveolaris
- alveolus

A tüdők vérellátása
A tüdő vérellátása kettős:
- truncus/ arteria pulmunalis a jobb kamrából – kisvérkör (CSAK A GÁZCSERÉT VÉGZI!)
- arteria bronchialis –mellkasi aortából ágazik el a hörgők és a tüdőszövet táplálása ezen
keresztül történik
Kis vérkör
Szív jobb kamrájából indul a truncus pulmonalissal- mely hamarosan kétfelé oszlik: 2db
arteria pulmonalis (jobb és bal tüdő számára)- a test elhasznált, széndioxidban dús vérét
szállítja . a tüdőkben kisebb artériákra, majd kapillárisokra oszlik- behálózzák a az alveolusok
falát- megtörténik a légcsere a kapillárisok mind nagyobb vénákba szedődnek össze a 4 vena
pulmonalis a tüdőkből a szív bal pitvarába szállítja az oxigéndús vért.

56. A bronchopulmonalis szegmentum, a bronchus oszlásai, a

gázcsere anatómiai alapjai
A bronchus oszlásai - Bronchusfa:
A légcső a tüdőkapuban (hilus), kb. a 4. hátcsigolya magasságában két főhörgőre oszlik:
- Bronchus principalis dexter – jobb főhörgő
o Oszlása: lebenyhörgőkké 3 db:
▪ bronchus lobalis superior
▪ bronchus lobalis medius
▪ bronchus lobalis inferior
- Bronchus principalis sinister - bal főhörgő
o Oszlása: lebenyhörgőkké 2 db
o bronchus lobalis superior
o bronchus lobalis inferior
▪ Ezek tovább oszlanak bronchus segmentalis-okra (szegmentális hörgőkre),
mindkét tüdőfél 10-10 szegmentumra osztható fel.
▪ dichotomikusan (mindig két közel azonos értékű elágazódásra) oszlanak:
• kisebb bronchusok
o Bronchus terminalis
▪ Bronchiolus- hörgőcske Megszűnik a porcborítás,
hámja még mindig egyrétegű többmagvas
hengerhám, mirigyek, simaizom található falában
• Bronchiolus terminalis
o Bronchiolus respiratorius- itt a
gázcsere már lehetséges
▪ Ductus alveolaris Falán
szőlőfürtszerűen ülnek az
 alveolusok
(tüdőléghólyagocskák)
- az alveolusok felszíne kb 100-120 m2, ezen keresztül történik a tüdőben a gázcsere. A
gázcserét a ki- (exspiratio) és belégzés (inspiratio) teszi lehetővé.
- A légzés mechanizmusa
o nyugalmi légzésszám: 12-16/min
o belégzés (inspiratio) A bordaközi és a rekesz izomok összehúzódnak → a mellüreg
tágul → a mellkasban a nyomás csökken → a levegő beáramlik
o ki légzés (exspiratio) A bordaközi és a rekesz izomok elernyednek → a rugalmas
szövetek összehúzódnak → a mellkasban nyomás növekszik→ a levegő kiáramlik
(az izomműködés csak erőltetett légzésnél játszik szerepet!)

57. Az emésztőrendszer fejlődése, az arc fejlődése és fejlődési

rendellenességei
Az emésztőrendszer fejlődése
- Amikor a 3 csíralemezes emryopajzs hengerré záródik az endoderma is csővé záródik,
létrehozva a primer bélcsövet.
Ennek szakaszai:
- Előbél: Közvetlenül érintkezik az ectodermával – membrana buccopharyngea-t hoz
létre
- Középbél: Rövid szakasz ahonnan a bélcsövet szikhólyaggal összekötő ductus
villointestinalis kiindul
- Utóbél: Membrana cloacae - itt érintkezik az ectodermával
- A primer bélcső erőteljesen fejlődik-rajta különböző kanyarulatok, tágulatok révén
kialakul a szekunder bélcső
Secunder bélcső
- sagittalis síkban tágulatok és kacsok
- falában hámmegvastagodások jönnek létre
- Szakaszai:
o membrana buccopharingea
▪ lezárja szájöböl felé néző végét
▪ rövidesen átszakad
▪ összeköttetés a primer szájüreg és a kopoltyúbél között
 o kopoltyúbélen (branchyogen szervek- melyek ebből fejlődnek ki) megjelennek:
▪ külső kopoltyúbarázdák
▪ belső kopoltyútasakok (endoderma)
• ebből fejlődik: dobüreg, szájpadmandula, mellékpajzsmirigy,
csecsemőmirigy
▪ közöttük az 5 kopoltyúív (az ívek közötti lemezek nem szakadnak át-
nem valódi a kopoltyú)
• Ebből fejlődik: mandibula, nyelvcsont, gégeporcok,
hallócsontocskák
▪ ventralis falán megjelenik az alsó légutak (gége, légcső, tüdő) és a
pajzsmirigy telepe (laryngotrechealis vályú)
▪ a kopoltyúbélből fejlődik a garat
o nyelőcső telepe
o gyomor telepe
o ansa duodenalis – nyombélhurok- falán hámvastagodás formájában jelenik
meg a máj és hasnyálmirigy telepe (hepatopancreaticus gyűrű)
o ansa umbilicalis- köldökhurok – cecum telepe az alsó kiöblödése (vastagbél
kezdete lesz) Innen húzódik a ductus vitellointestinalis mely később
elcsökevényesedik- ez a Meckel-féle gurdély (diverticulum) – vakbéltől
visszafelé kb 80 cm-re.
o utóbél - kloaka- kezdeti vizeleti szervek kivezetőcsöve ide nyílik. Ebből
fejlődik a végbél és sinus urogenitalis.
o A secunder bélcsőből a felsorolt szervek hámja és mirigyei fejlődik ki a többi
réteg mesodermalis eredetű.

Az arc fejlődése és fejlődési rendellenességei

Embryohengeren 2 kiemelkedés látható :
-agydomb
- szívdomb
A kettő közötti bemélyedés a szájöböl, amit 5 nyúlvány határol:
- frontalis nyúlvány tagolódása: két szaglómező megjelenése majd lesüllyedése.
Szaglómezőt határolja:medialis és lateralis orrnyúlványok-itt jön majd létre az
orrlyuk.
 - A medialis orrnyúlvány behúzódik-sulcus supranasalis- elhatárolja az orr és homlok
telepét. Area triangularis- későbbi orrhát telepe- gumóban végződik (tuber nasale)- ez
lesz az orrcsúcs. Area infranasalis-felső ajak közepe (philtrum) és a maxilla
metszőfogi medre fog innen fejlődni.
- Lateralis orrnyúlvány- ebből lesznek az orrszárnyak Oldalt összenőnek a maxillaris
nyúlványokkal- barázdája a sulcus nasolacrimalis – mely később Csatornává zárul:
ductus nasolacrimalis Ha ez elmarad ferde archasadék alakul ki (könnyvezeték nyitott)
- 2 db maxillaris nyúlvány Oldalsó része összenő a mandibularis nyúlvánnyal.Ha ez
elmarad haránt archasadék alakul ki. Elülső összenövésük a szájnyílás- melynek
nagyságát (macrostomia, microstomia) a mandibularis és maxillaris nyúlvány
összenövésének mértéke határozza meg.
- 2 db mandibula nyúlvány
A szájöböl fenekét a membrana buccopharyngea alkotja, ennek átszakadásával jön létre a
primer szájüreg.(orr+ szájüreg még egységes)
- Az orr és szájüreg elkülönülése: a primer szájüreg oldalfalain egy-egy
szájpadnyúlvány nő be s középen egyesülnek. Ha ez nem történik meg kialakul a
farkastorok: faux lupina (palatoscisis)(mely mindig páratlan s a középvonalban van)
Ez általában együtt jár a nyúlajakkal és a fogmedri hasadékkal (ezek lehetnek egy-
vagy kétoldaliak illetve középvonalban elhelyezkedő páratlan képződmények)
Szájnyílást határoló képletek:
-felül középen: homloknyúlvány area infranasalis lenövése = philtrum és szomszédos
területek -mandibula+ maxilla nyúlvány
Fejlődési rendellenességek:
- Ha a philtrum nem nő össze a mandibula és maxilla nyúlványaival létrejön a
nyúlajak- labium leporinum (cheiloschisis) mely lehet egy- vagy kétoldali. →
leporium laterale és leporium mediale→ a maxillaris és az area infranasalis nem nő
össze
- Ha az area infranasalis egyáltalán nem nő le: medialis nyúlajak
- Ha a hiányok megtalálhatók a maxilla fogmedri nyúlványán is: gnatoschisis –fogmedri
hasadék társul a nyúlajakhoz
- haránt archasadék- mandibularis és maxillaris nyúlvány összenövésének
elmaradása→ microstomia-kicsiszáj, macrostomia-széles száj
- farkastorok: faux lupina (palatoschisis) – ha a primer szájüreg oldalfalain bejövő
egy-egy szájpadnyúlvány nem egyesül középen
 - ferde archasadék: maxillaris és a laterális orrnyúlvány nem nő össze→canalis
nasolacrimalis nyitott

58. A szájüreg, a nyelv és a nyálmirigyek, a torokszoros

Szájüreg (Cavum oris)
- emésztőcsatorna kezdeti része
- ajakréssel (rima oris) kezdődik és a torokszorossal (ishtmus faucium) megy át a
garatba
- A felső és alsó fogsor két részre osztja:
o szájtornác (vestibulum oris)→ amit kívülről az alsó és a felső ajak (labium
superius et inferius) és a pofa (bucca) határol. Belülről a felső és az alsó fogsor
(arcus dentalis sup. et inf.) és a foghús valamint az íny zárja le.
o tulajdonképpeni szájüreg (cavum oris proprium): felülről a kemény szájpad,
oldalról és előlről a fogak a gingivával, alulról a nyelv és alatta a szájfenék
határol.
Felső és alsó ajak
- széli része az ajakpír (rubor labiorum)
- felső ajak középrészén az orr alatt sekély függőleges árok halad (philtrum) a felső ajak
szélén lévő gumóig (tuberculum labii superioris)
- a felső ajkat a pofától a szájzugtól oldalt haladó ferde árok határolja el (sulcus
nasolabialis)
- alsó ajkat az állcsúcstól (mentum) egy vízszintes árok választja el
- ajkak állományának nagy részét a száj körkörös záróizma (musculus orbicularis oris)
képezi
Pofa
- a szájtornác oldalsó fala
- vázát a trombitásizom (musculus buccinator) és erős bőr alatti zsírszövet (Bichat-féle
zsírpárna) adja
- fontos a rágásban, falat fogak közé terelésében
Szájpad
- elülső részének váza csontos (kemény szájpad - palatum durum)
- a szájpad hátsó részének vázát izmok alkotják ez a lágy szájpad (palatum molle),
melyről hátul a középvonalban lóg le a nyelvcsap (uvula)
 - a lágy szájpad izmai nyeléskor és beszéd közben hátra és felfelé húzzák a lágy
szájpadot, igy elzárják a garat orr alatti szakaszát.
- szájpad nyálkahártyájában is találhatók elszórtan nyálmirigyek
Szájüreget alulról a szájfenék (diaphragma oris) zárja le. Ennek fő képlete a musculus
mylohyoideus (nyelvcsont feletti izom), ami a mandibula patkószerű elülső részében, közel
vízszintesen helyezkedik el és hátsó széle a nyelvcsonton tapad.
- a szájfenék belső felszínét nyálkahártya borítja
- a középvonalban a nyelv alatt sagittalis állasú redőt alkot, a nyelvféket (frenulum
linguae)
- a szájfenék hátsó részén középen emelkedik ki a nyelv
- a nyelvhez futó izmok és a szájfeneket alkotó musculus mylohyoideus között kétoldalt
V alakú vályú jön létre (sulcus lateralis linguae)
- ebben az árokban halad a nyelvmozgató ideg (XII. agyideg)
- itt található az állcsont alatti nyálmirigyek kivezető csöve (ductus submandibularis) és
a nyelv érzőidege (nervus lingualis az V/3-as agyideg)
Nyelv (lingua)
- szájfenéken elhelyezkedő izmos, tömött szerv
- hátsó része a nyelvgyök (radix linguae)
- középső része a nyelvtest (corpus linguae)
- elülső része a nyelvcsúcs (apex linguae)
- a nyelvfék (frenulum linguae) köti a szájfenékhez
- felső felszíne a nyelvhát (dorsum linguae), melyen szemölcsök (papillae) találhatók
- elülső részén többnyire mechanikai papillák helyzkednek el
- nyelvgyök táján ízérző papillák vannak
- falukban az ízlelőbimbók (gemmae gustatoriae) található
- a nyelvgyököt borító nyálkahártyában nyiroktüszők foglalnak helyet, melyek a
nylevmandulát (tonsilla lingualis) alkotják
- nyelvgyök és a gégefedő között bemélyedés (vallecula epiglottion)→ ez a halszálkák
fennakadásának helye
- a nyelv mozgatóidege a Xii. agyideg (nervus hypoglossus), ízérző idege a Vii. agyideg
(nervus facialis) és a IX. agyideg (nervus glossopharyngeus)
- általános érzőidege az V. agyideg 3. ágából jövő nervus lingualis.
Nyálmirigyek (glandulae salivares)
 - szájüreg körül 3 pár nagy nyálmirigy→ ezek termelik a szájnyálat (saliva)
Fültőmirigy (glandula parotis)
- fül alatt a mandibula fölött fészekszerű mélyedésben helyezkedik el
- előrefelé ráterjed a mandibula ramusára és a musculus masseterre
- legnagyobb páros nyálmirigy, erős kötőszövetes tok veszi körül
- serosus mirigyvégkamrákból épül fel→ híg nyálat termel
- kivezetőcsöve (Stenon-féle vezeték)→ az arcon vízszintesen fut előre a járomív alatt,
vele párhuzamosan közvetlenül a bőr alatti musculus massetter elülső szélénél átfúrva
a pofát, a felső második zápfog magasságában nyílik a vestibulum orisba
Állkapocs alatti mirigy (glandula submandibularis)
- diónyi nagyságú páros mirigy
- kétoldalt a mandibula alatt
- kevert mirigy: serosus és mucinosus mirigyvégkamrákból épül fel
- nyelv csúcsa alatt a szájfenéken nyílik a szájüregbe
Nyelv alatti mirigy
- kevert mirigy, mucinosus túlsúlyban
- sok kivezető csöve van, melyek a nyelv csúcsa alatt nyílnak a szájüregbe
Torokszoros (Isthmus faucium)
- szájüregből hátra a garatba vezető kaput és annak képleteit nevezzü torokszorosnak
- határai:
o felől a lágy szájpad (palatum molle) és a róla középen lelógó nyelvcsap
(uvula)
o kétoldalt a garatívek, egy mélyedést fognak közre, amiben a szájpadmandula
(tonsilla palatina) helyezkedik el
o alul a nyelvgyök (radix linguae)
Torokszoros falában találhatók a myiroktüszők, melyek egyenesen a lymphaticusgyűrűt
hozzák létre.

59. A fogak és a fogzás

Fogak-dentes
- csontnál keményebb
- felül és alul a parabolához hasonló ívben helyezkednek el (arcus dentalis superior et
inferior)
 - az állkapocs nyúlványába csapszerűen beékelt képződmények
- tejfogak vagy hullófogak (dentes decidui)
- maradó fogak (dentes permanentes)
Tejfogak→ 6 hónapos kortól a 6. életévig megmaradnak, számuk 20.
- 2 metszőfog - dens incisivus
- 1 szemfog - dens caninus
- 2 nagyőrlőfog - dens moralis
- a tejfogak között nincsenek kisőrlőfogak
Maradó fogak
- 6 éves kortól 24 éves korig nőnek ki
- számuk 32
- egy kvadránsban:
- 2 metszőfog- dens incisivus
- 1 szemfog- dens caninus
- 2 kisőrlőfog- dens premolaris
- 3 nagyőrlőfog- dens molaris
- A 3. nagyőrlőfog a bölcsességfog (dens sapientae), gyakran csökevényes és későn 18-
24 éves korban nő ki
- A két fogsort a 4 kvadránsra osztó Zsigmondy- kereszttel jelöljük
Minden fognak 3 fő része van:
- szabadon álló része a fogkorona – corona dentis
- keskeny fognyak, amit a gingiva vesz körül- collum dentis
- felső és alsó állcsont fogmedreibe (alveolusaiba) beékelt rész a foggyökér- radix dentis
- A fogak belsejében üreg van (cavum dentis), amelybe a fog erei és az idegei a
gyökércsatornán jutnak be
Fogakat felépítő szövetek
- dentinállomány- substantia eburnea adja, melyben „S” alakú csatornácskák futnak és
bennük a dentint építő sejtek nyúlványai helyezkednek el
- a fogkoronát az emberi test legkeményebb szövete, a zománcállomány (substantia
enamelum) borítja
- a fogak gyökerét + nyakát vékony cementállomány (substantia ossea) fedi
- a fogak belsejében lévő üreget a fogpulpa tölti ki, ami érett kocsonyás kötőszövet,
benne a fog erei és idegei
 - ha a fogzománc károsodik és a dentinállomány is pusztul, fogszuvasodás (caries) jön
létre
Egygyökerű fogak→ metszőfogak, szemfogak, alsó kisőrlők
Kétgyökerűek→ felső kisőrlők, alsó nagyőrlők
Háromgyökerűek→ felső nagyőrlők
Fogzás
- tejfogak születés utáni 6-7. hónapban kezdenek áttörni a gingiván
o alsó első nagymetsző—6-8. hónap
o felső első nagymetsző—10. h.
o felső 2. kismetsző—12. h.
o alsó 2. kismetsző—14. h.
o első moralis—12-15. h.
o szemfogak—16-20. h.
o második moralis—24-30. h.
- maradó fogak a fogváltás során jönnek elő 6-24. év között
o elsőként 6 éves korban az első maradó moralisok törnek át a második
tejmoralisok mögött
o 6-7 éves korban a medialis metszők cserélődnek
o 7-8 évesen az oldalsó második metszők
o 10-11 évesen atejmoralisok a kisőrlőkké váltanak
o 12. életévig visszamarad a szemfogak cserélődése, ekkor jelenik meg a
második molaris fog is
o 18-24 éves korig jelennek meg a 3. nagyőrlők (bölcsességfog)
A tejfogak azért hullnak ki, mert gyökereik az alattuk fejlődő maradó fogak koronájának
nyomása következtében fokozatosan elsorvadnak. Ettől a fog meglazul és kihullik.

60. A garat és a nyelőcső

Garat- pharynx
Az orr- és szájüreg közötti függőleges cső mely a koponyaalapról zsákszerűen lóg le a
tuberculum pharingeumról C6-ig. Oldalsó és hátsó fala van (az elülső fal nyitott a száj– és
orrüreg felé).
Szakaszai:
1. pars nasalis-orrüregi rész- epipharynx
 a. Itt található az Eustach – fülkürt (ostium pharingeum tuba auditivae) azaz a
fülkürt garati nyílása
b. felső, boltozati részében található a garatmandula- tonsilla pharingea mely a
fülkürtök nyílását körülevő tüszőkkel (tonsilla tubaria) együtt a lymphaticus
garatgyűrű kialakításában vesz részt. (4 db mandulánk van összesen, ezek:
tonsilla lingualis, tonsilla palatina, tonsilla pharingea, tonsilla tubaria)
2. pars oralis – szájüregi rész- mezopharynx
a. A torokszoroson keresztül a szájüreg nyílik bele
b. Az orri szakasztól a nyeléskor hátrahúzódó lágy szájpad választja el.
3. pars laryngea- gégei rész-hypopharynx
a. Itt található a gégebemenet (aditus laryngis) amit elölről a gégefedő, oldalt
pedig 1-1 nyálkahártyaredő határol.
b. Nyeléskor a nyelv hátrahúzódik és gyöki része benyomva az epiglottist, zárja a
gége bemenetét miközben a falat a garatba préselődik.
Izomzata kétrétegű, hosszanti és körkörös harántcsíkolt
Többrétegű el nem szarusodó laphám.
Nyelőcső- Oesophagus
Garatot a gyomorral összekötő 20-25 cm-re cső mely a C6-Th11 csigolya között található.
- gerinc bal oldalán megy át a gyomorba
Szakaszai:
- pars cervicalis- nyaki szakasz→ gége és a trachea mögött
- Pars thoracalis → arcus aortae jobb oldalán, aorta descendens előtt, érintkezik a bal
pitvarral (átfúrja a rekeszt)
- Pars abdominalis → rövid, cardiába nyílik
Fiziológiás szűkületei (angustia)
- gyűrűporcnál
- aortaívnél (az aortaív benyomja)
- rekesz átfúrásánál (érintkezik a bal pitvarral- diagnosztikus jelentőségő, szív UH
végezhető a nyelőcsőn keresztül)
Falában vastag, főleg simaizom van, mely perisztaltikus mozgással juttatja tovább a falatot.
Belső felszínét többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja!

61. A gyomor (ventriculus, gaster)

Függőleges állású tömlő melynek az alsó része horogszerűen visszakanyarodik.
- Alakja: Nyomtatott nagy J betűre hasonlít (fekvő helyzetben postakürt alakú)
- Elhelyezkedése: a hasüregben, a rekeszizom és a máj alatt, a 3/5-e középvonaltól
balra 2/5-e jobbra található. Ahol az elülső és hátsó felszín egymásba megy, ott felül
helyezkedik el a kisgörbület (curvatura minor), alul pedig a nagygörbület (curvatura
major)
Részei:
o gyomorszáj (cardia) nyelőcső/gyomor átmeneténél → Th 11
o fundus ventriculi – gyomorléghólyag - felső tág, vak rész ált. levegővel telt. Ez
tartja helyben a gyomrot
o corpus ventriculi – középső, testi rész
o pylorus vagy pars pylorica- horogszerűen visszakanyarodó rész. Fekvő
helyzetben a a L1-es csigolya jobb oldalán, álló helyzetben L2-3 csigolya teste
előtt található.
o pylorus előtt kissé tágult szakasz: antrum pyloricum (szövettannál innen
szoktak mintát venni)
o Kimenetnél megerősödött körkörös záróizom (musculus sphincter pylori)
található
A gyomor intraperitoneális (hashártyán belüli) szerv! (hashártya borítéka a kiscseplesz
–omentum minus)
Gyomor syntopiái (falával érintkező szervek)
- mögötte: cseplesztömlő→ hashártya tömlő
- fundust, cardiát, curvatura minort a máj bal lebenye fedi
- fundushoz oldalt a lép fekszik hozzá
- fundus mögött: bal vese, mellékvese
- corpus mögött: pancreas
- nagy görbület mentén a colon transversum halad
Falának rétegződése:
1. tunica mucosa (nyálkahártya)
-epithelium- hám: sima, egyrétegű nyáktermelő hengerhám
-tunica propria
Itt találhatók a gyomor csöves mirigyei
a.) fundusmirigyek
- fedősejtek- sósavat termelnek
 - fő sejtek pepszinogént termelik, mely sósav hatására alakul fehérjebontó
pepszinné
- melléksejtek: nyákot termelnek
- paraneuron sejtek: peptidhormonokat termelnek
b.) corpusmirigyek (fedősejtek, fősejtek)
c.) pylorusmirigyek (nincsenek fedő és fősejtek csak melléksejtek)
A gyomornyák védi a gyomor nyálkahártyáját az önemésztődéstől.
-tunica muscularis mucosae – hosszanti simaizom réteg
2. tunica submucosa -nyálkahártya alatti réteg
- Laza réteg, amely biztosítja a nyálkahártya mozgékonyságát (redőképzés - kisimulás) itt
található: plexus submucousus – Meissner –féle idegfonat
3.tunica muscularis- belső ferde, középső körkörös, külső hosszanti simaizomréteg mely a
gyomor perisztaltikus mozgását végzi- tart pylorus mellett az étel pépesítését szolgálja, a m.
sphincter pylori megnyílásakor a goymortartalmat apró részletekben továbbítja a
vékonybélbe. Itt található a plexus myenthelicus- Aierbach- féle idegfonat mely beidegzi a
gyomrot
Szimpatiuks és paraszimpatikus idegr.
4. tunica subserosa- savós hártya alatti réteg -a hashártya felé a rögzítést biztosítja
5. tunica serosa- savós hártya -a hashártya zsigeri lemeze alkotja
Vérellátása: arteria coeliaca-ból

62. A vékonybél
Intestinum tenue
- az emésztőcsatorna leghosszabb szakasza, kb. 5,5-6,5 m hosszú, sokszorosan görbült,
hasüregben kacsokat alkotó bélszakasz.
- egyenletes vastagságú, külső felszíne sima
- 3 része van:
o patkóbél (duodenum)
o éhbél (jejunum)
o csípőbél (ileum)
Duodenum
 - a gyomor folytatásába eső kb. 20-30 cm hosszúságú bélszakasz. Patkó alakban
helyezkedik el, domborulata jobbra néz, homorulatában a hasnyálmirigy feje fekszik
bele.
- 4 szakasz van:
o felső vízszintes rész- pars horizontalis superior
o leszálló rész- pars descendens
o alsó vízszintes rész- pars horizontalis inferior
o felszálló rész- pars ascendens
o felszálló rész- pars ascendens, ami egy éles görbülettel (flexura
doudenojejunalis) megy át a jejunumba a gerinc bal oldalán az L1 csigolya
magasságában
- A leszálló szakaszba nyílik a homorú oldalon a közös epevezeték (ductus
choledochus) és a hasnyálmirigy fő kivezetőcsöve (ductus pancreaticus major). A
benyílás helye a bél belső felszínén található szemölcsön (papillán) lévő mélyedésben
van (diverticulum Vateri). A papilla állományában záróizmot hoz létre (musculus
spihincter Oddi), ami szabályozza az epe bélbe jutását. A duodenum kezdeti részét a
hashártya körülveszi (intraperitonealis).
Jejunum
- hasüreg középső részén haránt irányú kacsokat alkot
Ileum
- hasüreg középső részén haránt irányú kacsokat alkot
- leghosszabb része avékonybélnek
- jobb csípőárokban szájadzik a vastagbélbe
o Bauhin billentyű – valvula ileocecalis
▪ megakadályozza a vastagbéltartalom visszajutását a vékonybélbe
Szerkezete
- tunica mucosa (nyálkahártya)
o körkörös redők (Kerckring-redők)
o bélbolyhok (villi intestinalis)
o csillószőrös hengerhám (tápanyagok felszívódása)
o reticularis ktsz.
o Lieberkühn-crypták (bélnedvet termelik)
- tunica submucosa
o Peyer-plakkok
 o Brunner-mirigyek
- tunica muscularis (izomréteg)
o körkörös és hosszanti rétegek
o perisztaltikus mozgás
- mesenterium (hashártyakettőzet) rögzíti a hátsó hasfahoz
o itt futnak a vékonybelet ellátó erek
Hashártyaviszonyok
- kezdeti része intraperitonealis
- többi része retroperitonealis

63. A vastagbél
A vastagbél -Intestinum crassum
Jól elkülöníthető a vékonybéltől. A jobb csípőárokban kezdődve, a vékonybeleket U alakban
jut a bal csípőárokba, majd onnan a kismedencébe. Gömbszerű kiöblösödések.
Vastagbél jellemzői:
A külső hosszanti izomzat 3, egyenként kb. 1 cm széles hosszanti csíkot képez, taeniae
coli.
- Taenia libera láthatóan elől fut.
- Taenia mesocolica: a colon ascendensnél és descendensnél medialisan, a colon
transversumnál a mesocolon eredésénél helyezkedik el.
- Taenia omentalis: hátul és lateralisan fut a colon ascendensnél és descendensnél, a
colon transversumnál alul, az omentum maius tapadásánál.
- Haustrae: a colon kiöblösédesi
- Plica semilunares: befűződések, amelyek a lumenben redőket hoznak létre. A
nyálkahártyát kutikuláris hengerhám borítja, nagy számban találhatók Lieberkühn-
crypták, amelynek nyákos váladéka nagy szerepet játszik a faeces kialakításában.
A vastagbélben már emésztés nincs, a colibaktériumok erjedés – rothasztásos
folyamatokat tartanak fenn, ami gázképződéssel jár. Itt történik a vékonybéltartalom
(chymus) a víz és a sók felszívása, a béltartalom besűrítése, a faeces kialakítása.
- Appendices epiploicae: a colon felszínén zsírfüggelékek vannak a subserosában.
A vastagbél falának szerkezete:
- nyálkahártya (tunica mucosa):
 o a hámban bélbolyhok nincsenek, felszíne jellegzetes redőzetet alkotnak a
felszínen csillószőrös hengerhám található Lieberkühn-crypták
o kehelysejtek, nyiroksejtek -B-lymphocyta- humoralis immunitás
- nyálkahártya alatti réteg (tunica submucosa):
o vékony kötőszövet erek, kapillárisok → felszív
- izomréteg (tunica muscularis)
o belső: körkörös külső: 3 köteget alkot
- savós hártya alatti réteg (tunica subserosa):
o vékony kötőszövet erek, kapillárisok → táplál idegek → beidegez
- savós hártya (tunica serosa):
o a felszálló-, és a leszálló vastagbelet, a végbél középső és alsó szakaszának
kivételével fedi
Részei:
1. Cecum
Nevét alsó vak végéről kapta, vastagsága 8 – 10 cm. Kezdeti szakasza, a jobb csípőárokban
helyezkedik el. Hashártya mögötti- intraperitoneális.
- Valva ileocaecalis: Ileocecalis szájadék (Bauhin billentyű-a billentyű két ajakból áll,
amelyet körkörös izom zár- nem igazi billentyű: az ileum túlér a szájadékon- ha
visszafele menne a béltartalom, akkor összenyomódik, és nem engedi) felső határa az
ileum beszájadzásánál helyezkedik el.
- Appendix vermiformis (processus vermiformis) – féregnyúlvány: a vakbél alsó vak
végétől egy kb. ceruza vastagságú, változó hosszúságú (kb. 8 – 10 cm), csökevényes
bélrészlet lóg típusos esetben a medencébe.
o fala: vastagbélre jellemző rétegek találhatók.
o Szerkezete a tonsillákéval azonos: nagy tömegben van jelen: nyiroksejtek,
nyirok folliculusok. (hasüreg mandulája)
- Mesoappendix: a mesenterium folytatása, vezeti az arteria és vena appendicularist a
féregnyúlványhoz hátul az ileum végénél.
- Vetülete: Jobb oldalon a ligamentum inguinale közepét a köldökkel összekötő vonal
középső és alsó harmada határán.
2. Colon
- Kb. 1,5 m hosszúságú bélszakasz.
- A vastagbélbillentyűvel kezdődik.
- A vékonybeleket keretezi.
 - kiöblösödések a falon: haustra coli
- Colon ascendens – leszálló vastagbél
o Az elülső hasfal közelében fut fölfelé jobb oldalon a májig, itt meghajlik
(flexura hepatica) és ívszerűen átmegy a következő szakaszba:
- Colon transversum – harántvastagbél
o Az elülső hasfal hosszában balra hátrafelé, fölfelé fut
o A vastagbél legmagasabb pontja, a gázok itt meggyűlve a rekeszizmot, szívet
felnyomhatják, ami szívpanaszokat okoz
o flexura lienalis
- Colon descendens - leszálló vastagbél
o A hátsó hasfalon oldalt fut lefelé, a vékonybélkacsok betakarják.
- Colon sigmoideum – szigmabél
o A bal csípőlapátban fekszik, innen „S” alakú kanyarral leszáll a kismedencébe.
- Mesocolon: a harántvastagbelet és a sigmabelet a hátsó hasfalhoz kötő hosszú
hashártyakettőzet rögzíti. A harántremese szinte lelóg a vékonybelek elé. A felszálló
és a leszálló remesének nincs kifejezett mesocolonja, így a hátsó hasfalhoz rögzülnek.
3. Rectum
Az emésztőrendszer utolsó kb. 15 – 18 cm hosszú szakasza. A kismedence hátsó
részében foglal helyet, sagittalis síkban S alakban görbülve. Felső görbülete hátra, alsó
görbülete előre domború, ez a része kerüli meg a farokcsontot.
Két görbülete van:
- flexura sacralis- felfelé domborul
- flexura perinealis- alsó, ellentétesen görbül
o ampulla recti
o canalis analis
A colon sigmoideum a 2-3. keresztcsigolyánál átmegy a rectumba, ami az anussal végződik.
- Ampula recti: a végbél alsó, sacralis részén lévő tágulat.
- Canalis analis (proctodeum): a végbél alsó része.
- Crena ani: farpofák közötti hasadék, ahol az anus (végbélnyílás) nyílik a külvilágba,
a farokcsont csúcsa előtt kb.: 2,5 cm-re, a gát hátsó részén.
- Musculus sphincter ani: a nyílás körüli erős végbélzáró-rendszer, normálisan teljesen
zárva van, csak defaecatio (székelés) esetén nyílik meg. A belső záróizom
simaizomból áll, a végbél körkörös izomrétegének megvastagodása.
 - Musculus sphincter ani externus: külső záróizom, ami a gát izomzatához tartozik.
Akaratlagos működésű, harántcsíkolt izom. Nodus haemorrhoidales: aranyeres csomó.
A végbél záróizom fölött a végbélnek egy érdús területe van, ami ha kitágul, aranyeres
csomó keletkezik.
Végbél elülső fala:
- férfiaknál: húgyhólyaggal, lejebb az ondóhólyaggal, az ondóvezetékkel és alsó részén
a dülmiriggyel szomszédos.
- nőkben: hüvely felső részével érintkezik.
Végbél jellemzői:
- csak a felső részét borítja hashártya, középső része előtt elvonul, alsó része pedig
hashártya alatti.
- végbél rögzítése: végbél körüli perirectalis (periproctalis) kötőszövet
- végbél felső része az arteria mesenterica inferiorból kapja a vért, a középső és alsó
pedig az arteria iliaca internából.
- vénás elszállítás: felső része: vena mesenterica inferioron keresztül a vena portae felé
vezetődik. Középső és alsó rész pedig a vena cava inferiorba. (a végbélkúpból a
szisztémás keringésbe is bejutnak hatóanyagok)

64. A máj és az epehólyag

Máj (hepar)
Az emberi test legnagyobb mirigye. Vörösesbarna színű, sima felszínű, tömött tapintatú
hámszerv. Súlya kb 1,5 kg.
Elhelyezkedése: A hasüreg jobb felső részében a jobb bordaív alatt – a jobb
hypochondriumban található, egészséges állapotban nem nyúlik a bordaív alá
Felszínei:
- facies diaphragmatica- rekeszizommal érintkező felső domború felszín
- facies visceralis- zsigeri felszín- érintketik: duodenum felső részével, colon, gyomor,
jobb vese, mellékvese
Szerkezete: kötőszövetes tokban 2 lebeny található
- Lobus dexter- jobb lebeny – jóval nagyobb, mint a bal oldali lebeny
- Lobus sinister- bal lebeny – átnyúlik a hasüreg felső- középső részébe és a bal bordaív
alá (bal hypochondriumba)
- A kettő között, az alsó zsigeri felszínen H alakú barázdarendszer található
 o jobb elülső szárába illeszkedik az epehólyag
o jobb hátsó szárába illeszkedik a vena cava inferior
o bal oldali szárában embrionális érmaradványok (vena umbilicalis, ductus
venosus Arantii) található
o a harántszárban van a porta hepatis- májkapu, ezen keresztül halad:
▪ arteria hepatica
▪ vena portae
▪ vena gastrica
▪ vena lienalis
▪ vena mesenterica superior
▪ vena mesenterica inferior
▪ ductus hepaticus – máj epevezetéke
• A májban termelődött epe ezen a vezetéken keresztül jut ki a
májból, egyesül a ductus cysticussal (epehólyag kivezető
csöve) és létrehozzák a ductus choleductust (közös epevezeték),
mely a duodenumba nyílik.
▪ nyirokerek, vegetatív idegek
- A májat csaknem teljesen (jobb lebeny hátsó felszínének kivételével) beborítja a
hashártya - intraperitoneális szerv.
- A hashártya alatt kötőszövetes tok található (Glisson-tok- máj kötőszövetes tokja),
mely sövényeket bocsátva a máj állományába elválasztja a lebenykéket – melyek a
lebenyeket építik fel - egymástól. A májlebenykék 5-6 oldalú hasábokhoz hasonlóak,
2mm hosszú, 1mm átmérőjűek. A vena portae belépve a májkapun egyre kisebb
ágakra majd kapilláriskora- sinusokra oszlik. A vena portae tápanyagban dús vére a
májsejtek által közrefogott májsinusokban áramlik a vena centralis felé. A májsejteket
(melyek igen sok mikrobohollyal rendelkeznek) és a sinusokat egy térrendszer- a
Disset tér - választja el egymástól, ahol az A-vitamint tároló Ito sejteket találjuk. A
sinusok falán az egyes sejtek közötti hézagokban találhatók a fagocitózisra képes
Kupfer sejtek. (MPS Mucopolysaccharidosis-hoz tartoznak). A vena centralisokból
összegyűlő májvénák a vena cava inferiorba ömlenek.
Májsejtek
Felszínei:
- Sinus felé néző
- Egymás felé néző
 Sugarasan rendeződnek el a lebeny közepén futó vena centralis körül lemezszerű képletet
hozva létre, mely között a máj sinusai haladnak a lebenyke szélétől a kapillárisba. A
májsejtek felszínein lévő barázdák az epekapilláriokat fogják közre. A májlebenykék
közötti reticularis kötőszövet néhol nagyobb, háromszögletű területet foglal el (Glisson
háromszög) melyben mindig 3 képlet (portális triász) található:
• arteria hepatica ág
• vena portae ág
• ductus biliaris (önálló epeút)
Az emésztőrendszer tápanyagban dús vére a májsejtek között a sinusokon áthaladva
„feldolgozva” kerül a vena hepaticakon keresztül a vena cava inferiorba, s majd a
keringésbe
Máj feladatai:
• epe termelése
• glikogén formájában raktározza az egyszerű szénhidrátokat és szükségleteknek
mefelelően szabadítja azt fel- ezzel a vércukorszint szabályzásában is részt vesz
• zsírok képzése, átalakítása
• intermedier anyagcsere- aminosavak lebontása, átalakítása
• detoxikáció- mérgező anyagokat közömbösít
• fehérjéket szintetizál
• embrionális életben vérképző szerv
• A-vitamint képez elővitaminjából- a karotinból
• fontos réz-, vas-, stb. raktár)
A májsejt jellemzése:
• köb alakú sejtek
• nagy maggal
• gazdag endoplazmatikus reticulummal
• fehérjetermelés sok mitochondriummal
• energiaforgalom gazdag enzimkészlet

Cholecysta – epehólyag
Körte alakú, tömlőszerű szerv, mely a máj alsó felszínén a H alakú barázdarendszer jobb
elülső szárában rögzülve helyezkedik el
Részei:
 - fundus – a máj alsó-elülső szélét alig haladja meg
- corpus – fokozatosan beszűkülve megy át a ductus cysticusba (kivezetőcső) a vékony
collumon keresztül
A ductus cysticus rövid lefutás után egyesül a ductus hepaticussal és együtt létrehozzák a
ductus choleductust. A máj által termelt epe az emésztési szünetben nem jut a vékonybélbe,
mert a ductus choleductust lezárja a musculus sphincter Oddi. A duodenumba a Vater papilla
(seu papilla duodeni) révén nyílik -a benyílás előtt rendszerint hozzá csatlakozik a
hasnyálmirigy kivezetőcsöve. Az epehólyagban gyűlik meg az epe és besűrűsödik, mert a
folyadék jelentős részét az epehólyag hámja felszívja. Az epehólyag falában lévő
simaizomzat összehúzódása biztosítja az epe kiürülését táplálkozáskor.
Az epeképzés:
- a májban 0,5-1 liter/nap mennyiségben a májsejtek termelik a világos, citromsárga
színű májepét
- emésztési szünetben a m. sphincter Oddi zárva, ekkor az epe az epehólyagban
raktározódik és 9/10-re besűrűsödik, barnászöld hólyagepévé
- a savanyú gyomortartalom duodenumba jutásának hatására a hámsejtekben a
cholecisztokinin nevű hormon termelődik, amely a keringés révén eljut az
epehólyaghoz, ekkor a záróizom megnyílik és az epe általában a hasnyálmirigy
nedvével közösen a duodenumba jut és ott a duodenum nedvvel továbbhígulva
aranysárga színű bélepévé alakul
Az epe feladata:
- csökkenti a zsírok felületi feszültségét → emulgeálnak
- a pancreasnedv emésztőhatását fokozzák
Az epe összetétele: ENZIMEKET NEM TARTALMAZ!
- epesavak és azok sói
- epefesték (bilirubin - biliverdin)
- koleszterin
- lecitin
- szervetlen sók
- nyákanyagok
- víz

65. A hasnyálmirigy
Pancreas
- halvány rózsaszínű egyenetlen felszínű 15-20 cm hosszú nyelv alakú szerv.
- az L2-es csigolya magasságában a duodenum homorulatában, a hátsó hasfalhoz
rögzülve található a hashártya mögött (retroperitonealis szerv)
3 része van:
- fej (caput)→ duodenum homorulatát tölti ki, többi részénél jóval vastagabb, alsó része
horogszerűen vissza is hajlik
- test (corpus)→ fejjel egy keskenyebb nyakszerű rész köti össze
- farok (cauda)→ elnyúlik a lépig a bal hypochondriumban
Hátsó felszíne érintkezik a mögötte futó aortával, a vena c. inferiorral, ezek ágaival, a vena
portae gyökereivel, valamint a bal vesével.
Elülső felszíne a gyomor belső falával érintkezik. Az aortából eredő arteria coeliaca az arteria
mesenterica superiorral villába fogja a pancreas testét, ennek felső széle mentén haladnak a
lép erei (arteria et vena lienalis)
Kétféle mirigyállományból épül fel:
- exokrin mirigyvégkamrákból
- endokrin mirigyszövetből
Az exokrin mirigyek híg, serosus váladékot termelnek, a hasnyálat (succus pancreaticus), ami
a pancreas kivezetőcsövein (ductus pancreaticus major et minor) keresztül a duodenumba
ürül. A pancreasnedv fehérje-, szénhidrát, zsírbontó enzimeket tartalmaz.
Az endokrin működésű mirigyrészek kötőszövettel körülvett, gömb alakú, szigetszerű
képződményeket alkotnak (Langerhans-szigetek), az exokrin végkamrák között elszórva.
Ezek alfa, béta, delta- sejtekből épülnek fel.
Alfa sejtek→ glukagont, Béta sejtek→ inzulint, Delta sejtek→ szomatosztatint termelik.
A szigetekben az előbbieken kívül más peptidhormonok is termelődnek.

66. A hashártya
A hasüreget bélelő és a hasüregi zsigere egy részét borító fénylő, savós hártya.
Lemezei:
- Peritoneum parietale- fali lemez a hasfal belső felszínét és a rekesz hasüregi felszínét
borítja
- Peritoneum viscerale -zsigeri lemez a hasüregi szervek nagy részét borítja és azok
falával összenőtt
 - Cavum peritonei -hashártya üreg
o A lemezek között létrejövő üreg, melyben néhány csepp savós folyadék
könnyíti a belek mozgását.
Hasüregi szervek hashártyához viszonyított helyzetei:
1. Intraperitonealis- hashártyán belüli szerv:
- a hashártya zsigeri lemeze teljesen körülveszi a szervet és annak külső rétegét képezi
- gaster ventriculus - gyomor
- hepar - máj
- cecum - vakbél
- colon transversum - harántvastagbél
- rectum (végbél) felső harmada
- duodenum (patkóbél) kezdete
- jejunum - éhbél
- ileum - csípőbél
2. Extraperitonealis hashártyán kívüli szerv:
- A szervet hashártya zsigeri lemeze nem borítja
- Fajtái:
o Retroperitonealis - hashártya mögötti szervek:
▪ colon ascendens – felszálló vastagbél
▪ colon descendens – leszálló vastagbél
▪ rectum (végbél) középső harmada
▪ ren - vese
▪ glandula suprarenalis - mellékvese
▪ pancreas - hasnyálmirigy
▪ duodenum (patkóbél) a közepétől
▪ ureter - húgyvezeték
▪ aorta abdominalis – hasi aorta
▪ vena cava inferior – felső üres véna
▪ truncus lumbalis (ágyéki nyirokcsomók és nyirokerek láncolata)
▪ truncus symphaticus hasi szakasza
3. Infraperitonealis - a hashártya alatti
- rectum alsó egyharmada
- vesica urinaria- húgyhólyag
- uterus- méh
A hashártya képletei:
1. kiscseplesz (omentum minus):
o májat beborítja, a májkaputól kettőzet formájában húzódik a gyomor kisgörbületéhez
és a duodenumhoz
o jobb szélében (ligamentum hepatoduodenale) futnak a májkapuhoz az a. hepatica, v.
portae, ductus choledochus
o bal oldali része (lig. hepatogastricum) gyomor görbületéhez halad
o gyomor mögött a hashártyának ürege képződik, a cseplesztömlő (bursa omentalis)
2. nagycseplesz (omentum majus)
- 4 hashártyalemezből áll, amik összetapadnak
- kötényszerűen lelóg a belek elé
- bal oldalon: flexura coli sinistrával összenőve húzódik a rekeszhez (szalagszerű képlet
– lig. phrenicocolicum) és a lépnek fészket képez (nidus lienis)
- hátsó hasfalról a hashártya a belekhez fut, azokat beborítja és a hátsó hasfalhoz
rögzíti
o vékonybeleket: mesenterium - a vékonybél hashártya kettőzete
o vastagbeleket: mesocolon - ezekben a hashártyakettőzetekben futnak a belek
erei, idegei
Nőkben:
- a húgyhólyagot csak részben (felül és hátul) borítja a hashártya
- méhet elöl a nyakánál éri el, teljesen beborítja, és hátul még ráterjed a hátsó
hüvelyboltozatra, majd a végbél középső harmadára - hashártya legmélyebb pontja a
méh és a végbél között a Douglas-üreg (excavatio rectouterina)
- széles méhszalag (lig. latum uteri): petevezetékek által felemelt hash. kettőzet
- mesovarium: a méh két oldalán lévő hash. kettőzet, ami a petefészkeket rögzíti
Férfiakban:
a hashártya a húgyhólyagot hátul a vesicula seminalisokig borítja, majd átcsap a végbél
középső harmadára, így egy mélyedés jön létre: excavatio rectovesicalis, amibe az ileum alsó
kacsai nyúlnak le
Lényeges különbség a két nemben:
- női hashártyaüreg a genitális csatornák útján közlekedik a külvilággal
- a férfi hashártyaüreg teljesen zárt