Szövetek

Jellemzők:
 szövettan – hisztológia
 az egyforma szerkezetű és működésű sejtek csoportosulása
 általában a szövetet alakító sejtekből és a sejtek közötti
(intercellularis) állományból állnak
Négy alapszövet:
1. hámszövet - tela epithelialis
2. kötő- és támasztószövet
3. izomszövet
4. idegszövet

1. hámszövet - tela epithelialis:

 nincs intercellularis állomány, sejtek szorosan
helyezkednek el
 nincsenek erek → táplálkozás diffúzió és ozmózis útján
 mindhárom csíralemezből fejlődhet
 a test külső és belső felszínét borítja, illetve önálló
szerveket is alkot
 típusai:
a, fedőhám:
- testfelszíneket borítja
- feladat: védelem: mechanikai, kémiai stb.
- két csoport: egyszerű felszínű és differenciált felszínű
- egyszerű felszínű hámok:
o a hámsejtek alakja és a rétegek száma alapján
különítjük el egymástól, ezért 
o egyrétegű:
  laphám (endothel: vér – és nyirokerek
belső felszíne, mesothel – nagy savós
hártyák felszíne, epithel)
 köbhám
 hengerhám
o többmagsoros hengerhám
o többrétegű:
 hengerhám
 el nem szarusodó laphám
o urothelium – húgyutakat borító többrétegű
speciális hám
- differenciált felszínű hámok:
o cuticulás hengerhám PL.: bélcsatornában
o csillószőrös hengerhám PL.: légutakban
o elszarusodó, többrétegű laphám PL.: bőrt
borítja
Fedőhámok fajtái és rétegződése:
alaphártya

szaruréteg

fénylőréteg

szemcsés réteg

sokszögletű
alapréteg sejtek rétege
b, mirigyhám:
- többféle csoportosítás létezik
- váladék minősége:
o serosus – savós
o mucinosus – nyákos
- végkamra alakja:
o alveoláris – bogyós
o tubuláris - csöves
o tubuloalveoláris – csöves - bogyós
- ürülés helye:
o endokrin – belső elválasztású, nincs kivezető
cső, váladékot és hormont a vérbe üríti
o exokrin – külső elválasztású, kivezető csöve
van, váladékot a test külső vagy belső
felszínére üríti
- váladéktermelés mechanizmusa
o merokrin: folyamatos termelés - folyamatos
ürítés
o apokrin: folyamatos termelés – szakaszos ürítés
(APAD)
o holokrin: protoplazma tönkremegy,
degenerálódik és részt vesz a váladék
alkotásában (faggyúmirigyek)
- váladék haszna:
o secretum – szervezet számára hasznos
o excretum – szervezet számára haszontalan
c, pigmenthám:
- egyrétegű hám
- a sejtek 5-6 szögletűek és melanint tartalmaznak
- PL.: retinában
d, érzékhám:
- érzékszervekben fordul elő
 - megkülönböztetünk primer és szekunder
érzéksejteket
- primer:
o protoplazmája közvetlenül folytatódik az
axonban
o PL.: szagló hámsejtek
- szekunder:
o nem folytatódik az axonban
o egy neuron végződik rajta, ez továbbítja az
ingerületet
o PL.: ízlelőbimbóban

2. kötő- és támasztószövet:
 leggyakoribb szövetünk
 minden szerv alkotásában részt vesz
 középső csíralemezből fejlődik (mesodermalis)
 sejtek + sejt közötti állományból áll
 ide tartozik:
a, kötőszövet:
- fajtái:
o embryonalis kötőszövet = mesenchyma
 alapszövet, amiből a többi
kötőszövetféleség és támasztószövet
alakul
 nyúlványos sejtekből áll
 PL.: fejlődő embryóban, magzatban
o érett kocsonyás ktsz.:
 csillagalakú sejtek, kocsonyás anyagban
helyezkednek el
 csak köldökzsinórban, fogpulpában
o laza rostos ktsz.:
  ez alkotja a különböző szervek sejt közötti
állományát – interstitiumát
 minden szervben van
 sejtből és sejtközötti állományból áll
 Sejtes állomány: fibroblastok (rostképző
sejtek), fibrocyták, zsírsejtek, histiocyták,
különféle fehérvérsejtek
 Sejtközi állomány: kollagénrostok: I.
(csont, ín), II. (porc), III. (reticulinrostban),
IV. (lamina basalis), elasztikus rost,
reticulinrost
 feladata: hézagpótlás – interstitium,
védelmet nyújt mechanikai és egyéb
ártalmakkal szemben, tápanyag (zsír-), só-
és vízraktár, a regeneratioban fontos
szerepe van, immunfeladatok
o reticularis ktsz. (pl. cytogen szervek → lép)
o areoralis ktsz. (pl. savós hártyák)
o lemezes ktsz. (pl. bőr, szervek tokja)
o tömött rostos ktsz.
Lazarostos kötőszövet sejtjei és rostjai
b, zsírszövet:
- szervezetben mindenhol megtalálható
- zsírsejtek pecsétgyűrű alakúak
- két fajtája van:
o plurivacuolaris (barna) zsírszövet:
 főleg csecsemőkben
 hőháztartásban van szerepe (hőtermelő)
 sejtmag centrális helyzetű
o univacuolaris (fehér / sárga) zsírszövet:
 pecsétgyűrű alakú sejtek
 főleg laza rostos ktsz. -ben
 két fajtát különböztetünk meg: stabil
szírszövet, depó vagy labilis zsírszövet
 stabil szírszövet: mechanikai feladatot lát
el, éhezéskor is megmarad (tenyér, talp)
 depó/labilis zsírszövet:
tápanyagraktárként szolgál, erek mentén
rakódik le, éhezéskor eltűnik
c, porcszövet:
- késsel vágható rugalmas szövet
- nincsenek erek
- táplálkozás diffúzió és ozmózis útján
- sejtből és sejtközötti állományból áll
- porcsejtek hólyag alakúak, csoportosan
helyezkednek el
- 3 féle porcszövetet különböztetünk meg:
o Hyalin porc:
 másnéven üvegporc
 benne a rostok nem látszanak, mert a
homogén állomány elfedi őket
 ilyenek az ízületi porcok
o Collagen rostos porc:
  porcsejtek elszórtan helyezkednek el,
köztük vastag kollagénrostok vannak
o Elasticus rostos porc:
 az alapállományban sűrű hálózatot alkot
 PL.: gégefedőben fordul elő
Porszövet fajtái:

chondron

porctok

porcudvar
Hialinporc Elasztikus kollagén Kollagénrostos
elasztikus
rostos porc rost porc
rost
d, csontszövet:
- egyik legkeményebb szövetünk
- 40% víz, 60% szilárd
- 30-40% szerves, 60-70% szervetlen
- sejtből és sejtközötti állományból áll
- sejtből és sejtközötti állományból áll
- Sejtek:
o osteoblast:
 csonttermelő
o osteocyta:
 befalazott osteoblast
 feladata: kommunikáció, tápanyag
diffúzió
 szilvamag alakú nyúlványos sejt
o osteoclast – csontfaló
- Sejt közötti állomány:
o szerves és szervetlen anyagokból épül fel
 o szerves:
 ossein (osteocollagen): főzéskor enyvet
ad, az osteoblastok termelik
o szervetlen:
 főleg hidroxilapatit és mészsók
- a csontsejtek az alapállománnyal együtt lemezekbe
rendeződnek
- 3 lemezrendszerünk van:
o Lamina specialis vagy Havers-lemezrendszer:
 a Havers-csatornák körül körkörösen
helyezkednek el  növelik a csontok
nyomási szilárdságát
 a Havers-csatorna a lemezrendszerrel
alkotja az osteont
 osteon: a csontszövet mechanikai
egysége
o Lamina intercalaris:
 osteonok közötti törmeléklemezek
o Lamina fundamentalis:
 periosteum és endosteum alatt
helyezkedik el
 a csontok külső és belső felszínét borító
csonthártya
Lemezes csontszövet szerkezete:
lamina fundamentalis
interna
 periosteum
laminae speciales
lamina intercalaris Havers-csatorna

Sharpey-rost
endosteum

lamina fundamentalis Volkmann-csatorna

externa