2009.09.24.

Szövettan Szövetek

Szövet:
Hasonló alakú és mőködéső, azonos feladat ellátását
szolgáló sejtek összessége, melyek az egyedfejlıdés
során általában ugyanazon csíralemezbıl származnak.

Állati alapszövetek:

Hámszövetek (tela epithelialis)

Kötı-és támasztószövetek (tela connectiva)
Izomszövetek (tela muscularis)
Idegszövet (tela nervosa)

egyrétegő  henger-, köb-, laphám Hámszövetek (Tela epithelialis)

1. Hámszövetek
elszarusodó
 többrétegő  henger-, laphám A hámszövetek a szervezet külsı és belsı felszíneit takarják.
 el nem szarusodó Törzs -és egyedfejlıdéstanilag a legısibb szövetféleségek.

A filogenetikai ısiségre utal, hogy a hám már a csalánozókban

2. Kötıszövetek  lazarostos, tömöttrostos, rácsrostos; zsírszövet; is differenciált formában található meg. Az egyedfejlıdési
vér; nyirok ısiséget bizonyítja, hogy az állatok összes szövetei hámjellegő
Támasztószövetek  porc-, csontszövet csíralemezekbıl származnak.

A hámsejtek szorosan, hézagmentesen illeszkednek,

3. Izomszövetek  sima-, harántcsíkolt izomszövet, szívizom sejtközötti állományt nem találunk.

A hámokban általában nincsenek vér-és nyirokerek. Idegek,

4. Idegszövet idegrostok, idegvégzıdések viszont elıfordulnak.
A hámszövethez mindig kötıszövet kapcsolódik.
A hámok mindhárom csíralemezbıl fejlıdhetnek.

A HÁMSZÖVETEK (TELA EPITHALIS)

• egyrétegő köbhám pl.: mirigykivezetı csövek,
MŐKÖDÉS ÉS SZERKEZET SZERINTI FELOSZTÁSA vesecsatornák

1. FEDİHÁM
Elsıdleges a védelem (fıként mechanikai), környezettıl történı
elhatárolás, valamint az anyagforgalomban is részt vesz.
Típusai:
Egyrétegő hámok • egyrétegő hengerhám pl.: bélcsı, gyomor felszínén
• egyrétegő laphám pl.: szemlencse felszínén (kutikulás  bélcsı; csillós  petevezetı, méh;
(endothelium  erek falán; mesothelium  savóshártyák többmagsoros csillós hengerhám  légutak)
felületén)

1
 2009.09.24.

Többrétegő hámok
Többrétegő el nem szarusodó laphám

A külbır betüremkedett részén (pl. végbél, szájnyílás, nyelıcsı)

vagy pl. a halak bırében fordul elı olyan nyálkahártyákon,
amelyek még mechanikai nyomásnak vannak kitéve.

többrétegő el nem szarusodó laphám ( 3 Rétegei:

rétegbıl áll) lapos sejtek rétege
 nyelıcsı, szájüreg;
(stratum planocellulare)
nedves mechanikai hatásoknak kitett
testfelszíneken tüskés sejtek rétege
(stratum spinosum)
többrétegő elszarusodó laphám ( 5 réteg
alkotja) alapi vagy csírázó réteg

 külsı testfelszíneken, pl.: talpbır, tenyér (stratum germinativum)

Az emlısök többrétegő elszarusodó

laphámja 5 rétegbıl áll:
Többrétegő elszarusodó laphám
Az állandó kopásnak kitett legfelsı rétege
állandóan hámlik - szaruréteg (stratum
Ez a hámszövet alkotja a szárazföldi gerincesek bırének corneum)
felszínét.
Alatta egy világosabb összefüggı réteg -
fénylı réteg (stratum lucidum)
A kétéltőek, hüllık és madarak esetében 3 rétegő:
Az alatta elhelyezkedı réteg sejtjei nagyok,
szaruréteg bennük rögöcskék láthatók - szemcsés
(stratum corneum) réteg (stratum granulosum)
Ez alatt található a - tövises réteg (stratum
köztes sejtek rétege spinosum). Sejtjei sokszögletőek.
(stratum intermedium) Legmélyebben találjuk az alapi sejtek
rétegét (stratum basale), amelynek sejtjei
alapi sejtek rétege szorosan tömörödnek egymás mellé, és
(stratum basale) nagy sejtmagjuk van. A hámszövet alatt az
irha lazarostos kötıszövete látható. Az irhát
és a hámszövetet az alaphártya (membrana
basalis) választja el egymástól.

2. MIRIGYHÁM MIRIGYTÍPUSOK

Váladéktermelés  szekréció. Sok váladéktermelı sejt mirigyeket

alkot.

EXOKRIN (külsı elválasztású, pl.: faggyú) egyszerő egyszerő egyszerő

A mirigyek lehetnek
 ENDOKRIN (belsı elválasztású, pl.: hormonok)

elágazódó elágazódó elágazódó

A mirigyek szerkezeti és mőködési egysége a végkamra 

3 típusa: - csöves
- bogyós
- csöves-bogyós
A mirigyek típusai: - egyszerő
- elágazó összetett csöves mirigy összetett bogyós mirigy összetett csöves-bogyós mirigy

- összetett

2
 2009.09.24.

3. ÉRZÉKHÁM 4. PIGMENTHÁM
Érzékszervekben lévı, ingereket felfogni képes A sejtekben színanyagok találhatók  pl.: szem, bır színe
hámsejtek  érzéksejt.

Típusai:
• primer érzékhám (pl.: szem retinája, orr hámja)

 a felvett ingerület másik idegsejtbe kerül át

5. FELSZÍVÓHÁM
A bélbolyhok felszínén nagy számban, fıként hengerhámsejtek
• szekunder érzékhám (pl.: fül, egyensúlyozási szerv) alkotják.
 az ingerület az érzéksejtet körülfonó
idegvégzıdésekre tevıdik át

Kötıszövetek (Tela conjunctiva)

Kötı- és támasztószövetek
A kötıszövetek a középsı csíralemez eredető embrionális
kötıszövetbıl, a mesenchymából fejlıdnek ki.
Kötıszövetek:
embrionális Sejtekbıl és dús sejtközötti állományból épülnek fel.
lazarostos
tömöttrostos Az egyes kötıszövet típusok szöveti tulajdonságait a
zsír sejtközötti állományuk felépítése határozza meg.
Folyékony
A test belsı közegét alkotják, sejtközötti állományát vér-és
nyirokerek szövik át.
Támasztószövetek:
porc Kitöltik a szervezetben meglévı hézagokat, táplálják a
csont szerveket, tápanyagokat raktároznak, és egyes kötıszöveti
elemek a szervezet immunvédekezési rendszerének, a RES-
nek (reticulo endothelialis systhem) a részei.

A KÖTİSZÖVET FORMÁI
Kötıszövetek rosttípusai
embrionális kötıszövetek:
Enyvadó (kollagén) rostok:
Az emlısök születésekor már csak a köldökzsinórban marad meg.
Húzószilárdságuk nagy, de rugalmasságuk kicsi. Inakban,
Az embrionális kötıszövet kocsonyás állományában (Wharton-féle
szalagokban a legfontosabb elemek. kocsonya) kollagén rostok helyezkednek el.

Rugalmas (elasztikus) rostok:

Vékony, egyszerő rostok, nem tagolhatók fibrillumokra. Nagyfokú
megnyúlásra képesek, majd a megnyúlás után visszanyerik az
eredeti hosszúságukat. Fehérjeanyaguk az elasztin. Az artériák
falában, vagy a tarkószalagban nagy jelentıséggel bírnak.

Rács (retikuláris) rostok:

A legfinomabb kötıszöveti rostok. Hálózatot alkotnak. A legtöbb
szervben elıforduló rostféleség, különösen nagy mennyiségben
található a nyirokcsomókban.

mesenchyma kocsonyás kötıszövet

3
 2009.09.24.

rostos kötıszövetek:
retikuláris
kötıszövet lazarostos
kötıszövet
A retikulum sejtek
A leggyakoribb
közeit nyiroksejtek
kötıszövetféleség.
tömege tölti ki. A
Csaknem minden
sejtek a
szerv
nyúlványaik révén
alapállományában
összeköttetésben
megtalálható.
állnak egymással.

tömöttrostos kötıszövet
Zsírszövet

Zsírszövet önmagában sohasem A kötegek között

fordul elı. A kötıszövetek sorokbarendezıdve pálcika
alkalmasak zsírsejtek formájúínsejtek (tendocyta)
lerakódására. vannak.

folyékony kötıszövet: A VÉR (SANGUIS)

vér nyirok
VÉRPLAZMA (55%) ALAKOS ELEMEK (45%)
    
vérszérum fibrin vörösvérsejt fehérvérsejt vérlemezke
   
-------------------------------------------
VÉRLEPÉNY

vérszérum: víz (90%), ionok, cukrok, hormonok, vitaminok,

anyagcsere
bomlástermékek, aminosavak

fibrin: rácsos szerkezető fehérje  véralvadás

A VÉR (ember) ALAKOS (sejtes) ELEMEI

JELLEMZİK vörös vértest fehérvérsejt vérlemezke

száma (1
4,5-5,5 millió 8-10 ezer 200-400 ezer
mm3)
nagysága 7-8 µm 5-20 µm 2-5 µm
élettartama 120 nap 9-14 nap 14 nap
keletkezés vörös csontvelı, vörös
vörös csontvelı
helye nyirokrendszer csontvelı
légzési gázok
feladat immunvédelem véralvadás
szállítása

4
 2009.09.24.

Porcszövetek (Tela cartilaginea)

Támasztószövetek (Tela connectiva)
Porcegység (chondron)
A támasztószövetek feladata a szervezet szilárd vázának
és részben védelmének a biztosítása. Nagy mennyiségő sejtközötti állományban élesen határolt
porctokokat találunk.
Az egyedfejlıdés folyamán a középsı csíralemezbıl, a
kötıszövetekhez hasonló összetételő sejtekbıl, rostokból Ezekben a porcüregekben egyesével vagy nagyobb
és alapállományból alakul ki a porc-és a csontszövet. csoportokban ovális vagy gömbölyő porcsejtek
csoportosulnak.

Mind a sejteket, mind a porctokot porcnedv tölti ki.

A porcszövetet a sejtközötti állomány minısége szerint
csoportosíthatjuk.

RUGALMAS (ELASZTIKUS) ROSTOS PORC

PORCSZÖVETEK
Alapegysége a chondron (porcegység).Sejtek, rostok, alapállomány alkotják.
Elıfordulása: fülkagylóporc, gégefedı.

porcsejt
porcsejt-udvar

köztes állomány

porctok

ENYVADÓ (KOLLAGÉN) ROSTOS PORC HYALIN (ÜVEG) PORC

Elıfordulása: csigolyák közötti porckorongok, pataporc Elıfordulása: ízületi porcok, légcsı, orrsövény porc, bordaporc

5
 2009.09.24.

CSONTSZÖVET (tela ossea)

Alapegysége az osteon. Szerves (ossein) és szervetlen alkotórészekbıl áll.
Csontszövet (Tela ossea)

A csontszövet alapvetı tulajdonsága a keménység és a szilárdság.

A keménység a sejtközötti állományban lerakódott szervetlen sóktól

származik, míg rugalmasságát a szervesanyag (ossein) tartalma
adja. Havers-csatorna

Osteon: A csont szöveti alapegysége. A csontsejtek, a speciális

lemezek és a Havers-csatorna együttese jelenti. csontsejtek

Havers-lemezek (laminae speciales)

A CSONTSZÖVET FELÉPÍTÉSE EGY CSÖVESCSONT KOMPAKT ÁLLOMÁNYÁBAN

kollagén rost apatitkristályokkal körülvéve

csontsejt a csontsejtüregben
a csontszövet tömött kéregállomány
keresztmetszete

különbözı irányban futó rostok rétegei

csonthártya

Havers-lemezek

összekötı lemezrendszer
vérér

az osteon (a csontszövet egysége) ideg

keresztmetszete

külsı általános lemezrendszer

szivacsos állomány Volkmann-féle csatorna
Havers-csatorna

A CSONTOSODÁS TÍPUSAI
A KONDRÁLIS CSONTOSODÁS FOLYAMATA
korai állapot

elsıdleges (primer) másodlagos (szekunder)

• mesenchymából
csonthártya
• kötıszövetbıl  desmalis
epifízis porc
(pl.: koponyavarratok, csontvégek)
(pl.: bırcsontok – hüllık)
átépülı porcállomány
• porcszövetbıl  chondrogen
vérér


diafízis
csontüreg perikondrális csontvastagodás
 
irányító csontgerendák
perichondralis enchondralis
a csöves csontok a belsı csontszerkezet
irányító porcgerendák
felszínén kialakítása
porckorong
enkondrális csontszövetképzıdés
epifízis
metaplasztikus csontosodás: ín, porc elmeszedése
(pl.: madarak lábizmainak inszövetében)
késıbbi állapot

6
 2009.09.24.

IZOMSZÖVETEK (tela muscularis)

Izomszövetek (Tela muscularis) 1. SIMAIZOM – megnyúlt, orsó alakú sejtek. Alacsonyabbrendő

állatok (pl.: puhatestőek) izomzata. Gerincesekben a zsigeri
Az izomszövet összehúzódásra és elernyedésre képes sejtek és izomzatot alkotja.
rostok rendszere. hosszmetszet keresztmetszet

Az izomszövet sejtjeinek hártyáját myolemma-nak, a

sejtplazmáját myoplazmának nevezzük.

Az izomsejt (myocyta) dús plazmaállományába ágyazódnak a

kontraktilis elemek, az úgynevezett myofibrillumok.

A pupilla tágító és szőkítı izmai kivételével a középsı

csíralemezbıl (mezoderma) fejlıdik.

Alaktani és mőködési szempontból 3 csoportba sorolhatjuk.

2. HARÁNTCSÍKOLT IZOM – hosszú, megnyúlt rostok, A VÁZIZOMZATOT ALKOTÓ HARÁNTCSÍKOLT IZOMROST

harántcsíkolat, perifériális helyzető sejtmagok. FELÉPÍTÉSE
motoros ideg
izomrost hártyája velıshüvelyő axonja
Elıfordulása: ízeltlábúak izomzata, gerincesek vázizomzata
sejtmag
hosszmetszet keresztmetszet
ideg-izom kapcsolat

transzverzális tubulus

terminális ciszterna
longitudinális tubulus

izomrost hártyája

miofibrillum
szarkoméra felépítése nyugalmi
és összehúzodott állapotban
miozin fej
Z-vonal M-vonal Z-vonal
miozinfilamentum

H-sáv
izotróp csík izotróp csík
anizotróp csík

troponin komplex

aktinfilamentum
aktinmonomer
tropomiozin

3. SZÍVIZOM – rövid, elágazó rostok, Eberth-féle vonalak Idegszövet (Tela nervosa)

Az állati és az emberi szervezet legbonyolultabb felépítéső és

hosszmetszet keresztmetszet
legdifferenciáltabb mőködéső szövete.

A külsı csíralemezbıl fejlıdik ki. Sejtekbıl nagy mennyiségő

sejtközötti állományból, és gliaszövetbıl áll.

Mőködési alapegysége a neuron, ami három fı részre tagolható:

az idegsejt testére (neurocyta)

a nyúlványokra (dendritek és axon)
a végfácskára (telodendrion)

7
 2009.09.24.

Az idegszövet (tela nervosa)

• Az idegszövet ektodermális eredető.
• Sejtek, nyúlványok, végfácska, alapállomány
• Az idegi kötıszövet a neuroglia (velıshüvely képzés,
sejtek táplálása, védelme, beágyazása)
• Központi – környéki idegrendszer

Az idegszövet alapegysége a
dendrit
neuron Nissl-féle
szemcsék
sejtma
g
(sejttest, denrit, axon,
velıhüvely
végfácska)
neurit

végfácska

IDEGSEJT TÍPUSOK Idegszövet

Az idegszövethez tartozik a gliaszövet is, ami funkciója alapján

idegi kötıszövetnek minısül.

Feladata sokrétő. Táplálja az egyes idegsejteket, védi és

álegynyúlványú
egynyúlványú (unipoláris)
(pszeudo unipoláris)
Pl.: gerinctelenek dúcaiban
Pl.: csigolyák közötti dúcokban
kétnyúlványú (bipoláris)
soknyúlványú (multipoláris)
Pl.:érzékszervekben
Pl.: agykéreg, gerincvelı
beágyazza az idegi elemeket, részt vesz a velıshüvely
képzésében, kitölti az elhalt idegsejtek helyét.
A sejtjei funkcionálisan és alaktanilag is differenciálódtak:
Az ependyma sejtek a gerincvelı központi csatorna belsı falát
burkolják, felületük csillós is lehet.
A csillagsejtek (astrocyta) a leggyakoribbak, fı feladatuk a
tápanyag továbbítása és a szövetpótlás.
Az oligocyták az idegsejtek anyagcseréjében, a tápanyag
feldolgozásában és a velıshüvely képzésében játszanak
kulcsfontosságú szerepet.
A mikroglia sejtek a RES tagjai, fagocitózisra is képesek.