Az állati és emberi szövetek jellemzése és felismerése ábrák és mikroszkópi felvételek

alapján
- fajtái: ( 1.dia)
az állati és emberi szövetek

I. hámszövetek II. kötőszövetek III. támasztósz. IV. izomszövet V. idegszövet

(felszínek alkotása) (összekötés) (támasztás, merevítés) (összehúzódás) (ingerlékenység)

I. a hámszövetek ( 2.dia)
- sejtjeik szorosan illeszkednek egymáshoz
- erek nincsenek benne (alulról táplálódnak diffúzióval)
- külső vagy belső felszínen vannak
- sejtplazmájuk összeérhet keskeny csatornákon át (anyagforgalom egymás között)
- feladat szerint sok típusuk van:
- fedőhámok (védelem)
- mirigyhám (váladéktermelés)
- felszívóhám (felszívás)
- érzékhám (ingerfelfogás)

a hámszövetek

fedőhám mirigyhám felszívóhám érzékhám

(védelem) (váladéktermelés) (felszívás) (ingerfelfogás)

- fedőhámok
- egyrétegű
- laphám
- köbhám
- hengerhám
- mikrobolyhos (felszívóhám)
- vékonybél fala
- csillós (csillós hengerhám)
- légcső fala
- többrétegű
- el nem szarusodó többrétegű fedőhám (halak bőre, hüvely fala)
- elszarusodó többrétegű fedőhám (emberi bőr hám rétege)
- a sejtek elhalása során szaruvá alakulnak
- véd:
- mechanikai behatások ellen
- kiszáradás ellen
- gyenge savak és lúgok ellen

a fedőhámok

egyrétegű többrétegű

laphám köbhám hengerhám el nem szarusodó elszarusodó

(3-4.dia)
 mirigyhám ( 5.dia)
- váladékot termel
- mirigyek részei
- külső elválasztású mirigy (exokrin mirigy)
- külső vagy belső felszínre ürít
- verejtékmirigy
- nyálmirigy
- végkamrából és kivezető csőből áll
- belső elválasztású mirigy (endokrin mirigy)
- vérbe vagy testfolyadékba ürít
- pajzsmirigy (kivételesen végkamrás szerkezetű)
mirigyek
külső elválasztású mirigyek belső elválasztású mirigyek
idegen elnevezésük exokrin mirigyek endokrin mirigyek
felépítésük végkamra + kivezető cső nincs kivezető cső
ürítés helye külső vagy belső felszínre testfolyadékba
példa verejtékmirigy, nyálmirigy pajzsmirigy
( 6.dia) - felszívóhám ( 7.dia)
- mikrobolyhos hengerhám
- nagy felületű
- a bélbolyhok felszínén
- érzékhám
- érzékszervekben
- speciális idegsejtekből áll
- az ingert ingerületté alakítja

II.és III. kötőszövetek és támasztószövetek

- sejtek (nem alkotnak rétegeket)
- sejtközötti állomány
- sejtek termelik
- alapállomány
- rostok (fehérje)

II. kötőszövetek
- több-kevesebb rost
- rostos kötőszövetek ( 8.dia)
- lazarostos kötőszövet (üregkitöltő szerepű)
- tömöttrostos kötőszövet (inak és szalagok)
- nem rostos kötőszövetek
- zsírszövet ( 9.dia)
- nagy kerek zsírsejtek egy vagy
néhány zsírcseppel (kevés citoplazma)
- energiadús (energiaraktár)
- rossz hővezető (hőszigetelő pl. bőrben)
- puha (mechanikai védelem pl. tenyér, talp)
- zsírban oldódó anyagokban gazdag (vitaminok)

kötőszövetek

rostos kötőszövetek nem rostos kötőszövetek

lazarostos kötőszövet tömöttrostos kötőszövet zsírszövetek

III. támasztószövetek
- porcszövetek ( 10.dia)
- sejtek (egyesével vagy kisebb csoportokban állnak)
- sejtközötti állomány (szilárd, rugalmas, késsel vágható)
- fülkagyló
- orrkagyló
- gége
- légcső
- hörgők
- ízületek
- porckorongok
( 11.dia) - csontszövet ( 12-13.dia)

csontsejt

ér

rostokból álló
csontsejtek lemez
nyúlványokkal

- szerves állomány (rugalmasságot biztosít – égetéssel eltávolítható)

- sejtek
- erek körül koncentrikus körökben helyezkednek el
- egymással kapcsolódnak körön belül és körök között nyúlványaikkal
- rostok
- lemezeket alkotnak
- a sejtek közötti állományban vannak
- szervetlen állomány (szilárdságot biztosít – savakkal eltávolítható)
- mészsók (kálcium-foszfát) a rostokból álló lemezekben
- a sejtek közötti állományban vannak
csontszövet

állománya szerves állomány szervetlen állomány

felépítők sejtek + rostok mészsók (kalcium-foszfát)
funkciója rugalmasságot ad a csontnak szilárdságot ad a csontnak
eltávolítása égetéssel savakkal
( 14.dia)
IV. izomszövetek ( képek 2 ppt. 2.dia)
- összehúzódásra képesek
- izomsejtekből áll
- bennük fehérjékből álló izomfonalak vannak,
ezek egymásba csúszása okozza az izom megrövidülését
- sima izomszövet ( 3.dia)
- kis erőt tud kifejteni
- nem fáradékony
- tudatunktól függetlenül működik
- hosszú, orsó alakú sejtekből áll (egy sejt – egy sejtmag)
- rendezetlenek benne az izomfonalak
- férgek, puhatestűek bőrizomtömlőjében,
gerincesek belső szerveiben fordul elő
 - harántcsíkolt izomszövet ( 4.dia)
- nagy erőt tud kifejteni
- fáradékony izom
- tudatosan tudjuk működtetni
- hosszú, soksejtmagvú sejtekből áll (izomrost)
- sejtmag szélre kiszorul
- benne az izomfonalak rendezetten vannak
(harántcsíkolat látszik fénymikroszkóppal)
- az ízeltlábúak kitinvázához és gerincesek vázához
kapcsolódnak →vázizom
- szívizomszövet ( 5.dia)
- nagy erőt tud kifejteni
- nem fáradékony
- sejtjeik elágaznak és egymásban folytatódnak
- ingerületképzésre és ingerületvezetésre is
alkalmas lehet
- gerincesek szívében

( 6.dia)
simaizomszövet harántcsíkolt izomszövet szívizomszövet

V. idegszövet ( 7.dia)
- idegsejt (neuron)
- sejttest (nyúlvány nélküli rész): ingerelhető:
- sejtmag, sok ER inger hatására
- nyúlványok ingerületet
- dendrit (rövidebb, sok) alakít ki
- axon = tengelyfonal (hosszabb, 0, 1 v. 2,)
- csupasz v. velőshüvellyel borított
- ingerületet továbbít
- ingerületet átad (végfácska területén)
- elágazó, nagy felületű
- támasztósejt= neurogliasejt
- osztódásra képes sejt,
- velőshüvelyt képez: - axon + velőshüvely: idegrost,
→ gyorsabb ingerület szállítás
- táplálja, védi az idegsejteket
- sérülés esetén részt vesz a regenerációban

Szövetek összegzés:

hámszövetek kötőszövetek támasztószövetek izomszövetek idegszövet

lazarostos
fedőhám porcszövet sima izomszövet
kötőszövet
tömöttrostos harántcsíkolt
mirigyhám csontszövet
kötőszövet izomszövet
felszívóhám zsírszövet szívizomszövet
érzékhám
(8.dia)