KÖTŐSZÖVET

kötő- és támasztószövetek: a sejtek nagy mennyiségű intercelluláris anyagot szecernálnak, melybe

beleágyazódnak, mezodermális csíralemez eredetűek, ide tartozik: kötősz., csontsz., porcsz., zsírsz.

1. a kötőszövet alkotóelemei

a; sejtek
a1; állandó/fix sejtek
rostokat és az alapállományt termelik
- fibroblastok (nyugvó állapotban fibrocyta)

- zsírsejt (rugalmas, térfogatkitöltő szerep)

- melanocyta

- embryonalis ktsz.-i sejt

a2; mobilis/szabad sejtek
vándorló sejtek: macrophagok, hízósejtek, lymphociták, plasmasejtek, granulocyták
átmenetileg tartózkodnak a laza ktsz.-ben, időben változik: számuk, megjelenésük, helyük
érpályából vándorolnak ide

b; extracellularis mátrix
rostok+amorf állomány
b1; rostok
kollagénrostok: hajfürtszerű lefutás, többnyire kötegeket képez, húzásnak ellenáll
elasztikus rostok: vékony, drótszerű lefutás, rugalmas
rácsrostok: finom rácsozatot képez, ezüstözéssel tüntethető fel
fibrillinrostok
b2; amorf alapállomány
rostok ebbe ágyazódnak bele

1. a kötőszövet sejtjei

a; fix ktsz.-i sejtek

a1; fibrocyta
15-18 mikrométer hosszú, megnyúlt, kollagénrost-kötegek felszínére tapad
vékony citpolazma (gyengén festődik)
ovális sejtmag (kisé lelapul, erősen festődő, heterokromatikus, középen helyezkedik el)
sejt organellumai a sejtmag két végéhez kapcsolódnak
kevés riboszómacsökkent szintetikus aktivitás
fibroblast: extracellularis mátrix termelése, fibrocyta fiatal formája, fehérjeszintetizáló
sejtek jellegzetes morfológiai jelei, eredet: mesenchymalis sejtekből, felnőttekben létrejöhet
fibrocytából
a2; reticulumsejt
hol?: reticularis kötősz.
feladat: rácsrostokat termel és azokat saját nyúlványaival behüvelyezi
sejtmag: laza, ovális
csillag alakban elágazódik
 a3; adipocyta
a4; melanocyta
pigmenttartalmú, nyúlványos sejt
a5; mesenchymalis sejt(mesoblast)
pluripotens sejtkötősz., porcsz., csontsz., zsírsz., simaizomsz.

b; mobilis v. szabad ktsz.-i sejtek

b1; macrophag
változó számban vannak jelen
fagocitózisra specializáódtak
15-20 mikrométer nagyságrendű
sejtmag: szabálytalan v. bab alakú, laza kromatinszerkezet
citoplazma: szabálytalan szélű, nyúlványos, benne: granulumok (fagocitált anyagok, lizoszomák)
eredet: vér monocytájaktsz.-ben alakul macrophaggá
feladatok: részletesen lásd: Röhlich – Szövettan  kötőszövet
idegen anyagok, baktériumok elleni nem specifikus és specifikus védelem
apoptózissal elpusztult sejtek fagocitózissal történő eltakarítása, szövetek tisztán tartása
szekréciós tevékenységbeindít növekedési faktorok szintetizálását szekrécióját
b2; hízósejt
hol?: főleg kapillárisok közelében, zsírsejtek között
basophil granulumokat tartalmaz (=0,5-1 mikrométer nagyságú, membránnal határoltak, finoman
szemcsés szerkezet, sötét, alkotók: heparin pl kék színű festék lilán festődik)
legfontosabb hatóanyag: hisztaminheparinhoz és molekuláris komplexhez kapcsolódik
degranuláció: granulumokban tárolt anyagok ürítése exocytózissal (indítói: IgE-receptorok)
b3; lymphocyta
immunrendszer sejtjei
előfordulásuk: vérkeringés, nyirokrendszer, ktsz.
b4; plasmasejt
eredet: B-lymphocyta terminál differeciálódása
immunoglobulin-termelésre sepcializálódott
főleg a reticularis ktsz.-ben vannak jelen
b5; granulocyták
neutrophil granulocyták kis számban előfordulnak a ktsz.-ben is
általában elöregedettek, hypersegmentált magvúak
intenzív baktériumphagocytosisra képesek
előfordulnak kis számban eosinophil granulocyták

2. extracelluláris mátrix (ECM)

VECM>Vktsz.-i sejtek
fő elemek: kötőszöveti rostok, amorf alapállomány
minden komponense állandó megújulásban van (szintetizálás, lebomlásmetalloproteázok)

a; kötőszöveti rostok
a1; kollagénrost
általános jellemzők
2-20 mikrométer vastagságú
hullámos lefutású
gyakran kötegeket alkotnak
festés: eozinrózsaszín, anilinkékkék, savanyú fukszinvörös
savakban, lúgokban oldódik
főzés hatására: kocsonyás enyv (hidegre merevedik)
húzással szemben ellenállóak (szakítószilárdság: 6 kg)
szerkezet:
- 50-90 nm-es elemi fibrillumokból áll, harántcsíkolatot mutatperiódus hossza:67nm
- kollagénmolekulák=tropokollagén-molekulák (hossz:290nm, vastagság: 1,5nm)
- egymáshoz a kollagénmolekulák kovalens kötéssel kapcsolódnak
- teljes hosszú ¼-ével vannak a másikhoz képest eltolva
- jelként működő szakasz a molekulákban: RGD-szekvencia
kollagének családja
kb. 25 tagból áll  19-féle kollagénmolekula jön létre
fajtái:
I. fibrillaris típusú kollagének
szövettanilag is látható rostokat tudnak képezni
I. típusú: leggyakoribb pl.: bőr, inak, cson stb.
II. típusú: pl.: porcsz., üvegtest
III. típusú: pl.: erek fala
V., VII., XI., VI., XVI.
II. fibrillumokhoz asszociált kollagének
meglévő kollagénfibrillumokhoz társulnakegy doménje flexibilis, nem alkalmas arra,
hogy fibrillumok képezzen
IX.  I.-es típushoz
XII., XIV.  II.-es típushoz
III. hálózatképző kollagének
IV.: lamina basalis alapszerkezetét hozza létre
VIII., X.
a3; reticularis v. rácsrostok (reticulum=rács/hálózat)
finom térbeli hálózat
szerkezet: lényegében finom kollagénrostok (főleg III-as), 20nm-es elemi fibrillumok
harántcsíkolatot mutatnak
termelői: reticulumsejt (hosszú nyúlványaival be is hüvelyezi), fibroblastok, simaizomsejt,
Schwann-sejtek
festés: hematoxilin-eozin-festéssel nem elkülöníthetőek a kollagénrostoktólPAS-reakció,
ezüstimpregnáció
hol?: lamina basali ktsz. felőli oldal, zsírsejtek körül, erek falában stb.
a4; rugalmas vagy elasztikus rostok
vékony, drótszerűen kihúzódó rostok, melyek néhol villaszerűen elágaznak, újra egyesülnek
festés: rezorcin-fukszinkékeslila, orceinbarna
rugalmasan megnyújtható
hol?: ktsz.-ben mindenhol, különösen a jelentős alakváltozáson átmenő helyeken (tüdő, aorta)
összetevői: elasztin (tropoelasztin-molekula), fibrillin
termelői: fibroblastok, simaizomsejtek
képződés:
microfibrillumok terlemődése
8-10 nm vastag
 immuncitokémiai módszerrel mutatható ki
termelt elasztin berakódása a microfibrillumok közé

b; amorf állomány
fénymikroszkópban nem látszódik
b1; proteoglikánok
fehérje-GAG komplexek
változatosak
nagy vízmegkötő képesség(GAG)nyomással szembeni ellenálló képesség, vízraktár
idős korban: szerkezet változikvízmegkötő képesség csökkenráncok
jelmolekulák megkötése
b2; adhéziós molekulák
sejt-ECM kapcsolat
integráns membránfehérje: integrinek, szindekán (specifikus ECM-receptoraik vannak)
adhéziós molekula: fibronektin, laminin
kapcsolat az ECM komponensei között
fibronektin, entakin, trombospondin, tenaszcin

1. a ktsz. típusai
mesodermális eredetű

a; embryonalis ktsz.
a1; mesenchyma
sejtek: multipotens mesoblastok (orsó- v. csillag alakúak, nyúlványosak)
ECM: hialuronsav, fibronektin (kollagénrostok hiányoznak)
felnőttben is jelen van valamennyi pluripotens mesenchymalis sejt
b2; érett kocsonyás ktsz.=Warton-kocsonya
köldökzsinór ktsz.-e
nyúlványos sejtjei enyhén basophil festődésűek
alapállományában vékony kollagénrostok is vannak

b; érett kötőszövetek
b1; sejtdús ktsz.-ek
reticularis ktsz.
vérképző és nyirokszervek vázát alkotja
támasztóelem: rácsrostfelszínén:reticulumsejtekmacrophagok
areolaris ktsz.
spinocellularis ktsz.
hol?: petefészek, méhnyálkahártya
orsó alakú sejtek, végükön kihegyesedettek, egy irányban orientált csoportokat képeznek,
hormonális hatásokra érzékenyek
ECM: kevés, főleg rácsrost
b2; rostdús ktsz.
laza rostos ktsz.
legelterjedtebb
alkotói: ECM: I. és III. típusú kollagén, elasztikus elemek, fibrillin sejtek: zsírsejtek,
fibrocyták, mobilis kötőszöveti sejtek
tömött rostos ktsz.
kollagénrostok szorosan egymás mellett köteges v. lemezes struktúrábankevés fibrocyta
ezek közt
kisszámú sejt, éralacsony anyagcsere
I. rendezetlen tömött rostos ktsz.
vastag kollagénkötetek a tér minden irányában összefonódnak
hol?: bőr ktsz.-e
II. rendezett tömött rostos ktsz.
párhuzamos rostos ktsz./ínszövet
fibrocyták itt: tendocyták: lapos szárnyszerű nyúlványok(szárnyas sejtek)
lemezes ktsz.
pl.: szemgolyó szaruhártyája