A KÖTŐ ÉS

TÁMASZTÓ
SZÖVETEK
Közös tulajdonságok:

•mesenchymális (mezodermális) eredetű

szövetek
•három alapvető szerkezeti elemből épülnek fel:
•sejtek
•rostok
•alapállomány
•a rostok és az alapállomány – amelyet a sejtek
termelik -
• = extracellularis mátrixot (ECM)
képezik
•IHK márker – vimentin jellemző
Közös tulajdonságok:

• nagy regenerációs képességgel és plaszticitással

rendelkeznek az egész élet folyamán

• a szervezetben mindenhól megtalálhatók

• nem érintkeznek a külső környezettel, sem a

szervek üregrendszerével, ezektől általában a
hámszövetek különitik el

• saját vérellátásal és beidegzéssel rendelkeznek

 A kötőszövet alapvető
szerkezeti elemi

sejtek rostok alapállomány

fix – rezidens mobilis - vándorló

(autohton) - (allohton) -
kötőszöveti sejtek kötőszöveti sejtek
 A kötőszövet alapvető
szerkezeti elemi

sejtek rostok alapállomány

fix – rezidens mobilis - vándorló

(autohton) - (allohton) -
kötőszöveti sejtek kötőszöveti sejtek
 differenciálatlan
mesenchymális sejt

fibroblast/fibrocyta

miofibroblast

reticulumsejt

Fix (autohton) melanocya

kötőszöveti sejtek:

adipocyta (zsírsejt)
condroblast/
condrocyta
osteoblast/
osteocyta
odontoblast
Differenciálatlan mesenchymális sejtek

az embrionális kötőszövet pluripotens sejtjei

magzati életben a mezenchymális kötőszövetben

vannak jelen

felnőttnél

• a vérképző csontvelőben
• a kötőszövetek szerkezeti elemei között izoláltan
• vagy perivaszkulárisan – pericyta formájában
• fogpulpában
 Mesenchymális sejtek

• szabálytalan, orsó vagy csillag

alakú sejtek,

• nyúlványaikkal ritkán érintkeznek

egymással

• sejtmagjuk világos, ovális, vagy

gömbalakú, a sejt központi részén
 Mesenchymális
sejtek
• osztódásra és differenciálódásra
képes sejtek

• ezáltal a többi kötőszöveti

sejttípussá differenciálódhatnak
• fibroblast
• condroblast
• osteoblast
• odontoblast
• zsírsejt- adipocyta
• simaizomsejt
 differenciálatlan
mesenchymális sejt

fibroblast/fibrocyta

miofibroblast

reticulumsejt

Fix (autohton) melanocya

kötőszöveti sejtek:

adipocyta (zsírsejt)
condroblast/
condrocyta
osteoblast/
osteocyta
odontoblast
A fibroblast

•a kötőszövet fix sejt típusa

•kisfokú mozgékonysággal rendelkező sejt

•Szerepe – termel
•fehérjéket – az extracelluláris matrix komponenseit alkotva
•rostok - kollagén és elasztin
•alapállomány -glukozaminoglikánok, proteoglikánok
•interferont – egy glikoprotein – antivirális és citosztatikus szerepe
•felnőttnél - szabályozza a hám növekedését és differenciálódását

•A szekréciós szerepe – hormondependens

•exogén hidrokortizon + ACTH – gátolják a kollagén szintézist
(a sebek gyógyulását a kortizont szedő betegek megakadályozzák; a
kollagénozisokban, amelyben felesleges kollagén képződik, a
kortizon lelassítja a betegség előrehaladását)

•STH (növekedési hormon) - serkenti a fibroblasztok proliferációs és

szintézis aktivitását
A fibroblast

• Hámok alatti fibroblaszt:

• béltraktus, epidermisz, mirigyek körül

• replikálodó sejtpopulációt képezik

• szoros kapcsolatban a hámszövet sejtjeivel – egymásra

hatva
• a felnött szervezetben a szövetek megújulását és
differenciálódását eredményezve
A fibroblast FM-os
szerkezete:

• érett, aktív sejt

• a kollagénrostok közvetlen
szomszédságában találhatok

• ovális, megnyúlt, csillag alakú sejt

• rövid, vékony nyúlványokkal
rendelkezik

• a sejtmag központi, ovális - pálcika

alakú, hipokrom, 1-2 magvacskával

• nagymennyiségű és basophil
cytoplasma
• dER
• Gogi apparátus
A fibrocyta

• fibroblasztból átalakuló sejt

• a kötőszövet kevésbé aktív sejtje

• az ECM – minőségét ellenőrzi

A fibrocyta FM-os
szerkezete

• kisebb méretű sejt

• rövidebb nyúlványok

• óvális, hiperkróm sejtmag

• acidophil cytoplasma

• kevés sejtszervecske
**A fibrocyta visszaalakulása fibroblasttá

• növekedési faktorok hatására következik be

• macrophágok által termelt - IL1

• szöveti károsodás esetén:

• endothélsejtekből a von Willebrand-faktor hatására a
trombocyták a sérülés helyén aggregálódnak és
vérlemezke eredetű növekedési factort (platelet-
derived growth factor-PDGF) termelnek

• fibrocytáknak fibroblasztokká való átalakulása + ECM

termelés serkentése
• sejt proliferációt is beinditja – számos osztodó
fibroblaszt a sérűlés közelében
 differenciálatlan
mesenchymális sejt

fibroblast/fibrocyta

miofibroblast

reticulumsejt

Fix (autohton) melanocya

kötőszöveti sejtek:

adipocyta (zsírsejt)
condroblast/
condrocyta
osteoblast/
osteocyta
odontoblast
A miofibroblast

• legelöszőr 1970 –ben volt leírva, a kialakult hegszövet szinjén

• egyaránt mutatja a fibroblastok és a simaizomsejtek

sajátosságait

• normális szövetekeben nyagyon ritkán fordul elő (lép

kapszulája)

• jelen van egy nagyon számos patológiás folyamatban:

• máj cirrózis,
• ínhűvelygyulladás,
• a vese intersticiális fibrózis,
• szűrkehályog,
• ateroscleroticus plakkok,
• sclerodermia
A miofibroblast

• FM és HE festésben nem
azonositható megnyúlt, órsó alkú
sejt, jól képviselt citoplazmával,
óvális, eucrom sejtmaggal
• TEM - hosszanti lefutású
actinfilamentum- kötegeket, sötét
fóltokat

• IHK:
• vimentin
• SMA (smooth muscle actin)
• néha desmin
A miofibroblast

• részt vesz
• a hegszövet összehúzódásában
• a sebek begyógyúlását befolyásólva

• tudományos vizsgálatok arra utalnak

• módosult fibroblastok
• szövetkárosodással és sebgyógyulássa
összefüggésbe hozható ingerek hatására jönnek
létre
 differenciálatlan
mesenchymális sejt

fibroblast/fibrocyta

miofibroblast

reticulumsejt

Fix (autohton) melanocya

kötőszöveti sejtek:

adipocyta (zsírsejt)
condroblast/
condrocyta
osteoblast/osteocyt
a

odontoblast
A reticulumsejtek

• fibrocytához hasonló funkciójú sejt a

retikuláris/rácsrostos kötőszövetben
• FM-al:
• csillag alakú sejtek, nyúlványaik által
anasztomozálódnak
• kevés, világos cytoplasmával,
• a mag kicsi, kerek, központi,
eukroma, 1-2 magvacskával
• Szerepe:
• mechanikai támasztó szereppel
rendelkezik,
• rácsrostokat/III kolagént
termeli és azokat nyúlványaival
behüvelyzi
 differenciálatlan
mesenchymális sejt

fibroblast/fibrocyta

miofibroblast

reticulumsejt

Fix (autohton) melanocya

kötőszöveti sejtek:

adipocyta (zsírsejt)
condroblast/
condrocyta
osteoblast/
osteocyta
odontoblast
- bőr/szájnyálkahártya
kötőszövetében
- szem érhártyájának a
kötőszövetében
*melanin pigmentet termelnek

Melan A
 differenciálatlan
mesenchymális sejt

fibroblast/fibrocyta

miofibroblast

reticulumsejt

Fix (autohton) melanocya

kötőszöveti sejtek:

adipocyta (zsírsejt)
condroblast/
condrocyta
osteoblast/
osteocyta
odontoblast
Az adipocyta
(zsírsejt)
• a zsírok raktározódására
specializálódott sejt
• két tipusa van:
• fehér zsírsejt
• barna zsírsejt
Fehér (sárga) zsírsejt
• nagy, gömbölyű sejt
• térfogatának túlnyomó részét egyetlen
óriási zsírcsepp tölti ki
• amely elfoglalja majdnem az egész
cytoplasmát
• a sejtmagot a sejt szélére szorítja egy
„pecsétgyűrű” alakot kölcsönözve
Fehér (sárga) zsírsejtek
• előfordulnak:
• eggyesével, elszórtan - a laza rostos
kötőszövetben
• csoportokban, lebenyeket alkotva - a
fehér zsírszövetben
• a zsírsejtek diferenciálódása és
felszaporodása a méhen belűli élet, a
serdülőkor előtt és serdülőkor ideje alatt
– sejt hiperplázia
• a többi életkórban, csupán csak a
zsírsejtek térfogata nő meg – sejt
hipertófia
Fehér (sárga) zsírsejtek

• szerep:
• energia raktár
• mekanikai védő szerep
• endokrin (leptin, adiponektin,
oestrogén)
Barna zsírsejt

• a sejtek kisebbek

• a lipidek több és kisebb

csepp formájában vannak jelen
(multivacuolarisan)

• a sejtmag a sejt közepén vagy

kissé excentricus helyzetben
található

• a barnazsírszövet domináns
alkotó eleme
Barna zsírsejt
• felnőtt embernél csak néhány
helyen (vese zsíros tokjában,
mediastinumban) található meg
• újszülött zsírszövetének még
tekintélyes része, aminek jelentős
szerepe lehet az újszülött melegen
tartásában

• szerep – hő termelés
 differenciálatlan
mesenchymális sejt

fibroblast/fibrocyta

miofibroblast

Fix (autohton) adipocyta (zsírsejt)

kötőszöveti sejtek:

condroblast

osteoblast

odontoblast
Mobilis - bevándorólt
sejtek
• vérszövet eredetű sejtek
képviselik

• kötőszövet számára idegen

sejtek,

• csupán átmenetileg találhatók a

kötőszövetben

• ahól betöltik specifikus

szerepüket, minek utána,
ugyancsak itt nagyrészük
szétesik és elhal
 hizósejt
(mastocyta)

macrophag

Mobilis vagy lymphocyta

bevándorólt (allohton)
kötőszöveti sejtek:
plasmocyta

neutrophil
granulocyta

eozinophil
granulocyta
A hizósejt/mastocyta

• a kapillárisok közelében,
zsírsejtek között elhelyezkedő
sejtek

• jelen van a dermiszben, és a

nyálkahártyák kötőszövetében
(szájüregben, tápcsatornában,
légutakban)

• hiányzik az agyból és a
gerincvelőből

• mozgékony sejt,
• szerkezetileg nagyon hasónlít
a vérben megjelenő
bazophilhoz
Szerkezet:
• kerek, ovális vagy szabálytalan
alakú
• a sejtmag kerek, központi, 1-2
magvacskával
• a citoplazma
• számos, intenziven basophil
granulumokat tartalmaz
• kis mennyiségben dER,
mitochondriumok és Golgi-
apparátus
• a sejtfelszinen számos
mikroboholy és redők +IgE
receptorok
A szemcsék – számos vasoactiv és imunoreactiv
anyagokat tartalmaznak:

•1.histamin
•kis ereket - tágítja +megnövelik a permeabilitásást és ezáltal oedemát
(folyadék kiáramlás, kötőszöveti duzzadást – steril gyulladást) okoznak a környező
szövetben
•2.„slow reacting substance” (SRS-A) - az anaphilaxisért felelős
•fokozzák a bronchusok nyáktermelődését ami a simizomsejtjeinek
összehúzódásához, bronchospasmushoz vezet

•Anaphylaxiás állapot – pl. méhszúrás

•nagyszámú hízósejt akutan bekövetkező degranulálódása során jön létre
•nagy mennyiségű histamin és SRS-A a vérkeringésben
•általános permeabilitásfokozódás
•folyadékvesztés az erekből az interstitium felé - oedema
•vérnyomáscsökkenés
A szemcsék – számos vasoactiv és
imunoreactiv anyagokat tartalmaznak:

• 3. heparint (antikoaguláns és antilipemiás)

• anticoaguláns tulajdonsága miatt felhasznáják a trombosis
kezelésében
• 4. az eosinophil chemotaktikus faktor (ECF) és a neutrophil
chemotaktikus factor (NCF),
• amelyek az Eo és a Ne granulocytákat a gyulladás helyére vonzzák
• 5. különféle enzimek

• degranulációs folyamat során szabadulnak fel

• külső hatásokra, ingerekre
• szabályozottan
• másodpercek alatt
Kötőszöveti sejtek –mastocyta
 hizósejt
(mastocyta)

macrophag

Mobilis vagy lymphocyta

bevándorólt (allohton)
kötőszöveti sejtek:
plasmocyta

neutrophil
granulocyta

eozinophil
granulocyta
Macrophag - Hisztiocyta

• Eredete:

• a vérképző vörös csontvelőben, a stem sejtből

• monociták differenciálódnak  vér keringésbe

lépnek,
• 24-72 óra múlva  diapedézis  véredényekből 
kötőszövetbe  posztmaturációs folyamat
során

• makrofággá alakulnak  specifikus szereppel

Macrophag
(Hisztiocyta)

• szabálytalan alakú sejt

• óvális vagy vese alakú, gyakran

excentrikusan elhelyezkedő
sejtmaggal

• nagymennyiségű és eozinofil
cytoplasmával rendelkezik

• szerepe
• phagocitózisban,
• szekrécióban
• immunitásban
 A macrophag
• a sejfelszinen
cytoplasmanyúlványok (állábak)
• a cytoplasmában fejlett
• Golgi-apparátus,
• dEH, sEH,
• szekretoros vesiculák
• lysosomák (bontó
enzimekkel)
• mitochondriumok,
• endocytotikus vesiculák,
• fagocitosisra utaló egyéb képletek
– reziduális testek (phagosomák) A macrophag felszínén –
- MHC I és II rendszer molekulái
- IgG, IgM-re való Receptorok
Phagocitózis által résztvesz:

• a szervezet védekezési reakcióiban - bekebelezve

baktériumokat, gombákat vagy vírusokat, multimolekuláris
immunkomplexusokat – apoptosissal elpusztult sejtek
• a szövetek tisztogatási folyamataiban - szervezet szemetese

A phagocitózis:

• nem specifikus phagocitózis (pl.alveoláris makrofág)

amelyek semmiféle beavatkozás nélkűl phagocitálhatnak
szennyező port, azbesztszemcséket stb.
• specifikus phagocitózis, specifikus receptorok segítségével
történő bekebelezését jelenti – felszínen IgM-, IgG-, C3
komplement fragmentumra való Recept

*ezek a receptorok felismerik az antigén jellegű

különböző komponenseket
 • a felismerési és tapadási folyamat:
• az immunspecifikus receptorok segítségével történik
(IgM, IgG, C3)
• a receptorok segítségével a macrophag sejtmembránja
A felismeri és megköti a különböző baktériumokat,
fagocitózis vírusokat, sejteket, amelyekhez az állábak
segítségével odatapad
folyamata • a bekebelezés és emésztés - elpusztítás
két (endocitózis) folyamata
szakaszban • a sejtmembránnal bevont anyag, a citoplasmában
kerül, phagosomákat képez
zajlik le: • a bekebelezett anyaglebontása a phagolisosomák
által tartalmazott enzimek hatására
• követheti vagy sem az emésztésből származó anyagok
exocitózísa
Az immunitásban:
• a macrophag létrehozza és szabályozza az
immunreakciót
• ez által a szervezet specifikus védekezési reakcióinak
fontos láncszeme

a makrofág aktiválása főleg a T-limfociták által termelt

limfokinek hatására történik
• a macrophag felszinén specifikus ú.n. fő (major)
histocompatibilitási complex I + II (MCH I és MCH
II) molekulák találhatók, amelyek közvetitésével
kapcsolatban tudnak jönni a TcLy –al és a ThLy -al

antigént bemutató sejt

• ha a Th Ly felismeri ezt az Ag-t, aktiválttá válik és
immunválaszt indukál
• mivel a macrophag prezentálja – bemutatja az Ag-t a TLy-
ák számára, antigén prezentáló sejteknek nevezzük
Szekréciós tevékenység:

• a macrophag aktiválása különféle növekedési faktorok

termelését és szekrécióját is beindíthatja – amelyek a
gyulladásos reakciók dinamikájában játszanak szerepet
• termelt faktorok:
• interleukin 1 (IL-1) – poliklonális TLy-aktívátor
• interleukin 6 (IL-6) – BLy-növekedési faktor
• kolónia-stimuláló faktorok - elsősorban a csontvelő
progenitor sejtekre hatnak, melyek már a faktor nevében
kifejezett sejtfejlődési irányba elkötelezettek
• thrombocyta eredetű növekedési faktor (PDGF) –
• fibroblastnövekedési faktor (FGF) – fibroblast proliferációját
fokozza
• endothelsejt proliferációját stimuláló factor (EGF) -
angiogenesist segíti elő
• tumornecrosis faktor (TNF) – tumorsejteket képes elpusztítani
• transzformálást segítő növekedési faktor (TGF-β) – kollagén
szintézist stimulálja
• interferon (INF), erythropoetin.
 hizósejt
(mastocyta)

macrophag

Mobilis vagy lymphocyta

bevándorólt (allohton)
kötőszöveti sejtek:
plasmocyta

neutrophil
granulocyta

eozinophil
granulocyta
Plasmasejt/
plasmocita
• a B-Ly terminális
differenciálódásával létrejött
sejtek

• Ig termelésre specializálódott
sejtek

• a lazarostos kötőszövetben
általában ritkán fordulnak elő

• a nyálkahártyák kötőszövetében
lényegesen gyakoribbak -
szájüreg, emésztő- és
légzőrendszerben

• nyálmirigyek, emlőmirigy
strómájában
FM:
• korlátozott mozgásképességgel
rendelkező kerek vagy ovális sejtek
• kerek, excentrikus maggal
• ennek heterokromatinja sugarasan
és nagy szemcsékben helyezkedik el
a sejtmag membrán belső
felszínén„kerékkülő” vagy
„óralap” jellegű szerkezetet hozva
létre
• a cytoplasma jól képviselt, basophil –
nagy mennyiségű DEH
Szerepe:
• az immunvédekezési
folyamatokban való
résztvétel
• antitestek -
imunoglobulinok - IgA,
IgG, IgM,IgE- termelése által
az ú.n. humorális típusú
immunvédekezésben
vesz részt
 hizósejt
(mastocyta)

macrophag

Mobilis vagy plasmocyta

bevándorólt (allohton)
kötőszöveti sejtek:
lymphocyta

neutrophil
granulocyta

eozinophil
granulocyta
Lymphocyták:
• az immunrendszer központi
sejtjei, melyek a vérkeringésből
és a nyirokrendszerből a
kötőszövetbe is bejuthatnak
• TLy
• Tc - citotoxicus
• Th - helper
• Ts – suprreszor/Treg -
regulatory
• BLy
• NKLy
Neutrophil granulocyták
• normális körülmények között, ritkán
fordulhatnak elő a laza rostos
kötőszövetben
• akut gyulladásos folyamatokban
azonban óriási tömegben vándorolnak ki a
vérkeringésből
• bakteriumos fertőzés első 24
órájában jelennek meg
• intenzív baktérium-phagocytosisra
képesek és ezért a fertőzés elején a sejtes
védekezés legfontosabb elemei
• Eosinophil granulocyták
• a laza rostos kötőszövetben
normális körülmények között
száma alacsony
• krónikus allergiás
állapotokban és parazitás
fertőzések során számuk a
kötőszövetben is megszaporodhat
SEJTKÖZÖTTI ÁLLOMÁNY

Extracelluláris mátrixot/
intersticiális sejtközötti állományt:

egy rostos sejtközötti állomány

(fehérjetermészetű, rostszerű elemek:
kollagén-, rugalmas-, rácsrost) -
rostrendszer

egy amorf, látszólag szerkezetnéküli

alapállomány
SEJTKÖZÖTTI ÁLLOMÁNY

Extracelluláris mátrix elemeit:

adhéziós molekulák kötik össze

egymásközt és ugyanakor a
kötőszövet sejtjeihez is

lényegesen nagyobb térfogatot

foglal el, mint maguk a kötőszöveti
sejtek
 • kollagénrostok
A
• rácsrostok
rostrendszer
• elasztikus rostok
Kollagénrostok

• a legáltalánosabban és legállandóbban
előforduló szerkezeti elemekhez tartoznak
• minden kötőszövetben jelen vannak
• színük fehér
• húzódással szemben rendkívűl ellenálló
• változó vastagságú (2-20 µm)
• kissebb alapegységekből épülnek fel –
kollagénfibrillumok –
• fő komponensuk – a kollagén (kb 24 tipus) –
szintézise C vitamint igényel
• jellegzetesen hullámos lefutású rostok
• nem elágazóak és egymással nem
anasztomozálnak
 lehetnek szabálytalan lefutásúak,
egymással rendezetlen szövedéket
alkotva

vagy kötegeket alkotva a külső

mechanikai húzó vagy nyomóerők
irányában rendezetten
elhelyezkedve
HE halvány rózsaszínre festődnek,

Van Gieson festés (a savanyú fuxin)

vörösre festi

az anilinkék (Mallory féle trikróm)

kékre festi, míg a fényzöld (Masson
festés) zöldre festi
Kötőszöveti betegségek

• C Vitamin hiánya – skorbut

▫ a C vitamin a kollagén enzimatikus
hidroxilálásat biztosítja, amely nélkül a
tripla hélix létrehozzása nem lehetséges
▫ Szent-Györgyi Albert (Nobel-díj 1937)
káposztából, narancsból és a paprikából –
izolálta az L-hexuronik savat – C vitamin
▫ ascorbic acid  a (no-) + scorbutus ...

• Ehler-Danlos szindróma
▫ I és III kollagén veleszületett szintézis hibája
▫ örökölt hiba - ficamok, bőr fokozott rugalmasága
Keloid
Reticularis vagy rácsrostok

• fő komponensük a III-as típusú

kollagén
• különálló csoportnak tartják

• kis mennyiségben minden kötőszövetben

előfordulnak, adipocyták, vérerek körűl
• fibroblastok termelik
• a hemato- és limphopoetikus
szövetek jellegzetes rosttípúsa
alapvázat biztositva
• retikulumsejt termeli
• perifériás idegek endoneuriuma
• Schwannsejtek termelik
Reticularis vagy rácsrostok

• vékony, elágazó, egymással

anasztomozáló szerkezeti
elemek,
• melyek egymással összefüggő
hálózatot képeznek kisebb-
nagyobb hézagokkal
• nem alkotnak kötegeket

• HE festéssel a rácsrostok nem

különíthetők el a
kollagénrostoktól
• feltüntethetők speciális
ezüstimpregnációval –
feketére festődnek
Rugalmas vagy elasztikus rostok

• jóval vékonyabb rostok

• közel egyenletes vastagságú, drótszerűen kihúzódó
rostok,
• legfontosabb tulajdonságuk, hogy rugalmasan
megnyújthatók, majd elengedve visszanyeri eredeti
hosszukat

• hálozat (elágazodó +anasztomozáló rostok) vagy

párhuzámos rostkötegek vagy lamellák formájában
(aorta - tunica media) rendeződnek
• fő komponensuk – elasztin + fibrilin
• fibroblastok termelik

• rugalmas kötőszövetekben találhatók meg: gerinc

szallagok, a gége egyes részeiben, rugalmas artériák
(aorta) falában
Rugalmas vagy elasztikus rostok:

• hosszmetszetben egyenes vagy hullámos lefutású rostokat figyelhetünk meg

• HE nem festődnek -
• - kimutatásukhoz speciális festési eljárásokra van szükség

resorcin-fukszin festés, mellyel kékeslila

színben festődnek,

illetve az orcein-festés, amely barnára festi a

rostokat
*autoszomális
dominánsan öröklődő
betegsség

– mitrális billentyű
prolapsus,
az aorta gyöker
tágulása,
aorta dissectio
AMORF ALAPÁLLÓMÁNY
rostok és a sejtek közötti tereket, mint amorf gél tölti ki

lényegében egy félig folyékony, félig kocsonyaszerű, erősen

hidrophil természetű gél: víz, proteoglikánok és hialuronsav
alkotják

Szerepe:

• meghatározza a szövetek konzisztenciáját, ellenállását

• a szövetnedv számára valódi belső keringési rendszert képez
• amelyben a bevándorólt sejtek mozognak
• számos véredényt és idegrostot is tartalmaz
• fontos szerepet tölt be a sejtek élettani működésének
szabályozásában
• anyagcsere folyamatok lezajlásában
• gátat képezhet mikroorganismusokkal szemben
*a proteoglykánok előfordulnak
 -az összes kötőszövetek alapállományában
 -és számos sejttípus felszínén mint membránhoz
kötött molekulák (transmembranaris fehérjék)
 A KÖTŐSZÖVET
TÍPUSAI

Valódi vagy
Embryonális
érett
kötőszövet
kötőszövet
 A KÖTŐSZÖVET
TÍPUSAI

Embryonális Valódi vagy

kötőszövet érett
kötőszövet
Mesenchymális
kötőszövet
• mesenchymális sejtekből
(mesoblast)

• jól képviselt alapállomány

• nagyon kevés rost

 A KÖTŐSZÖVET
TÍPUSAI

Embryonális Valódi vagy

kötőszövet érett
kötőszövet
 AMORF ALAPÁLLÓMÁNY
halmazállapotának megfelelően→ az érett
kötőszövetek lehetnek
• lágy kötőszövetek – lágy jellegü, kocsonyás
alapállomány

• porcszövetek - szilárdabb, rugalmas alapállomány

• csontszövet - szilárd, elmeszesedett, merev

alapállomány
Lágy kötőszövetek
• lazarostos kötőszövet

• tömött rostos kötőszövetek

▫ rendezetlen
 dermo-kapszuláris k.sz. – dermis, szervek kapszulája
▫ rendezett
 ínszövet– ínnak, szallagok (ligamentumok)
 aponeurozis
 fibro-lammeláris kötőszövet - szaruhártya
 rugalmas kötőszövet – ligamentumok, hangszálok, rugalmas
artériák

• speciális kötőszövetek
▫ rácsrostos kötőszövet – nyirokszervek strómája
▫ zsírszövet
A lazarostos kötőszövet

jellemző rá, hogy

a rostok, sejtek és
a test
az alapállomány
legelterjedtebb
aránya
kötőszövete
megközelítőleg
egyforma

sejtek:
főként • fibrocytákat/
kollagénrostok, fibroblastokat
de rugalmas és • kis számban
rácsrostok is zsírsejteket
• Ly, plasmociták
A lazarostos kötőszövet
• Elhelyezkedés
▫ szervek lamina propriája
▫ mesothelium alatti réteg
▫ különböző szervek
adventitiája
▫ szervek közötti terekben

• tartalmaz vérereket,
nyirokereket,
idegvégződéseket
A lazarostos kötőszövet
• Szerepe

▫ anyagcserében – különböző
kompartimenumok között
▫ immunvédekezésben (Ly,
macrophagok, plasmasejtek)
▫ tápláló – a felletük lévő
hámok számára
▫ regenerációs és
reparációs – sejtpusztúlás
esetén
A zsírszövet
▫ egy speciális kötőszövet, amely szinte kizárólag
zsírsejtekből áll
 csak kevés rácsrost + alapállomány
 köztük capilláris hálózat

▫ kétféle zsírszövet: fehér (sárga) és barna

 nagyon eltérőek egymástól az elhelyezkedés, szín, vérellátás, funkció
szerint

▫ képes lipideket, azaz energiagazdag anyagokat tárolni az étrendi

felesleg időszakaiban, és az éhezés időszakában a zsírsavak
felszabadítására – a fehér zsírszövet
▫ hő termelés – a barna zsírszövet
 Sárga (fehér) zsírszövet
• sárga zsírsejtek – vagy
adipocyták alkotják nagy
számban

• univakuoláris sejtek
(egyetlen zsírt tartalmazzó
vakuolum) -sárgás-fehéres
színűek
• szorosan egymásmellett
elhelyezkedve

• kevés cytoplasma, a sejt

perifériára tolt
• lapítot, hiperchroma sejtmag
• „pecsétgyürű” alakú sejtek
Sárga (fehér) zsírszövet

• hosszabb ideig tartó éhezési körülmények között vagy súlyos

krónikus betegségek esetén
▫ a zsírszövet szinte teljes egészében felszabadítja a zsír vákuolumot,
▫ és mint egy erősen vaszkulárizált szövet formájában jelenik meg,
kerek vagy ovális sejtekkel, amelyek csak kis zsír vákuolumokat
tartalmazhatnak

• az adipocyták zsírok mobilizálása ideg- és hormonális

tényezők hatására történik
Sárga (fehér) zsírszövet elhelyezkedése

• a hipodermisben
▫ nemenként különbözik:
 nőkben nagyobb mennyiség található a mellek, a has, a comb
területén
▫ életkor szerint:
 újszülöttekben és kisgyermekekben a test teljes felületén
folyamatos réteg formájában található meg

• a szemgolyó szintjén
• a mesenterium-, epiploon-, retroperitoneumban
• a vese és a mellékvesék körül
 Elhízottság
• jelentős egészségügyi probléma - a fejlett országokban

• jelentősen növeli a II. típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri

betegségek (magas vérnyomás és miokardiális infarktus) kockázatát
•
• ha felnőttkorban fejlődik ki - a zsírsejtek egyre nagyobbak lesznek (1-4-szer) -
hipertrófiás elhízás

• súlyos elhízás esetén az adipociták száma megsokszorozható -

hipercelluláris elhízás

• genetikai tényezők

• az újszülött túltáplálkozása az élet első heteiben a normálnál nagyobb

mennyiségű zsírsejt prekurzort eredményez, illetve nagyobb számú
zsírsejtet eredményez
▫ súlyos, hipercelluláris elhízás azoknál az embereknél fordul elő, akik
gyermekkorban túltáplálva voltak
Sárga (fehér) zsírszövet

• Szerepe
▫ hőszigetelő
▫ védelem, lengéscsillapító (vesék, szemgolyó)
▫ lipidek raktárra
▫ energia forrás
▫ szekréciós
 hormonok (leptin és adiponektin. oesztrogén)
 cytokinek (TNFα – tumor nekrozis faktor α)