Fazekas Marianna ANATÓMIA I.

Forrás: http://www.doksi.
hu
Egészségügyi szakmacsoport
Általános asszisztens
Modulszám: 1.0/2328-06
Fazekas Marianna
Testi egészség fenntartása

I. rész
A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése

a Humán szakmák moduláris képzésével, a humán
értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával
TÁMOP-2.2.3-07/1-2vF-2008-0008
A projekt az Európai Unió támogatásával,

az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósult meg
ÚMFT infovonal:
06 40 638 638
nfu@nfu.gov.hu • www.nfu.hu
Forrás: http://www.doksi.hu
Fazekas Marianna
Testi egészség fenntartása
I. rész
A kiadásért felelős:
A projekt kedvezményezettje:
Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium
1083 Budapest, Ludovika tér 1.
Megbízásából: C-Vision Kft.
Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft.
2010
2
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK...................................................................................................................................3
BEVEZETÉS ..................................................................................................................................................5
A LÉGZÉS SZERVRENDSZERE.......................................................................................................................7
A LÉGZŐRENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE ............................................................................................................7
A FELSŐ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA ............................................................................................10
Az orr /nasus/ .....................................................................................................................................10
Az orrüreg /cavum nasi /..................................................................................................................10
Az orr melléküregei /sinus paranasales/ .........................................................................................12
A garat /pharynx/ .............................................................................................................................14
AZ ALSÓ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA ...........................................................................................16
A gége /larynx/ .................................................................................................................................16
A hangképzés élettana ....................................................................................................................19
A légcső / trachea / .........................................................................................................................19
A tüdő / pulmo /................................................................................................................................21
A LÉGZÉS MECHANIZMUSA ..............................................................................................................................26
A LÉGZÉS SZABÁLYOZÁSA ................................................................................................................................28
A VIZELETKIVÁLASZTÓ -ELVEZETŐ SZERVRENDSZER ..............................................................................29
A VIZELETKIVÁLASZTÓ -ELVEZETŐ SZERVRENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE ...............................................................29
A KIVÁLASZTÓ, ELVEZETŐ ÉS GYŰJTŐRENDSZER ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ..................................................................31
Vese /Ren, seu nephros / ................................................................................................................31
Húgyvezeték /ureter/........................................................................................................................38
Húgyhólyag /vesica urinaria/ ..........................................................................................................38
Húgycső /urethra/ .............................................................................................................................38
VESEMŰKÖDÉS ÉLETTANA ................................................................................................................................39
A VIZELETÜRÍTÉS MECHANIZMUSA ......................................................................................................................40
Vizelet/ urina /....................................................................................................................................40
A NEMI SZERVEK ......................................................................................................................................41
A NEMI SZERVEK FELADATA, FELOSZTÁSA ...........................................................................................................41
FÉRFI NEMI SZERVEK .........................................................................................................................................43
Here /testis/ ........................................................................................................................................43
Mellékhere /epidydimis/...................................................................................................................45
Ondóvezeték /ductus deferens/.....................................................................................................45
Ondóhólyag /vesicula seminalis/....................................................................................................45
Dülmirigy /prosztata/.........................................................................................................................45
Cowper-mirigyek ...............................................................................................................................46
Herezacskó/scrotum/........................................................................................................................46
Hímvessző/penis/ ...............................................................................................................................46
NŐI NEMI SZERVEK ..........................................................................................................................................49
Petefészek /ovarium/........................................................................................................................49
Petevezeték /tuba uterina/ .............................................................................................................49
Méh /uterus/ ......................................................................................................................................50
A hüvely /vagina/ .............................................................................................................................51
Nagyajkak/ labium majus ................................................................................................................51
3
Kisajkak /labium minus/ ....................................................................................................................51

Gát ......................................................................................................................................................51
Peteérés és a menstruációs ciklus...................................................................................................53
A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK .............................................................................................................54

RENDSZERÉHEZ ..............................................................................................................................................
TARTOZÓ SZERVEK, HORMONJAIK.......................................................................................................... 54
AZ IDEGRENDSZER ...................................................................................................................................58
AZ IDEGRENDSZER FELADATA ........................................................................................................................... 58
Az ember idegrendszerének felosztása..........................................................................................58
Az agyvelő /encephalon/ felosztása .............................................................................................59
A gerincvelő /medulla spinalis/.......................................................................................................63
A gerincvelő működése: Reflex tevékenység ...............................................................................64
AZ AGYTÖRZS ANATÓMIÁJA ÉS FŐBB SZEREPEI ................................................................................................... 66
A VEGETATÍV IDEGRENDSZER ........................................................................................................................... 68
FÜGGELÉK ................................................................................................................................................70
AJÁNLOTT IRODALOM .................................................................................................................................... 71
4
BEVEZETÉS
Ez a jegyzet az Egészségügyi Minisztérium által kiadott Központi Tanterv alapján készült. Az

egészségügyi szakmacsoporton belül, az egészségügyi asszisztens tantervben megjelent
2.4.2328-06 egészségmegőrzés – egészségnevelés – egészségfejlesztés modulon belül az 1.0
2328-06 számú a testi egészség fenntartása részét képező anatómia-élettan tantárgy második
egységének 20 órás tananyagtartalma kerül feldolgozásra.
A modul az összes egészségügyi szakképzési csoporton belül alapmodulként szerepel. Az új
kompetencia alapú moduláris szakképzés lehetővé teszi, hogy egészségügyi szakmacsoporton
belül, az alapmodulok elsajátítása után, új egészségügyi szakmát választva, ebből a modulból
eredményes vizsga letételével felmentés kérhető!
A jegyzet az anatómia-élettan tananyagelem második fejezetét tartalmazza: A légzés szerv-
rendszere, Kiválasztó és elvezető szervrendszer, Nemi szervek, Hormonrendszer, Idegrendszer.
Az ismeretek elsajátításával Ön képes lesz megérteni és alkalmazni tudását az egyes szervek,
illetve szervrendszerek felépítésével és működésével kapcsolatban. Alkalmazható tudást szerez
szakmájával kapcsolatban mind elméleti, mind gyakorlati szinten. A tananyag elsajátítása után
egységes, megbízható anatómiai és élettani ismeretekkel rendelkezik majd. Ezek alkalmazása a
gyakorlati tevékenységekben nem okoz majd nehézséget. A tanult szakmai ismereteknél: kórtan,
immunitástan, mikrobiológiai, pszichológia és még sok egyéb más szakterületen, kiválóan tudja
majd alkalmazni anatómia-élettan tudását.
A tanulói jegyzet elkészítésekor számolnom kellett azzal, hogy más-más előképzettséggel ren-
delkeznek, mivel a szakmai képzettség megszerzésének előfeltétele a sikeres érettségi vizsga. A
heterogenitást a korcsoport: nappali, esti, levelező és a tanult szakmai tantárgyak képezik:
gimnáziumi érettségi, szakközépiskolai érettségi, középiskolai érettségi. Javaslatom ezzel kap-
csolatban az, hogy megfelelő motivációval és oktatási módszerekkel mindez kiküszöbölhető.
A tananyag elsajátításához elengedhetetlen a szakmai kommunikáción belül tanult latin nyelv
ismerete és alkalmazása. A jegyzet végén az előforduló latin szakkifejezések gyűjteményét talál-
hatja, melynél Dr. Fábián Pál – Magasi Péter Orvosi Helyesírási Szótár (Akadémia Kiadó,
Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár Budapest 1992.) útmutatásait vettem
figyelembe. Az első ellátás-elsősegélynyújtás modul feltétlenül megköveteli az anatómiai
ismereteket, de segíti is egyben az ok-okozati összefüggések feltárását, megértését.
A tananyag elsajátítása osztálykeretben, elméleti szinten történik, anatómiai demonstrációs esz-
közök segítségével. A tanulói jegyzet éppen ezért képanyagát tekintve az anatómiai szaktan-
teremben használt eszközök segítségével készült. Javaslom az órán a szervek térbeli helyzetének
megfigyelését, illetve a szerv kapcsolatát más szervekkel, szervrendszerekkel.
5
Hogyan lehet könnyen és maradandó tudást szerezni?

Aktívan kell részt venni az órán, a füzetben óravázlatot kell készíteni. A tanulói jegyzet elol-
vasása után, el kell olvasni a tananyaghoz kapcsolódó ismertetett szakirodalom fejezetét.
Mindezek után, ki kell tölteni a munkafüzet azonos fejezetéhez kapcsolódó feladatokat. Sokat
segít, ha saját rajzokat készít a megtanulandó témakörrel kapcsolatban, azt ellenőrzi a jegyzet
ábrái segítségével és a hibákat kijavítja!
Ha lehetősége van rá, érdemes kis csoportban tanulni. Alkalma nyílik arra, hogy kérdést tegyen
fel, ellenőrizze a válasz helyességét, illetve más szemszögből is megvilágítást kapnak a meg-
tanulandó ismeretek.
Ha egyedül tanul, próbáljon a tananyaggal kapcsolatban kulcsszavakat keresni /úgynevezett
memóriafogast készíteni/ és ennek segítségével elmondani a tananyagtartalmat.
A biztos tudás alapja a folyamatos tanulás és az ismétlés.
Az Anatómiát nem lehet vizsgaidőszakban néhány nap alatt megtanulni és reprodukálni!
Csak akkor válik a tudás tartóssá, ha a hosszú távú emlékezetbe kerül át!
Jó tanulást és sikeres felkészülést kívánok!
A tanulást kívánja elősegíteni és megkönnyíteni a következő jelmagyarázat:
Az ikon mellett megtalálhatja a témakör célját
Az ikon mellett fontos, megtanulandó szövegrészt találhat
Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat

olvashat
Az ikon mellett probléma felvető, gondolatébresztő kérdések vannak, melyek

segítségével elmélyülhet a témában
6
A LÉGZÉS SZERVRENDSZERE
A LÉGZŐRENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE
Ennek a témakörnek az a célja, hogy definiálni tudja a légzőrendszer feladatát.

Ismerje a felső és alsó légutakhoz tartozó képleteket magyarul és latinul.
Az emberi szervezet sejtjeinek működéséhez elengedhetetlen az oxigén felvétele, illetve a

széndioxid elszállítása. A különböző szervek, illetve sejtek különböző mértékben reagálnak az
oxigén hiányára, legérzékenyebbek az emberi szervezetben erre az idegsejtek. Gondoljon az
elsősegély tantárgyban tanult klinikai, illetve biológiai halálra!
Ismételje át, amit a hámszövetekről és a koponya- arckoponya csontjairól, illet-

ve a bennük helyet foglaló melléküregekről tanult eddig.
Mi történik, ha egy hal a partra vetődik?
Ha ez éppen egy aranyhal, akkor lehet hozzá három kívánsága és megkéri, hogy
dobja vissza. Ön kívánhatott, az aranyhal pedig életben maradt! Ha nem a mesebeli
aranyhalat fogta ki, valószínű elpusztul, mivel kopoltyúval lélegzik és csak a vízben
jut kellő mennyiségű oxigénhez.
Hogyan biztosítja az anyai szervezet a magzata számára az oxigént?
A keringés szervrendszerében tanulta, hogy a placentán keresztül az anyai szervezet

biztosítja a magzat számára az oxigént, szervrendszerenként különböző mértékben.
A megszületés után kettéválik a két vérkör és az első légvétellel, beindul az újszülött
saját vérköre.
Mi történik, ha befogja az orrát, vagy hosszú időn keresztül víz alatt tar-
tózkodik?
Elfogy a szervezete számára szükséges oxigén mennyisége.
7
A magasabb rendű élőlényekben és az emberi szervezetben a tüdő biztosítja ezt a feladatot.
A légzés szervrendszerének feladata, az oxigén felvétele és a széndioxid leadása, a

szervezet gázcseréjének biztosítása, mely fizikai úton, diffúzió révén valósul meg.
Az emberi szervezetben a légutakhoz tartozik az orr, orrüreg, orrmelléküregek, garat, gége,

légcső, tüdő. A képleteket a hangrés osztja egy felső és alsó légútra. A felső légutakat képezi az
orr, orrüreg, orrmelléküregek, garat. Az alsó légutakhoz a gége, légcső, tüdő tartozik.
A légutak felosztása: összefoglaló táblázat
Felső légutak latinul Alsó légutak latinul
Gége Larynx
Orr Nasus - Pajzsporc Cartilago thyroidea
Orrüreg Cavum nasi - Gyűrűporc Cartilago cricoidea
- Kannaporc Cartilago arytenoidea
- Gégefedő Epiglottis
Orrmelléküregek Sinus paranasales Légcső Trachea

- Arcüreg Sinus maxillaris Légcső Bifurcatio tracheae
kettéágazódása
- Homloküreg Sinus frontalis Bronchus principalis
Jobboldali főhörgő dexter
- Ékcsonti üreg Sinus sphenoidalis
Baloldali főhörgő Bronchus principalis
- Rostacsontok Cellulae ethmoidales sinister
sejtjei
Garat Pharynx Tüdő Pulmo
- Orri szakasz Epipharynx vagy - Hörgő Bronchus

nasopharynx pars
nasalis
- Száji szakasz Mesopharynx vagy - Hörgőcske Bronchiolus

pars oralis
- Gégei szakasz Hypopharynx vagy - Léghólyag alveolus

pars laryngealis
8
A felső és alsó légutak képleteit tanulhatja meg az ábra segítségével!
A légzőrendszer felosztása
9
A FELSŐ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA
Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje a felső légutak felépítésében

szereplő anatómiai képleteket és azok élettani működését.
Megtudhatja, hogy miért az orrunkon keresztül vesszük a levegőt, illetve mikor
kényszerülünk a szájüregen keresztül biztosítani a szervezet számára az oxi-
gént.
Az orr /nasus/
Az orr nagymértékben befolyásolja az arc karakterét.(pl. Pinokkió,) Cyrano, de ma már az
orrcseppek tubusa is ennek megfelelően van kialakítva) Ha megtapintja kívülről bőr, aztán
kötőszövet, porcos vázát pedig az orrcsont és hyalin porc alkotja. A külső orr képletei az orr-
gyök, orrhát, orrcsúcs. Oldalfalát az orrszárnyak képezik, melyek mozgásukkal az orrnyílás
nagyságát szabályozzák. Nehezített légzés /dyspnoe/ esetén kifejezettebbé válik az orrszárnyi
légzés és a fejbiccentő izom megfeszülése, melynek észlelése különösen fontos a beteg-
megfigyelésnél!
Az orrüreg /cavum nasi /

Az orrüregbe a körte alakú orrnyílásokon keresztül tekinthetünk be, ahol az orrsövény általában
két egyenlő részre osztja. Az orrsövény megtapintva elöl porcos, hátul pedig az ekecsont és a
rostacsont függőleges lemeze alkotja. Orrsövényferdülésnél, a csontos képlet nem függőlegesen
helyezkedik el, hanem az egyik oldal felé elhajlik, így szűkíti az orr felet, a légzés és a levegő
párásítása nehezítetté válik. Az orrüreg felületét három pár orrkagyló növeli. A felső és a
középső orrkagyló porcból, míg az alsó csontból épül fel.(lásd csonttan, az arckoponya páros
csontjaihoz tartozik) Az orrkagylók alatt orrjáratok húzódnak felső, középső, alsó, ahová az
orrmelléküregek is nyílnak. Az orrkagylók belső felszínét nyálkahártya borítja melynek, dús
vénás hálózatának köszönhetően a levegő felmelegszik. Ezek az erek gyulladás esetén kitá-
gulnak, vizenyő keletkezik, az orrkagylók duzzadttá válnak, így az orrjáratok is szűkülnek. A
náthás ember kénytelen lesz szájon keresztül lélegezni. Beszéd közben, sóhajtás, ásítás, illetve
mély belégzéskor a szájüregen keresztül áramlik a levegő. Normális légzés esetén, az orrüregen
keresztül vesszük a levegőt, ahol a szőrszálak és a csillószőrös hengerhám segítségével a levegő
megszűrődik. Az orrüregben elhelyezkedő csillószőrök mozgása, a levegőben lévő szennye-
ződéseket a garat felé hajtják, ahol a légző és emésztőrendszernek közös a szakasza, így az
emésztőrendszeren keresztül távozik, vagy köhögési, tüsszentési reflexszel távolítja el a szerve-
zet. Az 5 mikrométer nagyságú anyagok azonban továbbhaladnak és a tüdőben lerakódva, azt
megbetegítik, 2 mikrométeres szemcse pedig az alveolusokba is eljut.
Tanulni fogják kórtani ismeretekből a pneumoconiosis, azon belül a silicosis (kvarc

tartalmú por belégzése) megbetegedést. Hosszú időn keresztül nagymennyiségű
mikroszemcsék, általában foglalkozási ártalomként betegítik meg a tüdőt.
Ezen kívül a terápiás ismereteknél alkalmazhatják az inhalációs készítmények
szemcsenagyságának ismeretét attól függően, hogy a légzőrendszer mely szakaszába
kell eljuttatni az oxigént, gyógyszert.
A párásítást a nyálkahártya mirigyei végzik.
10
Az orrüregben a levegő szűrődik, felmelegszik és párásodik.
Ha a szájüregen keresztül történik a légzés ezek az élettani funkciók kiesnek, így az alsó légutak
könnyebben kerülnek hurutos állapotba.
Normál légvétel esetén a levegő az orrüreg felső részébe kerül, (különösen szippantáskor) ahol a
gáz-gőz illatmolekulák a szaglómezőre kerülve a nyálkahártyán feloldódva szagérzést váltanak
ki. A szagló és érzősejtek az ingerületet a szaglóideg segítségével a szaglóközpontba szállítja,
ahol ez tudatosul. Az ember szaglása az emlősökéhez képest csökevényes (pl. kutya, vaddisznó
szarvasgomba keresése) és fáradékony. A szaglókéregben egy idő után gátlás alakul ki, a szag-
érzet csökken.
Ha egy helyiségben hosszú időn keresztül tartózkodunk, az ott érvényesülő szag-

inger küszöbe megemelkedik, így az ott tartózkodók szagérzete csökken. A helyi-
ségbe érkező más személy pedig azt érzékeli, hogy a levegő kellemetlen szagú és
elhasznált, mivel az ő receptoraiban akkor keletkezik a szagérzet.
A szagérzékelés
11
Az orr melléküregei /sinus paranasales/

Az orr melléküregei a koponyacsontokban elhelyezkedő légtartalmú üregek. Belső felszínüket
nyálkahártya béleli. Szerepük az orrüregen keresztül beáramló levegő felmelegítése, párásítása.
Másrészt csökkentik a koponya súlyát, de elsősorban rezonátor szerepet tölt be. (az operaéneke-
sek kifejezetten ezt gyakorolják). A melléküregek a következők: arcüreg, homloküreg, ékcsonti
üreg és a rostacsont légtartalmú sejtjei.
Az arcüreg /sinus maxillaris/ a felső állcsont testében elhelyezkedő háromszög alakú páros üreg.
Teljes fejlettségét a 16. évben éri el, legnagyobb terjedelmű, a középső orrjáratba nyílik, úgy is
hívják, hogy Highmore-üreg.
A homloküreg /sinus frontalis/ a homlokcsont testében helyezkedik el kiterjedése változatos,
általában egy sövény 2-3 részre osztja. Fejlődése csak a 2. életévtől kezdődik, így gyulladása
kisgyermekeknél ritkán fordul elő. Kivezető nyílása a középső orrjáratba vezet.
Az ékcsonti üreg /sinus sphenoidalis/ az ékcsont testében, rejtetten elhelyezkedő páratlan üreg.
Az orrüreg felső részébe nyílik a kivezető járata.
A rostasejtek /cellulae ethmoidales/ az orrüreg és szemüreg között elhelyezkedő apró, légtar-
talmú sejtek, melyek felső, középső és alsó csoportot képeznek, nyílásaikra az orrkagylók borul-
nak rá.
Gyulladásuk gyakran fordul elő, mely előrehajlott testhelyzetben fokozott fájdalmat okoz,
gyakran szerepelnek gócként a szervezetben. Az összes melléküreg gyulladásakor pansinusitisről
beszélünk. Az orrüreg a choanakon keresztül közlekedik a garattal.
Orrcsepp használata: fekvő vagy ülő helyzetben a fejet hátrahajtva, az ellenoldali

orrfelet befogva juttatjuk a cseppet az orrüregbe, majd amikor a garatfalon megjele-
nik a choanan keresztül, a beteg fejét visszahelyezzük függőleges síkba.
A melléküregek elhelyezkedése axialis metszetben
12
A melléküregek elhelyezkedése a koponya csontjaiban
13
A garat /pharynx/
A garat összeköttetést teremt az orrüreg és a gége között. A koponyaalapon rögzül függőlegesen
az orrüreg és a szájüreg mögött elhelyezkedő izmos falú cső. Három szakaszát különböztetjük
meg: orri /pars nasalis/, száji /pars oralis/, gégei /pars laryngealis/.
Az orrüregi szakasz a koponyaalapon rögzülve közlekedik az orrüreggel. Legfontosabb képletei
a mandulák (adenoidok lásd, nyirokszervek), melyek segítségével a kórokozókat szűri. Az
Eustach fülkürt összeköttetést biztosít a garat és a középfül között. Szerepe a dobüreg átszellő-
zése, a dobhártyára nehezedő nyomás kiegyenlítése.
A száji szakaszt nyeléskor a lágyszájpad határolja az orri szakasztól. A száji szakasz receptorban
gazdag, érintése nyelési reflexet indít, míg folyamatos ingerlése hányást vált ki. Itt találkozik az
emésztőrendszer és a légzőrendszer elméletbeli útja.
Eszméletlen betegnél a reflexkiesés miatt ezért jelent veszélyt a félrenyelés.

Ezen a szakaszon ilyenkor a táplálék a tüdőbe aspirálhat. A beteget
bal oldalára fordítva stabil oldalfekvésbe helyezzük! (elsősegély)
Gégei szakaszából a gége indul ki, míg a garat a nyelőcsőben folytatódik. A táplálék gégébe
jutását a gégefedő porc akadályozza meg. Nyeléskor a gége felemelkedik, és a nyelvgyök le-
nyomja a gégefedőt.
A garat felosztása
14
A felső légutak képletei összefoglalva
15
AZ ALSÓ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA
Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje az alsó légutak anatómiai

képleteit és élettani működését. Ismerni fogja a gége felépítését és szerepét a
hangképzésben, mi közvetíti innen a levegőt a tüdő alveolusaihoz. Az alveolu-
sokban lejátszódó gázcserefolyamat lényegét érteni fogja és el tudja különíteni
a tüdő táplálásáért felelős ereket.
Az alsó légutakhoz tartozik a gége, légcső és a tüdő.
A gége /larynx/
A gége a hangadás szerve, a garatot köti össze a légcsővel. A nyak területén a C. III-VII. csigo-
lya magasságában helyezkedik el. Elöl a bőrfelszín alatt porcos részét tapinthatjuk, míg mögötte
a garat gégei szakasza, illetve a nyelőcső halad.
Bizonyos életfunkcióknál (hasprés, szülés) légmentesen zárja a légutakat, míg védekező reflex-
nél hirtelen megnyílva kisepri a kórokozókat.
Ismételje át, mit tanult a porcszövetekről és a csillószőrös hengerhámról!

Mi történik, ha gargalizál, vagy „lalázik” (énekel)? Mely anatómiai szervét ve-
szi igénybe a két művelet végrehajtásához?
Mit jelenthetett a régies”giga” kifejezés?
Vázát porc adja, felépítésében kötőszövet, izület, izom, belsejében csillószőrös hengerhám vesz
részt. Felül a nyelvcsonthoz, alul a légcsőhöz szalagosan rögzül, vázát 5 porc biztosítja, melyek-
nek különbözőek a feladataik.
Porcok: pajzs 1, gyűrű 1, kanna 2, gégefedő 1
A pajzsporc /cartilago thyreoidea/ védi a gége üregét pajzs módjára, lemezei elöl szögletben
találkoznak.
Ez a képlet „ádámcsutka” néven főleg férfiakon (a másodlagos nemi jelleg kialakulása miatt
kifejezettebben) kitapintható. /pomum Adami/
A gyűrűporc /cartilago cricoidea/ pecsétgyűrű alakjáról kapta nevét, helyzete viszont fordított.
Elöl keskeny lemez, míg hátul szélesebb lemez a pecsétforma jellemzi, melyen a két kannaporc
foglal helyet.
A pajzsporc és gyűrűporc között helyezkedik el a ligamentum conicum. Sürgős elsőse-
gélynyújtáskor ezt a szalagot kell átvágni, hogy a fulladás veszélyét elhárítsuk!
A kannaporc /cartilago arytenoidea/ párosan a pajzsporchoz rögzül. Elülső nyúlványain a hang-
szalag /ligamentum vocale/, hátulsó nyúlványához pedig izmok kapcsolódnak. A kannaporcok,
így egy függőleges tengely körül elmozdulhatnak, a hangrés nyitódik-záródik a hangképzésnek
megfelelően.
Gégefedő porc /epiglottis/ levél,vagy kerékpárnyereg alakú, elöl az alsó része a pajzsporchoz
rögzül, felső része pedig szabadon előretekint. A gége megemelkedésével a légutat zárni képes.
A gége legjelentősebb metszete frontalis síkban helyezkedik el homokórához hasonlóan. Ezen a
gégebemenetet, beszűkült részén a hangrést, illetve vak gégetasakok figyelhetők meg, míg alsó
16
része ismét kiszélesedve a légcsőhöz kapcsolódik. A hangszalagok tágasságát a nervus vagus

motoros ága szabályozza.
Teljes beszédképtelenséghez vezet, ha a nervus vagus ezen szakasza sérül!

A gége eltávolítása után a hangképzés csak a gyomorból kijuttatott levegő és a
szájüreg segítségével történik.
A gége legfontosabb feladata a hangképzés, de szerepet játszik a hangrés zárásával,

a szennyeződések és kórokozók elleni védekezésben.
A gége elölnézeti / anterior / képe
17
A gége nyílirányú / sagittalis / metszeti képe
Eszméletlen betegen az intratrachealis tubus behelyezéséhez a laryngoscop segítsé-

gével keressük fel és nyitjuk meg a hangrést.
18
A hangképzés élettana
Miért vékonyabb általában a gyermekek és a nők hangja? Mi az oka annak, ha mégis

mélyebb, mint a férfiaké?
Mit jelent az orgánum kifejezés?
Megismerné valamelyik osztálytársa hangját akkor is, ha bekötnék a szemét és úgy
kellene kitalálni?
Szabad-e fejjel lefelé lógva hangot képezni, és ha nem, miért? (Emlékezzen vissza a
testnevelés órára pl. bordásfalról beakasztott lábbal való lelógás, vagy a játszótéren
gyermekként a korláton lógva.)
Csak az ember képes hangadásra, illetve kommunikációra? Gondoljon a kommu-
nikációs órákra!
A hang keletkezéséről és fogalmáról már vannak ismeretei fizikából.

Az emberre jellemző, hogy a hangrést teljesen zárni tudja a kannaporcok segítségével a közép-
vonalban a függőleges tengely mentén. Ilyenkor mélybelégzés után a beszéd képzése közben, a
tüdőből kiáramló levegő a középvonalban megfeszült hangszalagokat megrezegteti. A mellék-
üregek segítségével rezonálnak, majd annak megfelelően, hogy a kiáramló levegő szabadon
(magánhangzó), vagy akadályba ütközve (mássalhangzó) jön létre a hang, a hangképzés szabá-
lyai szerint. Az ember artikulált hang adására képes a hangszalagok teljes záródásával és
megfeszülésével. Ha a hangrés picit nyitott, akkor halk, suttogó hang keletkezik. Ha a hangrés
nyitott, nem keletkezik hang, a levegő beáramlik a tüdőbe, ez a belégzés állapota. A keletkező
hang magasságát, erősségét a hangszalagok vastagsága és megfeszülése és a kilégzés erőssége
határozza meg. A hang mélységét a gége nagysága és alakja szabja meg. A nagyobb gége vasta-
gabb, mélyebb hangot ad. Minden ember más egyéniségben (individuum) is és felépítésben is.
Mindenkinek megvan a maga jellegzetes, rá jellemző hangja, amit orgánumnak nevezünk.
A légcső / trachea /
A légcső /trachea/ a gégét köti össze a két főhörgővel. A gyűrűporchoz szalagosan rögzül a
nyaktól C. VII-TH. IV. csigolya magasságában húzódik lefelé a mediastinumba. Falát elöl C
alakú porcok merevítik, biztosítva azt, hogy belégzéskor a falak ne essenek össze. Hátul kötő-
szövet borítja, belül nyálkahártya (mirigyek, csillószőrök). A kötőszövet biztosítja, hogy a
mögötte futó nyelőcsőben haladó falat bedomboríthassa azt.
Főhörgők /bronchi/
A légcső a két tüdőnek megfelelően fordított V alakban elágazódik jobb oldali, illetve bal oldali
főhörgőre /bronchus principalis dexter et sinister/. Felépítésük hasonlítanak a légcsőéhez,
lefutásuk különböző. A jobb oldali tágabb és meredekebb, így aspiratio esetén az étel, illetve
idegentest legtöbbször erre az oldalra kerül!
Stabil oldalfektetésről már volt szó a garat reflex megszűnése miatt, azonban most
válik világossá az, hogy miért is a bal oldalára fektessük a beteget, persze csak
akkor, ha nincs ellenjavallata! A bal oldali főhörgő szűkebb és ferdébb lefutású, így
kisebb az esély az idegentest továbbhaladására, bronchoscoppal könnyebben eltávo-
lítható.
19
A két főhörgő a tüdőbe belépve lebeny, majd segmentum hörgőkre oszlik, ahol a porc már teljes
kör alakot vesz fel.
A légcső, főhörgők, lebeny és segmentumhörgők a levegőt továbbítják a hörgőcs-

kéknek, illetve alveolusoknak.
Felépítésük ennek megfelelően porc (szilárdság), kötőszövet (rugalmasság), légző-
hám (gázcsere).
A szennyező anyagok bejutásának megakadályozása érdekében belsejét többmag-
soros csillőszőrös hengerhám borítja.
A hörgők oszlása
20
A tüdő / pulmo /
Ismételje át mit tanult a kis és nagyvérkör szerepéről és a tüdő vérellátásáról a

keringés szervrendszerében! Mit gondol, mi történne, ha egy boncolásnál eltávolított
tüdőt, egy vízzel telt edény tetejére helyezne?
Milyen színű a tüdő fiatal, illetve felnőttkorban? (ha járt a BODYS Kiállításon
tapasztalhatta is!)
A tüdő /pulmo/ a mellüregben a gátorüreg /mediastinum/ által elválasztottan helyezkedik el.
Parenchymas szerv, összenyomva serceg a benne lévő residualis levegő mennyisége miatt.
Lószőr tapintatú, fiatalkorban rózsaszín, majd palaszürkévé válik felnőttkorra a lerakódott
szennyeződések miatt. Alakja kúp, felül található a tüdőcsúcs /apex pulmonis/, mely felnyúlik a
calviculák fölé. Alul helyezkedik el a tüdő alapja /basis pulmonis/ a rekeszizmon nyugszik
Középen a mediastinum jobb és bal félre osztja.
Ha mellkas felvételt készítenek Önről, fontos, hogy jól leengedje és engedje előre a
vállait, figyeljen a légzés technikára, tehát feltétlenül kövesse az utasításokat! Így
megfelelően ábrázolódnak a tüdőcsúcsok, kivetül a scapula. Általában itt „szeret”
megbújni a TBC és a Pancoast tumor. Ha mély belégzést követően felemeli a vállait,
nem fordítja ki eléggé a karját, lemarad a tüdőcsúcs, bevetül a scapula árnyéka a
summatios képen. Ha a légvétel nem megfelelően történik, elmosódott, érté-
kelhetetlen lesz a vizsgálat. Csak mély belégzésben ítélhető meg a sinus
phrenicocostalis, kilégzésben pedig a PTX mennyisége. A basis pulmonis feltétlenül
rajta kell, hogy legyen a felvételen, mert itt ítélhető meg a pleuralis hegesedés,
szabad levegő /PTX/, illetve folyadék /HTX/ jelenléte!
Felszíneit a vele érintkező szervek határozzák meg:

• bordai
• mediastinalis
• rekeszi
Medialis felszíne behúzott, itt található a tüdőkapu /hilus pulmonis/.
Képletei:
• bronchus principalis dexter et sinister
• arteria pulmonalis
• arteria bronchialis
• vegetatív idegek
• nyirokerek, nyirokcsomók
• vena pulmonalis
• vena bronchialis
21
A lebenyek elhelyezkedése hátulról /posterior/
A jobb tüdő három, míg a bal 2 lebenyből áll, mert helyét a szív foglalja el /lingula pulmonis
sinistri/ ”a csökevényes harmadik lebeny”. A lebenyeket a hasadékok hozzák létre, melyek a
tüdőkapuig terjednek.
A lebenyeken belül segmentumokat különítünk el, melyek mindkét oldalon 10-10, függetlenül, a
lebenyek számától. A segmentum a tüdő legkisebb functionalis egysége. A segmentumok
tengelyében fut a bronchus és az arteria pulmonalis, a vena pulmonalis a kötőszövetben halad.
A mellkas sebész ezen ismereteket figyelembe véve végez pulmonectomiat,

lobectomiat, segmentum resectiot, ha kóros elváltozást kell eltávolítania a tüdőből.
A tüdő szerkezete
A tüdő szerkezetét a hörgőrendszer, nyirokrendszer-nyirokcsomók, kettős vérellá-

tása és saját interstitiuma hozza létre.
A tüdő nagyobb egysége a lebeny, kisebb élettani működésű pedig a segmentum. A

segmentumban haladó bronchusok fala porc és kötőszövet. A bronchusok tovább oszlanak
22
bronchiolusra, ahol már a porcos falat elveszítve csak simaizom és kötőszövet jellemzi. További
faágszerű elágazódások után a ductus alveolarisokba nyílik, melyből szőlőfürtszerűen nyílnak az
alveolusok. Az alveolusok fala rugalmas kötőszövet és kapillaris hálózat, belsejében pedig
egyetlen endothel alveolaris hám, mely gázcserére képes. Az alveolusok mikroszkópikus nagysá-
gúak, összfelületük azonban egy teniszpálya nagyságot ad.
A légutak fali szerkezetének felépítése
képlet felépítés
Trachea, bronchi C alakú porc, kötőszövet
Bronchi lobares, segmentales Kör alakban porc, simaizom
Bronchi Félkörívben porc, simaizom
bronchioli Simaizom, hám
alveoli Légzőhám
A bronchusok izomzatának görcsös összehúzódása váltja ki az asthmas rohamot. Az

alveolusok falának pusztulása miatt nehézlégzés, kóros kitágulásakor számuk csök-
kenve a légzési felszínt is csökkentik, emphysema pulmonum jön létre.
Tüdő segmentumának képletei
23
Gazdag nyirokérhálózattal és leginkább a hilus pulmonisban elhelyezkedő nyirokcsomókkal

védekezik a tüdő a kórokozók ellen (lásd nyirokrendszer). A por és koromszemcsék a
közbeiktatott nyirokcsomókban rakódik le.
A tüdő érrendszere kettős:

Az arteria és vena bronchialis a tüdő szövetének táplálásáért felelős, ahogy azt az érrendszernél
tanulta.
Az arteria és vena pulmonalis pedig a kis és nagyvérkörben vesz részt, mellyel a gázcserét
biztosítja.
Az arteria pulmonalis a jobb kamrából kiindulva a tüdőbe szállítja a széndioxid dús vért, majd a
léghólyagok falán a diffúzió szerint a gázok kicserélődnek és a négy vena pulmonalis szállítja
vissza a szív bal pitvarába az oxigen dús vért.
A tüdő alapállománya rugalmas rostrendszer, melyben pneumocyták foglalnak helyet. A
pneumocyta I. az alveolaris hámot hozza létre, míg a pneumocyta II. a surfactant termeléséért
felelős.
A surfactant termelése csak a magzati élet 36. hetében indul meg. Zsírszerű vegyü-
letből áll, mely megakadályozza a léghólyagok falának összeesését.
Koraszülötteknél éppen ezért súlyos légzési kórkép alakul ki, melynek megoldását a
koraszülött intenzív osztályok, illetve PIC centrumok végzik.
Ha a koraszülés előre várható injectios készítmények elősegítik ennek az anyagnak a
képzését.
Mellhártya /pleura/
A tüdőt külön-külön jobb és baloldalon egy kettős falú savós hártya borítja.
A belső lemez, zsigeri /pleura visceralis/ közvetlenül a tüdőt veszi körül, míg a fali /pleura
parietalis/ a mellkasfal belső felszínét borítja. A két tér között /cavum peritonei/ néhány csepp
savós folyadék található, melynek segítségével a tüdők könnyebben mozognak a mellüregben. A
két lemez között a külső légnyomáshoz képest negatív a nyomás, így ez a tüdőkre szívóhatást
fejt ki, felfújt állapotba kerülnek belégzéskor. Az élettani működéshez elengedhetetlen a lemezek
lég-és folyadékmentes tapadása. A fali lemez beterjed azokba a résekbe is, amelyek a rekesz és
bordák között találhatók. Ezt a klinikumban nagyrésnek, sinus phrenicocostalisnak nevezzük.
24
Ha a mellhártya két lemeze közé levegő kerül, a tüdő összeesik PTX keletkezik.
Kétoldali PTX esetén azonnali fulladásveszély áll be, melyet túlnyomásos léle-
geztetéssel lehet biztosítani szakintézetben. Az egyik oldalon létrejött légmellet
traumatológus csövezéssel próbálja helyreállítani.
Oka általában külső trauma, belső tüdőszöveti pusztulás következtében a pleuraűr

kapcsolatba kerül a hörgőkkel, illetve művi úton, vagy létrejöhet spontán is. A beteg
fájdalomtünete, a sürgős mellkas felvétel, spirál CT, segít a diagnózis felállításában.
A nagyrés mély belégzésben szabadon megnyílik a mellkas felvételen. Kóros folya-

matoknál pl. gyulladás letapadhat, illetve folyadék jelenik meg benne.
Nagy mennyiségű folyadékgyülem ezen a résen keresztül csapolható.
A gátorüreg /mediastinum/
A gátorüreg a két tüdő medialis felszíne között elhelyezkedő tér, melyet elöl a szegycsont, hátul
pedig a gerinc csontos fala, alul a rekeszizom határol. A mediastinumot a tüdőbe belépő képletek
a hilusnál egy elülső és hátulsó félre osztja, melyben különböző képletek helyezkednek el egy
lazarostos kötőszövettel körülvéve.
Elülső mediastinum Hátsó mediastinum
Thymus (felül) Aorta descendens
Aortaiv ágai Oesophagus
Nagyvénák Nervus vagus, idegek
Szív (alul) Ductus thoracicus
A mediastinum képletei
25
A LÉGZÉS MECHANIZMUSA
Ennek a témakörnek az a célja, hogy elsajátítsa a külső és belső légzés fogal-

mát. Ismerje a kilégzés és belégzésben szerepet játszó anatómiai képleteket és
azok mozgását.
A légzés az oxigén felvételével és a széndioxid eltávolításával járó gázcserefolyamat. A gázcsere

feltétele, hogy legyen nyomáskülönbség a két gáz és a két tér között, ahol a folyamat lejátszódik.
A fizika törvénye alapján a gázok a magasabb parciális nyomású hely felől az alacsonyabb
nyomású hely felé diffundálnak.
A tüdőben az oxigén felvételét és a széndioxid leadását, a gázcserét a légzőmoz-

gások teszik lehetővé a külső légzés segítségével.
Sejtlégzés: a mitochondriumokban lejátszódó folyamat.

Ahol fehérje, cukor, zsír oxidaciójából létrejött energia ATP formájában raktározódik.
Belső légzés: a vér és a sejtek, szövetek, szervek között lejátszódó folyamat.

Ahol az oxigén a vérből a sejtekhez, míg a széndioxid a vérbe diffundál.
Külső légzés: Tüdő alveolusaiban lejátszódó gázcsere.

Ahol az oxigén az alveolusba juttatott külső légzés segítségével a vena pulmonalisok kapillá-
risaiba kerülve a szív bal pitvarába ömlik, míg az arteria pulmonalisból a széndioxid az alveolu-
sok falán átjutva a kilégzés kapcsán a külső légtérbe távozik.
Belégzéskor /inspiratio/ a mellüreg tágul, tüdő tágul, levegő áramlik be, aktív izom-
munka eredménye.
Kilégzéskor /exspiratio/ a mellüreg szűkül, tüdő összehúzódik, levegő áramlik ki,

nem jelent izommunkát, mert a rugalmas mellkas és a rugalmas tüdőszövet visszatér
a belégzés előtti állapotába. Bizonyos mennyiségű levegő mindig marad a tüdőben,
(a hullákéban is) kb. 1200 cm3, ez a residualis levegő.
26
A gyöngyhalászok vajon miért bírják olyan hosszú ideig a víz alatt?
A légzőmozgások közben létrejött tevékenységeket foglalja össze a következő táblázat.
Belégzés Kilégzés
külső bordaközti izmok összehúzódnak belső bordaközti izmok összehúzódnak

mellüreg tágul mellüreg szűkül /csak erőltetett kilégzésnél!/
Bordák emelkednek, rekeszizom lesüllyed Bordák süllyednek, rekesz felemelkedik
Pleura lemezei távolodnak, szívóhatás nő Pleura lemezei közelednek, szívóhatás csökken
Tüdő passzív módon tágul Tüdő rugalmasságánál fogva összeesik, levegőt
présel ki, aktív
A légzés folyamata
Belégzéskor a mellüreg tágul a szívóhatás nő, a kisvérkör erei kitágulnak, javul a keringés.
A belégzés támogatja a szív munkáját, mivel a nagyvénákban megkönnyíti a vér beömlését a
jobb pitvarba.
Nyugodt légzéskor egy felnőtt ember percenként 16-szor vesz levegőt. Ennek mennyiségét az
izommunka kb. tízszeresére fokozza, így légzésünk felületesnek mondható.
A tüdőbe jutó levegő mennyiségének meghatározására szolgálnak a spirométerek.
A levegő mennyisége:
• Nyugodt belégzéskor 500cm3 respiratios levegő
• Mély belégzéskor2000cm3 komplementer
• Erőltetett kilégzéskor2000cm3 tartalék levegő
• Egyetlen mély belégzés és kilégzést követően 4500cm3 levegő áramlik a tüdőn keresztül, ezt
vitálkapacitásnak nevezzük.
27
A LÉGZÉS SZABÁLYOZÁSA
Ennek a témakörnek az a célja, hogy ismerje az agyban elhelyezkedő légző-

központok irányításának folyamatát és megértse működésének szabályozását,
melyek idegi, kémiai, reflexes úton valósulnak meg.
A légzőközpont az agytörzsben a nyúltvelőben és a hídban foglal helyet. Elsődlegesen a nyúlt-

agy irányít, mégpedig a rajta áthaladó vérmennyiség széndioxid tartalmától függően.
A hídban elhelyezkedő további két központ a ki és belégzés összehangolását végzi. Elsősorban a
belégzőközpont dominál, de ilyenkor a kilégzés gátlás alá kerül, melyet a nervus vagus végez.
A ki és belégzés folyamata a légzőközpont felől automatikus. A légzőközpont sérülése légzés-
bénulást illetőleg halált okoz.
Vízbefulladáskor a nyúltagy érzékeli, hogy megnövekszik a széndioxid mennyisége

(kémiai ingerként) a szervezetben. Parancsot ad, hogy távolítsa el és lélegezzen be
oxigént. Ezért vesz levegőt a bajba jutott az orrán és száján keresztül, miközben
vizet és nem levegőt juttat a légzőrendszerébe.
Kémiai szabályozásnál, ahogy a példa is említette a vér széndioxid tartalmának növekedése,

belégzést vált ki, csökkenésekor pedig a központ ingerületi állapota is csökken.
A vér vegyhatása szintén befolyásolja a légzést, acidosisban a pH savanyú irányban tolódik, a
központ működése fokozódik. Alkalosisban a pH lúgos irányban változik, a légzés frekvenciája
is csökken.
A vér hőmérsékletének emelkedése a légzésszámot fokozza (láz), a testhőmérséklet csökkenése
pedig a légzésszámot csökkenti (hypothermia).
A testhőmérséklet 1 C fok emelkedése a légzésszámot 4-6-tal, a pulzust 10-zel emeli felnőtt
ember esetében.
Reflexes szabályozásnál az aorta falában és az arteria carotis communisok falában elhelyezkedő

kemo, illetve barroreceptorok érzékelik az oxigén tartalmat, illetve nyomást.
A tüdőben, a légzőizmokban, a mellhártyában feszültségi állapotot érzékelő receptorok helyez-
kednek el. Feszülés fokozódásakor az ingerület a belégzőközpontot gátolja, tehát a kilégzés fog
dominálni. Fájdalom esetén szintén reflexes úton a légzés fokozódik.
Idegi szabályozásnál az agy különböző részeiből és a kéregből is érkezhetnek serkentő-gátló

impulzusok a légzőközpontokra. Idegesség, izgalom (pl. anatómia vizsga) fokozódik, ijedtség
hatására átmenetileg leáll a légzés (puskázás közben a tanár a hátad mögé ér). A vegetatív ideg-
rendszer szimpatikus hatása fokozza, paraszimpatikus része pedig csökkenti a légzésszámot. Az
agykéreg felől pedig tudatosan irányítjuk a légzőizmok tevékenységét (víz alatti úszás).
28
A VIZELETKIVÁLASZTÓ -ELVEZETŐ
SZERVRENDSZER
A VIZELETKIVÁLASZTÓ -ELVEZETŐ SZERVRENDSZER

FELADATA, FELÉPÍTÉSE
Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje a kiválasztó és elvezető szerv-

rendszer feladatát és annak felépítésében résztvevő anatómiai szerveket.
A káros bomlástermékeket a kiválasztószervek távolítják el a szervezetből. Ilyen tevékenységet

végeznek a belek, tüdők, bőr verejtékmirigyei és a vese.
A vese, csak a vízben oldható vég és- anyagcseretermékeket szűri ki a vérből és vizeletet képez.
Az elvezető rendszer segítségével a vizelet a húgyszerven keresztül hagyja el a szervezetet.
A kiválasztó-elvezető szervrendszer feladata a vérből a felesleges víz, ionok, anyag-

csere végtermékek és bomlástermékek kiválasztása, összegyűjtése, elvezetése a
szer-vezetből.
A szervrendszerben a kiválasztást és a szűrést a vese végzi, melyet a húgyhólyaggal a

húgyvezeték köt össze. A vizelet összegyűjtését a húgyhólyag, kiürítését pedig a húgycső végzi.
A két nemben eme szervek felépítése és elhelyezkedése megegyezik, kivéve a húgycsövet.
(leírására ott kerül sor)
Vizeleti szervek:
• kiválasztó → vese /ren seu nephros/ 2 db
• gyűjtő → húgyhólyag /vesica urinaria/ 1 db
• elvezető → húgyvezeték /ureter/ 2db, húgycső /urethra/ 1 db
29
Vizeletképző rendszer Vizeletelvezető rendszer
A vese kéregállománya Vesén belüli Vesén kívüli:
A vese velőállomány Vesekelyhek Húgyvezeték
Vesemedence Húgyhólyag
Húgycső
A vizeleti szervek felosztása
A kiválasztó és elvezető szervrendszer
30
A KIVÁLASZTÓ, ELVEZETŐ ÉS GYŰJTŐRENDSZER

ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE
Ennek a témakörnek az a célja, hogy elsajátítsa a szervrendszerhez tartozó

szervek anatómiai felépítését. Ismerje a vese makroszkópos és mikroszkópos
szerkezetét, vérellátását. A szervrendszerben biztosan tájékozódjon a kiválasz-
tás, elvezetés és gyűjtés fogalmáról és ezek kapcsolatainak összefüggéséről.
Vese /Ren, seu nephros /

Vörösesbarna, páros, bab alakú parenchymás szerv. Retroperitonealisan, a gerinc két oldalán a
hátsó hasfalhoz rögzül. A jobb oldali kicsit lejjebb helyezkedik el a máj miatt.
Három tok veszi körül:
• külső /fascia renalis/: vesét rögzíti (Gerota fascia) izmok fasciájával összenőtt
• középső /capsula adiposa/: felső pólusán a mellékvese helyezkedik el
• belső /capsula fibrosa/: rostos tok közvetlenül a vesét borítja, de könnyen leválasztható.
Trauma esetén előfordulhat, hogy a vese eltávolodik a hátsó hasfaltól, mivel csak a
fascia rögzíti. Erős ütés következtében a parenchyma sérülhet (ruptura). Boncolás-
kor, ha a vesében valamilyen gyulladásos folyamat zajlott le, a belső tok, csak fosz-
lányokban távolítható el.
A vese részei:
• felső és alsó pólus 12cm hosszú
• elülső és hátsó pólus 3cm vastag
• medialis és lateralis pólus 6cm széles

Medialis élen behúzott, itt helyezkedik el a vesekapu /hilus renalis/
Hilus képletei
• arteria renalis
• vena renalis
• ureter
• nyirokerek
• idegek
31
A vesekapu bevezet a vese belsejében lévő veseöbölbe/sinus renalis/. A sinust zsírszövet tölti ki,
ebben helyezkednek el a vesekelyhek és a vesemedence.
A vese keresztmetszete legjobban a frontalis síkban tanulmányozható. Makroszkóposan két
állomány különül el rajta, a működő állomány: parenchyma rész és az üregrendszer.
A veseparenchymaban két állomány különíthető el, egy külső kéreg /substantia corticalis/ és egy
belső velőállomány /substantia medullaris/. Határuk fogaskerékszerűen illeszkedik egymásba, a
kéregből oszlopok indulnak a velőbe, a velőből velősugarak nyúlnak a kéregállományba. A
kéregállomány szemcsés a vesetestecskéktől, a velőállomány csíkolt a benne elhelyezkedő vese-
csatornácskáktól.
Az üregrendszerben a kis és-nagykelyhek /calyx major et minor/ és a vesemedence /pyelon/
foglal helyet. A parenchyma és az üregrendszer kapcsolatát a kehely csúcsába nyíló vizelet-
elvezető csatorna jelenti, mely a vesepapillán keresztül lép be. A vesemedencéből lép ki az ureter
és a vizeletet eljuttatja a hólyagba.
A vese erei biztosítják a vese vérellátását és a vér szűrését. A hiluson keresztül lép be az arteria
renalis, mely oxigén dús vért szállít a szöveteknek. Kisebb ágakra oszlik és a kéregállományban
létrehozza a vesetestecskébe belépő és kilépő eret (Itt jön létre az elsődleges szűrlet). Itt kapilla-
risokra oszlik és ellátja a kéreg és velőállományt, majd a vénás kapillarisok egyre nagyobb
erekbe összeszedődve, mint vena renalis lép ki a hiluson. A széndioxidban dús vért a vena cava
inferiorhoz juttatja.
• Hiluson belép → arteria renalis
• Velőpiramis között → artéria interlobaris
• Kéreg határon → artéria arcuata
• Lebenykéknél → artéria interlobularis

↓
• vas afferens – glomerulusba visz
• vas efferens – elvezető, glomerulusból lép ki

↓
• kapillarisra oszlik (arterias portalis keringés)
• ellátja a kéreg és velőállományt
• összeszedődik vena renalis

↓
• vena cava inferiorba ömlik
32
A vese frontalis metszete
33
A vese érellátása
34
A vese finomabb szerkezete csak mikroszkóppal tanulmányozható. Működési egysége a

nephron, száma, 1-1. 5 millió. Fejlődéstani, funkcionális, élettani és kórtani egység, mivel csak
egységében tud fiziológiásan működni. Megbetegedése esetén, szintén az egész nephron műkö-
dési zavara lép fel. Részei a vesetestecske és a kanyarulatos csatorna. A vesetestecske első
felfedezőjéről kapta nevét. Malpighi olasz tudós, aki elsőként foglalkozott a kiválasztással és
mikroszkópja segítségével azt igazolni is tudta.
A nephron részei
• vestestecske - /corpusculum renis Malpighi/
• kanyarulatos csatornák – /tubuli/

A Malpighi test két részből tevődik össze, az érgomolyagból és az őt körülvevő tokból. Két
pólust különböztetünk meg rajta az ér és - vizeleti pólust.
Malpighi-test:
• glomerulus (érgomolyag)
• Bowman-tok (tokkal védetten)
• érpólus
• vizeleti pólus
Az érpóluson az afferens arteriola lép be, létrehozva a glomerulust, lumene tágabb, efferens
arteriola lép ki, lumene szűkebb. A vizeleti pólus az érpólussal szemben helyezkedik el.
A kanyarulatos csatorna a kéregállományban kezdődik az elsődleges kanyarulatos csatornával.
Majd lefelé tart a velőállományba, ahol hajtűkanyar /Henle kacs/ formájában, ismét visszatér a
kéregállományba és másodlagos kanyarulatos csatornát hoz létre. A Malpighi testben az
elsődleges vizelet alakul ki 170 l. A végleges vizelet a tubulusokban alakul ki, mennyisége 1,5 l.
Ebben szerepet játszanak az idegi és hormonális szabályozások.
Tubulusok:
• proximalis kanyarulatos csatorna
• Henle-kacs leszálló ág
• Henle-kacs hajtűkanyar
• Henle-kacs felszálló ág
• distalis kanyarulatos csatorna
A vese fizikális vizsgálata után a mai legjobb módszer az ultrahang. Nem jelent
sugárterhelést, fájdalmatlan vizsgálómódszer. Megítélhető a vese alakja, nagysága,
szerkezete. Vesekő esetén mögöttes hangárnyék keletkezik az ultrahang képen. A
vese működéséről a kontrasztanyagos spirál CT, illetve izotóp ad felvilágosítást.
35
A nephron szerkezete
36
A Malpighitest felépítése
JGA: Juxtaglomerularis apparatus

Az érpóluson található a speciális működésű sejtek összessége. Az afferens arteriola falában,
módosult simaizom sejtek összessége hozza létre. A macula densa sejtek a distalis kanyarulatos
csatorna érpólusába is belefekvő, módosult szakasz.
A sejtek renint termelnek, angiotensin I. keletkezik, melynek hatására valamennyi ér szűkül, így
a vérnyomást emeli.
Vese eredetű hypertoniaban minden esetben fokozott a renin termelés.
37
Húgyvezeték /ureter/
A vesemedencét a húgyhólyaggal köti össze, 28 cm hosszú, 0, 5 cm vastag izmos falú cső.
Lefutása a hasi szakaszon retroperitonealisan halad, majd a medencei szakaszon a hólyagot
hátul-alul ferdén fúrja át. Ez biztosítja azt, hogy a telődő hólyag képes elnyomni a beszájadzását.
Ebből adódóan a folyamatos telődéskor és vizeletürítéskor sem tud visszaáramlani a vizelet,
nincs reflux.
Falát hám és kétrétegű simaizom alkotja, mely biztosítja, hogy lassú cseppenkénti perisztal-
tikával a hólyagba juttassa a vizeletet.
Húgyhólyag /vesica urinaria/
Mit tanult az urotheliumról, hol található a szervezetben?
Infraperitonealisan a symphysis fölött a kismedence elülső részében található. 300 ml űrtartalmú,

izmos falú tömlő. A férfi húgyhólyag citrom alakú a női laposabb az uterus miatt. Alsó része a
fundus a gátizmon fekszik, a corpus felül helyezkedik el, telődésekor a hashártya ráborul. A
húgyvezeték a funduson lép ki. Belső felszíne redőzött nyálkahártya, kivétel a trigonum területe.
A háromszög két felső csúcsán lép be az ureter, alsó csúcsán pedig az urethra lép ki. Ez a terület
a vizeletürítéskor nem vesz részt az összehúzódásban. Két záróizom vesz részt a vizeletürítés
mechanizmusában. A hólyagból kilépő húgycsövön közvetlen a kilépésnél, majd továbbhaladva
lefelé a gát izomzatánál találhatóak. A hólyagzáróizom /musculus sphincter vesicae/ akarattól
független beidegzésű simaizomgyűrű. A húgycsőzáróizom /musculus sphincter urethrae/ akarat-
tól függő harántcsíkolt izomból felépülő zárógyűrű.
Húgycső /urethra/
Felépítésében kifejezett nemi különbség figyelhető meg, melyet a következő táblázat foglal
össze.
A női és férfi húgycső
női férfi
Kb.5 cm hosszú Kb. 25 cm hosszú

Egyenes lefutású, relatív tág 2 élettani görbülettel rendelkező, relatív szűk
A csikló és a hüvely között nyílik a A hólyagból kilépve átfúrja a dülmirigyet, gátat,
külvilágba. belép a hímvesszőbe és ismét görbül, de lefelé.
Férfiak katéterezésekor az alsó görbületet egyenesítjük ki, a hímvessző megeme-

lésével.
38
VESEMŰKÖDÉS ÉLETTANA
Ismételje át, amit a felszívóhámról tanult!

Látott már preparátumot a vesei ereiről korróziós technikával? Látogasson el az
internetre!
A vese dús érhálózatának köszönhetően rajta napi 1000 liter vér áramlik keresztül. Feladata a vér
szűrése, a bomlástermékek kiválasztása.
Vég- és bomlástermékek felosztása
Végtermékek: Bomlástermékek
UBG Bilirubin (vér feloldódás – haemolysis
Karbamid (fehérje bontásból) Aceton (tökéletlen zsírbontás, éhezés
Kreatin (izomműködés miatt) Keton – testek – és cukorbetegségnél
Húgysav (nukleinsav bontásból)
Ez a folyamat két szakaszban játszódik le. Az első szakaszban megtörténik a szűrés

/ultrafiltratio/, mellyel az elsődleges vizelet alakul ki, mennyisége 180 liter. A második szakasz-
ban visszaszívás /resorptio/, illetve kiválasztás /secretio/ zajlik, mellyel kialakul a másodlagos
vizelet, mennyisége 1,5 liter.
A szűrést a vese kéregállományában elhelyezkedő vesetestecske biztosítja. A vér a vesetest
glomerulusába, a kisebb kaliberű vas afferensen lép be. Kanyargós lefutása után, mint vas
efferens lép ki, melynek kalibere szűkebb. A két ér kaliberkülönbsége hozza létre azt a nyomást,
mely biztosítja, hogy az ér falán keresztül a vért a vesetest üregébe préselje.
Fala pedig olyan, hogy csak a kisebb molekulatömegű alkotórészeket engedi át. Ezért a vér-
plazmából csak a kisebb tömegű aminosavak kerülhetnek át a csatornarendszerbe. Tehát az
elsődleges vizelet a vérplazma fehérjementes szűrlete. Tulajdonképpen „visszadobja” a szervezet
számára a fehérjét, mivel fontos sejtalkotórész. A szűrlet tartalmaz vizet, cukrot, kálium- iont,
nátrium- iont, karbamidot, foszfátot, klorid-iont.
Sokkos állapotban a vérnyomás erősen csökkent, így a vesében is 60 Hgmm alatt

marad. Ez a nyomás, nem elegendő a filtrációhoz, így működése csökkenhet, de le is
állhat.
A visszaszívás és kiválasztás a csatornarendszerben történik. A visszaszíváskor az előbb említett

anyagok távoznak az elsődleges szűrletből, csak különböző helyeken. A víz nagyobb része, már
a kezdeti szakaszon távozik, mert passzívan követi az aktív transzporttal távozott Na-iont,
másrészt a Henle kacs felszálló szára a víz számára átjárhatatlan. Végleges visszaszívása az
utolsó szakaszon történik az ADH hormon hatására. A cukor teljes mennyiségben visszaszívódik
39
fiziológiás körülmények között. Ha a vérplazma vércukorszintje a normál érték fölé emelkedik,

azt visszaszívni nem tudja, ezért továbbhalad és megjelenik a végleges vizeletben /glucosuria/.
A másik fontos tevékenysége a kiválasztás. A K-ion, H-ion, egyes gyógyszerek a tubulusok
hámsejtjein keresztül kiválasztódnak a végleges vizeletbe.
Az egészséges vese a vizelet pH-ját 4, 5 - 8, 5 között képes tartani. Savtúlsúlyban a vizelet pH-ja
savanyú, ilyenkor több H-ion és kevesebb Na-ion ürül. Lúgos vegyhatású vérplazma esetén több
Na-ion és bikarbonát és kevesebb H-ion ürül.
A vese működésének szabályozásáért két hormon felelős. Az antidiuretikus hormon (régi nevén
vazopresszin) a vesecsatornák utolsó szakaszán a fal átjárhatóságát fokozza a víz számára. Mivel
nő a fal permeábilitása, ezért a víz visszaszívódik, tehát csökken a vizelet mennyisége. Rész-
letesen (lásd hormonok). Az aldoszteron a Na-ion visszaszívódást fokozza, ezt vízvisszaszívás
követi, csökken a vizelet mennyisége. A Na-ion koncentrációjának emelkedése renin termelést
indít be, nő a vérnyomás, másrészt fokozza az aldoszteron termelést, tehát csökken a vizelet
mennyisége.
A vese működéséről a clearance (tisztítás) ad felvilágosítást. Leggyakrabban a kreatinin tisztítást
vizsgálják. Megállapítják, hogy a vesék egységnyi idő alatt, hány ml plazmát tisztítanak meg a
kreatintól.
A VIZELETÜRÍTÉS MECHANIZMUSA
Emlékszik, hogy mikor lett szobatiszta? Ha nem, kérdezze meg szüleit és azt, hogy
milyen módszerekkel tudták erre rávenni! Olvasson utána, mit javasol a szakiro-
dalom, a helyes szobatisztaságra neveléssel kapcsolatban!
Mit jelent az incontinentia, milyen okok idézhetik elő?
A vizeletürítés reflexfolyamat, velünk született feltétlen reflex váltja ki. Tanulással elsajátítható,
az erre épülő feltételes reflex kialakítása, mely akaratunktól függően szabályozza a vizelet
visszatartását. A reflex központja a gerincvelő alsó szakaszában található, a receptorok pedig a
hólyag falában. A hólyag telődésekor a receptorok érzékelik a feszültségi állapotot, vizelési
ingert váltanak ki. A hólyag összehúzódik, a záróizom ellazul és feltétlen reflexként megindul a
vizelet. Akaratlagos szabályozásnál azonban a vizelési inger az agyban tudatosul és a musculus
sphincter urethrae akaratlagos működtetésével a záróizom összehúzódik, így a vizelet vissza-
tartható.
Vizelet/ urina /
A vizelet szalmasárga színű, 1,015. – 1,020 fajsúlyú, napi mennyisége 1,5 l, de ezt befolyásolja a
napi felvett folyadék mennyisége és a szervezetben lejátszódó folyamatok miatt leadott folyadék-
mennyiség (pl. párolgás). Színét az urochrom adja, de befolyásolják gyógyszerek is. Összetéte-
lében tartalmaz (95%-ban) vizet, ásványi sókat, húgysavat, urobilinogent.
• szerves: karbamid, kreatinin, foszforsav
• szervetlen: konyhasó 15 g napi, anionok (szulfát-foszfátok),kationok ( K, Ca , Na , Mg )

40
A NEMI SZERVEK
A NEMI SZERVEK FELADATA, FELOSZTÁSA
„Férfi és nő. Hogy érthetné meg egymást?

Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt – a
nő a férfit.”
/Karinthy Frigyes/
Ennek a témakörnek az a célja, hogy ismerje az elsődleges és másodlagos nemi

jelleg fogalmát. Elkülönítse a női és férfi külső és belső nemi szerveket. Tudja
az egyes szervek anatómiai felépítését és annak legfontosabb működését.
Két különböző karakter az élőlényeknél!

Az elsődleges nemi jelleget a külső nemi szervek határozzák meg
↓ ↓
Férfi Nő
A másodlagos nemi jelleget a külsőjegyek (megjelenés) határozza meg, melyet hormonok
alakítanak ki és szabályoznak.
Férfi másodlagos nemi jellege:

- csontváz, izomszövet, gége, emlő.
Nő másodlagos nemi jellege:

- sexuálhormonok
- csontrendszer, emlő, zsírszövet, magasabb hang, idegrendszer.
41
Tulajdonság Nőre jellemző Férfira jellemző

testmagasság alacsonyabb magasabb
testsúly kisebb nagyobb
agytérfogat kisebb nagyobb
váll szélesség keskenyebb szélesebb
csípő, medence szélesebb keskenyebb
zsírpárnák több kevesebb
emlők fejlettebbek nem fejlett
szőrzet kevesebb dúsabb
hangmagasság magasabb mélyebb
légzés bordaközi izmok erőteljesebbek rekeszizom erőteljesebb

alapanyagcsere alacsonyabb magasabb
izom mennyisége kevesebb több
vörösvérsejtek száma kb. 4, 5 millió kb. 5 millió
Különbözőség a két nem között, nemiség
típusa meghatározója megvalósítója
Genetikai Nemi kromoszóma Nő: XX nemi kromoszóma
Férfi: XY
Gonadális Hormontermelő belső nemi Nő: petefészek

szerv
Férfi: here
Genitális A külső nemi szerv Nő: kis- és nagyajkak
Férfi: hímvessző
Pszichés nem Az egyén minek érzi önmagát
Hermafroditizmus: valódi kétneműség. Az egyén petefészekkel és herével is ren-

delkezik, és hormonálisan abba az irányba módosítják a nemi fejlődést, amilyen a
kromoszóma státusza, vagy a külső nemi szerve.
42
Nemi szervek feladatai
• szaporodás szerve
• ivarsejttermelés, egyesülés biztosítása, nő magzatfejlődés
• hormon, másodlagos nemi jelleg
• kismedencében →belső nemi szervek
• kismedencén kívül →külső nemi szervek
Milyen szűrővizsgálatokról hallottál a nemi szervekkel kapcsolatban? Nézz utána az

interneten, hogy mit hagytál ki ezek közül?
FÉRFI NEMI SZERVEK
Belső Külső
Here/testis/ Hímvessző /penis/
Mellékhere/epididymis/
Ondóvezeték/ductus deferens/ Herezacskó/scrotum/, hasfal alsó részének
Ondóhólyag /vesicula kétoldali kitüremkedése.

seminalis/
Járulékos Biztosítja a here számára az optimális (33- 35
nemi mirigy Dülmirigy/prostata/ C) hőmérsékletet
Cowper mirigy
Férfi nemi szervek csoportosítása
Férfi belső nemi szervei

Here /testis/
Galambtojás alakú és nagyságú páros szerv a herezacskóban. Szorosan rásimuló, erős kötőszö-
veti tok veszi körül, mely sövényeket bocsátva a here állományába, azt kb. 400 lebenykére
osztja. Ezekben találhatók a herecsatornák, melyek falában történik pubertástól a spermium-
képzés.
A herecsatornák falában található még Sertoli-féle sejt, melynek hormon jellegű anyaga gátolja
az FSH szintézist, illetve serkenti az LH-nak férfiben megfelelő ICSH (interstitialis cellulákat
stimuláló hormon) szintézisét.A herecsatornák közötti térben Leydig sejtek találhatók, melyek
tesztoszteront termelnek. (másodlagos nemi jelleg kialakítói és fenntartói)
A magzati élet VIII. hónap végéig a hasüregben fejlődik, majd a lágyékcsatornán keresztül jut a
herezacskóba. (ha ez nem következik be, rejtett heréjűségről (kryptorhizmus) beszélünk.
43
A rejtett heréjűséget már a magzati életben ultrahanggal vizsgálják. Ha megszületés

után sem történik meg a herék leszállása a scrotumba, hormon segítségével, vagy
sebészi úton próbálják ezt elősegíteni. Furcsa, hogy a belső nemi szervekhez sorol-
juk, de innen kapta a vérellátását /a.abdominalis/ és a hasüreg belsejéből csak
később „száll le”
A Férfi nemi szervei
44
Férfi belső nemi szervek
Mellékhere /epidydimis/
A herék felső pólusán helyezkedik el, kb. 5 cm hosszú, fej, test, farok részből áll. Állományában
kb. 5 m hosszú mellékhere - csatorna van. Itt tárolódnak a spermiumok, illetve innen jutnak az
ondóvezetékbe ejakulációkor.
Ondóvezeték /ductus deferens/

A herezacskóból, a lágyékcsatornán keresztül a kismedencébe vezet. A húgyhólyag hátsó falához
simul, az uréter beszájadzása előtt ampullaszerűen kitágul. A tágulat alatt csatlakozik bele az
ondóhólyag kivezetőcsöve és azzal együtt, a prosztatán keresztül haladva, a húgycső felső szaka-
szába nyílik.
Ondóhólyag /vesicula seminalis/

Ujjbegynyi nagyságú, páros mirigy, a húgyhólyag hátsó falához rögzítetten található.
Az ondóvezetékbe üríti fruktózban gazdag váladékát (energiaforrás a hímivarsejteknek!)
Dülmirigy /prosztata/
Kb. 20 gramm tömegű, gesztenye alakú és nagyságú páratlan szerv.

Felső része a húgyhólyaghoz rögzül, 2-3 cm hosszan körbeveszi a húgycsövet, ahova apró
nyílásokon keresztül üríti váladékát, hátsó fala a végbélhez (rectum) simul. Állományát sima-
izomban gazdag kötőszövet és mirigysejtek alkotják. Váladéka nyúlós, opaleszkáló folyadék, az
ondó fő tömegét adja. Vegyhatása: pH 7,2 ezzel védi az ivarsejteket a savas vegyhatású közeggel
szemben a hüvelyben.
Magyar elnevezését pontosan elhelyezkedése miatt kapta, ugyanis szó szerint neki
dül a rectum falának. Fizikálisan ezért vizsgálható ujjal a végbélen keresztül.
45
Cowper-mirigyek
Borsó nagyságú, páros mirigy a gátizomba ágyazottan fekszik (a húgycső első görbületénél),
kivezetőcsöve a húgycső hátsó szakaszába nyílik.
Mit jelent a kasztráció szó. Milyen célból végzik ezt bizonyos népcsoportok?
Férfi külső nemi szervek
Herezacskó/scrotum/
A symphysis alatt elhelyezkedő zacskószerú képlet. A hasfal kitüremkedése, mely a nagyajakhoz

képest a középvonalban összenő. Bőre vékony és pigmentált.A herezacskóban a here, mellék-
here, ezek erei,idegei,valamint az ondózsinór kezdeti szakasza foglal helyet. Itt alacsonyabb a
hőmérséklet a hímivarsejtek számára, mint a hasüregben.
Hímvessző/penis/
Symphysis alatt bőrrel borított hengeres test, vizeleti ill. nemi működés szerveként szolgál
Részei
• radix penis
• corpus → facies dorsalis

→ facies urethralis
• glans penis
46
Fő tömegét barlangos testek adják, melyek a szeméremcsontról erednek. A két felső helyzetű
barlangos test /corpus cavernosum/ vérrel telődve, merevedésre képes. Az alsó, szivacsos test
/corpus spongiosum/ a húgycsövet foglalja magába, nem képes aktív merevedésre. Ezeket fascia
veszi körül.
A corpus cavernosum a szeméremcsontról ered, a két oldal egyesül, de közte sövény húzódik,
elöl csúcsban végződnek, ráborul a glans. Kívülről inas lemez fedi, ez biztosítja a merevséget,
belülről endothel béleli a cavernát. A corpus spongiosumot kívül kötőszövet borítja, belül a
caverna kicsi, kevésbé erectilis.
Elülső része kiszélesedve hozza létre a makkot /glans penis/, ennek közepén nyílik a húgycső a
külvilágba. A makk területét a fityma /preputium/ borítja, mely a hímvesszőt borító bőr vissza-
hajló kettőzete. Ez fiziológiásan visszahúzható.
Fejlődési rendellenességként, gyulladást okozva letapadhat a fityma /fimosis/. Ilyen-

kor a sebész urológus bemetszéssel szüntetheti meg a letapadást. Legsúlyosabb for-
mája elzáródást, strangulatiot okoz.
A hímvessző élettani feladata a vizelet és az ondó külvilágba juttatása.
Az erectiot az artéria profunda penis és a reflex központ, (mely a gerincvelő alsó része + maga-
sabb idegi hatás) biztosítja.
Idegi hatásra a barlangos testben az intimapárna lelapul, a beáramló vér feltölti a cavernákat, ez
lenyomja a vénákat, a véna nem tud elfolyni. Amikor a corpus spongiosum vénásvére elfolyik az
urethra átjárható, rajta spermium ürül. Amikor nemi izgalom nincs, az intimapárna kidombo-
rodik, artériák metszete szűkül, vénák elvezetik a vért a cavernából, flacid állapot.
A férfi húgycső /urethra masculina/

A férfi húgycső 25 cm hosszú, a hólyagról indul és a makkon végződik.
• 1. szakasz dülmirigyet átfúrja + ondóvezeték
• 2. szakasz gátizomzaton cowper mirigy, m. sphincter urethrae
• 3. szakasz penisben a barlangos testben
• Lefutása kétszeres „S” alakú a gáti görbület előre fordul, a szeméremcsonti lefelé fordul.
A sperma fehér, nyúlós folyadék, lúgos vegyhatású (2-3 ml 108 spermium). Sejtes eleme a
spermium, híg része az ondóhólyag, prosztata, Cowper mirigy váladéka.
47
Az ureter szakaszai és a penis barlangos testei
48
NŐI NEMI SZERVEK
Mi volt előbb? A tyúk, vagy a tojás?
Belső Külső
Petefészek /ovarium/ Nagyajkak /labium majus pudend/i
Petevezeték (méhkürt) /tuba uterina/ Kisajkak /labium minus pudendi/
Méh /Uterus, hyster/ Csikló / clitoris/
Hüvely /vagina/
Petefészek /ovarium/
Mandula alakú, nagyságú, tömött tapintású, páros szerv, petesejteket tartalmaz. A kis-nagy
medence határán, az artéria iliaca communis oszlási szögletében helyezkedik el. Elülső éle a
széles méhszalag, hátsó felszínéhez rögzül, átbújik a hashártyán, mint gomb a kabát gomblyukán
és szabadon helyezkedik el a hashártya üregében. Ezért felszíne nem hashártya, hanem köbhám.
Felszíne sima a pubertáskorig, utána egyenetlen a tüszőrepedéstől.
Metszeti képén van a kéregállomány, mely kb.400000 éretlen petesejtet, tartalmaz. Belső, velő-
állománya erekben gazdag kötőszövet. A pubertástól kezdve az agyalapi mirigy hormonjainak
(FSH és LH) hatására érett petesejtet termel, és a méhnyálkahártyára ható hormonokat (ösztro-
gén és progeszteron) választ el.
Ha a petefészekből megérett tüsző megtermékenyül és nem tud eljutni a méh

üregébe, beágyazódik a petevezetékbe. Méhen kívüli terhesség alakul ki, ahol a
növekvő zigóta megrepesztheti a petevezetéket. Súlyos alhasi fájdalom, vérvesz-
teség lép fel. Sürgős ultrahang vizsgálattal a diagnózis felállítható, mely azonnali
műtétet igényel! Ilyenkor a Douglas üregben folyadék figyelhető meg.
Petevezeték /tuba uterina/

Kb. 12 cm hosszú, páros, kanyarodó lefutású, csillós hámmal bélelt cső. A méhfenék két
oldaláról indul, oldalsó része a petefészek fölé borul, kiszélesedő és rojtokban végződő tölcsér
formájában. Ezek a rojtok söprik be az érett petesejtet a petevezetékbe, melynek csillói a
méhüreg felé sodorják.
A tuba átjárhatóságát a HSG/hysterosalpingographia/ vizsgálattal igazolhatjuk. A

vagina felől kontrasztanyagot töltenek fel a méh üregébe, ha a tuba átjárható, a kont-
rasztanyag szabadon megjelenik a hasüregben.
49
Méh /uterus/
A kismedencében intraperitonealisan elhelyezkedő, 7-8 cm hosszú, 4-5 cm széles, fordított körte
alakú, páratlan, üreges szerv, a hólyag és a végbél között.
Részei:
• Test /corpus uteri/
• Nyak /collum uteri v. cervix/

A test és a nyak szöget zár be, melyet fiziológiásan anteflexionak nevezünk.
Ha a szög nagyobb és hátrahajlik a méh (retroflexio) jön létre, mely önmagában is

lehet meddőség oka. A hímivarsejtek nehezebben tudnak feljutni.
A fundus és a nyak szintén szöget zár be,így a méh a húgyhólyagra hajlik./anteversio/
Test részei
• fundus – petevezeték fúrja át
• hüvelyben folytatódik – bemenete portio vaginalis (külső méhszáj)
Nyak részei
• portio vaginis uteri (belső méhszáj)
• külső méhszáj
Falának felépítése:
• endometrium méhnyálkahártya hengerhám (csillószőr) + nyálkahártya
• myometrium simaizom
• perimetrium ami nem más, mint a hashártya

Az uterus feladata a pete befogadása.
A myometrium simaizomzatának jóindulatú daganata gyakran fordul elő.

Növekedésekor nyomási tüneteket, menstruációs zavarokat okoz. Diagnosztizálása
ultrahanggal, műtéti eltávolítása legújabban laparoscoppal történik. Ez az eljárás
rövidebb ideig tart, kevésbé terheli meg a beteget, mivel nem az egész hasfalat kell
felnyitni, hanem csak a scop bevezetésének megfelelően kell metszést ejteni.
50
A méh részei
méhfenék Méhtest méhnyak méhüreg

Fundus uteri Corpus uteri Cervix uteri Cavum uteri
Hüvelyben lévő része a Vegyhatása enyhén

portio lúgos (pH8)
A méhfal rétegei
perimetrium myometrium Endometrium

Hashártya lemez Vastag simaizom Alapi lemez Belső: hullóhártya
Az izomnyalábok Izomra rögzül, Hormon hatására

kettős spirál vonalban nem válik le vastagodásra képes
futnak menseskor
A hüvely /vagina/
Kb. 8 cm hosszú, hullámos falú, el nem szarusodó hámmal bélelt, lapított cső. A Döderlein-féle
pálcikák (Lactobacillus acidophylus) tejsavas bontásának eredményeként a hüvely vegyhatása
enyhén savas (pH6). A hüvely bemenet két oldalán nyílik be a Bartholin mirigy, mely váladé-
kával (sexuális izgalom esetén) sikamlóssá teszi a hüvelyt. Élettani szerepe a szülésnél, illetve a
közösülésnél jelentős.
Külső nemi szervek:

Szeméremtestek: A hüvelybemenet körüli szervek komplexuma.
Nagyajkak/ labium majus/: zsírszövetben gazdag, pubertástól fanszőrzettel borított bőrredő,

melyek a symphysis felett egymásba olvadva kialakítják a szeméremdombot.
Kisajkak /labium minus/ a hüvelybemenet körüli, ovális ajakszerű, lapjával összefekvő,

nyálkahártyával borított képletek.
Csikló/clitoris/a kisajkak felső találkozási pontja felett található, idegvégződésekben gazdag,
rövid, hengeres alakú, merevedésre képes, csökevényes szerv.
Gát
Az anatómiai gátnak csontos határai vannak, rombusz alakú. A szeméremcsont és a két ülőgumó,
valamint a két ülőgumó és a farokcsont között helyezkednek el a határai.
Képletei:
• pars urogenitalis
• pars analis m. sphineterani ext. átfúrja a bégbél.
51
Klinikai értelemben: a hüvelybemenet és a végbélnyílás közötti szakasz
A klinikai gátat metszik/episiotomia/ szülésnél, hogy elkerüljék a nagyobb

szövetsérüléssel járó rupturát. Ma a szülésznő egyéb alternatív szülési módszerekkel
és izomellazító természetgyógyászati eljárásokkal segíti elő a szülést, illetve a
hüvely tágulását, elkerülve a gátmetszést.
Női nemi szervek
52
Peteérés és a menstruációs ciklus
Agyalapi mirigy (hypophysis) elülső lebeny
FSH- folliculus stimuláló hormon LH – luteinizáló hormon
petefészek
Elsődleges Másodrendű GRAAF-tüsző O Sárgatest

petesejt petesejt Érett petesejt v Fejlődő növekvő sorvadó
u- heges
lá
ci
ó
Ösztrogén termelés Progeszteron termelődés
Méhnyálkahártya változások
menses regeneráció proliferáció Secretiós fázis, a kb. már 2 mm vastag méh-

nyálkahártya fellazul, mirigysejtekben
1-5nap 8 14. nap gazdaggá válik, felkészül a zigóta
befogadására.
újra épül a Az ösztrogén
méh hatására vastagszik Ha nincs megtermékenyítés, a 28. nap körül,
belhártya vérzés kíséretében lelökődik
53
A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK

RENDSZERE
A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK

RENDSZERÉHEZ
TARTOZÓ SZERVEK, HORMONJAIK
Ennek a témakörnek az a célja, hogy felsorolja a szervrendszerhez tartozó

szerveket. Tudja a belső elválasztású mirigy és a hormon fogalmát
A belső elválasztású mirigyek rendszeréhez tartozik az agyalapi mirigy /hypophysis/, toboz-

mirigy /corpus pineale/, pajzsmirigy /galndula thyreoidea/, mellékpajzsmirigy /glandula
parathyreoidea/, a mellékvesekéreg /glandula suprarenalis/, csecsemőmirigy /thymus/ hasnyál-
mirigy /pancreas/.
A belső elválasztású mirigynek nincs kivezetőcsöve, váladékát a vérbe üríti.
A hormon görög eredetű szó, serkentek-buzdítok a jelentése.
54
A belső elválasztású mirigyek szervrendszere
A következő két táblázat segítségével minden belső elválasztású mirigy helye, alakja, szerkezete,
hormonja, élettani működése, illetve hypo-hyperfunctios tevékenysége megtanulható.
55
AZ IDEGRENDSZER
AZ IDEGRENDSZER FELADATA
Ennek a témakörnek az a célja, hogy felsorolja az idegrendszer feladatát,

ismerje a felépítésében résztvevő sejteket és azok működését
Az idegrendszer feladatai
• Szervrendszerek működtetése
• Szervrendszerek működésének összehangolása
• Megismerési funkciók biztosítása
• Hormonrendszer irányítása
• ALKALMAZKODÁS biztosítása a külső és belső ingerekre adott válaszreakciókkal

Az idegrendszerben előforduló sejtek: neurocyta, neuroglia.
A neurocytáról tanult a szöveteknél, a gliasejt ezzel szemben térkitöltő szerepet játszik, szapo-
rodásra képes.
Az ember idegrendszerének felosztása
SOMATIKUS idegrendszer VEGETATÍV

Nagyrészt akarattól függő működést irányít Akarattól független beidegzés
Központi (centrális) Környéki (perifériás) Szimpatikus Paraszimpatikus
Gerincvelő Agyvelő Gerincvelői Agyidegek

idegek
Medulla Encephalon 12 pár
31 pár
spinalis
58
Az idegrendszer működésének alapja a REFLEX!

A reflexek csak akkor mennek végbe, ha a reflexív minden része egészséges!
A reflexív részei:
1. receptor Inger felvételére és ingerületté alakítására képes szerv
2. afferens Perifériáról a központ felé vezeti az ingerületet. Érző idegrost

idegrost
3. központ Veleszületett, feltétlen reflex esetén: Gerincvelő és/ vagy agytörzs
Tanult, feltételes reflex esetén: Agykéreg
4. efferens Központból a periféria felé vezető idegrost Mozgató idegrost

idegrost
5. végrehajtó Az érkezett ingerület alapján mozgással vagy váladéktermeléssel
szerv reagáló végkészülék
Az agyvelő /encephalon/ felosztása
Előagy Középagy Utóagy
Nagyagy Köztiagy Híd Nyúltvelő Kisagy

Cerebrum Diencephalon Mesencephalon Pons M oblongata Cerebellum
2 félteke Thalamus A G Y T Ö R Z S Izomtónus,

mozgáskoordináció
Kérges-test Hypothalamus Truncus cerebri
egyensúlyérzékelés
Ez működési (funkcionális) egység! Testtartás
I-II III. agykamra Sylvius csatorna IV. agykamra

agykamra
Az agykamrákban a lágy agyhártya érfonatai termelik az agyvizet, (kb.120-150ml) mely főleg

a pókháló hártya vénás ereibe szívódik fel
59
CEREBRUM
A nagyagyat egy hasadék 2 agyféltekére (hemispherium) osztja, melyeket a kérges test köt össze.
Ebben haladnak a 2 félteke azonos pontjait összekötő (comissuralis) pályák.
Felszíne tekervényezett, illetve sekélyebb barázdák, és mélyebb hasadékok láthatók rajta
Kívül van a szürke állomány, mely az idegsejtek tömege. Ezt nevezzük agykéregnek
Belül fehér állomány van, mely velős hüvelyű (myelin) idegrostok tömege, melyek
pályákat alkotnak és idegsejt csoportok (agymagvak) találhatók
A pályák részben:
Vetületi (projekciós) Agy állományon belüli

Agy és gerincvelő közötti
Felszálló- érző Leszálló- mozgató asszociációs comissuralis
Kisagyba-testérző Piramis pálya – Egy félteke Két félteke

akaratlagos mozgás különböző azonos
Köztiagyba-hő, fájd. pontjait köti pontjait köti
össze. össze
Agykéregbe – Extrapiramidális-
Tudatos érző Begyakorolt mozgás
Az agykéreg – cortex cerebri – idegsejtek tömege. Kb.: 6-8 mm vastagságú. Hat sejtréteg
alkotja, melyben érző, mozgató és asszociációs működésű idegsejtek vannak,
Az agykéreg működési egységei a 200-500 mikron átmérőjű sejtoszlopok. Egy oszlop sejtjei
mindig egyszerre kerülnek ingerületi állapotba. (közben a szomszédos oszlopok sejtjei gátlás
alatt vannak!)
A sejtek rétegvastagsága határozza meg a működést. Az agykéreg működésének vizsgálata
Brodmann nevéhez fűződik, aki működések szerint 47 mezőre osztotta fel az agykérget.
60
Az agykéreg lebenyek szerinti főbb működése
Homlok lebeny /Lobus frontalis/ Általános mozgatólebeny

Piramis sejtek dominálnak a szerkezetében.
Tudatos, akaratlagos mozgásközpont
Előtte mozgással kapcsolatos emléknyomtartó terület van
Tekintő központ: hangiránynak megfelelő fej- és szemmozgás
Motoros beszédközpont (sérüléskor motoros aphasia) (BAL oldalon)
Motoros írásközpont (sérüléskor motoros apraxia)
Szaglóagy -„rhinencehalon” – lebeny alsó része
Intellektualitás, egyéniség és a fájdalom megélésének központja –
KÖZÉRZET - kedélyállapot
Fali lebeny /lobus parietalis/ Általános érzőlebeny

Tudatos érzőközpont - gyrus postcentralis. Minden testrésznek meghatározott kéreg
területe van. Minél bonyolultabb a testrész működése, annál nagyobb! Ez a somatotopiás
lokalizáció. (Homunculus: lábbal felfelé fordított „torz” emberke)
Érzésekkel kapcsolatos emléknyom tartó területek
írás, olvasás, számolás értő központ
Olvasott információk tárolóterülete – Műveltség központ
Sensoros beszédközpont (beszédértő központ)
Nyakszirti lebeny /lobus occipitalis/

Látókéreg – tudatos látásközpont – lebeny középső, alsó részén
Sérülésekor van a kérgi vakság! (lát, de nem tudja, hogy mi az)
Alatta másodlagos és harmadlagos látóközpontok, ahol a látásfelismerés, emlékképek
alkotása, képzettársítás, látási asszociációk mennek végbe
61
Halánték lebeny /lobus temporalis/

A hallás tudatos központja - a felső tekervény
A középső a hallással kapcsolatos emléknyom tartó terület és szekunder központ.
Itt található az egyensúlyérzés egyik központja. (a másik a kisagyban van)
A köztiagy /diencephalon/
Részei:
Thalamus
Főbb szerepei:
Átkapcsolódási terület: Goll-Burdach pálya (tudatos érzékelés pályája)
Hallópálya
Látópálya
Mozgatópályák
Hypothalamus
Vegetatív központjai:
• Táplálék felvétellel kapcsolatos (éhség-jóllakottság központ
• Hőszabályozás (hűtő és fűtőközpont)
• Vízháztartás szabályozása (ozmoreguláció)
• Biológiai ritmus irányítása
• Neuroendokrin központ ( RF-anyagok)
62
A gerincvelő /medulla spinalis/
Jellemzői:
• gerinccsatornában a foramen magnumtól a lumbalis II csigolyáig tart

• agyburokkal körülvett (a dura mater kettőzete, arachnoidea és a pia mater, melyben a
tápláló erek – arteria spinalis –futnak.
• liquorba ágyazottan
• kisujjnyi vastag
• hengeres alakú, két megvastagodása van:
o nyaki (cervicalis)- innen lépnek ki a felső végtagot ellátó idegek
o ágyéki (lumbalis)- innen lépnek ki az alsó végtagot ellátó idegek
• szürkés-sárga színű,
o mert kívül helyezkedik el a „fehér állomány” (idegrostok- pályák tömege)
o belsejében található az idegsejtek tömege, a „szürke állomány”, jellegzetes
(pillangó) alakzatú:
1. elülső szarv – benne érző idegsejtek vannak
2. középső szarv – benne vegetatív működéssel kapcsolatos idegsejtek
3. hátulsó szarv – benne mozgató működtetésű idegsejtek.
Közép részén interneuronok vannak, melyek összeköttetést biztosítanak a

gerincvelő azonos szelvényének idegsejtjei, illetve más szelvények idegsejtjei
között
Szelvényezettség jellemzi:
Gerincvelői szelvények Gerincvelői idegek száma
7 nyaki cervicalis 8 pár
12 háti thoracalis 12 pár
5 lumbalis 5 pár
5 sacralis 5 pár
1 coccygis 1 pár
Összesen: 30 Összesen: 31 pár
A lumbal punctio helye L. IV csigolya magassága, ahol az idegfonalak liquorban

úsznak, így a tű nem tudja megsérteni őket.
63
A gerincvelő működése: Reflex tevékenység
I. Szomatikus reflexek
Az agyvelő és gerincvelő közötti fel-, és leszálló (vetületi, projekciós) pályák
II. Gerincvelői saját reflexek

Proprioceptív reflex- vagy myotaticus reflexek
Megvédi az izmokat a passzív megnyúlástól, ezáltal biztosítja az izmok hosszának állan-
dóságát egy-egy meghatározott testtartásban.
Biceps reflex Ulna reflex

Triceps reflex Patella reflex
Radius reflex Achilles reflex
Nociceptív reflexek
A szövetek védekező mechanizmusát biztosító, több neuronos, (polysynapticus) reflex.
Cornea reflex Hasbőr reflex
Garat reflex Lágyszájpad reflex
Vegetatív reflexek
Székleürítés
Vizeletürítés
Erectio
Ejaculatio
Peritoneális reflex
64
A gerincvelői idegek
Mind a 31 pár kevert ideg, mert tartalmaz érző, mozgató és vegetatív idegrostot is!
A thoracalis 2– Th 11 szelvény idegpárjai párhuzamosan futnak a bordákkal (azok alsószélén
lévő árokban futnak) és a musculus intercostalisok ill. musculus serratusok fő beidegzői.
A többi gerincvelő ideg fonatokat alkot.

1. Plexus cervicalis (nyaki fonat)
Cervicalis 1 – C 4 – segmentumokból lép ki
A tarkó ill. nyakizmok beidegzője.
C 4. n. phrenicus! – rekeszizom beidegzője.
2. Plexus brachialis (karideg fonat):

C 5 – C 8 + Th 1segmentumokból lép ki
3. Plexus lumbalis:
Th 12 + Lumbalis1, 2, 3, segmentumokból lép ki
Fő beidegzési terület: hasfal izmai és a combfeszítő izmok
Fő ága: n. femoralis – comb elülső részén seprűszerűen szétágazik, végág az
öregujjon végződik
4. Plexus sacralis:
L 4, 5, - Sacralis 1, 2, 3, 4 segmentumokból lép ki
A kismedencében két fő ágra bomlik:
• n. ischiadicus: ellátja a belső és külső csípőizmok beidegzését, kilép az alsó

végtagon. Combon hátul halad, elvégzi a lábszár hajlító izmok beidegzését,
térdhajlatban kettéosztódik: lábszárizmok beidegzése, boka és talp beidegzője
• n. pudendohaemorrhoidalis: belső nemi szervek, végbél, húgyhólyag beidegzése

után kilép a kismedencéből és a gáttájék izmait, valamint a külső nemi szerv
beidegzését biztosítja
65
AZ AGYTÖRZS ANATÓMIÁJA ÉS FŐBB SZEREPEI
Agytörzs /Truncus cerebri/ Az agy működéstani egysége.
Részei:
• Nyúltvelő (medulla oblongata)

• Híd (Pons)
• Középagy (Mesencephalon) a híd és köztiagy között elhelyezkedő páratlan agyrészlet,
mely szabadon csak az agyalap felöl látható
Főbb szerepei:
• reflex központ
• agyidegek kilépési területe (III, IV, V, VI, VII, , IX, X,

XI,XII)
• érzékszervi pályák (Látó-, és hallópálya) átkapcsolódási

területe
• valamennyi le- és felszállópálya áthaladási területe
• saját belső pályájával képes az agykéreg aktiválására
Nyúltvelő/ Medulla Oblongata/

Fordított csonka kúp alakú, páratlan agyrészlet.
A koponyaalapon a középvonalban helyezkedik el.
Az öreglyuktól (foramen magnumtól) a hídig tart.
Felső részén Goll és Burdach magvak vannak. Itt van a tudatos érzőpálya elsődleges átkapcso-
lódása.
• Alsó részén található a piramis pályák átkereszteződési területe

A jobb agyféltekéből érkező akaratlagos izommozgást beidegző idegrostok 90%-a
átkerül a bal oldalra.(Ezért van, hogy pl. jobb oldali agyvérzés esetén bal oldali
bénulás következik be.
• Háti felszínén egy rombusz alakú lemez van. Ez képezi a IV. agykamra alapját (a kisagy
sátorszerűen borul rá)
66
Ezen a területen létfontosságú reflexközpontok találhatók:
Légzőközpont Nyelés, hányás Érmozgató központ
Köhögés, tüsszentés nyálelválasztás (vasomotor központ)
A fenti központok miatt van, hogy agynyomás fokozódáskor lassul a pulzusszám,

vagy, hogy hányinger nélküli hányás jelentkezik. Ha a nyomás olyan erős, hogy a
nyúltvelőt benyomja az öreglyukba (beékelődés) azonnali halált okoz.
Híd /Pons/
Gesztenye alakú és nagyságú páratlan agyrész.
Nevét onnan kapta, hogy fontos pályákat közvetít részben a gerincvelő, a nyúltvelő és a nagyagy,
részben a nagyagy és a kisagy között.
Az agyalapon található, a nyúltvelő és középagy között.
A nyúltvelő és a híd területe fontos agyideg magvakat tartalmaz.
III. agyideg Szemizom mozgató
IV, agyideg Szemmozgató izom beidegzése
V agyideg Rágóizmok beidegzése Nervus trigeminus
VI agyideg Szemmozgató izom beidegzése
VII agyideg Arcizmok beidegzője Nervus facialis
IX agyideg Íz érzékelés, nyálelválasztás
X agyideg Paraszimpatikus beidegzésért felelős Nervus Vagus
XI agyideg Gégeizmok beidegzője
XII agyideg Nyelvmozgásokért felelős
I. agyideg Szaglóideg Nervus olfactorius

Nem innen indulnak II. agyideg Látóideg Nervus opticus
VIII agyideg Halló- egyensúlyi ideg magvak Nervus

statoacusticus
67
A VEGETATÍV IDEGRENDSZER
A zsigeri szerveink, akaratunktól független beidegzését végzi.
A vegetatív idegrendszer anatómiai jellemzői
Szimpatikus idegrendszer Paraszimpatikus idegrendszer
Központja A gerincvelő háti szakaszának Az agytörzs és a gerincvelő

vegetatív sejtjei ágyéki keresztcsonti részének
vegetatív sejtjei
Környéki része A gerincoszlop mellett CSAK a zsigeri szerv falában

idegdúcok A gerincoszlop előtt
A zsigeri szerv falában
idegrostok Rövid gyorsan vezető Hosszú gyorsan vezető

Átkapcsolódás előtti átkapcsolódás előtti
Hosszú lassan vezető Rövid lassan vezető
átkapcsolódás utáni Átkapcsolódás utáni
Ingerületátvivő ADRENALIN ACETILKOLIN

anyaga
Transzmitter
ADRENERG IDEGRENDSZER KOLINERG IDEGRENSZER
68
A vegetatív idegrendszer élettani hatásai
zsigerek Szimpatikus hatás Paraszimpatikus hatás
Szív frekvencia tachycardia bradycardia
Erek szűkülnek tágulnak

kivéve: coronariák
Lép összehúzódik elernyed
Vérnyomás emelkedik csökken
Bronchus tágul szűkül
Légzésszám emelkedik csökken
Anyagcsere a disszimiláció, a lebontás az asszimiláció, a beépítés

fokozódik fokozódik
Pajzsmirigy hormon secretio fokozódik hormon secretio csökken
Pancreas inzulintermelés csökken inzulintermelés fokozódik
Vércukor emelkedik csökken
Bélcsatorna elernyed összehúzódik
Perisztaltika csökken fokozódik
Nyál, epe, secretio csökken fokozódik
Húgyhólyag vizeletürítés gátlása vizeletürítés
Nemi szervek vasoconstrictio vasodilatatio (erectio)
Pupilla tágul szűkül
69
„Egy mester elmondhatja Neked, hogy milyen tudást vár el Tőled.

Egy tanár ezzel szemben feltámasztja Benned a tudásvágyat.”
P. Neal
FÜGGELÉK
Az utolsó oldalon a kötelező, illetve javasolt szakirodalmat olvashatja, mely segíti Önt a tan-
anyag megértésében, további elmélyítésében. Internetes ajánlásokat is talál, ahol tovább bővít-
heti, illetve kipróbálhatja megszerzett tudását, Pl. honlap szerkesztés kipróbálásával.
Remélem, hogy a jegyzet ismeretközlő szövege, képei, táblázatai hozzájárultak a tudás könnyű,
gyors elsajátításához. Mindezen ismeretek gyakorlati alkalmazásához pedig saját szakterületén
belül jó munkát kívánok.
Köszönöm a családomnak, tanáraimnak, az egészségügyi és pedagógiai pályámon minden kollé-

gámnak és tanulóimnak a segítségét abban, hogy ez a jegyzet elkészülhetett.
A szerző
70
AJÁNLOTT IRODALOM
DR. MÁNDI BARNABÁS (2006) ANATÓMIA-ÉLETTAN BUDAPEST: MEDICINA
DR. DONÁTH TIBOR (2007) ANATÓMIA ÉLETTAN BUDAPEST: MEDICINA
DR. DONÁTH TIBOR (2004) ANATÓMIAI ATLASZ BUDAPEST: MEDICINA
TARSOLY EMIL (1999) FUNKCIONÁLIS ANATÓMIA BUDAPEST: MEDICINA
DR. ORMAI SÁNDOR (2005) ÉLETTAN-KÓRÉLETTAN BUDAPEST: SEMMELWEIS
SOBOTTA (1994) AZ EMBER ANATÓMIÁJÁNAK ATLASZA I-II. KÖTET

BUDAPEST: SEMMELWEIS
URL:Wapedia......orvosi honlap a tudás továbbfejlesztésére!
71

Fazekas Marianna ANATÓMIA I.

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Fazekas Marianna ANATÓMIA I.

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

Testi egészség fenntartása

A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése

A projekt az Európai Unió támogatásával,

Testi egészség fenntartása

Nyomdai kivitelezés: Ligatura Kft.

Kisajkak /labium minus/ ....................................................................................................................51

A BELSŐ ELVÁLASZTÁSÚ MIRIGYEK .............................................................................................................54

Ez a jegyzet az Egészségügyi Minisztérium által kiadott Központi Tanterv alapján készült. Az

Hogyan lehet könnyen és maradandó tudást szerezni?

A tanulást kívánja elősegíteni és megkönnyíteni a következő jelmagyarázat:

Az ikon mellett megtalálhatja a témakör célját

Az ikon mellett fontos, megtanulandó szövegrészt találhat

Az ikon mellett érdekességeket, példákat, gyakorlati életből vett esetleírásokat

Az ikon mellett probléma felvető, gondolatébresztő kérdések vannak, melyek

A LÉGZŐRENDSZER FELADATA, FELÉPÍTÉSE

Ennek a témakörnek az a célja, hogy definiálni tudja a légzőrendszer feladatát.

Az emberi szervezet sejtjeinek működéséhez elengedhetetlen az oxigén felvétele, illetve a

Ismételje át, amit a hámszövetekről és a koponya- arckoponya csontjairól, illet-

Mi történik, ha egy hal a partra vetődik?

Hogyan biztosítja az anyai szervezet a magzata számára az oxigént?

A keringés szervrendszerében tanulta, hogy a placentán keresztül az anyai szervezet

Elfogy a szervezete számára szükséges oxigén mennyisége.

A magasabb rendű élőlényekben és az emberi szervezetben a tüdő biztosítja ezt a feladatot.

A légzés szervrendszerének feladata, az oxigén felvétele és a széndioxid leadása, a

Az emberi szervezetben a légutakhoz tartozik az orr, orrüreg, orrmelléküregek, garat, gége,

A légutak felosztása: összefoglaló táblázat

Felső légutak latinul Alsó légutak latinul

Orrmelléküregek Sinus paranasales Légcső Trachea

Garat Pharynx Tüdő Pulmo

- Orri szakasz Epipharynx vagy - Hörgő Bronchus

- Száji szakasz Mesopharynx vagy - Hörgőcske Bronchiolus

- Gégei szakasz Hypopharynx vagy - Léghólyag alveolus

A felső és alsó légutak képleteit tanulhatja meg az ábra segítségével!

A FELSŐ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA

Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje a felső légutak felépítésében

Az orrüreg /cavum nasi /

Tanulni fogják kórtani ismeretekből a pneumoconiosis, azon belül a silicosis (kvarc

Az orrüregben a levegő szűrődik, felmelegszik és párásodik.

Ha egy helyiségben hosszú időn keresztül tartózkodunk, az ott érvényesülő szag-

Az orr melléküregei /sinus paranasales/

Orrcsepp használata: fekvő vagy ülő helyzetben a fejet hátrahajtva, az ellenoldali

A melléküregek elhelyezkedése axialis metszetben

A melléküregek elhelyezkedése a koponya csontjaiban

Eszméletlen betegnél a reflexkiesés miatt ezért jelent veszélyt a félrenyelés.

A felső légutak képletei összefoglalva

AZ ALSÓ LÉGUTAK ANATÓMIAI FELÉPÍTÉSE ÉLETTANA

Ennek a témakörnek az a célja, hogy megismerje az alsó légutak anatómiai

Az alsó légutakhoz tartozik a gége, légcső és a tüdő.

Ismételje át, mit tanult a porcszövetekről és a csillószőrös hengerhámról!

része ismét kiszélesedve a légcsőhöz kapcsolódik. A hangszalagok tágasságát a nervus vagus

Teljes beszédképtelenséghez vezet, ha a nervus vagus ezen szakasza sérül!

A gége legfontosabb feladata a hangképzés, de szerepet játszik a hangrés zárásával,

A gége elölnézeti / anterior / képe

A gége nyílirányú / sagittalis / metszeti képe

Eszméletlen betegen az intratrachealis tubus behelyezéséhez a laryngoscop segítsé-

Miért vékonyabb általában a gyermekek és a nők hangja? Mi az oka annak, ha mégis

A hang keletkezéséről és fogalmáról már vannak ismeretei fizikából.

A légcső, főhörgők, lebeny és segmentumhörgők a levegőt továbbítják a hörgőcs-

Ismételje át mit tanult a kis és nagyvérkör szerepéről és a tüdő vérellátásáról a

Felszíneit a vele érintkező szervek határozzák meg:

• bronchus principalis dexter et sinister

A lebenyek elhelyezkedése hátulról /posterior/

A mellkas sebész ezen ismereteket figyelembe véve végez pulmonectomiat,